Találatok a következő kifejezésre: Ha Isten akkor (218 db)

Nem lenne "humánusabb", ha azokat, akik a pokolba kerülnek, Isten inkább végleg "elaltatná", ahelyett, hogy embertelen, gyalázatos kínokat kelljen elviselniük örökké az embereknek?

Az állatokat is elaltatjuk, ha betegek, és meg akarjuk kímélni a szenvedésekt?l ?ket. Vajon egy érz? ember nem kaphatná meg akkor legalább a lehet?séget arra, hogy éljen vele, ha azt választaná? Isten valószín?leg állatoknak tekinti már azokat, akik a pokolra kerültek, persze lehet, hogy még annak sem, és ha így van, akkor jogosan. Az örök halál sem kisebb büntetés, mint az örök gyötrelem, csak kulturáltabb, emberségesebb.

Legjobb válasz: Az ellenvetés az, hogy Isten erkölcstelen lenne, ha végtelenül kínozná a gonoszokat, és így jobban hasonlítana a Sátánra, mint az Istenre. Az a gondolat, hogy a büntetés örökké tart, nem egyeztethetõ össze azzal a biblikus tanítással, hogy az Isten szeretet (I. János 4: 16). Clark Pinnock evangéliumi annihilácionista ezt írja: „Erkölcsi szempontból elviselhetetlen az örök kínzás, mert Istent vérszomjas szörnyeteggé teszi, aki öröktartó Auschwitz-t rendel olyan áldozatok számára, akiknek még azt sem engedi meg, hogy meghaljanak.” J. I. Packer, viszont, ezt állítja: „Az érzések, melyek alapján az emberek azt akarják, hogy igaz legyen a „feltételes halhatatlanság,” véleményem szerint nem a felsõbb rendû szellemi érzékenységet tükrözik, hanem a világi érzelmességet, ami feltételezi, hogy a mennyben ugyanolyan érzéseink lesznek mások iránt, mint jelenleg, és Isten igazságos ítélete nyilvánvalóvá válása miatt tapasztalt örömünk a mostaninál nem lesz nagyobb.” Más racionális érvek is vannak, minthogy Isten nem büntethet meg végtelen idõre olyan bûnt, amelyet idõben követtek el, és hogy a büntetés helye elviselhetetlen folt lenne Isten tökéletes, újraformált univerzumában. Így válaszolnék: 1. Elsõsorban, Isten lényét nem lehet emberi ésszel tökéletesen felfogni, és a racionális érvek emiatt nem föltétlenül helyesek. Mint teremtmény, nem követelhetem meg a teremtõmtõl, hogy csak az én elképzeléseim szerint viselkedjen. Isten ezt mondja magáról: „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál.” (Ézs 55: 8-9). 2. Nincsen sok bûn, ami számomra szörnyûbb az Auschwitzban elkövetettnél, vagy a manapság elég gyakran elõforduló „etnikai tisztogatásoknál.” Ez utóbbi viszont, nem nagyon különbözik attól, amit Izrael népe Isten parancsolatára tett Kánaán lakosságával (pl. Józsué 6: 17-21). Most egy másik szövetség alatt élünk, és ezt szellemi értelemben lehet magyarázni, de eredetileg fizikális értelemben történt meg. Olyan történetek miatt, Marcion második századi tanító kidobta az egész ószövetséget, és olyan újszövetségi kánont állított össze, amely csak azt tartalmazta, ami neki tetszett, mert „nem tudta elképzelni, hogy a teremtõ Isten így viselkedne.” Veszélyes, ha csak annyit fogadunk el a Szentírásból, amely megegyezik az elképzeléseinkkel, és a többit vagy kidobjuk, vagy kicsavarjuk. 3. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy Isten nem csak a szeretet, hanem igazságos Isten is, aki haragszik a bûnre (pl. II. Mózes 34: 6-7). Kánaán népét azért irttatta ki, mert kegyetlen és undorító vallásuk és szokásaik voltak. Emlékezzünk arra is, hogy majdnem az egész föld bûnös lakosságát ölte meg Isten az Özönvíz által. 4. Hogy mennyire súlyos egy bizonyos bûn, nem függ attól, hogy mennyi idõt vett igénybe az elkövetése. Egy ház kirablása órákig tarthat, de ahhoz, hogy lelõjek valakit, csak néhány másodpercig. A gyilkosság pedig súlyosabb bûn, mint a lopás, és nagyobb büntetést igényel. 5. Az sem mindegy, hogy ki ellen vétkezem. Ha bántok egy állatot, bûn lehet, de ha bántok egy ismeretlen embert, bizonyára az. Ha bántom az édesanyámat, viszont, az mindkettõnél súlyosabb, és nagyobb büntetést igényelne. Ki mondhatná, hogy ha vétkeztem a végtelenül szent Isten ellen, nem érdemelnék véget sem érõ büntetést? Ha a tradicionálisak Istene nem elég szeretõ, lehet, hogy az annihilácionisták Istene nem elég szent. 6. Elfogadhatatlan az az állítás, hogy a tradicionálisak Istene szörnyeteg. Végül is, nincsen megírva, hogy Isten maga kínozza a gonoszokat, ami nem valószínû, ha ki vannak zárva jelenlétébõl. Egyszerûen a sorsukra hagyja õket, amely gyötrõdéssel jár. 7. Biztosak lehetünk abban, hogy Isten tökéletes igazságossággal fog ítélni. Vannak utalások rá, hogy nem minden büntetés lesz egyforma az ítélet napján, pl. Máté 10: 15; 11: 21-24; Luk 12: 47-48; Jel 22: 12, részletek, azonban, nincsenek. 8. Nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy olyan Istent nem lehet szörnyetegnek nevezni, aki minden lehetségeset megtett annak érdekében, hogy teremtményei ne szenvedjenek örök büntetést: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3: 16). Isten nem akarja, hogy a pokolba kerüljünk - a döntés a miénk.

Az ellenvetés az, hogy Isten erkölcstelen lenne, ha végtelenül kínozná a gonoszokat, és így jobban hasonlítana a Sátánra, mint az Istenre. Az a gondolat, hogy a büntetés örökké tart, nem egyeztethetõ össze azzal a biblikus tanítással, hogy az Isten szeretet (I. János 4: 16). Clark Pinnock evangéliumi annihilácionista ezt írja: „Erkölcsi szempontból elviselhetetlen az örök kínzás, mert Istent vérszomjas szörnyeteggé teszi, aki öröktartó Auschwitz-t rendel olyan áldozatok számára, akiknek még azt sem engedi meg, hogy meghaljanak.” J. I. Packer, viszont, ezt állítja: „Az érzések, melyek alapján az emberek azt akarják, hogy igaz legyen a „feltételes halhatatlanság, ” véleményem szerint nem a felsõbb rendû szellemi érzékenységet tükrözik, hanem a világi érzelmességet, ami feltételezi, hogy a mennyben ugyanolyan érzéseink lesznek mások iránt, mint jelenleg, és Isten igazságos ítélete nyilvánvalóvá válása miatt tapasztalt örömünk a mostaninál nem lesz nagyobb.” Más racionális érvek is vannak, minthogy Isten nem büntethet meg végtelen idõre olyan bûnt, amelyet idõben követtek el, és hogy a büntetés helye elviselhetetlen folt lenne Isten tökéletes, újraformált univerzumában. Így válaszolnék: 1. Elsõsorban, Isten lényét nem lehet emberi ésszel tökéletesen felfogni, és a racionális érvek emiatt nem föltétlenül helyesek. Mint teremtmény, nem követelhetem meg a teremtõmtõl, hogy csak az én elképzeléseim szerint viselkedjen. Isten ezt mondja magáról: „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál.” (Ézs 55: 8-9). 2. Nincsen sok bûn, ami számomra szörnyûbb az Auschwitzban elkövetettnél, vagy a manapság elég gyakran elõforduló „etnikai tisztogatásoknál.” Ez utóbbi viszont, nem nagyon különbözik attól, amit Izrael népe Isten parancsolatára tett Kánaán lakosságával (pl. Józsué 6: 17-21). Most egy másik szövetség alatt élünk, és ezt szellemi értelemben lehet magyarázni, de eredetileg fizikális értelemben történt meg. Olyan történetek miatt, Marcion második századi tanító kidobta az egész ószövetséget, és olyan újszövetségi kánont állított össze, amely csak azt tartalmazta, ami neki tetszett, mert „nem tudta elképzelni, hogy a teremtõ Isten így viselkedne.” Veszélyes, ha csak annyit fogadunk el a Szentírásból, amely megegyezik az elképzeléseinkkel, és a többit vagy kidobjuk, vagy kicsavarjuk. 3. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy Isten nem csak a szeretet, hanem igazságos Isten is, aki haragszik a bûnre (pl. II. Mózes 34: 6-7). Kánaán népét azért irttatta ki, mert kegyetlen és undorító vallásuk és szokásaik voltak. Emlékezzünk arra is, hogy majdnem az egész föld bûnös lakosságát ölte meg Isten az Özönvíz által. 4. Hogy mennyire súlyos egy bizonyos bûn, nem függ attól, hogy mennyi idõt vett igénybe az elkövetése. Egy ház kirablása órákig tarthat, de ahhoz, hogy lelõjek valakit, csak néhány másodpercig. A gyilkosság pedig súlyosabb bûn, mint a lopás, és nagyobb büntetést igényel. 5. Az sem mindegy, hogy ki ellen vétkezem. Ha bántok egy állatot, bûn lehet, de ha bántok egy ismeretlen embert, bizonyára az. Ha bántom az édesanyámat, viszont, az mindkettõnél súlyosabb, és nagyobb büntetést igényelne. Ki mondhatná, hogy ha vétkeztem a végtelenül szent Isten ellen, nem érdemelnék véget sem érõ büntetést? Ha a tradicionálisak Istene nem elég szeretõ, lehet, hogy az annihilácionisták Istene nem elég szent. 6. Elfogadhatatlan az az állítás, hogy a tradicionálisak Istene szörnyeteg. Végül is, nincsen megírva, hogy Isten maga kínozza a gonoszokat, ami nem valószínû, ha ki vannak zárva jelenlétébõl. Egyszerûen a sorsukra hagyja õket, amely gyötrõdéssel jár. 7. Biztosak lehetünk abban, hogy Isten tökéletes igazságossággal fog ítélni. Vannak utalások rá, hogy nem minden büntetés lesz egyforma az ítélet napján, pl. Máté 10: 15; 11: 21-24; Luk 12: 47-48; Jel 22: 12, részletek, azonban, nincsenek. 8. Nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy olyan Istent nem lehet szörnyetegnek nevezni, aki minden lehetségeset megtett annak érdekében, hogy teremtményei ne szenvedjenek örök büntetést: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3: 16). Isten nem akarja, hogy a pokolba kerüljünk - a döntés a miénk.
Igen persze, de ha nem lenne benne fájdalom és örök kárhozat, akkor az egyház mivel ijesztgette volna az embereket évezredeken keresztül? (És még ma is)
A kérdező hozzászólása: Elõször is én nem állítottam azt hogy Isten nyimi nyomi stb. Akinek ilyen eszébe jut, szerintem inkább arra illik ez a jelzõ. Az élet elvétele szerintem nem kisebb büntetés mint a pokol. Örökre megszûnni létezni, nem egy pozitív dolog, sõt. Élni jó. Amíg az ember él, Isten lehelete van benne, mert Isten nélkül senki sem maradhat életben, mert Õ az Élet. Még az ördögök is élni akarnak, pedig nekik aztán tényleg semmi értelme létezniük...Egy ember azért akarhatja esetleg a halált választani, mert nem akar Isten, és a szerettei nélkül élni.
A kérdező hozzászólása: "Na figyelj: akik a pokolra kerültek, azok másokkal már embertelenül viselkedtek, azért kerültek a pokolra. Csak azt kapják vissza, amit másoknak okoztak." Az jut a pokolba, aki nem mosta meg magát a Bárány Vérében. Aki ezáltal bûnös maradt. Nem feltétlenül viselkedtek "embertelenül" másokkal. Ha Jézus nem halt volna meg az emberekért, mindenki a pokolba kerülne.
9:23; Én éppen a "pokol-duma" miatt vagyok ateista, egyáltalán nem reális dolog a "nagy-igazságos-isten" részérõl, hogy kb. 70-80 év alapján (ideális esetben!) örök idõkre érvényes ítéletet szabjon ki. Ez minden csak nem igazság. Tehát a keresztények Istene egy nagy oximoron (igazságosnak mondják, de nagyon nem az), ebbõl következõen nem létezik.
nincs is tüzes pokol! Prédikátor 9:7, 12 (Károli)
A 9:23nak: abból amit írtál eggyáltalán nem következik az hogy nincs Isten. Nem jó a következtetésed..
A kérdező hozzászólása: Tehát Isten azért tartja életben az embereket a pokolban, hogy irtózatosan szenvedjenek, mert úgy gondolja, hogy a végsõ halál az jobb lenne nekik...Nem tudom felfogni, ha már lemondott azokról az emberekrõl, sõt gyûlöli õket, akkor miért nem veszi el az életüket...Vagy akkor "mondja azt", hogy 100 évig kell szenvedniük, és utána meghalhatnak. A végleges halál gondolata nem egy leányálom az embereknek, egyáltalán nem kisebb büntetés, csak "emberségesebb"...
Ez pontosan így is van ahogy mondod, kedves Kérdezõ! Ha megnézzük a szervezetünket, az küzd az életben maradásért. Ha halálközeli élményben van részünk minden porcikánk, sejtünk, izületünk küzd azért, hogy megmeneküljünk. De ha csak egy kisebb seb esik rajtunk, azis képes önmagától begyógyulni. Küzd a gyógyulásért. Ezért a halál igenis büntetés. Ádáámnak és Évának, mint fentebb kifejtettem, ez volt a büntetése (1Mózes 3:16-19) Itt Isten nem beszélt arról, hogy szenvednek ameddig élnek meghalnak és tovább szenvednek. A halál a büntetés. NINCS ÖRÖK GYÖTRELEM!!!! DE A JÓHÍR, hogy Jézus váltságáldozati halála által reménykedhetünk a feltámadásban! :)
Imádom ezt az "Isten meg akart téríteni, de nem hagytad" szöveget. Egy kétezer éves könyv meg egy mese a vízen járó pasiról elég gyenge próbálkozás Isten részérõl. Ha valóban észre akarja vetetni magát, csinálhatná úgy, hogy az nyomot is hagyjon az értelmesen gondolkodó átlagember lelkében.
Igen, jobb lenne azoknak, akik elkárhoznak, de ezzel sérülne Isten igazságérzete. Hiszen hiába fáradozott azért, hogy az illetõt magához térítse, akkor miért legyen a kedvére?
A szeretet elfogad. A liberalizmus elfogad. Állítólag Isten is elfogad... Nos, ha Isten maga a szeretet, akkor csak "liberalista nyominger" lehet a fentebbiekbõl következtetve; )
A kérdező hozzászólása: 08:37 "a) De miért nem akadályozza meg Isten, hogy bûnében megátalkodva haljon meg az ember? Mert Isten kegyelme sohasem hat kényszerítô erôvel, nem szünteti meg a személyes szabadságot. Az ember szuverenitását, vagyis önrendelkezését tiszteletben tartja Isten akkor is, ha saját vesztünket okozzuk vele." De Isten "kényszerítõ erõvel" is be tud avatkozni egy ember életébe, pl. egy tragédia, súlyos betegség vagy más súlyos szenvedés által, amin keresztül több esélye van megtérni az embernek. Azon felül nem mindegy az sem, hogy ki mennyi idõt kap a megtérésre. Van, aki 80 évig él, és addig számos módon beavatkozik az életébe Isten, hogy megtérjen, és 78 évesen jut hitre, és van, aki 25 évesen hal meg, és Isten csak 1 lehetõséget ad neki, aztán meghal, szinte gyerek fejjel kárhozik el, úgy, hogy nem ölt meg senkit. Lehetne még rengeteg példát írni arra, hogy Isten különbözõ mértékben avatkozik be az emberek életébe, és van, akinek sokkal több lehetõséget ad, mint másoknak. Persze ez az Õ joga, én nem kérdõjelezhetem meg! A másik dolog, hogy szerintem az ember nem tudatosan választja a poklot, hiszen nyilván fogalma sincs, hogy mit választ, mert, ha tudná, soha nem választaná azt. Az emberek "nem tudják, mit cselekszenek", ahogy Jézus is fogalmazott, amikor tulajdonképpen a pokol mellett döntenek. De a kérdésem nem is ez volt, hanem az, hogy miért nem engedi meg a kegyes halált Isten azoknak, akik ezt kérik Tõle. Hiszen ez még az állatoknak is kijár. Isten mindenkinél jobban tudja, hogy az Õ hiánya elviselhetetlen, testileg, lelkileg kibírhatatlan, és a pokol egyéb gyalázatos gyötrelmeirõl, embertelen kínjairól ne is beszéljünk. Az Isten átkát ember nem képes elviselni, ezért is teszi halhatatlanná ott is az embert Isten, mert a pokol kínjaiba rövid idõn belül mindenki belehalna. A létezésük értelme a továbbiakban csak a kínzásukban rejlik, semmilyen más értelme nincs annak, hogy életben vannak tartva az emberek ott, csak hogy lehessen embertelenül gyötörni, kínozni õket. Nem szeretnék ezzel Isten ellen lázadni, csak nem értem, hogy Õ, akinél jobban senki nem képes átlátni és tudni, hogy milyen elviselhetetlen gyötrelmeken mennek keresztül azok, akik a pokolba kerülnek, hogy tud hátat fordítani teljesen a gyötrõdõ embereknek, akik, mivel átkozottak lettek, nyilván egy idõ után sok gyalázatos betegségtõl sújtva, a saját ürülékükben fognak fuldokolni (bocsánat!!!) leírhatatlan fájdalmak közepette, teljesen beleõrülve a bánatba és a fájdalomba, Isten és a szeretteik, családjuk, testvérük, gyermekeik stb. elvesztésébe, úgy, hogy nincs ott a Szent Lélek, Aki megvigasztalja õket. (Hiszen még a földi életben is kimondhatatlan fájdalom egy szerettünk elvesztése, pedig a Szent Lélek megvigasztal, mit jelenthet ez a fájdalom a teljes reménytelenségben, vigasz nélkül?) A kérdésem továbbra is az, hogy miért nem engedi meg Isten a kegyes végsõ halált annak, aki ezzel élni szeretne, hiszen az nem kisebb büntetés, mint az örök gyötrelem, csak emberségesebb, de súlyosságát tekintve ugyanolyan.
Jehova Tanúi szerint örök tûz és kín nem létezik. Az ember ha meghal a lélek elalszik. Tehát a halál egy alvó állapot. Armageddon után azonban, aki arra méltónak találtatik feltámad, mások viszont örökre alvó állapotban maradnak. Valahogy így szól a tanítás. Az õ vallásuk szerint isten igazságos, nem kegyetlen, és nem kényszerít és küld örök szenvedésre embereket legyen emberölés a bûnük, vagy egyszerûen csak hitetlenség.
A Biblia és a kereszténység nem a humánusságáról híres, lsd.: inkvizíció, keresztes háborúk, bibliai történetek tömegmészárlással (Aranyborjú, stb.)
Oké hogy jobb lenne, de Isten megengedte ugyanúgy az embernek minta Sátánnak is akkor amikor fellázadt hogy rohanjon a saját vesztébe. pl. a Sátánt Isten elpusztíthatta/megsemmisítethette volna, de lehet hogy majd a késöbbiekben egy másik angyal is fellázadt volna , és akkor hogy IGAZSÉGOSAN TEGYEN Öt is el kellett volna pusztítsa. Isten valószínüleg hogy nem akarta azt hogy az a lázadás amit a Sátán elõidézett mégegyszer megtörténjen, -ezért inkább hagyta azt hogy menjen a saját vesztébe. Szerintem az embert is emiatt nem semmisíti meg -hogy ne forduljon elõ mégegyszer. Mert pl. ha mégegyszer elõfordulna a mennyben eggy lázadás akkor ujra és ujra megkéne semmisítse azokat, ha pedig nem akkor nem lenne igazságos azokkal akiket nem semmisít meg.
(hozzáfüzés az elöbbihez) érted?
A kérdező hozzászólása: De ha valaki a pokolból kérvényezi Istennél, hogy vegye el az életét, akkor miért nem teszi meg? Ehhez joga van az embernek, hogy ezt akarja, hiszen szabad akarata van. Vagy akkor még sincs szabad akarata. Ez nem enyhítésért való fellebbezés.
Sajnos azért nem mert Isten ahogy a Sátánra ugy a bûnre is kimondta MÁR az ítéletet. És amit egyszer kimondott azt sajnos nem fogja megváltoztatni..
Még szerencse, hogy Isten országa nem 21. századi liberális kapitalista demokrácia. Na figyelj: akik a pokolra kerültek, azok másokkal már embertelenül viselkedtek, azért kerültek a pokolra. Csak azt kapják vissza, amit másoknak okoztak. És hát igen, bármennyire fáj egyeseknek, Isten nem "demokrata", nem ilyen kis nyimi-nyomi foggyer, mint a mai liberálkeresztények...
Zsoltárok 146:4 Az annihilacionista neo-szadduceusok által sokat idézett Zsolt 146:4 éppen nem tagadja a tudat túlvilági létezését. Az eredeti szövegben az idézett rész így hangzik: "bajjóm hahú ávedú estónótáv" (ביום ההוא אבדו עשתנתיו), amely körülbelül azt jelenti, hogy "azon a napon elpusztulnak/elvesznek (ragyogó) tervei / (fényes) gondolatai". Az ilyen "egysoroknak" mindig az a problémájuk, hogy bármire felhasználhatóak. Ezzel mindenesetre nemtom, hogy lehet bármit alátámasztani. Max csak azt bizonyítja, hogy a tervei nem léteznek már, ami elég logikus, ha a pacák kinyúlt. :) Az estón nem az ember teljes gondolatiságát (elméjét) jelenti, hanem annak csak egy igen kis szeletét. Tk. "fényes, nagyszerû gondolatok", vagy ilyesmi. Hasonló szentírási versekkel összevetve sokkal valószínûbb, hogy a fényes gondolatok a földi élettel kapcsolatos tervekre vonatkoznak. A Szentírás rendkívül sok helyen szól arról, hogy az ember földi életre szõtt tervei, ha figyelmen kívül hagyják az Örökkévaló akaratát és a földi élet véges voltát, nagyon törékenyek tudnak lenni. A kérdéses igehelynek tehát ez a helyes fordítása: "Az élet elhagyja, visszatér a porba, s odavan minden terve." Gondolatai, tervei. A Revideált Verzió margójában áll: „tervei.” A görög szó a gondolatokra, DIALOGISMOI. Greenfield úgy értelmezi: „érvelés, okoskodás, gondolat, elmélkedés, terv.” Ha bízunk a földi elõkelõkben, mikor meghalnak, meghiúsulnak a tervei és mi segítség nélkül maradunk. Ezt az igét, tehát, könnyen lehet megmagyarázni, ugyanúgy a hátramaradókat, amelyekkel tanítják a halottak alvását.

