Találatok a következő kifejezésre: Ha a katolikus (106 db)

Ha a katolikusok hisznek Istenben és szeretik és tisztelik Õt, akkor miért engedhetik meg maguknak azt, hogy szobrokat és festett meg faragott képeket tartogatnak a templomaikban?

Ha jól tudom, a bálványokkal kapcsolatban esik szó a 10 parancsolatban, vagy ő náluk ez valamilyen módon kiesett?

Legjobb válasz: Ez kozel sem balvannyimadas, viszont roppant elgondolkodtato, hogy beloled ilyen indulatokat valt ki egy masik iranyzat es nehany szobor. Legy kicsit toleransabb, ha igaz kereszteny vagy, en is tiszteletben tartom a te vallasodat. Udv: Egy katolikus

Ez kozel sem balvannyimadas, viszont roppant elgondolkodtato, hogy beloled ilyen indulatokat valt ki egy masik iranyzat es nehany szobor. Legy kicsit toleransabb, ha igaz kereszteny vagy, en is tiszteletben tartom a te vallasodat. Udv: Egy katolikus
Miért, a "ne ölj"-t se vette figyelembe rengeteg keresztény. Sõt, te éppen azt hagyod figyelmen kívül, amire Jézus tanít - tiszteld és fogadd el az embereket olyannak, amilyenek. Ha õk bálványt imádnak szerinted, te miért nem tiszteled és fogadod el õket ilyennek? Tehát te jobbnak gondolod magad Jézusnál? A gõg és a kevélység nem bûn, véletlenül?
Mert ez nem bálványimádás! Azt, akit a szobrok és képek ábrázolnak NEM IMÁDJÁK! Csak kérik Istennél a közben járásukat!
Hat en se tudom ezt megerteni, de lehet ha Jezus most is a foldon elne ugy csinalna mint a templomban amikor az arusokat bottal verte meg, valoszinu kihajitana az osszes szent kepeket a falrol.
Egy a kozbenjaro, megpedig Jezus Krisztus, nem Szuz Maria, meg Szent Peter vagy szent akarki, de nem is a Szent Atya.
Hat sajnos ez a parancsolat naluk kiesett a bibliabol.
Jaj, de hosszú értetlen már ez a vita! Ezt most nem az itteni kommentekre írom, csak a címre. Nem imádják azt, hanem tisztelik. De egyébként megsúgok 2 dolgot (nem tudom, írták-e itt, mert bevallom, nincs kedvem végigolvasni): 1. Az Ószövetségben Isten nem egyesült az anyaggal, ezért nem lehetett az anyagot tisztelni! Mióta azonban a Fió Isten megtestesült (És a Szentlélek közöttünk lakozik), azóta merõben más a világ, annyira, hoyg inkább az a gond, ha NEM tiszteljük a megtestesült Istent (és ennek kozmikus következményeit, akár a Rá emlékeztetõ anyagokat, pl. a Bibliát). A bálványimádás téves ostorozói valójában nem egy megtestesült Istenben hisznek, vagy nem annak minden következményében, még mindig ószövetségi tudatalattijuk van! És azt se értem, hogy ha az Írást tisztelik, akkor a szent képeket miért nem tisztelik? Mi az alapvetõ különbség köztük? Mindkettõ Isten tanúja, kommunikációs csatornája! Tényleg semmi külömbség nincs közöttük alapvetõen... 2. A Tízparancsolat nem azt tiltja, hogy Istent képeken ábrázoljuk! Jujj, most mindenki felhördül, de olvassuk csak el, tényleg nem azt tiltja, baromira nem!!!! Mit is tilt? Eláruljam, vagy elolvassuk ahelyett, hoyg tévesen idézzük? Azt tiltja, hyg olyanokat ábrázoljunk és imádjunk képeken és szobrokban, ami NEM ISTEN! A VALÓDI MEGTESTESÜLT ISTEN ÁBRÁZOLÁSÁT SEHOL NEM TILTJA A BIBLIA! Ja, de mi van az angyalokkal, hohó, azok is vannak és azok mégsem Istenek. Hû, kapaszkodjunk, AZ ANGYALOK FARAGOTT ÁBRÁZOLÁSÁT KIFEJEZETTEN MEGPARANCSOLTA A BIBLIA! Hol is? Hát a Szövetség Ládáján! Nézzünk csak utána! Két mennyei élõlényt kellett arra a ládára faragni, amely olyan tiszteletben részesült, hogy ha valaki csak hozzáért avatatlanul, az is meghalt! Na de nem kívánok ebbe az értetlen vitába még jobban belefolyni, egy msáik fórumon több hónapig nyomtuk ezt a témát, csak ennyit akarok tisztázni. Mellesleg: nem vagyok katolikus. :)
A kérdező hozzászólása: III Mózes 19:4 Ne hajoljatok a bálványokhoz, és ne csináljatok magatoknak öntött isteneket. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. Igencsak el kéne olvasni azt a Bibliát, igencsak...
Kérdezõ, elolvastad, amit a 22. válaszban neked írtam?
A kérdező hozzászólása: Bálvány imádása, készítése, tartása egyenlõ az eretnekséggel. Én keresztényként csakis Jézust követem és hallgatom. És nincs szükségem semmilyen közvetítõ eszközre ahhoz, hogy Jézus meghallja az én szavamat és, hogy Õ is meghallja az én szavamat, mert Jézust ismerik, hallják és követik, az Õ juhai. Ha ehhez már valamilyen eszköz kell, akkor ott súlyos problémák vannak.
Szóval nem olvastad el vagy nem értetted meg. Kár.
Kedves kérdezõ, ha ennyire tudod , akkor miért kérdezed a másiktól , hogy alaposan beoltsd?
26: Kérdezõ, ezt nekem írtad? (23-24 vagyok). Akkor gratulálok, mert ez a mondat is szó szerint azt modnja, amit én mondok! Vagyishogy: figyu, lassan írom, hogy felfogd: A BIBLIA NEM AZT TILTJA, HOGY NE ÁBRÁZOLJUK AZ IGAZ ISTENT ÉS NE TISZTELJÜNK OLYAN TÁRGYAKAT, AMIK RÁ EMLÉKEZTETNEK, SÕT: ERRE ÉPPENHOGY BUZDÍT! (Esetleg kihagytad az ÓSZ unalmasabb részeit, amik arról szólnak, hogy az Istentiszteleti tárgyakat milyen értékesnek és díszesnek faragjuk és milyen tiszteletben részesítsük?) A BIBLIA AZT TILTJA (FIGYELJ TÉNYLEG LASSAN ÍROM), HOGY: OLYAN TÁRGYAKAT NE IMÁDJUNK, AMIK NEM AZ IGAZ ISTEN FELÉ IRÁNYÍTANAK, HANEM HAMIS ISTENEK FELÉ! Remélem, most átment, ha nem, akkor olvasd el ismét. Na de jól van, nem szívatlak, tudom, hogy nem te vagy az egyetlen, aki ebben a tévedésben él és nem olyan könnyû megtérni abból a tévedésbõl, amihez annyi indulat kötõdik, amitõl erõsnek érezzük magunkat egy Krisztus kora ótalétezõ nagy egyházzal szemben, stb. Oké, lazíts, igyál meg egy pohár narancslét és fuss neki megint. Beidézem a Tízparancsolatot, jön a szövegértés gyakorlat: II MÓZ 20: 3. Ne legyenek néked idegen isteneid én elõttem. 4. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. 5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltõn-szeretõ Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyûlölnek. És most keresd meg benne azt, amivel érveltél (ill. általában érvelnek a protestánsok): Hol olvasod azt, hgy AZ IGAZ ISTENRÕL ne csinálj faragott képet? Kersd, keresd, keresd... Na, nincs meg? Akkor végre jól látod: a tízparancsolat arról szól, hogy NEM IGAZ ISTENT, hanem teremtményeket, hamis Isteneket bálványait ne imádd! Egyébként annyit megsúgok, hogy volt egy nagyon penge protestáns vitatkozó, aki szintén elismerte, hogy igen, a Tízparancsolat valóban nem arról szól, hogy Istent ne ábrázoljuk és tiszteljük ezeket a tárgyakat, hanem másról... Csak oda kell figyelni, ilyen egyszerû.
...De persze a Feltámadással még jobb lesz a helyzet, mivel a rossz megszünik és lesz Új Ég és Új Föld, most meg a kettõ együtt létezik. Csakhogy már most velünk van az Isten! Ezt az örömhírt hirdeti (és kellene hirdetnie) az ikonoknak és a szenteknek! Nem smafu az, hogy a Fiú Isten megtestesül és a Szentlélek Isten bennünk lakozik. Ez egy olyan döbbenetes dolog, amelyre a legmerészebb vallások se gondoltak... Nem kellene Örömhírt hirdetnünk nekik?
Nem bálványimádásról van szó és a legszomorúbb, hogy ezt kismilliószor felhozzák, mint a papok pedofilok meg az egyház korszerûtlen dumát, mert mással nem tudnak dobálózni. Itt egyáltalán nem bálványimádásról van szó, csak nem értitek meg.
A bibliaban sehol nem talalsz olyat, hogy valaki halott ember kozenjarasat kerte volna vagy hogy halott ember lelkeert imatkoztak volna.
A protestánsok nem hisznek abban, hogy a lélek tudatos marad a halál és a feltámadás között; ezért látják úgy, hogy a katolikus közbenjárást kérõ imák a semmibe mennek, ezt fejezik ki a bálványimádás szóval. A katolikusok azt hiszik, hogy az emberi lelkek tudatosak maradnak a halál után is, ezért a szentek közbenjárhatnak Istennél, aki inkább hallgat rájuk, mint egy élõ, bûnös emberre. Nincs tiltva azonban, hogy élõ járjon közbe élõért.
