Találatok a következő kifejezésre: Ha a meghal a (483 db)

Ha a sperma a gumiba kerül akkor meghalnak? Mennyi idő múlva?

Legjobb válasz: Gyújtsd be a gumit, és tuti meghalnak...xD

Gyújtsd be a gumit, és tuti meghalnak...xD
Vagy taposd meg õket, az is tuti!
Ne bántsd õket! Inkább szórj be nekik egy kis tubifex-et, és akkor pár nap múlva béka lesz belõlük. Kis g*cibékák...
200-300 percig élnek csak .. xD amugy öccsé közéjük benzint és gyújtsd fel tuttti megdeglenek a kisg.cik :D XD
Pár nap kell nekik.
a spermák ideális körülmények között kb 2 napig életképesek.. de am. nem min1?:D lényeg h a lányba ne kerüljenek be, ha meg már óvszerbe vannak ne piszkáld õket:D
Dobd be õket a sütõbe és süss belõle egy tortát.
A kérdező hozzászólása: de a levegõn 15mp alatt meghalnak. és valamennyi levegõ egy minimális van a gumiban is.
nem halnak meg a levegõn 15 mp alatt, ezt nem tudom honnan szedted:D az ideális körülmény az hõmérséklet pl. ami testhõmérsékletnél kicsit alacsonyabb, tehát tegyük fel elélvezel, marad a kezeden és utána megujjazod a barátnõd 20 mp-el, attól még nem lesz 0 az esélye h teherbe esik...

Ha hugomnak meghalt a párja, de 6 honapos terhes, elintézheti hogy az apuka nevét kapja a baba!?

Legjobb válasz: Van egy ismerõsöm, aki 4 hónapos terhes volt, amikor meghalt a párja. Nem voltak házasok, így amikor a gyerek megszületett a nõ vezetéknevét kapta. Ha jól emlékszem, olyan 3-4 éves volt a kislány, mire sikerült elintézni, hogy megkaphassa az apja nevét. Volt valamilyen bizonyítási eljárás is, amely során tanúkat hívtak be annak bizonyítására, hogy õk márpedig tényleg együtt voltak, és nem csak hasznot akar húzni egy ember halálából.

Van egy ismerõsöm, aki 4 hónapos terhes volt, amikor meghalt a párja. Nem voltak házasok, így amikor a gyerek megszületett a nõ vezetéknevét kapta. Ha jól emlékszem, olyan 3-4 éves volt a kislány, mire sikerült elintézni, hogy megkaphassa az apja nevét. Volt valamilyen bizonyítási eljárás is, amely során tanúkat hívtak be annak bizonyítására, hogy õk márpedig tényleg együtt voltak, és nem csak hasznot akar húzni egy ember halálából.
Szia. Elõszöris õszíntén sajnálom, ami a hugoddal történt. Sajnos az egyik ismerõsöm is így járt, és ott a fiú szülei kérték, hogy a baba kerüljön a nevükre, így az apa nevét kapta. De ha házasok voltak, akkor automatikusan az apa nevét kapja.
A gyamugy es az anyakkonyvvezeto PONTOS valaszt ad neked!
Szia, énis nagyon sajnálom, hogy ilyen kegyetlen az élet:( de igen el lehet intézni, csak tudod idõ kell hozzá...

Hogy lehet feldolgozni, ha valakinek meghal a szerelme?

Bocsánat a kérdésért, de komolyan foglalkoztat, mióta végignéztem a Hallgass a szívedre c. filmet. (ajánlom mindenkinek, szörnyen szomorú és gyönyör? film!!) Ennek a végén a f?szerepl? fiú rákban meghal. A szerelme pedig egyedül marad, de ez sokkal összetettebb történet, ezért érdemes megnézni. Szóval, beleképzeltem magam a lány helyébe és nem tudom, hogy lehet egyáltalán túlélni egy ilyen tragédiát. Én egész biztosan bele?rülnék (ha nem halnék bele..)

Legjobb válasz: 9 évvel ezelõtt egy autóbalesetben meghalt a párom. Nem sokkal az eljegyzésünk után, már az esküvõre készültünk. Régóta voltunk már akkor együtt. És akkor, 9 évvel ezelõtt mindennek vége lett. Nagyon sokáig nem voltam önmagam. Évekig feketében jártam, kb. 20 kilót fogytam. 7 évig rá sem néztem egyetlen férfira sem, senki nem érdekelt. De fiatal vagyok még, szeretnék családot és viszonylag normális életet. 2 éve újra kapcsolatban élek, de néha még bûntudatom van emiatt. Nehéz ez nagyon. A mostani párom nagyon szeret, megérti és tudja, hogy én is nagyon szeretem õt, de nekem akkor is örökké az elsõ párom lesz az elsõ a szívemben, hiszen annak a kapcsolatnak sohasem lett vége, csak a sors vette el õt tõlem! De ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi páromat ne szeretném tiszta szívembõl.

