Találatok a következő kifejezésre: Ha a 0.1 (215 db)

Igaz-e, hogy ha f_n (x) ->f (x) a (0, 1) intervallumon és f_n (x) folytonos x_0=1/2–ben minden n-re, akkor f is folytonos x_0=1/2 -ben?

El?ször szeretném, ha valaki elmagyarázná mit is kérdeznek. :-o

Legjobb válasz: Nem igaz, csak ha egyenletes a konvergencia. Én úgy értem, Te pontonkénti konvergenciát tettél fel. Legyen f_n(x) a következõ: a (0,1/2]-en (x+1/2)^n és az (1/2,1)-en azonosan 1. Nyilván minden f_n folytonos az 1/2-ben. A limeszük, f, a következõ lesz: (0,1/2)-en azonosan 0, az [1/2,1)-en azonosan 1. Ez az f nyilván nem folytonos az 1/2-ben. Gondold meg, hogy miért ez a limeszfüggvény (készíthetsz ábrákat különbözõ f_n-ekrõl számítógéppel, ha segít).

Nem igaz, csak ha egyenletes a konvergencia. Én úgy értem, Te pontonkénti konvergenciát tettél fel. Legyen f_n(x) a következõ: a (0, 1/2]-en (x+1/2)^n és az (1/2, 1)-en azonosan 1. Nyilván minden f_n folytonos az 1/2-ben. A limeszük, f, a következõ lesz: (0, 1/2)-en azonosan 0, az [1/2, 1)-en azonosan 1. Ez az f nyilván nem folytonos az 1/2-ben. Gondold meg, hogy miért ez a limeszfüggvény (készíthetsz ábrákat különbözõ f_n-ekrõl számítógéppel, ha segít).
A kérdező hozzászólása: Köszönöm. Ezt a példát akkor értem. DE! Egyszerûbb nincs? Mert ha a vizsga alatt nem jut eszembe ez, akkor hogyan tudok rájönni a megoldásra?
Lényegében ez szokott lenni a standard példa arra, hogy folytonos függvények sorozatának pontonkénti limeszfüggvénye nem feltétlenül folytonos. Ha a konvergencia egyenletes, akkor viszont az lesz. Ennél egyszerûbb példa nem nagyon van, ha valaki tanulja az egyenletes konvergenciát, akkor ezt a példát egy életre megjegyzi.
A kérdező hozzászólása: Köszi. Akkor tanulom és megjegyzem :D

Hány háromjegyű, hárommal osztható természetes szám készíthető a 0, 1, 3, 5, 7 számjegyekből, ha a számokban nem fordulnak elő ismétlődő számjegyek?

A megoldás 20, de sehogysem jön ki.

Legjobb válasz: 0,1,5: 2·2·1 féle (mert a 0 nem lehet elõl) 0,5,7: 2·2·1 1,3,5: 3·2·1 3,5,7: 3·2·1 Ez tényleg 20.

0, 1, 5: 2·2·1 féle (mert a 0 nem lehet elõl) 0, 5, 7: 2·2·1 1, 3, 5: 3·2·1 3, 5, 7: 3·2·1 Ez tényleg 20.

Ha U={0;1;2;3;4} A={2;3;4} B={0;2;4} akkor A[metszet] ([komplementer]A [szimmetrikus különbség]B) =?

Bocsánat hogy így írom remélem érthető!

Legjobb válasz: [komplementer]A={0;1} B={0;2;4} A szimmetrikus különbség a két halmaz uniója {0;1;2;4} mínusz a két halmaz metszete {0}, vagyis {1;2;4}. Ennek az A halmazzal vett metszete: {2;4}.

[komplementer]A={0;1} B={0;2;4} A szimmetrikus különbség a két halmaz uniója {0;1;2;4} mínusz a két halmaz metszete {0}, vagyis {1;2;4}. Ennek az A halmazzal vett metszete: {2;4}.


20 oC-on telített Ca (OH) 2-oldat 0, 165 tömegszázalékos. Hány g kalciumra van szükség 500 g telített oldat készítéséhez és hány g vizet kell kimérnünk hozzá? Hány mólos a telített meszes víz (20 oC-on), ha a sűrűsége? 1, 001 g/cm3?

Hogyan kell megoldani ezt a feladatot? Előre is köszönöm:)

Legjobb válasz: Elõször kiszámolod a 500 g oldatban lévõ kalcium-hidroxidot.Ehhez minden adat megvan. m(CaOH)=500*(0,165/100)=0,825 g Ha összesen 500 g a telített oldat és ebbõl 0,825 az oldott anyag,akkor gyorsan megvan a víz tömege:499,175g H2O A feladat a hány mólos alatt gondolom arra kíváncsi hogy mennyi az anyagmennyiség koncentrációja.Ez megadja hogy 1 dm^3 oldatban hány mol oldott anyag található,tehát úgy számoljuk ki hogy az Ca(OH)2 anyagmennyiségét osztjuk az oldat térfogatával,amit a sûrûségbõl és a tömegbõl egyszerûen meghatározhatunk.Oldd meg végig a feladatot és írd le a kapott végeredményt,azért nem a konkrét számításokat írtam le,mert sokkal többet ér ha egyedül végigcsinálod.Ha valahol elakadtál,kérdezz nyugodtan:)