Idezet Antal Atya irasabol"Látjuk tehát, hogy lehetetlenség, hogy akár bármelyik protestáns felekezet, akár bármely más, akár keresztény, akár nemkeresztény vallás igazság lehessen. Igazság legfeljebb csak a katolicizmus lehet. A katolikust kivéve ugyanis minden vallásnak éppen ellenkezõ tulajdonságai vannak, mint az igazságnak. Az igazság mindenütt egyforma, a protestantizmusnak pedig egyenesen a lényegével ellenkezik az egyformaság." Ennel nagyobb hazugsagot meg nem olvastam az bisztos.
Szia! Bálványt nem imádó katolikusként válaszolok. Örülök, hogy felteszed a kérdést. Tehát utána akarsz járni a dolgoknak, bár egy erõsen megelõlegezett elõítélettel. Hosszú leszek, de ha tényleg érteni akarod, akkor olvasd el. Természetesen gáz, amikor egyes fanatikusabb alkatok (fõleg idõsebbek, de nem csak) már-már tényleg a bálványimádás felé hajlanak fanatikus szentkép- és szobormániáikkal. Ilyen van, de ilyenkor fontos, hogy a pap helyre tegye ezeket a dolgokat, mert a katolikus tanítás is TILTJA ezen szobrok, képek imádatát. A képek és szobrok emlékezni engednek, és olyan embereket állítanak elénk példaként, akik példamutató életet éltek, jó keresztények voltak (a szemünkben). Ennyi. Aki ennél tovább megy oly módon, hogy imádja magát a szobor matériáját, vagy azt akit ábrázol (ha nem Jézus az), bûnt követ el a katolikus tanítás szerint. A Biblia természetesen nálunk is írja, hogy „Ne csinálj magadnak faragott képet, vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent a földön, vagy a vizekben a föld alatt.” (Mózes 2 20:4-5) DE! Ha kicsit tovább olvasod a Bibliát (szándékosan protestáns Bibliából idézek), máris belefutsz ebbe: „Csinálj két Kérubot is aranyból, vert aranyból csináld azokat a fedélnek két végére. Az egyik Kérubot csináld az egyik végére innen, a másik Kérubot a másik végére onnan: a fedélbõl csináljátok ki a Kérubokat annak két végén. A Kérubok pedig terjesszék ki szárnyaikat fölfelé, betakarva szárnyaikkal a fedelet; arczaik egymásfelé legyenek; a Kérubok arczai a fedél felé forduljanak." (Mózes 2 25:18-20) De menjünk még tovább: "A füstölõ oltár számára megtisztított aranyat mérték szerint; aranyat a szekérnek azaz a Kéruboknak mintázására, a kik kiterjesztett szárnyakkal az Úr szövetségének ládáját befedezik. Mindezek az Úr kezétõl írattattak meg, a ki engem megtanított az egész alkotmány formájára" (Krón 1 28:18-19) És ha már így belejöttünk: "Készítve valának továbbá Kérubok és pálmafaragások, és mindenik pálmafaragás vala két Kérub között, és mindenik Kérubnak két orczája vala. És emberorcza néz vala a pálmafaragásról egyfelõl, és oroszlánorcza a másik pálmára másfelõl. Így vala készítve az egész házon köröskörül. A földtõl fogva az ajtó felsõ részéig Kérubok és pálmafaragások valának készítve a falon." (Ezekiel 41:18-20) És bizony a szobor vallási célú használatára is találunk utalást: "És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tûzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon. Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltûzé azt póznára. És lõn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada." (Mózes 4 21:8-9) "A katolikus templomokban azért vannak szobrok, festmények és más mûvészeti alkotások, hogy eszünkbe juttassák az ábrázolt személyt. Mint ahogy édesanyánk arcát is könnyebben vissza tudjuk idézni, ha a fényképére pillantunk, épp így jobban az emlékezetünkbe tudjuk idézni a szentek példáját, ha ábrázolásaikat szemléljük. A katolikusoknál a szobrok használata hitoktató célzatú is. A korai egyházban különösen hasznosak voltak a szobrok az írni-olvasni nem tudó emberek oktatására. Sok protestáns hitû testvérünknek is vannak Jézus-képei, ugyanígy léteznek bibliai illusztrációk a vasárnapi iskolások számára. A katolikusok arra is használják a szobrokat, hogy bizonyos személyekrõl vagy eseményekrõl megemlékezzenek, éppúgy ahogy a protestáns templomokban is vannak háromdimenziós betlehemek. Ha a protestánsokat is ugyanezzel a mértékkel mérnénk, akkor, mivel õk is használják az ilyen „faragott” ábrázolásokat, õk is ugyanolyan “bálványimádást” követnek el, mint a katolikusok. De ez mind nem bálványimádás. Isten megtiltotta a szobrok istenként való imádását, de nem tiltotta meg szobrok készítését. Ha megtiltotta volna, akkor mindenféle vallásos tárgyú film, videó, fotók, festmények és minden ehhez hasonló tiltott lenne. De, ahogy a bronzkígyó is mutatja, Isten még a vallási tárgyú ábrázolások rituális célú használatát is engedélyezi. Az úr akkor haragudhat meg ránk, ha egy szobrot istenként kezdünk imádni. Tehát amikor az emberek tényleg elkezdték imádni a bronzkígyót, mint kígyó-istent, (akit Nechustánnak neveztek el), az igazságos király, Hiszkija elpusztította azt (2Kir 18:4)." Forrás innen, érdemes a többit is elolvasni: http://www.depositum.hu/balvanyimadok.html Köszi, ha elolvastad eddig!
Tudtommal az a bálvány , ha egy tárgyat isteni hatalommal ruháznak fel , vagy magát a tárgyat istenként tisztelik.(lehet , hogy rosszul tudom, akkor ezer bocs!) Én nem érzek ilyen dolgokat egyik szoborért vagy képért sem! Egyedül az Oltáriszentséget tisztelem.
A kérdező hozzászólása: Értem én csak nem tudom azt felfogni egyszerûen, hogy egy hívõ ember hogyan tud egyszerre 2 vagy több úrnak is szolgálni. És természetesen azt sem tudom egyszerûen felfogni/megérteni, hogy ha a Bibliát jól ismerik, akkor mégis hogyan tudják azokat a bálványokat elfogadni? Én keresztényként a legszívesebben szanaszét tördelném az összes szobrot meg képet amit csak találok a templomaikban, csak akkor meg lehet börtönbe is vinnének.
A kérdező hozzászólása: Jól beszélsz testvér :)
A kérdező hozzászólása: Elõször is egy keresztény nem öl és még csak fegyvert sem fog a kezébe, ezt azért érdemes lenne tisztázni :) Másodszor az, ha valakit megfeddek a Bibliából kiragadott idézetekkel, szerintem nem nagy bûn ;)
A kérdező hozzászólása: A teljes Írás Istentõl ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített. (2Tim 3, 16)
Ha te kezedbe veszed a barátod/barátnöd fényképet, akkor AZT a KÉPET szereted, vagy a személyt, akit ábrázol? Ez ugyanaz, a szobrok, képek valakit ábrázolnak, és a templomban AZT imádják, akit ábrázol és NEM magát a tárgyat. A bálványimádásnál ugyanis egy TÀRGY az, amit imádnak.
A kérdező hozzászólása: Szerintem annyiban megegyezhetünk, hogy ezek bálványok. Viszont Isten azt is mondta, hogy NE KÉSZÍTSÜNK BÁLVÁNYOKAT! Na ezzel akkor mi a helyzet?
A ló***** bálványok! Te viszont egy agresszív fundamentalista vagy, sokat ártasz az egész keresztény közösségnek! Egy katolikus, akinek tele a hócipõje az ilyen dumával...
Hát furtsák ezek a kaotikusok, az fix! :D Fõleg az Olaszok.
Szerintem a saját hibáiddal foglalkozz inkább, nehogy pórul járj ezzel a másokat feddek dologgal.
Én teljesen egyet értek a kérdezõvel, én is feltettem már ezt a kérdést magamnak. Teljesen jól látod a helyzetet, sõt én még megtoldanám azzal is, hogy minek egyáltalán templom? Imátkozni bárhol lehet. Isten mindenütt jelen van. Jézus is ezt mondta: "„ Isten országa bennetek van, s körülöttetek. Nem fából és köböl épült házakban. Hasítsd szét a fát és én ott leszek, emeld fel a követ és megtalálsz” (Tamás evangéliuma) " Ennyi.
Ja bocs még valami, hülyeség lenne lerombolni azt amivel nem értesz egyet. egyszerûen ne látogass ilyen helyeket és hagyd, hogy akiknek ez jó, imádják a bálványaikat.
Na de kérdem én! :) Akik azt mondják, hogy ez nem bálványimádás, azok szerint mi a bálványimádás???
Nagyon bírom az ilyen embereket, gondolom senki sem tökéletes és ahogy elnézem a kommentelõk nagy százaléka ateista, bárki bármilyen felekeztebe is tartozzon annak meg kell tartani a szabályokat, és nem hinném , hogy csak a keresztények tesznek rosszat, ugyan úgy más is tiszteletben tarthatja a másik felekezet dolgait. Nem kéne egybõl mindenkinek hit tudóssá fejlõdni egybõl ...
Igazság van, de nem lehet valami egyszerre fekete és fehér.

