Találatok a következő kifejezésre: Ha a időzónákra (5 db)

Ha másik időzónába utazok, akkor a repülő érkezése aszerint az időzóna szerint van kiírva, vagy aszerint, amiből indultam?

Tehát pl. Budapestről indulok 12:00kor. Megérkezek Londonba 14:00ra. De ott ugye 1 óra késés van. Utána meg mondjuk átutazok Amerikába, ott az érkezés legyen 18:00. Ott 2 órával késnek. Tehát ez hogy van? A jegyen szereplő érkezési idő melyik időzóna szerint van?

Legjobb válasz: A jegyen feltüntetett idõ,mindig az adott hely szerinti helyi idõ. Tehát ha Londból indulsz,New Yorkba érkezel,akkor az indulásnál a londoni idõ,érkezésnél a New Yorki lesz megadva.

A jegyen feltüntetett idõ, mindig az adott hely szerinti helyi idõ. Tehát ha Londból indulsz, New Yorkba érkezel, akkor az indulásnál a londoni idõ, érkezésnél a New Yorki lesz megadva.
Itthoni idõ szerint.
azt vedd alapul amiben szeded
Mármint na, ha nem itthonról utazol másik idõzónába, akkor az eredeti idõzóna szerint... Érted.
A kérdező hozzászólása: a legutóbbi ilyen esetkor azt csináltam, hogy a telefonomat nem állítottam át, és meghagytam a valós idõpontban az emlékeztetõt, és akkor vettem be a tablettát. De akkor csak 1 óra volt az eltérés. Ez így helyes?
néhány óra eltolódás a szedésben nem lényeges esetleg ha hosszabb ideig vagy kint, akkor a következõ levélnél módosítasz idõpontot hány óra az eltérés? mondjuk folyamatosan, 1-1 órával módosítani a szedést?
8 órával visszább kell venni
Idõutazó felesége vagy, akkor ezt tudnod kellene.

Ha a Föld időzónákra van osztva, pontosan az északi sarkon mennyi az idő?

Legjobb válasz: Ott nincs konkrét idõszámítás. Mivel sarkvidékek pingvineit, fókáit, jegesmedvéit nem érdekli különösebben a pontos idõ, a kutatók, akik a sarkokon dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy melyik idõzóna szerint osztják be idejöket. Így ha pl. a Déli Sarkra Új Zélandról érkezik kutatócsoport, akkor az új zélandi idõt használják. Gyakorlatilag mindegy, mivel egy fél évig egyfolytában nappal van, aztán egy fél évig éjszaka. Forrás: http://geography.about.com/library/faq/blqztimeatpoles.htm

Ott nincs konkrét idõszámítás. Mivel sarkvidékek pingvineit, fókáit, jegesmedvéit nem érdekli különösebben a pontos idõ, a kutatók, akik a sarkokon dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy melyik idõzóna szerint osztják be idejöket. Így ha pl. a Déli Sarkra Új Zélandról érkezik kutatócsoport, akkor az új zélandi idõt használják. Gyakorlatilag mindegy, mivel egy fél évig egyfolytában nappal van, aztán egy fél évig éjszaka. Forrás: http://geography.about.com/library/faq/blqztimeatpoles.htm
Pingvinek kizarolag csak a Deli sarkon elnek - bocs ezt muszaj volt hozzatennem...
Üdv! Az északi sark nemzetközi víznek minõsül, senkihez sem tartozik, így ez alapján nem lehet idõt számolni. Valóban bárhogyan meghatározható, egy dokumentumfilmben régebben úgy láttam, hogy feljegyzéseknél a Greenwich-i idõt szokás beírni.
Valóban nincs konkrét idõzóna - de azért "idõ" van! Ezen azt értem, hogy a Nap emelkedik és süllyed az égbolton. Néha nem érdekes (mert fel se kel, vagy csak kering körbe, nagyjából egyforma magasan) - ez évszakfüggõ. Értelmes ember ott a Naphoz igazítja a helyi idõt.
Egyátalán kihez tartozik? Sztem annak az országnak a beállításai vannak..:D
Ott nincs külön idõszámítás, vannak ilyen helyek, nem csak az Északi-sarkpont.