Elõször kiszámolod a 500 g oldatban lévõ kalcium-hidroxidot.Ehhez minden adat megvan. m(CaOH)=500*(0, 165/100)=0, 825 g Ha összesen 500 g a telített oldat és ebbõl 0, 825 az oldott anyag, akkor gyorsan megvan a víz tömege:499, 175g H2O A feladat a hány mólos alatt gondolom arra kíváncsi hogy mennyi az anyagmennyiség koncentrációja.Ez megadja hogy 1 dm^3 oldatban hány mol oldott anyag található, tehát úgy számoljuk ki hogy az Ca(OH)2 anyagmennyiségét osztjuk az oldat térfogatával, amit a sûrûségbõl és a tömegbõl egyszerûen meghatározhatunk.Oldd meg végig a feladatot és írd le a kapott végeredményt, azért nem a konkrét számításokat írtam le, mert sokkal többet ér ha egyedül végigcsinálod.Ha valahol elakadtál, kérdezz nyugodtan:)
A kérdező hozzászólása: Köszi:)

Ki tudja se w19i-nél mi lesz a különbség ha a 4.1. b. 0.431-et lefrissitem a 4.1. b. 0.587-re?

Legjobb válasz: -Jobb RAM kezelés -Hosszabb idõt bír aksiról -Gyorsabb -Sok hiba javítva lett benne

-Jobb RAM kezelés -Hosszabb idõt bír aksiról -Gyorsabb -Sok hiba javítva lett benne
A kérdező hozzászólása: Köszi a választ még az erdekelne hogy 4.0-hoz képest változtak a funkciók elérési lehetõségei /kezelés/ ezek most is meg fognak változni? /Háttér megjelenités fényképezõ némitás.stb/
Nem változott semmiben, csak frissebbek az alkalmazások is. Meg fejlesztési szempontból jobban bánik a buherálással.
273 / (273+90) -ed részére csökken.
A kérdező hozzászólása: Azt is meg tudnád mondani, hogy miért? Nagyon hálás lennék!
Ha pV/T és p is állandó akkor V úgy nõ, ahogy T. Ahogy V nõ, úgy csökken a térfogategységben lévõ molekulák száma(ford.arányban V-vel, ill. T-vel).

Mennyi a minimális út (egység), ha a (0;0) pontból a (21;2) pontba szeretnénk eljutni és az y=3 és az y=-1 egyenest is érinteni kell?

Talán a tükrözési elv segít.

Legjobb válasz: Az egyenes meghatározásához két pont kell, amelyeknek meg van adva mindkét koordinátája. Ezeknek csak az „y“ koordinátáit adtad meg.

Az egyenes meghatározásához két pont kell, amelyeknek meg van adva mindkét koordinátája. Ezeknek csak az „y“ koordinátáit adtad meg.
A kérdező hozzászólása: Bocsi, de elég kevés a tudásod. Ez az y=3 egyenletû egyenes, ebben nincs x koordináta! Ez egy vízszintes egyenes, ami az y tengelyt a 3-ban metszi.
Én így képzelem el a megoldást: http://kepfeltoltes.hu/view/110411/Legr_videbb__t_www.kepfel.. Elnézést, ha tévedtem.
Ha elõször az y = -1 egyenes érinted és csak utána az y = 2 egyenest, akkor rövidebb út is kijön mint a 23, 26 egységnyi.
Jogos az észrevétel! Úgy 21, 84 a közelítõ érték. Azt hittem egyenlõk, ezért nem néztem meg.
Na, én meg így képzelem a megoldást: http://kepfeltoltes.hu/110411/scan0003_www.kepfeltoltes.hu_...
Az elõbbi válaszom helytelen (2011.04.11., 22:38). A helyes megoldás (gondolom): Az elõbbi megoldásnál közölt rajzra utalva a T1 pontot helyesen úgy kapjuk meg, ha szerkesztünk egy olyan ellipszist, amelyiknek a fókuszpontjai A és S és amelyik csak egy pontban érintkezik az y = -1 egyenessel (T1 pont).

Inverz Fourier-transzformáltja? Szeretnék segítséget kérni az alábbi feladat megoldásában. Határozzuk meg az inverz Fourier-transzformáltját, ha A (ω) =1/ (ω^2+1) ;B (ω) =0

A levezétésre lenne szükségek. Válaszát el?re is köszönöm.

Legjobb válasz: A megoldás: f(t)=π/2*e^(-|t| ). A levezetésre lenne szükségem. Köszönöm.

A kérdező hozzászólása: A megoldás: f(t)=π/2*e^(-|t| ). A levezetésre lenne szükségem. Köszönöm.
Vedd a definíciót, helyettesíts be, és megkapod.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm.
lényegtelen
A kérdező hozzászólása: Köszönöm!
A kérdező hozzászólása: ja igen, és akkor a tárgy magasságával nem is kell számolnom?


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!