Találatok a következő kifejezésre: Ha a hamarabb megindul, (4 db)

semmit
Kiégett a retinája és próbál szegény fókuszálni
nem akarja h lásd h nagyon bejössz neki, de valahogy mégis tudatni akarja, illetve nem tud ellenállni h ne nézzen rád megint.
A kérdező hozzászólása: Köszi 3. válaszoló az értelmes választ! Köszi, miért nem akarja vajon? Mi a baj azzal, ha tudom, hogy tetszem neki?
Félénk.
Lehet nem akarja hogy tudd, pedig biztosan tudja h tudod. Amúgy azért nem akarja, mert szerintem azt gondolja h nem jön be neked vagy nem tudom. Utasítottad már el?
Egyetértek a 3.-al. Tetszel neki, ezért bámul, de nem akarja hogy megtudd. Ha ránézel, azonnal máshová néz, mert el akarja veled hitetni, hogy csak végignézte a terepet, és pont akkor nézet csak rád, amikor észrevetted ezt. Nekem is tetszik valaki, és nem bírom ki, hogy ha visszanéz rám, ezért folyton elkapom róla a tekintetemet.
A kérdező hozzászólása: Miért nem bírod ki??

Ha a szülés hamarabb megindul, és más kórházban kell szülnöm, mint ahova tartozom, akkor negatív bánásmódban lesz részem?

Kiskunhalashoz tartozom, ott is van az orvosom, de sokat vagyok Budapesten. Itt is ugyanúgy ellátnak, vagy csak épp szülni engednek? Esetleg így kell-e plusz pénzt fizetni, hogy nem az illetékes kórházban szültem?

Legjobb válasz: Én próbáltam ezügyben érdeklõdni az eü minisztérium munkatársainkál. Egyszer azt mondták, hogy ha nem a területileg illetékes kórházban szülök, ki kell fizetnem a szülés költségeit, max. 100 ezer Ft-ot, aztán utána azt mondták, hogy nem kell fizetnem semmit. Szerintem ezt mindenképpen kérdezd meg, járj utána, ha ez a helyzet. (nekem azóta megoldódott) De ugyanolyan bánásmódban KELL részesülnöd, vagyis szakszerûen, emberien, normálisan kell ellátniuk!!!

Én próbáltam ezügyben érdeklõdni az eü minisztérium munkatársainkál. Egyszer azt mondták, hogy ha nem a területileg illetékes kórházban szülök, ki kell fizetnem a szülés költségeit, max. 100 ezer Ft-ot, aztán utána azt mondták, hogy nem kell fizetnem semmit. Szerintem ezt mindenképpen kérdezd meg, járj utána, ha ez a helyzet. (nekem azóta megoldódott) De ugyanolyan bánásmódban KELL részesülnöd, vagyis szakszerûen, emberien, normálisan kell ellátniuk!!!
Szia. A szülés sürgõsségi ellátásnak minõsül, bárhol is szülsz az országban, nem kell plusz pénzt fizetned. Nyugodj meg, ezt biztos forrásból tudom!!!

Második babámat várom. Ha megint nem megy a szoptatás, hamarabb fel fogom adni a küzdelmet. Ti mit tennétek? -bővebben lent-

Az első kisfiammal nagyon megszenvedtük a szoptatást. Az elejétől kezdve borzalmasan fájt. Még a bimbóvédő sem segített. Jött szoptatási tanácsadó is, ő azt mondta, ilyen csúnya, sebes mellbimbót még nem látott. Valószínűleg rossza a kisfiam technikája. Megmutatta a helyes mellre tételt, de nem változott a helyzet. Ha 10 féle krémet nem próbáltam, akkor egyet se. Etetési idő közeledtével már gyomorgörcsöm volt, hogy megint szoptatni kell. Szoptatás közben én sírtam a fájdalomtól, meg a fiam is, mert éhes volt(elkezdett apadni a tejem). Volt olyan rémálmom, hogy a fiam leharapja szó szerint a mellbimbómat. 3 hónap telt el így, amikor megelégeltem a dolgot(több ismerősömtől megkaptam, hogy nem vagyok elég kitartó). Elkezdtem fejni, és cumisüvegből adtam neki- már pótlás is kellett. 1 hónapig reggeltől esti megállás nélkül fejtem, hogy legalább azt a keveset megkapja.Láss csodát, mindenki megnyugodott, én megnyugodtam, a fiam kevesebbet sírt, kiegyensúlyozottabb lett, mert jól lakott... Miután teljesen meggyógyult a mellem, szerencsére sikerült újra szoptatnom, de pótlás továbbra is kellett. Így sikerült elérnem, hogy 6 hónapos koráig kapott anyatejet(magától utasította el). Most megint babát várok, és rettegek a szoptatástól. Természetesen meg fogom próbálni, mert tudom, hogy az a legjobb a babámnak, de ha nem megy, én nem leszek képes megint annyit küzdeni, nem lesz időm egy örökmozgó három éves mellett reggeltől estig fejni.

