Találatok a következő kifejezésre: Ha Isten akkor a (135 db)

Nem lenne "humánusabb", ha azokat, akik a pokolba kerülnek, Isten inkább végleg "elaltatná", ahelyett, hogy embertelen, gyalázatos kínokat kelljen elviselniük örökké az embereknek?

Az állatokat is elaltatjuk, ha betegek, és meg akarjuk kímélni a szenvedésekt?l ?ket. Vajon egy érz? ember nem kaphatná meg akkor legalább a lehet?séget arra, hogy éljen vele, ha azt választaná? Isten valószín?leg állatoknak tekinti már azokat, akik a pokolra kerültek, persze lehet, hogy még annak sem, és ha így van, akkor jogosan. Az örök halál sem kisebb büntetés, mint az örök gyötrelem, csak kulturáltabb, emberségesebb.

Legjobb válasz: Az ellenvetés az, hogy Isten erkölcstelen lenne, ha végtelenül kínozná a gonoszokat, és így jobban hasonlítana a Sátánra, mint az Istenre. Az a gondolat, hogy a büntetés örökké tart, nem egyeztethetõ össze azzal a biblikus tanítással, hogy az Isten szeretet (I. János 4: 16). Clark Pinnock evangéliumi annihilácionista ezt írja: „Erkölcsi szempontból elviselhetetlen az örök kínzás, mert Istent vérszomjas szörnyeteggé teszi, aki öröktartó Auschwitz-t rendel olyan áldozatok számára, akiknek még azt sem engedi meg, hogy meghaljanak.” J. I. Packer, viszont, ezt állítja: „Az érzések, melyek alapján az emberek azt akarják, hogy igaz legyen a „feltételes halhatatlanság,” véleményem szerint nem a felsõbb rendû szellemi érzékenységet tükrözik, hanem a világi érzelmességet, ami feltételezi, hogy a mennyben ugyanolyan érzéseink lesznek mások iránt, mint jelenleg, és Isten igazságos ítélete nyilvánvalóvá válása miatt tapasztalt örömünk a mostaninál nem lesz nagyobb.” Más racionális érvek is vannak, minthogy Isten nem büntethet meg végtelen idõre olyan bûnt, amelyet idõben követtek el, és hogy a büntetés helye elviselhetetlen folt lenne Isten tökéletes, újraformált univerzumában. Így válaszolnék: 1. Elsõsorban, Isten lényét nem lehet emberi ésszel tökéletesen felfogni, és a racionális érvek emiatt nem föltétlenül helyesek. Mint teremtmény, nem követelhetem meg a teremtõmtõl, hogy csak az én elképzeléseim szerint viselkedjen. Isten ezt mondja magáról: „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál.” (Ézs 55: 8-9). 2. Nincsen sok bûn, ami számomra szörnyûbb az Auschwitzban elkövetettnél, vagy a manapság elég gyakran elõforduló „etnikai tisztogatásoknál.” Ez utóbbi viszont, nem nagyon különbözik attól, amit Izrael népe Isten parancsolatára tett Kánaán lakosságával (pl. Józsué 6: 17-21). Most egy másik szövetség alatt élünk, és ezt szellemi értelemben lehet magyarázni, de eredetileg fizikális értelemben történt meg. Olyan történetek miatt, Marcion második századi tanító kidobta az egész ószövetséget, és olyan újszövetségi kánont állított össze, amely csak azt tartalmazta, ami neki tetszett, mert „nem tudta elképzelni, hogy a teremtõ Isten így viselkedne.” Veszélyes, ha csak annyit fogadunk el a Szentírásból, amely megegyezik az elképzeléseinkkel, és a többit vagy kidobjuk, vagy kicsavarjuk. 3. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy Isten nem csak a szeretet, hanem igazságos Isten is, aki haragszik a bûnre (pl. II. Mózes 34: 6-7). Kánaán népét azért irttatta ki, mert kegyetlen és undorító vallásuk és szokásaik voltak. Emlékezzünk arra is, hogy majdnem az egész föld bûnös lakosságát ölte meg Isten az Özönvíz által. 4. Hogy mennyire súlyos egy bizonyos bûn, nem függ attól, hogy mennyi idõt vett igénybe az elkövetése. Egy ház kirablása órákig tarthat, de ahhoz, hogy lelõjek valakit, csak néhány másodpercig. A gyilkosság pedig súlyosabb bûn, mint a lopás, és nagyobb büntetést igényel. 5. Az sem mindegy, hogy ki ellen vétkezem. Ha bántok egy állatot, bûn lehet, de ha bántok egy ismeretlen embert, bizonyára az. Ha bántom az édesanyámat, viszont, az mindkettõnél súlyosabb, és nagyobb büntetést igényelne. Ki mondhatná, hogy ha vétkeztem a végtelenül szent Isten ellen, nem érdemelnék véget sem érõ büntetést? Ha a tradicionálisak Istene nem elég szeretõ, lehet, hogy az annihilácionisták Istene nem elég szent. 6. Elfogadhatatlan az az állítás, hogy a tradicionálisak Istene szörnyeteg. Végül is, nincsen megírva, hogy Isten maga kínozza a gonoszokat, ami nem valószínû, ha ki vannak zárva jelenlétébõl. Egyszerûen a sorsukra hagyja õket, amely gyötrõdéssel jár. 7. Biztosak lehetünk abban, hogy Isten tökéletes igazságossággal fog ítélni. Vannak utalások rá, hogy nem minden büntetés lesz egyforma az ítélet napján, pl. Máté 10: 15; 11: 21-24; Luk 12: 47-48; Jel 22: 12, részletek, azonban, nincsenek. 8. Nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy olyan Istent nem lehet szörnyetegnek nevezni, aki minden lehetségeset megtett annak érdekében, hogy teremtményei ne szenvedjenek örök büntetést: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3: 16). Isten nem akarja, hogy a pokolba kerüljünk - a döntés a miénk.

Az ellenvetés az, hogy Isten erkölcstelen lenne, ha végtelenül kínozná a gonoszokat, és így jobban hasonlítana a Sátánra, mint az Istenre. Az a gondolat, hogy a büntetés örökké tart, nem egyeztethetõ össze azzal a biblikus tanítással, hogy az Isten szeretet (I. János 4: 16). Clark Pinnock evangéliumi annihilácionista ezt írja: „Erkölcsi szempontból elviselhetetlen az örök kínzás, mert Istent vérszomjas szörnyeteggé teszi, aki öröktartó Auschwitz-t rendel olyan áldozatok számára, akiknek még azt sem engedi meg, hogy meghaljanak.” J. I. Packer, viszont, ezt állítja: „Az érzések, melyek alapján az emberek azt akarják, hogy igaz legyen a „feltételes halhatatlanság, ” véleményem szerint nem a felsõbb rendû szellemi érzékenységet tükrözik, hanem a világi érzelmességet, ami feltételezi, hogy a mennyben ugyanolyan érzéseink lesznek mások iránt, mint jelenleg, és Isten igazságos ítélete nyilvánvalóvá válása miatt tapasztalt örömünk a mostaninál nem lesz nagyobb.” Más racionális érvek is vannak, minthogy Isten nem büntethet meg végtelen idõre olyan bûnt, amelyet idõben követtek el, és hogy a büntetés helye elviselhetetlen folt lenne Isten tökéletes, újraformált univerzumában. Így válaszolnék: 1. Elsõsorban, Isten lényét nem lehet emberi ésszel tökéletesen felfogni, és a racionális érvek emiatt nem föltétlenül helyesek. Mint teremtmény, nem követelhetem meg a teremtõmtõl, hogy csak az én elképzeléseim szerint viselkedjen. Isten ezt mondja magáról: „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál.” (Ézs 55: 8-9). 2. Nincsen sok bûn, ami számomra szörnyûbb az Auschwitzban elkövetettnél, vagy a manapság elég gyakran elõforduló „etnikai tisztogatásoknál.” Ez utóbbi viszont, nem nagyon különbözik attól, amit Izrael népe Isten parancsolatára tett Kánaán lakosságával (pl. Józsué 6: 17-21). Most egy másik szövetség alatt élünk, és ezt szellemi értelemben lehet magyarázni, de eredetileg fizikális értelemben történt meg. Olyan történetek miatt, Marcion második századi tanító kidobta az egész ószövetséget, és olyan újszövetségi kánont állított össze, amely csak azt tartalmazta, ami neki tetszett, mert „nem tudta elképzelni, hogy a teremtõ Isten így viselkedne.” Veszélyes, ha csak annyit fogadunk el a Szentírásból, amely megegyezik az elképzeléseinkkel, és a többit vagy kidobjuk, vagy kicsavarjuk. 3. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy Isten nem csak a szeretet, hanem igazságos Isten is, aki haragszik a bûnre (pl. II. Mózes 34: 6-7). Kánaán népét azért irttatta ki, mert kegyetlen és undorító vallásuk és szokásaik voltak. Emlékezzünk arra is, hogy majdnem az egész föld bûnös lakosságát ölte meg Isten az Özönvíz által. 4. Hogy mennyire súlyos egy bizonyos bûn, nem függ attól, hogy mennyi idõt vett igénybe az elkövetése. Egy ház kirablása órákig tarthat, de ahhoz, hogy lelõjek valakit, csak néhány másodpercig. A gyilkosság pedig súlyosabb bûn, mint a lopás, és nagyobb büntetést igényel. 5. Az sem mindegy, hogy ki ellen vétkezem. Ha bántok egy állatot, bûn lehet, de ha bántok egy ismeretlen embert, bizonyára az. Ha bántom az édesanyámat, viszont, az mindkettõnél súlyosabb, és nagyobb büntetést igényelne. Ki mondhatná, hogy ha vétkeztem a végtelenül szent Isten ellen, nem érdemelnék véget sem érõ büntetést? Ha a tradicionálisak Istene nem elég szeretõ, lehet, hogy az annihilácionisták Istene nem elég szent. 6. Elfogadhatatlan az az állítás, hogy a tradicionálisak Istene szörnyeteg. Végül is, nincsen megírva, hogy Isten maga kínozza a gonoszokat, ami nem valószínû, ha ki vannak zárva jelenlétébõl. Egyszerûen a sorsukra hagyja õket, amely gyötrõdéssel jár. 7. Biztosak lehetünk abban, hogy Isten tökéletes igazságossággal fog ítélni. Vannak utalások rá, hogy nem minden büntetés lesz egyforma az ítélet napján, pl. Máté 10: 15; 11: 21-24; Luk 12: 47-48; Jel 22: 12, részletek, azonban, nincsenek. 8. Nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy olyan Istent nem lehet szörnyetegnek nevezni, aki minden lehetségeset megtett annak érdekében, hogy teremtményei ne szenvedjenek örök büntetést: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3: 16). Isten nem akarja, hogy a pokolba kerüljünk - a döntés a miénk.
Igen persze, de ha nem lenne benne fájdalom és örök kárhozat, akkor az egyház mivel ijesztgette volna az embereket évezredeken keresztül? (És még ma is)
A kérdező hozzászólása: Elõször is én nem állítottam azt hogy Isten nyimi nyomi stb. Akinek ilyen eszébe jut, szerintem inkább arra illik ez a jelzõ. Az élet elvétele szerintem nem kisebb büntetés mint a pokol. Örökre megszûnni létezni, nem egy pozitív dolog, sõt. Élni jó. Amíg az ember él, Isten lehelete van benne, mert Isten nélkül senki sem maradhat életben, mert Õ az Élet. Még az ördögök is élni akarnak, pedig nekik aztán tényleg semmi értelme létezniük...Egy ember azért akarhatja esetleg a halált választani, mert nem akar Isten, és a szerettei nélkül élni.
A kérdező hozzászólása: "Na figyelj: akik a pokolra kerültek, azok másokkal már embertelenül viselkedtek, azért kerültek a pokolra. Csak azt kapják vissza, amit másoknak okoztak." Az jut a pokolba, aki nem mosta meg magát a Bárány Vérében. Aki ezáltal bûnös maradt. Nem feltétlenül viselkedtek "embertelenül" másokkal. Ha Jézus nem halt volna meg az emberekért, mindenki a pokolba kerülne.
9:23; Én éppen a "pokol-duma" miatt vagyok ateista, egyáltalán nem reális dolog a "nagy-igazságos-isten" részérõl, hogy kb. 70-80 év alapján (ideális esetben!) örök idõkre érvényes ítéletet szabjon ki. Ez minden csak nem igazság. Tehát a keresztények Istene egy nagy oximoron (igazságosnak mondják, de nagyon nem az), ebbõl következõen nem létezik.
nincs is tüzes pokol! Prédikátor 9:7, 12 (Károli)
A 9:23nak: abból amit írtál eggyáltalán nem következik az hogy nincs Isten. Nem jó a következtetésed..
A kérdező hozzászólása: Tehát Isten azért tartja életben az embereket a pokolban, hogy irtózatosan szenvedjenek, mert úgy gondolja, hogy a végsõ halál az jobb lenne nekik...Nem tudom felfogni, ha már lemondott azokról az emberekrõl, sõt gyûlöli õket, akkor miért nem veszi el az életüket...Vagy akkor "mondja azt", hogy 100 évig kell szenvedniük, és utána meghalhatnak. A végleges halál gondolata nem egy leányálom az embereknek, egyáltalán nem kisebb büntetés, csak "emberségesebb"...
Ez pontosan így is van ahogy mondod, kedves Kérdezõ! Ha megnézzük a szervezetünket, az küzd az életben maradásért. Ha halálközeli élményben van részünk minden porcikánk, sejtünk, izületünk küzd azért, hogy megmeneküljünk. De ha csak egy kisebb seb esik rajtunk, azis képes önmagától begyógyulni. Küzd a gyógyulásért. Ezért a halál igenis büntetés. Ádáámnak és Évának, mint fentebb kifejtettem, ez volt a büntetése (1Mózes 3:16-19) Itt Isten nem beszélt arról, hogy szenvednek ameddig élnek meghalnak és tovább szenvednek. A halál a büntetés. NINCS ÖRÖK GYÖTRELEM!!!! DE A JÓHÍR, hogy Jézus váltságáldozati halála által reménykedhetünk a feltámadásban! :)
Imádom ezt az "Isten meg akart téríteni, de nem hagytad" szöveget. Egy kétezer éves könyv meg egy mese a vízen járó pasiról elég gyenge próbálkozás Isten részérõl. Ha valóban észre akarja vetetni magát, csinálhatná úgy, hogy az nyomot is hagyjon az értelmesen gondolkodó átlagember lelkében.
Igen, jobb lenne azoknak, akik elkárhoznak, de ezzel sérülne Isten igazságérzete. Hiszen hiába fáradozott azért, hogy az illetõt magához térítse, akkor miért legyen a kedvére?
A szeretet elfogad. A liberalizmus elfogad. Állítólag Isten is elfogad... Nos, ha Isten maga a szeretet, akkor csak "liberalista nyominger" lehet a fentebbiekbõl következtetve; )
A kérdező hozzászólása: 08:37 "a) De miért nem akadályozza meg Isten, hogy bûnében megátalkodva haljon meg az ember? Mert Isten kegyelme sohasem hat kényszerítô erôvel, nem szünteti meg a személyes szabadságot. Az ember szuverenitását, vagyis önrendelkezését tiszteletben tartja Isten akkor is, ha saját vesztünket okozzuk vele." De Isten "kényszerítõ erõvel" is be tud avatkozni egy ember életébe, pl. egy tragédia, súlyos betegség vagy más súlyos szenvedés által, amin keresztül több esélye van megtérni az embernek. Azon felül nem mindegy az sem, hogy ki mennyi idõt kap a megtérésre. Van, aki 80 évig él, és addig számos módon beavatkozik az életébe Isten, hogy megtérjen, és 78 évesen jut hitre, és van, aki 25 évesen hal meg, és Isten csak 1 lehetõséget ad neki, aztán meghal, szinte gyerek fejjel kárhozik el, úgy, hogy nem ölt meg senkit. Lehetne még rengeteg példát írni arra, hogy Isten különbözõ mértékben avatkozik be az emberek életébe, és van, akinek sokkal több lehetõséget ad, mint másoknak. Persze ez az Õ joga, én nem kérdõjelezhetem meg! A másik dolog, hogy szerintem az ember nem tudatosan választja a poklot, hiszen nyilván fogalma sincs, hogy mit választ, mert, ha tudná, soha nem választaná azt. Az emberek "nem tudják, mit cselekszenek", ahogy Jézus is fogalmazott, amikor tulajdonképpen a pokol mellett döntenek. De a kérdésem nem is ez volt, hanem az, hogy miért nem engedi meg a kegyes halált Isten azoknak, akik ezt kérik Tõle. Hiszen ez még az állatoknak is kijár. Isten mindenkinél jobban tudja, hogy az Õ hiánya elviselhetetlen, testileg, lelkileg kibírhatatlan, és a pokol egyéb gyalázatos gyötrelmeirõl, embertelen kínjairól ne is beszéljünk. Az Isten átkát ember nem képes elviselni, ezért is teszi halhatatlanná ott is az embert Isten, mert a pokol kínjaiba rövid idõn belül mindenki belehalna. A létezésük értelme a továbbiakban csak a kínzásukban rejlik, semmilyen más értelme nincs annak, hogy életben vannak tartva az emberek ott, csak hogy lehessen embertelenül gyötörni, kínozni õket. Nem szeretnék ezzel Isten ellen lázadni, csak nem értem, hogy Õ, akinél jobban senki nem képes átlátni és tudni, hogy milyen elviselhetetlen gyötrelmeken mennek keresztül azok, akik a pokolba kerülnek, hogy tud hátat fordítani teljesen a gyötrõdõ embereknek, akik, mivel átkozottak lettek, nyilván egy idõ után sok gyalázatos betegségtõl sújtva, a saját ürülékükben fognak fuldokolni (bocsánat!!!) leírhatatlan fájdalmak közepette, teljesen beleõrülve a bánatba és a fájdalomba, Isten és a szeretteik, családjuk, testvérük, gyermekeik stb. elvesztésébe, úgy, hogy nincs ott a Szent Lélek, Aki megvigasztalja õket. (Hiszen még a földi életben is kimondhatatlan fájdalom egy szerettünk elvesztése, pedig a Szent Lélek megvigasztal, mit jelenthet ez a fájdalom a teljes reménytelenségben, vigasz nélkül?) A kérdésem továbbra is az, hogy miért nem engedi meg Isten a kegyes végsõ halált annak, aki ezzel élni szeretne, hiszen az nem kisebb büntetés, mint az örök gyötrelem, csak emberségesebb, de súlyosságát tekintve ugyanolyan.
Jehova Tanúi szerint örök tûz és kín nem létezik. Az ember ha meghal a lélek elalszik. Tehát a halál egy alvó állapot. Armageddon után azonban, aki arra méltónak találtatik feltámad, mások viszont örökre alvó állapotban maradnak. Valahogy így szól a tanítás. Az õ vallásuk szerint isten igazságos, nem kegyetlen, és nem kényszerít és küld örök szenvedésre embereket legyen emberölés a bûnük, vagy egyszerûen csak hitetlenség.
A Biblia és a kereszténység nem a humánusságáról híres, lsd.: inkvizíció, keresztes háborúk, bibliai történetek tömegmészárlással (Aranyborjú, stb.)
Oké hogy jobb lenne, de Isten megengedte ugyanúgy az embernek minta Sátánnak is akkor amikor fellázadt hogy rohanjon a saját vesztébe. pl. a Sátánt Isten elpusztíthatta/megsemmisítethette volna, de lehet hogy majd a késöbbiekben egy másik angyal is fellázadt volna , és akkor hogy IGAZSÉGOSAN TEGYEN Öt is el kellett volna pusztítsa. Isten valószínüleg hogy nem akarta azt hogy az a lázadás amit a Sátán elõidézett mégegyszer megtörténjen, -ezért inkább hagyta azt hogy menjen a saját vesztébe. Szerintem az embert is emiatt nem semmisíti meg -hogy ne forduljon elõ mégegyszer. Mert pl. ha mégegyszer elõfordulna a mennyben eggy lázadás akkor ujra és ujra megkéne semmisítse azokat, ha pedig nem akkor nem lenne igazságos azokkal akiket nem semmisít meg.
(hozzáfüzés az elöbbihez) érted?
A kérdező hozzászólása: De ha valaki a pokolból kérvényezi Istennél, hogy vegye el az életét, akkor miért nem teszi meg? Ehhez joga van az embernek, hogy ezt akarja, hiszen szabad akarata van. Vagy akkor még sincs szabad akarata. Ez nem enyhítésért való fellebbezés.
Sajnos azért nem mert Isten ahogy a Sátánra ugy a bûnre is kimondta MÁR az ítéletet. És amit egyszer kimondott azt sajnos nem fogja megváltoztatni..
Még szerencse, hogy Isten országa nem 21. századi liberális kapitalista demokrácia. Na figyelj: akik a pokolra kerültek, azok másokkal már embertelenül viselkedtek, azért kerültek a pokolra. Csak azt kapják vissza, amit másoknak okoztak. És hát igen, bármennyire fáj egyeseknek, Isten nem "demokrata", nem ilyen kis nyimi-nyomi foggyer, mint a mai liberálkeresztények...
Zsoltárok 146:4 Az annihilacionista neo-szadduceusok által sokat idézett Zsolt 146:4 éppen nem tagadja a tudat túlvilági létezését. Az eredeti szövegben az idézett rész így hangzik: "bajjóm hahú ávedú estónótáv" (ביום ההוא אבדו עשתנתיו), amely körülbelül azt jelenti, hogy "azon a napon elpusztulnak/elvesznek (ragyogó) tervei / (fényes) gondolatai". Az ilyen "egysoroknak" mindig az a problémájuk, hogy bármire felhasználhatóak. Ezzel mindenesetre nemtom, hogy lehet bármit alátámasztani. Max csak azt bizonyítja, hogy a tervei nem léteznek már, ami elég logikus, ha a pacák kinyúlt. :) Az estón nem az ember teljes gondolatiságát (elméjét) jelenti, hanem annak csak egy igen kis szeletét. Tk. "fényes, nagyszerû gondolatok", vagy ilyesmi. Hasonló szentírási versekkel összevetve sokkal valószínûbb, hogy a fényes gondolatok a földi élettel kapcsolatos tervekre vonatkoznak. A Szentírás rendkívül sok helyen szól arról, hogy az ember földi életre szõtt tervei, ha figyelmen kívül hagyják az Örökkévaló akaratát és a földi élet véges voltát, nagyon törékenyek tudnak lenni. A kérdéses igehelynek tehát ez a helyes fordítása: "Az élet elhagyja, visszatér a porba, s odavan minden terve." Gondolatai, tervei. A Revideált Verzió margójában áll: „tervei.” A görög szó a gondolatokra, DIALOGISMOI. Greenfield úgy értelmezi: „érvelés, okoskodás, gondolat, elmélkedés, terv.” Ha bízunk a földi elõkelõkben, mikor meghalnak, meghiúsulnak a tervei és mi segítség nélkül maradunk. Ezt az igét, tehát, könnyen lehet megmagyarázni, ugyanúgy a hátramaradókat, amelyekkel tanítják a halottak alvását.