Ha Isten teremtette a világot, az eget, a földet a csillagokat, és az egéssz univerzumot, akkor ő hol volt az idők kezdete előtt?

Legjobb válasz: Imádom ezt az érvelést. Annyira egyszerûnek és kézenfekvõnek tûnik, és annyira nem magyaráz meg semmit. Az ugyanis NEM VÁLASZ, hogy "nem tudjuk felfogni, tehát így kell lennie, pont". Ha mindenhez így állnánk hozzá, még mindig kõeszközöket használnánk, állatbõrökben járnánk, a 30 éves már aggastyánnak számítana, és az elsõ komolyabb sérülésbe belehalnánk. Nem, ez nem így megy. Istennel ilyen szempontból pont az a "baj", hogy még nagyobb problémákat okoz a léte, mint amit megold. Nem tudjuk, honnan lett a világ? Hát Isten teremtette. Oké. És õ honnan lett? Hát az már felfoghatatlan. Aha. Ennyi erõvel azt is lehet mondani, hogy ugyan nem tudni, az õsrobbanás honnan lett, de végülis az is felfoghatatlan, tehát ennyi, kész. Ugyanúgy nem vagyunk elõrébb. Szóval épp ez a baj: hogy egy olyan lény, aki mindenható, mindentudó (ez a kettõ egyébként ki is zárja egymást, de oda se neki), stb. szükségképpen összehasonlíthatatlanul bonyolultabb és összetettebb, mint maga a világ, amit megalkotott. Viszont ha már a világ bonyolultságát is hihetetlennek tartjuk, akkor az annál sokkalta bonyolultabb Isten hogy lesz mégis hihetõ?! Ajánlom figyelmébe mindenkinek Richard Dawkins könyveit, nagyon szépen kivesézi ezt a kérdéskört, jóval alaposabban és részletesebben, mint ahogy itt bárki is válaszolhatna. Fõképp "A vak órásmester", "Az Õs meséje" és az "Isteni téveszme" relevánsak ebben a kérdésben. Lényeg a lényeg: nagyon szépen és hiánytalanul választ lehet adni mindenre, ami körülvesz minket, Isten és vallás nélkül is - mi több, még magára Istenre és a vallásra is. Csak épp ehhez a dolgok mögé kell nézni ahelyett, hogy belesüppednénk a meleg, kényelmes tudatlanságba, és egyszerûen legyintenénk, hogy "Isten" - nevet adva így a tudatlanságunknak, érdektelenségünknek, lustaságunknak és apátiánknak. Mert ha valamire azt mondjuk, hogy "Isten", az egyszerûen annyit tesz, hogy nem akarunk behatóbban foglalkozni a kérdéssel. Ezt is jó lenne felismerni.