Legjobb válasz: Egyáltalán nem biztos, hogy a második babáddal sem fog menni. Néha nem veszik észre, hogy a nyelvféke túl rövid és ezért nem megy neki. Ha nagyon rácuppan, kisujjad tedd a szája sarkába és megszûnik a vákuum. Ha rendesen be tudja kapni a bimbóudvart, akkor jó. Szerintem ugyanúgy játszd el (persze nem ennyire a végletekig), ha valami nem megy. Kérj segítséget hamarabb. Akár a kórházban, akár védõnõtõl, orvostól, könyvbõl. Bár biztos megpróbáltad ezeket, de néha változnak a személyek is. Ha nagyon nem megy, akkor is jobb, ha lefejed. Fejd mellette, hogy lásd közben. Én is fejtem sokszor éjszaka és utáltam az egész világot érte. De úgyis tudod, hogy ez neki létszükséglet.

Egyáltalán nem biztos, hogy a második babáddal sem fog menni. Néha nem veszik észre, hogy a nyelvféke túl rövid és ezért nem megy neki. Ha nagyon rácuppan, kisujjad tedd a szája sarkába és megszûnik a vákuum. Ha rendesen be tudja kapni a bimbóudvart, akkor jó. Szerintem ugyanúgy játszd el (persze nem ennyire a végletekig), ha valami nem megy. Kérj segítséget hamarabb. Akár a kórházban, akár védõnõtõl, orvostól, könyvbõl. Bár biztos megpróbáltad ezeket, de néha változnak a személyek is. Ha nagyon nem megy, akkor is jobb, ha lefejed. Fejd mellette, hogy lásd közben. Én is fejtem sokszor éjszaka és utáltam az egész világot érte. De úgyis tudod, hogy ez neki létszükséglet.
Nagyon sajnálom, hogy így alakult. Kár, hogy akkor nem volt senki, aki megnyugtasson, és elmondja, hogy milyen fölösleges ezen aggódni. Gyakorlatilag tökmindegy hogy szoptatod-e a babát. Kapjon enni, lakjon jól. Senkinek semmi köze hozzá, hogy mivel és hogyan (nyilván nem zsíroskenyérre gondolok). Szégyellje magát a sok anyatejmániás, másban sikerélményt nem találó anyuka. 2 éves korára már arra se fog emlékezni senki, hogy szopott-e valaha a gyerek (kivéve, ha az anyja nem tud mást felmutatni az életben, mert egy magára nem adó, minden mást elhanyagoló anyazombivá vált, aki már csak többes/1-ben beszél a kis magzatjáról és magáról a továbbiakban is, nem csak a szülést megelõzõen). Pont azért mert tökmindegy is. Immunrendszer, blablabla, RIZSA. Lelki okok, feldolgozás? Könyörgöm, micsoda problémák vannak a világban egyesek meg ilyenekkel stresszelnek egy kismamát/friss anyukát. Bár ne lenne szoptatós világnap és a többi marhaság. Szeresd, öleld, lakasd jól nyugalomban.
Én magam fejni fogom és üvegbõl megeszi. Neked is ezt ajánlom. Nem kell majd stresszelned.
Sajna én mindkettõvel így jártam, úgyhogy most elõre beszereztem egy jó elektromos mellszívót. Tutira nem fogok stresszelni ezen, te se tedd. Ha netán megint így járnál, fejsz, és nincs gond. :)
ha jó a technikája a babának, akkor könnyebb lesz. a cici eleinte fáj a szoptatástól, ez még ott is így alakul, ahol minden klappol! szeretni kell a szoptatást, és vágyni rá, akarni, és akkor a világon az egyik legszebb érzést nyújtja :) én alig várom, hogy cicire tehessem a 4 hónaposomat, még éjszaka is... remélem te is megtapasztalod ezt a dolgot! a szoptatásnak a babára nézve csak elõnye van, az anyára nézve is ( ha mondjuk az egy jót aludni, jó bort inni, elszívni egy jó cigi dolgot nem vágyja az ember nagyon...) :)
Ahhoz képest egész ügyes és kitartó voltál!!! Nekem jópár ismerõsöm sokkal kisebb ok miatt feladta a szoptatást... A babák nem egyformák, lehet a másodikkal semmi gond nem lesz, ne idegeskedj elõre. Már van tapasztalatod, már az elején meglátod, hogy alakul, ha tudod szoptatod, ha nem tudod fejed, annyi baj legyen. De te legalább nem adod fel, és nem nyúlsz rögtön a tápszerhez, mert a legjobbat akarod a babádnak! Az ilyen szoptatási probléma ritka, a babák többségének jó a technikája, biztos vagyok benne, hogy a második nagyon ügyes lesz! Boldog babavárást, csak pozitívan!
