Találatok a következő kifejezésre: Ha a az exével tart (1 db)

Ha a párod az exével tart kapcsolatot, az téged mennyire zavar?

Legjobb válasz: Engem baromira zavar. Egyik kapcsolatomban kifejezetten az ex miatt szakítottunk. És pedig nem is az miatt, hogy õk újra egymásra találtak volna, nem errõl szó sem volt, csak kialakítottak maguk között egy baráti viszonyt. De engem ez kifejezetten irritált. Semmi több nem volt köztük így utólag visszagondolva, mint egy egész jó barátság. De engem bántott, vagy nem is tudom mit csinált velem az a tudat, hogy a csaj gyakorlatilag mindennel tisztában van a pasimmal kapcsolatban, amivel én meg még lehet, hogy nem teljesen. És a csaj még velem is próbált jópofizni. Lehet, hogy bennem van a hiba, de én ezt nem tudtam elviselni, és tudom, hogy utólag mindig könnyû okosnak lenni, de errõl beszélnem kellett volna annak idején a barátommal, hogy mennyire zavar ez a dolog, és nem rögtön ott hagyni. De mivel nagyon önfejû, makacs nõ vagyok, akkoriban így döntöttem, és rögtön cselekedtem. Vigyázzatok kérlek, hogy ti ezt a hibát ne kövessétek el!