9 évvel ezelõtt egy autóbalesetben meghalt a párom. Nem sokkal az eljegyzésünk után, már az esküvõre készültünk. Régóta voltunk már akkor együtt. És akkor, 9 évvel ezelõtt mindennek vége lett. Nagyon sokáig nem voltam önmagam. Évekig feketében jártam, kb. 20 kilót fogytam. 7 évig rá sem néztem egyetlen férfira sem, senki nem érdekelt. De fiatal vagyok még, szeretnék családot és viszonylag normális életet. 2 éve újra kapcsolatban élek, de néha még bûntudatom van emiatt. Nehéz ez nagyon. A mostani párom nagyon szeret, megérti és tudja, hogy én is nagyon szeretem õt, de nekem akkor is örökké az elsõ párom lesz az elsõ a szívemben, hiszen annak a kapcsolatnak sohasem lett vége, csak a sors vette el õt tõlem! De ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi páromat ne szeretném tiszta szívembõl.
Gondolom elõbb-utóbb beletörõdik az illetõ, és megpróbálja élni az életét tovább...De ez sok mindentõl függ (mennyit voltak együtt, milyen volt a kapcsolat, mennyire erõs az életben maradt fél stb.). Anyósom nagyon szerelmes volt a férjébe, aki sajnos meghalt, amikor a párom még csak hat éves volt. Gyakran szóba kerül, még mindig szereti és fátyolos lesz a tekintete, mikor róla beszél (azóta se volt senkije). Tudom, hogy az elején sokat szenvedett, de ott volt párom, aki miatt rendbe kellett szednie magát. Sokat kirándultak, nevettek, beszéltek a "papáról", emlékeket idéztek fel, és teszik ma is. Igyekeznek a szép oldalára emlékezni az együtt töltött idõnek, és nem a fájdalommal foglalkozni.
Szerintem ez is olyan, mint amikor a szüleid meghalnak. Iszonyatosan nehéz túl lépned, de egy bizonyos idõ után muszáj, és te is felfogod tudni dolgozni, és tovább kell lépj
Nekem lassan 4 éve halt meg egyik barátnõm. Szintén autóbalesetben, (mint 3. válaszoló). Mert egy [email protected] télen profiskodott és belement.. Fel lehet dolgozni, nem gyorsan és nem könnyen de fel lehet. Én felvettem utána egy amolyan se-ggfej stílust, úgy könnyebb volt, de aztán elfogadtam, hogy nincs többé, és az élet ettõl még megy tovább, dolgozni kell, pénzt kell keresni és nem egyedül megöregedni. sokan mondják óóó õk meghalnának öngyilkosok lennének, hülyeség, vannak akik nehezebben lesznek túl ezen, vannak akik erõt vesznek és képesek lesznek túltenni magukat rajta. 1-2 hónapig gyötrõdtem ezen kb, majd újra belevetettem magam az életbe , a szórakozásba, és a nõkbe..(az már más kérdés h azóta volt 2 kapcsolatom)
Szerintem SEHOGY.
szerintem nagyon nehéz lehet elfelejteni engem csak elhagyott a pasim, de azon sem tudtam túllépni, pedig már több mint 3 éve volt évekig nem lesz még senkim szerintem
Én két ilyen fiatalt is ismerek, pedig mégcsak 22 vagyok. Egy barátnõm fél éve volt együtt az akkori párjával, még pont tartott a kezdeti nagy fellángolás. Nem hosszú kapcsolat, de azért na... Egy este a lánynál volt a srác és úgy volt megbeszélve, hogy a nevelõ apja jön érte. Jött is, aztán elmentek májerkodni egy elhagyatott útra, az ittas nevelõpapa elnézett valamit és felcsavarodtak egy fára. A srác koponya állítólag, mint egy dinnye, a saját édesanyját sem engedték be hozzá azonosítani a fiát. Barátnõm az elsõ három napban 2-szer fordult meg az ügyeleten nyugtatójárt. Egyszerûen annyira zokogott, hogy szinte "roham" jött rá, alig kapott levegõt. Én nem nagyon ismertem a srácot, de konkrétan zokogtam mellette az anyjával együtt annyira durva volt végignézni, hogy mit él át a barátnõm! El nem tudom képzelni én ezt hogy bírnám ki. Ráadásul a rosszmájú nyelvek elkezdték terjeszteni, hogy miatta halt meg, mivel tõle jött. Tényleg a legrosszabb ellenségemnek nem kívánnám azt amit õ akkor átélt. Egy haveromnak pedig a barátnõjét ütötték el éjszaka, kikapcsolt közlekedési lámpánál zebrán, kb 90-cel. Én akkor õt még nem ismertem, de akárhányszor buliztunk együtt és ivott egy kicsit, volt hogy el is sírta magát. 3 éve voltak együtt akkor, azt mondta, hogy egyszerûen képtelen feldolgozni még mindig a történteket és magát hibáztatja, hogy miért nem volt akkor mellette, talán még ma is élne. Úgy 4 éve történt az eset, azóta sem volt másik barátnõje. Azt mondta nem is tudna senkit úgy szeretni mint õt. Õ volt neki az elsõ minden értelemben és amit valamelyik válaszoló mondott, õ is azt mondta, hogy a legrosszabb, hogy a kapcsolatuknak nem lett vége. Mégcsak problémájuk sem volt. Egyszerûen úgyérzi, hogy valaki elvette tõle és ezt nehezen éli meg.
Tavaly nyáron ismerkedtem meg egy sráccal. Sokat találkoztunk, aranyos volt, nagyon jó volt emberileg, tényleg. Szeretett, viszont én csak barátként tudtam rá tekinteni. Ennek ellenére, mint írtam, sokat találkoztunk. Januárban volt a temetése, rákos volt :( Még mindig sokat gondolok rá, miért pont velünk/vele történt... Nem könnyû... 18l
Libabõrös lettem, ahogy ezeket a sorokat olvastam... Nagyon remélem, hogy ez velünk sosem fog megtörténni, ahogy mással sem. Néhanapján bele gondolok, hogy mi lenne Nélküle... mindig elsírom magam, de ezzel Õ is így van. Csodálom azt aki talpra tud állni egy ilyen után. Szerintem nekem nem menne, fõleg hogy Õ nekem az elsõ mindenben és már az életem részévé vált. 4 és fél éve vagyunk együtt és csak vele tudom elképzelni az életem. Ez alatt az idõ alatt sok mindenen mentünk keresztül.. legyõztük a távolságot, meggyõzött arról hogy ne szégyelljem, hogy beteg vagyok-Õ ez miatt csak még jobban vigyáz rám :) és tényleg így van. Nagyon sok mindent köszönhetek neki. Õ az én társam minden tekintetben. Szerintem nem tudnám feldolgozni, nem tudnám elhinni hogy Õ már nincs többé. Nem is akarok ilyenekre gondolni :/ Inkább a szépre gondolok, ami most van és volt. :) és nagyon remélem hogy ilyen Velünk nem fog történni.