Imádom ezt az érvelést. Annyira egyszerûnek és kézenfekvõnek tûnik, és annyira nem magyaráz meg semmit. Az ugyanis NEM VÁLASZ, hogy "nem tudjuk felfogni, tehát így kell lennie, pont". Ha mindenhez így állnánk hozzá, még mindig kõeszközöket használnánk, állatbõrökben járnánk, a 30 éves már aggastyánnak számítana, és az elsõ komolyabb sérülésbe belehalnánk. Nem, ez nem így megy. Istennel ilyen szempontból pont az a "baj", hogy még nagyobb problémákat okoz a léte, mint amit megold. Nem tudjuk, honnan lett a világ? Hát Isten teremtette. Oké. És õ honnan lett? Hát az már felfoghatatlan. Aha. Ennyi erõvel azt is lehet mondani, hogy ugyan nem tudni, az õsrobbanás honnan lett, de végülis az is felfoghatatlan, tehát ennyi, kész. Ugyanúgy nem vagyunk elõrébb. Szóval épp ez a baj: hogy egy olyan lény, aki mindenható, mindentudó (ez a kettõ egyébként ki is zárja egymást, de oda se neki), stb. szükségképpen összehasonlíthatatlanul bonyolultabb és összetettebb, mint maga a világ, amit megalkotott. Viszont ha már a világ bonyolultságát is hihetetlennek tartjuk, akkor az annál sokkalta bonyolultabb Isten hogy lesz mégis hihetõ?! Ajánlom figyelmébe mindenkinek Richard Dawkins könyveit, nagyon szépen kivesézi ezt a kérdéskört, jóval alaposabban és részletesebben, mint ahogy itt bárki is válaszolhatna. Fõképp "A vak órásmester", "Az Õs meséje" és az "Isteni téveszme" relevánsak ebben a kérdésben. Lényeg a lényeg: nagyon szépen és hiánytalanul választ lehet adni mindenre, ami körülvesz minket, Isten és vallás nélkül is - mi több, még magára Istenre és a vallásra is. Csak épp ehhez a dolgok mögé kell nézni ahelyett, hogy belesüppednénk a meleg, kényelmes tudatlanságba, és egyszerûen legyintenénk, hogy "Isten" - nevet adva így a tudatlanságunknak, érdektelenségünknek, lustaságunknak és apátiánknak. Mert ha valamire azt mondjuk, hogy "Isten", az egyszerûen annyit tesz, hogy nem akarunk behatóbban foglalkozni a kérdéssel. Ezt is jó lenne felismerni.
"Dehogynem. Logika és ésszerûség mindkettõre vonatkozik" Ez is egy légbõl kapott állítás, egyáltalán nem biztos, hogy a mi általunk alkotott eszmék és gondolatmenetek igazak az egész létezésre.
150% az elöttem szolonak...
Kedves Kérdésfelvetõ! Ha van Isten akkor három tulajdonsága biztosan van, amitõl Istnennek tartjuk: 1. Örökkévaló, 2. Mindenható, 3. Õ az élet egyedüli forrása: minden Õ általa lett. Vagyis biztos, hogy volt az idõk kezdete elõtt, biztos, hogy mindenhol ott volt. A kérdésed ettõl kezdve okafogyottá válik. Fel tudod fogni a végtelent? Ha nem akkor ezt sem fogod tudni... Remélem tudtam segíteni! Üdvözlettel: Péter Bibliaház Gödöllõ http://www.godollo.bibliahaz.hu
Mindenre van rendes tudományos magyarázat. Fölös itt istenekkel szarozni. Amikor istenrõl beszél akkor gyak semmirõl se beszél, mert nem magyaráz meg semmit. agymosott népség.
Ha isten mindenható, akkor miért teremtette hat napig a világot? Nem lett volna egyszerûbb egyszerre összehozni a dolgokat? És mibõl teremtette ezt a sok mindent. Az idõk kezdete elõtt sehol nem volt, mivel nem létezik csak az emberek fejében.
"Miért kellene a világon csak az emberi agy számára befogadható dolgoknak létezniök?" Ez meg a másik kedvencem. Egy dolog az, hogy egyvalaki egyvalamit csak egyféleképpen tud elképzelni, mást meg nem tud befogadni. De ettõl miért kell mindjárt általánosítva kijelenteni, hogy arra senki más sem képes? Tessék csak szépen hozzátenni, hogy "én nem tudom elképzelni". Aztán vagy csatlakozik mindenki más is, vagy nem. Én például soha nem értettem, miért mondják egyesek felfoghatatlannak a végtelent, amikor én nagyon is könnyen fel tudom fogni, és szerintem ehhez egyáltalán nem is kell különösebben zseninek lenni. A végtelen magáért beszél, nincs benne semmi különös. Más kérdés, hogy számunkra valóban ÓRIÁSI távlat, de attól még felfogható. Istennel sem az a baj, hogy felfoghatatlan, mert jelzem, õ sem az. Fel lehet fogni, mivel rengetegen el tudják képzelni, és még hisznek is benne. Én is el tudom képzelni, és fel tudom fogni, hogy gondolják, csak épp még sokkal szürreálisabbnak és okafogyottabbnak vélem a létét, mint a nemlétét, lásd feljebb. Ezért is mondom azt, hogy nincs (mert csak még bonyolultabbá tenné a világot, mint amilyen az alapból, és még több problémát vet fel, mint amit megold), nem pedig azért, mert nem tudom felfogni. "A tudomány csak a megismerhetõ dolgokkal foglalkozik, tehát nem foglal, és nem is foglalhat állást ebben a kérdésben (mert akkor nem tudomány)." Ez megint egy nagy sláger, és megint téves, miután elkerülhetetlenül szembekerül Istennel a tudomány is. Pl. a mai napig több millióan állítják (fõleg az USA-ban, de sajna Európában is egyre többen), hogy az evolúció hülyeség és hogy a Biblia szó szerint igaz - holott a tudomány messzemenõkig bizonyította az állításait, ellentétben a vallással, amit olyannyian elfogadnak minden bizonyíték nélkül is, pusztán azért, mert valakik valamikor leírtak valamit, mondván, hogy így van, és ennyi. A két állításrendszer pedig folyamatosan súrlódik. A tudomány igazolja, amit mond, a vallás pedig nem. Emellett a tudomány a világ keletkezésére és tud elfogadható választ, ami bár valóban igen rejtélyes, de még ÍGY IS SOKKAL egyszerûbb és kézenfekvõbb, mint egy, az egész világnál még sokkalta bonyolultabb mindenható lény feltételezése, akinek a keletkezésének még sokkal-sokkal problémásabb. "(materializmus)" Megint egy ódivatú érv... Jó lenne már túllépni ezen. A tudomány legalábbis már nagyon régen túllépett a materializmuson, egy tudós sem állítja már nagyon rég, hogy csak anyag létezne, kb. a kvantummechanika megjelenése óta. "De az egyikbõl származó állítás nem támadhatja a másik igazságát, hiszen más alapfeltevésbõl indul ki." Dehogynem. Logika és ésszerûség mindkettõre vonatkozik, a megismerés korlátai pedig folyamatosan tolódnak ki, ahogy egyre kifinomultabb eszközök álltak rendelkezésünkre. A tegnap megismerhetetlenje a ma megismerhetõje és a holnap tényszerû ismeretanyaga. Így nem is lehet a kettõt különválasztani, mert egyikbõl lesz a másik, folyamatos átmenettel.
Az "idõk kezdete elõtt" értelmetlen kifejezés, mivel az "elõtt" és "után" olyan kifejezések, amelyek az idõre vonatkoztatva használhatók. Ha nincs idõ, akkor nincs "elõtt". Ugyanígy, nincs értelme a "hol" kérdõszónak, ha nincs tér. A világ teremtése elõtt nincs idõ és tér. Tehát a kérdés értelmetlen.
A kérdező hozzászólása: Igen, valami ilyesmire gondolok én is, mint a labda eset!Csak valójában honnan is számítsuk az idõt?Mert mielõtt Isten megteremtette a világot, Õ már létezett, tehát lennie kellett idõnek és térnek is!Eléggé elgondolkodtató!
azért ez nagyon érdekes, hogy az idõk kezdete elõtt;mindennek van kezdete, kapunk egy új labdát, az elkopik utána meg kilyukad és eldobjuk a szemétbe, azt elviszik a kukások a szeméttelepre és ott elégetik, ezzel vége a labdának.Na de mi volt amikor az a labdát készitették, hát még az elõtt?(lehet hogy nem fejeztem ki magam eléggé értelmesen) Mielõtt Isten nem teremtette meg a Földet, belegondolni is érdekes...
-ezt kérlek ved figyelembe:--Tudod, miért követik el az emberek azt a hibát, hogy a világon tapasztalható minden szenvedésért Istent okolják? Sokszor azért hibáztatják a mindenható Istent, mert azt hiszik, hogy õ a világ igazi uralkodója. Nincsenek tisztában egy egyszerû, ám fontos igazsággal, melyet a Biblia tanít. A Biblia félreérthetetlenül kijelenti: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19). Ez logikus is, nem? Ez a világ annak a láthatatlan szellemteremtménynek az egyéniségét tükrözi vissza, aki „az egész lakott földet félrevezeti” (Jelenések 12:9). Sátán gyûlölködõ, álnok és kegyetlen. Ezért a befolyása alatt álló világ tele van gyûlölettel, megtévesztéssel és kegyetlenséggel. Ez az egyik oka a tömérdek szenvedésnek. Egy másik ok beszéltünk — az, hogy az emberek az éden-kerti lázadás óta tökéletlenek és bûnösök. A bûnös emberek hajlanak arra, hogy harcoljanak az uralkodásért, ami háborúkhoz, elnyomáshoz és szenvedéshez vezet (Prédikátor 4:1; 8:9). A szenvedés harmadik oka ’a bajokkal teljes idõ és az elõre nem látható események’ bekövetkezése (Prédikátor 9:11). Egy olyan világban, amelyet nem véd meg JEHOVA(Héber betûkkel írva így néz ki: יהוה (JHVH). Magyarul általában „Jehovának” fordítják) mint Uralkodó, az emberek szenvedésnek lehetnek kitéve, mivel éppen rosszkor vannak rossz helyen. De miért engedte meg Jehova, hogy ilyen sokáig tartson a szenvedés? És miért nem akadályozza meg a tragédiákat? Ahhoz, hogy megtudjuk, miért engedi meg Isten a szenvedést, gondolatban vissza kell mennünk addig a pontig, amikor elkezdõdött a szenvedés. Amikor Sátán rávette Ádámot és Évát, hogy szegüljenek szembe Jehovával, felmerült egy fontos kérdés. Sátán nem Jehova hatalmát vonta kétségbe, hiszen azt õ is tudja, hogy Jehova korlátlan hatalmú. Inkább azt vitatta, hogy van-e joga uralkodni. Azáltal, hogy hazugnak állította be Istent, olyannak, aki visszatart valami jót az alattvalóitól, lényegében azzal vádolta Jehovát, hogy rossz uralkodó (1Mózes 3:2–5). Sátán azt sugallta, hogy az embereknek jobb dolguk lenne Isten uralma nélkül. Megtámadta Jehova szuverenitását, azaz uralkodási jogát. Ádám és Éva fellázadt Jehova ellen. Voltaképpen ezt mondták: „Nincs szükségünk Jehova uralmára. Magunk is el tudjuk dönteni, hogy mi helyes, és mi helytelen.” Hogyan tudta rendezni Jehova ezt a vitakérdést? Hogyan adhatta az összes értelmes teremtmény értésére, hogy a lázadóknak nincs igazuk, és hogy valóban az õ eljárásmódja a legjobb? Valaki talán felvethetné, hogy Istennek egyszerûen el kellett volna pusztítania a lázadókat, és elölrõl kellett volna kezdenie az egészet. De Jehova már kijelentette, hogy az a szándéka, hogy Ádám és Éva leszármazottai töltsék be a földet, és azt akarta, hogy földi paradicsomban éljenek (1Mózes 1:28). Jehova mindig valóra váltja a szándékait (Ézsaiás 55:10, 11). És ha megölte volna az édeni lázadókat, nem született volna válasz az uralkodási jogát érintõ kérdésre.Nézzünk egy szemléltetést! Tegyük fel, hogy egy tanár elmondja a tanulóknak, hogy hogyan kell megoldani egy bonyolult feladatot. Egy okos, de lázadó tanuló azt állítja, hogy a tanár megoldása téves. Bizonygatja, hogy õ tud egy sokkal jobb megoldást, arra célozva ezzel, hogy a tanár nincs a helyzet magaslatán. Néhányan az osztályból igazat adnak neki, és ugyancsak fellázadnak. Mit tegyen a tanár? Milyen hatással lenne a többi tanulóra, ha kiküldené az óráról a lázadókat? Nem az lenne a benyomásuk, hogy az osztálytársuknak és a hozzá csatlakozóknak igazuk van? Lehetséges, hogy mindnyájuk tisztelete megrendülne a tanár iránt, mert úgy tûnne, fél attól, hogy rábizonyítják a tévedését. De most tételezzük fel, hogy a tanár megengedi a lázadónak, hogy mutassa be az osztály elõtt, õ hogyan oldaná meg a feladatot.Jehova valami ehhez hasonlót tett. Ne feledkezz meg arról, hogy nemcsak az édeni lázadókra hatottak ki a történtek. Angyalok milliói figyelték az eseményeket (Jób 38:7; Dániel 7:10). Az, ahogyan Jehova a lázadásra reagált, nagyon is érintette õket, és végsõ soron minden értelmes teremtményt. Nos, mit tett Jehova? Megengedte Sátánnak, hogy mutassa meg, hogyan uralkodna õ az emberiség fölött. Azt is hagyta, hogy az emberek önmagukat kormányozzák Sátán irányításával. A példánkban említett tanár tudja, hogy a lázadó tanuló és a támogatói tévednek. De azt is tudja, hogy ha lehetõséget ad nekik a bizonyításra, az az egész osztálynak a javára válik. Ha kudarcot vallanak, minden becsületes tanuló látni fogja, hogy egyedül a tanár alkalmas az osztály vezetésére. Megértik majd, hogy késõbb miért küldi ki az óráról az esetleges lázadókat. Jehova ugyanígy tudja, hogy minden tiszta szívû embernek és angyalnak jó lesz az, ha láthatják, hogy Sátán és lázadó társai kudarcot vallanak, és hogy az emberek képtelenek önmagukat kormányozni. A régen élt Jeremiáshoz hasonlóan õk is megtanulják a következõ fontos igazságot: „Jól tudom, ó, Jehova, hogy a földi embernek nincs hatalmában az õ útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelõ ember” (Jeremiás 10:23).Gondoljunk arra, hogy milyen két dolgot nem tenne a szemléltetésünkben szereplõ tanár. Elõször is, nem akadályozná a lázadó tanulót abban, hogy bizonyítson. Másodszor, nem segítene neki abban, hogy kifejtse az érveit. Most vizsgáljuk meg, milyen két dologról határozta el Jehova, hogy nem fogja megtenni. Elõször is, nem akadályozza meg, hogy Sátán és a támogatói megpróbálják bebizonyítani az igazukat. Ehhez hagynia kellett, hogy teljen az idõ. Az emberi történelem évezredei során az emberiség az önkormányzás mindenféle formáját kipróbálhatta. Ért el némi fejlõdést a tudományban és más területeken, de az igazságtalanság, a szegénység, a bûnözés és a háború egyre súlyosabb gondot jelent. Mára bebizonyosodott az emberi uralom kudarca. Másodszor, Jehova nem segített Sátánnak a világ fölötti uralkodásban. Ha Isten útját állná például a rettenetes bûntényeknek, azzal éppen a lázadók ügyét támogatná, nem? Nemde azt a gondolatot táplálná az emberekben, hogy képesek önmagukat kormányozni, és ennek nem lesznek végzetes következményei? Ha Jehova így tenne, azzal bûnrészessé válna egy hazugságban, holott „lehetetlen, hogy Isten hazudjon” (Zsid 6:18).De mit mondhatunk arról a sok kárról, amely az Isten elleni lázadás hosszú ideje alatt érte az embereket? Ne felejtsük el, hogy Jehova mindenható, így képes jóvátenni az emberi szenvedés következményeit, és ezt meg is fogja tenni. Amit már megtudunk a Bibliábol, a környezet pusztítása úgy lesz helyrehozva, hogy a föld paradicsommá, édenné alakul. A bûn hatásai megszûnnek a Jézus váltságáldozatába vetett hit által, és a halál okozta sebeket begyógyítja a feltámadás. Isten így arra használja majd fel Jézust, „hogy lerontsa az Ördög munkáit” (1János 3:8). Jehova mindezt pontosan a megfelelõ idõben fogja véghezvinni. Boldogok lehetünk, hogy nem cselekedett hamarabb, mivel a türelme lehetõvé tette, hogy megismerjük az igazságot, és szolgáljuk õt (2Péter 3:9, 10). Isten mindeközben õszinte imádók után kutat (Máté 28:19, 20), és segít nekik elviselni minden szenvedést, amely ebben a zûrzavaros világban érheti õket (János 4:23; 1Korintusz 10:13). 1 Korintusz 1:3, 4-ezt jó tudni!!!!!! Kérdések, melyekre az evolúció nem ad választ 1-Hogyan jöhetett létre élõ élettelembõl? 2-Miért csak a saját nemük szerint szaporodnak az állatok és a növények? 3-Ha az emberek a majmoktól származnak, akkor miért nincs ma egyetlen, a majomokhoz képest felsõbbrendû majomember sem? 4-Hogyan egyeztethetõ össze az önzetlenség azzal az elmélettel, hogy a legerõsebb marad életben? 5-Van valódi reménysége az emberiségnek? ......-a Biblia választ ad e kérdésekre...... ......1 válasz- ZSOLTÁROK 36:9...... ......2 válasz- 1MÓZES 1:11, 21, 24-28. ......3 válasz- ZSOLTÁROK 8:5, 6. ......4 válasz- RÓMA 2:14, 15... 5 válasz- ZSOLTÁROK 37:29. ......A vallásos képmutatás, az olyan ateista tanítésok, mint az evolúció, valamint a gonoszság elburjánzása miatt sokan kétségbe vonják, vagy még tagadják is egy Teremtõ létezését.Ám ha lehetõséget adsz rá, a Biblia képes megnyugtató választ adni a kérdéseidre.Ezenkívül Isten gondolatait is feltárja (Jeremiás 29:11). A Biblia választ ad arra , hogy miért engedi meg Isten a szenvedést.Ez a magyarázat nagy hatással volt sok olyan szeméjére és szívére, aki egykor ateista volt.Ha szánsz idõt arra , hogy megvizsgáld, milyen választ ad a Biblia az ilyen létfontosságú kérdésekre, talán te is meggyõzõdsz majd arról, hogy létezik egy Isten, aki"nincs messze egyikünktõl sem"ApCselekedetek 17:27.
Van itt rengeteg válasz, de nem igazán jutunk elõre. Sok részletkérdést rágcsálunk állandóan, amire soha nem kapjuk meg a választ."Hol volt Isten az idõk kezdete elõtt?" Lehetett bárhol is, de nem ezen kellene morfondírozni. A kérdés igazi lényege szerintem az, (és valószinû, a kérdezõt is ez foglalkoztatja igazán) hogy létezik e Isten. Mert ha biztosak lennénk, hogy létezik, ki a fenét érdekelné, hogy merre tartózkodott annó? Tehát a lényeg, hogy egyáltalán van-e Isten? Engem is ez érdekel, és sok elmélet megfordult a fejemben errõl, de még nem vagyok biztos semmiben. Próbáltam hinni, és az ellenkezõjét is, de nem volt kielégítõ érvem egyik oldalon sem. Ha elhiszem a Jó Istent, akkor nem értem a sok kegyetlenséget, és áldozatot a világban, és ez elbizonytalanít. Ha nem hiszem, hogy Isten teremtette a világot, (nem létezik) akkor + azt nem értem, h mi alkotott ennyi tökéletes élõlényt, amelyek harmóniában élnek egymással, ahol az ember nem avatkozott bele a természetbe.? Azon gondolkodom, mostanában, -hogy az anyagok egymásra ható kölcsönhatásai teremthették az életet? Nehezen hihetõ. Az egész élõvilág egy mûalkotásnak néz ki, és ez a véletlennek köszönhetõ? Talán innét kellene folytatni a témát.
mert ha az idonek van kezdete, akkor elotte mi volt? semmi? a semmibol nm lesz semmi ez fizikai teny. igy tehat mindig kellett lennie valaminek. azert sem felegyenes, mert olyan sincs, hogy egyszer az anyagbol hirtelen budos semmi lesz, tehat mindig lesz valami.
Biztos unatkozott és azért csinálta a világot. Te nem unatkoznál egyedül?
"A tény az, hogy lineáris világban élünk egy számegyenesen aminek nincs eleje se vége." Tény? Melyik évben kik milyen méréssel igazolták ezt a tényt? Lehet elõállni a farbával.
Miért kellett volna lenni idõnek, a világ teremtése elõtt? Lehet, hogy nekünk hozta csak létre. Nem tudjuk hol vannak a világunk határai, és ahol õ van, (ha van) lehet, hogy egészen más törvények uralkodnak. Az idõvel kapcsolatos dolgok, csak ránk, és világunkra érvényesek, de ha van teremtõ, aki mindig volt és mindig lesz, õ abban a mindig volt, és mindig lesz közegben tartózkodik. Szerintem. Sok az ismeretlen ebben az egyenletben, de én összetudom egyeztetni az idõtlenségbõl kapott idõt. (remélem érted) Ha Isten teremtett mindent, akkor miért ne tudott volna csak nekünk, ilyen idõvel ellátott életteret alkotni?
az õsrobbanással kapcsolatban ott bukik meg a dolog h minden amibõl létre jött például a föld mars stb. fizikai anyagok mégha nem is ismerjük mindent DE honnan lett? mondok egy példát menj ki az udvarra és vegyél fel egy marék földet és el kezdthetnél gondolkozni rajta hogy honnan is van...jó, jó õsrobbanás de a robbás se csak úgy lett volt vmi elõtte ki tudja a kettõt össze keverve a vallást és a tudományt azt is lehetne mondani h Isten idézte elõ az õsrobbanást, meg az idõ... még maga az ember se közvetlen léttre jötte után találta ki h van idõ hanem késõbb az ókorban az okosok most is csak becsülni tudunk h mikor éltek az õs emberek
Istennel kapcsolatban ott bukik meg a dolog, hogy õ hogyan jött létre? Szóval utolsó, ez elég hülyeség volt, amit írtál.
Isten volt és lesz, amióta és amig az ember létezik. Hogy ki kit teremtett, ezt szépen leírták az elöttem válaszolók. A kérdés feltevõjének meg gratulálok!
"Amióta ember létezik" Tehát mielõtt az ember nem létezett, azelõtt nem volt Isten? Köszönjük! Megválaszoltad, hogy Istent az emberek teremtették a saját fejükben. De akkor megint az a kérdés, hogy ki hozta létre az univerzumot satöbbi.
"az õsrobbanással kapcsolatban ott bukik meg a dolog h minden amibõl létre jött például a föld mars stb. fizikai anyagok mégha nem is ismerjük mindent DE honnan lett?" Vagy Isten teremtette (teizmus), vagy lett és kész (ateizmus). Semmi bukás nincs itt, csak egy dilemma. "jó, jó õsrobbanás de a robbás se csak úgy lett volt vmi elõtte ki" Vagy volt, vagy nem volt. Egyiket sem jelentheted ki csak úgy. "azt is lehetne mondani h Isten idézte elõ az õsrobbanást" Ezt mondják pl. a vallásosak.
"Tehát mielõtt az ember nem létezett, azelõtt nem volt Isten? Köszönjük! Megválaszoltad, hogy Istent az emberek teremtették a saját fejükben." Fapados Feuerbach? "De akkor megint az a kérdés, hogy ki hozta létre az univerzumot satöbbi." Pl. az Isten, aki az ember fejében létezik. Ez teljesen logikus, ha barátunk szubjektív idealista. Persze tarthatod valószínûtlennek a szubjektív idealizmust (én is annak tartom, mindenki annak tartja - nem azért mert megcáfolták, hanem mert nem divat), de megcáfolni nem tudod.
Isten Van vagy nincs? Aki hisz benne és Van, az jó. Ha hisz Benne és nincs, hát bumm. Ezt már úgysem tudja konstatálni. Aki nem hisz Benne, annak úgyis totál mindegy!!! Majd ha meghalunk, megtudjuk. Érdekbõl nem lehet hinni!!
A kérdező hozzászólása: na akkor mi volt elõbb, a tojás, vagy a tyúk?:) Egyébként köszönöm a hozzászólásokat!
nem feltétlenül. egy félegyenes is végtelen hosszú, mégis van egy vége. Az idõnek és térnek lehetett kezdete, nem tudom, mibõl gondolod, hogy nem volt. Ugyanannyira logikus az, hogy volt kezdete, mint hogy nem.
ma 21:52: az õsrobbanás sem biztos. Még ezerszer meg foglank dõlni az elméletek. Az már más, hogy téged nem érdekel mi votl elõtte. Arra válaszoltam, hogy te szerinted az õsrobbanás elõtt nem volt semmi az ég világon semmi és ezel volt bajod. Az már nem tartozik ide, hogy téged mit érdekel. A tény az, hogy lineáris világban élünk egy számegyenesen aminek nincs eleje se vége. Ezt tudom, hogy sokaknak nehéz felfognia, mert nehéz felfogni a végtelent, de ez van. ez a logikus.
Már vagy tízszer leírtam különbözõ kérdéseknél, hogy az Õsrobbanás nem ad választ arra, hogy honnan van az Univerzum, az csak egy fejlõdéstörténet, a Friedman-egyenletek megoldását nézik vissza az idõben, a tíz a mínusz negyvenharmadik másodpercig. Az ennél régebbi Univerzum kisebb a Planck-távnál, tehát fizikailag értelmezhetetlen. Az Õsrobbanással jól le lehet írni a megfigyelt Univerzum mozgásait, de arra nem ad választ, hogy honnan volt a kezdeti energia, az elmélet egyik posztulátuma, hogy az volt valahonnan. Innentõl kezdve merõ filozofálgatás a dolog, hogy most az honnan volt. Egyébként meg nem tudom, hogy akik tudományt tekintik mindeneknél feljebbvalónak, azok miért bírálják azokat, akik esetleg nem, mert el mernek hinni valamit. ÉNi végignéztem levezetve a Friedman-egyenlet megoldásait különbözõ kezdeti feltételekkel, és tisztában van a pontos elmélettel (tudományos pontossággal). És ha nem nézte ezt végig valaki, akkor õ is csak elhiszi azt, amit a tudósok állítanak, maga nem látta a pontos bizonyítást. Fizikushallgatóként sosem találkoztam olyannal, ami által szembe kerültem volna a hitemmel, ugyanis a legtöbb véresszájú ateistának nem sok fogalma van arról, hogy minden tudományos állításnak van egy érvényességi határa, amire vonatkozik. Ez minden tudományos elmélet része, hogy megmondjuk, hogy hol, milyen körülmények között érvényes. Ezért nem állít semmit a tudomány a világ egészérõl semmit, azzal a filozófia foglakozik. Ajánlom az ELTE TTK Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Tanszékének elõadásait, különösen Dr. Szegedi Péter és Dr. Ropolyi László kurzusait a tudományfilozófia témájában. Sok érdekes dolgot lehet belõle megtudni.
Érdekes a kérdés, úgy teszed fel, mintha most tudnánk hol van Isten. Az õsrobbanással jött létre maga az idõ és a tér. Mivel nem tudjuk, hogy miért következett be ezért errõl csak elméletek vannak. Elég elfogadott az a nézet, hogy elõtte nem volt semmi. Az egész teremtés dolog sántít amúgy is, mivel kb tudjuk, hogy mennyi idõ alatt alakult ki az univerzum, természet, stb. és bizony nem napokról, hanem évmilliárdokról van szó. Baromira türelmes Istenünk lehet ha ezt mind végigkísérte egyenként...
"Mindenre van rendes tudományos magyarázat. Fölös itt istenekkel szarozni." Tévedés. Tudományos magyarázat a tudományos kérdésekre van. A "Miért van világ?" pl. nem tudományos kérdés. Sokféle válasz adható rá, pl. ilyen az ateista válasz ("Mert csak") és a vallásos válasz ("Isten teremtette"). Egyik válasz sem tudományos azonban, hanem mindkettõ filozófiai.
Ha van Isten nem lennének betegségek, nem születne AIDS-es anyának AIDS-es gyermeke. Persze erre jön a válasz, hogy túlnépesedés, ennyi erõvel ha Isten mindenható, akkor megnagyobbítja a Földet, vagy legalább elfelejtettné velünk a sok fájdalmat, amit a világ rossz dolgai okoznak nekünk.
"Ha van Isten nem lennének betegségek, nem születne AIDS-es anyának" Miért is?
"Tévedés. Tudományos magyarázat a tudományos kérdésekre van. " A világ van, volt lesz. Ezen mit akarsz megmagyarázni? Miért kell mindig keresni valaminek a végét vagy elejét? Nem kell mindennek az értelmét keresni. A korlátozott elméjûek leragadnak ott, hogy valaminek eleje kell legyen. Hogy a világot teremtették. Nem nem teremtették, hanem volt mindig is. Akkor pedig fölös értelmet keresni benne és ennyi. Persze ha a nagy és hatalmas istenükrõl van szó, akkor már kapásból képesek úgy gondolkodni, hogy háát a nagy úr az mindig is volt.
"Minden vallás, isten, félisten próféta, messiás és szent az olyan emberek képzeletének és hiszékenységének terméke, akik még nem birtokukban teljességében intellektuális hatalmuknak." Mikhail Aleksandrovich Bakunin
15:13 Az a korlátozott elméjû, aki válaszokat keres bizonyos dolgokra? Hát elmész te a k urva anyádba. Tudjuk, nektek egyszerûbb elfogadni a hülyeséget, mert gondolkodni nem tudtok a csökött agyatokkal.
az IQ-dat megmutattad, nem süllyedek le a paraszt szintedre. Ülj le egyes!
"A korlátozott elméjûek leragadnak ott, hogy valaminek eleje kell legyen. Hogy a világot teremtették. Nem nem teremtették, hanem volt mindig is." Majd mondd meg a fizikusoknak, hogy korlátozott elméjûek, õk ugyanis egy ún. õsrobbanásról beszélnek. A mindig is meglévõ világegyetem a szovjet csillagászat hivatalos doktrínája volt a burzsoá õsrobbanás-elmélettel szemben, de a 80-as években kiment a divatból.
Egyébként hálás köszönet azoknak, akik 0%-ra értékelik a válaszomat, amiben tényeket mondok és válaszolok a kérdésre. Most komolyan: érdemes még ide normális hangvételû, a kérdésre válaszoló hozzászólást írni? Vagy az utóbbi napokban valami nethuszár g.ci mindig az én véleményemet találja a hitével ellentétesnek és ezért lepontoz? Elmentek a [email protected] mind (tisztelet a kivételeknek)!