Igaza van az utolsónak, de nem mindenben. Az immunrendszer azért nem blablabla, és az anyatej jobb mint a tápszer, és aki tud, szoptasson, ha a szoptatás örömteli tevékenység a babának és a mamának is. De manapság tényleg túlkomplikálják a dolgot. Ha egy anyuka nem tud szoptatni, attól még anyuka és a legjobbat nyújthatja a babájának. Én mind a 3 gyermekemet bababarát kórházban szültem, és sajnos már ott bestresszelik a szoptatással a kismamákat. Elsõre nekem is csoda, hogy sikerült, azt hiszem a babám volt ügyes nem én, mert olyan ideges voltam a kórházban, kicsit aluszékony volt, mindig veszekedtek rám, hogy ébresszem, próbálkozzak, hogy akarom így hogy legyen tejem. Hát én már sehogy sem akartam, sírva mentem haza, otthon meg minden rendben volt, rengeteg tejem lett. Így a második gyermekemnél már nem idegeskedtem, de sajnos sok olyan kismamát láttam, akit már a kórházban idegesítettek, és amiatt nem jött össze a szoptatás. Ez egy természetes folyamat, nem kellene beleavatkozni, hagyni kéne, hogy a baba és a mama magától összehangolódjon! A nõk 95%-a tud szoptatni, akinek meg nem sikerül, az sem érezze magát másodrendûnek, attól még ugyanolyan jó anya, és tényleg késõbb már kit érdekel, hogy ki mennyi ideig tudott szoptatni vagy sem. A gyerektõl sem kérdezi meg senki az élete során, hogy anyatejet vagy tápszert kapott, felnõ egyik is, másik is. De hangsúlyozom, az anyatej egészségesebb a babának, mint a tápszer, ennyi. Kedves kérdezõ, nem kell, hogy a szoptatás küzdelem legyen! Próbáld meg, nyugodtan, hangolódjatok össze, érezzétek jól együtt magatokat, és ha valamiért mégsem sikerül, akkor sem dõlt össze a világ!
Szóval kedves kérdezõ, a tanulság az, hogy persze nagyon jótékonyan, de ellentmondást nem tûrõen éreztetik veled, hogy ha nem tartod a szoptatást te magad is az egyetlen üdvözítõ útnak, akkor olyan nagy a baj veled, hogy errõl az opcióról már beszélni sem lehet. Nem fontos, hogy te, vagy a babád hogy érzitek magatokat (hiszen sok okos, sok könyvben megírta, hogy CSAK a szoptatással érezhetitek magatokat igazán jól, a többi csak lesajnált anyukák rizsázása), szoptass összeszorított fogakkal, szoptass éjjel, nappal, áruházban, kocsiban, sírva, hulla fáradtan, leépülve, SZOPTASS nyomasztva és közben fontos, hogy MARADJ LAZA. Brávó!
Nem igaz, nem ezt írtuk szerintem többek között én sem.Valamit nagyon félreértesz, vagy neked van valami bajod, jobb ha nem idegesíted a kérdezõt! A kérdezõt nem arról kell meggyõzni. hogy nem lényeges a szoptatás, ill. az anyatej. Úgy látom, a kérdezõ tisztában van az anyatej fontosságával, és miután az elsõvel nem sikerült a szoptatás, arról nem mondott le, hogy anyatejet adjon a babájának, ezért fejte. Itt nem kérdés, hogy a másodikat is szeretné szoptatni, csak fél a kudarcoktól. De attól még meg fogja próbálni. Mindenki biztatja erre, de senki nem mondta neki, hogy szoptass bármi áron, fájdalmasan küszködve, itt te valami nagyon félreértesz kedves utolsó! Bocs az offért, de ilyen válasz szerintem nem hiányzik a kérdezõnek!!!!!
Egyébként bocsánat, újra elolvastam a kérdést, és de, írta a Kérdezõ, hogy a bimbóvédõ sem segített. Elnéztem, visszavonom akkor az erre vonatkozó kérdésem! De ha már itt tartunk: de igen, lehet lazának maradni akkor is, ha nem megy (jól) a szoptatás. Nem egyszerû, nagggyon nem, de nem lehetetlen senki számára! Ha utalhatok magamra, én már lassan 4, 5 éve szoptatok és 4 éve foglalkozom ezzel szakmailag is, és egyre inkább azt gondolom, hogy a dolog nagyobbik része fejben dõl el. Tudom, egyesek ezt nagyon nem szeretik hallani, olvasni, mert ez is az egyéni felelõsségünk felé mutat. És aki alapból aggódik vagy a szívére veszi a gondokat, annak ez még jobban megnehezítheti a küzdelmet. De akárhogy is, a szoptatásban (is) sokkal nagyobb szerepe van a gondolatoknak, a hozzáállásnak, a megfontolt tudatosságnak, mint ahogy azt egy pl. kezdõ vagy kevésbé tapasztalt anyuka sejti. - De persze van egy sor olyan állapot vagy probléma is, amit csupán az "ész" erejével nem lehet megoldani, ez tiszta sor; és