17-es vagyok, utolsó ez szép volt! Én is hasonlóan gondolom, mondjuk én még talán sosem gondoltam igazán bele, hogy mi lenne velem nélküle. Ellenben abba rengetegszer, hogy mi van, ha velem történik valami. Vajon mit érezne. Én nagyon sokat vezetek és sajnos hiába vagyok én tökéletesen éber és friss, sosem tudhatom ki jön szembe, vagy mi történik a következõ pillanatban. Vaddisznógázolásból is lett már halálos baleset, na az mi? Egy ilyet nem lehet feldolgozni, a párom nehezen is viseli, hogy ennyit ülök autóba. Én elmondtam neki, hogy azt a hitet képviselem, hogy rám "vigyáz valaki" és ha meg kell halnom ráadásul pont így, annak oka van és ne búslakodjon utánam. Jól kiakasztottam ezzel a témával. Azt is elmondtam neki, hogy tudja, hogy én azt szeretném ha boldog lenne és kezdjen mással új életet, ha én már nem leszek. Nekem jól esett ezt elmondani a páromnak, mert bár évek óta együtt vagyunk, tényleg sosem lehet tudni, hogy meddig. :(
00:03as vagyok Igen ezt én is mondtam páromnak, hogy ha velem történne valami akkor ne búslakodjon és legyen boldog valaki mással... de hát ilyeneket mondani könnyû, amikor szerintem nekem ez fordított esetben nem menne.
Szerintem nagyon fontos, hogy valaki utána olyan párt találjon, aki elfogadja azt, hogy "nem õ az egyetlen". Ritka az ilyen, de van. Életem nagy szerelme 7 éve halt meg tragikus, szörnyû, értelmetlen halállal. Õ volt az, akivel az életem le akartam élni. Tele voltunk közös emlékekkel és élményekkel. Mind a ketten ugyanazt akartuk: 1-2 éven belül összeházasodni majd kisbabát szerettünk volna minél elõbb. Aztán jött az a nap, amikor a sors vagy valami felsõbb hatalom elvette õt tõlem. Akkor azt hittem, vége a világnak. Egy darabig altatókkal aludtam és nyugtatókkal ébredtem. Teltek a napok, fel sem fogtam szinte semmit abból, hogy megint vége van egy napnak. Aztán egyik nap úgy keltem fel, hogy kész, vége, nekem ezen a világon nélküle nincs maradásom. Akkor megpróbáltam öngyilkos lenni, de idõben megtaláltak és életben maradtam. Kórházba kerültem, ahol elsõ este azt álmodtam, hogy a párom eljött hozzám, a szobámban állt és elmondta nekem hogy mennyire szeret, ne csináljak többé ilyen butaságot, éljem az életemet tovább, és keressek magam mellé valakit, aki szeret, mert õ többé nem jön el hozzám. Ez az álom után még rosszabbul voltam, de késõbb rájöttem, hogy igaz. Nekem élnem kell. Itt a családom, a barátaim, a munkám. Azóta már újra a régi vagyok. Volt egy kapcsolatom, ami 2 hónapig tartott, mert az a férfi nem viselte el, hogy õ nem lehet teljesen az egyetlen. A jelenlegi párommal másfél éve vagyunk együtt, és nagyon szeretem és õ is engem :) Boldogok vagyunk együtt. Õ tiszteletben tartja azt, ami nekem fontos: gyakran kijön velem a temetõbe (mert én azóta is rendszeresen járok) és azt is elnézi, hogy a szobámban ki van téve a volt párom (sokszor nem tudom, hogy nevezzem meg, hiszen nem szakítottunk, de mégis a volt párom) képe és néhány közös kép vele. Évfordulókkor, vagy nagyon szomorú számok hallgatásakor rámjön a sírás, de a mostani párom ezzel szemben is megértõ. Õ nagyon vigyáz rám, és én nagyon szeretem. De attól függetlenül az én szívemben örökre 2 férfi lesz!
Elég kemény dolog ez, velem is szarul bánik az élet, nagyon bízom benne hogy ezt nem kell megtudnom. Nekem két éve volt egy súlyos motorbalesetem, barátnõm nagyon megijedt, hogy elveszít, de hála istennek túléltem, és felépültem. Kezdtek volna jobbra fordulni a dolgok, 1 éve vissza mentem dolgozni, összeköltöztünk, esküvõt tervezgettük. Most nyáron akartuk megtartani az eljegyzést. De a sors nagyon ellenünk dolgozik, a télen barátnõmnél elõrehaladott rossz indulatú daganatot találtak. Megkapta a kezeléseket, nemrég mûtötték, még mindig kórházban van. Nagyon nehéz idõszakon vagyunk túl, de sajnos nem lehetünk nyugodtak, mert még ezzel nincs vége. Csak bízni tudok benne, hogy meggyógyul, és folytathatjuk az életünket, nagyon nem tudnám elviselni ha elveszteném. Már ez is nagyon rossz, így látnom. És nem tudok rajta segíteni.
Feldolgozni? Hat hús feldolgozóüzembe nem lehet , de mondjuk cementet otthon tudsz csinalni...
Barátnõm férje aznap halt meg, mikor a fiúk született. Azóta ismét házasságban él és ismét szült gyerekeket. De nem felejti soha a párját.
En nehezen tudnam ez feldolgozni, de minden ember mas:(
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! 3. válaszoló: Õszinte részvétem. Hihetetlen, amit írtál :( Sok erõt kívánok és boldog életet ennyi megpróbáltatás után!!!
A kérdező hozzászólása: Köszi 4. válaszoló! Papám is nagyon korán elvesztette a mamámat egy szörnyû balesetben. Õ 3 gyerekkel maradt egyedül. Ráadásul tényleg egy ritka nagy szerelem volt az övék. A szívem is elszorul, mikor nézem a közös képeiket, az utolsó képeket, amin együtt volt még a család. Mindez egyik pillanatról a másikra pokollá változott. Papám nem tudta feldolgozni. Az alkoholba menekült. Sajnos én már csak ezt az oldalát ismertem. Az alkoholtól önmagából teljesen kifordult, a valaha mintaapából lett agresszív szülõt :( Azóta már õ sincs köztünk.
A kérdező hozzászólása: ASOT! Minden elismerésem!!
Én ismerek egy lányt akinek egy balesetben meghalt a barátja. Gimnázium óta együtt voltak kb. olyan 8 éve, gondolom egymás mellett akarták leéli az életüket. Sajnos szomorú vége lett, a lánynak említeni sem lehet, vagy kérdezni sem lehet errõl az esetrõl, mert különben sír, szomorú lesz, amit teljesen megértek. Amúgy lefoglalja magát, olyan 2 éve halt meg a barátja, azóta sincs neki új. Szerintem szörnyû érzés lehet amikor a párját elveszíti, remélem nekem sosem kell ilyet átélnem, mert nem hinném, hogy ép ésszel ezt ki lehet bírni. Engem már akkor is sírás kerülget, hogy mi lenne ha valami történne a párommal...
Én ismertem egy nagyon helyes fiút, akibe szerelmes voltam. De az csak plátói szerelem volt. 2 éve halt meg egy balesetben. Nagyon nehezen tudtam feldolgozni, annak ellenére, h soha nem volt köztünk semmi...
aztaqrwa, de xar ilyenekrõl olvasni :S nem is tudok így hirtelen mit írni válasznak
Van egy olyan Japán mondás, hogy "a kiálló szöget be kell verni"
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm a válaszokat! Tényleg köszi, hogy beszéltek róla. Nagyon durva dolgokat írtok néhányan! 01:16-os! Itt már nem bírtam tovább, elsírtam magam. Szörnyû dolgokat mûvel az élet! De komolyan, minden tiszteletem a Tiétek!!!!!! Aki fel tud állni ezek után, az már tényleg csak felhõtlen boldogságot érdemel! Nagyon köszönöm a válaszokat, még egyszer!!