Engem baromira zavar. Egyik kapcsolatomban kifejezetten az ex miatt szakítottunk. És pedig nem is az miatt, hogy õk újra egymásra találtak volna, nem errõl szó sem volt, csak kialakítottak maguk között egy baráti viszonyt. De engem ez kifejezetten irritált. Semmi több nem volt köztük így utólag visszagondolva, mint egy egész jó barátság. De engem bántott, vagy nem is tudom mit csinált velem az a tudat, hogy a csaj gyakorlatilag mindennel tisztában van a pasimmal kapcsolatban, amivel én meg még lehet, hogy nem teljesen. És a csaj még velem is próbált jópofizni. Lehet, hogy bennem van a hiba, de én ezt nem tudtam elviselni, és tudom, hogy utólag mindig könnyû okosnak lenni, de errõl beszélnem kellett volna annak idején a barátommal, hogy mennyire zavar ez a dolog, és nem rögtön ott hagyni. De mivel nagyon önfejû, makacs nõ vagyok, akkoriban így döntöttem, és rögtön cselekedtem. Vigyázzatok kérlek, hogy ti ezt a hibát ne kövessétek el!
Engem KURVÁRA zavar(na)!!!! Már akkor is felidegesítem magam ha ha csak szóba jön, vagy még az se kell hozzá csak az hogy arra utaljon B. nõm.
Az én férjem nem tart kapcsolatot az exeivel, de ha csak egy is szóbajön véletlenül, már attól kiborulok... Mindíg az az érzésem, hogy elvették tõlem azt az idõt amit velük töltött...
Õszintén? Hosszútûrés :-) Van egy közös gyerekük, az egy dolog. Megbízom a páromban, ez is egy dolog. De akkor sem szeretem, ha szóba kerül az ex. A nõknél szerintem így a normális. Aki azt mondja, nem zavarja egy cseppet sem, az - bocsánat! - hazudik, vagy nem elég szerelmes, vagy az ex nagyon ronda :-)
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat! Csak nem értem, hogy aminek vége lett az miért nem lehet totálisan lezárni...én így tettem minden exemmel és nincs is problémám velük, ha új kapcsolatom van...csak bajt okoznak...
Igen, engem nagyon zavar, de sajnos nem tehetek ellene mert van egy közös gyerekük, és ezért valamilyen szinten kénytelenek a kapcsolatot tartani egymással.De hála istennek a párom megértõ és csak a gyerekre korlátozza a beszélgetéseiket.
csatlakozom az elsõ kommentelõhöz én is úgyan ebben a helyzetbe kerülem. szakítottam eztán mikor ráébredtem h nincs is több köztük barátságnál és semeik nem akar a másiktól semmit akkor már késõ volt:( a barátom nem fogadott visza mert szerinte a bizalom a legfontosabb és ezek után h én kételkedtem benne õsem tudott már bennem megbízni!!! szal A FÉLTÉKENYSÉG ROSSZ TANÁCSADÓ!!! jegyezzétk meg és kérlek nem féltékenykedjetek!!!de ha még is van benned kétely beszéld meg a kedveseddel nem legyél hirtelan haragú!! és ne dönts meggondolatlanúl!!!
Qrvára! :) )
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat!:D
Engem is zavar.Számít az is, hogy ki hagyott ott kit.Ha csak magamból indulok ki.-->A mostani párommal, igen jó a kapcsolatunk, és eszünk ágában sincs megcsalni egymást (három éve vagyunk együtt).Viszont, én tartom az egyik exemmel a kapcsolatot, akit annak idején én hagytam ott.Nagyon szeretem emberileg, de mára már csak barátság van köztünk.Viszont, ha avval az exemmel találkoznék, akibe halálosan szerelmes voltam, és õ hagyott ott engem, nem hiszem, hogy ellen tudnék neki állni.Na pont ugyan ezt gondolnám a partnereemrõl is.Az ördög sosem alszik.
engem is nagyon-nagyon-nagyon zavar. És én is ott vagyok, hogy már lehet, hogy szakítás lesz belole, annyira zavar....mert az exével 3éve szakitottak, de a csaj most dobbent rá, hogy mennyire szereti és ezt tudatja is vele idokozonként telefonon(váááááá). Persze az exet elkuldeni nem lehet a búsba mert nem szeretné megbántani! Ez meg engem kikészít. ja, és nem beszélve arrol, hogy kb.20 méterre lakik a pasimtol a csaj!
Engem nem zavar, amíg az barátság és nem több, és tudom, hogy férjem esetében ez így van. Én sem vagyok rossz viszonyban egyik volt kapcsolatommal sem, az utolsót férjem is ismeri, sokszor még msnen is bezsélgetünk. EGy jó kapcsolatban, ami ugye kommunikációt, öszinteségen és bizalmon alapul ez nem lehet gond.
jaj engem nagyon zavar mert az exe még mindig szereti, és tuti rámászik
semennyire.nekem a párom exe lett a legjobb barátnõm.neki meg nagyon jó barátja az én volt férjem.akivel ráadásul akkor váltam el, mikor már 1 éve együtt voltunk.õt sem zavarja.bízunk egymásban.az én párom kamionozik, elég ritkán van itthon.megkérte az exemet nézzen rám.nagyon jó barátok maradtunk.néha itt is alszik.de van úgy ha valamivel kapcsolatban nem tudok dönteni(persze a párommal)akkor a volt csajától kérek tanácsot.végül is már jól ismeri és régebben mint én.m sokszor 4-esben megyünk bulizni.és nincs semmi gond, soha.fõ a bizalom.miért féltsem az exxtõl, ha otthagyta miattam.hisz szabad az akarat, azzal van akivel akar.és az én vagyok!!!!engem csak ez érdekel.
önbizalomhiány
Ha csak "tartja a kapcsolatot", az egyáltalán nem. Ha a legjobb barátok, az kicsit bánt, de nem annyira, hogy emiatt dobjam a pasit, de még egy vitát sem igazán ér meg. Amíg én vagyok az, akibe szerelmes, és fontosabb vagyok számára, mint a másik lány, addig nem érdekel. Én egyébként nem tartom az exeimmel a kapcsolatot, de csak azért nem, mert nagyon viharosan váltunk el. Ha valakivel barátságban szakítottunk volna, biztos, hogy egy új szerelem nem lehetett volna ok arra, hogy végleg kitöröljük egymást az életünkbõl.
Engem valószínûleg zavarna, nem is kicsit! De én abba az esetben vagyok, hogy én vok az ex, és az új semmit nem tud róla! És olyan furán alakul, hogy a volt párom azt mondja, hogy pont az miatt hogy nem vagyunk együtt, de így is szeretjük egymást(már 1 éve), így kettõnknek van esélyünk az igazán jó kapcsolatra(házasság, gyerek, stb)... Féltékenyek vagyunk-e? Természetesen, de egyelõre külön vagyunk, és majd az idõ eldönti. De imádom õt, és egy olyan bizalom alakult ki köztünk , ami nagyon ritka , és nagyon nagy kincs!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Milyen személyiségre utal, ha más lakásában folyamatosan azon gondolkodom, hogyan lehetne szebben, jobban berendezni a szobákat?

2

Ki fél a sötétben?

1.KI fél éjszaka kimenni a kertjébe?
2.KI fél teljesen sötétségben a házában/lakásában?
kérlek írjatok kort.
ÉS, hogy miért?

9

Az ember a saját hangját máshogy hallja mint akik hallgatják?

7

Arabról le fordítsa valaki?

لا ما زعلتش بس ساندي ممكن تفهم غلط

2

Első ránézésre szimpatikus vagyok vagy inkább ellenszenves?

Nagyon sok embertől kapom azt,hogy sunyi a tekintetem. ez rosszul esik mert őszinte, egyenes embernek tartom magam. Szeretném tudni,hogy nektek első ránézésre szimpatikus vagy inkább ellenszenves vagyok? Képet e-mailben küldök :)
17/L

6

Ti megbocsájtanátok apátoknak?