Ha a repülővel a föld forgásával szemben haladunk, akkor rövidebb-e az út? Most nem az időzóna itt a lényeg, hanem maga az utazás.

A konkrétan Magyarország és Amerika között repül a repülő. Ugyan annyi idő alat teszi meg a távot oda-és visszaút alatt is? Vagyis ugyan annyi távolságot tesz meg?

Legjobb válasz: Nem tart rövidebb ideig csak az idõzóna miatt van.A repülõ forog a földdel!

Nem tart rövidebb ideig csak az idõzóna miatt van.A repülõ forog a földdel!
A repülõ a levegõben repül, a maximális sebessége ahhoz képest értendõ, a levegõ viszont együtt forog a Földdel. Tehát ha nem fúj a szél, és ugyanolyan teljesítménnyel halad, akkor ugyanannyi idõ lesz oda és vissza is az út.
klasszikusan a repülõvel együtt mozgó koordinátarendszerben a gravitációs erõnek nincsen tangenciális komponense, azaz csak radiális van, így az õrült ötlet hogy együtt forog a földdel, téves, mint azt a józan ész is sugallná
"Ugyan annyi idõ alat teszi meg a távot oda-és visszaút alatt is" "Vagyis ugyan annyi távolságot tesz meg" Ez a 2 nem ekvivalens egymással. ugyanannyi távolságot tesz meg, de rövidebb ideig tart, amikor a forgással szembe halad
Nem tudom mirõl beszélsz, elég zavarosan írsz, és nem tudom hogy jön ide az, hogy a súrlódás sebességet adna bárminek is..? És nincs 2v2, mert senki nem hozott fel semmilyen érvet, azon kívül hogy "szerintem". Én viszont leírtam hogy miért nem forog vele együtt, a vitát értelmetlen folytatni ezügyben
Milyen kár, hogy Európa felé épp a forgásirányban halad a gép, tehát az kéne legyen a hosszabb út.
:D hajrá, így tovább, még! Te vagy a bárgyú kisöcsi Szóval azt mondod, hogy a föld nem mozdul el egy test alatt? Akkor pl hogy ne menjek messzire, mivel magyarázzák a te bolygódon a foucault ingát?
A kérdező hozzászólása: 1. Nagyon jól tudom mi a különbség, a mondat második felében már jól használtam. Fáradt vagyok, ezért már elnézést kértem Mégis szerintem érthetõ volt amit írtam. 2. Arra nem válaszolt a kommentelõ, hogy ez pontosan miért van így, csak cáfolta az én "elméletemet", gondolatomat. Nem szapulni kell egymást, az elõzõ kommentemet felindulásból keletkezett, bocsánatot ezért mégse kérek.
a te anyádat :D látom meg van a szellemi termék köztetek is, egyébként nem neked mondtam azt a kommentemet, de ahogy megnézem neked is szólhatna, amilyen értetlen vagy
Kérdezõ, egyszerû az oka: Egyrészt felszálláskor a repülõ rendelkezik a földfelszín sebességével (hiszen addig is vele együtt mozgott). Semmi ok nincs rá, hogy ezt a kezdõsebességet elveszítse, amikor felszáll. Másrészt ha valamiért el is vesztené, akkor meg a földfelszínnel együtt mozgó légtömeg visszaadná neki. Ahogyan a felettünk lévõ levegõ alól sem "mozdul ki" a Föld, különben elég erõs szél fújna állandóan. legjobb kommentelõ: a Fucault inga másra vonatkozik, ott az inga lengési síkja alatt fordul el a Föld, nagyon lassan, de az inga nem mozog gyorsabban egyik irányban sem.
A kérdező hozzászólása: 01:30 Így már világos, hogy a légtömeg visszaadja neki. Csak ezt nekem olyan nehéz elképzelni, hogy az ilyen nagy erõt tud kifejteni. Mégiscsak egy levegõ, no! :D De egyre jobban megemésztem, hogy a levegõnek bíza "súlya" van és tényleg képes erre.