Hogy nyugtassam meg anyukamat, ha majd meghal a nagypapam?

Nagypapam ugy tunik nemsokara tavozik az elok sorabol. En azert tudok igy elore gondolkozni, mert engem nem fuzott hozza olyan eros erzelmi szal, persze szeretem, de nem talalkoztunk sokszor. A helyzet az, hogy mivel nem tudott magarol gondoskosni, anyukam beadta ot egy "rehabra". Havi 90 ezer forint, egy 5 agyas szobaert. Kritikat nem kerunk, apolora nem lett volna lehetoseg, anyukam pedig nem tudta volna munka mellett apolni, mivel 24 oras felugyelet kell melle. A gond az, hogy ez a "rehab" szo szerint leepitette. Nem tornaztattak, mondvan "elhanyagolja magat a bacsi". Felfekvest kaptt, arra is nekunk kellett bevinni gyogyszert. Mint kiderult nem is etettek, igy mar nagyon lefogyott. Ez eddig nem derult ki. Anyukam amikor tudott bement, es akkor o etette, de naponta 5x nem tudott beszaladni. Anyukam most magat hibaztatja, hogy o adta be oda, es, hogy kereshetett volna jobb helyet, de ennyi penzbol nem volt mas lehetosegunk. Mit mondjak neki, hogy ne fajjon neki annyira? Tudom, ez egy helyzetleiras magyaorszag remes egeszsegugyerol, de kerek mindenkit ne kezdjunk bele a temaba, tenyleg csak a fo kerdesre varok valaszt. Koszonom!

Legjobb válasz: Vigyétek haza! Míg lehet! Ha csak egy hétig él még, akkor is!

Vigyétek haza! Míg lehet! Ha csak egy hétig él még, akkor is!
A kérdező hozzászólása: Nem tudjuk, nem mondhatom el, hogy miert, mert ebbol valaki esetleg ram ismerhetne, de sajnos tenyleg lehetetlen hazahozni. :(
Szia! Te esetleg nem tudsz bemenni hozzá? Az alap kérdésedre sajnos nem tudok válaszolni, talán majd az adott helyzetben tudni fogod mit mondj, vagy lesz olyan válaszoló aki tud rá választ adni.
A kérdező hozzászólása: En nem, videken vagyok, csak hetevegere jarok haza. Persze latogatokent megyek, de aploni en se tudom a suli miatt. Az a baj, hogy a kerdes mar most aktualis, mert anyukam is tudja mi lesz, es magat okolja. Mondom neki, hogy nem volt valasztas, de valami kifogast mindig talal, hogy mi lett volna ha... Ha meghal szegeny nem tudom mit csinalok, temetesre nincs penz, nekem meg jonnek a vizsgak, itthon se leszek anyukammal. :(

Ha valakinek meghal a szerelme, soha többé nem lesz képes mást szeretni igazán?

A barátn?mmel lassan 1 éve vagyunk együtt. 4 éve meghalt a barátja, túladagolta magát heroinnal. Ekkora a barátn?m 22 éves volt, a srác meg 25. Mikor megismerkedtünk, nagyon sokat beszélt még a barátjáról, szinte csodálattal mesélt róla, fél évig ostromoltam, nagyon nehéz volt, mire megszeretett. Õ azt mondta, hogy nem akar komoly kapcsolatot, nem akar másnak gyereket szülni, egyszer volt szerelmes és ezt nem fogja tudni feldolgozni. Tiszteletben tartottam, de úgy éreztem, hogy muszáj lépéseket tenni, mert láttam, hogy Õ is kedvel engem. Sokat találkoztunk, el?ször csak a barátja voltam, aztán már egy id? után egyértelm? volt, hogy többet érez irántam. Azóta minden szép és jó, de nem érzem azt rajta, hogy leélné velem az egész életét. Nagyon fáj ez az egész, én szeretem teljes szívemb?l, de néha úgy érzem, f?leg mostanában, hogy olyan vagyok neki, mint a legjobb barátja. Nem akartam átvenni az exe szerepét, nem ismertem a srácot, fogalmam sincs, hogy miért szerette, nagyon kemény lehetett elveszteni, de már eltelt 4 év, amib?l 1-et velem töltött és mégsem érzem, hogy az enyém lenne. Én majd gyereket szeretnék valamikor, lehet?leg 2 éven belül, meg nekem szükségem van a biztonságra, nincs kedvem játszadozni. Ezt Õ is tudja és nem is arról van szó, hogy játszik velem, csak egyszer úgy érzem nagyon szeret, máskor meg hogy szeretné, ha én nem én lennék. Nagyon nehéz ez az egész, azt hittem, könnyebb lesz. Mi a véleményetek err?l? Jó lenne, ha olyanoktól is kapnék tanácsot, akik nem ismernek sem engem, sem Õt, csak a helyzetet és esetleg átéltek már hasonlót. Minden válasz érdekel!