Ha Isten teremtette a világot, az eget, a földet a csillagokat, és az egéssz univerzumot, akkor ő hol volt az idők kezdete előtt?

Legjobb válasz: Imádom ezt az érvelést. Annyira egyszerûnek és kézenfekvõnek tûnik, és annyira nem magyaráz meg semmit. Az ugyanis NEM VÁLASZ, hogy "nem tudjuk felfogni, tehát így kell lennie, pont". Ha mindenhez így állnánk hozzá, még mindig kõeszközöket használnánk, állatbõrökben járnánk, a 30 éves már aggastyánnak számítana, és az elsõ komolyabb sérülésbe belehalnánk. Nem, ez nem így megy. Istennel ilyen szempontból pont az a "baj", hogy még nagyobb problémákat okoz a léte, mint amit megold. Nem tudjuk, honnan lett a világ? Hát Isten teremtette. Oké. És õ honnan lett? Hát az már felfoghatatlan. Aha. Ennyi erõvel azt is lehet mondani, hogy ugyan nem tudni, az õsrobbanás honnan lett, de végülis az is felfoghatatlan, tehát ennyi, kész. Ugyanúgy nem vagyunk elõrébb. Szóval épp ez a baj: hogy egy olyan lény, aki mindenható, mindentudó (ez a kettõ egyébként ki is zárja egymást, de oda se neki), stb. szükségképpen összehasonlíthatatlanul bonyolultabb és összetettebb, mint maga a világ, amit megalkotott. Viszont ha már a világ bonyolultságát is hihetetlennek tartjuk, akkor az annál sokkalta bonyolultabb Isten hogy lesz mégis hihetõ?! Ajánlom figyelmébe mindenkinek Richard Dawkins könyveit, nagyon szépen kivesézi ezt a kérdéskört, jóval alaposabban és részletesebben, mint ahogy itt bárki is válaszolhatna. Fõképp "A vak órásmester", "Az Õs meséje" és az "Isteni téveszme" relevánsak ebben a kérdésben. Lényeg a lényeg: nagyon szépen és hiánytalanul választ lehet adni mindenre, ami körülvesz minket, Isten és vallás nélkül is - mi több, még magára Istenre és a vallásra is. Csak épp ehhez a dolgok mögé kell nézni ahelyett, hogy belesüppednénk a meleg, kényelmes tudatlanságba, és egyszerûen legyintenénk, hogy "Isten" - nevet adva így a tudatlanságunknak, érdektelenségünknek, lustaságunknak és apátiánknak. Mert ha valamire azt mondjuk, hogy "Isten", az egyszerûen annyit tesz, hogy nem akarunk behatóbban foglalkozni a kérdéssel. Ezt is jó lenne felismerni.