Ha a katolikusok olyan nagy hívők, akik mindenkiben Istent látják, akkor miért van az, hogy párválasztásnál bizony ők is a külsőségeket nézik? (nőkre és férfiakra egyaránt gondolok! )

Miért nem tudják párválasztásnál is a lelket nézni,Istent meglátni a másikban?Komoly válaszokat várok!

Legjobb válasz: "A szép asszony ékszer, a jó asszony kincs." Napóleon. (Õ is katolikus volt)

Mert hiába mondtam neked, hogy ne nézz a tükörbe!XD
"A szép asszony ékszer, a jó asszony kincs." Napóleon. (Õ is katolikus volt)
Nem attól leszel hívõ, hogy katolikus vagy. Egy protestáns, egy mohamedán, egy zsidó ugyanúgy lehet hívõ, mint egy katolikus. És abból, hogy hívõ vagy, vagy éppen katolikus, még nem következik automatikusan, hogy egy bûnronda nõt fogsz feleségül venni, mert éppen az õ képében jelent meg neked Szûz Mária.
Az, hogy valaki katolikus nem jelenti azt, hogy egyben bigott is!
Az h valaki vallásos az nem azt jelenti, hogy nincs ízlése. De fordított esetben meg az lenne a bajod, hogy "né'dd má a katolikusoknak mind milyen ronda nõik vannak". Ha van ízlése az embernek az a baj, ha meg nincs akkor meg az, ugye? Egyeseknek semmi sem jó, csak beleköthessenek mindenbe.
szerintem a valódi párválasztásban a belsõ hang súgja meg, hogy a másik az igazi, s ez természetesen fordítva. Tudod hogy mondják...Egymásnak lettünk teremtve. Ránézel és tudod, hogy õ az. De ez nem keverendõ össze a szexuális ösztönnel/vággyal...ugyanis akikrõl te beszélsz, azok ilyen alapon válasszák meg a párjukat. Persze, nem mindenki ilyen, csak példának írtam. Amúgy szerintem ez, csak 1 van 1 életben, mindenkinek. üdv 25/F
minden embernek fontos a külsõ a párválasztásnál, ezért. aki azt mondja, hogy csak a lelket nézi, az hazudik, vagy csak magára erõlteti ezt a nézetet a vallása miatt.
Férfi-kínok Richard Williamson püspök 2010. március 20-i Eleisón-kommentárja Térjünk rá szerencsétlen korunk egyik súlyos zavarára: a nõknek a férfiakkal szembeni hegemóniájára a nyilvános életben. Az asszonynak – az anyának – otthon a házi ügyek felett királynõnek kell lennie; ez teljesen normális. Mindazonáltal, ha a nõ a nyilvános életben játssza a királynõi szerepet, akkor ez azt jelenti, hogy a férfi-világban valami nagyon nincs rendben: a férfiak az asszonynépnek se vezetést, se Istenre való irányultságot nem adnak, és a nõk ezért úgy reagálnak, ahogy ez természetüknek megfelel, vagyis ösztönösen. Egy távoli országból való fiatal okos férfi tudatosította bennem újra ezt a problémát. Ez a fiatalember környezetében azt tapasztalja, hogy jelentõsen több közlemény szól az asszonyokhoz, mint a férfiakhoz, hogy az iskolai közös neveléstõl (a koedukáció) egészen az egyetemekig a lányok rendszeresen jobb jegyeket kapnak, mint a fiúk, mert a lányok inkább jók és szorgalmasak; míg a fiúk kevésbé törik magukat, és általában rendetlenek. Fiatal barátom ezt kérdezi: Tényleg támogatni kell a koedukációt? Aztán megállapítja, hogy a közös nevelés eredménye a következõképpen néz ki: A koedukált iskolai rendszerben a lányok sikeresebbek, sõt õk alkotják az új „erõs nemet”, miközben az új „gyenge nemet” még az ujjuk köré is csavarják, mert ez ettõl kezdve ki van szolgáltatva a szépségüknek. Az így kialakuló „asszonyi civilizáció” összes területén a nõk veszik át a vezetõ szerepet. A laboratóriumok még azt is lehetõvé teszik a számukra, hogy gyerekeket a férfiak közremûködése nélkül kapjanak. A férfiak nem fontosak többé, inkább zavaró elemet jelentenek. Fiatal barátom beszámolóját a következõ gyötrelmes kérdésekkel zárja: „Hogyan lehetek igazi férfi? Mi a férfiasság jelentése? A férfi erõssége miben kell különbözzön a nõ erõsségétõl? Egyáltalán mit jelent az igazán »erõs nõ« – és mit az »erõs férfi«?” Kedves fiatal barátom, a forradalom világába születtél, mely szembeszegül Istennel, és ezért teremtett természetét és természetes rendjét megpróbálja megdönteni. Isten rendelkezése lényegében így néz ki: Isten férfit és nõt teremtett alapvetõen egymást kiegészítõ természettel, hogy házasodjanak és benépesítsék a földet, hogy azután letelepedjenek a mennyben. Isten az asszonynak az érzelem fölényét adta, hogy õ legyen az otthona szíve, hogy gyerekeket szüljön és gondoskodjon róluk. A férfinak Isten az értelem fölényét adta, hogy õ legyen a ház feje, és egész családját a mennybe vezesse. Az asszony a család otthoni életéért, míg a férfi a társadalomban a közéletért felelõs, vagyis erre rendeltetett. Ezért: bármennyire is az asszonyra tartoznak a családi ügyek, és ezekben tanácsát követni kell, mert õ erre van teremtve, ugyanoly kevéssé kell normális körülmények között a közügyekben megjelennie, látszódnia és megszólalnia, mert Isten nem erre alkotta meg. Ma a probléma abból adódik, hogy az istentelen és gyáva férfiak vezetõi vákuumot hagynak maguk után, melyet a nõk egyszerûen kénytelenek kitölteni – mindazonáltal a jó nõk csak igen kelletlenül. Kedves fiatal barátom, imádkozzál naponta tizenöt titkot az Istenanya rózsafüzérébõl, mely az képes igaz férfiakat formálni. Légy eltelve Istennel, Istennel, Istennel, hogy a nõknek megadhasd azt a három dolgot, amire feltétlenül szükségük van: hogy meghallgassák, szeressék és vezessék õket. Ha azonban Isten nélkül vagy, akkor a nõk csak letaposni fognak téged. A naponta tizenöt rózsafüzér-titkot teljesen komolyan gondolom: ennél kevesebb ma úgy sem elégséges. Kyrie eleison 2010. június 25.
Szerintem a vallásos emberek inkább azt nézik, hogy a másik is azonos vallású legyen, vagy legalább is hasonló.Természetesen ezen belül, már az egyéni szimpátia a meghatározó.Engem nem zavarna, ha vallásos lenne a párom, de szerintem egy mélyen vallásos lány, nem jönne hozzám, még akkor akkor sem, ha esetleg tetszenék neki.
Azért, mert õk is ugyan olyan emberek, mint bárki más.A szépség megítélése is elég eltérõ, kinek ez, kinek az.Ahány ember, annyi ízlés és annyi értékrend.Ez nem világnézeti dolog, hanem emberi.
Általánosítasz! Nem mindenki ilyen. Persze, fontos valamilyen szinten, hogy nézzen ki valahogy az illetõ, akivel le akarom élni az életemet, de találkoztam már olyan emberrel, hogy lehet, hogy sosem álltam volna vele szóba magamtól, mert nem volt külsõleg szimpatikus, s egy nagyon rendes, kedves, lelkiekben gazdag ember. Ugyanezt fordítva is tapasztaltam, egy külsõleg minden nõ álma férfi olyan tapló és sivár volt, amire nem is számítottam. S ez nem függ össze a vallásossággal. Minden ember igyekszik olyan embert választani, akivel azonos értékrendet képviselnek, azonos módon gondolkodnak, hasonlítanak vagy kiegészítik egymást. Ilyen minden ember életében egy van. Vagy megtaláljátok egymást, vagy nem.
Mert Isten nagyon szereti õket és olyan társat rendel nekik aki nekik (is) tetszik.
komolytalan, provokatív kérdésre miért vársz komoly választ?

Ha a katolikus egyház tagja vagyok akkor kell fizetni egyházadót? Ha igen akkor milyen formában és mennyit, ha nem akkor miért nem?

Más országokban ez hogy m?ködik? Konkrétan Németország és Anglia érdekelne.

Legjobb válasz: Magyarországon annyit fizetsz,amennyit akarzs. Általában a jövedelem 1 %-át kérik,de ez nem kötelezõ. Angliában nem tudom. De Németországban ,ha tudják,hogy kastolikus vagy,akkor a fizetésedbõl vonnak 1-2 %-ot.

Magyarországon annyit fizetsz, amennyit akarzs. Általában a jövedelem 1 %-át kérik, de ez nem kötelezõ. Angliában nem tudom. De Németországban , ha tudják, hogy kastolikus vagy, akkor a fizetésedbõl vonnak 1-2 %-ot.
Igen kell fizetni. Nálunk félévente kell és annyit adsz, amennyit jónak látsz.
Ha nem fizetsz, akkor a temetésed elõtt kell egy összegben, évekre, hónapokra visszamenõleg befizetni. Szar ügy, hogy ilyenekkel húzzák le az embereket. Én evangélikus vagyok, nekünk fix összeget kell fizetni.
Isten nem tud bánni a pénzzel?
Isten földi képviselõi nem tudnak bánni a pénzzel. Egyrészt nem értenek hozzá, másrészt nem engedhetnek meg maguknak mindent, amit a világiak megengednek maguknak. Nem szerezhetnek pénzt hazugsággal, csalással.
És a te lelkeddel is.
Nem akkor mondjak, amikor kezet fognak egymassal a hivök? Akkor nem kell erre valaszolni, hanem ugyanezt mondod neki is meg mindenkinek, akivel kezet fogsz.
Nincs rá konkrét válasz, vagy "szabály", de az "És a te lelkeddel!" általában a szokás. Fõleg a szentmisében a Miatyánk után szokott lenni ez.
Ha a pap mondja, akkor a válasz: "és a te lelkeddel", ha békejobbot nyújtanak, akkor vagy "és a te lelkeddel", vagy "béke veled" vagy "békesség" a felelet.
Lesz még bõven:)

Ha a katolikus egyház hirdeti a család fontosságát, a papjai miért nem valósíthatják meg a keresztény család példáját?

Ma hirdették ki a család évét a katolikus templomokban. Nagy ellentmondást látok, mert a katolikus papok mindig a család fontosságáról beszélnek, de akkor ?k miért nem mutathatják meg ezt a példájukkal? Miért kell mégis cölibátusban élniük?

Legjobb válasz: a biblia megadja a pontos választ: 1timóteusz 4:1-3-ig, ahol elmondja, kiktõl tanítottak ezek a vallásvezetõk, és egyházfõk, és a jövõjükre is kitér.