Legjobb válasz: Szerencsére nem éltem át hasonlót, de szerintem olyan nincs, hogy 4év eltelt már az exe halála óta, és még mindig õt gyászolja, miközben veled jár egy éve. Szerintem azért ennyi idõ alatt már fel kellett volna dolgznia, és ha tényleg te lennél neki az igazi, akkor nem éreznéd azt néha, hogy nem is szeret...

Szerencsére nem éltem át hasonlót, de szerintem olyan nincs, hogy 4év eltelt már az exe halála óta, és még mindig õt gyászolja, miközben veled jár egy éve. Szerintem azért ennyi idõ alatt már fel kellett volna dolgznia, és ha tényleg te lennél neki az igazi, akkor nem éreznéd azt néha, hogy nem is szeret...
A barátnõd exbarátja sokkal rosszabb volt nálad - ezt a heroinból következtetem - de mivel meghalt, nem jöhetett rá arra, miféle élet várt volna rá mellette. Az emléke megszépült, és mindenkit hozzá hasonlít.. Ugyanúgy szeretni nem fog, hiszen két embert nem lehet ugyanúgy szeretni, minden szerelem más, hiszen másért szeretjük a társunk. Az elõzõ mindig élni fog a szívében.. Eltelt 4 év, de nem képes tovább lépni. Nem akarja élni az életét. Álomvilágban, mondhatni egy alternatív valóságban ringatja magát.. Ha igazán szeret téged, akkor az irántad érzett szerelme is ugyanolyan erõs, és veled is képes lenne boldog életet élni, gyerekeket vállalni. Nekem az az érzésem, te nem vagy olyan fontos számára, mint a másik volt, és azért van veled, hogy ne legyen egyedül.. De én nem bíznék benne, hogy rövid idõn belül változik a helyzet. Megszeretett téged, de legbelül mást szeret. Ha vele maradsz, mindig a másik srác árnyékában fogsz élni. Bármit teszel, mindig arra fog gondolni, hogy a másik másképp csinálta volna, szóval hárman lennétek a kapcsolatotokban (mint ahogyan most is van) Ha önként nem akarja elengedni az exét, akkor neked kell lépned, szerintem hagyd el, és mondd el azt is, miért teszed. Akkor választásra kényszerül köztetek. Ha ráébred, milyen fontos vagy neki, talán lehet még együtt közös jövõtök.. Ha viszont nem talál vissza hozzád, akkor próbálj túllépni a dolgon, és olyan ember mellett keresni a boldogságot, akinek tényleg te vagy az egyetlen szerelme. Esetleg azt is megteheted, hogy a fejére olvasod, milyen jövõje lett volna a másik mellett, magyarul visszarángatod a valóságba, és felvázolod, veled milyen lehetne. Hátha tényleg elkezd gondolkozni, nem pedig csak elvarázsolt tinilányként isteníteni azt, aki talán meg sem érdemelte volna õt. Persze sajnálatos, hogy meghalt az a fiú, de a hallgatólagos elfogadásod számára is azt jelentheti, hogy egyetértesz vele, szerinted is olyan tökéletes volt, mint ahogyan õ azt gondolja.
Az egyik volt osztálytársnõm 21 éves volt, amikor meghalt a võlegénye autóbalesetben (vétlen utas volt) Kellett neki (a lánynak) idõ, de túl tudott lenni a võlegénye elvesztésén, beleszeretett egy másik fiúba, összeházasodtak, van két gyerekük. Olyanokat is ismerek akik megözvegyültek, és utána késõbb új házasságot kötöttek, nem érdekbõl, hanem szerelembõl. A barátnõd 26 éves, te már 30 vagy. Elég idõsek vagytok ahhoz, hogy el tudjátok dönteni, van-e jövõje a kapcsolatotoknak. Nekem úgy tûnik, te már szeretnél megállapodni, a lány viszont nem veled képzeli el leélni az életét. Beszélj vele errõl, és a beszélgetésetek támpontot ad a döntésedhez.
Szia Nem éltem át ilyet, soha nem is szeretnék. Az én véleményem, hogy ha egyszer valakinek meghal a szerelme, akkor egy idõ után elraktározza magában egy kis helyre, ahol csak õ van. A szívében van biztos egy hely, csak neki, senki másnak és ezt mindig tiszteletben kell tartani. Attól függetlenül téged biztos szeret. Nem hinném, hogy a régi szerelmét keresi benned, vagy hogy õt látja sokszor helyetted. Csak emlékezik rá.
Egy nagyon drága barátom édesanyjának a példájával jövök. Az anyukája nagyon fiatalon, 19 évesen lett özvegy. Ekkor volt egy kisfia, el lehet képzelni, milyen helyzetben volt. 4 év múlva ismert meg egy férfit, aki ugyanúgy a lelki társa lett. Már 60-on felül vannak mindketten, boldogok. Pedig a barátom édesapját is halálosan szerette annak idején. Szerintem légy kitartó!
Én nem éltem át ilyet...de azt a 4évet már fel kellett volna dolgoznia, tudom h nem könnyû de 4év nem kevés idõ.tovább kell lépni és elengedni a lelkét.nem jó gyászolni évekig.elég ha szeretettel gondol rá.