Imádom ezt az érvelést. Annyira egyszerûnek és kézenfekvõnek tûnik, és annyira nem magyaráz meg semmit. Az ugyanis NEM VÁLASZ, hogy "nem tudjuk felfogni, tehát így kell lennie, pont". Ha mindenhez így állnánk hozzá, még mindig kõeszközöket használnánk, állatbõrökben járnánk, a 30 éves már aggastyánnak számítana, és az elsõ komolyabb sérülésbe belehalnánk. Nem, ez nem így megy. Istennel ilyen szempontból pont az a "baj", hogy még nagyobb problémákat okoz a léte, mint amit megold. Nem tudjuk, honnan lett a világ? Hát Isten teremtette. Oké. És õ honnan lett? Hát az már felfoghatatlan. Aha. Ennyi erõvel azt is lehet mondani, hogy ugyan nem tudni, az õsrobbanás honnan lett, de végülis az is felfoghatatlan, tehát ennyi, kész. Ugyanúgy nem vagyunk elõrébb. Szóval épp ez a baj: hogy egy olyan lény, aki mindenható, mindentudó (ez a kettõ egyébként ki is zárja egymást, de oda se neki), stb. szükségképpen összehasonlíthatatlanul bonyolultabb és összetettebb, mint maga a világ, amit megalkotott. Viszont ha már a világ bonyolultságát is hihetetlennek tartjuk, akkor az annál sokkalta bonyolultabb Isten hogy lesz mégis hihetõ?! Ajánlom figyelmébe mindenkinek Richard Dawkins könyveit, nagyon szépen kivesézi ezt a kérdéskört, jóval alaposabban és részletesebben, mint ahogy itt bárki is válaszolhatna. Fõképp "A vak órásmester", "Az Õs meséje" és az "Isteni téveszme" relevánsak ebben a kérdésben. Lényeg a lényeg: nagyon szépen és hiánytalanul választ lehet adni mindenre, ami körülvesz minket, Isten és vallás nélkül is - mi több, még magára Istenre és a vallásra is. Csak épp ehhez a dolgok mögé kell nézni ahelyett, hogy belesüppednénk a meleg, kényelmes tudatlanságba, és egyszerûen legyintenénk, hogy "Isten" - nevet adva így a tudatlanságunknak, érdektelenségünknek, lustaságunknak és apátiánknak. Mert ha valamire azt mondjuk, hogy "Isten", az egyszerûen annyit tesz, hogy nem akarunk behatóbban foglalkozni a kérdéssel. Ezt is jó lenne felismerni.
"Dehogynem. Logika és ésszerûség mindkettõre vonatkozik" Ez is egy légbõl kapott állítás, egyáltalán nem biztos, hogy a mi általunk alkotott eszmék és gondolatmenetek igazak az egész létezésre.
150% az elöttem szolonak...
Kedves Kérdésfelvetõ! Ha van Isten akkor három tulajdonsága biztosan van, amitõl Istnennek tartjuk: 1. Örökkévaló, 2. Mindenható, 3. Õ az élet egyedüli forrása: minden Õ általa lett. Vagyis biztos, hogy volt az idõk kezdete elõtt, biztos, hogy mindenhol ott volt. A kérdésed ettõl kezdve okafogyottá válik. Fel tudod fogni a végtelent? Ha nem akkor ezt sem fogod tudni... Remélem tudtam segíteni! Üdvözlettel: Péter Bibliaház Gödöllõ http://www.godollo.bibliahaz.hu
Mindenre van rendes tudományos magyarázat. Fölös itt istenekkel szarozni. Amikor istenrõl beszél akkor gyak semmirõl se beszél, mert nem magyaráz meg semmit. agymosott népség.
Ha isten mindenható, akkor miért teremtette hat napig a világot? Nem lett volna egyszerûbb egyszerre összehozni a dolgokat? És mibõl teremtette ezt a sok mindent. Az idõk kezdete elõtt sehol nem volt, mivel nem létezik csak az emberek fejében.
"Miért kellene a világon csak az emberi agy számára befogadható dolgoknak létezniök?" Ez meg a másik kedvencem. Egy dolog az, hogy egyvalaki egyvalamit csak egyféleképpen tud elképzelni, mást meg nem tud befogadni. De ettõl miért kell mindjárt általánosítva kijelenteni, hogy arra senki más sem képes? Tessék csak szépen hozzátenni, hogy "én nem tudom elképzelni". Aztán vagy csatlakozik mindenki más is, vagy nem. Én például soha nem értettem, miért mondják egyesek felfoghatatlannak a végtelent, amikor én nagyon is könnyen fel tudom fogni, és szerintem ehhez egyáltalán nem is kell különösebben zseninek lenni. A végtelen magáért beszél, nincs benne semmi különös. Más kérdés, hogy számunkra valóban ÓRIÁSI távlat, de attól még felfogható. Istennel sem az a baj, hogy felfoghatatlan, mert jelzem, õ sem az. Fel lehet fogni, mivel rengetegen el tudják képzelni, és még hisznek is benne. Én is el tudom képzelni, és fel tudom fogni, hogy gondolják, csak épp még sokkal szürreálisabbnak és okafogyottabbnak vélem a létét, mint a nemlétét, lásd feljebb. Ezért is mondom azt, hogy nincs (mert csak még bonyolultabbá tenné a világot, mint amilyen az alapból, és még több problémát vet fel, mint amit megold), nem pedig azért, mert nem tudom felfogni. "A tudomány csak a megismerhetõ dolgokkal foglalkozik, tehát nem foglal, és nem is foglalhat állást ebben a kérdésben (mert akkor nem tudomány)." Ez megint egy nagy sláger, és megint téves, miután elkerülhetetlenül szembekerül Istennel a tudomány is. Pl. a mai napig több millióan állítják (fõleg az USA-ban, de sajna Európában is egyre többen), hogy az evolúció hülyeség és hogy a Biblia szó szerint igaz - holott a tudomány messzemenõkig bizonyította az állításait, ellentétben a vallással, amit olyannyian elfogadnak minden bizonyíték nélkül is, pusztán azért, mert valakik valamikor leírtak valamit, mondván, hogy így van, és ennyi. A két állításrendszer pedig folyamatosan súrlódik. A tudomány igazolja, amit mond, a vallás pedig nem. Emellett a tudomány a világ keletkezésére és tud elfogadható választ, ami bár valóban igen rejtélyes, de még ÍGY IS SOKKAL egyszerûbb és kézenfekvõbb, mint egy, az egész világnál még sokkalta bonyolultabb mindenható lény feltételezése, akinek a keletkezésének még sokkal-sokkal problémásabb. "(materializmus)" Megint egy ódivatú érv... Jó lenne már túllépni ezen. A tudomány legalábbis már nagyon régen túllépett a materializmuson, egy tudós sem állítja már nagyon rég, hogy csak anyag létezne, kb. a kvantummechanika megjelenése óta. "De az egyikbõl származó állítás nem támadhatja a másik igazságát, hiszen más alapfeltevésbõl indul ki." Dehogynem. Logika és ésszerûség mindkettõre vonatkozik, a megismerés korlátai pedig folyamatosan tolódnak ki, ahogy egyre kifinomultabb eszközök álltak rendelkezésünkre. A tegnap megismerhetetlenje a ma megismerhetõje és a holnap tényszerû ismeretanyaga. Így nem is lehet a kettõt különválasztani, mert egyikbõl lesz a másik, folyamatos átmenettel.
Az "idõk kezdete elõtt" értelmetlen kifejezés, mivel az "elõtt" és "után" olyan kifejezések, amelyek az idõre vonatkoztatva használhatók. Ha nincs idõ, akkor nincs "elõtt". Ugyanígy, nincs értelme a "hol" kérdõszónak, ha nincs tér. A világ teremtése elõtt nincs idõ és tér. Tehát a kérdés értelmetlen.
A kérdező hozzászólása: Igen, valami ilyesmire gondolok én is, mint a labda eset!Csak valójában honnan is számítsuk az idõt?Mert mielõtt Isten megteremtette a világot, Õ már létezett, tehát lennie kellett idõnek és térnek is!Eléggé elgondolkodtató!
azért ez nagyon érdekes, hogy az idõk kezdete elõtt;mindennek van kezdete, kapunk egy új labdát, az elkopik utána meg kilyukad és eldobjuk a szemétbe, azt elviszik a kukások a szeméttelepre és ott elégetik, ezzel vége a labdának.Na de mi volt amikor az a labdát készitették, hát még az elõtt?(lehet hogy nem fejeztem ki magam eléggé értelmesen) Mielõtt Isten nem teremtette meg a Földet, belegondolni is érdekes...
-ezt kérlek ved figyelembe:--Tudod, miért követik el az emberek azt a hibát, hogy a világon tapasztalható minden szenvedésért Istent okolják? Sokszor azért hibáztatják a mindenható Istent, mert azt hiszik, hogy õ a világ igazi uralkodója. Nincsenek tisztában egy egyszerû, ám fontos igazsággal, melyet a Biblia tanít. A Biblia félreérthetetlenül kijelenti: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19). Ez logikus is, nem? Ez a világ annak a láthatatlan szellemteremtménynek az egyéniségét tükrözi vissza, aki „az egész lakott földet félrevezeti” (Jelenések 12:9). Sátán gyûlölködõ, álnok és kegyetlen. Ezért a befolyása alatt álló világ tele van gyûlölettel, megtévesztéssel és kegyetlenséggel. Ez az egyik oka a tömérdek szenvedésnek. Egy másik ok beszéltünk — az, hogy az emberek az éden-kerti lázadás óta tökéletlenek és bûnösök. A bûnös emberek hajlanak arra, hogy harcoljanak az uralkodásért, ami háborúkhoz, elnyomáshoz és szenvedéshez vezet (Prédikátor 4:1; 8:9). A szenvedés harmadik oka ’a bajokkal teljes idõ és az elõre nem látható események’ bekövetkezése (Prédikátor 9:11). Egy olyan világban, amelyet nem véd meg JEHOVA(Héber betûkkel írva így néz ki: יהוה (JHVH). Magyarul általában „Jehovának” fordítják) mint Uralkodó, az emberek szenvedésnek lehetnek kitéve, mivel éppen rosszkor vannak rossz helyen. De miért engedte meg Jehova, hogy ilyen sokáig tartson a szenvedés? És miért nem akadályozza meg a tragédiákat? Ahhoz, hogy megtudjuk, miért engedi meg Isten a szenvedést, gondolatban vissza kell mennünk addig a pontig, amikor elkezdõdött a szenvedés. Amikor Sátán rávette Ádámot és Évát, hogy szegüljenek szembe Jehovával, felmerült egy fontos kérdés. Sátán nem Jehova hatalmát vonta kétségbe, hiszen azt õ is tudja, hogy Jehova korlátlan hatalmú. Inkább azt vitatta, hogy van-e joga uralkodni. Azáltal, hogy hazugnak állította be Istent, olyannak, aki visszatart valami jót az alattvalóitól, lényegében azzal vádolta Jehovát, hogy rossz uralkodó (1Mózes 3:2–5). Sátán azt sugallta, hogy az embereknek jobb dolguk lenne Isten uralma nélkül. Megtámadta Jehova szuverenitását, azaz uralkodási jogát. Ádám és Éva fellázadt Jehova ellen. Voltaképpen ezt mondták: „Nincs szükségünk Jehova uralmára. Magunk is el tudjuk dönteni, hogy mi helyes, és mi helytelen.” Hogyan tudta rendezni Jehova ezt a vitakérdést? Hogyan adhatta az összes értelmes teremtmény értésére, hogy a lázadóknak nincs igazuk, és hogy valóban az õ eljárásmódja a legjobb? Valaki talán felvethetné, hogy Istennek egyszerûen el kellett volna pusztítania a lázadókat, és elölrõl kellett volna kezdenie az egészet. De Jehova már kijelentette, hogy az a szándéka, hogy Ádám és Éva leszármazottai töltsék be a földet, és azt akarta, hogy földi paradicsomban éljenek (1Mózes 1:28). Jehova mindig valóra váltja a szándékait (Ézsaiás 55:10, 11). És ha megölte volna az édeni lázadókat, nem született volna válasz az uralkodási jogát érintõ kérdésre.Nézzünk egy szemléltetést! Tegyük fel, hogy egy tanár elmondja a tanulóknak, hogy hogyan kell megoldani egy bonyolult feladatot. Egy okos, de lázadó tanuló azt állítja, hogy a tanár megoldása téves. Bizonygatja, hogy õ tud egy sokkal jobb megoldást, arra célozva ezzel, hogy a tanár nincs a helyzet magaslatán. Néhányan az osztályból igazat adnak neki, és ugyancsak fellázadnak. Mit tegyen a tanár? Milyen hatással lenne a többi tanulóra, ha kiküldené az óráról a lázadókat? Nem az lenne a benyomásuk, hogy az osztálytársuknak és a hozzá csatlakozóknak igazuk van? Lehetséges, hogy mindnyájuk tisztelete megrendülne a tanár iránt, mert úgy tûnne, fél attól, hogy rábizonyítják a tévedését. De most tételezzük fel, hogy a tanár megengedi a lázadónak, hogy mutassa be az osztály elõtt, õ hogyan oldaná meg a feladatot.Jehova valami ehhez hasonlót tett. Ne feledkezz meg arról, hogy nemcsak az édeni lázadókra hatottak ki a történtek. Angyalok milliói figyelték az eseményeket (Jób 38:7; Dániel 7:10). Az, ahogyan Jehova a lázadásra reagált, nagyon is érintette õket, és végsõ soron minden értelmes teremtményt. Nos, mit tett Jehova? Megengedte Sátánnak, hogy mutassa meg, hogyan uralkodna õ az emberiség fölött. Azt is hagyta, hogy az emberek önmagukat kormányozzák Sátán irányításával. A példánkban említett tanár tudja, hogy a lázadó tanuló és a támogatói tévednek. De azt is tudja, hogy ha lehetõséget ad nekik a bizonyításra, az az egész osztálynak a javára válik. Ha kudarcot vallanak, minden becsületes tanuló látni fogja, hogy egyedül a tanár alkalmas az osztály vezetésére. Megértik majd, hogy késõbb miért küldi ki az óráról az esetleges lázadókat. Jehova ugyanígy tudja, hogy minden tiszta szívû embernek és angyalnak jó lesz az, ha láthatják, hogy Sátán és lázadó társai kudarcot vallanak, és hogy az emberek képtelenek önmagukat kormányozni. A régen élt Jeremiáshoz hasonlóan õk is megtanulják a következõ fontos igazságot: „Jól tudom, ó, Jehova, hogy a földi embernek nincs hatalmában az õ útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelõ ember” (Jeremiás 10:23).Gondoljunk arra, hogy milyen két dolgot nem tenne a szemléltetésünkben szereplõ tanár. Elõször is, nem akadályozná a lázadó tanulót abban, hogy bizonyítson. Másodszor, nem segítene neki abban, hogy kifejtse az érveit. Most vizsgáljuk meg, milyen két dologról határozta el Jehova, hogy nem fogja megtenni. Elõször is, nem akadályozza meg, hogy Sátán és a támogatói megpróbálják bebizonyítani az igazukat. Ehhez hagynia kellett, hogy teljen az idõ. Az emberi történelem évezredei során az emberiség az önkormányzás mindenféle formáját kipróbálhatta. Ért el némi fejlõdést a tudományban és más területeken, de az igazságtalanság, a szegénység, a bûnözés és a háború egyre súlyosabb gondot jelent. Mára bebizonyosodott az emberi uralom kudarca. Másodszor, Jehova nem segített Sátánnak a világ fölötti uralkodásban. Ha Isten útját állná például a rettenetes bûntényeknek, azzal éppen a lázadók ügyét támogatná, nem? Nemde azt a gondolatot táplálná az emberekben, hogy képesek önmagukat kormányozni, és ennek nem lesznek végzetes következményei? Ha Jehova így tenne, azzal bûnrészessé válna egy hazugságban, holott „lehetetlen, hogy Isten hazudjon” (Zsid 6:18).De mit mondhatunk arról a sok kárról, amely az Isten elleni lázadás hosszú ideje alatt érte az embereket? Ne felejtsük el, hogy Jehova mindenható, így képes jóvátenni az emberi szenvedés következményeit, és ezt meg is fogja tenni. Amit már megtudunk a Bibliábol, a környezet pusztítása úgy lesz helyrehozva, hogy a föld paradicsommá, édenné alakul. A bûn hatásai megszûnnek a Jézus váltságáldozatába vetett hit által, és a halál okozta sebeket begyógyítja a feltámadás. Isten így arra használja majd fel Jézust, „hogy lerontsa az Ördög munkáit” (1János 3:8). Jehova mindezt pontosan a megfelelõ idõben fogja véghezvinni. Boldogok lehetünk, hogy nem cselekedett hamarabb, mivel a türelme lehetõvé tette, hogy megismerjük az igazságot, és szolgáljuk õt (2Péter 3:9, 10). Isten mindeközben õszinte imádók után kutat (Máté 28:19, 20), és segít nekik elviselni minden szenvedést, amely ebben a zûrzavaros világban érheti õket (János 4:23; 1Korintusz 10:13). 1 Korintusz 1:3, 4-ezt jó tudni!!!!!! Kérdések, melyekre az evolúció nem ad választ 1-Hogyan jöhetett létre élõ élettelembõl? 2-Miért csak a saját nemük szerint szaporodnak az állatok és a növények? 3-Ha az emberek a majmoktól származnak, akkor miért nincs ma egyetlen, a majomokhoz képest felsõbbrendû majomember sem? 4-Hogyan egyeztethetõ össze az önzetlenség azzal az elmélettel, hogy a legerõsebb marad életben? 5-Van valódi reménysége az emberiségnek? ......-a Biblia választ ad e kérdésekre...... ......1 válasz- ZSOLTÁROK 36:9...... ......2 válasz- 1MÓZES 1:11, 21, 24-28. ......3 válasz- ZSOLTÁROK 8:5, 6. ......4 válasz- RÓMA 2:14, 15... 5 válasz- ZSOLTÁROK 37:29. ......A vallásos képmutatás, az olyan ateista tanítésok, mint az evolúció, valamint a gonoszság elburjánzása miatt sokan kétségbe vonják, vagy még tagadják is egy Teremtõ létezését.Ám ha lehetõséget adsz rá, a Biblia képes megnyugtató választ adni a kérdéseidre.Ezenkívül Isten gondolatait is feltárja (Jeremiás 29:11). A Biblia választ ad arra , hogy miért engedi meg Isten a szenvedést.Ez a magyarázat nagy hatással volt sok olyan szeméjére és szívére, aki egykor ateista volt.Ha szánsz idõt arra , hogy megvizsgáld, milyen választ ad a Biblia az ilyen létfontosságú kérdésekre, talán te is meggyõzõdsz majd arról, hogy létezik egy Isten, aki"nincs messze egyikünktõl sem"ApCselekedetek 17:27.
Van itt rengeteg válasz, de nem igazán jutunk elõre. Sok részletkérdést rágcsálunk állandóan, amire soha nem kapjuk meg a választ."Hol volt Isten az idõk kezdete elõtt?" Lehetett bárhol is, de nem ezen kellene morfondírozni. A kérdés igazi lényege szerintem az, (és valószinû, a kérdezõt is ez foglalkoztatja igazán) hogy létezik e Isten. Mert ha biztosak lennénk, hogy létezik, ki a fenét érdekelné, hogy merre tartózkodott annó? Tehát a lényeg, hogy egyáltalán van-e Isten? Engem is ez érdekel, és sok elmélet megfordult a fejemben errõl, de még nem vagyok biztos semmiben. Próbáltam hinni, és az ellenkezõjét is, de nem volt kielégítõ érvem egyik oldalon sem. Ha elhiszem a Jó Istent, akkor nem értem a sok kegyetlenséget, és áldozatot a világban, és ez elbizonytalanít. Ha nem hiszem, hogy Isten teremtette a világot, (nem létezik) akkor + azt nem értem, h mi alkotott ennyi tökéletes élõlényt, amelyek harmóniában élnek egymással, ahol az ember nem avatkozott bele a természetbe.? Azon gondolkodom, mostanában, -hogy az anyagok egymásra ható kölcsönhatásai teremthették az életet? Nehezen hihetõ. Az egész élõvilág egy mûalkotásnak néz ki, és ez a véletlennek köszönhetõ? Talán innét kellene folytatni a témát.
mert ha az idonek van kezdete, akkor elotte mi volt? semmi? a semmibol nm lesz semmi ez fizikai teny. igy tehat mindig kellett lennie valaminek. azert sem felegyenes, mert olyan sincs, hogy egyszer az anyagbol hirtelen budos semmi lesz, tehat mindig lesz valami.
Biztos unatkozott és azért csinálta a világot. Te nem unatkoznál egyedül?
"A tény az, hogy lineáris világban élünk egy számegyenesen aminek nincs eleje se vége." Tény? Melyik évben kik milyen méréssel igazolták ezt a tényt? Lehet elõállni a farbával.
Miért kellett volna lenni idõnek, a világ teremtése elõtt? Lehet, hogy nekünk hozta csak létre. Nem tudjuk hol vannak a világunk határai, és ahol õ van, (ha van) lehet, hogy egészen más törvények uralkodnak. Az idõvel kapcsolatos dolgok, csak ránk, és világunkra érvényesek, de ha van teremtõ, aki mindig volt és mindig lesz, õ abban a mindig volt, és mindig lesz közegben tartózkodik. Szerintem. Sok az ismeretlen ebben az egyenletben, de én összetudom egyeztetni az idõtlenségbõl kapott idõt. (remélem érted) Ha Isten teremtett mindent, akkor miért ne tudott volna csak nekünk, ilyen idõvel ellátott életteret alkotni?
az õsrobbanással kapcsolatban ott bukik meg a dolog h minden amibõl létre jött például a föld mars stb. fizikai anyagok mégha nem is ismerjük mindent DE honnan lett? mondok egy példát menj ki az udvarra és vegyél fel egy marék földet és el kezdthetnél gondolkozni rajta hogy honnan is van...jó, jó õsrobbanás de a robbás se csak úgy lett volt vmi elõtte ki tudja a kettõt össze keverve a vallást és a tudományt azt is lehetne mondani h Isten idézte elõ az õsrobbanást, meg az idõ... még maga az ember se közvetlen léttre jötte után találta ki h van idõ hanem késõbb az ókorban az okosok most is csak becsülni tudunk h mikor éltek az õs emberek
Istennel kapcsolatban ott bukik meg a dolog, hogy õ hogyan jött létre? Szóval utolsó, ez elég hülyeség volt, amit írtál.
Isten volt és lesz, amióta és amig az ember létezik. Hogy ki kit teremtett, ezt szépen leírták az elöttem válaszolók. A kérdés feltevõjének meg gratulálok!
"Amióta ember létezik" Tehát mielõtt az ember nem létezett, azelõtt nem volt Isten? Köszönjük! Megválaszoltad, hogy Istent az emberek teremtették a saját fejükben. De akkor megint az a kérdés, hogy ki hozta létre az univerzumot satöbbi.
"az õsrobbanással kapcsolatban ott bukik meg a dolog h minden amibõl létre jött például a föld mars stb. fizikai anyagok mégha nem is ismerjük mindent DE honnan lett?" Vagy Isten teremtette (teizmus), vagy lett és kész (ateizmus). Semmi bukás nincs itt, csak egy dilemma. "jó, jó õsrobbanás de a robbás se csak úgy lett volt vmi elõtte ki" Vagy volt, vagy nem volt. Egyiket sem jelentheted ki csak úgy. "azt is lehetne mondani h Isten idézte elõ az õsrobbanást" Ezt mondják pl. a vallásosak.
"Tehát mielõtt az ember nem létezett, azelõtt nem volt Isten? Köszönjük! Megválaszoltad, hogy Istent az emberek teremtették a saját fejükben." Fapados Feuerbach? "De akkor megint az a kérdés, hogy ki hozta létre az univerzumot satöbbi." Pl. az Isten, aki az ember fejében létezik. Ez teljesen logikus, ha barátunk szubjektív idealista. Persze tarthatod valószínûtlennek a szubjektív idealizmust (én is annak tartom, mindenki annak tartja - nem azért mert megcáfolták, hanem mert nem divat), de megcáfolni nem tudod.
Isten Van vagy nincs? Aki hisz benne és Van, az jó. Ha hisz Benne és nincs, hát bumm. Ezt már úgysem tudja konstatálni. Aki nem hisz Benne, annak úgyis totál mindegy!!! Majd ha meghalunk, megtudjuk. Érdekbõl nem lehet hinni!!
A kérdező hozzászólása: na akkor mi volt elõbb, a tojás, vagy a tyúk?:) Egyébként köszönöm a hozzászólásokat!
nem feltétlenül. egy félegyenes is végtelen hosszú, mégis van egy vége. Az idõnek és térnek lehetett kezdete, nem tudom, mibõl gondolod, hogy nem volt. Ugyanannyira logikus az, hogy volt kezdete, mint hogy nem.
ma 21:52: az õsrobbanás sem biztos. Még ezerszer meg foglank dõlni az elméletek. Az már más, hogy téged nem érdekel mi votl elõtte. Arra válaszoltam, hogy te szerinted az õsrobbanás elõtt nem volt semmi az ég világon semmi és ezel volt bajod. Az már nem tartozik ide, hogy téged mit érdekel. A tény az, hogy lineáris világban élünk egy számegyenesen aminek nincs eleje se vége. Ezt tudom, hogy sokaknak nehéz felfognia, mert nehéz felfogni a végtelent, de ez van. ez a logikus.
Már vagy tízszer leírtam különbözõ kérdéseknél, hogy az Õsrobbanás nem ad választ arra, hogy honnan van az Univerzum, az csak egy fejlõdéstörténet, a Friedman-egyenletek megoldását nézik vissza az idõben, a tíz a mínusz negyvenharmadik másodpercig. Az ennél régebbi Univerzum kisebb a Planck-távnál, tehát fizikailag értelmezhetetlen. Az Õsrobbanással jól le lehet írni a megfigyelt Univerzum mozgásait, de arra nem ad választ, hogy honnan volt a kezdeti energia, az elmélet egyik posztulátuma, hogy az volt valahonnan. Innentõl kezdve merõ filozofálgatás a dolog, hogy most az honnan volt. Egyébként meg nem tudom, hogy akik tudományt tekintik mindeneknél feljebbvalónak, azok miért bírálják azokat, akik esetleg nem, mert el mernek hinni valamit. ÉNi végignéztem levezetve a Friedman-egyenlet megoldásait különbözõ kezdeti feltételekkel, és tisztában van a pontos elmélettel (tudományos pontossággal). És ha nem nézte ezt végig valaki, akkor õ is csak elhiszi azt, amit a tudósok állítanak, maga nem látta a pontos bizonyítást. Fizikushallgatóként sosem találkoztam olyannal, ami által szembe kerültem volna a hitemmel, ugyanis a legtöbb véresszájú ateistának nem sok fogalma van arról, hogy minden tudományos állításnak van egy érvényességi határa, amire vonatkozik. Ez minden tudományos elmélet része, hogy megmondjuk, hogy hol, milyen körülmények között érvényes. Ezért nem állít semmit a tudomány a világ egészérõl semmit, azzal a filozófia foglakozik. Ajánlom az ELTE TTK Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Tanszékének elõadásait, különösen Dr. Szegedi Péter és Dr. Ropolyi László kurzusait a tudományfilozófia témájában. Sok érdekes dolgot lehet belõle megtudni.
Érdekes a kérdés, úgy teszed fel, mintha most tudnánk hol van Isten. Az õsrobbanással jött létre maga az idõ és a tér. Mivel nem tudjuk, hogy miért következett be ezért errõl csak elméletek vannak. Elég elfogadott az a nézet, hogy elõtte nem volt semmi. Az egész teremtés dolog sántít amúgy is, mivel kb tudjuk, hogy mennyi idõ alatt alakult ki az univerzum, természet, stb. és bizony nem napokról, hanem évmilliárdokról van szó. Baromira türelmes Istenünk lehet ha ezt mind végigkísérte egyenként...
"Mindenre van rendes tudományos magyarázat. Fölös itt istenekkel szarozni." Tévedés. Tudományos magyarázat a tudományos kérdésekre van. A "Miért van világ?" pl. nem tudományos kérdés. Sokféle válasz adható rá, pl. ilyen az ateista válasz ("Mert csak") és a vallásos válasz ("Isten teremtette"). Egyik válasz sem tudományos azonban, hanem mindkettõ filozófiai.
Ha van Isten nem lennének betegségek, nem születne AIDS-es anyának AIDS-es gyermeke. Persze erre jön a válasz, hogy túlnépesedés, ennyi erõvel ha Isten mindenható, akkor megnagyobbítja a Földet, vagy legalább elfelejtettné velünk a sok fájdalmat, amit a világ rossz dolgai okoznak nekünk.
"Ha van Isten nem lennének betegségek, nem születne AIDS-es anyának" Miért is?
"Tévedés. Tudományos magyarázat a tudományos kérdésekre van. " A világ van, volt lesz. Ezen mit akarsz megmagyarázni? Miért kell mindig keresni valaminek a végét vagy elejét? Nem kell mindennek az értelmét keresni. A korlátozott elméjûek leragadnak ott, hogy valaminek eleje kell legyen. Hogy a világot teremtették. Nem nem teremtették, hanem volt mindig is. Akkor pedig fölös értelmet keresni benne és ennyi. Persze ha a nagy és hatalmas istenükrõl van szó, akkor már kapásból képesek úgy gondolkodni, hogy háát a nagy úr az mindig is volt.
"Minden vallás, isten, félisten próféta, messiás és szent az olyan emberek képzeletének és hiszékenységének terméke, akik még nem birtokukban teljességében intellektuális hatalmuknak." Mikhail Aleksandrovich Bakunin
15:13 Az a korlátozott elméjû, aki válaszokat keres bizonyos dolgokra? Hát elmész te a k urva anyádba. Tudjuk, nektek egyszerûbb elfogadni a hülyeséget, mert gondolkodni nem tudtok a csökött agyatokkal.
az IQ-dat megmutattad, nem süllyedek le a paraszt szintedre. Ülj le egyes!
"A korlátozott elméjûek leragadnak ott, hogy valaminek eleje kell legyen. Hogy a világot teremtették. Nem nem teremtették, hanem volt mindig is." Majd mondd meg a fizikusoknak, hogy korlátozott elméjûek, õk ugyanis egy ún. õsrobbanásról beszélnek. A mindig is meglévõ világegyetem a szovjet csillagászat hivatalos doktrínája volt a burzsoá õsrobbanás-elmélettel szemben, de a 80-as években kiment a divatból.
Egyébként hálás köszönet azoknak, akik 0%-ra értékelik a válaszomat, amiben tényeket mondok és válaszolok a kérdésre. Most komolyan: érdemes még ide normális hangvételû, a kérdésre válaszoló hozzászólást írni? Vagy az utóbbi napokban valami nethuszár g.ci mindig az én véleményemet találja a hitével ellentétesnek és ezért lepontoz? Elmentek a [email protected] mind (tisztelet a kivételeknek)!