18 éves vagyok. Idén érettségiztem, "felnőttem". Sportoltam, elkezdtem kitanulni a szakmám, kialakult egy stílusom, zenei ízlésem, van barátnőm. Apám ezekről semmit nem tud. Megkockáztatom, azt se tudja, hogy hány éves vagyok. Nagyon kicsi voltam, mikor elhagyott minket. Voltaképp sosem voltak összeházasodva a szüleim, de régen szerették egymást, aztán jöttem én, de sajnos apám lusta ember volt, sokszor ivott. Persze ezt ne úgy értsétek, hogy erőszakos ember volt, inkább csak link. Talán még az óvoda elején volt, hogy néha-néha átjött, játszott velem, láttuk egymást, néha ellátogattam hozzá, vagy apai ágon nagyszüleim telkére, de utána szinte teljesen megszakadt a kapcsolat. A gyerektartást sosem fizette ki rendesen, amiért bíróságra is elment édesanyám, azonban ott nem sajnálták a pénzt. Kb 3 éves korom óta sosem vett nekem ajándékot szülinapra, névnapra, karácsonyra, húsvétra, vagy mikulásra. Fel se hívott. Illetve pontosan 3 alkalommal hívott, abból ha jól emlékszem 2 volt karácsony. Háromszor találkoztam vele. Egyszer édesanyámnak sürgősen be kellett mennie a kórházba, mert nagyon elkezdett vérezni egy seb a lábán, erre apám átjött, taxit is szerzet neki, és ő vigyázott rám, a másik pedig mikor nagyon beteg voltam, és el kellett menni a belvárosba vmi orvosi ügy miatt, de mindenki dolgozott, és ő vitt engem. Harmadjára 2 éve találkoztam vele, az utcán. Ha nincs épp velem édesanyám, el is mentem volna mellette, annyira nem ismertem meg. Azt ígérte, hogy húsvétkor felhív, elmehetünk vmerre együtt, de nem tette. Egész életemben mindig azt mondtam, hogy utálom az apámat, alkoholista, utolsó alak, hogy ennyire nem érdeklem. Ahányszor lelki bajom volt, mindig azt mondtam, hogy gyűlölöm őt, ő tehet róla, hogy szenvedek, miatta élek, minek kellett ez, ha a továbbiakban ennyire elhanyagol? Aztán egyszer előkerültek videók a családról, és ahogy néztük őket, néhány helyen feltűntem én is. Keresztelő, szülinap, és ott volt az apám, és játszott velem, és arra gondoltam, hogy mindig őt hibáztatom, ha rossz volt valami, de a boldogságért, és a jó dolgokért, sosem mondtam, hogy köszönöm apámnak, hogy élek, és megtörtént velem, mert nélküle én se lennék. Ti hogy állnátok hozzá? Utálnátok? Megpróbálnátok vele kialakítani egy kapcsolatot? Vagy csak felejtsem el, mintha halott lenne, tartsak meg egy jó emléket róla, de én se foglalkozzak vele a jövőben, ahogy ő se velem a múltban?

3

Ezt hogyan lehet egyáltalán elfogadni? A legtöbb hobbikertész minden évben veszi a magot, ahelyett, hogy őshonos újravethető magot vennének?

Most, hogy szüleim elkezdtek érdeklődni a saját kert, saját termés iránt, hogy mégis tudjuk mit eszünk, ne vegyük meg a boltba szóba került, hogy jövőre újravethető magokat kéne venni

én ezt eleve nem értem, hogy úgy minek nekiállni, hogy nem újravethető, hogy jövőre már nem lesz termés abból amiből idén, mert a pénzcserkész tudológusok profitmaximalizálásra hajtanak

Ez az egész akkor igazán felháborító amikor magamon tapasztalom(vagy a szüleimen keresztül), hogyan lehet azt támogatni, hogy a géntechnológia elcseszi a magokat..ez valami szörnyű gondolat eleve, még hogy meg is csinálni..

1

Miert erzem azt hogy rolam beszelnek. Engem pletykalnak? Vagy csak magamra veszek dolgokat?