(Jeremiás 33:3) »Kiálts hozzám, és én válaszolok neked. Készséggel elmondok neked nagy és felfoghatatlan dolgokat, amelyeket nem ismersz.«” Paul Davies professzor ezekkel a szavakkal fejezte ki gondolatait az agynak ama képességérõl, hogy ügyesen bánik a matematika elméleti területével: „ A matematika nem olyasvalami, ami az utcán hever. Ez a tudomány az emberi szellem alkotása. Ugyanakkor, ha feltesszük a kérdést, vajon hol fejti ki mûködését legeredményesebben a matematika, kiderül, hogy mondjuk a részecskefizikában vagy az asztrofizikában, vagyis a legelvontabb alaptudományok területén, amelyek igazán távol esnek hétköznapi ügyeinktõl.” Mit jelent ez? „ Azt sugallja, hogy a tudat és a matematikai képesség nem lehet pusztán a véletlen mûve, nem lehet jelentéktelen közjáték és a törzsfejlõdés elhanyagolható mellékterméke” (Egyedül vagyunk a Világegyetemben?). „Az emberi agy majdnem teljes egészében az agykéregbõl áll. Például egy csimpánznak is van agykérge, csak sokkal kisebb az arány. Az agykéreg teszi lehetõvé, hogy gondolkodjunk, emlékezzünk és elképzeljünk valamit. Alapjában véve az agykérgünk miatt vagyunk emberi lények” (Edoardo Boncinelli, a molekulárisbiológia-kutatás vezetõje, Milánó, Olaszország). ● Az agykéreg az agy felületi rétege, amely igen szorosan összefügg az intelligenciával. Ha kiterítenénk az emberi agykérget, négyoldalnyi írógéppapírra férne rá; a csimpánzénak mindössze egy oldalra lenne szüksége; a patkányé egy postai bélyegen is elférne (Scientific American). A kérdezés képességével „megáldva” Világegyetemünk jövõjét illetõen Lawrence Krauss fizikus ezt írta: „ Azért bátorkodunk kérdéseket feltenni azokról a dolgokról, amelyeket közvetlenül talán sosem tapasztalhatunk meg, mert tudunk kérdezni róluk. Egyszer majd gyermekeink vagy az õ gyermekeik megadják rájuk a választ. Képzelõerõvel vagyunk megáldva.” Ha a világegyetem és benne a létünk a véletlen mûve, akkor életünknek nem lehet maradandó értelme. De ha az életünk a világegyetemben tervezés eredménye, akkor kielégítõ értelmének is kell lennie. a Biblia, ezekkel a szavakkal kezdõdik: „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1). Mózes körülbelül 3500 évvel ezelõtt írta le ezt az egyszerû, drámai kijelentést. A Teremtõre, Istenre irányítja a figyelmet, aki felette áll az anyagi világegyetemnek, mivel õ teremtette, és mivel már a világegyetem megléte elõtt létezett. Ugyanez a könyv tanítja azt, hogy „szellem az Isten”, ami azt jelenti, hogy a szemünk elõtt láthatatlan formában létezik (János 4:24, Vida fordítás). A létezésnek ez a módja ma már talán elképzelhetõbb, mint régen, hiszen a tudósok leírást tudnak adni a világûrben levõ hatalmas neutroncsillagokról és fekete lyukakról — láthatatlan objektumokról, melyek az általuk kiváltott hatásokból fedezhetõk fel. Figyelmet érdemel a Biblia beszámolója: „vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsõsége, más a földieké” (1Korinthus 15:40,  44). A „mennyei testek” kifejezés nem arra a láthatatlan kozmikus anyagra utal, amelyet a csillagászok tanulmányoznak. Az itt említett „mennyei testek” intelligens szellemi testek. A Teremtõn kívül kinek lehet még szellemi teste? — tûnõdhetsz el. A Biblia beszámolója szerint nem a látható világ volt az elsõ teremtésmû. Ez az õsi teremtési beszámoló elmondja, hogy egy másik szellemszemély, az elsõszülött Fiú életre hívása volt az elsõ lépés a teremtésben. Õ volt az, aki „minden teremtménynek elõtte született”, azaz „az Isten teremtésének kezdete” (Kolossé 1:15; Jelenések 3:14). Ez az elsõ megteremtett személy rendkívüli volt. Õ volt az egyetlen teremtmény, akit Isten közvetlenül alkotott meg, ezenkívül nagy bölcsességgel áldotta meg õt. Egy késõbbi író, a saját bölcsességérõl híres király valójában úgy jellemezte ezt a Fiút, mint „kézmívest”, aki ezt követõen minden teremtési munkában részt vett (Példabeszédek 8:22, 30; lásd még: Zsidók 1:1,  2). Róla írta az elsõ századi tanító, Pál: „Õ benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok” (Kolossé 1:16; vesd össze: János 1:1–3). Melyek azok a láthatatlan dolgok az egekben, melyeket a Teremtõ e Fiú által hozott létre? Míg a csillagászok több milliárd csillagról és láthatatlan fekete lyukról adnak jelentést, addig a Biblia itt több százmillió szellemi testû szellemteremtményrõl számol be. Miért lettek teremtve ilyen láthatatlan, intelligens lények? — tehetik fel néhányan a kérdést. Ahogyan a világegyetem tanulmányozása választ adhat a Létrehozójával kapcsolatos kérdések némelyikére, úgy a Biblia tanulmányozása a Biblia Szerzõjérõl láthat el minket fontos információkkal. Például, a Biblia elmondja nekünk, hogy õ „a boldog Isten”, akinek a szándékai és tettei szeretetet tükröznek (1Timótheus 1:11; 1János 4:8). Ésszerûen következtethetünk: Isten úgy döntött, hogy legyenek körülötte más intelligens szellemszemélyek is, akik szintén örvendhetnek az életnek. Mindegyiknek kielégítõ munkája volt, mely rájuk is jótékonyan hatott, és a Teremtõ szándékát is elõmozdította. Semmi sem mutat arra, hogy ezeknek a szellemi teremtményeknek robotokként kellett volna engedelmeskedniük Istennek. Ehelyett intelligenciával és szabad akarattal látta el õket. A bibliai beszámoló rámutat, Isten arra bátorítja teremtményeit, hogy gyakorolják gondolati és cselekvési szabadságukat — ugyanakkor abban is biztos, hogy ezzel nem fenyegeti tartós veszély a világegyetem békéjét és harmóniáját. A Teremtõnek a héber Bibliában megtalálható személyes nevét használva Pál ezt írta: „Jehova pedig szellem; és ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van” (2Korinthus 3:17,  NW ). Látható dolgok az egekben Milyen látható dolgokat teremtett Isten elsõszülött Fián keresztül? Többek között a napunkat és a csillagok és anyagok összes többi milliárdját, melyek a világegyetemet alkotják. Ad vajon a Biblia valamilyen támpontot arra, hogy Isten mindezt hogyan hozta létre a semmibõl? Nézzük meg a Bibliát a modern tudomány fényénél. A XVIII. században Antoine Laurent Lavoisier tudós az anyag tömegét tanulmányozta. Észrevette, hogy a kémiai reakciók után keletkezett anyag tömege megegyezik az eredeti alkotóelemek össztömegével. Például, ha egy papír elég oxigénben, a keletkezõ hamunak és gázoknak a tömege ugyanakkora, mint eredetileg a papíré és oxigéné volt. Lavoisier kidolgozott egy törvényt — a tömegmegmaradás vagy anyagmegmaradás törvényét. 1910-ben a The Encyclopædia Britannica ezzel a felvilágosítással szolgált: „ Anyag nem teremtõdhet meg, sem nem semmisülhet meg.” Ez ésszerûnek tûnt, legalábbis akkor. Japánban 1945-ben az atombomba felrobbanása Hirosima városa felett azonban nyilvánosan felfedte Lavoisier törvényének a hibáját. Egy ilyen szuperkritikus tömegû urán robbanásakor különféle anyagok alakulnak ki, de össztömegük kevesebb, mint az eredeti urán tömege. Miért van tömegveszteség? Mert az urán tömegébõl bizonyos mennyiség átalakul, és félelmetes energiaként szabadul fel. Lavoisier anyagmegmaradási törvényével kapcsolatban 1952-ben, egy termonukleáris találmány (a hidrogénbomba) hatalmas erejû robbanásakor újabb aggály merült fel. Ebben a robbanásban a hidrogénatomok egyesültek, és héliummá alakultak. A keletkezõ hélium tömege azonban kisebb volt, mint az eredeti hidrogéné. A hidrogén tömegének egy része robbanási energiává alakult át, olyan hatalmas robbanássá, amely sokkal pusztítóbb volt, mint a Hirosimára ledobott bombáé. Ezek a robbanások bizonyították, hogy egy kevés anyag hatalmas mennyiségû energiát képvisel. Ez az anyag és energia közötti kapcsolat ad magyarázatot a nap energiájára, mely életben tart bennünket, és megfelelõ életkörülményeket biztosít. Mi ez a kapcsolat? Nos, körülbelül 40 évvel elõtte, 1905-ben Einstein kiszámította az anyag és az energia közötti összefüggést. Sokan ismerik egyenletét: E=mc2. Mihelyt Einstein megfogalmazta ezt az összefüggést, más tudósok magyarázatot tudtak adni arra, hogyan képes több milliárd éve sütni a nap. A napban folyamatosan termonukleáris reakciók mennek végbe. Így a nap minden másodpercben körülbelül 564 millió tonna hidrogént alakít át 560 millió tonna héliummá. Eszerint mintegy 4 millió tonna anyag alakul át napenergiává, melynek egy töredéke eljut a földre, és fenntartja az életet. Figyelmet érdemel, hogy a folyamat meg is fordítható. A The World Book Encyclopedia ezt írja: „ Az energia anyaggá alakul át, ha szubatomos részecskék nagy sebességgel összeütköznek, és új, nehezebb részecskéket hoznak létre.” Korlátozott mértékben a tudósok is meg tudják ezt valósítani a részecskegyorsítónak nevezett óriási gépekben, ahol szubatomos részecskék fantasztikus sebességgel ütköznek egymással, és anyagot hoznak létre. „ A világegyetem egyik csodáját ismételjük meg — energiát alakítunk át anyaggá” — magyarázza dr. Carlo Rubbia Nobel-díjas fizikus. Ez igaz — mondhatná valaki —, de mi köze van ennek a Bibliában olvasható, teremtésrõl szóló beszámolóhoz? Nos, a Biblia nem tudományos kézikönyv, ennek ellenére korszerûnek és a tudományos tényekkel egybehangzónak bizonyult. A Biblia elejétõl a végéig arra a Személyre hívja fel a figyelmet, aki a világegyetemben létezõ valamennyi anyagot megteremtette, a Tudósra (Nehémiás 9:6; Cselekedetek 4:24; Jelenések 4:11). És egyértelmûen rámutat az energia és az anyag közötti összefüggésre. A Biblia például erre szólítja fel az olvasóit: „Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Õ, a ki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erõssége miatt [dinamikus energiájának bõsége és tetterõs hatalma következtében, NW ] egyetlen híjok sincsen” (Ésaiás 40:26). Igen, a Biblia azt mondja, hogy a mérhetetlen dinamikus energia forrása — a Teremtõ — idézte elõ, hogy a fizikai világegyetem létrejöjjön. Ez tökéletesen összhangban van a modern technikával. A Biblia teremtésrõl szóló beszámolója már ennél az egy oknál fogva is megérdemli mélységes tiszteletünket. A Teremtõ és elsõszülött Fia, miután megteremtette az egekben a láthatatlan és a látható dolgokat, a földre irányította a figyelmét. Mibõl keletkezett a föld? A sokféle kémiai elem, melybõl bolygónk áll, létrejöhetett Isten korlátlan dinamikus energiájának közvetlenül anyaggá alakítása által, amirõl a fizikusok ma már azt mondják, hogy megvalósítható. Vagy, ahogy sok tudós hiszi, a föld egy szupernóva robbanásakor kitörõ anyagból alakulhatott ki. De vajon ki tudná megmondani, hogy a fenti folyamatok játszódtak-e le, vagy esetleg a tudósok által még fel nem fedezett folyamatok kombinációi? Bármelyik mechanizmusról legyen is szó, a Teremtõ a dinamikus Forrása a földünket alkotó elemeknek, beleértve az életben tartásunkhoz szükséges valamennyi ásványt is. Biztosan te is tisztán látod, hogy a föld megalapítása sokkal többet foglal magában minden anyag kifogástalan arányú elõállításánál. A föld nagyságának, tengely körüli forgásának, a naptól mért távolságának, tengelye hajlásszögének és a nap körüli, majdnem kör alakú pályájának is éppen olyan kifogástalannak kellett lennie, mint amilyen most. A Teremtõ nyilván természeti körforgásokat is mûködtetni kezdett, melyek alkalmassá teszik bolygónkat arra, hogy rengeteg élõlényt fenntartson. Minden okunk megvan rá, hogy mindez csodálattal töltsön el minket. De képzeld csak el, hogyan reagáltak az égi szellemfiak, akik nézték a föld és a földi élet megteremtését! A Biblia egyik könyve azt mondja, hogy „együtt örvendezének” és „vigadozának” (Jób 38:4,  7). A Mózes elsõ könyve elsõ fejezetének értelmezése A Biblia elsõ fejezete részben leír néhány létfontosságú lépést, amelyet Isten tett a föld megalkotása érdekében, hogy az embereknek örömük teljen benne. Ez a fejezet nem mindenrõl ad részletes leírást, és miközben olvasod, ne zavarjon, ha kihagy bizonyos részleteket, melyeket az ókori olvasók egyébként sem értettek volna meg. Például, ennek a fejezetnek az írásakor Mózes nem számolt be a mikroszkopikus algák vagy baktériumok mûködésérõl. Ezek az életformák csak a XVI. században, a mikroszkóp felfedezése után váltak láthatóvá az emberi szemek elõtt. Konkrétan dinoszauruszokról sem számolt be Mózes, amelyeknek a létezésére fosszíliákból következtettek a XIX. században. Ehelyett Mózes arra kapott ihletést, hogy olyan szavakat használjon, amelyeket az õ napjaiban élt emberek megértettek — egyben olyan szavakat, amelyek mindenben pontosak voltak, amit a föld teremtésérõl mondtak. Amikor a Mózes elsõ könyvének elsõ fejezetét olvasod, a harmadik verstõl észreveszed, hogy hat teremtési „napra” tagozódik. Egyesek szerint ezek a napok betû szerinti, 24 órás napok voltak, és úgy gondolják, hogy az egész világegyetem és a földön az élet megteremtése nem egészen egy hét alatt történt! Gyorsan rájöhetsz azonban, hogy a Biblia nem ezt tanítja. A Mózes elsõ könyve héberül íródott. Ezen a nyelven a „nap” kifejezés valamilyen idõtartamra utal. Hosszú idõszak is lehet, de egy betû szerinti 24 órás nap is. Sõt Mózes elsõ könyve úgy beszél a hat „napról” együttesen, mint egy hosszú idõszakról — ’arról a napról, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta’ (1Mózes 2:4, Katolikus fordítás; vesd össze: 2Péter 3:8). Tény, hogy a Biblia feltárja, hogy a teremtési „napok” vagy korszakok évezredeket foglalnak magukban. Ez abból látható, amit a Biblia a hetedik „napról” mond. Az elsõ hat „nap” mindegyikérõl a beszámoló azokkal a szavakkal fejezõdik be, hogy ’és lõn este és reggel, elsõ nap’ és így tovább. A hetedik „napról” szóló feljegyzés után azonban nem találjuk ezt a megjegyzést. A történelem folyamán mintegy 4000 évvel késõbb, az i. sz. elsõ században a Biblia úgy utalt a hetedik „napra”, a pihenõnapra, mint amely még mindig folyamatban van (Zsidók 4:4–6). A hetedik „nap” tehát egy több ezer évet felölelõ idõszak, ezért ésszerûen következtethetünk ugyanilyen idõszakra az elsõ hat „nappal” kapcsolatban is. Az elsõ és a negyedik „nap” Úgy tûnik, hogy a föld már a hat „nap” vagy idõszak elõtt, a konkrét teremtési mûveletek kezdete elõtt a nap körüli pályára megalkotott bolygó volt, melyet víz borított. „Sötétség volt a vízbõl álló mélység színén” (1Mózes 1:2,  NW ). Ezen a kezdeti ponton valami — talán vízgõz, egyéb gázok és vulkáni hamu keveréke — bizonyára megakadályozta, hogy a napfény elérje a föld felszínét. A Biblia így írja le az elsõ teremtési idõszakot J. W. Watts fordítása szerint: „Ezután Isten ezt mondta: »Legyen világosság«; és fokozatosan világosság lett”, azaz a fény elérte a föld felszínét (1Mózes 1:3). Az a kifejezés, hogy „fokozatosan . . . lett”, pontosan visszaadja azt a szóban forgó héber igealakot, amely egy fokozatos cselekvést ír le, melyhez idõre van szükség, hogy befejezõdjön. Aki tud héberül olvasni, körülbelül 40-szer találja meg ezt az igealakot a Mózes elsõ könyve elsõ fejezetében, és ez a fejezet megértésének a kulcsa. Amit Isten elkezdett egy teremtési idõszak vagy korszak jelképes estéjén, az fokozatosan világosabb, azaz láthatóbb lett annak a „napnak” a reggele után. Azonkívül, ami az egyik idõszak alatt elkezdõdött, annak nem kellett teljesen befejezõdnie akkorra, amikor a következõ idõszak megkezdõdött. Ennek szemléltetéséül: az elsõ „napon” fokozatosan kezdett világosság lenni, a nap, a hold és a csillagok mégis csak a negyedik teremtési idõszakban váltak láthatóvá (1Mózes 1:14–19). A második és a harmadik „nap” Mielõtt a Teremtõ elõidézte, hogy szárazföld jelenjen meg a harmadik teremtési „napon”, a víz bizonyos részét felemelte. Ennek az lett az eredménye, hogy a földet egy vízpárából álló burok vette körül. Az õsi beszámoló nem írja le — nincs is szükség rá —, hogy milyen mechanizmusok felhasználásával történt ez meg. A Biblia inkább a fenti és a földfelszíni vizek közötti kiterjedésre tereli a figyelmet, és egeknek nevezi el. Az emberek még ma is használják ezt a kifejezést, amikor a földet körülvevõ légkörrõl beszélnek, ahol a madarak és a repülõgépek repülnek. Isten a kellõ idõben betöltötte ezeket a légköri egeket az élethez szükséges gázok keverékével. A teremtési „napok” során azonban a föld felszínén levõ vizek leapadtak, és elõtûnt a szárazföld. Úgy tûnik, Isten — talán olyan geológiai erõket használva fel, melyek még ma is mozgatják a föld kéreglemezeit — felfelé tolta az óceán alatti hátságokat, hogy kontinenseket alakítson ki. A víz felszíne fölött szárazföld lett, lent pedig mélytengeri árkok, melyeket az oceanográfusok mára már feltérképeztek, és lelkesen tanulmányoznak. (Vesd össze: Zsoltárok 104:8,  9.) A szárazföld megalkotása után egy újabb csodálatos fejlemény történt. Ezt olvassuk: „ Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fûvet, maghozó fûvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az õ neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lõn” (1Mózes 1:11). Egy zöld növényi sejt számos kisebb, kloroplasztisznak nevezett részt tartalmaz, melyek a napfénybõl nyerik az energiát. A Planet Earth címû könyv ezzel a felvilágosítással szolgál: „Ezek a mikroszkopikus üzemek cukrokat és keményítõket állítanak elõ . . . Ember még nem tervezett annál jobban mûködõ üzemet, mint a kloroplasztisz, vagy olyat, amelynek a termékei után nagyobb lenne a kereslet.” Csakugyan, a késõbb megjelenõ állatok életének a fenntartása a kloroplasztiszoktól függött. Ezenkívül, zöld növényzet nélkül a föld légköre túl sok szén-dioxidot tartalmazna, mi pedig meghalnánk a hõségtõl és az oxigénhiánytól. Egyes szakemberek meglepõ magyarázattal szolgálnak a fotoszintézistõl függõ élet kialakulására. Azt mondják például, hogy amikor a vízben az egysejtû organizmusoknak kezdett elfogyni az élelmük, „néhány úttörõ sejt végül rájött a megoldásra. Felfedezték a fotoszintézist.” De vajon tényleg így lehetett? A fotoszintézis olyan bonyolult, hogy a tudósok még ma is azzal próbálkoznak, hogy felfedjék titkait. Gondolod, hogy az önsokszorosító fotoszintetikus élet megmagyarázhatatlan módon és spontán keletkezett? Vagy úgy gondolod, ésszerûbb abban hinni, hogy egy intelligens, céltudatos teremtési folyamat eredményeként létezik, ahogyan arról a Mózes elsõ könyve beszámol? Lehet, hogy a növényi élet újfajta egyedeinek megjelenése a harmadik teremtési „napon” még nem ért véget. Folytatódhatott akár a hatodik „napig” is, amikor a Teremtõ „ültete . . . egy kertet Édenben”, és „nevele . . . a földbõl mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót” (1Mózes 2:8,  9). És amint említettük, a Föld légkörének a negyedik „napon” ki kellett tisztulnia, hogy a Naptól és más égitestektõl több fényt kapjon a Föld bolygó. Az ötödik és a hatodik „nap” Az ötödik teremtési „napon” a Teremtõ a növényzettõl eltérõ, új életformával — „élõ lelkekkel” — kezdte megtölteni az óceánokat és a légköri egeket. Érdekes, hogy a biológusok többek között növények országáról és állatok országáról beszélnek, és alosztályokba rendszerezik õket. A „léleknek” fordított héber szó ’lélegzõt’ jelent. A Biblia azt is mondja, hogy az „élõ lelkeknek” vérük van. Ezért úgy következtethetünk, hogy az olyan teremtmények, amelyeknek légzõrendszerük és vérkeringési rendszerük van — a tengerek és az egek lélegzõ lakói —, az ötödik teremtési idõszakban kezdtek megjelenni (1Mózes 1:20, NW; 9:3,  4). A hatodik „napon” Isten még több figyelmet fordított a szárazföldre. „Háziállatokat” és „vadakat” teremtett; ezek a kifejezések fontos szerepet kaptak, amikor Mózes a beszámolót írta (1Mózes 1:24, K. f.). Tehát ebben a hatodik teremtési idõszakban lettek megalkotva a szárazföldi emlõsök. És az emberek? Az õsi beszámoló elmondja nekünk, hogy a Teremtõ végül úgy döntött, hogy egy igazán egyedülálló életformát hoz létre a földön. Ezt mondta égi Fiának: „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon” (1Mózes 1:26). Az ember tehát Alkotójának szellemi képmását tükrözi vissza, az Õ tulajdonságait nyilvánítva ki. Ezenkívül az ember roppant nagy mennyiségû ismeret befogadására volt képes. Így az emberek bármelyik állatét meghaladó intelligencia birtokában cselekedhettek. Továbbá, az állatoktól eltérõen, az ember azzal a képességgel lett megalkotva, hogy elsõsorban ne az ösztönei által vezérelve, hanem a saját szabad akarata szerint cselekedjen. Az utóbbi években a tudósok mélyreható kutatásokat végeztek az emberi gének területén. Olyan genetikai mintákat hasonlítottak össze, melyek a világ különbözõ részein élõ emberektõl származtak, és annak félreérthetetlen bizonyítékát látták, hogy minden embernek közös az õse, mindannyiunkat beleértve; mindenkinek, aki eddig élt, közös a DNS-forrása. 1988-ban a Newsweek folyóirat a következõ cím alatt számolt be az eredményekrõl: „Kutatás Ádám és Éva után”. A tanulmányok a mitokondriális DNS — a csak anyai ágon öröklõdõ genetikai anyag — egyik típusán alapultak. A férfiak DNS-ének kutatásairól szóló 1995-ös jelentések ugyanerre az eredményre mutatnak, azaz „volt egy õsi »Ádám«, akinek a genetikai anyagában lévõ [Y] kromoszóma azonos minden emberben, aki a földön él” — írta a Time folyóirat. Akár pontos az eredmények minden részlete, akár nem, arra világít rá, hogy a Mózes elsõ könyvében található történet igen hihetõ, mivel az a Valaki a szerzõje, aki akkor valóban ott volt. A teremtés csúcspontjaként Isten összeillesztett bizonyos földi elemeket, és megformálta elsõ emberi fiát, akit Ádámnak nevezett! (Lukács 3:38). A történelmi beszámolóból megtudjuk, hogy a földgolyó és a rajta levõ élet Teremtõje az embert, akit megalkotott, egy kerthez hasonló területen helyezte el, „hogy mívelje és õrizze azt” (1Mózes 2:15). Lehetséges, hogy abban az idõben a Teremtõ még tovább teremtett új állatfajokat is. A Biblia ezt mondja: „formált vala az Úr Isten a földbõl mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élõ állatnak, az annak neve” (1Mózes 2:19). A Biblia egyáltalán nem kelti azt a látszatot, hogy az elsõ ember, Ádám csupán mitikus alak. Ellenkezõleg, valóságos személy volt, gondolkodó, érzõ lény, aki örömet tudott találni a paradicsomi otthonában végzett munkában. Napról napra többet tudott meg a Teremtõ alkotásairól és arról, hogy milyen ez a Valaki — milyenek a tulajdonságai és a személyisége. Majd egy pontosan meg nem jelölt idõszak után Isten megteremtette az elsõ nõt, hogy Ádám felesége legyen. Isten a továbbiakban ezzel a jelentõségteljes feladattal gazdagította életüket: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon” (1Mózes 1:27,  28). Semmi sem változtathatja meg a Teremtõnek ezt a kijelentett szándékát, nevezetesen, hogy az egész föld paradicsommá váljon, melyet boldog emberek töltenek meg, békében élve egymással és az állatokkal. A fizikai világegyetem, beleértve a bolygónkat és a rajta lévõ életet, egyértelmû bizonyítéka Isten bölcsességének. Tehát nyilvánvalóan elõre láthatta annak a lehetõségét, hogy idõvel az emberek közül egyesek a független vagy lázadó cselekvés mellett dönthetnek annak ellenére, hogy õ a Teremtõ és az Életadó. Egy ilyen lázadás gátat vethetett annak az óriási munkának, hogy az egész földet paradicsommá alakítsák. A beszámoló elmondja, hogy Isten egy egyszerû próba elé állította Ádámot és Évát, mely arra figyelmeztette õket, hogy engedelmeskedniük kell. Isten elmondta, hogy az engedetlenség a tõle kapott élet elvesztését eredményezi. Szeretõ törõdést mutat a Teremtõ részérõl, hogy óvta õsszüleinket az olyan helytelen életúttól, amely az egész emberi faj boldogságára kihat (1Mózes 2:16,  17). A hatodik „nap” végére a Teremtõ mindent megtett, ami szándéka teljesítése érdekében szükséges volt. Jogosan jelenthette ki, hogy minden, amit alkotott, „igen jó” (1Mózes 1:31). Ezen a ponton a Biblia egy újabb lényeges idõszakot vezet be azzal a kijelentéssel, hogy Isten „megszûnék [megpihent, Úf  ] a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala” (1Mózes 2:2). Mivel a Teremtõ „nem fárad és nem lankad el”, miért van írva róla, hogy pihen? (Ésaiás 40:28). Ez arra utal, hogy abbahagyta a fizikai teremtésmû létrehozásával járó munkákat; továbbá annak a tudatában pihen, hogy semmi, még egy égi vagy földi lázadás sem képes meghiúsítani nagyszerû szándékának a beteljesedését. Isten teljes biztonsággal mondhatott áldást a hetedik teremtési „napra”. Ezért Isten lojális, intelligens teremtményei — az emberek és a láthatatlan szellemi teremtmények — biztosak lehetnek abban, hogy a hetedik „nap” végére béke és boldogság fog uralkodni az egész világegyetemben. Tudsz hinni a Mózes elsõ könyvének beszámolójában? De vajon igazán képes vagy hinni ebben a teremtésrõl szóló beszámolóban, és a kilátásokban, melyeket számunkra tartogat? Amint azt már megjegyeztük, a modern genetikai kutatások a felé a végkövetkeztetés felé tartanak, mely a Bibliában már régóta megtalálható. Egyes tudósok felfigyeltek a Mózes elsõ könyvében feljegyzett események sorrendjére is. A neves geológus, Wallace Pratt például ezt mondta: „Ha engem mint geológust arra kérnének fel, hogy röviden magyarázzam el a föld eredetének és a rajta levõ élet kifejlõdésének újabb kori elképzeléseit egy egyszerû pásztornépnek, olyan törzseknek, amelyekhez a Mózes elsõ könyve szól, aligha tudnám azt jobban megtenni, mint hogy nagyon szorosan követném a Mózes elsõ könyve elsõ fejezetének nyelvezetét.” Azt is megfigyelte, hogy a Mózes elsõ könyvében feljegyzett események sorrendje — az óceánok keletkezése, a szárazföld kiemelkedése, valamint a tengeri élet, a madarak és az emlõsök megjelenése — alapvetõen a földtörténeti idõ legfontosabb fejezeteinek a sorrendje. Gondold csak el: Hogyan írhatta volna le Mózes több ezer évvel ezelõtt a helyes sorrendet, ha információjának a forrása nem maga a Teremtõ és Tervezõ lett volna?
Már miért ne lehetne? Ismereteink az õsrobbanásig nyúlnak vissza, pont. Azt a baromságot meg nem tudom honnan veszed, hogy mindig volt elõtte, ezt soha senki nem állította. Olvass kicsit utána, nagyon sok érdekes tényt(!) tudunk az õsrobbanásról és a tudomány jelenlegi állása szerint teljesen hihetõ, hogy ez teremtette meg a teret és az idõt (ugyanúgy mint a természeti erõhatásokat)
okoska, írd be a google-ba, hogy "õsrobbanás elõtt"
Na [email protected] itt járt valami köcsög jehovás és bemásolt egy fél könyvet.
Beírtam google-ba, hogy õsrobbanás elõtt. Találtam érdekes cikkeket, de én még mindig addig a pontig hiszem el a dolgot, ami teljesen biztos. Ha 100% bizonyossággal mûködni fog az új modell, amit találtak, akkor majd azt fogom elhinni (szkepticizmus forevör). Amúgy nagyon nem lehet hibáztatni a nézeteimért, nekem nagyon fel sem merült soha, hogy lett volna valami az õsrobbanás elõtt (egyfelõl senki sem említette), hiszen mi értelme lenne olyan világon gondolkozni, amihez semmi közöm nem is volt és nem is lesz, mivel már vége.
Ha a puszta anyag önmagában teremtette volna a világot, akkor "isteni" tulajdonságainak kellene lennie. Ha ezekkel bírna, akkor mi különböztetné meg Istentõl?