(Jeremiás 33:3) »Kiálts hozzám, és én válaszolok neked. Készséggel elmondok neked nagy és felfoghatatlan dolgokat, amelyeket nem ismersz.«” Paul Davies professzor ezekkel a szavakkal fejezte ki gondolatait az agynak ama képességérõl, hogy ügyesen bánik a matematika elméleti területével: „ A matematika nem olyasvalami, ami az utcán hever. Ez a tudomány az emberi szellem alkotása. Ugyanakkor, ha feltesszük a kérdést, vajon hol fejti ki mûködését legeredményesebben a matematika, kiderül, hogy mondjuk a részecskefizikában vagy az asztrofizikában, vagyis a legelvontabb alaptudományok területén, amelyek igazán távol esnek hétköznapi ügyeinktõl.” Mit jelent ez? „ Azt sugallja, hogy a tudat és a matematikai képesség nem lehet pusztán a véletlen mûve, nem lehet jelentéktelen közjáték és a törzsfejlõdés elhanyagolható mellékterméke” (Egyedül vagyunk a Világegyetemben?). „Az emberi agy majdnem teljes egészében az agykéregbõl áll. Például egy csimpánznak is van agykérge, csak sokkal kisebb az arány. Az agykéreg teszi lehetõvé, hogy gondolkodjunk, emlékezzünk és elképzeljünk valamit. Alapjában véve az agykérgünk miatt vagyunk emberi lények” (Edoardo Boncinelli, a molekulárisbiológia-kutatás vezetõje, Milánó, Olaszország). ● Az agykéreg az agy felületi rétege, amely igen szorosan összefügg az intelligenciával. Ha kiterítenénk az emberi agykérget, négyoldalnyi írógéppapírra férne rá; a csimpánzénak mindössze egy oldalra lenne szüksége; a patkányé egy postai bélyegen is elférne (Scientific American). A kérdezés képességével „megáldva” Világegyetemünk jövõjét illetõen Lawrence Krauss fizikus ezt írta: „ Azért bátorkodunk kérdéseket feltenni azokról a dolgokról, amelyeket közvetlenül talán sosem tapasztalhatunk meg, mert tudunk kérdezni róluk. Egyszer majd gyermekeink vagy az õ gyermekeik megadják rájuk a választ. Képzelõerõvel vagyunk megáldva.” Ha a világegyetem és benne a létünk a véletlen mûve, akkor életünknek nem lehet maradandó értelme. De ha az életünk a világegyetemben tervezés eredménye, akkor kielégítõ értelmének is kell lennie. a Biblia, ezekkel a szavakkal kezdõdik: „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1). Mózes körülbelül 3500 évvel ezelõtt írta le ezt az egyszerû, drámai kijelentést. A Teremtõre, Istenre irányítja a figyelmet, aki felette áll az anyagi világegyetemnek, mivel õ teremtette, és mivel már a világegyetem megléte elõtt létezett. Ugyanez a könyv tanítja azt, hogy „szellem az Isten”, ami azt jelenti, hogy a szemünk elõtt láthatatlan formában létezik (János 4:24, Vida fordítás). A létezésnek ez a módja ma már talán elképzelhetõbb, mint régen, hiszen a tudósok leírást tudnak adni a világûrben levõ hatalmas neutroncsillagokról és fekete lyukakról — láthatatlan objektumokról, melyek az általuk kiváltott hatásokból fedezhetõk fel. Figyelmet érdemel a Biblia beszámolója: „vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsõsége, más a földieké” (1Korinthus 15:40,  44). A „mennyei testek” kifejezés nem arra a láthatatlan kozmikus anyagra utal, amelyet a csillagászok tanulmányoznak. Az itt említett „mennyei testek” intelligens szellemi testek. A Teremtõn kívül kinek lehet még szellemi teste? — tûnõdhetsz el. A Biblia beszámolója szerint nem a látható világ volt az elsõ teremtésmû. Ez az õsi teremtési beszámoló elmondja, hogy egy másik szellemszemély, az elsõszülött Fiú életre hívása volt az elsõ lépés a teremtésben. Õ volt az, aki „minden teremtménynek elõtte született”, azaz „az Isten teremtésének kezdete” (Kolossé 1:15; Jelenések 3:14). Ez az elsõ megteremtett személy rendkívüli volt. Õ volt az egyetlen teremtmény, akit Isten közvetlenül alkotott meg, ezenkívül nagy bölcsességgel áldotta meg õt. Egy késõbbi író, a saját bölcsességérõl híres király valójában úgy jellemezte ezt a Fiút, mint „kézmívest”, aki ezt követõen minden teremtési munkában részt vett (Példabeszédek 8:22, 30; lásd még: Zsidók 1:1,  2). Róla írta az elsõ századi tanító, Pál: „Õ benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok” (Kolossé 1:16; vesd össze: János 1:1–3). Melyek azok a láthatatlan dolgok az egekben, melyeket a Teremtõ e Fiú által hozott létre? Míg a csillagászok több milliárd csillagról és láthatatlan fekete lyukról adnak jelentést, addig a Biblia itt több százmillió szellemi testû szellemteremtményrõl számol be. Miért lettek teremtve ilyen láthatatlan, intelligens lények? — tehetik fel néhányan a kérdést. Ahogyan a világegyetem tanulmányozása választ adhat a Létrehozójával kapcsolatos kérdések némelyikére, úgy a Biblia tanulmányozása a Biblia Szerzõjérõl láthat el minket fontos információkkal. Például, a Biblia elmondja nekünk, hogy õ „a boldog Isten”, akinek a szándékai és tettei szeretetet tükröznek (1Timótheus 1:11; 1János 4:8). Ésszerûen következtethetünk: Isten úgy döntött, hogy legyenek körülötte más intelligens szellemszemélyek is, akik szintén örvendhetnek az életnek. Mindegyiknek kielégítõ munkája volt, mely rájuk is jótékonyan hatott, és a Teremtõ szándékát is elõmozdította. Semmi sem mutat arra, hogy ezeknek a szellemi teremtményeknek robotokként kellett volna engedelmeskedniük Istennek. Ehelyett intelligenciával és szabad akarattal látta el õket. A bibliai beszámoló rámutat, Isten arra bátorítja teremtményeit, hogy gyakorolják gondolati és cselekvési szabadságukat — ugyanakkor abban is biztos, hogy ezzel nem fenyegeti tartós veszély a világegyetem békéjét és harmóniáját. A Teremtõnek a héber Bibliában megtalálható személyes nevét használva Pál ezt írta: „Jehova pedig szellem; és ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van” (2Korinthus 3:17,  NW ). Látható dolgok az egekben Milyen látható dolgokat teremtett Isten elsõszülött Fián keresztül? Többek között a napunkat és a csillagok és anyagok összes többi milliárdját, melyek a világegyetemet alkotják. Ad vajon a Biblia valamilyen támpontot arra, hogy Isten mindezt hogyan hozta létre a semmibõl? Nézzük meg a Bibliát a modern tudomány fényénél. A XVIII. században Antoine Laurent Lavoisier tudós az anyag tömegét tanulmányozta. Észrevette, hogy a kémiai reakciók után keletkezett anyag tömege megegyezik az eredeti alkotóelemek össztömegével. Például, ha egy papír elég oxigénben, a keletkezõ hamunak és gázoknak a tömege ugyanakkora, mint eredetileg a papíré és oxigéné volt. Lavoisier kidolgozott egy törvényt — a tömegmegmaradás vagy anyagmegmaradás törvényét. 1910-ben a The Encyclopædia Britannica ezzel a felvilágosítással szolgált: „ Anyag nem teremtõdhet meg, sem nem semmisülhet meg.” Ez ésszerûnek tûnt, legalábbis akkor. Japánban 1945-ben az atombomba felrobbanása Hirosima városa felett azonban nyilvánosan felfedte Lavoisier törvényének a hibáját. Egy ilyen szuperkritikus tömegû urán robbanásakor különféle anyagok alakulnak ki, de össztömegük kevesebb, mint az eredeti urán tömege. Miért van tömegveszteség? Mert az urán tömegébõl bizonyos mennyiség átalakul, és félelmetes energiaként szabadul fel. Lavoisier anyagmegmaradási törvényével kapcsolatban 1952-ben, egy termonukleáris találmány (a hidrogénbomba) hatalmas erejû robbanásakor újabb aggály merült fel. Ebben a robbanásban a hidrogénatomok egyesültek, és héliummá alakultak. A keletkezõ hélium tömege azonban kisebb volt, mint az eredeti hidrogéné. A hidrogén tömegének egy része robbanási energiává alakult át, olyan hatalmas robbanássá, amely sokkal pusztítóbb volt, mint a Hirosimára ledobott bombáé. Ezek a robbanások bizonyították, hogy egy kevés anyag hatalmas mennyiségû energiát képvisel. Ez az anyag és energia közötti kapcsolat ad magyarázatot a nap energiájára, mely életben tart bennünket, és megfelelõ életkörülményeket biztosít. Mi ez a kapcsolat? Nos, körülbelül 40 évvel elõtte, 1905-ben Einstein kiszámította az anyag és az energia közötti összefüggést. Sokan ismerik egyenletét: E=mc2. Mihelyt Einstein megfogalmazta ezt az összefüggést, más tudósok magyarázatot tudtak adni arra, hogyan képes több milliárd éve sütni a nap. A napban folyamatosan termonukleáris reakciók mennek végbe. Így a nap minden másodpercben körülbelül 564 millió tonna hidrogént alakít át 560 millió tonna héliummá. Eszerint mintegy 4 millió tonna anyag alakul át napenergiává, melynek egy töredéke eljut a földre, és fenntartja az életet. Figyelmet érdemel, hogy a folyamat meg is fordítható. A The World Book Encyclopedia ezt írja: „ Az energia anyaggá alakul át, ha szubatomos részecskék nagy sebességgel összeütköznek, és új, nehezebb részecskéket hoznak létre.” Korlátozott mértékben a tudósok is meg tudják ezt valósítani a részecskegyorsítónak nevezett óriási gépekben, ahol szubatomos részecskék fantasztikus sebességgel ütköznek egymással, és anyagot hoznak létre. „ A világegyetem egyik csodáját ismételjük meg — energiát alakítunk át anyaggá” — magyarázza dr. Carlo Rubbia Nobel-díjas fizikus. Ez igaz — mondhatná valaki —, de mi köze van ennek a Bibliában olvasható, teremtésrõl szóló beszámolóhoz? Nos, a Biblia nem tudományos kézikönyv, ennek ellenére korszerûnek és a tudományos tényekkel egybehangzónak bizonyult. A Biblia elejétõl a végéig arra a Személyre hívja fel a figyelmet, aki a világegyetemben létezõ valamennyi anyagot megteremtette, a Tudósra (Nehémiás 9:6; Cselekedetek 4:24; Jelenések 4:11). És egyértelmûen rámutat az energia és az anyag közötti összefüggésre. A Biblia például erre szólítja fel az olvasóit: „Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Õ, a ki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erõssége miatt [dinamikus energiájának bõsége és tetterõs hatalma következtében, NW ] egyetlen híjok sincsen” (Ésaiás 40:26). Igen, a Biblia azt mondja, hogy a mérhetetlen dinamikus energia forrása — a Teremtõ — idézte elõ, hogy a fizikai világegyetem létrejöjjön. Ez tökéletesen összhangban van a modern technikával. A Biblia teremtésrõl szóló beszámolója már ennél az egy oknál fogva is megérdemli mélységes tiszteletünket. A Teremtõ és elsõszülött Fia, miután megteremtette az egekben a láthatatlan és a látható dolgokat, a földre irányította a figyelmét. Mibõl keletkezett a föld? A sokféle kémiai elem, melybõl bolygónk áll, létrejöhetett Isten korlátlan dinamikus energiájának közvetlenül anyaggá alakítása által, amirõl a fizikusok ma már azt mondják, hogy megvalósítható. Vagy, ahogy sok tudós hiszi, a föld egy szupernóva robbanásakor kitörõ anyagból alakulhatott ki. De vajon ki tudná megmondani, hogy a fenti folyamatok játszódtak-e le, vagy esetleg a tudósok által még fel nem fedezett folyamatok kombinációi? Bármelyik mechanizmusról legyen is szó, a Teremtõ a dinamikus Forrása a földünket alkotó elemeknek, beleértve az életben tartásunkhoz szükséges valamennyi ásványt is. Biztosan te is tisztán látod, hogy a föld megalapítása sokkal többet foglal magában minden anyag kifogástalan arányú elõállításánál. A föld nagyságának, tengely körüli forgásának, a naptól mért távolságának, tengelye hajlásszögének és a nap körüli, majdnem kör alakú pályájának is éppen olyan kifogástalannak kellett lennie, mint amilyen most. A Teremtõ nyilván természeti körforgásokat is mûködtetni kezdett, melyek alkalmassá teszik bolygónkat arra, hogy rengeteg élõlényt fenntartson. Minden okunk megvan rá, hogy mindez csodálattal töltsön el minket. De képzeld csak el, hogyan reagáltak az égi szellemfiak, akik nézték a föld és a földi élet megteremtését! A Biblia egyik könyve azt mondja, hogy „együtt örvendezének” és „vigadozának” (Jób 38:4,  7). A Mózes elsõ könyve elsõ fejezetének értelmezése A Biblia elsõ fejezete részben leír néhány létfontosságú lépést, amelyet Isten tett a föld megalkotása érdekében, hogy az embereknek örömük teljen benne. Ez a fejezet nem mindenrõl ad részletes leírást, és miközben olvasod, ne zavarjon, ha kihagy bizonyos részleteket, melyeket az ókori olvasók egyébként sem értettek volna meg. Például, ennek a fejezetnek az írásakor Mózes nem számolt be a mikroszkopikus algák vagy baktériumok mûködésérõl. Ezek az életformák csak a XVI. században, a mikroszkóp felfedezése után váltak láthatóvá az emberi szemek elõtt. Konkrétan dinoszauruszokról sem számolt be Mózes, amelyeknek a létezésére fosszíliákból következtettek a XIX. században. Ehelyett Mózes arra kapott ihletést, hogy olyan szavakat használjon, amelyeket az õ napjaiban élt emberek megértettek — egyben olyan szavakat, amelyek mindenben pontosak voltak, amit a föld teremtésérõl mondtak. Amikor a Mózes elsõ könyvének elsõ fejezetét olvasod, a harmadik verstõl észreveszed, hogy hat teremtési „napra” tagozódik. Egyesek szerint ezek a napok betû szerinti, 24 órás napok voltak, és úgy gondolják, hogy az egész világegyetem és a földön az élet megteremtése nem egészen egy hét alatt történt! Gyorsan rájöhetsz azonban, hogy a Biblia nem ezt tanítja. A Mózes elsõ könyve héberül íródott. Ezen a nyelven a „nap” kifejezés valamilyen idõtartamra utal. Hosszú idõszak is lehet, de egy betû szerinti 24 órás nap is. Sõt Mózes elsõ könyve úgy beszél a hat „napról” együttesen, mint egy hosszú idõszakról — ’arról a napról, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta’ (1Mózes 2:4, Katolikus fordítás; vesd össze: 2Péter 3:8). Tény, hogy a Biblia feltárja, hogy a teremtési „napok” vagy korszakok évezredeket foglalnak magukban. Ez abból látható, amit a Biblia a hetedik „napról” mond. Az elsõ hat „nap” mindegyikérõl a beszámoló azokkal a szavakkal fejezõdik be, hogy ’és lõn este és reggel, elsõ nap’ és így tovább. A hetedik „napról” szóló feljegyzés után azonban nem találjuk ezt a megjegyzést. A történelem folyamán mintegy 4000 évvel késõbb, az i. sz. elsõ században a Biblia úgy utalt a hetedik „napra”, a pihenõnapra, mint amely még mindig folyamatban van (Zsidók 4:4–6). A hetedik „nap” tehát egy több ezer évet felölelõ idõszak, ezért ésszerûen következtethetünk ugyanilyen idõszakra az elsõ hat „nappal” kapcsolatban is. Az elsõ és a negyedik „nap” Úgy tûnik, hogy a föld már a hat „nap” vagy idõszak elõtt, a konkrét teremtési mûveletek kezdete elõtt a nap körüli pályára megalkotott bolygó volt, melyet víz borított. „Sötétség volt a vízbõl álló mélység színén” (1Mózes 1:2,  NW ). Ezen a kezdeti ponton valami — talán vízgõz, egyéb gázok és vulkáni hamu keveréke — bizonyára megakadályozta, hogy a napfény elérje a föld felszínét. A Biblia így írja le az elsõ teremtési idõszakot J. W. Watts fordítása szerint: „Ezután Isten ezt mondta: »Legyen világosság«; és fokozatosan világosság lett”, azaz a fény elérte a föld felszínét (1Mózes 1:3). Az a kifejezés, hogy „fokozatosan . . . lett”, pontosan visszaadja azt a szóban forgó héber igealakot, amely egy fokozatos cselekvést ír le, melyhez idõre van szükség, hogy befejezõdjön. Aki tud héberül olvasni, körülbelül 40-szer találja meg ezt az igealakot a Mózes elsõ könyve elsõ fejezetében, és ez a fejezet megértésének a kulcsa. Amit Isten elkezdett egy teremtési idõszak vagy korszak jelképes estéjén, az fokozatosan világosabb, azaz láthatóbb lett annak a „napnak” a reggele után. Azonkívül, ami az egyik idõszak alatt elkezdõdött, annak nem kellett teljesen befejezõdnie akkorra, amikor a következõ idõszak megkezdõdött. Ennek szemléltetéséül: az elsõ „napon” fokozatosan kezdett világosság lenni, a nap, a hold és a csillagok mégis csak a negyedik teremtési idõszakban váltak láthatóvá (1Mózes 1:14–19). A második és a harmadik „nap” Mielõtt a Teremtõ elõidézte, hogy szárazföld jelenjen meg a harmadik teremtési „napon”, a víz bizonyos részét felemelte. Ennek az lett az eredménye, hogy a földet egy vízpárából álló burok vette körül. Az õsi beszámoló nem írja le — nincs is szükség rá —, hogy milyen mechanizmusok felhasználásával történt ez meg. A Biblia inkább a fenti és a földfelszíni vizek közötti kiterjedésre tereli a figyelmet, és egeknek nevezi el. Az emberek még ma is használják ezt a kifejezést, amikor a földet körülvevõ légkörrõl beszélnek, ahol a madarak és a repülõgépek repülnek. Isten a kellõ idõben betöltötte ezeket a légköri egeket az élethez szükséges gázok keverékével. A teremtési „napok” során azonban a föld felszínén levõ vizek leapadtak, és elõtûnt a szárazföld. Úgy tûnik, Isten — talán olyan geológiai erõket használva fel, melyek még ma is mozgatják a föld kéreglemezeit — felfelé tolta az óceán alatti hátságokat, hogy kontinenseket alakítson ki. A víz felszíne fölött szárazföld lett, lent pedig mélytengeri árkok, melyeket az oceanográfusok mára már feltérképeztek, és lelkesen tanulmányoznak. (Vesd össze: Zsoltárok 104:8,  9.) A szárazföld megalkotása után egy újabb csodálatos fejlemény történt. Ezt olvassuk: „ Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fûvet, maghozó fûvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az õ neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lõn” (1Mózes 1:11). Egy zöld növényi sejt számos kisebb, kloroplasztisznak nevezett részt tartalmaz, melyek a napfénybõl nyerik az energiát. A Planet Earth címû könyv ezzel a felvilágosítással szolgál: „Ezek a mikroszkopikus üzemek cukrokat és keményítõket állítanak elõ . . . Ember még nem tervezett annál jobban mûködõ üzemet, mint a kloroplasztisz, vagy olyat, amelynek a termékei után nagyobb lenne a kereslet.” Csakugyan, a késõbb megjelenõ állatok életének a fenntartása a kloroplasztiszoktól függött. Ezenkívül, zöld növényzet nélkül a föld légköre túl sok szén-dioxidot tartalmazna, mi pedig meghalnánk a hõségtõl és az oxigénhiánytól. Egyes szakemberek meglepõ magyarázattal szolgálnak a fotoszintézistõl függõ élet kialakulására. Azt mondják például, hogy amikor a vízben az egysejtû organizmusoknak kezdett elfogyni az élelmük, „néhány úttörõ sejt végül rájött a megoldásra. Felfedezték a fotoszintézist.” De vajon tényleg így lehetett? A fotoszintézis olyan bonyolult, hogy a tudósok még ma is azzal próbálkoznak, hogy felfedjék titkait. Gondolod, hogy az önsokszorosító fotoszintetikus élet megmagyarázhatatlan módon és spontán keletkezett? Vagy úgy gondolod, ésszerûbb abban hinni, hogy egy intelligens, céltudatos teremtési folyamat eredményeként létezik, ahogyan arról a Mózes elsõ könyve beszámol? Lehet, hogy a növényi élet újfajta egyedeinek megjelenése a harmadik teremtési „napon” még nem ért véget. Folytatódhatott akár a hatodik „napig” is, amikor a Teremtõ „ültete . . . egy kertet Édenben”, és „nevele . . . a földbõl mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót” (1Mózes 2:8,  9). És amint említettük, a Föld légkörének a negyedik „napon” ki kellett tisztulnia, hogy a Naptól és más égitestektõl több fényt kapjon a Föld bolygó. Az ötödik és a hatodik „nap” Az ötödik teremtési „napon” a Teremtõ a növényzettõl eltérõ, új életformával — „élõ lelkekkel” — kezdte megtölteni az óceánokat és a légköri egeket. Érdekes, hogy a biológusok többek között növények országáról és állatok országáról beszélnek, és alosztályokba rendszerezik õket. A „léleknek” fordított héber szó ’lélegzõt’ jelent. A Biblia azt is mondja, hogy az „élõ lelkeknek” vérük van. Ezért úgy következtethetünk, hogy az olyan teremtmények, amelyeknek légzõrendszerük és vérkeringési rendszerük van — a tengerek és az egek lélegzõ lakói —, az ötödik teremtési idõszakban kezdtek megjelenni (1Mózes 1:20, NW; 9:3,  4). A hatodik „napon” Isten még több figyelmet fordított a szárazföldre. „Háziállatokat” és „vadakat” teremtett; ezek a kifejezések fontos szerepet kaptak, amikor Mózes a beszámolót írta (1Mózes 1:24, K. f.). Tehát ebben a hatodik teremtési idõszakban lettek megalkotva a szárazföldi emlõsök. És az emberek? Az õsi beszámoló elmondja nekünk, hogy a Teremtõ végül úgy döntött, hogy egy igazán egyedülálló életformát hoz létre a földön. Ezt mondta égi Fiának: „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon” (1Mózes 1:26). Az ember tehát Alkotójának szellemi képmását tükrözi vissza, az Õ tulajdonságait nyilvánítva ki. Ezenkívül az ember roppant nagy mennyiségû ismeret befogadására volt képes. Így az emberek bármelyik állatét meghaladó intelligencia birtokában cselekedhettek. Továbbá, az állatoktól eltérõen, az ember azzal a képességgel lett megalkotva, hogy elsõsorban ne az ösztönei által vezérelve, hanem a saját szabad akarata szerint cselekedjen. Az utóbbi években a tudósok mélyreható kutatásokat végeztek az emberi gének területén. Olyan genetikai mintákat hasonlítottak össze, melyek a világ különbözõ részein élõ emberektõl származtak, és annak félreérthetetlen bizonyítékát látták, hogy minden embernek közös az õse, mindannyiunkat beleértve; mindenkinek, aki eddig élt, közös a DNS-forrása. 1988-ban a Newsweek folyóirat a következõ cím alatt számolt be az eredményekrõl: „Kutatás Ádám és Éva után”. A tanulmányok a mitokondriális DNS — a csak anyai ágon öröklõdõ genetikai anyag — egyik típusán alapultak. A férfiak DNS-ének kutatásairól szóló 1995-ös jelentések ugyanerre az eredményre mutatnak, azaz „volt egy õsi »Ádám«, akinek a genetikai anyagában lévõ [Y] kromoszóma azonos minden emberben, aki a földön él” — írta a Time folyóirat. Akár pontos az eredmények minden részlete, akár nem, arra világít rá, hogy a Mózes elsõ könyvében található történet igen hihetõ, mivel az a Valaki a szerzõje, aki akkor valóban ott volt. A teremtés csúcspontjaként Isten összeillesztett bizonyos földi elemeket, és megformálta elsõ emberi fiát, akit Ádámnak nevezett! (Lukács 3:38). A történelmi beszámolóból megtudjuk, hogy a földgolyó és a rajta levõ élet Teremtõje az embert, akit megalkotott, egy kerthez hasonló területen helyezte el, „hogy mívelje és õrizze azt” (1Mózes 2:15). Lehetséges, hogy abban az idõben a Teremtõ még tovább teremtett új állatfajokat is. A Biblia ezt mondja: „formált vala az Úr Isten a földbõl mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élõ állatnak, az annak neve” (1Mózes 2:19). A Biblia egyáltalán nem kelti azt a látszatot, hogy az elsõ ember, Ádám csupán mitikus alak. Ellenkezõleg, valóságos személy volt, gondolkodó, érzõ lény, aki örömet tudott találni a paradicsomi otthonában végzett munkában. Napról napra többet tudott meg a Teremtõ alkotásairól és arról, hogy milyen ez a Valaki — milyenek a tulajdonságai és a személyisége. Majd egy pontosan meg nem jelölt idõszak után Isten megteremtette az elsõ nõt, hogy Ádám felesége legyen. Isten a továbbiakban ezzel a jelentõségteljes feladattal gazdagította életüket: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon” (1Mózes 1:27,  28). Semmi sem változtathatja meg a Teremtõnek ezt a kijelentett szándékát, nevezetesen, hogy az egész föld paradicsommá váljon, melyet boldog emberek töltenek meg, békében élve egymással és az állatokkal. A fizikai világegyetem, beleértve a bolygónkat és a rajta lévõ életet, egyértelmû bizonyítéka Isten bölcsességének. Tehát nyilvánvalóan elõre láthatta annak a lehetõségét, hogy idõvel az emberek közül egyesek a független vagy lázadó cselekvés mellett dönthetnek annak ellenére, hogy õ a Teremtõ és az Életadó. Egy ilyen lázadás gátat vethetett annak az óriási munkának, hogy az egész földet paradicsommá alakítsák. A beszámoló elmondja, hogy Isten egy egyszerû próba elé állította Ádámot és Évát, mely arra figyelmeztette õket, hogy engedelmeskedniük kell. Isten elmondta, hogy az engedetlenség a tõle kapott élet elvesztését eredményezi. Szeretõ törõdést mutat a Teremtõ részérõl, hogy óvta õsszüleinket az olyan helytelen életúttól, amely az egész emberi faj boldogságára kihat (1Mózes 2:16,  17). A hatodik „nap” végére a Teremtõ mindent megtett, ami szándéka teljesítése érdekében szükséges volt. Jogosan jelenthette ki, hogy minden, amit alkotott, „igen jó” (1Mózes 1:31). Ezen a ponton a Biblia egy újabb lényeges idõszakot vezet be azzal a kijelentéssel, hogy Isten „megszûnék [megpihent, Úf  ] a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala” (1Mózes 2:2). Mivel a Teremtõ „nem fárad és nem lankad el”, miért van írva róla, hogy pihen? (Ésaiás 40:28). Ez arra utal, hogy abbahagyta a fizikai teremtésmû létrehozásával járó munkákat; továbbá annak a tudatában pihen, hogy semmi, még egy égi vagy földi lázadás sem képes meghiúsítani nagyszerû szándékának a beteljesedését. Isten teljes biztonsággal mondhatott áldást a hetedik teremtési „napra”. Ezért Isten lojális, intelligens teremtményei — az emberek és a láthatatlan szellemi teremtmények — biztosak lehetnek abban, hogy a hetedik „nap” végére béke és boldogság fog uralkodni az egész világegyetemben. Tudsz hinni a Mózes elsõ könyvének beszámolójában? De vajon igazán képes vagy hinni ebben a teremtésrõl szóló beszámolóban, és a kilátásokban, melyeket számunkra tartogat? Amint azt már megjegyeztük, a modern genetikai kutatások a felé a végkövetkeztetés felé tartanak, mely a Bibliában már régóta megtalálható. Egyes tudósok felfigyeltek a Mózes elsõ könyvében feljegyzett események sorrendjére is. A neves geológus, Wallace Pratt például ezt mondta: „Ha engem mint geológust arra kérnének fel, hogy röviden magyarázzam el a föld eredetének és a rajta levõ élet kifejlõdésének újabb kori elképzeléseit egy egyszerû pásztornépnek, olyan törzseknek, amelyekhez a Mózes elsõ könyve szól, aligha tudnám azt jobban megtenni, mint hogy nagyon szorosan követném a Mózes elsõ könyve elsõ fejezetének nyelvezetét.” Azt is megfigyelte, hogy a Mózes elsõ könyvében feljegyzett események sorrendje — az óceánok keletkezése, a szárazföld kiemelkedése, valamint a tengeri élet, a madarak és az emlõsök megjelenése — alapvetõen a földtörténeti idõ legfontosabb fejezeteinek a sorrendje. Gondold csak el: Hogyan írhatta volna le Mózes több ezer évvel ezelõtt a helyes sorrendet, ha információjának a forrása nem maga a Teremtõ és Tervezõ lett volna?
Már miért ne lehetne? Ismereteink az õsrobbanásig nyúlnak vissza, pont. Azt a baromságot meg nem tudom honnan veszed, hogy mindig volt elõtte, ezt soha senki nem állította. Olvass kicsit utána, nagyon sok érdekes tényt(!) tudunk az õsrobbanásról és a tudomány jelenlegi állása szerint teljesen hihetõ, hogy ez teremtette meg a teret és az idõt (ugyanúgy mint a természeti erõhatásokat)
okoska, írd be a google-ba, hogy "õsrobbanás elõtt"
Na [email protected] itt járt valami köcsög jehovás és bemásolt egy fél könyvet.
Beírtam google-ba, hogy õsrobbanás elõtt. Találtam érdekes cikkeket, de én még mindig addig a pontig hiszem el a dolgot, ami teljesen biztos. Ha 100% bizonyossággal mûködni fog az új modell, amit találtak, akkor majd azt fogom elhinni (szkepticizmus forevör). Amúgy nagyon nem lehet hibáztatni a nézeteimért, nekem nagyon fel sem merült soha, hogy lett volna valami az õsrobbanás elõtt (egyfelõl senki sem említette), hiszen mi értelme lenne olyan világon gondolkozni, amihez semmi közöm nem is volt és nem is lesz, mivel már vége.
Ha a puszta anyag önmagában teremtette volna a világot, akkor "isteni" tulajdonságainak kellene lennie. Ha ezekkel bírna, akkor mi különböztetné meg Istentõl?