lehet, nem a legjobb ötlet, de sokszor el kell tõle távolodni, akár egy kis szünetet is érdemes tartani, hogy "felébredjen" és elkezdjél fontos lenni neki. Most ez hülye tanácsnak tûnik, de ha szeretnéd magadra felhívni a figyelmet, és megéreztetni vele, te mit jelentesz neki, kicsit félre kéne tenni a kapcsolatot, akár áldumával, hogy te úgy érzed, neki még emészteni kell ezt a dolgot. Saját tapasztalatból tudom, hogy sokszor másra figyeltem, nem éreztem fontosnak a barátomat, még szakítottunk is, aztán pár hét múlva rájöttem, többet jelent nekem, mint gondoltam. Azt pedig hogy õ még gyászol, sokáig elhúzódik, nem kellene neki, nem feltétlenül miattad. Jó lenne már túllépnie rajta. Nekem 3 éve halt meg a férjem, és kezdettõl fogva igyekeztem mindig elõre nézni, fõleg mert gyerekek is vannak. Ráadásul a bnõd barátja nem természetes halállal halt meg, hanem rásegített, így végképp túl kéne rajta lépnie.
Ha valakit igazán szeretünk, de elveszítjük, ahhoz, hogy a fájdalom megszûnjön, legalább fele annyi idõt el kell tölteni nélküle, mint Vele. A te barátnõd esetében a félidõ lejárt, azt hiszem, Te vagy a baj, a barátnõd nem Veled képzelni el a volt szerelme után, vagy örökre gyászolni akar. Bármelyik is a valódi ok, nagyon sajnálom Õt is, és sajnállak Téged is.
De tud, téged is szeret igazán, csak szerintem mivel a másik elvesztése, nem bármi okból különválás volt, amit szintén nehéz lehet sok idõbe telhet feldolgozni - ezt még nehezebben dolgozza fel. Lehet, hogy maga ne mis tudja. Szerintem szeret téged, és nem érzem azt, hogy más kellene neki, hanem azt hiszi, hogy nem lehet mással, nem hagyhatja el az akkori barátját, nem tudja elengedni teljesen. Mással se tudna jobb viszonyban lenni, nem veled van baja. Szerintem javasold neki, hogy vagy együtt, vagy csak õ menjen el valami terapeutához, pszichológushoz, aki segíteni tudja felszabadulni, mert ha külön is mennétek, te még lehetsz boldog mással, de õ lehet, hogy nem teljesen, ha nem esik ezen túl. Képes mást szeretni igazán, de elfeledni nem fog ! És erre a személyre viszont nem lehet féltékenynek lenni, hagyni kell kibeszélje, bár neked lehet rosszul is esik idõnként. Azért beszél, mert kijön belõle, ezért is lehet, valaki hozzáértõvel kellene megosztania, az mégtöbbet tudna segíteni rajta.
ha vkit nagyon váratlanul veszítünk el, sajnos nehéz feldolgozni. engem a barátom "csak" elhagyott váratlanul, minden jel, elõzmény nélkül... és kitalálta, h én akkor teszem ezen könnyen túl magam, ha soha többet nem beszélünk, és találkozunk. tévedett... 3 évig sírtam miatta. az 1. évben többen akartak velem járni. megpróbáltam õket megismerni, esélyt adni nekik, de nem tudtam. volt 1 srác, akivel egy hónapig jártam. õ szeretett, de én képtelen voltam ezt viszonozni. végül õ adta fel a próbálkozást. tényleg azt hittem, soha nem fogok tudni mást szeretni. a mai napig szerelmes vagyok belé. nemrég kaptam tõle egy levelet, hogy nagyon hiányzok neki, és nagyon megbánta, amit tett, találkoznék-e vele. igen-t mondtam, nemsokára találkozunk. lehetséges, h a barátnõd olyan típus, aki nem tudja elfelejteni a volt barátját (akk. az õ esete még súlyosabb lehet az enyémnél, m esetében meg is halt az illetõ) ...próbáldmeg azt, amit mondtak többen, szakíts vele. ha nem kap észbe, és nem lép, akk sajnos sokat nem tehetsz, fogadd el, h nem szeretett igazán. ezzel magadnak teszel jót, m így esélyt adhatsz olyannak, aki viszonozni tudja az érzéseidet, és nem tengõdsz egy olyan kapcsolatban, ami a tiszteletrõl, és egy "langyos szeretetrõl" szól a másik részérõl. ha viszont keres, és folytatni akarja, akkor mondd neki, h te csak akkor akarod tovább, ha leélné veled az életét, m így korrekt, h tudd, ezt akarja-e vállalni, v. sem. remélem, sikerül megoldanod. :)
Életem nagy szerelme 6 éve halt meg autóbalesetben, nem sokkal az esküvõnk elõtt. 5 évig nem is volt senkim egyáltalán, mert egyszerûen senkire nem tudtam úgy tekinteni. Most 1 éve van egy párom, akit szintén nagyon nagyon szeretek...
Anyukamnak 2 szerelme is meghalt, tobbek kozott apukam. Azota lett szerelmes, de mindennap gondol a 2 elhunytra es sose felejti el oket.
Nekem meghalt a szerelmem, akkor úgy éreztem hogy soha többé nem fogok tudni mást szeretni, úgy éreztem vége mindennek és egy idõ múlva jött egy másik fiú, akit nagyon megszerettem és bele is szerettem.Már 1, 5 éve együtt vagyunk, esküvõt, gyermekeket tervezünk.Õ nagyon sokat segített nekem, nélküle talán nem is tudtam volna továbblépni.Próbálj meg beszélni vele, nekem sokat segített. üdv.: 30/L