Nagyon felháborítók ezek a feltételezések. Semmi köze a Szentatya korának a cölibátushoz. Maguk a római katolikus papok ellenzik a házasságot. Nõtlenül teljesen a Mennyei Atyát szolgálják, így teljesen át tudják adni magukat szolgálatnak. Ha valaki éveket töltene papok között tudnák mi a véleményük a témáról. Az Egyház ezen nem fog változtatni amíg fenáll, ezt mondenkinek tudomásul kell vennie.
a biblia megadja a pontos választ: 1timóteusz 4:1-3-ig, ahol elmondja, kiktõl tanítottak ezek a vallásvezetõk, és egyházfõk, és a jövõjükre is kitér.
Vád: „A papi nõtlenséget csak VII. Gergely pápa hozta be a 11. században. VII. Gergely csak felújította az idevágó õsi rendelkezéseket s fegyelemre szorította a papi nõtlenség ellen vétõ papokat. De a papi nõtlenség törvényét nem õ hozta be, mert az már sokkal régebben megvolt. Már a spanyolországi elvirai zsinat (Kr. u. 300 körül) nõtlenségre kötelezi a papságot s bár ez a zsinat közvetlenül csak részleges zsinat volt, a papi nõtlenség törvénye Nyugaton ebben az idõben már szokásjogszerûen mindig általánosabb lett. Már a niceai elsõ egyetemes zsinaton is (325) voltak egyesek, akik ezt a törvényt az egész Egyházra általánosan ki akarták terjeszteni s csakugyan, mint ezt többi közt a trullai zsinat (629) elõírja, Keleten már akkor sem lehetett püspök más, mint nõtlen. Az elvirai zsinat határozatát Nagy Szent Leó pápa és Nagy Szent Gergely pápa (amaz † 461, emez † 604) már az alszerpapokra is kiterjesztette. Aki tehát azt mondja, hogy a papi nõtlenség törvényét csak VII. Gergely hozta be, az nagyfokú történeti tudatlanságot árul el. Vád: „A papi nõtlenség törvénye ellenkezik a természettel.” Ellenkezik? Kissé túlzó kifejezés, Hogy ez a törvény nehéz és erõsen természetfölötti irányú: annyi kétségtelen. Éppen ezért a megtartása valóban komoly elhatározást, állandó önfegyelmet s mély lelkiséget követel. De természetellenesnek csak az mondhatja, aki felejti, hogy Jézus is, az apostolok is nõtlenségben éltek, s Jézus az Isten országáért önként vállalt megtartóztatást dicséri s magasabb tökéletességnek jelenti ki (Mt. 19, 12). Hasonlóképp Szent Pál mint magasabb tökéletességet ajánlja és tanácsolja a szüzességet (1 Kor. 7). Tehát azt természetellenesnek nevezni keresztény alapon nem lehet. Ha pedig az önkéntes nõtlenség és teljes tisztaság evangéliumi tanács, méltó és illõ, hogy elsõsorban a papok adjanak benne jó példát, annál inkább, mert ezáltal méltóbbakká is válnak a szent titkok szolgálatára, amelyre rendeltettek. A nõtlen és tisztaéletû paphoz a hívek is nagy bizalommal és tisztelettel közelednek, fõleg a gyóntatószékben. Az Egyház, legalább Nyugaton, azt akarja, hogy papjai oly magas lelki életet éljenek s annyira csak az apostolkodással törõdjenek, hogy földi, érzékies és családi gondokba egyáltalán ne merüljenek el. Ez az Egyháznak örök dísze, amelyet sok jóindulatú protestáns is dicsér és helyesel, sõt Angliában újabban az anglikán lelkészek is utánozni kezdik. Vád: „Akkor miért engedi meg az Egyház a nõsülést a keleti papoknak?” Mert a papi nõtlenség magasabb tökéletesség, de nem lényeges feltétele a papi méltóság felvételének. Egyébként bizonyos korlátozások e téren a keleti Egyházban is vannak.
Bort isznak, vizet prédikálnak.
Azért, hogy az egyház pénze az egyháznál maradjon. És ne a felesége költse el.
A kérdező hozzászólása: Van igaza az utolsó Válaszolónak. Azonban mégsem lehet mindig ezekre a végletes dolgokra gondolni. Mert nézzük csak meg a tényeket: református lelkész pl. minden faluban van külön, míg katolikus pap 5-6, esetleg 10-12 faluban vagy egyetlen 1. Ha eltörölnék a cölibátust, talán nem küzdene a katolikus egyház akkora paphiánnyal. És végülis, ha csak 1 templomról van szó, egy református papnak is ugyanannyi dolga van kb mint egy katolikusnak, leszámítva, hogy a katolikus minden nap elmond még egy félórás misét.
két okból: egyrészt, hogy a teljes életét a híveknek tudja szentelni, másrészt annak, akinek családja van, könnyen zsarolható. Ezért is volt a kommunistáknak könnyebb dolguk a protestáns lelkészekkel, mert akinek gyerekei vannak, már jobban meggondolja a dolgokat.
Szt. Pál apostol nem követeli meg a püspöktõl a nõtlenséget, de máshol világossá teszi, hogy eszménye a szûzi papság. Szt. Pál idejében ritka volt a javakorabeli nõtlen férfi, ezért Szt. Pál toleranciát gyakorol. Azonban, hogy a nõs papság intézménye ideiglenes állapot volt, az abból is látszik, hogy Szt. Pál csak egyszer nõsültet enged a szent rendbe. Vagyis Pál elvárja, hogy még ebben az állapotban is megnyilvánuljon az önmegtartóztatás szelleme az egyházi elöljáró életében. Késõbb nagyon hamar általánossá vált, ha nem is a nõtlen papság, hanem az a szokás, hogy a nõs papok nem éltek házaséletet feleségeikkel. Ez nem történhetett volna meg, ha nem állt volna mögötte apostoli hagyomány. Az Elvírai Zsinat 295-ben így rendelkezik: „A zsinat azt akarja, hogy teljes tilalmat rendeljen el a püspököknek, áldozópapoknak és diakónusoknak, illetve az összes szolgálatban lévõ klerikusnak, miszerint tartózkodjanak a házastársuktól és ne nemzzenek fiakat; ha pedig valaki mégis megteszi töröltessék egyházi tisztségébõl” (Conc. Elv. cn 33. – DH 119). Szt. Sziríciusz pápa 385-ben így ír a témáról: „Tudomásunkra jutott, hogy Krisztusnak sok papja és levitája a felszentelése óta eltelt hosszú idõ után, részint a saját házasságából, részint szégyenletes elhálásból utódot nemzett, és vétkét azon elõírás örve alatt védelmezi, hogy az Ószövetségben azt olvassuk, hogy a papoknak és az oltár szolgáinak meg volt adva a nemzés szabadsága. (Ellenvetésül:) Miért is volt az, hogy meg volt parancsolva a papoknak, hogy még saját házuktól is távol, a templomban lakjanak abban az évben, amikor rájuk került a szolgálat sora? Nyilván abból az indokból, nehogy testi érintkezést folytassanak, még feleségükkel sem, hogy sértetlenül fénylõ lelkiismerettel Istennek tetszõ legyen az az adomány, amelyet Istennek felajánlanak. (…) Ennek a szigorú kikötésnek felbonthatatlan törvénye mindnyájunkat, papokat és levitákat megköt” (Siric. Direct. Ad decess. 7, 8 – DH 185). A 412-es Karthágói Zsinat mint apostoli hagyományt rögzítette kánonjaiban a papi megtartóztatást. A 692-es Trulloszi Zsinat, melyen kizárólag a szabadabb felfogású görögök vettek részt, idézte ugyan a karthágói kánonokat, de úgy egészítette ki õket, hogy a diakónusok és az áldozópapoknak megengedte nem csak a pappá szentelés elõtti házasodást, hanem a papszentelés utáni házaséletet is. Ezt Róma mindekor semmisnek, sõt hamisításnak tekintette. Az ortodox egyház egészen a XX. századig visszautasította a hamisítás vádját, de 1950-ben a Moszkvai Patriarchátus elismerte, hogy a Trulloszi Zsinat váloztatott a karthágói kánonokon. Azonban ezt nem hamisításként, hanem módosításként értelmezi, hiszen – mint mondják – míg a Karthágói Zsinat csak helyi jellegû zsinat volt, és helyileg kötelezõ törvényeket alkotott, addid a Trulloszi Zsinat egyetemes zsinat volt és ezért joga volt fölülbírálni a kárthágói kánonokat. Ennek azonban ellen lehet vetni, hogy ha a Karthágói Zsinat olyan jelentéktelen volt, akkor miért éppen az õ kánonjait kellett citálni és azokat toldozni-foldozni? Miért nem fogalmaztak teljesen új kánonokat? Erre csak egy magyarázat van: ezeknek a karthágói kánonoknak igen nagy tekintélyük volt, így teljesen mellõzni nem merték õket. A valóban helyi II. Karthágói Zsinatról ui. köztudomású volt, hogy fegyelmi döntései az apostoli hagyományt rögzítették. Nem igaz tehát, hogy a cölibátust Szt. VII. Gergely találta ki, hiszen õ csak – részben a világi keresztények nyomására, de saját elvei alapján is – a botrányokat akarta elkerülni azzal, hogy már eleve csak nõtlen embereket engedett az oltárhoz, és nem kényszerített egészséges férfiakat, hogy úgy éljenek feleségeikkel, mintha tesvérek lennének. Az pedig közönséges koholmány, hogy az egyházi birtok Egyházban tartása miatt hozták a teljes cölibátus törvényét. Erre két cáfolat is van: 1. A nemi megtartóztatás törvénye évszázadokkal elõbb kialakult, mint a feudális viszonyok. Akkor is ismerték és súlyos kötelességnek tartották, hogy a papnak nem lehet utódot nemzenie, amikor még nem is voltak birtokai az Egyháznak. 2. Ha Róma nem törölte volna el a nõs, de házaséletet nem gyakorló papságot, a pap gyermeke akkor sem örökölte volna az egyházi birtokot, mert az Egyház birtoka nem volt az egyes pap saját tulajdona, nem is lehetett volna utána örökölni. Szt. VII. Gergely tehát csak egyetemesen és minden vonalon végigvitte azt, ami mindenkor kötelezõ volt. Azonban való igaz, maga a papi nõtlenség nem isteni törvény. Amikor az I. Niceai Zsinat kötelezni akarta a nagyobb rendek viselõit a cölibátusra, Szt. Paphnutius (akinek létezése vitatott) eredményesen tiltakozott. Ezt aligha tudta volna megtenni, és a II. Trulloszi Zsinat sem tudta volna magát elfogadtatni, ha ebben a kérdésben az apostoli hagyomány kifejezetten mást rendelt volna. Magával az önmegtartóztatással más a helyzet. A püspökökre nézve biztosan apostoli hagyomány, a papok részére nem bizonyított. Azonban, akik ma a cölibátus eltörlését követelik, azok nyilván nem pusztán azt akarják, hogy nõs papokat szenteljenek, hanem hogy a nõs papok szexuális életet is éljenek. Ez azonban már a Római Egyház olyan hagyományát sérti, mely több mint valószínû, apostoli eredetû. A görög katolikusok gyakorlatára nem lehet hivatkozni, mert az õ szokásukat csak az egység érdekében megtûri (tolerantia) az Egyház, tekintettel az évezredes bizánci hagyományra. A tûrésbõl azonban nem lehet általános törvényt csinálni. A lázadók eretnekké is válhatnak, mert bár alapvetõ kérésük nem eretnekség, de az érv, miszerint az Egyház helytelenül jár el, amikor cölibátusra kötelezi papjait, már tévtanítás. ----- 1. Az eszmény az egyházi rend tagjai számára a nõtlenség. Ezt bizonyítja a megtestesült Ige életállapota, valamint a 12 apostol életállapota, akik - ha nõsek is voltak - nem éltek már házaséletet, "elhagyták" (megfelelõ gondoskodás mellett) családjukat. Péterre szoktak hivatkozni a protestáns ellenérvelõk: "hisz maga Péter apostol nõs volt!" Igen ám, de mi történik, mikor Jézus világosan hangsúlyozza ("kemény beszéd" - amelyhez ma is következetesen csak a Katolikus Egyház ragaszkodik), hogy tilos a válás, még házasságtörés esetén is, csupán "ágytól és asztaltól való elválasztás" (elkülönülés) lehetséges. Ui. Jézus, mikor a "paráznaság" (porneia) szót használja, a jogtalan együttélést, a konkubinációt érti alatta, ill. a késõbb kifejtett páli ill. péteri privilégium esetén fölbontható életközösségeket. Akkor lehet elbocsátani asszonyt. (Így oldható csak föl az evangélimok közötti ellentét, mikor az egyikben azt mondja, hogy "házasságtörés" - mocheia - esetén sem, míg a másikban azt mondja, hogy "paráznaság" - porneia - esetén lehet csak elválni.) Mit mond erre Péter? (Itt látszik meg a heretikus - heareo - magatartás: az írásból keimelnek egy részt és váltig hangsúlyozzák azt a katholikus hit ellenségei. Ezt már nem idézik!) "Akkor nem érdemes megházasodni?" Jézus erre feleli: "Hát ti is elhagytok engem?" Péter válaszol: "Uram! Mi elhagytunk érted mindent: feleséget, családot." Ez nem azt jelenti, hogy csebenhagyták õket, vagy hogy nem gondoskodtak róluk minelõtt elhagyták õket, de a házas és családi életrõl lemondtak! 2. Az egyházi rend felvételének nem elõfeltétele a nõtlenség érvényességi (dogmatikus) szempontból, de eszmény. Így a nõs papság (püspökség) csupán engedmény volt az ókeresztény kor idõszakában is! Ezután már nem éltek házaséletet, ill. késõbb bevezetésre került, hogyha együtt is maradnak, szentségi szolgálat elõtt egymástól való megtartóztatást kell tenniük! Ezért nem volt a világi papoknál napi liturgia, amit már a késõbbi keleti egyházatyák is torzulásnak tekintenek. 3. Azonban a nõs klerikusnak "eszményi" házasságban kell élnie. Csupán egyszer nõsült lehet, ha közben a felesége elhalálozik, özvegyként kell tovább élnie, ha a felszentelés elõtt özvegyül meg, csak özvegyként szentelhetõ fel! Szentségi önmegtartóztatást kell tennie szentmisebemutatás elõtt! 4. Ebbõl kifolyólag a laikus özvegyek újraházasodása is isteni engedmény és irgalom, hisz Szent Pál írja, hogy jobb az özvegynek nem újraházasodnia. Régen az özvegyeket is (mint a szüzeket) konszekrálták Istennek, így az örök hûségrõl tettek tanúságot! Nem akar elviselhetetlen terhet tenni az Egyház a híveire, de hangsúlyozza, hogy mindez irgalmas engedmény, nem eszmény! Összefoglalva nem "bûnös" alanyilag (aktuálisan) vagy "rossz" a nõs klerikusság, vagy az újraházasodott megözvegyült. Az alanyi életszentség az emberen áll, hogy mit hoz ki a lehetõségeibõl! Itt "jó" és "mégjobb" megkülönböztetést tehetünk, nem pedig "jó" és "rossz" szembeállítást. Életállapot szempontjából, lehetõség szerint (potenciálisan) "jobb" a nõtlen papság és a tényleges monogámia a nõs papságnál és az újraházasodásnál! A papi cölibátus *1Tim 3, 2 – „A püspöknek… egyszer nõsültnek… kell lennie.” A püspököknek feleségük halála után nem szabad másodszor is megnõsülniük. Erre vonatkozik a „kell”, és nem arra, hogy meg kellene mindenképpen nõsülniük. A római rítusú katolikus papokra vonatkozó törvényt csak a kereszténység késõbbi korszakában vezették be, habár ez Szent Pál kifejezett kérése volt. *1Tim 4, 1-3 – A házasság megtiltása az ördögök tanítása. A Katolikus Egyház nem tiltja a házasságot, hanem õ az egyetlen, aki azt szentségi rangra emelte. A Katolikus Egyház kizárólag római papjainak nem engedi meg, hogy házasság után felszenteljék õket, vagy hogy papként megnõsüljenek. Lev 15, 18; 21, 1-8 – A papok csak tisztán, asszonytól tartózkodva mutathatják be a szent áldozatot. (vö. Kiv 19, 15; 1Sám 21, 5-6) Mt 19, 12 – „van, aki a mennyek országáért önként mond le a házasságról. Aki fel tudja fogni, az fogja fel!” (Jézus is cölibátusban élt.) 1Kor 7, 8 – Pál apostol is cölibátusban élt, és ezt ajánlotta másoknak is. 1Kor 7, 32-35 – Pál apostol tökéletesebbnek tartja a cölibátust a házasságnál, ezért ajánlatos a papi szolgálathoz. 1Tim 5, 9-12 – Az özvegyeknek szüzességi fogadalmat kellett tenniük. 2Tim 2, 4 – „Aki harcol, nem bonyolódik bele az élet mindennapi dolgaiba”
A kérdező hozzászólása: A görög katolikusok visszatértek a pápa fennhatósága alá. csak a külsõségeikben maradtak meg a görögkeleti formák mellett. Nézz utána, ha nem hiszed. :)
Azt ki mondta neked, hogy a görög katolikusok a római pápa alá tartoznak?? :-O
Én a keresztségben görög katolikus vagyok, sok felmenõm és rokonom pap volt vagy papnak a gyermeke. Csak annyit mondanék, hogy pap feleségének lenni is egy külön hivatás... És akkor már két hivatásnak kell passzolnia, igaz, ez csak késõbb lesz igazán megélendõ feladat... és itt persze nem a cölibátussal kell megküzdeni. Viszont ha arra gondolunk, hogy mennyi manapság a válás akár hívõk között is, akkor láthatjuk, hogy talán közép/vagy hosszabb távon nem a cölibátus a legsúlyosabb próbatétel. Persze ezért is azért is érdemes küzdeni, és ebben sokszor egymást erõsíti a pap és a házas/családos hívõ.