Ha Isten termtette a világot, akkor a világnak Isten nem része?

A Biblia szerint Isten teremtette a világot, de akkor ezek szerint Õ nem része a világnak ?

Legjobb válasz: Nagyon jól írod, benne van a lényeg. A "BIBLIA SZERINT".

Nagyon jól írod, benne van a lényeg. A "BIBLIA SZERINT".
Szerintem a Biblia teremtette az Istent, ami megteremtette a szabadkõmûvesek által bábként rángatott Toroczkait, akinek ürgebõrbe varrt békaemberek adják át a H1N1-be ültetett chipet egy csõszkunyhóban, Tiszaeszláron a Kennedy gyilkosaival kokettáló UFO-zsidó Scalival és Muldellel.
A forrás a patak része?
Egy program resze-e egy szamitogep, ami futtatja azt? Es er-e barmit is a program, szamitogep nelkul, ami futtatna?
Nem, mert nem létezik.
"Ez nem jó gondolat, mert a világ fogalmában Isten is benne van" - Ha ezt így gondolod, minek tetted fel a kérdést?
A kérdező hozzászólása: Azért tettem fel hogy megértsem, mert így értelmezhetetlen ! "Isten maga a teremtõ és a teremtés, vagyis igen, része a teremtésnek, minden belõle van, belõle árad ki. A megvilágosodásnál az ember 100%-ban rájön, hogy minden egy. " Ha Isten is a világnak része, akkor nem Isten teremtette a világot, mert õ már a világ része, nem érted ? Akkor ez a kijelentés helytelen ! De igaz vagy nem ?
De Isten nem része a világnak. Mi a gond ezzel a kijelentéssel? Ez esetben vagy transzcendens (lásd Karl Jaspers), vagy se nem világon belüli, se nem világon kívüli (lásd: Martin Buber). Vagy akár még ateista is lehetsz, mondván csak a világ a valóság. Lehet választani.
nem isten teremtete a világot hanem a nõk ha nem lennének nõk nem lennénk mi.semm istenek annyi köze van hozá mint nekem téged isten szülõt vagy anyád isten csak egy képregény hõs :D
Isten nem csak a világnak része, hanem a világ felett is áll. Van egy megnyilvánult és egy megnyilvánulatlan része. A megnyilvánult rész minden, amire azt lehet mondani, hogy valami. A megnyilvánulatlan részt úgyse tudom leírni, azt csak megérezni lehet, mivel a gondolat már eleve alacsonyabb szintû. Ajánlom Eckhart Tolle - Új Föld címû írását. Itt le lehet tölteni pl.: http://www.bg71.hu/konyv/konyv/azujfold.pdf
A kérdező hozzászólása: Értem, hogy Bibliai hasonlat és nem kell feltétlen igaznak lennie, de ugye milliárd ember hisz ebbenm õk ezt hogyan gondolják ? Hisz elméletben értik !
A kérdező hozzászólása: "Egy program resze-e egy szamitogep, ami futtatja azt? Es er-e barmit is a program, szamitogep nelkul, ami futtatna? " Ez nem jó gondolat, mert a világ fogalmában Isten is benne van, míg a hardwareben a program vagyis a softwear nincsen ! Na, erre mit lépsz ?
Isten maga a teremtõ és a teremtés, vagyis igen, része a teremtésnek, minden belõle van, belõle árad ki. A megvilágosodásnál az ember 100%-ban rájön, hogy minden egy.
Attól függ milyen istenröl beszélsz... Ha az emberek által kitalált istenekröl, akkor nem, a válasz az, hogy nem része, hiszen nem is léteznek. Az már más tészta, hogy esetleg valami fennsöbb erö alakította a világ kialakulását, fejlödését, de erröl mi nem tudhatunk semmit, így azt se tudhatjuk, hogy tényleg így volt-e, vagy nem, se azt, hogy része-e ez a "teremtö" a világnak vagy nem.
A bibliai isten nem, de nem õ teremtette a világot. Vegyük úgy, hogy isten része mindennek és mindenkinek, pl. ha beállsz, majd megtapasztalod, hogy része a világnak, részed neked is, sõt a természet is a részed, stb, stb.
Nem, nem része. Ezért mondják transzcendensnek Istent.
Nem tudom Üdv isten..:DD
A kérdező hozzászólása: Hát ha Isten teremtette a világot, akkor Õ nem lehet része, mert nem teremtmény.

Ha ugye igaz az ami a teremtésről szól, akkor miért van olyan sok bolygó, ha Isten csak a földet teremtette?

Én hiszek benne, csak van pár zavaros kérdés amire nincs megfelel? válasz...

Legjobb válasz: A bibliában nem szerepel az, hogy csak a Földet teremtette volna az Isten. A vallás pedig az emberhez szól, hogy megfelelõen viselkedjen, nem arról, hogy hogyan lett létrehozva a sok bolygó és az élõvilág. Erkölcsi tanítása van a vallásnak, és a továbblépéshez tartozó leírás, csupán a megfelelõ nézõpontra van szükség, hogy megértsük. :) üdv 25/F LastOne.Left

A bibliában nem szerepel az, hogy csak a Földet teremtette volna az Isten. A vallás pedig az emberhez szól, hogy megfelelõen viselkedjen, nem arról, hogy hogyan lett létrehozva a sok bolygó és az élõvilág. Erkölcsi tanítása van a vallásnak, és a továbblépéshez tartozó leírás, csupán a megfelelõ nézõpontra van szükség, hogy megértsük. :) üdv 25/F LastOne.Left
Oké, de a három fiúból hogy lépett tovább a szaporodás??? Az anyjukkal? Az nem bûn??
A Biblia csak egyfajta nézetet képvisel, nem pedig az abszolút igazságot. Nem kéne olyan komolyan venni, hiszen több ezer évvel ezelõtt íródott, amikor még az emberi ismeretek sokkal szûkösebek voltak. Azóta mát sok dolgot képes megmagyarázni a tudomány.
"Te mibõl gondolod, hogy nem igaz?" Mert elég értelmetlen, irracionális és nincsenek rá bizonyítékok?
azt tudom tanácsolni gondolkodj önállóbban és ne csak elfogadj meg ne elfogadj. Isten, vagyis a teremtõ végtelen tehát a teremtésének sincs vége.megszámlálhatatlan dolog létezik amirõl fogalmunk sincs.még egy kis hányada is alig férne bele a bibliába a teljes valóságnak.
Kedves Lemon! Mihez képest irracionális? Ahhoz a csekély tudáshoz (nem téged minõsítelek, lehetnél akár Einstein is, egy magasabb intelligenciájú valósághoz képest szinte semmit nem tudsz), ami neked adatott? Az agyunk icipici %-át használjuk, mennyivel többet tudnánk, ha mondjuk a felét használnánk? Vagy az egészet...
"Oké, de a három fiúból hogy lépett tovább a szaporodás??? Az anyjukkal? Az nem bûn??" Neeeem! Amint leírtam, Ádámnak nem az a lényege, hogy õ volt az elsõ ember, hanem õ volt az elsõ ÖNTUDATRA ÉBREDT ember. Emberek voltak, de tudatlanul. Most egy nagyon hülye példát kísérlek meg, mondjuk egyszerre csak egy majom öntudatra ébred. Nem külsõ segítséggel, magától. Attól még ugyanúgy a többi majommal fog szaporodni, de tudását már megpróbálja átadni. Ez persze egy ateista szagú példa volt, és elmossa Ádám lényegét. Ádámnak nem a tudása volt különös, hanem megvilágosodott volt. Itt jön be a Biblia szimbolikus nyelvezete és elvont értelmezése. Egyébként nem csak a Biblia ír errõl, hanem valamilyen formában minden szent könyv, mert minden nép tudott az aranykorról (paradicsomról) az Istennel való egységrõl majd a tõle való elszakadásról, az eredendõ bûnrõl, a beavatás intézményérõl (keresztényeknél megtérés bemerítkezés)sõt özönvízrõl is tudtak, ahogyan a morálról, az áldozatról, mindenrõl....És ezeket nem átvették egymástól, ahogyan ateista tudósok próbálják értelmezni, hanem felismerték, realizálták, megélték. Minden nép, minden korban, mindenhol. Mert a hagyomány tanítása egyetemes tudás volt. Jókat mosolyogtam azon hogy régen beszûkültek voltak az ismeretek. Nos, ha nem tudnád ismereteink nagy részét az ókorból kaptuk. Nemcsak vallásra és metafizikára gondolok, hanem matematikára, csillagászatra (mindez eszközök, számológép, távcsõ, sokszor írószer, papír nélkül)a mûvészetre (gondolj csak a görög szobrok tökéletes arányaira, az idõmértékes verselésre)a filozófiára (a modern filozófia csak lábjegyzet a görögökhöz, ezt egy filozófus mondta).A görög dráma nem jó hanem tökéletes, ahogyan a japán No is. Senki nem tudja túllépni, senki nem tudja überelni, mert a tökéletessége nem csak a formájában hanem a mondanivalójában rejlik. Ahogyan vallást sem lehet csinálni, mert az ókori világ a hagyomány szellemében értelmezte Istent, a hagyomány szellemén kívül nincs vallás, nincs mítosz. És legfõképpen: az iskolában megtanultad hogy a gondolkodás eszköze a nyelv. Az ókori nyelvek a modern nyelvekkel szemben tökéletesek, mert szavaik sokkal mélyebb és árnyaltabb jelentéssel bírnak. Ezért van az, hogy ha valami mélyet akarsz kifejezni, mindig a görög, latin, héber, szanszkrit eredetû szavakat kell használnod. Mert a hagyomány körén kívül nemcsak vallás nincs, hanem mély értelem és filozófia sincs, a nyelv is csak egy kommunikációs eszközzé süllyedt valami lett, ami tökéletesen alkalmatlan az ókori bölcsesség közlésére. Persze, hogy ezek után beszûkült nyelvi rendszerrel, beszûkült gondolkodásmóddal, beszûkült közléssel nem tudunk kifejezni és megérteni sok mindent, ami az ókorban evidens volt. Nekem semmi bajom az ateistákkal, de amihez nem értenek, azt nem kellene leszólni, sárba rángatni és buta emberek buta gondolkodásának titulálni. Esetleg utána lehet nézni dolgoknak. Aki szerint a teremtés könyve ostobaság, az hogy a fenébe olvas el, pláne értelmez egy görög drámát, vagy csak egy szimpla Weöres Sándor verset?
"Kedves Lemon! Mihez képest irracionális? Ahhoz a csekély tudáshoz (nem téged minõsítelek, lehetnél akár Einstein is, egy magasabb intelligenciájú valósághoz képest szinte semmit nem tudsz), ami neked adatott? Az agyunk icipici %-át használjuk, mennyivel többet tudnánk, ha mondjuk a felét használnánk? Vagy az egészet..." Hát nem is tudom...nekem a tudomány szemszögébõl valóságosabbnak tûnik. Az evolúciót könnyebben el tudom képzelni, mint a teremtést. A tudomány több mindent megmagyaráz, mint a Biblia vagy a teremtés. Az iskolában is az evolúciót tanítják, nem a teremtést (max. irodalom órán).
Azért tûnik a tudomány valóságosabbnak, mert az az anyaggal foglalkozik. A szellemi dolgokkal az emberek mindig gyanakvóbbak, mert ott már nem egyértelmûek a dolgok. De semmi baj, nem kell mindenkinek hinni, és az sem biztos, hogy minden keresztény egyet értene velem, lehet sokan vitatnának amit ide leírtam. Egyébként, ha már annál tartunk amit az elõzõekben kifejtettem, ez a szemléletmód egyáltalán nem veti el az evolúciót. A történeteknek szellemi jelentõsége van, nem az a lényeg hogy testben létezett-e Kain és Ábel, ha érted mire gondolok. Biológia órán azért tanítanak tudományos nézetet, mert a biológia is természettudomány. Amit én leírtam az teológia vagy filozófia. Még az iskolai hittan sem az igazi, mert sajnos nem nézik ki a gyerekekbõl, hogy képesek megérteni elvontabb dolgokat is....
Utóirat Káin és Ábel történetéhez: Ádámnak és Évának -ezúttal az elsõ öntudatra ébredt emberpárról van szó- három fia született: Káin, Ábel és Séth. Káin jelképezi az anyagba zuhant, tompa embert, akinek minden áldozata csak a föld felé száll. Ábel az égi ember. Káin testvérgyilkosságának jelentése: az eltompult brutális földi ember megölte az égi embert, az ég küldöttjét. Ezzel a saját lelkét taszította még nagyobb sötétségbe. De tette tudatlanságból eredt, így bár a következményeket viselni kellett, de nem kárhozott el, sõt az Úr védelmét élvezte. Séth már a mai ember õse.
"valaki mindig megcáfol mindent " "Lucifer volt e gátnak a neve Ki a tagadás õsi szelleme" Madách
Hajaj.. hiszel, de miben? Nem ártana kicsit utánaolvasgatnod különbözõ vallásoknak. Azért, mert valaki a kezedbe nyom egy Bibliát, hogy az úgy igaz, nem kell feltétlenül elhinned.
A kérdező hozzászólása: Tervezem, hogy veszek egy bibliát, hogy több mindent megtudjak.. Üdv, 17F
Itt van fenn a teljes Biblia a neten, magyarázó jegyzetekkel ellátva: http://www.kereszteny.hu/biblia/showtrans.php?reftrans=1 Ezek kitérnek a nehezebb részekre is, ahol általában fel szokott merülni a racionalista kritika. Ha esetleg a régiesebb fordítás tetszik, akkor itt egy másik: http://kaldibiblia.netii.net
Mibõl gondolod, hogy igaz?
Te mibõl gondolod, hogy nem igaz?
Egyszerû racionális kérdés pl.: Isten megteremtette Ádámot és Évát. Született két gyermekük: Káin és Ábel. Káin megölte Ábelt. Hogyan tovább?
A Biblia azt mondja, hogy a világot Isten teremtette. Azt nem mondja, hogyan.Nem foglalkozik geológiával.Csak teológiával. Ég és föld a különbség.
Elsõ válaszoló vagyok. Azt írod egy két dolog azért zavaros a Bibliában. Nos nagyon sok félremagyarázás van vele kapcsolatban. De...létezik egy tanítás, ami megadhatja neked azt a bizonyos nézõpontot, amivel egyszerûvé válik, nemhogy a Biblia, de az összes vallási irat értelmezése. Ha érdekel szólj, és adom. Érdemes azzal kezdeni. :) üdv 25/F LastOne.Left
Kedves Lemon! Szíves figyelmedbe ajánlanám ezt az oldalt: http://www.creationism.org/hungarian/BibleSci_hu.htm

Ha isten elitéli a melegeket akkor miért teremtette őket?

