Találatok a következő kifejezésre: Ha az külföldön dolgozik és hetente (2 db)

Ha az apa külföldön dolgozik és hetente kap fizetést, a gyerektartást hogyan állapítják meg?

Legjobb válasz: Most ha százalékban van megállapítva, akkor teljesen mindegy, hogy egy hónapban hányszor és milyen valutában kapja... Amúgy ilyen esetben célszerûbb fixet megállapítani. Amúgy az is kérdés, hogy mennyire legálisan kapja hetente külföldön a bérét. És hogy hol van az a külföld... Mert az sem mindegy.

Most ha százalékban van megállapítva, akkor teljesen mindegy, hogy egy hónapban hányszor és milyen valutában kapja... Amúgy ilyen esetben célszerûbb fixet megállapítani. Amúgy az is kérdés, hogy mennyire legálisan kapja hetente külföldön a bérét. És hogy hol van az a külföld... Mert az sem mindegy.
A kérdező hozzászólása: Angliában, és be van jelentve. Szóval fix összeg az jobb? Köszi!

Szerintetek hogyan alakítható ki a baba és az apa közötti kötõdés, ha az apa külföldön dolgozik és csak pár hetente jön haza?

A helyzet kicsit összetettebb, de a lényeg az, hogy a szülésnél és utána kb. egy hónapig itthon lesz velünk az apuka,de ahogy eddig is, utána is csak 5-6 hetente tud hazajönni. Attól tartok, hogy így nem lesz meg köztük a kellõ apa-gyerek viszony. Jelenleg nincs lehetõségünk arra, hogy változtassunk a helyzeten.2-3 évig még biztos így lesz. Elsõsorban olyanok véleményére, tanácsára és tapasztalatára lennék kíváncsi, akik hasonló cipõben járnak.

Legjobb válasz: Sajnos sehogy. Az én apám is külföldön dolgozott anno, ugyanígy. Nem vett részt a gyerekkoromban. 3-4 hetente járt haza egy hétvégére, néha egy hétre. És a szüleim kapcsolata is megromlott. Válás lett a vége (13 éves koromban). Nem állítom, hogy csak ez volt az okuk a válásra (mármint a távkapcsolat), lehet, hogy anélkül sem maradtak volna együtt, de ez már nem fog kiderülni. Miért nem költöztük ki ti is a babával? Ez lenne a legjobb mindenkinek. így van esélyetek, mint normális család. Ne haragudj, ha meredek, amit írtam, de így nagyon kevés esélyetek van.