Baj ha református létemre a katolikus vallás érdekel jobban?

Van olyan aki reformátusból katolikus lett?

Legjobb válasz: Ego sum via, veritas et vita (Én vagyok az út az igazság és az élet)- olvasható a Szent István bazilika homlokzatán, és ez valóban így van. Egyedül Krisztus mondta ki magáról, hogy Õ az Atyával egy,Õ a Megváltó, akit Isten megígért, és ezt tetteivel igazolta. Ezért valóban fontos, hogy Krisztushoz tartozzunk, mert az abszolút igazság nála van, hiszen "ott volt" a teremtésnél, amikor minden, amirõl az ember egyszerû és sokszor téves fogalmakat alkotott annak megértése céljából, létrejött ...(A keresztény hittõl való eltérés ezért számít bizonyos szempontból visszalépésnek: az igazságot elhagyjuk a féligazságért.) Más a helyzet a keresztény felekezetek közötti választás esetén, és itt ellent mondanék az elõttem szólókkal. A protestáns és úgy általában a viszonylag "fiatal" keresztény felekezetek egyedüli forrásnak a Bibliát tekintik,ami a hitbeli kérdéseket illeti. Fontos szempont azonban, hogy a katolikus tanítás gyökerei a krisztusi idõkig, ill. a Biblia keletkezésének idejéig nyúlnak vissza, így nem csupán a Bibliára, hanem az ahhoz készült "széljegyzetekre"(pl. az egyházatyák levelei) is rálátással van.A Biblia hitünk legfontosabb forrása ugyanakkor nem az egyetlen, mert a korabeli egyéb írások kontextusáben kell azt szemlélnünk. Amennyiben ez nem így történik az adott korszellem vagy akár egyéni felfogásunk, problémáink kihatással vannak annak értelmezésére, és ez könnyen tévútra vezethet.Erre a vonásra felfigyelhetünk Luther példáján keresztül is. A reformáció idején-amikor a protestáns felekezet is létrejött-nem csupán az egyház megreformálása, hanem a hit radikális megcsonkítása is megtörtént. Az egyik hozzászóló által külsõségeknek nevezett tényezõk mind hozzájárulnak a katolikus hit gazdagságához és kerek egész voltához. Valószínûleg az elmondottakból kiderült, hogy én is katolikus vagyok, és ezzel a világ legnagyobb családjának a tagja. Szerintem nem baj ha reformátusként közeledsz a katolikus egyházhoz, de ne feltétlenül a "tetszik-nem tetszik" hozzáállás alapján cselekedj, nyitott szemmel és annak tudtában, hogy "még nagyon keveset tudok a világról", kellõ érdeklõdéssel fedd fel a katolikus tanításban rejlõ összefüggéseket és igazságokat.