A válasz megírásának idõpontja: ma 20:25-ös jól mondja, amit én is mondtam, egy kis idõre eltávolodni tõle és talán ráébred hogy fontos vagy neki még is csak, ha nem, akkor kiderül számodra a nagy igazság, hogy van e értelme érte teperned! Bár tudom írtad hogy nem akarsz játszadozni és ezt mondtad neki is, de én akkor is azt javalom hogy ha nagyon akarod õt, akkor ki kell deríttened hogy hányadán álltok úgy még is csak, és ennek egy megoldása van, egy látszat szakíttás!Ezt kell meglépned még most, mert még várhatsz évekig ezzel, de az idõ csak megy és megy és te sem leszel fiatalabb.Ezzel a lépéssel számodra minden kifog derûlni!Tudom nem könnyü dolog, de ezt meg kell lépned ahhoz hogy kiderüljön az igazság!
Huha!Elég kemény fába vágtad a fejszét szerintem! Nem vagy könnyü helyzetben az biztos és teljessen megértelek, de ha ez 1 év alatt, pontosabban 4 év alatt nem változott semmit nem tudom hogy ahhoz mi kell hogy ez egyeltalán megváltozzon benne.?Persze én tudom hogy elveszteni akit szeretünk az kemény dolog és ezt az a baj hogy az ember hiába mondja hogy ugyan már azóta eltelt 4 év!Azért ez nem ilyen egyszerü!Én nem akarok hasonló példákat mondani pedig tudnék és azért nem mondok, mert minden ember másképpen éli meg azt ha valakit elveszitt, van olyan aki akár 10 évig nem képes elengedni a halott szerettét!Ebben a dologban az a baj hogy még azt sem mondhatod hogy ugyan már tegyed túl magad rajta, mert ez nem olyan egyszerü, valakinek könyebben megy, valakinek sok sok idõ!Én megértelek téged is és õt is.De szerintem ha õ így folytatja tovább, akkor el kell hagynod, mert ez neked nem jó!!!Csak kinzod és ámittod magad egy olyan dologgal ami lehet hogy soha nem fog összejönni!Elöttem már mondta valaki hogy, huu ez most szarul fog esni ne haragudj, de te szerintem a srác helyében nagyon nehezzen fogsz belépni, ha egyeltalán befogsz!Persze jöjjön össze a dolog azt kívánom neked, de ahhoz nagyon nagy kitartás kell részedrõl és elöbb utobb beadja a derekát én szerintem, mert õ is ráfog jönni hogy így nem élheti tovább az életét! Én azt javaslom hogy várj egy picit a dologgal és ha nem javul a dolog, akkor egy látszat szakittást beiktatnék és ekkor talán rájön hogy nem kellene még egy embert elveszítteni, aki szereti! 29/F
túl érzelgõs vagy ... nyilván nem egy jófiú lehetett az exe ha heroinozott ... magyarul a csaj mint általába a legtöbb nõ a roszfiúkra bukik ... az a baj hogy nem vagy neki elég rossz és fojton az elõzõ pasijához viszonyít. vagy csak nincs megfelelõ viszonyítási alapja hogy tudja hogy ki számít "jó pasinak" de ha az exe kerül szóba akkor te rontottál el valamit, és a nõk soha se mondják ki ezt mindig utalgatnak kertelnek, valamilyen célzó jelleggel hozhatja fel az elõzõ csávóját. a legjobb reagció erre az az hogyha nem tud kibillenteni a saját valóságodból. ez a te életed, te hordod a nadrágot, a férfi szerepe az hogy õ legyen a fõnök. te meg függsz ettõl a csajtól, és ez itt maga a probléma. jobban vonzódna hozzád ha nem õ lenne a mindened hanem te lennél neki a mindene ... egy érzelmileg sérült nõ gyakran jobban ragaszkodik azokhoz akiket ismer, és nehezen szakítana meg bármilyen kapcsolatot is bárkihez. és lehet hogy nehezen lépett túl a dolgokon, de ha felhozod az ex témát azzal csak bogarat ültetsz a fülébe ... ha gyereket akarsz tõle akkor add be neki a csalit. pl tervezd át a házat és meséld el neki hogy hol lenne a gyerekszoba, találd ki a gyerek nevét hogy mi legyen hogy ha fiú vagy ha lány, hívd meg hozzátok vagy meny el olyan rokonotokhoz látogatóba ahol van gyerek, ... egy közös gyerek minden bajt bút bánatot elfeledtet és egy érelmi kapocs ... én nem vagyok a házasság híve, az csak egy darab papír, és csak a hûhó van vele, a gyerekgyártás legyen a cél, és ültesd a fejébe a gondolatot, foglalkozz a témával "mi lenne ha..."
Ha engem kérdezel kérdezõ, bár tudom már elöttem jópáran elmondták a véleményüket, de egy valamit kifeljtettek ami nagyon lényeges én szerintem és én úgy gondolom hogy a barátnõd valamilyen szinten magát okolhatja a dolgokért, ahogy ez ilyen nem hétköznapi halál esetekkor lenni szokott és ezért nem tudja elengedni õt!Nem tudom hogy volt e már pszichologusnál, de én a helyedben elmennék vele, mert ott talán jobban kitudja beszélni magából egy idegen embernek!