lehet, hogy a Kérdezõ korábbi gondja is ide tartozott, ezt ennyibõl nem lehet kivenni. De pont hogy a legtipikusabb, leggyakoribb nehézségek azok, amiknek (saját saccom) mondjuk a 75%-a abból adódik, hogy az anyuka valamit nem tud, nem hisz el, nem akar vagy nem mer kipróbálni, másképp gondolkodik róla stb. És nagyon sokszor épp emiatt nem/sem oldódik meg vagy csak nagy nehézségek árán múlik el a szoptatási probléma. Ugyanakkor mindez (mondjuk így: a másképp gondolkodás) nem jelenti azt, hogy hú, akkor ezen anyukák számára itt a világvége, vagy lenézi õket bárki is, vagy rossz anyák lennének, mert másképp cselekszenek, vagy hasonló. Nem tudom, ki és hol kezdte el a történelemben ilyen irányba terelni ezt az egész dolgot, de nagyon félreértette azt, amit a szoptatásban segítõk el szeretnének érni a munkájukkal! Egy magára valamit adó szakember soha nem mondana olyat, hogy aki nem szoptat, "az vesszen". (Bár az anyukák egymás között elég csúnya dolgokat tudnak mondani egymásra...) Nem baj, ha nem gondolkodunk egyformán, mert nem is vagyunk egyformák. Ezt pl. én is tiszteletben tartom, akár elhiszi valaki, akár nem. ;) Viszont szakmailag (kicsit is) jártas emberként az a lehetõségünk és tudásunk igenis megvan, hogy - ha és amennyiben szükség van rá - segítsünk annak az anyukának, aki szeretne élni ezzel az eséllyel. Pl. olyan módon, hogy kérdez, kutakodik, utánajár, mert kétségek gyötrik az érzéseit, döntéseit illetõen. És ez NEM BAJ, nem egy olyan helyzet, amibõl mindenáron menekülni kellene (fõleg csak a könnyebbik úton)! Csak úgy lehet fejlõdni, jobbá tenni valamit, ha az ember tisztában van azzal, hogy hol tart most és esetleg mi az, ami nem (volt) jó. De ehhez az kell, hogy szembenézzünk önmagunkkal és a tetteinkkel, ami néha nagyon nehéz tud lenni, fõleg lelkileg. (Mindezt nem rád értem, kedves Kérdezõ, hanem általánosságban írom.) És végül, pl. én sem azokat akarom minderrõl meggyõzni, akiknek szent hitük, hogy a szoptatás egyáltalán nem fontos sem a baba, sem az anya számára - sõt, senkit nem akarok meggyõzni semmirõl. Mert vagy belátja valaki, meggyõzõdik róla õ maga ilyen-olyan élmények hatására, hogy nem így van, vagy nem. (Mert ez tényleg nincs így, ez akár matematikai axióma is lehetne.:) Aki kellõen nyitott tud lenni erre a témára, annak lehetõsége van megismerni az összefüggéseket és esetleg még jobbá tenni a saját és a gyerkõce életét, a szoptatáson keresztül IS. - De ha valakinek ez nem fontos, nem ezt akarja vagy nem így, azzal sincs semmi gond. Mindenkinek más az útja. Mint gyakorló (érintett) szoptató anyuka és mint szakmailag picit is jártas ember, hadd mondjam azt, hogy de: túl lehet lépni a kezdeti aggódáson, a félelmeken, a korábbi kudarcokon. Képes lehet valaki "lazán" szoptató anyukává válni, akkor is, ha korábban tele volt kétségekkel. (Erre én vagyok az egyik példa.) Nem kötelezõ, nem elõírás egyik könyvben sem, hogy anyaként márpedig ilyennek KELL lenni - de létezõ és elérhetõ lehetõség bárki számára. És az már mindenkinek a maga döntése, hogy megpróbál-e élni ezzel vagy sem. (És persze majd a Sors dönti el, hogy hogyan alakulnak végül a dolgok.) Mi, akik hozzászóltunk ehhez a kérdéshez, csak erre akartuk ráirányítani a Kérdezõ figyelmét: õ döntheti el, mit hogyan tesz, semmi nem kötelezõ; a lehetõség elõtte is nyitva áll. :)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a sok választ! Nagyon sokat segítettek. Azt hiszem nem szabad ennyire görcsösen ragaszkodnom a szoptatáshoz. Talán az elsõnél is ez volt a baj- mindenáron akartam... Most megpróbálok lazábban hozzáállni. Hisz ez egy természetes dolog. És az életben más se sikerül, ha rágörcsölünk. Ha megy, megy, és csinálom, de nem azon az áron, hogy mindketten feszültek, legyünk. Fontosabb nekem, hogy kiegyensúlyozottak legyünk, és ezáltal a család másik két tagja is... Ne értsetek félre, a szoptatást is fontosnak tartom. De nem minden áron.