Ha isten könyörületes, jóságos stb. akkor miért vannak olyan emberek akik annak ellenére hogy jók mégis éheznek, betegek stb?

Egyáltalán minek templomba járni ha elvileg mindenütt ott van?otthon is lehet imádkozni.Van itt olyan ember akinek ? bebizonyitotta a létezését vagy segített neki?Miért van ennyi álkeresztény?Olyan aki jár templomba mégis boldogtalanná teszi a gyerekeit és felálgozza ?ket a pénz miatt.szerintem nincsenek igazi kersztények.

Legjobb válasz: Templomba nemcsak imádkozni jár az ember. Azt lehet otthon is.A mise lényege az átváltozási rész, amikor Jézus ténylegesen és valóságosan megosztja velünk saját testét és vérét. Isten nem szorul arra, hogy bizonygassa saját magát.Õ az, aki VAN.Aki akar, hisz Benne, aki nem akar, nem hisz. Isten rengeteg embernek segített és segít most is.A keresztény emberek sem tökéletesek, de az nem jelenti azt, hogy álkeresztények. Jézus nem az igaz emberekhez jött, hanem a bûnösökhöz.A keresztény vallás nem az emberek bûnösségérõl vagy bûntelenségérõl szól, hanem Isten szeretetérõl az összes ember iránt. Igaz keresztény az, aki valamilyen módon megpróbál válaszolni Isten szeretetére.Õ is lehet akár szûk látókörû,akár bármilyen hiányosságban,butaságban stb. szenvedõ ember. Tökéletes ember nem létezik. Egyébként pedig mindenki máshogy értelmezi a tökéletességet. Ha részletesen elmélyedsz különbözõ szentek életében,nyomára bukkanhatsz Isten szeretõ munkájának és hiteles válaszoknak az Õ szeretetére.

Templomba nemcsak imádkozni jár az ember. Azt lehet otthon is.A mise lényege az átváltozási rész, amikor Jézus ténylegesen és valóságosan megosztja velünk saját testét és vérét. Isten nem szorul arra, hogy bizonygassa saját magát.Õ az, aki VAN.Aki akar, hisz Benne, aki nem akar, nem hisz. Isten rengeteg embernek segített és segít most is.A keresztény emberek sem tökéletesek, de az nem jelenti azt, hogy álkeresztények. Jézus nem az igaz emberekhez jött, hanem a bûnösökhöz.A keresztény vallás nem az emberek bûnösségérõl vagy bûntelenségérõl szól, hanem Isten szeretetérõl az összes ember iránt. Igaz keresztény az, aki valamilyen módon megpróbál válaszolni Isten szeretetére.Õ is lehet akár szûk látókörû, akár bármilyen hiányosságban, butaságban stb. szenvedõ ember. Tökéletes ember nem létezik. Egyébként pedig mindenki máshogy értelmezi a tökéletességet. Ha részletesen elmélyedsz különbözõ szentek életében, nyomára bukkanhatsz Isten szeretõ munkájának és hiteles válaszoknak az Õ szeretetére.
Tökéletesen egyet értek az elsõ válaszadóval.A keresztény ember azért jár templomba, mert így együtt lehet Istennel és a többi kereszténnyel is.
Én csak annyit fûznék hozzá, ha Isten adja a jót, a gonosz a rosszat, akkor a halálos beteg gyereket miért nem gyógyítja meg az Isten? Az rendben, hogy az emberek keresik maguknak a bajt, de a 4-5 éves gyerekek, akik már halálos betegek, vagy éheznek, õk életükben nem sok rosszat tehettek még.
" -elképzelhetõ, hogy amennyiben létezik a túlvilági élet, akkor ebbõl a szemszögbõl nézve egy ember élete valóban csak egy pillanat-és a lényeg a túlvilági élet -és mi van akkor, ha Isten magához hív embereket, gyerekeket, mert jobb nekik korábban kezdeni ott amíg viszonylag tiszták, mintsem egy agyongyötört, agyonkínlódott életet leélni és a vége kárhozat lenne-ha értitek mire gondolok. " A lényeg: agyongyötört! Könyörgöm, hát errõl van szó, lehet, hogy jobb lesz neki a "túlvilágban", de miért szenved akkor évekig???
Nagyon röviden lehet ezekre a kérdésekre válaszolni. Isten szabad akaratot adott nekünk. Van jogunk, lehetõségünk dönteni. Gondolj bele milyen lenne az élet szabad akarat nélkül ;). Ez az ami megadja neked a lehetõséget hogy élj, hogy eldöntsd melyik vallást követed, hogyan viselkedj más emberekkel stb. Nálam sokkal értelmesebb emberek talán oldalakat tudnának írni csak a szabad akaratról, szerintem kezdetnek elég ennyi. Megkaptuk a szabadságot :) A másik meg nem azt kell nézni h. mit csinál az egyház, vagy mit csinál egy keresztény hanem h. mi a célja. 16/F
IGEN van itt olyan ember aki Istennek koszonheti az ugynevezett masodik eselyt. en vagyok az. es Istennek mindennel egy bizonyos celja van amit mi a veges felfogasunkkal nem erthetunk meg. Te megerted a magfuziot??? Hogyhogy evmilliardok elteltevel meg mindig sut a nap??????termeszetesen nem kell templomba jarnod, merta test a lelek temploma .. de te mennyire szenteled meg ezt a templomod . Imadkozzal otthon , ne menj alkeresztenyek koze, de imadkozol-e otthon es ha igen teljes szivedbol lelkedbol???
isten nem létezik csak egy kitaláció :(

Ha Isten tényleg olyan szeretõ és jóságos lenne, mint ahogyan azt az egyházak beállítják, akkor valóban büntetné kollektívan az emberiséget?

..., a még tudatlan (a jó és a rossz, sõt a bûn fogalmát sem ismerõ) emberpár engedetlenségéért, amit persze elõre tudott? Mert ez maga lenne a gonoszság. Tudom, hogy már többször volt ez a téma, itt GYK-n is, de ez az egész egyszerûen illogikus. Nem egy mindenható lényre utal, aki még szeretetteljes is. Persze nem hiszek ebben, a lényeg viszont az, ha bukik az eredendõ bûn mese, akkor a megváltás is és az egész vallás.

Legjobb válasz: Hát igen. A hívõk meg hangoztatják, hogy Isten mindent lát. Csak épp ezt a rohadt fontos kis mozzanatot nem látta. Hát nem érdekes? De amúgy meg ki sincs fejtve, hogy miért volt olyan égbekiáltó nagy bûn a jó és rossz tudás fájáról enni. Még amit nem értek: Többször írták hívõk, hogy a Sátán nem tudott soha semmit teremteni. Ki teremtette akkor a tudás fáját? Isten. ha-ha-ha. Meg hogy egyáltalán mi szükség volt arra a fára? Istennek nem volt szüksége rá, mert õ mindent tudott, az állatokat gondolom nem érdekelte, az embereknek meg tilos volt. Akkor ki a jó életnek kellett a fa? Ez kb. olyan, mintha nem akarnád, hogy a gyerekeid tele tömjék magukat süteménnyel, de ennek ellenére sütsz egy egész tepsivel. De ha már megsütötted, és még mindig nem akarod, hogy egyenek belõle, akkor nem teszed be a gyerekszoba közepére azon melegében. Pedig szerintem Isten nemcsak hogy betette a sütit a szoba közepére, de még ki is ment, és rácsukta az ajtót a gyerekekre. Mégis mit várt? Kígyó se kellett volna hozzá, és akkor is megtörténik. Ja, hogy figyelmeztette az embert, hogy ne egyen belõle, mert ez ROSSZ? Még mielõtt tudta volna az ember, mi az hogy ROSSZ? Logikus, logikus. Szóval igen, kedves kérdezõ, úgy sántít a történet, ahogy van.

Hát igen. A hívõk meg hangoztatják, hogy Isten mindent lát. Csak épp ezt a rohadt fontos kis mozzanatot nem látta. Hát nem érdekes? De amúgy meg ki sincs fejtve, hogy miért volt olyan égbekiáltó nagy bûn a jó és rossz tudás fájáról enni. Még amit nem értek: Többször írták hívõk, hogy a Sátán nem tudott soha semmit teremteni. Ki teremtette akkor a tudás fáját? Isten. ha-ha-ha. Meg hogy egyáltalán mi szükség volt arra a fára? Istennek nem volt szüksége rá, mert õ mindent tudott, az állatokat gondolom nem érdekelte, az embereknek meg tilos volt. Akkor ki a jó életnek kellett a fa? Ez kb. olyan, mintha nem akarnád, hogy a gyerekeid tele tömjék magukat süteménnyel, de ennek ellenére sütsz egy egész tepsivel. De ha már megsütötted, és még mindig nem akarod, hogy egyenek belõle, akkor nem teszed be a gyerekszoba közepére azon melegében. Pedig szerintem Isten nemcsak hogy betette a sütit a szoba közepére, de még ki is ment, és rácsukta az ajtót a gyerekekre. Mégis mit várt? Kígyó se kellett volna hozzá, és akkor is megtörténik. Ja, hogy figyelmeztette az embert, hogy ne egyen belõle, mert ez ROSSZ? Még mielõtt tudta volna az ember, mi az hogy ROSSZ? Logikus, logikus. Szóval igen, kedves kérdezõ, úgy sántít a történet, ahogy van.
Miért kell istenrõl ilyeneket mondani? ezt sosem értettem. Ha nem hiszel benne az a te bajod. Ha kimarad az életedbõl, az is csak neked lesz rossz...De kérlek ne hibáztassátok már Istent minden rosszért ami veletek történik! Nem egy vén öregurat kell elképzelni, aki mindent rossznak lát, és gonoszul, nagy ejnyebejnyézésekkel tekinget le egy felhõpáholyból az emberekre. Nem azt mondom, hogy én a Biblia minden szavát szó szerint értelmezem, de nem pocskondiázom azt, Aki miatt egyáltalán élek...
Tökéletesen igazad van. A Biblia tanúsága szerint Isten vagy nem jó és szeretõ, hanem kegyetlen és szadista, hiszen olyanért büntet, ami valójában nem is volt bûn, valamint õ alakította úgy a dolgokat, hogy megtörténjen, vagy ne mindenható hanem gyenge és esetlen, hiszen nem látta elõre, hogy mi fog történni, valamint nem tudta megakadályozni egy teremtménye áskálódását, vagy azóta holmi Sátán gonoszságát. Ha engem kérdezel leginkább egyik sem: kegyetlen, tömegmészáros, szadista, féltékeny, gyengekezû önkényuralkodó.
emberek....olvastátok egyáltalán a Bibliát?.....?????? szabad akaratról nem hallottatok még?
Ja-ja, emlékszem erre a válaszra, hogy Isten arcolásból tette oda a fát, hogy az emberek tudják, ki a Jani a gáton. Worst......explanation......EVER.
Próbáljunk meg túllépni a teremtéstörténeten.. Ez egy példabeszéd arról, hogy az emberek bûnre való hajlama abban nyilvánul meg, hogy "olyanok akarnak lenni, mit az Isten". Tehát önmagukat teszik Isten helyébe. Ha kicsit túllendülünk az Ószövetség világán és eljutunk Jézusig, akire a kereszténység alapozódik, akkor láthatjuk, hogy minden ember üdvözülhet (ezt az Ószövetség népe még nem tudhatta). Ráadásul azt is tanította, hogy Isten majd mindenkit a saját lehetõségeihez mérten fog ítélni.
Isten megölette az emberekkel (a gyermekeivel, akiket kicsapott) az egyetlen fiát, Jézust. Ha elfogadod ezt az áldozatot, akkor idvezülhetsz.
kedves utolsó kommentelõ! az utolsó mondatodat nem igazán értem...:) el tudnád máshogyan is magyarázni?
"Szabadon eldönthették hogy elfogadják Istent szeretõ vezetõjüknek, vagy sem." Na visszatérek a sütis példához. Én vagyok a szülõ. Megmondom a lurkóknak, hogy nem ehetnek a sütibõl (amit én sütöttem). De jön a vicces nagybácsi, aki azt mondja, hogy ehetnek belõle. Kisgyerkõcök még azt se tudják mi van, mert nem tudják mi a rossz, meg mi a jó, ezért esznek belõle. Erre fel begurulok, amiért nem rám hallgattak, a nagybácsit lesittelem, a gyerkõcöket meg kicsapom az utcára, mert szófogadatlanok voltak. Kissé hirtelen haragú ez a "szülõ". Majd jóval késõbb az egyetlen édes gyermekemet odaadom a korábbi gyerekeimnek, hogy nyírják ki. Ha elfogadják tõlem ezt az áldozatot, akkor hazajöhetnek.
Isten nagybetû, elnézést.
A kérdező hozzászólása: "De amúgy meg ki sincs fejtve, hogy miért volt olyan égbekiáltó nagy bûn a jó és rossz tudás fájáról enni." Katy Weaver konkrétan ezt írta egy másik kérdésnél: "Isten jogos uralmát megkérdõjelezték, bemocskolták aljas módra..."
A kérdező hozzászólása: Katy! Nézd, Ádám és Éva tudatlanok voltak, mivel csak a bûnbeesés után szerezték meg a tudást. Mindig úgy cselekedtek, ahogy Isten (vagy épp a Sátán) mondta. Nehogy már egy mindenható bölcs lény, aki a világot teremtette, ne tudja, hogy mennyi 1+1, mert körülbelül ilyen nehéz lehetett rájönni arra, hogy a bûn fogalmát nem ismerõ emberpár egyszer csak "bûnbeesik", fõleg ha a sátán pajti is ott van. És akkor hol a megbocsátás? Hisz Isten olyan jóságos! Nem érzed az ellentmondást. Hiába fröcsögsz itt, nem fogod bemesélni, hogy az ember milyen egy sz*r lény, hiszen az a teremtõjét minõsíti, tehát ezzel Jehovát cikized. ;)
Kedves 4-es válaszoló. Csak neked rossz ez a válasz. "Jani" a gáton Igen ha így akarod értelmezni, Talán nincsenek jogai, csak neked. Hálátlan gyaur. Szabadon eldönthették hogy elfogadják Istent szeretõ vezetõjüknek, vagy sem. Õk döntöttek így nem Isten. Milyen érdekes, hogy Ádámot meg Évát senki nem hibáztatja, még védjétek meg ....Ez az... adjatok igazat Sátánnak, Ezek vagytok ti, most nagyon örül, hogy ilyen emberek mint Ti a szolgálataiban vagytok, és segítitek az Isten elleni "harcban" S Jézus ilyen emberekért is meghalt.... Megelõlegezte a bizalmat nektek, Ti meg röhögtök a halálán... Na remélem híztatok 3 kilót. Katy Weaver
Isten az egyedüli jó és szent! Kegyelme végtelen. Azért nem akadályozta meg a bûnbe esést mert tiszteletbe tartja a teremtményei döntését! Ellenben minden döntésnek következménye van. Hát ne csodálkozzunk..

Ha Isten minden jóság forrása, Sátán pedig minden gonoszságé és Isten mindenható, Sátán pedig nem, akkor Isten miért nem öli meg Sátán-t?