én református voltam, és katolizáltam. Rövid idõ alatt számomra meglepõen sok olyan emberrel találkoztam a katolikus egyházban, akik szintén így vannak vele... Képzeld el fordítva a kérdést: "Baj, ha katolikus létemre a református vallás érdekel jobban?" Sokat segíthet ez a könyv: Scott és Kimberly Hahn Minden érv Rómába vezet (Hogyan lettünk katolikusok?) (eredeti címe: Rome Sweet Home) Mit írnának erre sokan? Az, hogy nem baj. Sõt, ha a buddhizmusra kérdeznél rá, akkor is sok ilyet kapnál. Meg sok ellenkezõt is. Ne azzal törõdj, ki mit ír itt erre. Istent keresd, és ahol megtalálod, ott ragaszkodj Hozzá minden erõddel. Ha imában kéred a vezetését és valóban nyitott vagy Rá, nem enged eltévedni.
Ego sum via, veritas et vita (Én vagyok az út az igazság és az élet)- olvasható a Szent István bazilika homlokzatán, és ez valóban így van. Egyedül Krisztus mondta ki magáról, hogy Õ az Atyával egy, Õ a Megváltó, akit Isten megígért, és ezt tetteivel igazolta. Ezért valóban fontos, hogy Krisztushoz tartozzunk, mert az abszolút igazság nála van, hiszen "ott volt" a teremtésnél, amikor minden, amirõl az ember egyszerû és sokszor téves fogalmakat alkotott annak megértése céljából, létrejött ...(A keresztény hittõl való eltérés ezért számít bizonyos szempontból visszalépésnek: az igazságot elhagyjuk a féligazságért.) Más a helyzet a keresztény felekezetek közötti választás esetén, és itt ellent mondanék az elõttem szólókkal. A protestáns és úgy általában a viszonylag "fiatal" keresztény felekezetek egyedüli forrásnak a Bibliát tekintik, ami a hitbeli kérdéseket illeti. Fontos szempont azonban, hogy a katolikus tanítás gyökerei a krisztusi idõkig, ill. a Biblia keletkezésének idejéig nyúlnak vissza, így nem csupán a Bibliára, hanem az ahhoz készült "széljegyzetekre"(pl. az egyházatyák levelei) is rálátással van.A Biblia hitünk legfontosabb forrása ugyanakkor nem az egyetlen, mert a korabeli egyéb írások kontextusáben kell azt szemlélnünk. Amennyiben ez nem így történik az adott korszellem vagy akár egyéni felfogásunk, problémáink kihatással vannak annak értelmezésére, és ez könnyen tévútra vezethet.Erre a vonásra felfigyelhetünk Luther példáján keresztül is. A reformáció idején-amikor a protestáns felekezet is létrejött-nem csupán az egyház megreformálása, hanem a hit radikális megcsonkítása is megtörtént. Az egyik hozzászóló által külsõségeknek nevezett tényezõk mind hozzájárulnak a katolikus hit gazdagságához és kerek egész voltához. Valószínûleg az elmondottakból kiderült, hogy én is katolikus vagyok, és ezzel a világ legnagyobb családjának a tagja. Szerintem nem baj ha reformátusként közeledsz a katolikus egyházhoz, de ne feltétlenül a "tetszik-nem tetszik" hozzáállás alapján cselekedj, nyitott szemmel és annak tudtában, hogy "még nagyon keveset tudok a világról", kellõ érdeklõdéssel fedd fel a katolikus tanításban rejlõ összefüggéseket és igazságokat.
Ó, bocsi, kicsit összekeveredett a szöveg, de remélem, érted. :) Amúgy amikor elkezdtem jobban érdeklõdni a katolikusság felé, olyan volt, mintha egy kapu nyílott volna ki, ahol egy hatalmas, eddig ismeretlen világ tárult a szemem elé. És ami döbbenetes volt, hogy tudtam, mindig is ott volt, nagyon közel, mindennap elmentem katolikus templomok, emberek mellett, beszéltem velük stb... Nem tudtam, hogy ennyire más katolikusként a világ... Pedig nagyon. :) És Istennek legyen hála, hogy immár 3, 5 éve folyamatosan és nagyon intenzíven vezet benne.
Azon gondolkodtál már hogy esetleg azért érdekel jobban a katolikus vallás, mert ezt Isten sugalmazza benned? Ajánlom ezt a könyvet: http://www.stephanus.hu/reszletek.asp?KONYV=359 És ennek a könyvnek a bevezetõjét: http://nagyfigyelmeztetes.hu/wp-content/uploads/2011/10/Mári..
Valóban a lényeg a Krisztusba vettet hiten van. Illetve, hogy az ember forgassa a Bibliát. Sajnos én többször hallotam, hogy a katolikusok papok azt mondják "Nem kell a Bibliát olvasni". Így én fentartásokkal kezelem ezt a vallást. Másrészt ott van a Mária és más szentek kultusza. A Biblia egyértelmûen leírja, hogy csak Istent kell imádni. Még az a pár angyal, amelyeket a Biblia említ, õk sem hagyták hogy az emberek (az angyalokat) elé boruljanak. Pl.: Azt hiszem a Jézus üres sírhelyénél ülõ angyal is mond ilyesmit, Máténál... Elõre is elnézést kérek, ha valakit megbántottam...
Hát igen, van némi különbség a kettõ között. Én katolikus vagyok, de még soha nem hallottam pap szájából, hogy nem kell a Bibliát olvasni, az ellenkezõjét annál inkább. A pap is csak ember, így tévedhet. Nem tartom helyesnek egy ember viselkedése, véleménye alapján megítélni egy egyházat és annak tagjait.
"Másrészt ott van a Mária és más szentek kultusza. A Biblia egyértelmûen leírja, hogy csak Istent kell imádni." A katolikusok csak tisztelik Máriát és a szenteket, nem imádják õket.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm ezeket a hasznos válaszokat! :)
Miért volna baj? A kereszténység/keresztyénség egyazon lelkiség - változó hangsúlyokkal. A lényege a krisztusi tanítás, nem az emberi "apport", ami az idõk során hozzájárult (rituálék, dogmák, külsõségek). És igen: volt, aki reformátusból katolikus lett és vice versa de ez lényegtelen. "Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat"..ez a fontos.
Amikrõl írsz csak külsõségek. Elsõ válaszolóval értek egyet, hogy a lényeg a Krisztushoz tartozás amely lehetséges bármely keresztény egyházon belül. Én katolikus vagyok, de azt el kell mondjam, hogy a megtérésemet nem az egyházamnak köszönhetem, ennek ellenére maradtam katolikus a már említett indokok miatt.
A kérdező hozzászólása: Az ismerõseim + családban is szinte mindenki katolikus csak apukám és általa én vagyok református. Nekem valahogy jobban "tetszik" (ha szabad ilyet mondani) a katolikus vallás..a kereszt, a rózsafüzér stb..igazából eddig nem érdekelt a vallás csak apukám kötelezõvé tette anno hogy muszáj konfirmálnom..
Dehogy baj, miért lenne baj?Ha a családodnak probléma, akkor idõvel vagy (ha még nem vagy 18) amikor csak akarsz úgyis átkeresztelõdhetsz.Én 14 éves katolikus vagyok, többé-kevésbé vallásos családba születtem, de engem a reformátusok érdekelnek jobban. ;) Én átkeresztelõdni igazából nem akarok, mert ha lesz férjem, aki mondjuk katolikus és nem akar átkeresztelõdni, akkor meg feleslegesen lettem református, ha vissza kell keresztelõdnöm, meg aztán lényegében szerintem mindegy, hogy ki hogyan tiszteli Istent, lényegében az Istentiszteletben szerintem nincsen sok különbség a két vallási forma között.(Legalább is imákban biztosan nincsen jelentõs különbségek.)
Korrektúra: a végén az "is!" nem kell, véletlenül maradt benne...

Meg szeretnék keresztelkedni. Kérdésem, ha én katolikus leszek, a férjem református/ő már gyermekkorban keresztelkedett/, akkor a baba lehet katolikus?

Illetve akit szeretnék,hogy a keresztanyám legyen református.Attól még lehetne a keresztanyám?

Legjobb válasz: Megegyezés kérdése. Beszéljétek meg a férjeddel. Sokan abban egyeznek meg, ha lány születik, az anyuka, ha fiú, az apuka vallására keresztelik. Szerintem az is döntõ szempont, melyik fél gyakorolja inkább a vallását. Sajnos több katolikus pap szigorú, a katolikus keresztelõn a kislányomnak csak úgy lehetett református keresztanyukája, hogy mindenképp álljon mellette egy katolikus vallású személy, akit papíron beírnak. Szerencsére ez a férje volt, úgyhogy nem volt gond belõle.

Megegyezés kérdése. Beszéljétek meg a férjeddel. Sokan abban egyeznek meg, ha lány születik, az anyuka, ha fiú, az apuka vallására keresztelik. Szerintem az is döntõ szempont, melyik fél gyakorolja inkább a vallását. Sajnos több katolikus pap szigorú, a katolikus keresztelõn a kislányomnak csak úgy lehetett református keresztanyukája, hogy mindenképp álljon mellette egy katolikus vallású személy, akit papíron beírnak. Szerencsére ez a férje volt, úgyhogy nem volt gond belõle.
Úgy mellékesen megjegyzem, hogy nevelhetitek vallásosan a gyereket, de ne vigyétek túlzásba. Nekem is van olyan ismerõsömeim és láttam sok olyat aki elég vallási fanatikus, aztán barátja sincs, élete is csak a vallásról szól, nem élvezi ki az életét cseppet sem. A mai világ a megvilágosodásé már egy jó ideje, csak hát sokan nem jöttek még rá. Nem elvetem a vallásosságot, de túlzásba se kell esni vele.
Nemhogy lehet, hanem a babának katolikusnak kell lennie, mert az az erõsebb vallás. Remélem, gyakorolni is fogod a vallásod, a gyermekeiteket pedig vallásosan nevelitek. Sok kegyelmet kívánok!
A baba nem lesz vallásos. Mosolygós lesz meg szharos, meg aranyos, meg egyéb. Nem lesz sem katolikus, sem más vallású. Amikor elkezd felnõni és kialakul a saját személyisége, világnézete, akkor lehet, hogy vallásos lesz, és ez nagyban múlik a ti neveléseteken. Késõbb ez bármilyen irányban változhat, és ez egyre kisebb mértékben múlik a neveléseteken. Az, hogy hogy nevelitek a gyereketek, illetve milyen hitbéli alapokra teszitek a saját kapcsolatotok a férjeddel való megegyezés kérdése. Gondolom, már tisztáztátok egymás között.
én azt mondom, hogy a családi egység kedvéért te is keresztelkedj reformátusnak, és a gyereket is ebben a hitben neveld. ha te eddig nem voltál vallásos, akkor szerintem érdemes a férjedvallását felvenni

Szerintetek, ha Jézus lenne a katolikus egyház feje ma, akkor eladná a kincseket és szétosztaná a szegények között? Miért nem osztja szét a katolikus egyház azt a sok kincset amit birtokol?