Bizony nagy erõt, hiába mondja legjobb kommentelõ, hogy ez elhanyagolható. Olyannyira nem elhanyagolható, hogy majdhogynem ez az erõ tartja fenn a gépet. (Nem maga a légellenállás, de egy ahhoz hasonló és azzal összefüggõ felhajtóerõ). Nem véletlenül éget el egy repülõ tobb tízezer liter kerozint egy úton. Egyébként van egy olyan fogalom, hogy aerodinamikai hasonlóság. Ez tulajdonképpen egy képlet, és az jön ki belõle, hogy a repülõgépek méreténél és sebességénél a levegõ már tulajdonképpen kb olyan sûrûnek tekinthetõ, mintha folyadék lenne. Amúgy meg próbáld ki: tartsd ki a kezedet egy 120 km/h sebességû autóból vagy vonatból, a menetirányra merõlegesen. Meg fogsz lepõdni. És az még sehol sincs a 800 km/h-hoz.
A kérdező hozzászólása: Végül lefekvés elõtt mégse bírtam ki és elolvastam a spec. relativitás elméletet és ez tényleg pont errõl szól. Továbbá a Michelson–Morley-kísérlet segített még jobban megérteni. Ha valakit érdekel a téma, wikizzetek rá, nekem hasznos volt. Köszönöm! Jóéjszakát mindenkinek!
jaja ez ugyanaz, mint a buszon repülõ légy..:D amúgy sztem a menetidõt belinkelgetni értelmetlen, mivel az valószínûleg az útvonaltól függ.
Csak józan paraszti ésszel kéne belegondolni a dolgokba: A föld forog. Mivel nincs folyamatosan több száz km/h-s szél, ezért elmondhatjuk, hogy a légkör is vele forog. Minden ami a földön van, szintén forog. Innentõl meg semmi sem forog! G.
"Ha a repülõvel a föld forgásával szemben haladunk, akkor rövidebb-e az út? Most nem az idõzóna itt a lényeg, hanem maga az utazás." Igen. Több órával rövidebb az út. Erre még az is rájátszik, hogy az atlanti óceán felett hátszele van a gépnek Európa felé.
A kérdező hozzászólása: Najó, köszönöm a válaszokat. Engem meggyõztetek, az érvek teljesen jogosak, csak a dolog miértje nem világos, remélem ez a spec. relativitáselm. majd segít. Mégegyszer köszönöm nektek! És holnap is tartsatok velem, lesz majd egy kérdésem a perdülettel kapcsolatban is, csak még én se értem, hogy mit nem értek :D Holnap megfogalmazom. jobban, mint ma ezt :D
A kérdező hozzászólása: nem a helyesírás kategóriába tettem fel a kérdést, nem is erre voltam kíváncsi. Ezt a speciális relativitás elméletet azonban meg fogom holnap vizsgálni. Egyébként nekem is hihetetlennek hangzik ez az egész, mert a föld valahogy iszonyat gyorsan kering, ha azt vesszük, hogy 1 nap alatt megfordul a saját tengelye körül. Mégis olyan nehéz elképzelnem, hogy a légkör viszi magával és nem számít, hogy a földhöz nem ér hozzá és a levegõben repül.
az úgy érdekes lenne. miért forogna a földdel?
A kérdező hozzászólása: Na ezaz! mi is ezen vitatkozunk! Szerintem nem forog együtt a földdel, de ez megoszt minket :D
A kérdező hozzászólása: Am meg az, hogy ugyan annyi idõ alatt, azt én úgy értem, hogy ugyan annyi sec idõt tesz meg. mondom, az idõzóna engem nem érdekel. Így az ugyan annyi idõ alatt teszi meg az utat, vagy az ugyan annyi utat tesz meg, ha ugyan akkora sebességgel halad, akkor ugyan az lesz oda és vissza irányban is.
A kérdező hozzászólása: Szóval eddig 2 komment szerint csak az idõzóna miatt lesz eltérés, 1 komment és én szerintem is már nincs súrlódási erõ, ami sebességet adna az átkozott repülõnek a földön, azaz az elhanyagolható légellenállás az egyetlen dolog, ami odafele a föld forgási irányával megegyezõ, így "nem forog a földdel együtt a repülõ". Node ez így 2vs2...