Legjobb válasz: Azért mert istennek perverz örömet okoz látni az emberi szenvedést, ezért csinálta ezt az egész cirkuszt. Azért mert isten szeret uralkodni minden és mindenki felett és kapóra jön neki a sátán, mert õ megkísérti a szegény együgyû embert, ezután isten mondhatja hogy "aha! elfordultál tõlem te galád! most aztán dádá lesz!" Azért mert a sátán is csak egy másik isten aki ellen nem tud mit tenni. Válassz

Azért mert istennek perverz örömet okoz látni az emberi szenvedést, ezért csinálta ezt az egész cirkuszt. Azért mert isten szeret uralkodni minden és mindenki felett és kapóra jön neki a sátán, mert õ megkísérti a szegény együgyû embert, ezután isten mondhatja hogy "aha! elfordultál tõlem te galád! most aztán dádá lesz!" Azért mert a sátán is csak egy másik isten aki ellen nem tud mit tenni. Válassz
Vidiripi *Még nem pusztítja el. De már csak kevés ideje van.
A kérdéseddel az a probléma, hogy a sátánt úgy állítod be, mint egy "negatív istent" - márpedig ez a Biblia szemszögébõl pogányság. Isten csak egy van. A sátánnak nincs isteni hatalma, és nem õ a forrása a gonoszságnak - hanem õ a kísértõ (a szó héber eredetû, jelentése: vádló, olyan tehát, mint a bírósági tárgyaláson az ügyész). Feladata van: a hit, a hívõ ember megpróbálása. A gonoszságnak, a "rossz"-nak pedig egyébként sincs "forrása": ahogy a sötétség egyszerûen a fény hiánya, úgy a rossz, a bûn, a gonoszság egyszerûen a jóság, az igazság, az igazságosság hiánya.
kedves kérdezõ. Annak, ami az ember valójában ártani nem lehet, az ami az ember valójában sérthetetlen, és ezt Isten tudja jól...az ember táplálja tévedésében a rosszat, s ha Isten megszüntetné teljesen, akkor önkényesen járna el, ami pedig nem a szeretetteljes megnyilvánuláshoz tartozik. ui.: egyébként nem a történések a rosszak, nem a "világ" a rossz, hanem az, ahogy az emberek megítélik, értékelik a tapasztalatukat. üdv 27/F LastOne.Left
Talán a kérdezõ sátánista???
Vidiripi MICSODA!!? Milyen alma , meg milyen méreg?
A kérdező hozzászólása: "Ezen én sokat gondolkoztam.És arra jutottam , hogy mikor a sátán munkálkodott hazudott kételyt ébresztett az angyalokban isten tudta ezt de akkor megtudta volna ölni. de akkor az angyalok félelembõl szolgálták volna öt Isten azt szeretné , hogy szertettbõl szolgáljuk õt." A Sátán az eredeti forrásokban sosem hazudik, sõt.... eredetileg Isten állította, hogy az alma mérgezõ és ha megeszitek meghaltok tõle, Sátán pedig az igazat mondta. És mi lett? Az igazság gyõzött és ezért Isten megbüntetett mindenkit.
Vidiripi Ámen!
Ezen én sokat gondolkoztam.És arra jutottam , hogy mikor a sátán munkálkodott hazudott kételyt ébresztett az angyalokban isten tudta ezt de akkor megtudta volna ölni. de akkor az angyalok félelembõl szolgálták volna öt Isten azt szeretné , hogy szertettbõl szolgáljuk õt.
Vidiripi Ádám és Éva is tudott mindenrõl amirõl tudniuk kellett. Ennek ellenére még is ettek a tiltott gyümölcsbõl. Szabad akaratukból cselekedtek s azzal is tisztában voltak hogy ha ezt teszik akkor annak mi a következménye. Mert a Teremtõ mindkettõjüket figyelmeztette. Sõt a bûneset után még Káint is figyelmeztette arra hogy csillapítsa le szíve haragját. De Káin nem így tett s megölte testvérét. Isten nem azért mindenható hogy a szabad akarattal megalkotott teremtményei nem dönthetnek úgy ahogy akarnak. Isten azért mindenható mert annak ellenére is hogy az ember bármit dönt is a Teremtõ elhatározása akkor is megvalósul.
Igen betette õket egy kertbe, aztán kidobta õket. Nem, nem az ember hibája volt. Isten tudott a kígyóról, isten tudott az emberi gondolkodásról, isten jobban ismerte Ádámot és Évát mint õk magukat, tehát elmondhatjuk, hogy minden isten tervei szerint alakult. Ha nem így lenne nem lenne mindenható. Isten egyre inkább olyan nekem, mint egy unatkozó ember, aki ír egy Sims nevû programot, hogy legyen mivel elütni az idõt.
Mert Isten mindig megbocsájt.
A kérdező hozzászólása: No ez utóbbi hozzászólás már nagyobb bölcsességrõl árulkodik, mint az eddigiek. Erre voltam kíváncsi, hogy vannak-e itt ilyen szemléletû emberek. Gonoszság szerintem nem is létezik. A probléma onnan indul, hogy szándékot feltételezünk a tévedések mögé. Amúgy szándékosan teszek fel ilyen naiv kérdéseket. Kíváncsi vagyok ki hogyan vélekedik errõl.
A kérdező hozzászólása: Tehát akkor Isten szándékosan nem gondoskodik a 900 millió éhezõrõl, a megerõszakolt nõkrõl, a pedofília áldozatairól ... stb? Holott elvileg minden rablást és erõszakot megszüntethetne, csak még nem akarja!
Vidiripi Azért nem pusztítja el a Sátánt hogy az emberek lássák és érezzék milyen az ha nem a Teremtõ uralkodik s vezeti az embereket. De alázat kell ahhoz hogy elismerjük nem vagyunk képesek saját magunk irányítani tökéletesen az életünket. Kell hozzá a Teremtõ által megmutatott út. Ezért küldte el az õ fiát Jézust hogy elmondja mindenkinek ezt az utat.
Istennek mindenhez meg van a hatalma, ahhoz is hogy elpusztítsa Sátánt.Ezt meg is fogja tenni mivel a Biblia errõl biztosít minket:"A békét adó Isten pedig rövidesen összemorzsolja Sátánt a lábatok alatt."(Róma 16:20)Sátán is tisztában van ezzel a ténnyel hiszen a Jelenések 12:12-ben ez van írva:"Ezért örvendjetek, ti egek, és ti, akik azokban lakoztok! Jaj a földnek és a tengernek, mert lejött hozzátok az Ördög nagy haraggal, mivel TUDJA, hogy rövid ideje van.”" (Jelenések 12:12)De miért nem öli meg most?Istennek egy meghatározott ideje van arra vonatkozóan hogy mikor hozza el az ítéletét.
Isten mindennek, ami létezik a forrása, Sátán pedig egy effekt, az emberek pedig tévedésükben ezt az effektet használják, merítik ki a forrásból, és azért, hogy ezen "rossz" effektnek a visszahatásaiból önmaguktól válasszák azt, ami valójában Jó. :) ui.: egyébként nem is tudja megölni Isten a Sátánt, de megszüntetni(megállítani munkálkodását) viszont igen, és erre az ember szintúgy képes, mivel ha becsületesen akarunk vizsgálódni kiderül, hogy az ember döntései vagy rosszak, vagy jók, vagyis az emberben ott bújik meg mind Isten, mind Sátán. Szóval az ember is képes megszüntetni, ha Istent használja. üdv 27/F LastOne.Left
Vidiripi Alma soha nem volt. Meg méreg sem volt kedves kérdezõ. Tulajdonképp te mirõl is beszélsz?

Gondolkodtatok azon, hogy ha Isten teremtett, akkor akkor minden meg van elore hatarozva?

Szoval en arra gondoltam, hogy ha osrobbanas, evolucio stb.... akkor vagyunk es kesz, elunk de nem tudjuk, hogy miert, lehet, hogy nincs is sorsunk csak egyszeruen vagyunk. Ekkor az sem ertheto, hogy ha az ember miert kutat olyan dolgok utan, hogy megertse a keletkezeset, a vilagot. Ha viszont isten teremtett(es ebbe hiszek) akkor vagy minden meg van hatarozva, az is, hogy ide irok, az is, hogy vannak kutato emberek, tehat Isten megengette, hogy a miertekre megkapjuk a valaszt(lehet csak bizonyos szintekig) vagy pedig megteremtett, hagyta, hogy eljunk es ugy gondolta, hogy megadja a teljes lehetoseget, arra, hogy megertsunk MINDENT, tehat nem korlatoz mindeket a megertesben, ezert lehet, hogy egyszer meg is ertunk mindent, csak ido kerdese

Legjobb válasz: Es azzal a lehetoseggel mi van, hogy isten teremtette a vilagot, de leszarja, hogy mi van? Ezt miert hagytad ki? Mi zarja ki ezt a lehetoseget? "Ekkor az sem ertheto, hogy ha az ember miert kutat olyan dolgok utan, hogy megertse a keletkezeset, a vilagot. " Hat, lehet, hogy SZAMODRA nem ertheto... "Ha viszont isten teremtett(es ebbe hiszek) akkor vagy minden meg van hatarozva" Kerlek, hozz erre valami bizonyitekot, ami a ket allitas kozott bizonyitja az ok-okozati osszefuggest! Ez igy csak kamu!!! "Isten megengette, hogy a miertekre megkapjuk a valaszt" Ez mibol kovetkeik? MIbol gondolod, hogy megtudhatjuk a miertekre a valaszt? Es ha megkapnak, az mit bizonyitana? " megertsunk MINDENT" haha

Es azzal a lehetoseggel mi van, hogy isten teremtette a vilagot, de leszarja, hogy mi van? Ezt miert hagytad ki? Mi zarja ki ezt a lehetoseget? "Ekkor az sem ertheto, hogy ha az ember miert kutat olyan dolgok utan, hogy megertse a keletkezeset, a vilagot. " Hat, lehet, hogy SZAMODRA nem ertheto... "Ha viszont isten teremtett(es ebbe hiszek) akkor vagy minden meg van hatarozva" Kerlek, hozz erre valami bizonyitekot, ami a ket allitas kozott bizonyitja az ok-okozati osszefuggest! Ez igy csak kamu!!! "Isten megengette, hogy a miertekre megkapjuk a valaszt" Ez mibol kovetkeik? MIbol gondolod, hogy megtudhatjuk a miertekre a valaszt? Es ha megkapnak, az mit bizonyitana? " megertsunk MINDENT" haha
Halleluja!Hogy valami másféle hozzászólás is legyen.Ámen!
"Azt is tudta már elõre, hogy az ember bûnbe fog esni, és hogy ebbe nem fog beleszólni, hogy az ember akarata érvényesüljön, ezért már elõtte megvolt a megváltás terve. " Errol egy vicc jut az eszembe: Agressziv kismalac iszonyatosat zakozik a bringajaval. Koresereglenek az allatok, es nezik, hogy el-e meg. Mire agressziv kismalac feltapaszkodik, es azt mondja: -Kuss, en igy szoktam leszallni! (neki is megvolt a terve :-)
Nemcsak mi gondolkodunk ezen, hanem az etgyháztudósok is. A katolikusok például nem fogadják el az eleve elrendelést, mivel igaz, hogy Isten mindent tud, de ez nem jelenti azt, hogy õ határozott meg mindent. Isten elõre tudta például a bûnbeesést, de nem akadályozta meg, hogy az ember akarata érvényesüljön. Azt is tudta már elõre, hogy az ember bûnbe fog esni, és hogy ebbe nem fog beleszólni, hogy az ember akarata érvényesüljön, ezért már elõtte megvolt a megváltás terve. Errõl hosszú fejtegetések vannak az interneten katolikus hitvédelem alatt.
Én úgy látom hogy a Godel nem teljessegi tétele pont azt írja le amit én is, tehát hogy egy ember számára van megismerhetetlen igazság, de fontos hogy ezen tétel nem lehet igaz egy végtelen tudással rendelkezõ lény számára. Igazából a vicces az egészben hogy nem hiszek istenben, de a létezését sem zárom ki, csak valószínûtlennek tartom. A vita innentõl már csak nézõpontokról és elvekrõl szólhat. (a vicces ebben hogy látom a te nézõpontod igazságát is, és azt is támogatom, kb. mintha Schrödinger macskájáról beszélnénk)
Ja, meg az is kerdeses, hogy a mindent tudo isten mit kezd Godel nem teljessegi tetelevel! :-D Mondjuk a tetel szerint egy ilyen istent kapasbol ki is lehet zarni.
"a mindentudóból következne az, hogy determinisztikus a világ." OK, ez valoban igaz, ha letezik "mindentudas", tehat van arra mod, hogy tudni lehessen a "mindent" azt is, ami meg fog tortenni, akkor igen, a vilag determinisztikus. "a logika kijelentésekre épül, és tök mind1 hogy az a kijelentés egyébként más szerint igaz vagy nem." Valoban, kijelentheted, hogy a vilag determinisztikus, es ebbol valoban az fog logikusan kovetkezni, hogy a vilag determinisztikus... a logikaban vannak ilyen vicces dolgok.
"A ketto allitas nem all logikai kapcsolatban egymassal. Az, hogy mindenhato nem kovetkezik, hogy van celja a vilaggal. Es annak, hogy milyennek kepzeled el vegkepp semmi relevanciaja nincsen. " nem a mindenhatóból, hanem a mindentudóból következne az, hogy determinisztikus a világ. Dehogy nincs relevanciája, a logika kijelentésekre épül, és tök mind1 hogy az a kijelentés egyébként más szerint igaz vagy nem. Ha azt mondom hogy tegyük fel hogy, vagy legyen ez és ez igaz, akkor azt igaznak kell kiértékelni, ennyi. Az más kérdés hogy a logikám alapjaival te nem értesz egyet, nem is kell egyet értened.
"ha indeterminisztikus akkor viszont már ez az eshetõség nem áll fent mert a véletlen lehetõsége adottá válik, és nincs minden elõre megírva. (így persze egyszerûbb elhinni a dolgokat)" Szerintem attol, hogy az atomok indeterminisztikusak, a szociologiai szinten lehet, hogy az egyen dontese determinisztikus, abban az ertelemben, hogy a kultura es a neveltetes olyan erosen megszabja a szemelyiseget az embernek, hogy valojaban nincs lehetosege maskent valasztani egy adott szituacioban. Ez is egy olyan kerdes, amit nem lehet eldonteni, hiszen sosem fogjuk megtudni, hogy maskent is donthettunk volna-e az adott szituacioban, mivel nem lehet ismetelni... minden csak egyszer tortenik, es nincs ket egyforma ember, ket egyforma kornyezet, ket egyforma eletut.
döncike 01:22 én azt az eshetõséget vizsgáltam hogyha az atomi világ elõre kódolt, és nincs benne véletlen, akkor is mondhatjuk hogy van szabad akarat hiszen ez csak felfogás kérdése. ha indeterminisztikus akkor viszont már ez az eshetõség nem áll fent mert a véletlen lehetõsége adottá válik, és nincs minden elõre megírva. (így persze egyszerûbb elhinni a dolgokat)
"Ez Isten definíciójából következik. A vallásos emberek (én is) Istent egy mindenható, mindentudású, fizikai világ felett létezõ (általában személynek) képzelik el, akinek az energiájából keletkezett az általunk ismert világ. Nem pedig egy õsszakállú jóságos aliennek, aki a fizikai világban létezõ nagy hatalmú lény, tehát olyan mint az ember, csak hatalmasabb." A ketto allitas nem all logikai kapcsolatban egymassal. Az, hogy mindenhato nem kovetkezik, hogy van celja a vilaggal. Es annak, hogy milyennek kepzeled el vegkepp semmi relevanciaja nincsen. A szabad akaratot idekeverni teljesen felesleges, ez a fajta determinizmus lehet szocialisan kodolt, de ettol maga az atomi vilag lehet indeterminisztikus. Es, ettol teljesen kulonallo dolog, hogy letezik-e isten, es ettol megincsak teljesen kulonalo dolog, hogy ha van isten, van-e celja a vilaggal, vagy csak nezi, mint a kisgyerek a megpiszkalt hangyabojt.
""Ha viszont isten teremtett(es ebbe hiszek) akkor vagy minden meg van hatarozva" Kerlek, hozz erre valami bizonyitekot, ami a ket allitas kozott bizonyitja az ok-okozati osszefuggest! Ez igy csak kamu!!! " Ez Isten definíciójából következik. A vallásos emberek (én is) Istent egy mindenható, mindentudású, fizikai világ felett létezõ (általában személynek) képzelik el, akinek az energiájából keletkezett az általunk ismert világ. Nem pedig egy õsszakállú jóságos aliennek, aki a fizikai világban létezõ nagy hatalmú lény, tehát olyan mint az ember, csak hatalmasabb.
Kicsit kevered a dolgokat. Az, hogy a világ hogy keletkezett, nem függ össze azzal, hogy minden elõre el van-e rendelve. Az eleve elrendelés azzal függ össze, hogy milyenek a világ szabályai (vagyis a fizika törvényei). A kvantummechanikáig úgy tûnt, hogy ezek a szabályok olyanok, hogy a jelenlegi állapotot ismerve minden késõbbi állapot pontosan meg van határozva. De a kvantumfizikai határozatlansági elv bekavart, mert az épp arról szól, hogy a jelenlegi állapot nem ismerhetõ pontosan. Tehát a késõbbi állapotok sem határozhatók meg. De ez még nem dönti el a kérdést, mert arra továbbra sincs válaszunk, hogy ez a bizonytalanság valódi bizonytalanság-e, vagy csak a megismerhetõség korlátja. Az is kérdéses, hogy a kvantummechanikai bizonytalanság képes-e lényegi dolgokat is befolyásolni. Tehát például egy atommag elbomlásának pontos idõpontja lehet-e bármilyen számottevõ hatással mondjuk egy ember életére. Valószínûbbnek tartom, hogy nem. Ezért én arra hajlok, hogy igen, a jövõ egyértelmûen meg van határozva, ami azt is jelenti, hogy a szabad akarat csak látszólagos dolog.
Annál mindenképp többet, mint a vak hittel...
Kár, hogy nem érdekel a vallásod története... sok kérdésre kapnál választ.
A kérdező hozzászólása: Lehet felreertettel, nem haragszom, tortenelmet nem nagyon tudom, de nem is az erdekel. En vallasos vagyok hiszek, nem vagyok bigott, sot, epp, hogy melyen hiszek, viszont templomba nem nagyon jarok de ez nem jelent semmit.
"Es azzal a lehetoseggel mi van, hogy isten teremtette a vilagot, de leszarja, hogy mi van? Ezt miert hagytad ki? Mi zarja ki ezt a lehetoseget?" Döncikének nincs igaza. Avval, hogy Istent nem érdekli, mi történik az emberiséggel, attól még lehet egyértelmú és eleve meghatározott az emberek (és a világ) sorsa. Mivel õ megteremthette a szabályokat is, melyek eldöntik, meghatározzák a folytatást. Madách írta: a gép forog, az alkotó pihen. Én viszont azt mondom: Isten teremtett egy vagy több véletlenszámgenerátort is. Így aztán Madáchnak is igaza van, és az eleve meghatározottság is bizonyos átértelmezést kíván. Isten is szórakozni akar. ha elõre tudná, mi történik az emnerrel vagy az emberiséggel, õ bizony unatkozna.

Ha létezik Isten, akkor miért nem csinál semmit?

A nem is olyan régi történelemben rengeteg eset történt, ami Bibliai b?nökkel hozható párhuzamba: Az, amikor a Tanácsköztársaság alatt Kun Béla és a komcsik átvették a hatalmat, lepisilték a templomban a szentképeket, majd lerombolták a templomokat, majd amikor kés?bb Rákosiék kínzókamrákban kínoztak papokat egyértelm?en Szodoma és Gomora helyzetével hozható párhuzamba és akkor a mai fiatalok szexuális szabadosságát még nem is vettük bele az egyenletbe. Isten mégse küldött t?zgolyókat a komcsikra és nem küld pestist és halált a mai fiatalokra, amiért ilyenek. Amikor az ember eljutott a Holdra, majd kés?bb megalakult a Nemzetiközi ?rállomás, az egyértelm?en Bábel Tornyával hozható párhuzamba, méghozzá ezzen alkalommal sokkal nagyobb volt az Isten rendszere ellen elkövetett b?n, hiszen nemcsak egy magas tornyot építettek az emberek, hanem a HOLDIG elmentek, méghozzá egymásután HÉTSZER, mostpedig egy ?rállomást építettek amin állandó emberi személyzet van. Hogyhogy még nem robbantotta fel Isten a Nemzetközi ?rállomást és nem akadályozta meg a holdraszállást? Svédországban, Norvégiában, Hollandiában nagyon sok az ateista. Hogyhogy nem kellett még elszenvedniük Isten b?ntetését? A tudósok egyre "istenszer?bb" hatalmat adnak az ember kezébe az új felfedezésekkel, egyre jobban terjed az ateista világkép. Hogyhogy nem jöttek még minimum olyasmik, mint az Egyiptomi Tízcsapás?

Legjobb válasz: "Svédországban, Norvégiában, Hollandiában nagyon sok az ateista. Hogyhogy nem kellett még elszenvedniük Isten bûntetését? " Ha az ateizmus büntetendõ lenne Isten által, akkor Isten lenne a legnagyobb terrorista. Az ateizmus nem árt, ellenben a kínzás, a manipulatív viselkedés (még ha papok teszik is) annál inkább. Ezen kéne elgondolkozni.