Legjobb válasz: " Szerintetek, ha Jézus lenne a katolikus egyház feje ma, akkor eladná a kincseket és szétosztaná a szegények között? " Szerintem igen.:) De az egyháznak azért van szüksége pénzre, mert ki kell fizetni a fûtést, világítást, vízszámlát, különbözõ karbantartások árát. (és a kommunikációt is meg kell oldani a távolabbi helyekkel) Azért a katolikusok is végeznek karitatív munkát és tartanak fent iskolákat. A kincseknek inkább múzeális értéke lehet. Az igazság az, hogy ha szétosztanák azt a vagyont, akkor sem lenne jobb a világ, ha mégis, akkor csak néhány évig. Gyökeres változásra van szükség és nem elsõdlegesen a katolikus egyházban.

" Szerintetek, ha Jézus lenne a katolikus egyház feje ma, akkor eladná a kincseket és szétosztaná a szegények között? " Szerintem igen.:) De az egyháznak azért van szüksége pénzre, mert ki kell fizetni a fûtést, világítást, vízszámlát, különbözõ karbantartások árát. (és a kommunikációt is meg kell oldani a távolabbi helyekkel) Azért a katolikusok is végeznek karitatív munkát és tartanak fent iskolákat. A kincseknek inkább múzeális értéke lehet. Az igazság az, hogy ha szétosztanák azt a vagyont, akkor sem lenne jobb a világ, ha mégis, akkor csak néhány évig. Gyökeres változásra van szükség és nem elsõdlegesen a katolikus egyházban.
Hidd el, hogy elhanyagolható az a vagyon, ami nekik van (bár a kérdést értem és egyet is értek vele!), ahhoz képest, ami valójában a világban van és nem hozna helyre semmit, mert nem csak a pénztelenség okoz nyomort, hanem a lelki sivárság is.
Miért bánt ez téged? Mit szólsz a milliárdosokhoz, meg a bankokhoz. Ezek közelebb állnak hozzád!?
"Szerintetek, ha Jézus lenne a katolikus egyház feje ma..." De hiszen Jézus az Egyház feje ma is, és mindig is õ volt.. De rendben, értem a kérdést. A Katolikus Egyház vagyona jórészt muzeális érték: le lehet festeni a Sixtus-kápolna freskóját fal fehérre, hogy látszódjon a szegénység, és el lehet adni a Vatikáni Múzeum összes mûkincsét, de minek? Ezeket jogosan birtokolja az Egyház, ezek mind az emberiség történelmének értékei. Mindenki az Egyházra mutogat, azt hiszik, hogy még mindig a középkorban vagyunk és biztos tele van pénzzel, de azt elfelejtik, hogy az utóbbi idõben jól bevált szokás lett úgy 100 évente kirabolni az Egyházat: lásd legutóbb a kommunisták általi államosítások. Az Egyház szerintem többet tesz, mint sok más egyéb szervezet: de nem csak pénzzel, hanem tevékenységgel is. Ott van egy csomó irgalmas-rend, akik hajléktalanokat fürdetnek, betegeket gondoznak, van a Karitász is, szinte minden plébánián mûködnek, minden évben télen hirdetnek, hogy gyûjtsünk tartós élelmiszereket és ruhákat a rászorulóknak.
Azért nem osztja szét az egyház a kincseit, mert az egyház nem más, mint egy hatalmas politikai párt. Semmi másról nem szól, csak a pénzekrõl és pozíciókról, hatalomról. Igazából egész pontosan úgy mûködik, mint a politika. Az igazi fõnökök megválasztanak, valami mosolygó bábot pápának, akit kajál a nép, a színfalak mögött meg mennek a piszkos ügyek. Ha bárki azt hiszi, hogy püspöki meg hasonló székekben bármivel is jobb emberek ülnek, mint akik a különbözõ pártokban bejárnak aludni és lopják a pénzt, az nagyon nagyon naív.
Jézus szegénysével ne takarózzatok. 1. tudta mi vár rá, nem volt családja akikrõl gondoskodnia kellet volna. 2. õ csodával etetett. 3. "...van ott a falu végén egy szamár, azt a szamarat hozzátok ide nekem..." Jézus nem tudta kié, de elvette, mert kellet neki. Ezt a példát követik sokan. ☻
Mivel anyagi világban élünk, ezért ész nélkül nem osztogathatja el az egyház sem a vagyonát ... de egyébként az Egyház és a Vatikán a bevételének igen nagy részét adja oda a rászorulóknak! De, hogy mondjak egy közelebbi példát is, nálunk ha bemegy a plébániára egy füstös kunyerbálni, akkor a pap mindig ad neki valamennyit, nem tagadja meg tõle.
http://m.cdn.blog.hu/ho/homar/image/201303/pecsitemplom3.jpg Ezek a csudálatos jólelkû keresztények...
Pedig, már õsidõktõl a templom lépcsõ volt a kéregetõk megszokott helye. (ismerek olyan ref.papot, aki megkérdezi a parókiára betérõ kunyeráló kátrányoshelyzetûtõl, hogy az õ templomukban keresztelték e?, és elküldi az utca átellenébe a kat. parókiára. Ugyanis ott egy cigány sincs a ref. közösségben.)
* ...keresztelték e a gyerekeit?
Sajnos napjainkban az Úr katonáinak helyét a sátán seregei vették át, gondolj csak bele a sok ismert és még több ismeretlen botrányra az Egyházban.
Miért kellene ezt tennie? Én sem tenném, mi közöm nekem más emberek bajaihoz? Én is megoldom a problémáim más is oldja meg a sajátját. Nekem sem könnyebb mint másoknak. Érthetetlen számomra ez a dolog, mindenki helyezze elõtérbe mások gondjait és oldja meg azokat. Ha mindenki csak annyit foglalkozna saját magával mint amennyit másokkal, akkor állítom hogy fele ennyi bajunk se lenne a világban.
ha Jézus eljönne eléggé megváltozna a világ, de még mindig lesznek szegények és gazdagok, meg ha egyáltalán létezik ilyen megváltó vagy isten, akkor mért van az hogy itt mindenki kényelmesen elvan, és az a legnagyobb baj h nincs kifli mert elfelejtettünk venni, máshol meg1-2 évesen meghalnak a csecsemõk mert nincs víz, vagy nagyon szennyezett, szóval ha létezik ha nem nincs jelentõsége
Jézus csak egy egyszerû ember volt, vagy egy földönkívüli idegen lény (de attól még csak egy egyszerû élõlény). De inkább csak egy ember, halandó ember. A katolikus egyház, pedig csak egy idejét múlt, mocskos intézmény. Az összes mûkincset elkéne tõlük kobozni és világi múzeumoknak adni. Tartsák csak meg a "könnyezõ" máriaszobraikat és képeiket, meg a romolhatatlan szarjaikat.
Sziasztok! "De az egyháznak azért van szüksége pénzre, mert ki kell fizetni a fûtést, világítást, vízszámlát, különbözõ karbantartások árát. (és a kommunikációt is meg kell oldani a távolabbi helyekkel) " Jézusnak is lehetett volna szüksége pénzre, de:"És mondta néki Jézus: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük; de az Emberfiának nincs fejét hová lehajtania." Sõt, volt egy ember aki gazdag volt, Jézus mondta neki:"Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem." Ez egy folyamat, a kettõ együtt nem megy.
A kérdező hozzászólása: Kedves Nefri. A világi papok nagyon gazdagok azt tudjuk, de a szerzetesek is! Van egy volt osztálytársam, aki szalézi rendbe ment, komolyan mondom õ volt a leggazdagabb közülünk. Mikor osztálytársak voltunk már, akkor oda járt készült papnak, mert õ az akar lenni. Mindent megkapott, ruhákat, ételt mindent, amit csak akart. Most olyan 200 kg lehet, kérdeztük, naa hogy - hogy így meghíztál, mondta hogy azért mert nagyon jó dolga van elvan látva minden jóval. Na és ott van a híres vatikáni bank is, tudtommal nagy botrány is volt ott nem olyan régen, Vatikán igenis a leggazdagabb államok egyike
Kedves Nefri !! Szep is lenne ha valoban ugy lenne mint ahogyan leirod 5 pontban, ha az embeeer nem elegge informalt akkor meg el is hinne hogy valoban igy van, de valojaban mindezek mogott sok szemnek es fulnek nem valo dolog tortenik, mindazonaltal hogy amikor papnak eskusznek akkkor szegenysegi fogadalmat is tesznek. Tovabba ha elegge informalt lennel akkor azt is tudhatnad hogy az a semmis vagyon amivel rendelkezik a Vatikan az sok orszag vagyonerteket meghaladja, nem veletlenul vezettek be annak idejen a katolikusok hogy a papoknak nem szabad hazasodniuk. Miert is ? hat csaki a nep erdekeben, szemfenyvesztes elfogult baranyoknak.
A kérdező hozzászólása: "De az egyháznak azért van szüksége pénzre, mert ki kell fizetni a fûtést, világítást, vízszámlát, különbözõ karbantartások árát. (és a kommunikációt is meg kell oldani a távolabbi helyekkel) " Más a létfenntartáshoz szükséges vagyon és más a plusz vagyon :)
A kérdező hozzászólása: Nyilván nincs, akkor vagyona, hogy a világot megváltsa ezzel. Nem, is ez a lényeg, hanem a példamutatás, erkölcsi tartás, hûséges lenni Jézus tanításához stb. És azért ha nem is sok a vagyon, azért segítene sok emberen, még ha annyira nem is lehetne mindenkin segíteni. Legjobb példa erre a mostani Pápa. Mennyire kis lépéseket tett a szegénység felé, és ezzel mekkora népszerûséget szerzett
Kedves Kérdezõ. A világot semmilyen pénz összeggel nem lehet megváltani. A megváltást csak az Isteni elrendezés tudja kieszközölni, ami jelenleg is folyamatban van. Egyébként ha Õ lenne a feje az egyháznak, akkor nem lennének kincsei, mert a tanítványoknak is csak annyi spórolt pénz volt abban a ládikában, hogy tudják fedezni a szükséges kiadásokat. A többiért megdolgoztak, vagy is nem az ige hirdetés volt a megélhetések forrása, maguk is "világi" munkát végeztek, hogy ne terheljék le teljesen a hittársaikat, hogy Õket eltartsák. Tisztelettel Katy Weaver
Mi értelme lenne az egésznek , szerinted el tudnák osztani az egész vagyont ugy hogy az igazságos legyen.Több a szegény ember mint mi azt hinnénk az egész világ nyomurultságot szenved és tudod miért mert többet költenek katonai fegyverekre meg ûr kutatásokra meg mindennféle hülye és erkölcstelen dolgokra ezeket a pénz forrásokat kellene figyelembe venni és meg vizsgálni nem pedig az egyházakat becsmérelni.
A kérdésed ugye arra irányul, hogy a jézusi morál miért nem érvényesül a Katolikus Egyházban? Ennek az Egyháznak a vagyona valójában a benne élõ emberek szellemi és anyagi vagyona. A benne élõ emberek életét a jézusi gondolkodásmód, már egyre tisztábban inspirálja. A környezetemben sok olyan katolikust ismerek akik ezekkel a "vagyontárgyaikkal" a rászoruló embertársait próbálja talpra állítani. És itt nem szellemi becserkészésrõl van szó.
A kérdező hozzászólása: 7-es Nem is konkrét embereknek adnám, hanem segélyszervezeteknek, hogy gazdagodjanak és ezáltal tudjanak segíteni jobb a rászorultaknak.
Sajnálatos, hogy azt hiszik, hogy az egyház feje Jézus. Ha Õ volna az egyház feje maga is kitérne a hitébõl, hogy olyanok vezetik a nyájat aki erkölcstelen életet élnek, és háborúra ösztönzik az embereket. Nem beszélve arról, hogy a Jelenések könyvében az egyházak, különösen a keresztény egyházak hatalmas büntetésre számíthatnak hamarosan azokért az Istentelen tetteikért amit elkövettek Isten nevében a mai napig is.
Gondolod az Õrtorony mûködéséhez nem kell pénz? Azt a rengeteg kiadványt nem pénzért készítik el? Gondolod a Hitgyülisek tizedei és más adakozásai nem gyûltek még nagy vagyonná? Miért éppen a katolikus egyház vagyona fáj neked?
31%-os, meglepõdnél, ha tudnád milyen cégekben, multi vállalatokban érdekelt a Watchtower. Például, ha az egyik legnagyobb kólát iszod, akkor is a JT vagyont gyarapítod. És ez csak az egyik multi.
Hogy is van az a mondás? Ne halat adj neki hanem tanítsd meg hogyan kell halat fogni! Mi változna ha szétosztaná a vagyonát az egyház? Egy-két hétig, hónapig akár évig lenne ennivalója x embernek. És utána? Te szétosztod a fölösleged? Szerinted nincs? Egy nincstelen biztosan máshogy látná. Számára te krõzus vagy.
Elõzõ, neked meg csak a szárított elõbõrkédet hagynám meg amit a sifonérban rejtegetsz.