A kérdező hozzászólása: Akkor máshogy. Ez a teljesítménnyel való megközelítés ez így érthetõbb. Ha ugyan akkora teljesítménnyel halad a repülõnk. rövidebb-e a Magyarország-Amerika táv, mint az Amerika-Magyarország táv? Vagyis kevesebb teljesítmény kell-e oda utazni, mint vissza?
A kérdező hozzászólása: bocs, rosszul fogalmaztam, kevesebb munka kell-e az odaúthoz, mint a visszaúthoz?
A kérdező hozzászólása: Kár, hogy ezen az oldalon nem lehet szerkeszteni a hozzászólásokat, mert így fáradtan sok a hibám
A kérdező hozzászólása: Na, azért ne ilyen stílusban vitatkozzunk, koncentráljunk a lényegre. Most megyek aludni, aztán várom a válaszokat, mert ez egy érdekes téma szerintem. Jelentkezzen egy fizikatanár, aki lerombolja majd a mítoszt :D
Te jó ég, már megint. Volt itt egy kérdés régebben, ahol ugyanezt taglalták, csak helikopterrel. A kérdezõ azt hitte, hogy ha felszáll helikopterrel és egy helyben lebeg, akkor a Föld kipörög alóla, és máshol száll le az egy helyben lebegés után. Hát nagyon nem így van. A mostani kérdezõ is azt feltételezi, hogy a repülõgép és a légkör nem alkot egy rendszert a Földdel. Láthatóan mások is vevõk erre. A kérdezõ pedig nem tanult az elõzõ kérdéseibõl, ahol fel lett világosítva, hogy az UGYANOLYAN, UGYANANNYI, UGYANAZ szavakat egybe kell írni.
Ehhez a Speciális relativitáselmélet lesz segítségedre.
Kérdezõ, neked még egyszer: Ugyanannyi munka kell, és ugyanannyi idõ alatt teszi meg az utat, teljesen függetlenül a Föld forgásától. Persze feltéve, ha nincs szél egyik irányba sem. A menetidõ-különbség épp abból szokott adódni, hogy van uralkodó szél. Ha valóban úgy lenne, ahogy ez "legjobb" kommentelõ állítja, akkor az kb 800 km/h sebességkülönbséget jelentene csupán a Föld forgása miatt. Tekintve, hogy a gépek utazósebessége is kb 800 km/h, a gép odafele 1600 km/h sebességgel haladna, visszafele meg sehogy, mert gyakorlatilag állna a levegõben. Továbbá nem is kéne repülõre ülni, elég volna csak függõlegesen ugrálni, és a Föld kb 800 km/h sebességgel elfordulna alattunk (itt Magyarországon, mert az egyenlítõnél kb kétszer gyorsabban). Így elég gyorsan eljuthatnánk Nyugatra. (Igaz, visszafelé kicsit nehezebb lenne).
Azért nem értelmetlen, mert egyeseket úgy sem gyõzõl meg semmirõl, ha a fejükbe vettek valamit. Egyébként direkt azért másoltam be több légitársaság adatát, és csak olyanokat, ahol a gépek sehol máshol nem szállnak le. Gondolom, ilyen esetben egyenesen repülnek. Amúgy az adatok elég konzisztensek.
Én úgy tudom a greenwichi idõt használják az ûrben.
+1
na ez most félreérthetõ volt, a +1-el azt akartam írni, hogy igaza van az elsõnek! NEM pedig azt, hogy GMT+1 :D:D (elõzõ voltam)
Nagy valószínûséggel nem fognak azzal foglalkozni, mi a csillagjegye, amikor már ott tart az emberiség, hogy az ûrben születnek az emberek :) Ezenkívül, a csillagjegy naphoz van kötve, tehát eléggé egyszerûen behatárolható. Másrészrõl nagy eséllyel addigra lesz egyezményes idõ, amit az ûrhajókon is használnak majd :)
Vagy majd használják a már létezõ egységesített internetidõt ;) http://hu.wikipedia.org/wiki/Internetid%C5%91 maci

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!