Legjobb válasz: nem hiszem, hogy elítélné, az nem akiben én hiszek

nem hiszem, hogy elítélné, az nem akiben én hiszek
A Down szindróma valóban génhiba, szûrik is. Érdekes hozzá állásokkal találkozom. Ha génhiba, akkor betegség, s mint ilyen nem normális. Viszont a melegek kikérik maguknak, hogy nem normálisak és betegek. Viszont ha meg nem betegek, akkor a saját döntésük. Ekkor meg jönnek a génhibával.
Szia! Isten tökéletes embert teremtett. Férfiúvá és nõvé teremtette õket, és azzal a céllal, hogy szaporodjanak és sokasodjanak, és töltsék be a Földet. A Biblia szerint "a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az õ tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban." Vagyis az ember vált meleggé, nem így lett teremtve. Én úgy gondolom minden emberben ott van a hajlam, kiben erõsebben, kiben gyengébben, van aki egyáltalán nem tapasztalja, de annak pedig más téren vannak gyengeségei. Üdv. Péter
17:54 Dehogynem, lásd vallás...... (nem vagyok melegellenes egyébként)
Ha van isten és õ teremtette a férfit is, akkor így teremtette, mert a melegek 80%-a a géneik miatt meleg.
én nem tartom betegségnek és a génhibával se szoktam elõhozakodni...ennyi ember nem lehet beteg
Nem melegnek teremtette az embereket. "1. Mózes 1:31 27Teremté tehát az Isten az embert az õ képére, Isten képére teremté õt: férfiúvá és asszonnyá teremté õket. 28És megáldá Isten õket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. "
utolsó elõtti* na...:D
Kedves kérdezõ! Kifejtem neked egy egyszerû kérdéssel a dolgot. Lehet hogy kicsit durva lesz a kérdés, de nem az a célom hogy megsértselek, hanem hogy megértsd a dolgot:) Szóval, ha te csinálsz egy gyereket, akkor elõre úgy csinálod hogy meleg legyen az a gyerek? Vagy magától lesz meleg, a saját döntésére? Azt hiszem egyértelmû.
utolsó te nem tudod mit beszélsz
rockerboy800 !!! Szóval, ha te csinálsz egy gyereket, akkor elõre úgy csinálod hogy (szellemi fogyatékos, nyomorék stb.) legyen az a gyerek? Vagy magától lesz (szellemi fogyatékos, nyomorék stb.), a saját döntésére? Azt hiszem egyértelmû.
Én is meleg vagyok. Mindig a többség a normális. Ha mondjuk az emberek 99, 95%-a lenne barnaszemû és csak 0, 05% kék szemû, akkor az genetikai betegség miatt lenne kék szemû? Csak mert olyan életformát él amelyben nem szaporodik? Hogy ez a mi döntésünk? Heterónak az a döntése, hogy heteró legyen? Nem, mert õ úgy ÉRZI, hogy a lányokat szereti. Végülis a is egy döntés, hogy nem erõszakolom meg magamat egy nõvel. Egy lezbikus borzalmakat élhet át egy fiuval, amikor fiuval kényszerül közösülni! Miért kell, hogy mindenkinek tetszen a szexuális szokásom? Meleg így is úgyis ráb-szik. Vagy boldogtalan egy nõvel, vagy miattatok boldogtalan. A tv-ben meg mutatják a pávatollú buz.kat, aki endem képvisel! Vannak perverz heterók is, csak nincs nekik felvonulás!
09:14! Tudod, az hogy valamilyen fogyatékosságban fog szenvedni egy gyerek, arról valóban õ nem tehet és senki sem. De a biológia egyértelmûen bizonyítja hogy a férfinak és nõnek a szervezete úgy van "beállítva" hogy egymáshoz vonzódjanak és ne a saját nemükhöz. Ezek alapján a melegek nem születnek melegnek, hanem azok lesznek. Járj utána a dolognak és lásd magad hogy mi is a nemi vonzalom biológiai alapja, majd azután mond azt hogy a melegek melegnek születnek. Kutass és azután mondj bármit is...
utolsó, ez elég meredek.... látom a válaszodból, hogy rendes ember lehetsz és nincs rossz szándékod de szerintem rosszul látod ezt az egészet, fõleg ezt a megtérõs részt nem is tudom
Én meleg vagyok. Érdekes, az én párom egy teljesen normális, tisztességes családban nõtt fel. Bizalmas volt viszonya a szüleivel és a testvéreivel, teljesen normális családmodell állt elõtte. Kamaszkorában sokat járt bulizni az osztálytársaival, sõt, több komoly kapcsolata is volt NÕVEL, mûködött a szexuális része is a dolgoknak. Az más kérdés, hogy õ maga nem érezte jól magát ezekben a nõkkel való kapcsolatokban, csak azért csinálta, hogy a családjának és a barátainak megfeleljen. Azaz: az én párom mögött semmiféle negatív külsõ tényezõ nem állt, ami a melegséget kialakítsa, akkor hogyan lett mégis meleg? Ha valaki mindent megtett, és a homoszexuális hajlamai ellenére is próbált "heteró" életet élni, de ennek ellenére is ugyanúgy meleg maradt, akkor az ilyen ember lõje fejbe magát?
Isten minden embert szeret! A homoszexualitás nem a génekben van, ezt csak néhány meleg állítja. Én jó pár meleget ismerek, és túlnyomó többségüknek volt korábban kapcsolata a másik nemmel. Néhánynak egész komoly (menyasszony, feleség stb.) A legtöbbjüket valaki más "térítette meg", elõtte nem voltak melegek. Ez mindig a saját döntésük volt. Az is igaz, hogy sokuk nehezen boldogult az ellenkezõ nemmel (pl. lány, és fél a durva férfiaktól; vagy nõies srác, aki fél a saját férfi voltától). A saját tapasztalatom szerint a szülõkkel való konfliktus az egyik fõ ok. Például nem volt apja, vagy volt, de brutálisan bánt a családdal. A homoszexualitás tehát nem genetikus, hanem egy társadalmilag tanult viselkedés. Valakinek problémája van a saját szexualitásával, az identitásával, és így próbálja feloldani. Manapság ez egyre jobban elfogadott, sõt menõ. A melegek ugyanakkor sok olyan kutatást támogatnak, ami a "melegség" genetikai eredetét hivatott alátámasztani. A tudományos kutatásról annyit érdemes tudni, hogy a kutató kezdeti elképzelései nagyon erõsen befolyásolják az eredményeket! Ezért nem hitelesen azok a kutatások, amiket a nagy dohánygyárak támogatnak, és a dohányzás hatásait vizsgálják. A kutató ÖNKÉNTELENÜL is mindig kicsit a szponzor cégnek kedvez. Ezért is támogatják a nagy cégek ezeket a kutatásokat... Tehát egy olyan kutatás sem hiteles, ami mögött meleg aktivisták állnak. Isten az embert férfinak és nõnek teremtette. A Sátán (aki egykor Isten angyala volt) találta ki a homoszexualitást. Ezért aki így tesz, az nem juthat be a Mennyországba. Isten ugyanakkor mindenkit szeret, és mindenkinek megbocsát, aki kéri. Isten a bûnt ítéli el, az embert soha. Ezért a homoszexuális hajlam még nem oka annak, hogy valaki a Mennybe jusson, csak az, ha ki is éli.
Ilyen erõvel Isten elítélné a szellemi fogyatékosokat, elmebetegeket, nyomorékokat is, hiszen nem tehetnek arról, hogy olyanok amilyenek.
Nem ítéli el õket.ezt csak a vallás mondja.butaságokat beszélnek, mert miért ítélne el az Isten bármit is, ha egyszer minden tõle ered?:-)
Ha Isten elítéli a melegeket, akkor mindenhatósága végett nem teremtette volna meg õket. Ebbõl az következik, hogy Isten vagy nem mindenható, vagy nem ítéli el a melegeket. OFF Egy másik paradoxon. Ha Isten mindentudó, elõre tudnia kell, hogy fog mindenhatósága révén beavatkozni a történelem menetébe, hogy azt megváltoztassa. Ez azonban azt jelenti, hogy errõl a beavatkozásról késõbb már nem dönthet másként, tehát nem mindenható. (Richard Dawkins: Isteni téveszme)
mire gondolsz
"ennyi ember nem lehet beteg" Ez nagyon elgondolkodtatott. Egy meleget ismerek, és több leszbi, vagy bi nõt. Van köztük olyan, aki valóban "zsigerbõl" tûnik olyannak, illetve egyik lány csak serdülõ még, de fiúnak érzi magát. Na mind1, lényeg, hogy Isten nem teremtett melegeket, hanem egy emberpárt, akik beengedték a világunkba a bûnt, és ez azóta is pusztít, és torzít. A megváltás belõle már megtörtént. A helyreállítás is itt van már a kanyarban ;)
Szerintem az anyja hasában nem jókor hatnak a férfi hormonok, vagy más hormonok gátolják a megfelelõ mûködést, amikor az agy szerkezete kialakul. Ilyenkor huzalozódik be, hogy mire indul be az egyén, és ha ilyenkor félremegy valami, akkor lesznek "eltévelyedések". Pl. rendkívül jól tájékozódó nõ, rendkívül empatikus, társasági lény férfi, férfiakra gerjedõ férfi, nõkre gerjedõ nõ... Forrás: Agyszex c. könyv, elég hihetõ magyarázatot nyújt.

Szerintetek hogyan keletkezett a világ? Volt-e olyan állapota a világnak, amikor még semmi sem volt? És ha igen, akkor a semmiből hogyan jöhetett létre a világ és/vagy Isten?

Amikor ezen gondolkozok, mindig begolyózok..... :-)

Legjobb válasz: Az anyag és az energiamegmaradás törvénye nem humbug! Vagy elfogadja valaki vagy nem! Ha nem fogadja el akkor az még van!SEMMIBÕL, SOHA NEM LESZ SEMMI!Az isteneket az meberek találták ki! Nem hallottál a rengeteg istenrõl ami a különbözõ vallásokban mitológiákban van?A abból egyértelmûen látszik hogy más népek más isteneket imádtak!