Ha a parom katolikus es en reformatus vagyok lehet mindket vallas szerinti szertartas ket kulon (reformatus, katolikus) templomban is?

Legjobb válasz: Én úgy tudom nem. Mert az egyházi esküvõhöz hozzátartozik az is, hogy vállaljátok, hogy a házasságból születendõ gyermekeket arra a vallásra fogjátok nevelni. Nálunk rá is kérdzett a pap, mert én katolikus vagyok, a férjem meg evangélikus, és katolikus esküvõnk volt. A többi vallásról nem tudok nyilatkozni.

Én úgy tudom nem. Mert az egyházi esküvõhöz hozzátartozik az is, hogy vállaljátok, hogy a házasságból születendõ gyermekeket arra a vallásra fogjátok nevelni. Nálunk rá is kérdzett a pap, mert én katolikus vagyok, a férjem meg evangélikus, és katolikus esküvõnk volt. A többi vallásról nem tudok nyilatkozni.
Csak a katolikus egyház várja el, hogy az õ hitükben neveld a gyerekeid. Vagyis õk kérnek rá kötelezd el magad mellettük. Van ahol errõl egy nyilatkozatot is aláíratnak a házasulandókkal és enélkül össze sem adnak. Protestáns egyházban errõl nincs tudomásom. Egyébként meg minek két esküvõ? Egyezzetek meg ha tudtok hol legyen. Ha nem megy beszéljetek a pappal , lelkésszel, , hogy bele mennek-e az ökumenikus szertartásba. Nagyon pap ill. lelkész függõ a dolog.
A kérdező hozzászólása: En is erre gondoltam...koszonom.
A kérdező hozzászólása: eeeeertem. en pedig ugy emlekszem h a reformatus is rakerdez..."igeritek-e fogadjatok-e?" koszi a valaszokat
A barátnõm esküvõje ökumenikus volt, mert egyikõjük evangélikus, másikuk katolikus. Ott volt a tiszteletes és a pap is. Szép volt a szertartás, különleges. Én az ökumenikus esküvõt választanám a helyetekben.

Ha a párom római katolikus és én pogány. Attól még lehet templomi esküvő? Persze előtte polgári.

Legjobb válasz: A katolikus egyház megengedi, hogy meg nem keresztelt emberrel köss házasságot, viszont reverzálist kér tõle. Ez egy nyilatkozat, hogy a gyerekeket meg fogja kereszteltetni, és katolikus szellemben fogja õket neveltetni.

A katolikus egyház megengedi, hogy meg nem keresztelt emberrel köss házasságot, viszont reverzálist kér tõle. Ez egy nyilatkozat, hogy a gyerekeket meg fogja kereszteltetni, és katolikus szellemben fogja õket neveltetni.
Igen, lehet templomi esküvõ, természetesen. Ez szimplán egy meg nem keresztelttel való házasságkötést jelent. Menjetek el a plábánoshoz, és el fogja magyarázni és elindítja a megfelelõ eljárást.
Nem tudom azóta menyit változtak a dolgok de anno amikor a szüleim házasodtak össze volt templomi esküvõ pedig csak anya keresztény, apa pogány.
ha megkeresztelkedsz, mint katolikus, akkor lehet templomi esküvõ
Nem, ha nem vagy megkeresztelkedve, akkor nem lehet templomi esküvõd.Megkeresztelkedhetsz, de ez egy hosszabb folyamat (kb fél-1 év), nem lehet csak úgy egyik napról a másikra.
Nem kell megkeresztelkedned az esküvõ miatt, Megesküdhettek így is.
Ezt már sokan elmondták, hogy ez pap függõ. Egy városban két pap sem engedi ugyanazt. Az a pap, akinél mi esküdtünk, megengedte úgy is, hogy a párom nem volt megkeresztelve, de pl. a másik templomban lévõ pap a barátnõméknek nem engedte. Ez csak azon múlik, hogy milyen a pap.
Mmint az õsi hit híve vagy?Mert az ateista pl. nem pogány.
Azt írta, hogy pogány. Nem pedig ateista. Mit nem értesz ezen? Amúgy én úgy tudom, akkor nem lehet. Szóval vagy keresztelkedj meg vagy mondj le róla.
Itt feljebb írták, hogy pogányok az õsi hit követõik....Hát bocsánat, de aki olyan hitben hisz, ami õsidõktõl kezdve létezett és jön egy közel keleti agresszív, térítõ vallás, amit ráadásul emberek találtak ki, akkor kérdem ki a pogány? S ha nem tudjuk a fogalmakat, akkor ne beszéljünk butaságot.Inkább nézzünk körbe az interneten elõtte!!!
Talán annak higgy, akinek mostanában volt ez esküvõje hasonló körülmények között. Szóval nekem!:) Ahogy már írták, ez tényleg papp függõ. Az én párom sem volt megkeresztelve, én voltam elsõ áldozó is. A pap összeadott bennünket, mert azt mondta, hogy az a katolikus egyház felém, vagyis a hívõ fél iránt tanusított bizalma, hogy összeadnak így is. Annyi, hogy alá kellett írni egy papírt, hogy a gyerekeinket katolikus szellemben neveljük. De vannak bigottabb papok is, akik nem adnak össze. Tehát addig kell keresni, amíg olyan nem találtok, aki összead.
A kérdező hozzászólása: Jó köszönöm szépen hogy felvilágosítottál.De a válaszok nagyon megoszlanak.
Ha csak egyszerûen nem vagy megkeresztelve, azt hívják ateistának! Nem pogány vagy, hanem ateista! Pogány a wicca, az ásatrú, az õsmagyar táltosegyház - de aki csak simán kereszteletlen, azt úgy hívják hogy ateista. Szóval van még mit tanulni, és nem bántásból mondtam most ezeket.
Utolsó: Hát figyelj hittanon tanultam.
Utolsó, ne mondj már ilyen hülyeségeket. Hogyne vehetné fel? Minket is összeadta, pedig a párom nem volt megkeresztelkedve. Ezt már sokszor leírtuk, hogy ez papp függõ. Van, aki összeadja, van aki nem. Kérdezõ! Keressetek olyan papot, aki összead. Biztos fogtok találni.
A házasság egy szentség, és a keresztség nélkül nem veheted fel (az is egy szentség).
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az eddigi válaszokat.Hát eléggé megoszlot a válaszolok véleménye.Én egyszerûen nem lettem megkeresztelve.Nem vagyok ateista vagy micsoda. Én csak 1 templomi esküvõt szeretnék.Nem feltett szándékom megkeresztelkedni.De ha muszáj akkor igen.
Az a jegyesoktatás, és nem a kereszténységet nevelik beléd, hanem a házasságról beszélnek. Mi is jártunk, azért tudom. Senkit nem akarnak téríteni, csak elmondják, hogy a keresztény életben milyen a házasság.
elvileg lehet így is, csak elõtte el kell járnod ilyen okításra, ahol gyorstalpalóban belédverik a kereszténységet...én is akartam elõször, azaz inkább a párom, de szerencsére õ is letett róla, neki sem kell a plusz felhajtás végülis a semmiért, mert miért kellene nem hívõ embereknek vallásos esküvõ? (mondjuk õ az elején még ingadozott az istenhit és a hitnélküliség között, azóta már úgy döntött, inkább nekem van igazam)
Azt írta, hogy pogány. Nem pedig ateista. Mit nem értesz ezen? Csak azért, mert talán a keresztények szerint minden nem keresztény pogány, vagy nem? Valójában meg a pogány is egy vallás, szal nem egyértelmû, hogy a kérdezõ mire gondolt.
2010-02-05 20:59 17es te ennyire hülye vagy már ne is haragudj? :D Legalább néznél utána az ateista és a pogány szó jelentésének mielõtt okoskodsz...

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!