"Svédországban, Norvégiában, Hollandiában nagyon sok az ateista. Hogyhogy nem kellett még elszenvedniük Isten bûntetését? " Ha az ateizmus büntetendõ lenne Isten által, akkor Isten lenne a legnagyobb terrorista. Az ateizmus nem árt, ellenben a kínzás, a manipulatív viselkedés (még ha papok teszik is) annál inkább. Ezen kéne elgondolkozni.
Azért mert Isten jó, türelmes és nagyon kegyelmes. Ha most elpusztítaná a bûnt, akkor az embereket is el kellene pusztítania, mivel minden ember bûnös. És akkor sok embernek már nem lenne esélye megtérni. Isten pedig azt szeretné, hogy mindenki megtérjen. Ezzel nekünk ad még idõd, esélyt arra hogy megtérjünk a bûneinkbõl. Nem felejt el semmit és igazságot fog tenni. Neki olyan egy nap, mint ezer év és ezer év, mint egy nap. Ez az idõ csak nekünk sok. És én nagyon örülök, hogy mondjuk a kommunizmus alatt nem ítélte meg a világot, mert akkor én már nem is élhetnék és nem ismerném Õt. És például a szüleim is elvesztek volna, de így még van idejük és esélyük megtérni. Azt viszont nem értem, hogy hoztad össze a komcsikat Szodomával meg Gomorával, de fõleg a hold utazást a Bábel tornyával.?
Isten türelmes, méghozzá nagyon is. A Bibliában is több generációt vár a pogány népekre, és az erkölcstelen zsidókra (Sodoma és Gomorra), és ott is kimenekíti az igazakat. Kivétel csak akkor van, amikor a zsidók vándorolnak a pusztán. Ez azonban különleges helyzet, mert a következõ generációnak már meg kell térnie, mivel ez feltétele, hogy Kánaánba eljussanak. 70 évig vándorolna elõtte, ez nem csoda. Nem azok látják meg Kánaán földjét, akik Egyiptomból elindultak.
Szia! Érdekes felvetés amit írsz. Nos azért némi különbség van a bibliai történetek és az általad hozott párhuzamok közt. A Biblia szerint az Özönvíz után Noé utódaitól szaporodott el az emberiség, megjelentek a különbözõ népcsoportok Az özönvíz istenítélet okozta megrázkódtatása nyomán emberileg érthetõ lehetett, hogy kezdetben egymás közelében telepedtek le, féltek a szétvándorlástól, és egy magas toronnyal kívántak védekezni egy esetleges újabb áradás ellen. Azonban azt is kifejezték ezzel, hogy nem hisznek, nem bíznak Isten ígéretében, miszerint nem lesz újabb özönvíz, valamint dacoltak azzal az isteni rendelkezéssel, hogy szaporodjanak és sokasodjanak, töltsék be a földet, sõt kifejezetten az ellenkezõjét fogalmazták meg az építés indokaként: "el ne széledjünk az egész föld színén". Vajon miért vonta magára a terv Isten határozott nemtetszését és közbelépését? Milyen veszélyt rejthetett, rejthet magában az emberiség egységtörekvése, amit Isten elõre látott, és amitõl meg akarta óvni teremtményeit? Vitathatatlan, hogy az emberiség összefogása minden korban hatalmas erõösszpontosítást jelentett és jelenthet: "És mondta az Úr: ...bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak magukban.". A kérdés tehát nem az, hogy van-e hatalom az összefogásban, hanem hogy milyen célt fog szolgálni az így létrejövõ hatalom! Isten nyilván már akkor is jól tudta - amit számunkra már az egész emberi történelem tapasztalata támaszt alá - hogy csupán idõ kérdése, és arra méltatlan kezekbe kerül a hatalom, amivel azután embertömegek kárára visszaélnek. Ezért avatkozott közbe, és tette egyszer és mindenkorra egyértelmûvé, hogy hogyan tekint az emberiség egységtörekvéseire. Isten a Bábelnél összegyûlõ bizalmatlan és dacos embertömeg megállítására különleges eszközt használt fel: összekeverte a munkások nyelvét, akik - miután már nem értették meg egymást - szétszéledtek, és különbözõ helyeken telepedtek le. Mindez a Noé utáni 4. nemzedékben, Péleg korában történhetett ("az õ idejében oszlatott el a Föld"). Feltehetõen ekkor történt meg a népek nyelvek-nemzetek szerinti szétvándorlása, és teljesedett be az isteni felhívás is: "Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a Földet." Ha így tekintesz a történetre egészen másról volt ott szó, mint az ûrállomásnál, vagy a holdraszállásnál. A templomban a szentképek és szobrok gyakorlatilag Isten törvényét hágják át, miszerint: "Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat" (II. parancsolat). Miért kellene e parancsolat megszegõit Istennek védelemben részesíteni? A Szentírás szerint ennek a világnak "istene Sátán." "Ez a világ azonban elmúlik, és annak kívánságai is, de akik Isten akaratát cselekszik azok örökké élnek". Vagyis Isten nem itt igér igazságot és örök élelet, hanem az újjáteremtett Földön. Üdv. Péter
Tom!Ha ateista vagy, nem értem minek túráztatod magad ezekben a kérdésekben.De a Bibliában le van írva mi miért van.Nem inkább az az igazságtalanság, hogy Isten a teremtés után megmondta az embernek, hogy ne egyen a tiltott fáról, mert átkozott lesz, és erre fel az ember nem engedelmeskedett? Isten csak válaszutakat ad az embernek...a választás az emberé...
Inkább agnosztikus. Mert érdekes kérdések merülnek fel közben.
Azért mert az emberek kizárják Istent az Ök életükbõl. Ö pedig erõszakosan senkinek az életébe sem fog betörni.
ha valami jó történik akkor Isten kegyes. ha valami rossz, akkor Isten útjai kifürkészhetetlenek.
"A csapások voltak és jönnek majd az újabbak.(nem tudom hány éves vagy hogy nem emlékszel vissza semmire...) Jelenleg azt az idõt éljük, amelyben a Jelenések könyvében leírt próféciák teljesülnek, azaz apokaliptikus idõket. A próféciák egy része már teljesült, más része részben, harmad része még egyáltalán nem. Olvasgasd a könyvet, hogy képben legyél." Te meg szerintem olvass el egy kis nostradamust, az is megjósolt mindent... Vagy mégsem??? Hát mégsem, pusztán olyan dolgokat írt le ami semmi konkrétumokat nem tartalmaz, pusztán nagyon általános dolgokat, amit ezerféle dologra rá lehet húzni. Pl.: Tûzgolyú hullyik az égbõl, alap jöhet 1 meteorit, nyomhatják katapultokkal tüzes lövedéket meg még sokminden. Amire persze a "próféták" rögtön lecsaptak, hogy tessék isten megmondta.
Kedves Tom, a te bûn értelmezéseddel csak egyetlen bökkenõ van: konkrétan ki dönti el, hogy mi a bûn és mi nem az? Régen mindenki egyet értett abban hogy a házasságtörés bûn. Ma ez már csak "hiba" vagy könnyen megmagyarázható "önvédelem." A nõk többsége szerint a mai napig ha a párjuk flörtöl más nõkkel, az "megcsalás". A férfiak szerint biológia. (ugyanezen férfiak véleménye érdekes, ha a barátnõ flörtöl.)Kinek van igaza, és ha ez természetes, mint ahogy az is, akkor miért bántó? Amíg nem volt abortusz, mindenki meg volt róla gyõzõdve, hogy a gyilkosság minden formája bûn. Ma arról nincsenek meggyõzve, hogy az abortusz gyilkosság. És sorolhatnám még. Változik az emberiség, de az igazság nem változhat mert az abszolút. Ha a morált a társadalom aktuális álláspontja, azaz közmegegyezés dönti el, akkor nem volt bûn sem az amit a nácik csináltak, sem az amit a kommunisták. Akkor, ha sok csirkefogó hatalomra jut, legális a "csirkefogás" és nem bûn a korrupció. De tényleg így van? Vagy van egy objektív morál, ami értékadó, ami biztos? Ez az objektív morál kérdése, és a választ rád hagyom, mert én semmirõl sem akarlak meggyõzni. Csak kérdéseket teszek fel. Maga a bûn, vallási szemszögbõl kétféle képen értelmezhetõ: 1. olyan tett, ami elválaszt Istentõl. 2. olyan tett, ami elválaszt a társadalomtól. Ez önmagában még nem biztos, hogy "gonosz" tett, lehet, hogy csak hiábavaló és önpusztulást okoz. folyt köv.freya
Úgy mégis, hogyan jelenik meg a szülõ bûne a gyerekein? Ez inkább csak egy erõltetett önigazolás, hogy kollektív és minden irányú bûnösséget hangoztathassatok. Pont, hogy ez az igazságtalan. Minden normális, nem diktatórikus rendszer alapja, hogy a büntetést csak az kaphatja, aki a bûnt elkövette.
Itt semmilyen jellegû lelkiterror nincs. Írok példát, hátha így jobb: -a szülõ az életében lop, csal, hazudik, fûvel-fával lefekszik, tehát parázna... -ezek bûnök, a bûn átkot hoz, ami nem csak a szülõn csattan, de a gyerekén is, az unokáján is stb...-a gyerek megszületik, és már benne van az, hogy õ is ugyanezeket a bûnöket el fogja követni. Sajnos a bûn örökölhetõ.Persze lehet nyugtatni az embernek magát hasonló megmagyarázásokkal, de attól a bûn és az átok nem tûnik el.Tehát érdemes elgondolkozni, hogy teszünk ellene, vagy csak nyugtatjuk magunkat.Persze könnyebb út, ha nem foglalkozunk a tetteinkkel és a következményeivel, sok a csábítás, kísértés... Csak ha az életünkben felmerülnek nagyobb betegségek, esetleg szegénység, amibõl nem tudunk kitörni, szerencsétlennek érezzük magunkat, és ilyenkor felhozzuk Isten nevét, és még haragszunk is rá, õt okoljuk ezek miatt. Ennél nagyobb igazságtalanság és pofátlanság nincs!
Nem haragszom, csak rengetegen írják hibásan, és már kicsit fárasztó. Maga a bûn fogalom kicsit nehezen meghatározható, inkább körülírható. Körülbelül arról szól számomra, hogy az ember tudatosan közvetett vagy közvetlen emberellenes tevékenységet végez egy kisebbség érdekében. Ebbe például szemmel láthatólag egy kisgyermek nem tartozik bele, ergo az "eredendõ bûn" meséjét kifejezetten a lelki terror kategóriájába sorolnám, tehát inkább ennek terjesztése az, ami bûnt jelent.
szerintem nem a vallásokat kell tanulmányozni, hanem a Bibliát, van egy pár vallás, ami alapból eltér a Biblia tanításától...és akkor a kérdés a következõ:Miért kéne hinnem olyan pap tanításának aki nem Isten beszéde szerint él, és hirdeti az igét?
A válasz írója 62%-ban hasznos válaszokat ad. A válasz megírásának idõpontja: tegnap 22:24 Értékelem amit írtál, de én nem pszichológiai önelemzésrõl beszéltem. A Bibliát jól ismerem, de az itteni válaszokat és az ezernyi felekezet eltérõ véleményét ismerve megint csak azt mondom, hogy akármit írsz Istenrõl, lesz itt még vagy tíz másik keresztény, aki másképp látja. Pedig ugyebár mindannyian közösségben vagytok Istennel. (vagyunk, ebbe a kategóriába én is beleszámítom magam)Szóval ez az Isten hibája? Nem. A Bibliáé? Nem. Az egyéné? Igen. Az üzenet tiszta, csak az egyén nem veszi tisztán. Tehát Istennek kell magát korrigálnia? Nem. A Bibliát kell átírni? Nem. Az egyénnek kell változtatnia önmagán? Igen. De ha csak egy külsõ forrás alapján akarsz változtatni magadon (Biblia) akkor legyen az a forrás bármilyen tökéletes, egy tökéletlen edénybe töltöd. Az önismeret sem tesz tökéletessé, de tudod, hol vannak a lyukak a vödrön, tehát ki tudod védeni, hogy elvesszen az ismeret.
Kedves Tom Benko, ne haragudj, van egy Benkõ Tamás nevû ismerõsöm, automatikus elírás volt. Kérlek írd meg, hogy mit jelent számodra az a szó hogy bûn, és akkor válaszolok a kérdésedre.
Isten kopog az ajtódon. Az rajtad múlik, hogy beengeded-e.
Az én ajtómon nem kopogott, ha kopogott volna meghallottam volna, bár lehet épp nem voltam otthon.
ahhoz, hogy a kopogást meghalld, tiszta szívre és elmére van szükség.
a bibliába meg eléggé durván beavatjozott az emberek életébe. És erre hivatkoznak egyesek. Szerintem ma biztos nem feszítenék Jézust keresztre, mert ma már sokkal klasszabbak a politikosok, meg a hatalmat gyakorlók!!!!!! Éljen a demokrácia. amelyben Jézus bármit elmondhatna, és nem bántaná senki!!!!!! Éljen a szocializmus amely elhozta az embereknek a testvériséget, hogy mindenkinek legyen önbecsülése!!!! Éljen Tarzan aki védi a dzsungelt!!!!!
Teljesen egyetértek az elõzõ válaszadóval. Isten nem gépeket teremtett akiket irányít, szabad akaratot adott az embereknek.
Válasz a kérdésedre: Azért mert az emberek kizárják Istent az Ök életükbõl. Ö pedig erõszakosan senkinek az életébe sem fog betörni.
Tudod kérdezõ amit a komcsik mûveltek az alávaló cselekedett volt. Nem Istennel szemben, mert Õt aztán nem hiszem hogy ez izgatná-- különben nagy vihar vagy földrengés lett volna esetleg" utána. azokkal az emberekkel szemben volt aljasság akik a hitükben találnak menekvést félelmeik, elkeseredéseik vagy épp kétségbeesésük miatt-- ilyen értelemben jó ha van templom és annak megnyugtató légköre, van valami kapaszkodója az embereknek. Miért nem sújtott le Isten? Azért mert Isten maga a legegyszerûbb létezés forma és nem jelölt ki egyetlen egy földi helytartót pápát vagy papi szolgát se, hogy a nevében mindenféle butasággal teletömjék az emberek fejét-- mint pokol, mennyek országa, istenbüntetése sátán és alvilág és sok sok egyébbel. Az ember saját életével cselekedeteivel elõre meghatározza hogy mivé válhat a halál után a lelke-- vagy elpusztul, mert úgy élt aljas módon nem isteni emberhez méltón, vagy eljut az isteni Energiához a földünk szívéig és oda belépve halhatatlan, tudatos isteni erõvel bíró lélekké válhat
Kedves 13:14 Istennek nem lehetsz elég jó! Csak Jézus volt elég jó , és szent aki kiérdemelte Isten kegyelmét. -ezért ha hiszel Jézus Krisztusban az Ö fiában és elfogadod azt hogy Ö helyetted bûnhödött a bûneidért akkor Isten megkegyelmez neked. Ha pedig nem, és nemis érdekel akkor elutasítottad ezt a kegyelmet, és neked kell megbûnhödnöd a bûneidért, amely az örök kárhozat/ Isten haragja a bûnre. Ha keresed Jézust/Istent akkor megtalálod!
"Rendkívül széles látókörû és bölcs hozzászólás :-( A válasz írója 68%-ban hasznos válaszokat ad." Fennebb leírtam a válaszom egyszerûen, mert Isten is egyszerû és egyben nagyszerû. Ha bonyolítani akarod azegyszerût akkor megteheted, de értelmetlen.
"Ha nem engedsz Istennek, bárki légy ki olvasod, akkor vess magadra, tetteid /bûnöd következményét." Ha istennek az fontosabb, hogy hiszek-e benne, mint hogy jó emberként élek, akkor isten nem is olyan nagy "gentleman":P
Nem kell semmit sem tulbonyolítani! Isten nem tõr be az életünkbe, iskolánkba, házunkba ha NEM ENGEDJÜK MEG NEKI, mert Ö gentlemen -ilyen egyszerû a válasz. Ha nem engedsz Istennek, bárki légy ki olvasod, akkor vess magadra, tetteid /bûnöd következményét.
Hogy valami értelmeset is írjak ide. Nézzünk az állításod, hallanom kéne hogy kopog az ajtómon isten. Nézzünk egy másik dolgot amit ugyancsak nem látott senki, a mágneses teret vagy gravitációt. Namost, ha egy mágnes mellé teszel egy vasgolyót, akkor az oda fogja vonzzani a vasgolyót a mágneshez, a gravitáció esetén pedig ha feldobsz valamit az le is esik. Azaz hiába nem akarod érzékelni, attól még az a mágnes ugyan úgy oda fogja vonzzani a golyót, ha akar ha nem. (Ugyanez a gravitációnál is). Na most, ha isten létezne, akkor bizony nekem is ugyan úgy érzékelnem kéne mint neked, de én nem érzékelem. A következtetés, hogy isten vagy nincs, vagy nem foglalkozik velem.
Pont ugyan annyira mint a te elõzõ postod.
Rendkívül széles látókörû és bölcs hozzászólás :-(
Ja meg persze, sok a tisztaszívû és elméjû hívõ, inkább ennek pont az ellenkezõje kell.
Mert a szülõktõl is lehet örökölni bûnöket, amik átkot hoznak.Ez kihathat az életedre, a gyerekeid életére és tovább...
Freyja: Azt tényleg tisztázni kellene, ki vagyok, mert már a nevemet is rosszul írtad... De ettõl még miért lennék bûnös, ha nem látok meggyõzõ érvet bármiféle isten létezésére? Sõt, az egyik hozzászólásra reflektálva: Hogyhogy minden ember bûnösen születik?
Ha így van, akkor igen hasznosan cselekedtek. Az isten által meghatározott rend ugyanis enyhén gyomorforgató számomra... Annak meg semmi értelmét nem látom, hogy ne akarjunk többet tudni, mint korábban.
Azért vannak misszionáriusok, hogy mindenkit tanítvánnyá tegyenek. Akikhez pedig még õk sem jutnak el, azok a saját szívük és lelkiismeretük szerint lesznek megítélve. Ez is benne van a Bibliában. De én most nem a dzsungellakókra gondoltam, hanem konkrétan Rád és a hozzád hasonlókra, akiknek megvan a lehetõségük Bibliát olvasni, szabadon, büntetlenül gyakorolni a keresztény hitet, de ennek ellenére nem teszik és anélkül alkotnak véleményt Istenrõl, hogy ismernék, pedig minden lehetõségük megvan rá, hogy keressék. Az elöbbi visszakérdezésed csak terelésnek tûnik.
9:47 azt áruld el nekem, hogy aki sose hallott istenrõl , mert olyan helyen született, akkor az hogyan keresse?
A válasz írója 84%-ban hasznos válaszokat ad. A válasz megírásának idõpontja: ma 09:32 Isten nem hagyta magára az embereket, Õ szabad akaratot adott és aki keresi Õt, megtalálja. Ez egy ígérete. A Bibliában nagyon sok mindenre találunk útmutatást. Te olvasod az Igét? Megkérdezed az Urat, hogy mi az akarata az életedre? Egy-egy helyzetben, döntés elõtt utána jársz, hogy Isten mit mond arról, a helyzetrõl amiben éppen vagy? Megkérdezted milyen szakmát válassz? Kérted, hogy arra mhelyre kerülj, amit Õ szeretne neked adni? Kérdezted kit vegyél feleségül/kihez menj hozzá? Azért mert Téged nem érdekel a véleménye, az akarata az életeddel kapcsolatban és nem kérdezed, keresed Õt, az a Te döntésed. De rosszul hiszed, hogy Isten nem törõdik az emberrel. Nem erõszakos, de ha Te kéred, Veled lesz.
Akár van isten, akár nincs, nem látszik, hogy törõdne az emberiséggel. Milyen dolog az, hogy megteremted az embert és hagyod, hogy mindenféle hibát elkövessen, de majd jól megbünteted érte? Nevetséges.. Ha ilyen lenne isten, akkor inkább egy kutatóra hasonlítana, akinek mi vagyunk a kísérleti patkányai.Nem hiszem, hogy ilyen lenne isten. Isten ha van, akkor maga a szabány és energia, ami magát az egész létet irányítja, de nem úgy, mint a rendõrbácsi.. Persze , ha ezeket a szabályokat nem tartod be, akkor következménye lesz. Ha szennyezed a környezeted, akkor majd jól visszaüt... ennyi..
Isten hosszan tûrõ, de ez nem lesz mindig így. http://metropolita.hu/2011/04/03/az-ur-jezus-uzenete-minden-..
Mert, ha létezik is egy akármilyen isten, semmi köze a világhoz. Ha hatalmában is áll a teremtés nem õ volt, mert nincs rá semmiféle oka. Egyszerûen egy lénynek, szellemnek, istennek, nevezd ahogy akarod, ami vagy aki önmagában tökéletes, nincs indítéka a világ megteremtésére. Ez csak egy megszemélyesített istenkép következménye, ami így önmagával kerül ellentmondásba.
olvasgass egy kicsit Jézusról, és akkor rájössz, hogy csinál.
"A kérdező hozzászólása: A Bibliában leírnak egy Istenképet, világosan elmagyarázzák történetekkel, hogy milyen cselekedetekkel provokálható ki Isten haragja és milyen cselekedetek vonják maguk után az Isten büntetést. A XX. század során az emberiség gyakorlatilag minden Bibliában szereplõ bûnt elkövetett és követ el nap-mint-nap, csak olyan intenzitással, amivel a biblikus korban élõ emberek álmodni sem mertek volna. (Lásd kommunizmus, a tudomány mai állása, mai szexualitás) Ha van Isten, akkor hogyhogy nem bûntette ezeket a dolgokat ugyanúgy, mint ahogy a biblikus korban?" A Bibliai Istenkép egy igencsak szûk látókörbõl vetül ki, igazából azt mondanám rá, hogy ebbõl a szempontból téves.Isten nem büntet, és nem ítélkezik, sem a földi életünkben, sem halálunk után.mert kit is büntetne meg, és miért? Önnön alkotásait, akiket úgy ismer, mint a saját tenyerét, akikrõl elõre tudta, hogy milyenek lesznek? ha tökéletesnek akart volna minket teremteni, akkor meghagyott volna a tökéletesség állapotában.de nem tette, mivel az élet a fejlõdésrõl, tanulásról, tapasztalatszerzésrõl szól.és ezért Isten tudja, hogy az ún."rossz" nem elítélendõ, mert ugyanúgy része az életnek, mint az ún."jó".azért kaptunk szabad akaratot, hogy válasszunk, és utána levonjuk a következtetéseket, hogy mi az, ami a javunkat szolgálja, és mi az, ami nem.de ehhez elõbb meg kell ismernünk mindkét oldalt.így tudunk csak fejlõdni.
A kérdező hozzászólása: "Azt viszont nem értem, hogy hoztad össze a komcsikat Szodomával meg Gomorával, de fõleg a hold utazást a Bábel tornyával.?" A komcsik az Isten által meghatározott társadalmi rend, valamint a vallás ellenségei és rombolói voltak, csakúgy, mint Sodoma és Gomora lakói, a Holdutazásnál pedig az ember nagyobb mert lenni annál a szerepnél, mint amit Isten elrendelt neki, csakúgy, mint Bábel Tornyánál.
A kérdező hozzászólása: A Bibliában leírnak egy Istenképet, világosan elmagyarázzák történetekkel, hogy milyen cselekedetekkel provokálható ki Isten haragja és milyen cselekedetek vonják maguk után az Isten büntetést. A XX. század során az emberiség gyakorlatilag minden Bibliában szereplõ bûnt elkövetett és követ el nap-mint-nap, csak olyan intenzitással, amivel a biblikus korban élõ emberek álmodni sem mertek volna. (Lásd kommunizmus, a tudomány mai állása, mai szexualitás) Ha van Isten, akkor hogyhogy nem bûntette ezeket a dolgokat ugyanúgy, mint ahogy a biblikus korban?
Talán azért mert Isten nem olyan amilyennek te képzeled. Isten nem egy valaki, nem egy személy; Isten a mindenható Törvény, a vezérlõ Alapelv mindenben, Isten minden Hatalom, minden Bölcsesség és minden Szeretet kimeríthetetlen Forrása bennünk és körülöttünk mindenütt; Isten az Eredeti önfejlesztõ Ihlet, melynek minden élõlény és élettelen dolog a fejleménye, nem teremtménye.
A csapások voltak és jönnek majd az újabbak.(nem tudom hány éves vagy hogy nem emlékszel vissza semmire...) Jelenleg azt az idõt éljük, amelyben a Jelenések könyvében leírt próféciák teljesülnek, azaz apokaliptikus idõket. A próféciák egy része már teljesült, más része részben, harmad része még egyáltalán nem. Olvasgasd a könyvet, hogy képben legyél.
Hát igen.Ha a Bibliát vesszük alapul, akkor volt az emberiségnek egy olyan idõszaka (kb.1700-2000 év), amikor halottakat támasztottak fel, vízen jártak, a legkülönfélébb csapások értek országokat, a hegyen maga az isten is megjelent, az angyalok úgy jártak-keltek, mintha egy plázában lennének.Most pedig semmi.Hallgat a rendszer, mint kaka a gyepben.Csoda, hogy az ember ateista?
Az önismeret egészen addig fontos, hogy a bûneidet felismerd, és Istennek meg tudd bánni.De vannak olyan bûnök is, amire Isten hívja fel a figyelmedet vagy a Biblián keresztül, vagy más ember által vagy belsõ hangon keresztül.Nem magadat kell elemezgetni, mert abban eltudsz merengeni sokáig.Istennel kell közösségbe lenni, hiszen magadat nem tudod megváltoztatni, Isten az aki átformál.Annyiban lehet esetleg elemezni, hogy megnézed az életedet, ha nincsenek építõ, elõrehaladó és áldásos dolgok az életedben, akkor valószínûleg valamit rosszul csinálsz, egy helyben toporogsz és nem vagy közösségbe Istennel."Gyümölcseirõl ismerik meg a jó fát"....
Isten beszédének az élõ formája pedig az, amikor megszólal a szívedben. Önismeret nélkül ezt a hangot össze fogod keverni a szíved kívánságaival, a hiúságaiddal és a gyarlóságaiddal. A Biblia valóban pótolhatatlanul fontos, de azt is látjuk, mi történik akkor, amikor önismeret nélkül az ember Istent akarja megismerni. Ebbõl jönnek a szekták, mert mindenki mást lát bele, mégpedig saját magát, a saját szintjét, ahol tart. És nem ismerheti meg Istent még a Bibliából sem, mert még saját magát sem ismeri, még a saját egója kis trükkjeinek is bedõl. És akkor csak dobálóznak itt a nagy szavakkal, mint mindenható, mindentudó, egy és oszthatatlan, igazságos, szeretet, ítélõ bíró stb. Nem azt mondom, hogy ez nem igaz, de mindenki azon a szinten értelmezi a szavakat, ahol jelenleg tart a saját világossága. Szerintem elõbb "otthon" kéne rendet tenni. Freya
Freya! Részben egyet értek, részben nem. Magadban kell letisztázni bizonyos dolgokat, rendben. De a Biblia út Isten megismeréséhez.Hiszen ami a Bibliában van, az Isten beszédének az írott formája.
Kedves Tom Benkõ Elõször is tisztázni kéne a bûn fogalmát, aztán azt hogy ki vagy te, és utána lehetne keresni, hogy kicsoda Isten és hol található. Ha õszintén érdekel, végigjárhatod az utat és akkor a saját tapasztalatod biztosítja a létezését. Ehhez még Biblia sem kell. Aztán ha megvan Isten, elõ lehet venni a bibliát mert van ott egy örömhír, esetleg érdekes lehet. Freya
Olyan nincs, hogy nem vagy bûnös, alapból bûnnel születik az ember, amit a szüleitõl örököl.Utána nézd meg a 10 parancsolatot, és tedd fel õszintén magadnak a kérdést:nem hazudtál soha?nem loptál soha?nem paráználkodtál soha?mindig tisztelted a szüleidet?....stb...nem törvénykezéskép, mert ahoz nincs jogom, de ezt magadban kell lejátszanod. Fizikailag nem lehet bizonyítani a létét, mivel szellemi lényrõl beszélünk, de meglehet tapasztalni valósságát, ha tényleg õszintén keresed.Rengeteg pozitív megtapasztalásra lehet szert tenni, ugyanis olyan fajta áldásokat kapnak az egyenes úton járó emberek, hogy azt a józan ész sem tudja felfogni.A baj csak az, hogy nem egyszerû megtalálni a megfelelõ utat, mert rengeteg hamis vallás van.
És mi van, ha nem vagyok bûnös? Egyébként mi biztosítja a létezését?
Biztos, hogy nem, mert velem is történtek "megmagyarázhatatlan" csodák.Mellesleg Isten nem akaratos, ha nem vagy kíváncsi rá, ha nem keresed, akkor ne õt okold, hogy a saját életedben elkövetett bûneid miatt különbözõ csapások érnek téged.Isten nem büntet.Viszont a sátán szereti gyötörni az embereket, a bûnök következtében tud belépni az életedbe.Mindenki elõtt két út van, a választás a tiéd, ahogy a következmény is.
Ma 15:17-nek: És mi van, ha az ateistáknak van igaza?
http://www.youtube.com/watch?v=jsC2NnOBH2Q&feature=related ajánlom mindenkinek!hallgasd végig!
A legvégsõ csapás a végítélet lesz...olvasgasd el a Jelenések könyvét.nem tudhatjuk Isten mikor mondja azt, hogy elég...lehet, hogy az ateistáknak akkor már késõ lesz?
Tévedés, hogy ma már nincsenek csodák. Nap mint nap történnek kisebb-nagyobb csodák. Aki keres talál ilyen leírásokat. Nekem azonban abban a kegyelemben volt részem, hogy részese lehettem Isten egyik csodájának, amikor meggyógyított és azóta az életem szerves része. Talán a te életedben is történt már csoda, csak elsiklottál felette.
Azok az események, amikrõl te írsz, elég ritkák voltak, ezét is nevezték õket csodának. És volt még egy érdekes tulajdonságuk: nagyon kevés embert vezettek el Istenhez. Jézus csodatételeit embertömegek látták, hol voltak ezek a tömegek, amikor Jézus megfeszítését követelték Barabbás helyett? Sehol. Mert ma látsz egy csodát, holnap meg már kóklerségnek tartod, vagy kimagyarázod, hogy hallucináció volt vagy tévedtél, csak ne kelljen hinni, mert akkor olyan dolgok történhetnek veled, amik megváltoztatják az életedet..... Engem a csodák sosem izgattak a Bibliából, hitem onnan volt, hogy Isten szólt hozzám, és hitre vezetett, de ezt sem valami nagy csinnadrattával tette. A baj az hogy az emberek sokszor túl sokat várnak, aminek semmi értelme sincs.
Talán akkor mégsem létezik? Az ateistáknak mi a bûnük, hogy büntetni kellene õket? Mi alapján vonható párhuzam a Holdutazás és Bábel tornya között? Egyébként ez a jóságos isten miért nem bántotta évezredekig a más vallásúakat (indiánok, hinduk, japánok, kínaiak, pápuák, abók, stb.), holott lényegesen többen voltak? Mit tekintesz szexuális szabadosságnak, és miért kellene büntetni?