Az anyag és az energiamegmaradás törvénye nem humbug! Vagy elfogadja valaki vagy nem! Ha nem fogadja el akkor az még van!SEMMIBÕL, SOHA NEM LESZ SEMMI!Az isteneket az meberek találták ki! Nem hallottál a rengeteg istenrõl ami a különbözõ vallásokban mitológiákban van?A abból egyértelmûen látszik hogy más népek más isteneket imádtak!
A gond mindig ott van, hogy Istent egy külön személynek, egy körülhatárolt létezõnek képzeljük el. Pedig Jézus is magyarázta az egyik helyen, hogy " ti is istenek vgaytok", vagyis, hogy minden és mindenki beletartozik a teremtésbe, ami maga Isten.Önmagából lett, és ez ami van, mind Önmaga kiterjedt anyaggá vált formája. Legalábbis én így olvastam, így értettem meg, ez a "kollektív tudattalan" ugyanakkor a "kvantum tudat" ezen az úton lehet valamennyire körvonalazni ezt anehéz kérdést.
ezt a kérdést ember nem tudja megválaszolni mert mi nem tudunk elszakadni a mi törvényeinktõl. az ember nem tudja felfogni hogy mi az a végtelen. erre van egy jó példa: az ufos filmekben mindig emberszerûen vannak ábrázolva mert nem tudjuk elképzelni hogy lehet máshogy is élni.
"Amikor ezen gondolkozok, mindig begolyózok..... :-)" Tudom, mirõl beszélsz. Hasonló a helyzet, amikor komolyan elgondolkodunk bárminek is a végtelenségérõl. Ilyen például az idõ. Ugye tulajdonképpen csak illúzió, hiszen csak valamihez képest tudjuk meghatározni, de mégis... lehet valaha is vége? Lehetett valaha is kezdete? Nem tudunk reális koncepciót alkotni errõl a mi világunkból kiindulva. Nagyon valószínûnek tartom, hogy létezik még számos más létforma, akár teljesen más szabályokkal, idõ nélkül (pontosabban: változás nélkül, így pedig az idõszámítás eleve feleslegessé válik), és az ott létezõk számára a végtelenség egy teljesen értelmezhetõ fogalom. Számukra éppen a végesség nem lehet az, stb.
Igen, nagyon jó ezzel kezdeni: "kezdetben vala az Ige. " Én úgy képzelem, kezdetben volt az értelem(ige) és az energia. Minden egyetlen pontba volt összesûrûsödve. Ez volt az Alfa helyzet. A Kezdet. Vagy az ERedet, mondhatjuk Isten névvel, vaagy úgy is, hogy Univerzum. Az egy pont kiterjedt kétfelé, és három felé (a kétszeres háromság) és aztán tovább újra mint valami hálózat és így megnyilvánult az értelem, és az energia. Az energia anyaggá sûrûsödött és megjelent az anyagban. Az is lehet, hogy nem volt külön az értelem az energiától, hanem minden egy pontban volt, és csak késõbb vált szét. Valahogy úgy képzelem, ahogy az almamagból almafa lesz, Minden benne rejlik az egy pontban, és önmagától kibontakozik.
"Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Istennél és Isten vala az Ige." Mindenek elõtt tehát Isten volt.Õ mindig volt és mindig lesz.Aztán megteremtett mindent, a világon.Tehát végül is, nem létezett olyan, hogy semmi ne lett volna az egész univerzumban, hiszen Isten jelen volt, már akkor is, amikor rajta kívül még valóban semmi más nem létezett. Ez a Biblia, a teremtés elmélete.Persze nem kötelezõ ebben hinni.De abban hinni még hiába valóbb lehet, hogy anagy puszta semmibõl alakult ki minden, .
De imádom amikor 6-osok, minden témában olvasottság nélkül megkérdezik hogyan lett a világ!Fõleg amikor ezt az ezotéria kategóriában teszik!
"Stephen Hawking - A nagy terv - S01E01 - Vajon tényleg Isten teremtette az univerzumot?" Ez a videó pont errõl szól, ha megtalálod valahol érdemes megnézni. Youtube-ról sajnos törölték.
A kérdező hozzászólása: Erre valójában ember nem tud válaszolni... de izgalmas ilyeneken gondolkodni, mert akkor hirtelen az egész földi életünk más értelmet nyer. :) Köszönöm a választ/hozzászólást! :)
Amit ma elfogadott elméletnek tartanak az röviden kb így néz ki: Amikor nem volt anyag akkor a szingularitásnak nevezett nullából elkezdett kirobbanni (nagy bumm) az univerzum. Hogy ezt mi okozta az az egyik legnagyobb kérdés ma is. Ekkor nem csak anyag, hanem sötét anyag is keletkezett, azaz a látható atomok láthatatlan negatív párja.
A kérdező hozzászólása: Oké, de ha az anyag és energia megmarad, akkor mindez hogyan kezdõdött? Mindig is volt anyag és energia? De a mindig az mikor kezdõdött? És elõtte mi volt? :)
http://indavideo.hu/video/Stephen_Hawking_-_Vajon_tenyleg_Is.. Addig nézzétek amíg lehet, mert a vallásosok gyorsan letiltják mindenhonnan ezt a dokumentumfilmet!
Úgy, hogy nem õ teremtette.
Isten Õserdõben elszigetelten élõ törzseket teremt, pokolra jutnak a hitetlenségük miatt.
haha, erre már én is gondoltam. csomó marhaság van a bibliában, vallásos emberek meg még mindig vannak. azt hinné az ember, hogy minél többet tudunk meg a világról, annál kevesebben lesznek vallásosak, de nem. furák az emberek. furák és kétségbeejtõek. jóccak!
Ezek valójában színbólumok és korszakokat jelentenek. Isten mindenható, fáradtság nélkül teremthet bármikor és bármit.
Csak elméletben gondolkodj! Ha kialudna a Nap, vagy olyan vastag porréteg, vagy felhõréteg lenne a Föld körûl, hogy senki ember nem látná a Napot, akkor nem telne el nap? A Föld és az ég az elsõ napon lett megteremtve mindenek a maga törvényei folyamán, ahogy az Úr rendelte, és a mai napig eképpen haladva mindenek a maga útján. Üdv: L
Hát ez rohadt jó kérdés!!!
Hát ez nemkutya! ;)
Az egy nap nem feltétlenül 24 órát jelentett. Csak egy bizonyos idõegységet, amik elteltek. Lehet, hogy az 1 óra volt pl. ... De ennél sokkal nagyobb ellentmondások is vannak a Bibliában. Tessék csak megnézni YouTube-on a 'Quiz Show (Bible Contradictions' címû, ismeretterjesztõ-szórakoztató vidit.
ez jó kérdés
Gondolom karórája azért csak volt, az biztos úgy volt beállítva.
Nagyon rosszul hiszed, ha azt gondolod, hogy az utolsó 5percben megtudsz bánni mindent... MINDENNEL el kell majd számolnod vele és akkor fogsz rájönni, hogy ha hiszel Istenben jobban tudod élvezni az életet mint nélküle. Persze aki úgy beszél itt, hogy még egyszer sem volt templomban vagy volt egyszer és többet nem erõlteti meg, hogy kicsit is jobb élete legyen azt az embert már én sajnálom :) ) Elején még én se hittem benne és nem azt mondom, hogy most már meglettem váltva, de hiszem azt amit hallok és próbálok a helyes úton maradni, hidd el ezt is értékelni fogja. :) )
Na akkor majd várom Jézust hogy visszaterelgessen a helyes útra, úgy halálom elõtt 5 perccel, amikor is minden e világi bûnömet megbánom majd. Addig meg hadd élvezzem az életet és éljek úgy, ahogy szeretnék. http://cdn3.knowyourmeme.com/i/000/101/781/original/Y0UJC.pn..
Bizony megkapjuk az örökkévalóságot , csak sok múlik azon is milyen életet éltél ebben a világban.A Pokolhoz vezetõ út tágas és sokan mennek át rajta. A Mennyhez vezetõ út szûk és kevesen vannak akik azon járhatnak.Ez a választás jelentõsége ... Hittel és szeretettel próbálj élni és ha letérnél az Igazság útjáról ott van Jézus aki vissza terelget majd.Mind az egy elveszettet a 99-bõl.Bonyolítani nem kell a Biblia teremtés történetét olvasd el többször és majd rávezetnek (fentrõl)az Igazságra...: )
Pontosan, van választás. Szabadon élsz, vagy életed végéig sõt még utána is az örökkévalóság végéig tisztelsz valakit, akit soha nem fogsz látni és megköszönöd neki mindazt, amit amúgy is megkaptál volna...
Szerintem sokan félreértik a hit jelentõségét. Nem erõltette Isten senkire magát , meg van a lehetõségünk a választásra , épp ez a lényege az Istenben való hitnek. Ha akkora hitünk lenne mint egy mustármag , észrevennénk az Isteni segítséget, de mi (emberek)persze mindig okosnak tartjuk magunkat Hogy mi a terve velünk , ez egy szép dolog , hogy halálunk után egy örök és boldog életet ajánlanak fel nekünk, Jézus Krisztus által.Ezek a megpróbáltatások idõszakai.A választás megadatott...
Meg tudom érteni a vallásos embereket (nagyjából), de nekem semmi szükségem rá, úgy érzem. Szeretni, megbocsátani, értékelni amink van - ezeket vallás és mindenféle istenek imádata nélkül is tudom. Az meg végképp a falhoz vág, amikor isten létével magyaráznak baleseteket pl. Ha valakinek kell az, hogy egy kitalált valakiben higgyen és imádja/tisztelje stb stb, hát tegye. De NE erõltesse rá senkire, ne reklámozza magát, maradjon szépen csendben a saját világában és ott vallásoskodjon. Szerintem...
Ezt a mennyel meg örök élettel kecsegtetést én se értem, de a szeretetrõl szóló részekre nagyon megéri odafigyelni. Nem tudjuk, milyen torzításokat szenvedhetett már az 1.0-s verzió is. Emiatt lenne jó, ha azok, akiket érdekel a vallásosság mizéria, nekiállnának a régi-régi vallásokat áttekinteni. Fõ tanaikat inkább, nem annyira a figurákat és a szerepeiket. Egy igazi keresõ egyszer csak bekattan és nekiáll. Aztán amikor kezdenek világítani a hasonlóságok, akkor lehet elgondolkodni, mi is lehet az igazság. Továbbmegyek: megszámlálhatatlan könyv szól legalább két vallás párhuzamba állításáról. Mások már megdolgoztak vele. Hivatkozásaikat ellenõrizve meggyõzõdhetsz adataik helyességérõl. Józan eszeddel pedig a gondolatmeneteikérõl. És ha ekkor veszel kezedbe bármilyen szent könyvet, azt már nem az elvakult szem olvassa.
Azt hittem Isten mindentudó, tehát tudja elõre a jövõt. Ja hogy nem akarja látni, elzárkózik elõle - az már az õ baja. Mindenesetre nem kellett volna leküldenie a fiát és megöletnie értem. Imádd Istent egész életedben, élj jól, becsületesen, bûn nélkül, DEE ez képtelenség, úgyis vétkezni fogsz, de sebaj, imádd még jobban, bánd meg a bûneidet és a halálod után esélyed van, hogy a Mennyországba kerülj, és örökké imádhatod Istent. Hát mitnemondjak, zseniális..
Sokan nem hajlandók megérteni, ami az orruk elõtt van. Amit tényleges szabad akaratnak észlelsz, az tényleges szabad akarat is. Isten se tudja, mi lesz a következõ aberrált ötleted. És jól is teszi, mert ettõl tényleges a szabad akarat. Vajon miért vagyunk kis hatóerejû, puha anyagból készült kis méregzsákok?
Azt gondolom azt tudja hogy véget fog vetni a bûnnek.Nem nekünk ; )
"DE ISTEN LÁTTA ELÕRE HOGY AMIT FOG TEREMTENI AZ BÛNBE FOG ESNI TEHÁT KI FOG ALAKULNI A BÛN. Akkor miért is csinálta ezt? " Honnan gondolod hogy Isten tudott mindent.Ha Isten törvényében tiltott dolog a jövendõmondás , akkor nem Istentõl hanem a gonosztól valók ezek a feltevések .Isten a teremtõ és szeretõ , ha tudta hogy az ember ellene fordul , nem bánta volna meg hogy megteremtette és nem bocsátott volna Özönvizet a földre.Ezek után figyelmeztette az embert a bûnös élete után , hogy megszûnik létezni ez a világ a mi bûneink miatt.Nem tudjuk hogy ér véget , de tudjuk hogy bûnösök vagyunk és lehetõségünk van Jézus Krisztus által egy új és örök életre Istennel a mi Szeretett Atyánkkal.
Mindenható vagyok. Elõre tudok mindent. Ennek ellenére teremtek egy fajt, majd megbüntetem azért, mert követi a sorsát, ami ugye elkerülhetetlen - bûnbe esik. Majd nagyon nagylelkûen leküldöm a fiamat, hogy feláldozhassam magamért, hogy a sok majom ember még jobban imádhasson majd a halála után. Ja, Isten voltam ha nem jött volna valaki rá. Mondj el 3 miatyánkot.
Mi a helyes út? És ki mondja meg mi a helyes? Ez mind-mind viszonyulás, nézõpont kérdése...
mi a helyes út? a 10 parancsolat :) )
A helyes út.. tedd másokkal azt a jót, amit magadnak is elvársz...
Kérdezõ a földi istenség nem alkothatta a Napunkat. Azok csupán az életet Teremtették. A Földünk Teremtõ ERÕI nem teremthették a Napot Sõt a Napnak sugárzása keltette életre magát a Földünket és benne a teremtõ isteni ERÕKET. Az pedig nem egy-két vagy hat napig tartott hanem sokkal de sokkal hosszabb ideig.
Azon elgondollkodott-e mar valamelyik agyhalott kozuletek, hogy nem akkor irodtak azok a mondatok, mikor teremtette. Hanem utana, mikor mar volt nap, s tudta mozes mihez viszonyitani azt a bizonyos idot. Igy konnyeden le tudta irni ilyen hulye kerdes nelkul azt amit Isten ihlletes alatt mondott. AMUGY 1 NAP NEM 24 ORARA UTAL! Elnezest az agyhalott jelzoert, de az a gyoker aki azt irta, hogy "azt hinné az ember, hogy minél többet tudunk meg a világról, annál kevesebben lesznek vallásosak, de nem. furák az emberek. furák és kétségbeejtõek." elegge ketsegbeejto, hogy nekem, vagy barki masnak akarja bemagyarazni az evolucio elmeletet, vagy barmi mast... Mert nagyon egyertelmu, hogy egy ember aki erez izt, illatot, lat szinesen, hall, tappint, emlekszik, beszel, tanul "ez csak a veletlen muve" , mert veletlenul latunk szinesben, nem csak fekete-feherben. Elviselheto lenne az elet szaglas, izleles, szines latas nelkul? Ugye , hogy el. De mi kaptuk a kedves ajandekot az evoluciotol, hogy elvezzuk is az eletet. KIABARNDITO AGYHALOTTAK!!! AMI EGYSZERU, AZ NEM KELL AZ EMBERNEK, AMI LEHETETLEN AGYSZULEMENY, AZ KELL...
A teremtéstörténetben a "nap" szót szimbolikusan kell érteni. Egy nap = egy korszak, éra, stb. Lehet, hogy egy nap több millió év, mert az Isten számára, aki öröktõl fogva létezik, kb. annyinak tûnik. Ami az Istennek egy nap, az nekünk több millió év. A Teremtés nem az ember szemszögébõl nézve van leírva (ugyanis akkor még nem volt emberiség) és nyilván az isten "mértékegységeit" használják, amire nekünk nincs szavunk, ezért írták azt, hogy "nap". De persze nem úgy kell érteni, hogy rendesen felkelt a nap, meg lement a nap (hisz maga a nap mint égitest is csak a negyedik napon lett), hanem úgy, hogy telt-múlt az idõ, ismét eltelt egy korszak.
Olvasd el hogy mit teremtett az elso nap!
Vidiripi Milyen baleseteket magyaráznak Istennel? S fõleg milyen magyarázatot adnak rá?
Nagyon sok ilyen ellentmondás van a vallásban...
"Meg tudom érteni a vallásos embereket (nagyjából), de nekem semmi szükségem rá, úgy érzem. Szeretni, megbocsátani, értékelni amink van - ezeket vallás és mindenféle istenek imádata nélkül is tudom. Az meg végképp a falhoz vág, amikor isten létével magyaráznak baleseteket pl. " Hogyan magyaráznak Isten létével baleseteket?
Vidiripi "Isten Dinoszauruszokat teremt - Elpusztítja az összeset" Nem csak õket pusztította el hanem az egész lakott Földet.
Én visszatérnék az eredeti kérdéshez. Tetszik a kérdésed, a válaszom pedig a következõ: Isten valóban a világosságot teremtette elõször, majd elválasztotta azt a sötétségtõl. A Biblia innentõl beszél napokról: "És lõn este és lõn reggel, elsõ nap" Az tûnik ugyebár furcsának, hogy égitestek még nem voltak, a nappal és az éjszaka váltakozásában azonban ez nem jelentett problémát. Ez egy érdekes dolgot vet fel: azt, hogy ezek szerint a fény nem is a Naptól függ és származik, hanem közvetlenül Istentõl. Ami a nap mint idõegység kérdését illeti, a fent idézett Bibliarészlet számomra azt jelenti, hogy tényleg egy nap telt el, úgy ahogy most is, az este és a reggel váltakozásával, azaz elkezdõdött, elindult az idõ, ami ma is telik, számítjuk és mérjük. További szép napot!
A Jóban minden- ami Istennek kedves -benne van ami nem bûn..Ha 10-1-et nem teszel meg az emberekért, akkor nem teljesítetted atyád akaratát.Elvész mind a kilenccel az -az egy is.Isten látja a te lelkedet és Õ lesz a te bírád nem az emberek....
rosszul cselekszi az, ki családja miatt öl még ha ez helyesnek is tûnik, inkább hinnie kéne Istenben és Isten se hagyná el õt :) )
Ez részben igaz csak. Klasszikus példa: bérgyilkos. Embereket öl - úristen, de gonosz, csúnya bácsi, pokolra vele. Otthon minden esete hazavárja a felesége és a kisgyereke, akiket el kell tartania - máris más szemszögbõl szemléled a dolgokat, igaz? Nem minden olyan fekete-fehér, mint ahogy a legtöbb ember szeretné látni. Nem lehet olyan könnyen eldönteni, mi a jó és mi a rossz, ugyanis MINDEN függ a körülményektõl...
Hogy nyílvánvaló legyen. :) ))
DE ISTEN LÁTTA ELÕRE HOGY AMIT FOG TEREMTENI AZ BÛNBE FOG ESNI TEHÁT KI FOG ALAKULNI A BÛN. Akkor miért is csinálta ezt? ;)
Annyit még hozzátennék hogy a Mennyet és a földet egyidõben teremthette meg "kezdetben mennyet(mennyországot) és a földet".Még nem volt bûn.csak az ember teremtése után.
És ezzel mi a baj? Így legalább a történelem kezdetén csak a föld 30%át cseszhettük el. Kár, hogy a technika fejlõdésével már a tenger sincs biztonságban. Amúgy az óceán minden bizonnyal épp olyan fontos a föld számára, mint az õserdõ....
Isten Élõhelyet teremt a teremtményének - 70% sós víz.
Az is megmosolyogtat, mikor az elsõ lap alapján ezer oldalas könyv fölött ítélkezik egyik okos, többi okos meg nem látja a lólábat, ha a szájába lóg. Szerintem ha érdekel a "mi az ember és miért van?" örök kérdés lehetséges feloldása, akkor ne hagyd abba a Biblia elolvasását se! Lesz sok-sok nálam okosabb, aki szóban és a jelenlétével többet segít, mint itt bárki, aki eléd vág egy szónoklatnyi dolgozatot, hátha azonnal érdekelni fog. Kezdheted akárhol. Én Jézussal kezdeném... Kérjetek és adatik nektek. Keressetek és találtok. Zörgessetek és megnyittatik elõttetek. :)
Még mielõtt érdemben válaszolnék a kérdésre, írnék pár sort! Mindenekelõtt az a gond, hogy a Bibliához úgy próbálunk közeledni, mint egy átlagos ismeretterjesztõ könyv 2011-es kiadványhoz. Így eleve veszett ügyünk van, már most megosztom veletek. Tudnunk kell, hogy a Biblia azért van még mindig köztünk, hogy elsõsorban bemutassa az ember lelki bukását és megoldást nyújtson azok számára, akik szeretnének visszafordulni az Úrhoz. A Biblia olyan dolgokról beszél, amely az ember üdvösségre jutását segíti, minden benne van és minden "eszközt" megad, ami az üdvösségünkhöz szükséges. Se több, se kevesebb! Ha teljesen száraz és rideg módon közelítünk a lapjaihoz, akkor bizony elégedetlenek leszünk, mert nem azt kapjuk, amit vártunk. Mert nem quantumfizikát és különbözõ emberalkotta tudományos elméleteket közöl az olvasóval és fõleg nem a saját innen-onnan összeszedett és logikusnak vélt magyarázatok lexikonját tartalmazza, amit annyira-de annyira szeretnénk a lapjaira erõltetni és igazolni saját magunkat, hanem egy ezzel teljesen ellentétes szemléletmódot találunk benne. Nem robotoknak íródott, vagy számítógépeknek, hanem érzõ lényeknek. Ahogyan materiális dolgokkal nem tudjuk felfogni, hogy mi a szerelem érzése, mi a mélyrõl fakadó együttérzés, a könnyhullatás, a szívfacsaró fájdalom, a lüktetõ harag, vagy a szelíd megbékélés érzése, ami mosolyra késztet, úgy a Biblia fõ mondanivalóját, sõt, Isten létezését sem vagyunk képesek felfogni, és amit az ember nem képes felfogni, azt elkezdi megmagyarázni olyan dolgokkal, amit már képes megemészteni és mindent egy tudományosan "megmagyarázható" skatulyába zár, vagy ha ez sem megy, akkor teljes odaadással vakon tagad. Az ember mindent meg akar magyarázni, mert amit nem tud, azt nem is tudja irányítani és értelmezni. Ez az önzõ természetünkhöz köthetõ, amitõl pont a Biblia óv bennünket. Tehát teljesen paradoxon így "megerõszakolni" a Szentírást. Itt jön képbe a hit és a bizalom. Én azt mondom, hogy mind a kettõhöz (Isten vagy a tudomány elfogadásához is) hit kell. Minden ember hívõ. Valaki Istenben hisz, valaki a tudományban, önmagában. Elmondhatom magamról, hogy mindkettõt ismerem, de csak egyet vallok és egy mellett tartok ki, amíg élek. Keményfejû, Istentagadó ateista voltam. Ilyen családban nõttem fel. Istenrõl csak különbözõ emberektõl hallottam, nem elsõdleges forrásból, a médiából vagy a szüleim véleményén keresztül. Tulajdonképpen ebbe nõttem bele és az ember azt tartja természetesnek, amit csecsemõként az anyatejjel szív magába. Én tudom, hogy mit érez egy ateista és hogyan vélekedik és Istené a dicsõség, amiért tudtam fogadni az Õ keresését. Tele voltam elõítélettel, de végül meg tudtam magam üresíteni ezektõl és ma már látom az akkori énem hibáit. Meg tudtam változni, mert onnantól kezdve más világ tárult elém és vágytam közel kerülni az igaz Istenhez. Rájöttem arra, hogy addig semmit sem tudtam igazán a Bibliáról. Ma már túl tudok látni ezen az értelmetlen életnek nevezett illúzión, amiben jelenleg élünk és az ezt szolgáló emberi tudományon is, ami ezt az illúziót hivatott egyre kényelmesebbé tenni. Tudom, hogy sokan csordultig vannak elõítéletekkel és Istent a hatalomra éhezõ Vatikánnal és a perverz, pedofil papokkal azonosítják és azokkal, akik háborút generálnak az Õ nevére hivatkozva, de sajnos akik így gondolják, azok nem ismerik a kereszténység gyökerét és nem értik annak mondanivalóját. Mert azok az emberek, akik ezeket a torz embertelenségeket mûvelik, csak a papíron keresztények, de a szívükben más él, nem Isten. A gyarló ember még a Teremtõ szent nevére is szégyent hoz. Visszatérve: Az embernek el kell szakadnia ettõl a beszûkült látásmódtól: "Hiszem, ha látom!" És nyitnia az érzelmei felé: "Látom, mert hittem." Erre van egy rész a Bibliában, Jézus feltámadása után: "Tamás pedig, egy a tizenkettõ közül, a kit Kettõsnek hívtak, nem vala õ velök, a mikor eljött vala Jézus. Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Õ pedig monda nékik: Ha nem látom az õ kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az õ oldalába, semmiképen el nem hiszem. És nyolcz nap múlva ismét benn valának az õ tanítványai, Tamás is õ velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívõ. És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem! Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek. Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az õ tanítványai elõtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben; Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az õ nevében." [János 20:24-31] Tamás nem hitte el a társainak, hogy Jézus feltámadt. Kettõs nézetet vallott, hiányzott belõle a feltétlen bizalom, a hit. Az érzékszerveire támaszkodott és látni, tapintani szerette volna Jézust, hogy õ is hinni tudjon. Ez volt az õ elõfeltétele. De a hitnek mi a lényege? Tamás felkiált, miután Jézus testét tapintja: "Én Uram és én Istenem!" A felismerés lendületével rögtön megvallja, hogy az Úr valóban Jézus és él. Jézus pedig így szólt: "Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek." Elmondja, hogy Tamás azért hitt, mert látta, de aztán jön a tanulság a kettõspont után, hogy azok boldogok, akik úgy hisznek, hogy nem látnak. Mennyivel inkább fontos az, hogy Isten létezésérõl, szeretetérõl érzéseink által és lelki megtapasztalás által bizonyosodjunk meg, minthogy kézzel fogható, materiális megtapasztalás által, amit ugye még a "vak is lát". Az elõbbi az érzéseinkre hat és mélyen megérint, emlékezetes marad, míg az utóbbi csak a tudatunkig jut el, de nem hagy bennünk maradandó nyomot. Fontos tehát, hogy amikor megnyitjuk a Bibliát, imádkozunk, akkor Istent ne úgy próbáljuk befogadni, hogy elvárásaink lennének és ha azokat kézzel foghatóan megtapasztaljuk, akkor hiszünk. Furcsa lenne, ha ez így mûködne a mindennapjainkban. Ha azt mondanánk a buszsofõrnek, hogy ha elvisz bennünket a 14. megállóhoz, akkor elhisszük, hogy õ a buszsofõr és tényleg el tud vinni a 14. megállóig. Hanem teljesen természetes módon felszállunk a buszra és elõször is elhisszük, hogy ezt a buszt, amire felszálltam, a sofõr elvezeti a 14. megállóhoz és odaérek az uticélomhoz. Ahhoz, hogy megbizonyosodjak róla, hogy eljutok odáig, ahhoz elõbb feltétlen hitet kellett éreznem a buszsofõr iránt, hogy nem kap útközben szívrohamot, nem alszik-e el a kormány felett stb.stb., fordítva nem ment volna a dolog. A feltétlen bizalom és hit nélkül ki sem tudnánk lépni az utcára. De vajon Istennel miért nem tudják ezt sokan megtenni a tudománnyal pedig gondolkozás nélkül? Én a Teremtõhöz mindig természetes hittel fordulok, alapból nem kételkedem már benne. Sok bizonyságot szereztem benne, de ezt a hit elõzte meg. Ez nem azt jelenti, hogy csak és kizárólag lelki tapasztalatokat szereztem. Sok esetben kaphatunk kézzel fogható bizonyságot is, hiszen elõbb-utóbb így csapódik le az a sok áldás. Az emberi tudomány lassan már nyomorba taszít, ahogy azt érzékeljük is, de az Isteni tudomány és bölcsesség felemel és megtart örökre. Szomorú látni, hogy az egyetlen ránk maradt kincsünket, a Bibliát sokan ócsárolják és provokatívan nyilatkoznak róla. Az emberek Jézus korában sem ismerték fel a reményt, de ez ma sem változott... sõt. Úgy éreztem, ezt le kell írnom, mielõtt ténylegesen a kérdésre válaszolok. Szóval: Fogósnak látszik a kérdés, de próbáljunk meg ne a mai tudományos álláspontok szerint vizsgálódni, azok úgy is mindig megcáfolják egymást és jön egy újabb szemlélet stb. Tudnunk kell, hogy a teremtés "hogyan"-ját nem lehet emberi ésszel felfogni. Istent nem lehet keretek közé szorítani, mint ahogyan a végtelent sem tudja az emberi elme felfogni. Nem véletlen nem megy bele a Biblia ilyen átadhatatlan dolgokba. Itt megint hittel kell fordulnunk Isten kinyilatkoztatásához és ismernünk kell a héber gondolkodást, mivel Isten ihletett embere "konvertálta" az utókor számára a teremtést, hogy tudomást szerezhessünk ezekrõl. "Ha Isten csak a 4. napon teremtette az égitesteket (tehát a Napot is), akkor hogy telt el 4 nap?" A magyar ember valamiért a naptári napot és az égitest Napot egy és uyganazon értelemben kezeli. De nézzük meg pl az angolban: naptári nap: day égitest Nap: Sun A mi agyunk összeolvasztotta ezt a két teljesen eltérõ szót, mivel ugyan úgy írjuk. Ez bekavar. A Bibliában így olvashatjuk: "És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendõknek. És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lõn. Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre; És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválaszszák a világosságot a setétségtõl. És látá Isten, hogy jó. És lõn este és lõn reggel, negyedik nap." [1. Mózes 1:14-19] Minden a Teremtõ Isten szavára lett. A világ valóban "Isten beszéde által teremtetett" [Zsidó 11:3] A teremtõ szó nem függött már meglévõ anyagtól (Kivéve pl. Ádámot, mert õt a Föld alkotóelemeibõl -mint ahogy ez ismeretes is- alkotta meg az Úr.) A semmibõl való teremtésre a héberek a "bárá" szót használták egyébként. "Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elõ" [Zsidó 11:3] A Biblia teremtéstörténetének napjai valóságos 24 órás napokat jelölnek. Jellemzõ a következõ kifejezés arra, hogy Isten ószövetségi népe hogyan mérte az idõt: "este és reggel", ami egy-egy napot jelölt (estével, vagy naplementével kezdõdõen -> 3. Mózes 23:32 és 5. Mózes 16:6). Semmi sem igazolná, ha azt mondanánk, hogy ez a kifejezés valóságos napot jelölt Mózes 3. könyvében, Mózes 1. könyvében pedig több ezer vagy több millió évet. 1. Mózes 1-ben a napnak fordított héber szó a "jóm". Amikor a "jóm"-mal határozott szám jár együtt, mindig valóságos 24 órás napot jelent pl. 1. Mózes 7:11 és 2. Mózes 16:1. Ez újabb utalás arra, hogy a teremtésrõl szóló beszámoló szó szerinti 24 órás napokat említ. A Tízparancsolat is ezt bizonyítja. A negyedik parancsolatban ezt mondja Isten: "Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belõl van; Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt." [2. Mózes 20:8-11] Isten ismét elmondja röviden a teremtés történetét. Minden nap (jóm) teremtõ munkával telt és a teremtés hetének a szombat volt a csúcspontja. A 24 órás szombatnap tehát a teremtés valóságos hetének állít emléket. Ha korzsakokra nyúlnának ezek a napok, akkor értelmetlen volna az egész. Innen eredeztethetõ vissza egyébként a hét valóságos hét napja is. Isten példát mutatott az embernek. Akik 2. Péter 2:8-at idézve "Egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendõ" próbálják bizonyítani, hogy a teremtés napjai nem valóságos 24-órás napok voltak, de megfeledkeznek arról a tényrõl, hogy ugyanez a vers így fejezõdik be: "és ezer esztendõ, mint egy nap", Isten teremtõ szavának hitelességét kérdõjelezik meg. Ez annyit jelent, hogy Istennél nincs idõkorlát, az idõ is teremtett, mint maga a tér. Istennek nem számít, hogy 1 nap, vagy 1000 év, az embernek viszont igen. Most hogy ezeket tisztáztuk, láthatjuk, hogy Isten gondosan megtervezte a teremtést. Elõre tudta, mi hogy lesz, milyen idõciklus szerint rendeli az emberhez az égitestek mozgását. Már az égitestek teremtése elõtt megvolt ez a 7-es beosztás. Ahogy olvashatjuk is "legyenek jelek". A nappalt a Nap szimbolizálja, az estét a Hold. Csupán ennyi, semmi több. Ezek váltakozása hozza hétrõl-hétre el a szombatnapot is. Szóval az égitestek alkalmazkodnak a teremtett ciklushoz, nem pedig fordítva. A hét hetedik napja tehát a szombat és a hét a vasárnappal kezdõdik. Nem sokan tudják, de az ember szervezete valóban egy hetes ciklusra van ráállva, 6 napot bír a szervezetünk munkával, aztán a 7. napon pihennünk kell, ha ezt meghaladjuk, akkor elõbb-utóbb az egészségünk rovására megy. Ez a biológiai óránk.
Megmosolyogtat, ahogy iskoláink dicsõ végtermékeinek csak az "1 kérdés 1 jó válasz" felállás elfogadható. Bezzeg ha Chuck Norris lenne a fõhõs, azonnal születnének a verziók!
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat, 1-2 egész elgondolkodtató volt :) mivel nem vagyok vallásos, így pár magyarázatot nehezen tudok elfogadni, és pont ezért vetettem fel ezt a kérdést.
Kedves kérdezõ! Elõször azt a kérdést kellene feszegetni, hogy mi az idõ? Az idõ nem egy Istentõl független valóság, aminek nincs kezdete és nincs vége. Isten örökké ugyanaz, soha nem változik, ezért Õ a végtelen, Õ az örök jelen. Míg az idõ, mint Isten alkotása, ha nem változna, akkor örök jelen lenne, de akkor nem idõ lenne, hanem örökkévalóság. Az idõ tehát mivel állandóan változik, ezért nem végtelen, hanem van kezdete és vége, amit Isten jelölt ki. Az idõnek semmi köze az örökkévalósághoz, mert amennyiben valami az lett, ami nem volt, vagy valami múlik vagy következik, az mind meghal vagy születik. Az idõ kezdete nem más, mint Isten munkájának kezdete ebben a világban. Az idõ vége pedig Isten munkáinak befejezése ebben a világban. Amikor Isten kimondta hogy legyen világosság, onnantól kezdett Isten ebben a világban munkálkodni. Isten a hetedik napon csak a teremtés munkájától nyugodott meg, de azóta is folyamatosan dolgozik: Ján 5:17 "Jézus pedig felelt nekik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom." Az idõ alkotása elõtt is létezett a föld és az ég, de az örökkévalóságban alkotta azokat Isten. Ezért lehetetlen megmondani a föld életkorát, mert nem lehet akkorról, és mikorról beszélni, ahol idõ sincs. Az idõ kezdetét én a fény teremtésétõl kezdve számolom, mert a Biblia onnan kezdi feljegyezni azt, hogy Isten munkálkodni kezdett ebben a világban: "Legyen világosság!", majd ezt a fényt nevezte nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának, "és lett este és lett reggel, elsõ nap." Szerintem azért nem jegyzi le a Biblia hogy milyen szavakkal teremtette Isten az eget és a földet, mert azok a parancsszavai nem az idõben hangzottak el, hanem az örökkévalóságban. Ráadásul minden ami látható, a láthatatlanból állott elõ Isten szavára, tehát mielõtt idõ lett volna, Isten már munkálkodott, csak nem ebben a világban.
"színbólumok", OMG! Tehát, ezt ne úgy értsd, hogy konkrétan négy nap, hanem szimbolikusan. Ezért tudják sokan összeegyeztetni az õsrobbanás-elméletet a teremtés-elmélettel. Egy nap=egy korszak. Dinókról azért nem ír az Ószövetség, mert az akkori emberek tudása gyérebb volt a maiaknál. Hiszen azt ókori emberek írták.
Úgy hogy isten szeme mindent lát , ergo sötétben is. Más kérdés?
isten nem létezik
Isten országában 1 nap az ezer év és mivel mindenható így nincs szüksége napra ahhoz hogy tudja az idõt.
Isten Dinoszauruszokat teremt - Elpusztítja az összeset
* "lesz sok-sok nálam okosabb, aki többet segít, mint itt bárki[, aki Ctrl+V]"
Isten Unalomból teremt valamit - hopp, túl okos lett.
Bizony nem a Nap világosságáról van szó , mert Isten amikor elválasztotta a világosságot a sötétségtõl nem volt égitest az égen.A napokról van szó amelyek az élet elindulásával kezdõdtek. Az égitestek pedig a megvilágítás eszközei.Kezdetben nem volt más világítótest.
@38 bocsáss meg, de nem a nap adja a fényt. Itt a földön igen, de most általában a fényrõl, a világosságról van szó. Az egész naprendszerben. A fény energia. Errõl beszélünk a teremtés elsõ napján.
És a látást hogyan választod el a vakságtól? Voltak régen a keveredett látás-vakság mezsgyéjén éldegélõk, oszt jött isten és mindent jól szétválasztott? :)
az hogy "nap" csak egy egység amit mi emberek használunk, azis lehet hogy Isten 1 egység alatt teremtette meg a földet amit az emberiség 7részre osztott és ezek lettek a "napok". a fénnyel való dolgok meg hülyeségek mert hiába van fény ha azt vlmi eltakarja -.-" speciál arra gondolok, hogy a Föld egyik felén világos van a másikon meg sötétség ergo a fény létrejötte és ezzel 2pólussá osztódása hülyeség mert a Nap adja a fényt.
"A sötétség a fény hiánya. Ez egyszerû fizika. Mit választ el pontosan mitõl? ;D A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad." A látást a vakságtól .
Igen. Arról nem is beszélve, hogy a rossz döntéseinkbõl tudunk tanulni és fejlõdni.
Elõzõ: asszem elõre látja az összes lehetséges jövõdet, és elzárkózik attól, hogy a szabad választásodba belelásson.
Isten miért teremtett "szabad akaratú" embereket, ha - mivel mindenható - elõre látja a jövõjüket? Szívatja õket a tiltott gyümölccsel meg a kiûzetéssel, közben elõre lát mindent. Retardált-e netán?
Abban a pillanatban ahogy megszületett a fény, el is lett választva a sötétségtõl. Hiszen egy dualitás alakult ki, ami abból áll hogy két különbözõ pólus van: az egyik pozitív a másik negatív. Vagyis a világ nem egyetlen nagy fényesség lett, hanem vannak részei amelyek sötétben vannak. A sötét és a világos szétválasztása a fizikán túl erõsen szimbolikus is.
A sötétség a fény hiánya. Ez egyszerû fizika. Mit választ el pontosan mitõl? ;D
Attól a naptól kezdõdött amikor Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtõl.Ezek a napok.
:D
"A Föld és az ég " Az az ember aki nem tudja hogy nincs ég az szégyellheti a butaságát.Nem kell a felfogásához sok ész de akinek ennyi sincs?Miért kutattak az emberiség legjobbjai?