Sajnos sehogy. Az én apám is külföldön dolgozott anno, ugyanígy. Nem vett részt a gyerekkoromban. 3-4 hetente járt haza egy hétvégére, néha egy hétre. És a szüleim kapcsolata is megromlott. Válás lett a vége (13 éves koromban). Nem állítom, hogy csak ez volt az okuk a válásra (mármint a távkapcsolat), lehet, hogy anélkül sem maradtak volna együtt, de ez már nem fog kiderülni. Miért nem költöztük ki ti is a babával? Ez lenne a legjobb mindenkinek. így van esélyetek, mint normális család. Ne haragudj, ha meredek, amit írtam, de így nagyon kevés esélyetek van.
Hát ez nagyon nehéz. Az az 1 hónap nagyon jó lesz, foglalkozzon majd apa is sokat a kicsivel. Ha elmegy lehet, hogy picit megváltozik a gyerek viselkedése, mert akármilyen pici is de érzõ lény. Ha tudtok skypolni akkor vele együtt tedd, ha telefonon beszéltek néha tedd oda a kis füléhez, hogy hallja. Fontos a kontaktus. Amikor pedig itthon lesz foglalkozzon sokat a kicsivel.
Ti tudjátok. Csak sajnos ennek is megvan az ára. :( Kívánom, hogy jobban sikerüljön, mint nekünk anno. Talán annyi pozitívum van, hogy a fejlettebb technika révén most már van Skype, meg ilyenek. bár a közös hancúrozást semmi nem pótolja. Látom az enyémeken, tiszta apafüggõ mindegyik...
11-es! Én is imádtam az apámat. Anyám elbeszélésébõl tudom, hogy minden alkalommal, amikor kiutazott, másnapra belázasodtam. :((
A kérdező hozzászólása: Tudom, hogy sokan ebbe a "hibába" esnek. Mi addig szeretnénk ezt csinálni, amíg megalapozzuk a késõbbi életünket (tehermentes ház, autó, egy kis tartalék), hogy aztán itthon "csak" megélni kelljen az itteni fizetésbõl. De mint tudjuk, "Ember tervez....", szóval majd látjuk. Nincsenek luxus igényeink, ezért is látom benne a lehetõséget.
13, nálunk - egyelõre - nem viseli meg a gyerkõcöt, és mi sem tervezzük ezt sokáig így csinálni. Amúgy 1 éves kora elõtt egyáltalán nem is kereste hol az apja.
Most mondjam azt, hogy "mindenki ezt mondja". Csak ismételném magamat. Tényleg a segítõ szándék vezetett, nem bántásnak szántam semmiképp, a családi életetek van kockán, ezt azért jó ha tudod. Mert a gyereke-apa kapcsolat sikerül ahogy sikerül majd, de a ti kapcsolatotok is változni fog. AZt mondod a szüleiddel szoros a kapcsolat, akkor nyilván ha egyedül leszel a babával, sokat leszel náluk. Ez is egy "nagyszerû konfliktusforrás" alapja a pároddal késõbb. És változni fogsz Te is anyaként (ez szinte törvényszerû, amikor anyává válunk), és a férjed ezt a változást nem fogja napról-napra megtapasztalni, csak nem fogja érteni, hogy "milyen lettél". És persze ez is elsülhet jól, csak nagyon sok a buktató. Én a magam részérõl egy házért nem adnám oda a családi életünket, az biztos. Azért sok sikert Nektek, szívbõl kívánom, hogy megtaláljátok a boldogságot!
Attól hogy mások ezt mondják, mi tényleg nem fogjuk már sokáig csinálni... ezt már eldöntöttük hogy meddig és nem változtatunk rajta. Lehet ezt okosan is csinálni, úgy hogy ne menjen rá a család. Azt nem csodálom hogy a tiétek ráment, hiszen mint írtad 13 éves voltál amikor még mindig kint volt édesapád...
Nálunk is ez van! Másfél éves a kicsi és imádja az apját! Pedig semmit nem kellett tenünk érte, hogy külön foglalkoztt volna vele! Megszokta a kicsi, hogy ez van, neki ez a természetes!
Akkor nálunk biztos a párom valamit nagyon jól csinál, mert mint mondtam a gyerek imádja! Igen, szerintem is ez inkább emberfüggõ nem helyszínfüggõ...
A kérdező hozzászólása: Amennyit ezért a házért küzdöttünk, kizárt... fõleg, hogy a teljes felújítás is most lett kész. Persze a baba az elsõ...de a kiköltözés azért sem jó, mert ahol dolgozik, olyan drága az élet, hogy annyink sem maradna, mint most...Sõt.
Tudod ebben az a nehéz, hogy sokan így kezdik, hogy csak 2-3 év. Aztán az gyorsan elrepül, csábít a kinti nagyobb fizetés, meg "drágám ha még egy évet maradnék, autót is tudnánk venni, vagy nyaralhatnánk külföldön stb. stb. Itthon meg nem lesz könnyû újra bedolgoznia magát (bár nem tudom mi a szakmája). És akkor máris hipp-hopp 5-10 év lesz belõle... :(
Bocs a házat.
És ha jó pénzért kiadnátok addig itthon a lakást?
A kérdező hozzászólása: A kiköltözõs ötlet nem lenne rossz, ha nem épp azért lenne kint a párom, hogy az itthon vásárolt házunk hitelét ki tudjuk fizetni. Én is gondolkoztam rajta régebben, de ami azt illeti, nem szívesen hagynám itt a családomat sem és úgy érzem, hogy kint nem találnám meg a helyem... [email protected] ügy ez egyébként és egyre többen fognak így élni, mert aki csak tud és teheti, megy külföldre dolgozni...
Igen, én is olvastam. De a kapcsolatot az elején kell kialakítani, nem a gyerek 4-5 éves korában. Az elsõ évek a legérzékenyebbek. Azt én is aláírom, hogy biztos minden férfi más, és lehet, hogy Kérdezõ férje (vagy másik válaszolóé) olyan, akinek a kapcsolatkialakítás a gyerekkel szuperül megy és rögtön gördülékeny, de nem egy férfi van, aki még ha együtt él is a család, csak nehezen rázódik bele az apaszerepbe, meg kell szoknia, hogy apa, és hogy ez mivel jár, illetve hogyan tud a babával kapcsolatba kerülni, hiszen az elején ez nehéz lehet, ha amúgy a nõ gondozza. És ehhez egy hónap kevés.
Utolsó! Azt írja a kérdezõ hogy 2-3 évig lesz így... gondolom utána itthon akarnak élni együtt. Nyilván ezért nem költöznek ki!
Mi hasonló cipõben járunk, párom havonta jár haza pár napra, a gyerkõc 2 éves. Ettõl függetlenül csodálatos viszony van kettõjük között, imádja az apját! Amikor itthon van, rengeteget foglalkozik vele.
A kicsikénk 3 hónapos volt, (most 1 éves) amikor a férjem Németországban vállat munkát. Persze muszáj volt. Ha lett volna más megoldás azt választjuk. Rettenetes mindenkinek. Semmit nem ér a pénz, ha nincs együtt a család! Mi alig várjuk, hogy kiköltözhessünk hozzá. Skype-olunk sokat, de az érintés, a közelség, a meghittség hiányzik. Semmi nem pótolja az együtt töltött idõt, sem ház, sem autó, sem tartalék!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!