Mit jelent, ha szemezéskor a fiú néz el hamarabb, aztán megint visszanéz?

Mindig néz,sose beszél...

Legjobb válasz: Ez annak a jele ,hogy a seggedet baszná egy seprûnyéllel de ha elnéz visszanéz aztán kacsint akkor azt akarja h leszopj egy lovat õ meg verhesse rá

Ez annak a jele , hogy a seggedet baszná egy seprûnyéllel de ha elnéz visszanéz aztán kacsint akkor azt akarja h leszopj egy lovat õ meg verhesse rá
azt jelenti hogy zavarban van.nem biztos de 98%-ban erre tippelek:)
Azt hogy kisebb az önbizalma, mint a Tied.De vannak kivételek.. Pl. Velem már fordult olyan elõ hogy megszokásból ösztönösen néztem át a túl oldalon lévõ busz megállóba hogy van e ott ismerõs.Ezzel épp egy flörtöt szakítottam meg.Pedig ha máshol találkoztam volna a lánnyal akkor biztos hogy Õ nézett volna el hamarabb, mert am Engem elég nehéz szemezésben lenyomni, szinte lehetetlen.. Szal ha vissza néz akkor adj Neki még egy esélyt, hátha csak a helyszín áldozata. 23/F
A kérdező hozzászólása: Nem a helyzet miatt volt, máskor is ezt csinálta sokszor...Mi lehet még ebbõl?Nekem már nem lesz kisebb önbizalmam valószínûleg, mit csináljak vele?
Ha akarsz Tõle vmit akkor kezdeményezz, mert a leírtak alapján nem hiszem hogy Õ fog.Bár ha a szemkontaktust nem bírja Veled tartani akk nem jósolok vmi nagy jövõt ennek a kapcsolatnak.Ha vmi csoda folytán össze is jöttök, akk elég valószínû h Te leszel az irányító a kapcsolatban. De beszélgess Vele feltétlenül, mert lehet h a félénkségének van vmi oka amit orvosolni lehet.
A kérdező hozzászólása: Hogy érted, hogy én leszek az irányító a kapcsolatban?Ez mit jelent? és mi az oka annak, hogy nem õ??
Mivel Neked nagyobb az önbizalmad így erõsebb jellem is vagy.Ezért írtam azt.. Fõleg ha Õ jobban megszeret, és Neki fontosabb a kapcsolat is, akkor az biztos h Te leszel a dominánsabb.De azért adj Neki esélyt, mert lehet kajak nem így lesz, csak Mi gondoljuk félre a srác jellemét. :D

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!