Miért van az hogy tegyük fel együtt vagyok egy lánnyal és minden jó a sex is meg ájuldozik hogy milyen jó velem a sex satöbbi, aztán ha szakitunk neadj isten akkor a hátam mögött összehord olyan baromságokat amik nem igazak?

Ráadásul ellent mondanak annak amit akkor mondott nekem mikor még együttvoltunk?

Legjobb válasz: Nyugi nálam is ez volt. Most szakítottunk egy hónapja. Ilyenkor meghülyülnek vagy nem tom, ne foglalkozz vele.

Nyugi nálam is ez volt. Most szakítottunk egy hónapja. Ilyenkor meghülyülnek vagy nem tom, ne foglalkozz vele.
Mi van ha akkor játszotta magát?Amúgy ne foglalkozz vele szimpla bosszú.
A kérdező hozzászólása: Tuti nemjátszotta magát :O ismerem már annyira õket hogy észrevegyem ha valamejk csak játsza magát ...... bosszúra meg nemértem mért van oka elmentem vele olaszországba egy hónapra és szarrá untama fejem mert nemtudok oalszúl õ meg perfekt de jóarc maradtam hogy lássa mennyit jelent nekem bárhova elmegyek vele erre mikor hazajöttünk minden hülyeséget a fejemhez vág ez esett a legsazrabbul idézem "azért nemtudtam jóérezni magam olaszországba mert te ottvoltál" ... közbe meg õ könyörgött hogy mennyek vele ... én ezt nemértem :S
A kérdező hozzászólása: Egyépként mi is már 2 hónapja szakítottunk most köszönõviszonyba vagyunk mert egy suliba járunk a kérdésemet azért tettem fel hogy ha netalán tán valaki értené egy kicsit a nõket ezen a téren akkor ír valami okosat :D mert szerintem elõ fog ez még forduli meghát szeretném emgtanulni kezelni is ezt mert azért nemvalami jó ha a barátaimtõl hallom hogy miket terjeszt stb :S én is tudnék de nemlátom értelmét.
A kérdező hozzászólása: hibákért bocs :O hajlamos vagyok rá sajan

Ha Isten teremtette a földet, és az embereket, akkor a földönkívülieket ki teremtette?

Mert az biztos,hogy nem csak mi vagyunk egyedül és egyetlen civilizált fejlett lények az egész univerzumba.Tudományossan még nem bizonyították(legalábbis a nyilvánosság elé nem tárták),hogy léteznek földönkívüliek!És ha Isten teremtette ?ket,akkor egyhelyen leszünk a menyeknek országába? Vagy a pokolban!

Legjobb válasz: Egyébként meg a Vatikáni Obszervatórium vezetõje is elismerte e lehetõségét a Földön kívüli életnek.

Aki kicsit is tisztában van az univerzum méreteivel az tisztában van azzal is, hogy a valószínûsége annak, hogy máshol is legyen "élet" konvergál a 100%-hoz. De ami lényeges: az Univerzum nem mai találmány. Így cseppet sem biztos, hogy az a "földönkívüli" most él. Lehet, hogy hárommilliárd éve élt egy hasonló bolygón, mint a Föld. És azóta már a bolygó sincs meg. A nagy számok törvénye alapján közel 10.000.000 a földi élethez HASONLÓ élet kialakulására alkalmas bolygók száma. Az, hogy ezt a vallással hogyan lehet összeegyeztetni, az már más kérdés. Amikor a Biblia született, még nem voltak "ufók", nem voltak "távoli galaxisok". Ha szükséges, modernizálják a Bibliát is, és akkor megtudjuk, hogy mi az igazság - a vallás szemével.
Egyébként meg a Vatikáni Obszervatórium vezetõje is elismerte e lehetõségét a Földön kívüli életnek.
ennyi erõvel isten is csak egy mese, mindenki hallott róla, de senki nem látta...
kedves elsõ: egyetlen hangyának csinálnál egy egyész szobát elfoglaló terráriumot?
Xenu.
A 13:37-esnek. A kislányom úgy született, hogy a terhesség lehetõsége tartott a nullához. Amúgy szerintem is vannak "földönkívüliek". A Bibiliában olvashattál gonosz angyalokról, hatalmasságokról, akik a második égben élnek. És igen, Isten teremtette õket. Igaz, nem ilyennek.
Miért is biztos, hogy nem csak mi vagyunk?
"Mert az biztos, hogy nem csak mi vagyunk egyedül" Jahh... nuku bizonyíték, csakhát akkoris... nem vagyunk egyedül mer az olyan jó lenne... Majd ha találunk egyet vagy õk találnak minket, megkérdezzük nekik is van e mesekönyvük:)
A meséket az emberek saját vagy mások szórakoztatására talál ki. Én szeretem a sci-fit, de azért nem veszem komolyan. A hit és vallás azért jóval több. Olyasmi a viszony, mint áltudomány és valódi tudomány között.
Ennyi erõvel azt is kérdezhetnéd, hogy a sárkányokat meg a griffeket ki teremtette. Meg a tündéreket, szfinxeket, vámpírokat, dzsinneket stb. A földönkívüliek a modern kor meséi.
Hát nekem olyan fura h elhitetitek h van Isten...az nem bizonyiték h van univerzum meg mi :/ sztem ha lenne Isten és minket választott ki arra h uraljuk a Földet akkor nem hagyná h legyenek háborúk meg segítene pl a tudomány fejleszésében h megtudjuk állítani a környezetszennyezést.
Természetesen vannak földön kivüliek akiket szintén Isten teremtett, és én itt a szellem teremtményekre gondolok, az angyalokra, démonokra amelyek léteznek. Együtt ezekkel a teremtményekkel nem leszünk, hiszen a Biblia úgy írja, hogy az emberek nem a mennyben fognak élni hanem itt a Földön, és pokol sem az a hely melyre sokan úgy gondolnak, hogy Isten ott kínozza az embereket, mit gondolsz egy szeretõ Isten tud kínozni valakit örökkön-örökké egy elkövetett bûn miatt, te megtennéd? viszont van egy meghatározott számú embercsoport akik a haláluk útán szellemek lesznek és a számuk 144000.
Isten az Univerzum teremtõje, tehát nem a Föld teremtõje csak, hanem a többi bolygó, stb, és a földönkívüliek teremtõje is.
Tévedtek, hogy nincs Istenrõl bizonyíték, hiszen itt van az egész Univerzum, ez mind az Õ alkotása, és mi emberek is. Isten nem úgy van, hogy mi itt vagyunk, õ meg ott, hanem ez az egész EGY. Az Egység, THE ONE, a szeretet pedig az Egység felismerése, vagyis annak a felismerése, hogy én meg te, az ugyanaz. Én meg õ, az is ugyanaz. "A szeretet a formanélküli felismerése a másik emberi lényben" (Eckhart Tolle) Úgy érti, Isten nem nyilatkozik meg formában(nincs anyagi teste, formája) és bennünk is ott van a formanélküli, mondjuk "lélek", vagyis Isten, és ez mind EGY. Elég elvont érvelés, viszont a szó az anyagi világ szüleménye, és nehéz ezért a nem anyagi dolgokat szavakkal ábrázolni.
hát. az én álláspontom. most ne nevessetek ki. de az. hogy ezt a hívõsdit max. úgy lehet megoldani hogy.. hát.. na! írok egy kis rövid Bibliát! ok? na szóval... A végtelen nagy univerzumban nem létezett semmi. Ám egyszer csak egy órási robbanás történt és megszületett az elsõ Isten. Ez az isten megteremté a galaxisokat majd az alisteneket. ekkor a galaxis Istenei megteremté vagy százezer kis mását. Õk voltak a Naprendszer Istenek kik maguk arcát is formálhatják. Az egyik galaxisban megszületett az Ember (kinézetû) nevû Isten. Megteremté a földön az életet, az állatokat, növényeket s hagyja õket fejlõdni. Sok millió év pihenés után az isten elhatározá hogy eltörli a dinoszauruszokat, majd alszik még pár millát. Ekkor újra felébred az álmából és midõn milyen erõteljesen még sosem látták megteremté az arcmását az Embert... és most itt vagyunk:)
Hát én nem akarlak megsérteni...de nagy valószínüséggel nem létezik Isten . és minket sem teremtettek hanem kifejlõdtünk más fajokból vagy meteorral érkeztünk a Földre ...kb ugyanígy a földönkívüliek is csak nem a Földre :/
Lehetséges és keressük, de nem biztos hogy fogunk is találni. Addig meg felesleges is intelligens f.k.-rõl beszélni.
Nem megmagyarázhatatlan lényeket keresünk más bolygókon, hanem a miénkhez hasonló vagy ugyanolyan életet, ami pedig lehetséges, mert miért nem volna az? A földönkívüliek magyarázhatók, Isten nem. Az meg marhaság, hogy nem láttuk õket. Mi is csak a Holdig jutottunk és mégis létezünk.
Nem véletlen, hogy egyiket sem mutogassák..:) Viccet félre téve, azért aki hívõ és el sem tudná képzelni az életét isten nélkül, még õ is azt mondja, m hogy HISZ. A földönkívüliekbõl meg ugyan annyi fizikai bizonyíték van, mint istenrõl(nulla), de ez fix hogy ilyen van... kizárt dolog hogy ne lenne, mer ez annyira misztikus.
De az olyan nagy az univerzum elég jó érv. Megkérdezhetném: mutassa már meg valaki istent.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat, csak egy valami:hova tünnek a válaszok, mért nincs mind kiírva?
Mindig ez a bugyuta "de olyan nagy az univerzum" szakállas érv. Mutasson már valaki valamit, ha annyira 100% hogy léteznek.
ide is megérkezett a JT propaganda Akik nem hiszik Isten létezését, ellnben kardoskodnak a földönkívüliek mellett, olvasgassák kicsit az istenérveket. Ha ilyen módon bebizonyítják a földönkívüliek létezését, talán elgondolkodom rajta.

Ha Isten létezik akkor tuti skizofrén? Isten mit lát a tükörben?

Én nem hiszek a keresztény Istenben, de sokat gondolkoztam ezen. És ha egy pillanatra elfogadjuk hogy létezik, akkor felmerül több kérdés. Ha mindenható, akkor miért engedte,hogy a Gonosz ekkora hatalomra tegyen szert amikor könnyedén megakadályozhatta volna az egészet? Szerintem nem engedte, egészen egyszer?en nem tudott ellene mit tenni. És ha a világban létezik Gonosz, akkor az bizony Istenben is létezik. Az ? egyik része. A jin-jangból (is) kiindulva. Akiben hatalmas a "jóság" az valahol megbosszulja magát, és legalább ugyanannyi "rossz" is van benne. A természet a kiegyenlít?désre törekszik. Ezért vanaz hogy az emberek többsége se nem jó igazán se nem rossz igazán, hanem valahol középen lavíroz, hol egy picit rossz irányba, hol egy kicsit jó irányba, viszont a végletek nagy er?vel dinamikusan váltva csapnak át egymásba mint pl. a mániás depressziónál (vagy bipolár betegségnél). Ezek szerint Isten egyik személyisége lenne a Gonosz. Ha nekem Istent el kell képzelni, akkor ? egy sötét szobába ül, fogalma sincs semmir?l, egész egyszer?en a személyiségei küzdelmének megnyilvánulásai "vagyunk". A "mi világunkban" nem választható el a mi gondolataink, cselekedeteink és a környezetünk által rá adott válasz, vagyis a tükör. Isten lehet hogy fél tükörbe nézni? Hiszen azt nem ? "teremtette". :-) helloka.

Legjobb válasz: Szerintem azt a kérdést, hogy milyen Isten, vagy milyenek az istenek csak azután lehet vizsgálni, ha elõbb azt vizsgáljuk meg, hogy létezik (léteznek-e). Persze, feltehetõ úgy is a kérdés, hogy milyen isten létezhet és ezzel el lehet indítani egy találgatási láncot, csak van-e értelme?

Szerintem azt a kérdést, hogy milyen Isten, vagy milyenek az istenek csak azután lehet vizsgálni, ha elõbb azt vizsgáljuk meg, hogy létezik (léteznek-e). Persze, feltehetõ úgy is a kérdés, hogy milyen isten létezhet és ezzel el lehet indítani egy találgatási láncot, csak van-e értelme?
Isten saját képére teremtette meg Ádámot, tehát ugyan azt, mint Ádám. Aztán mi köze van az európai és közel-keleti monoteista vallásokhoz a kínai életfilozófiához?
Jézus a példa arra, hogy a jin-jang elmélet megcáfolódott!
A kérdező hozzászólása: jó, a többirõl meg úgy látom hogy mind valami csodás feltámadásokról szól.. azért nem fogom végignézni mindet, mert mindenki azt mond amit akar és ha 80-an mondják is el mit tapasztaltak, akkor sem fogom elhinni nekik, a másik oka meg az hogy én velem is történt "csoda" és volt hogy majdnem meghaltam, de marhára nem emlékszem semmire hogy történt volna bármi is velem akkor. egyébként most szerintem félreértettél valamit mert nem arról van szó hogy engem meg kéne gyõzni bármirõl is, csak kíváncsi vagyok ki mit szól ehhez a furcsa teóriához amit felvetettem, de erre kifejezetten nem reagált senki.
Bakker, nem olvastam a kommenteket de a kérdezõkommentje nagyon elgondolkottató és téll. van ben valami, ja ja télleg! :D
A kérdezõ utolsó hozzászólásában nagyon jól megfogalmazta, hogy miért nem lehet az ateistáknak elmagyarázni Isten létezését. Ha eget rengetõ csoda történik, akkor sem hiszi el egy ateista :)
Ez attól függ milyen alaknak képzeled el, lévén h nem létezik. Ha létezne, akkor egy csomó dolgot nem hagyna (katasztrófák, bûnözés) értem én, hgy minden okkal történik, de arról még nem hallottunk, hogy mondjuk egy terrorista isteni büntetést kapott volna. Ha nincs aki közbelépjen ilyen helyzetekben, akkor aztán hasznos hozzá imádkozni állandóan
A kérdező hozzászólása: de ha létezik csak épp a rossz is és a jó is az õ személyisége, egyedül maga ellen nem tud semmit tenni akkor lehet hogy "hagyja" a katasztrófákat. am. én nem vok ateista csak istenhívõ sem :-D ... és az h nem hisz el valaki mindenféle "mesét" meg a szomszéd julcsi néninek az unoka hugának a legjobb barátnõjének a barátjának megjelent jézus és azt mondta hogy az nem istenhívõség hanem egészséges szkepticizmus kérdése :-D meg a putris kiscsaj két hét éhezés után megtalálta Istent... szerintem egy 1000-ért is megtalálta volna :-D ... köszi mindenkinek az eddigieket :-)
Istent nem lehet felfogni. Nem érthetjük meg, hogy mit, és hogyan csinál, esetlleg csinálna. Gondolj csak bele: ha Istent fel tudnánk fogni agyunkkal, akkor Isten felé kerülnénk, vagy minimum egyenrangúak lennénk vele. Meg aztán, ha be lehetne bizonyítani, hogy létezik, akkor az egész hit elvesztené az értelmét. Szerintem igenis létezik. Biztos vagyok benne. Érzem. Isten megadja a választási lehetõséget jó, és rossz között, és ez a választásunk kihathat mások életére jó, vagy rossz irányba. De az ember, ezt nem értheti igazán, mint annyi minden mást sem. Ez csak egy 15 éves teóriája volt, aki hisz Istenben, és elfogadja Jézust megváltójaként. Kérlek tegyél fel magadnak egy kérdést: Ha a Bibliára valaki találn valami cáfolhatatlan bizonyítékot, és bebizonyítaná, hogy Isten létezik, és törõsik velünk, akkor a kezébe adnád az életed? Mert szerintem akkor sem. Ha ennyi nem elég, nem lehetne annyi bizonyítékot találni, hogy Isten kezébe add az életed, és Jézust elfogadd megváltódként.
A kérdező hozzászólása: jaj még csak az elsõ videón vagyok túl, de 15 napos böjt után nem is csodálom hogy közel került a jóistenhez valaki... amúgymeg az hogy valami putriba egy lánynak megjelent az úr vagyis ezt mondja valahogy nem bizonyít nekem semmit... végig fogom szenvedni a többi videót is csak nem egyszerre
A kérdező hozzászólása: szerintem nem értetted a bõvebb magyarázatot :-DD
Bocsi, te mit látsz a tükörben?Szerintem ne gondolkozz, még meg árt.Ennyi hülyeséget, hogy vagy képes ki gondolni?21-dik század...rémlik valami?
A kérdező hozzászólása: és túl meseszerû és túl gyakorlati ennyi erõvel az angyalokat is Isten teremtette, és a kérdés ugyan az... Isten "hibáinak kivetülése" akkor nem az emberekre hanemaz angyalokra, nem mindegy? vagy azok csak voltak, vagy Isten mit teremtett egyáltalán a Földet, vagy az univerzumot vagy mi?
A kérdező hozzászólása: hiányos
A kérdező hozzászólása: nem tudhatod.
A kérdező hozzászólása: van hát, hipotézisnek hívják :-D
A kérdező hozzászólása: Nem lehet azt mondani hogy a vallásoknak semmi köze egymáshoz hiszen ugyan azt akarják megmagyarázni.
Én személy szerint nem tudok elképzelni olyan embert, aki nem skizofrén. Maga a tény, hogy önmagunkra tudunk reflektálni, naplót tudunk írni, el tudjuk különíteni a múltbeli énünket a jelenbelitõl, már többféle személyiséget feltételez (akár egy idõben is). Egy barátnõm teóriája szerint mindannyian isten egy-egy lélekdarabja vagyunk, és azért kerültünk erre a bolygóra, hogy egymással kölcsönhatásba lépjünk. Logikus gondolat, hogy Lucifer nem különálló jelenség, hanem Isten "személyiségének" egy darabja. S amennyiben mindannyian Isten képmására teremtettünk, mindünkben van Isteni és Ördögi is.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!