Mit jelent ha álmomban meghalt a férfi aki tetszik nekem?

(A valóságban nem is beszélünk, csak ilyen távoli rajongója vagyok.) És azt álmodtam hogy megtudtam hogy meghalt, és zokogtam miatta, nagyon rosszul érintett, fel is riadtam rá.

Legjobb válasz: Azt jelenti, hogy nem akarod, hogy meghaljon.

Azt jelenti, hogy nem akarod, hogy meghaljon.
Azt jelenti, hogy kevés az elfoglaltságod, és nem végzel olyan feladatot, amelyben megtalálnád a kielégítettségedet.
A fentiek fel akarják hívni a figyelmedet arra, hogy ideje nyitnod egy olyan férfi felé, akivel komolyabb terveid is lehetnek, és ne illúziók között élj. ;)

Mit jelent, ha a meghalt papámmal álmodtam? (Nagycsütörtökön halt meg. )

Legjobb válasz: Halottal álmodni esõs nyirkos idõt jelez.Amúgy nekem ez az álom jelentés mindig bejön.Eddig bármelyik halott hozzátartozómmal álmodtam,rá egy két napra esett esõ vagy hó.

Halottal álmodni esõs nyirkos idõt jelez.Amúgy nekem ez az álom jelentés mindig bejön.Eddig bármelyik halott hozzátartozómmal álmodtam, rá egy két napra esett esõ vagy hó.
Szerintem azt, hogy még valahol ott mélyen nem dolgoztad fel a halálát, de kitudja azt is jelentheti, amit az elsõ mondott...
Az álmok egyik szerepe vagy mellékhatása az érzelmi megrázkódtatások enyhítése, valamint gyakran álmodunk olyasmivel ami a napokban erõsen foglalkoztatott minket. Szóval ha gondoltál a papádra akkor könnyen lehet, hogy azért álmodtál vele.
A halottal álmodás, meg a csapadék összefüggése... Érdekes megfigyelés lehet. Bocsánat, talán nem sértem meg kegyeleti okból a kérdezõt, és a válaszadót sem akarom megbántani, de egy öreg szomszédom az ágyéka izzadására hivatkozva jósolta meg másnapra a csapadékot... Igen, valahol minden összefügg mindennel, de azt hiszem az elhunyt hozzátartozóval kapcsolatos álom inkább az emberi lélek ajándéka vagy büntetése, attól függõen, hogy milyen volt a kapcsolatuk. Lehet vágyódás kifejezése egy elveszett, szeretett személy iránt ("ajándék"), vagy elmulasztott dolgok miatti lelkiismeret furdalás ("büntetés").

Ha valakinek meghal a szerelme túl tudd valaha lépni rajta?

Hála az égnek nem rólam van szó. Csak úgy általában. Szerintetek ha valaki nagyon szeret valakit de tényleg nagyon, évek óta járnak esetleg ő volt az első szerelme,párja mindene túl tudja magát tenni az illető halálán? Képes lesz újra szeretni? Akár nevetni? És mondjuk gyerek nincs. az szépít. Segít.

Legjobb válasz: Nézd, ha pesszimistán nézzük az életet: minden párkapcsolat vagy szakítással, vagy az egyik fél halálával végzõdik. HA fiatal, azért nehéz, ha idõs, azért. Se pár évet, se 50 évet nem lehet csak úgy kitörölni a múltból, de nem is kell. Van, akinek segítség kell egy ilyen feldolgozásához.

Nézd, ha pesszimistán nézzük az életet: minden párkapcsolat vagy szakítással, vagy az egyik fél halálával végzõdik. HA fiatal, azért nehéz, ha idõs, azért. Se pár évet, se 50 évet nem lehet csak úgy kitörölni a múltból, de nem is kell. Van, akinek segítség kell egy ilyen feldolgozásához.
Idõvel igen. De azt akarni is kell. fél évig jártam egy pszichológushoz, aztán sikerült túltennem magam rajta.
A legfontosabb hogy valaki beszelgessen az adott szemellyel sokat az elhunytrol, ezzel tud segiteni neki feldolgozni, de ha nagyon nehez, akkor erdemes elmenni pszichologushoz.
A kérdező hozzászólása: és ha mondjuk már túl van ezen és esetleg van új kapcsolata akkor nem fog az eszébe jutni egy csomószor, h mennyivel jobb lenne most a "vele"?
Nem hiszem, hogy túl tudnék, vagy hogy egyáltalán túl akarnék lépni. Van egy tökéletesen mûködõ kapcsolatom valakivel akit szeretek és akkor hirtelen csak úgy vége lesz...? Kizárt, lehet hogy úgy túltenném magamat rajta, hogy idõvel nem fájna már annyira, azt nem gondolom, hogy utána ne tudnék normális életet élni, vagy soha többé ne lenne jó kedvem, meg ilyenek, de új kapcsolatba nem kezdenék, tuti mindenkiben õt keresném, hozzá hasonlítanék mindenkit és senki nem lenne elég jó.
nem tudom, de soha nem is akarom megtudni.:( borzalmas lehet, a legrosszabb.... talán idõvel belenyugszik abba, hogy meghalt, és tud új embert szeretni, de sosem felejti el a másikat is szeretni. szerintem valahogy így van.:(
Nem könnyû, de túl. Húgom keresztül ment ezen. 26F
Én minden szakitást úgy élek meg mintha a másik meghalt volna. Számomra meghalt, ki kell törölnöm az életembõl örökre. Mintha nem is létezne. Néha könnyebb ha úgy gondolom meghalt mert akkor nincs más választásom mint továbblépni ami egyébként ha él az ember csak engem nem akar elég nehéz.
Nehéz lehet, hisz már csak az, hogy elment és nem találkoztok évek mulva sem. Én sokszor belegondolnék abba, hogy mennyi év, idõ lenne még elõttünk. Hiányozna mellõlem és eszembe jutna minden egyes mozdulatról. Mindenben õt látnám.

Ha valakinek meghalt a házastársa attól még azt mondjuk a másik félre hogy házas?

fura kérdés de remélem érthet?

Legjobb válasz: Nem! Ha jol tudom ugy mondjak annak hogy: özvegy

Nem! Ha jol tudom ugy mondjak annak hogy: özvegy
ez a kettõ??? egyedülálló, vagy egyéb?? nemár.. milyen oldal ez?? :D
Hát passz..:) Talán jelöld be a házast, és írd mellé, hogy özvegy!
A kérdező hozzászólása: házas és elvált :D
..akkor inkább írd, hogy milyen lehetõségek vannak.. :)
az illetõ özvegy lesz.
A megfelelõ rublika az özvegy.
detitokzatoslettadolog.. :D
A kérdező hozzászólása: ha lenne olyan rublika már beikszeltem volna :)
A kérdező hozzászólása: rendben :) nem túl hivatalos dolog, gondolom ezért nincs ilyen lehetõség vagy nem tudom, köszönöm szépen a válaszokat :)
Szerintem valami társkeresõ :D
..de ott nem is feltételezik, hogy egyedülálló vagy hajadon?? :D :P
A kérdező hozzászólása: nem, nem társkeresõ..jézus :DD
Jézus sem egyedülálló, az igaz ;))
De, el fognak marasztalni, ha aránytalan a védekezés ereje a támadáshoz képest.
semmi nem változott. ez eddig is igy volt. csak odébb tolták 2cm-ert hogy eltudják mondani tetek valamit
A kérdező hozzászólása: Én úgy tudom mától kiterjesztették a jogos önvédelmet. Csak azt nem tudom ez pontosan mit takar. Korábban volt róla szó hogy ha csoportosan vagy felfegyverkezve vagy éjjel megtámadnak akkor bármilyen eszközzel megvedhetem magam. Arra lennék kíváncsi hogy ezt bevezették-e.
Magánterületen él ez a lehetõség, ha az élet kioltása forog fenn, a közterületen továbbra is arányos védekezés.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!