3

Nagyon el vagyok keseredve, és egyre jobban félek! Szerintetek, azért még bízzak benne, hogy szeptembertől lesz állásom? 20/L

Jún.18.-án végeztem csecsemő-és kisgyermeknevelő gondozó szakon, ami felsőfokú OKJ-s 2 éves, közepes eredménnyel csak sajnos. Van érettségim is. Augusztus 7.-én lejár a 45 nap és fizetnem kell az Eü.járulékot is, ami 6600Ft, ha jól tudom. Ennyi idő alatt 100%, hogy nem találok munkát, max. csak szeptembertől tudnék elhelyezkedni ezzel a szakmával. Ma rádöbbentem arra, hogy mennyire nehéz lesz így megélnünk. Míg suliba jártam nem igazán érintett meg és fogtam fel ennek a súlyát, de most, hogy nekem is egyre jobban kilátástalanabb a helyzetem munkakeresés ügyben totálisan felfogtam mi a probléma. Apukám és a bátyám dolgozik, anyukám viszont ha talál is munkát egy-két hónapnál tovább nem marad tovább egy helyen, mivel nem bírja fizikailag és kikészül. Sajnos a szüleim, és a bátyám is nem egyetemet végeztek, hanem csak egy szakmát. Bátyámnak van érettségije, mint nekem, és ő egy 1 éves OKJ-s képzést végzett utána, amiben szeptembertől már dolgozhatott is és sikerült neki állást kapnia. Már 2 éve, hogy ott van. A szüleimnek nincs érettségijük, csak szakmunkás bizonyítványuk. Apukámnak már hosszú évek stabil, biztos munkahelye van, sosem volt munkanélküli. Anyukám viszont már nagyon sok helyen dolgozott, de csak pár hónapig. A húgom ősztől egyetemre megy, ő a legjobb képességű a családban(kitűnő érettségi, középfokú nyelvvizsga, első helyre fel is vették). Sajnos azonban apukám egyedül nem tudja egy keresetből finanszírozni a tanulmányait és egyre jobban kezd úrrá lenni mindenkin a kétségbeesés. A bátyámtól nyilván nem lehet elvárni, hogy támogassa a húgomat pénzzel, de így meg lassan már nagyon rossz anyagi körülmények közé fogunk kerülni. Folyton mondja apukám, hogy jó lenne, ha találnék már munkát, érzem, hogy egyre idegesebb és feszültebb, ami érthető is. Anyukám mivel ő is munkanélküli tök nyugodtan véd, hogy nem egyszerű találni. Családi pótlékot, adókedvezményt már nem kapunk, így még nehezebb lesz. Én beadtam már a bölcsi központjába az önéletrajzomat, de azt mondták, hogy majd nyár végén érdeklődjek, mert nincs munka most. Õ fogja továbbítani ahol lesz üresedés. Közbe írtam a húgom régi óvónőjének, aki most bölcsődevezető, hogy nincs-e üresedés, ő az egyetlen ilyen helyen ismerősöm és gondoltam protekcióval könnyebb lesz bejutnom. Hát azt mondta, most nincs állás, de ha lesz gondolni fog rám és szól. Írtam már egy csecsemőotthonnak is, de oda nem küldtem el az önéletrajzomat, csak érdeklődtem. Azóta se írtak vissza:/ Most mit csináljak? Ilyen helyeken lehet ezzel elhelyezkedni: bölcsi(itt 13), akinek írtam más községben van, csecsemőotthon(nálunk 2 van a környéken), családi napközi, családok átmeneti otthona(családgondozó)(ezt nem akarom), magánbölcsi, játszóház. Már 2 osztálytársamnak is sikerült egy fejlesztő játszóházban elhelyezkednie, ami nagyon jó kis hely, tetszik, nem tudom miért nem én találtam meg előbb. Gyermekfelügyeletet családnál tuti nem tudnék vállalni, mert a szülők nem bízzák pályakezdőre a gyereküket és nem is hosszú távú a legtöbb. Nekem stabil munkahely kellene, de egyre jobban félek, hogy nem fog sikerülni.:( Meg az is baj, hogy túlságosan bizonytalan vagyok és nem is igazán vagyok biztos benne, hogy ez a pálya amit akarok. Lehet tök más állna hozzám a legközelebb(személyiségben), de én nem tudom mi az ami érdekelne. Igazából sosem kaptam a szüleimtől megerősítést, hogy jót választottam-e vagy sem. Bárcsak lett volna bátorságom ugyan erre a szakot egyetemen végezni, akkor talán több esélyem lenne.

2

Olyan rémálmom van, hogy gyerekem születik, ezt hogy szüntethetném meg? N22

Sose szerettem a gyerekeket,és a szülés gondolata is mindig rettentett.Kislány koromban azt álmodtam,hogy kistestvérem születik,ez volt a rémálmom.Ez mára átalakult azzá,hogy én szülök gyereket.Elhatároztam,hogy sosem történik meg,rémálomban miért jön elő?Tehetek ellene?

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!