Ha Isten létezik akkor tuti skizofrén? Isten mit lát a tükörben?

Én nem hiszek a keresztény Istenben, de sokat gondolkoztam ezen. És ha egy pillanatra elfogadjuk hogy létezik, akkor felmerül több kérdés. Ha mindenható, akkor miért engedte,hogy a Gonosz ekkora hatalomra tegyen szert amikor könnyedén megakadályozhatta volna az egészet? Szerintem nem engedte, egészen egyszer?en nem tudott ellene mit tenni. És ha a világban létezik Gonosz, akkor az bizony Istenben is létezik. Az ? egyik része. A jin-jangból (is) kiindulva. Akiben hatalmas a "jóság" az valahol megbosszulja magát, és legalább ugyanannyi "rossz" is van benne. A természet a kiegyenlít?désre törekszik. Ezért vanaz hogy az emberek többsége se nem jó igazán se nem rossz igazán, hanem valahol középen lavíroz, hol egy picit rossz irányba, hol egy kicsit jó irányba, viszont a végletek nagy er?vel dinamikusan váltva csapnak át egymásba mint pl. a mániás depressziónál (vagy bipolár betegségnél). Ezek szerint Isten egyik személyisége lenne a Gonosz. Ha nekem Istent el kell képzelni, akkor ? egy sötét szobába ül, fogalma sincs semmir?l, egész egyszer?en a személyiségei küzdelmének megnyilvánulásai "vagyunk". A "mi világunkban" nem választható el a mi gondolataink, cselekedeteink és a környezetünk által rá adott válasz, vagyis a tükör. Isten lehet hogy fél tükörbe nézni? Hiszen azt nem ? "teremtette". :-) helloka.

Legjobb válasz: Szerintem azt a kérdést, hogy milyen Isten, vagy milyenek az istenek csak azután lehet vizsgálni, ha elõbb azt vizsgáljuk meg, hogy létezik (léteznek-e). Persze, feltehetõ úgy is a kérdés, hogy milyen isten létezhet és ezzel el lehet indítani egy találgatási láncot, csak van-e értelme?

Szerintem azt a kérdést, hogy milyen Isten, vagy milyenek az istenek csak azután lehet vizsgálni, ha elõbb azt vizsgáljuk meg, hogy létezik (léteznek-e). Persze, feltehetõ úgy is a kérdés, hogy milyen isten létezhet és ezzel el lehet indítani egy találgatási láncot, csak van-e értelme?
Isten saját képére teremtette meg Ádámot, tehát ugyan azt, mint Ádám. Aztán mi köze van az európai és közel-keleti monoteista vallásokhoz a kínai életfilozófiához?
Jézus a példa arra, hogy a jin-jang elmélet megcáfolódott!
A kérdező hozzászólása: jó, a többirõl meg úgy látom hogy mind valami csodás feltámadásokról szól.. azért nem fogom végignézni mindet, mert mindenki azt mond amit akar és ha 80-an mondják is el mit tapasztaltak, akkor sem fogom elhinni nekik, a másik oka meg az hogy én velem is történt "csoda" és volt hogy majdnem meghaltam, de marhára nem emlékszem semmire hogy történt volna bármi is velem akkor. egyébként most szerintem félreértettél valamit mert nem arról van szó hogy engem meg kéne gyõzni bármirõl is, csak kíváncsi vagyok ki mit szól ehhez a furcsa teóriához amit felvetettem, de erre kifejezetten nem reagált senki.
Bakker, nem olvastam a kommenteket de a kérdezõkommentje nagyon elgondolkottató és téll. van ben valami, ja ja télleg! :D
A kérdezõ utolsó hozzászólásában nagyon jól megfogalmazta, hogy miért nem lehet az ateistáknak elmagyarázni Isten létezését. Ha eget rengetõ csoda történik, akkor sem hiszi el egy ateista :)
Ez attól függ milyen alaknak képzeled el, lévén h nem létezik. Ha létezne, akkor egy csomó dolgot nem hagyna (katasztrófák, bûnözés) értem én, hgy minden okkal történik, de arról még nem hallottunk, hogy mondjuk egy terrorista isteni büntetést kapott volna. Ha nincs aki közbelépjen ilyen helyzetekben, akkor aztán hasznos hozzá imádkozni állandóan
A kérdező hozzászólása: de ha létezik csak épp a rossz is és a jó is az õ személyisége, egyedül maga ellen nem tud semmit tenni akkor lehet hogy "hagyja" a katasztrófákat. am. én nem vok ateista csak istenhívõ sem :-D ... és az h nem hisz el valaki mindenféle "mesét" meg a szomszéd julcsi néninek az unoka hugának a legjobb barátnõjének a barátjának megjelent jézus és azt mondta hogy az nem istenhívõség hanem egészséges szkepticizmus kérdése :-D meg a putris kiscsaj két hét éhezés után megtalálta Istent... szerintem egy 1000-ért is megtalálta volna :-D ... köszi mindenkinek az eddigieket :-)
Istent nem lehet felfogni. Nem érthetjük meg, hogy mit, és hogyan csinál, esetlleg csinálna. Gondolj csak bele: ha Istent fel tudnánk fogni agyunkkal, akkor Isten felé kerülnénk, vagy minimum egyenrangúak lennénk vele. Meg aztán, ha be lehetne bizonyítani, hogy létezik, akkor az egész hit elvesztené az értelmét. Szerintem igenis létezik. Biztos vagyok benne. Érzem. Isten megadja a választási lehetõséget jó, és rossz között, és ez a választásunk kihathat mások életére jó, vagy rossz irányba. De az ember, ezt nem értheti igazán, mint annyi minden mást sem. Ez csak egy 15 éves teóriája volt, aki hisz Istenben, és elfogadja Jézust megváltójaként. Kérlek tegyél fel magadnak egy kérdést: Ha a Bibliára valaki találn valami cáfolhatatlan bizonyítékot, és bebizonyítaná, hogy Isten létezik, és törõsik velünk, akkor a kezébe adnád az életed? Mert szerintem akkor sem. Ha ennyi nem elég, nem lehetne annyi bizonyítékot találni, hogy Isten kezébe add az életed, és Jézust elfogadd megváltódként.
A kérdező hozzászólása: jaj még csak az elsõ videón vagyok túl, de 15 napos böjt után nem is csodálom hogy közel került a jóistenhez valaki... amúgymeg az hogy valami putriba egy lánynak megjelent az úr vagyis ezt mondja valahogy nem bizonyít nekem semmit... végig fogom szenvedni a többi videót is csak nem egyszerre
A kérdező hozzászólása: szerintem nem értetted a bõvebb magyarázatot :-DD
Bocsi, te mit látsz a tükörben?Szerintem ne gondolkozz, még meg árt.Ennyi hülyeséget, hogy vagy képes ki gondolni?21-dik század...rémlik valami?
A kérdező hozzászólása: és túl meseszerû és túl gyakorlati ennyi erõvel az angyalokat is Isten teremtette, és a kérdés ugyan az... Isten "hibáinak kivetülése" akkor nem az emberekre hanemaz angyalokra, nem mindegy? vagy azok csak voltak, vagy Isten mit teremtett egyáltalán a Földet, vagy az univerzumot vagy mi?
A kérdező hozzászólása: hiányos
A kérdező hozzászólása: nem tudhatod.
A kérdező hozzászólása: van hát, hipotézisnek hívják :-D
A kérdező hozzászólása: Nem lehet azt mondani hogy a vallásoknak semmi köze egymáshoz hiszen ugyan azt akarják megmagyarázni.
Én személy szerint nem tudok elképzelni olyan embert, aki nem skizofrén. Maga a tény, hogy önmagunkra tudunk reflektálni, naplót tudunk írni, el tudjuk különíteni a múltbeli énünket a jelenbelitõl, már többféle személyiséget feltételez (akár egy idõben is). Egy barátnõm teóriája szerint mindannyian isten egy-egy lélekdarabja vagyunk, és azért kerültünk erre a bolygóra, hogy egymással kölcsönhatásba lépjünk. Logikus gondolat, hogy Lucifer nem különálló jelenség, hanem Isten "személyiségének" egy darabja. S amennyiben mindannyian Isten képmására teremtettünk, mindünkben van Isteni és Ördögi is.

Ha Isten képmására vagyunk teremtve, akkor eleve mi is tudtuk, hogy mi a jó, és mi a rossz, de akkor miért írja a Biblia, hogy "Íme az ember, olyanná lett mint közülünk egy;Tudja mi a jó, és mi a rossz"?

És akkor Isten még problémázik is miatta,meg megbünteti az embert,ez teljesen értelmetlen.Õ akarta olyannak az embert,amilyen lett.

Legjobb válasz: Na kezdjük azzal, hogy ki az aki tudta, hogy mi a jó és mi a rossz? Isten vagy a Sátán? Mert ugye ha a Sátán nem tudta, akkor az gáz... Ha pedig a Sátán tudta, akkor Isten nem tudta, hogy mi az a rossz? Itt nem a tudásról van szó valószínûleg. Hanem a rossznak az elsajátításáról. Valaki/valami befogadta a rosszat, elfogadta és használni, benne élni akar. Persze ez már eléggé csavarás. De nem voltunk ott. Nem tudjuk, hogy mi miért történt. Ezt a történetet ezer féle képpen lehet értelmezni. Annyi a lényeg, hogy bízzatok a szeretõ, teremtõ atyánkban és kerüljétek a bûnt:)

Na kezdjük azzal, hogy ki az aki tudta, hogy mi a jó és mi a rossz? Isten vagy a Sátán? Mert ugye ha a Sátán nem tudta, akkor az gáz... Ha pedig a Sátán tudta, akkor Isten nem tudta, hogy mi az a rossz? Itt nem a tudásról van szó valószínûleg. Hanem a rossznak az elsajátításáról. Valaki/valami befogadta a rosszat, elfogadta és használni, benne élni akar. Persze ez már eléggé csavarás. De nem voltunk ott. Nem tudjuk, hogy mi miért történt. Ezt a történetet ezer féle képpen lehet értelmezni. Annyi a lényeg, hogy bízzatok a szeretõ, teremtõ atyánkban és kerüljétek a bûnt:)
Egyetértek veled Kedves Kérdezõ! Másrészt miért beszél többes számban? "Olyanná lett, mint KÖZÜLÜNK egy: ..." Hát hány isten van, volt? Nemcsak egy?
azért beszél többes számban mert isten a nõ is meg a férfi is, és egyszerre a kettõ együtt érvényesül. egyébként nem Isten képmására vagyunk teremtve, mi vagyunk Isten, a gondolataink, az elménk az érzéseink. Isten nem problémázik semmin, Isten maga a tudat, a szeretet, és a lét.
ja még a kérdéshez tartozik minden ember eredendõen tudja születésétõl fogva hogy mi a jó és a rossz, nem kell neki megtanítani viszont amit a társadalom tanít neki, az már lehet egy rossz példa, amit átvesz, de igazából õ is tudja hogy amit csinál az rossz... mert belül, mélyen mindig is tudta mi a helyes.
Persze 2-es! De ha megnézed a Bibliában a teremtés-történetet, akkor, amikor Isten ezt mondta, még nem volt "készen" csak Ádám, az oldalbordát (a nõt) csak azok után készítette el. :) )) (Egyébként a további magyarázatoddal max. egyetértek, itt csak "jólesik" egy kicsit "gonoszkodnom") :) )))
Leírja az író, hogy Isten képmása az ember. Mózes I 1.27 Teremté tehát az Isten az embert az Õ képére, Isten képére teremté õt :férfiuvá és asszonnyá teremté õket. A késõbbiek folyamán leírja, hogy elégedett volt a munkájával amit teremtve szerzett. Igen jó. A KÖVETKEZÕBEN írja , hogy csak Ádám volt és nem volt társa. NEKEM ÚGY TÛNIK MINTHA KÉT TEREMTÉS TÖRTÉNET LENNE LEÍRVA.
Nem tudtuk eleve, mert csak kinézetre vagyunk hasonlatosak, (pl két ikernek is lehet másmilyen személyisége). A bûnbeesés elõtt az ember tusta mi a jó, azóta azt is tudja mi a rossz, Isten pedig hogy "olyanná lett mint közülünk egy" kicsit gúnyosan érti, mert a sátán úgy csábította Ádámot és Évát hogy "legyetek olyanok mint az Isten" és erre válaszol úgymond hogy "tessék most 'olyan' lettél mint én." De korán sem lettünk olyanok, mert Isten tudja mi a jó, és mi a rossz, és a rossztól mélyen elhatárolódik, de az ember (kíváncsiságából kifolyólag) ha tudja a rosszról hogy 'Nahát van ilyen!' akkor ki is próbálja. Lásd manapság: gyilkolászások, lopások, és mindenki hazudozik ösznye visznya...

Mi van ha az Isten az Ördög, és az Isten (aki az Ördög valójában) csak azért óv a "rossztól"mert nem akarja, hogy az Isten útját járjuk?

Legjobb válasz: A Biblia írja,hogy Sátán(ördög),Isten egyik fellázadt angyala.Isten teremtette,csak ellenszegült.Ez van...

A Biblia írja, hogy Sátán(ördög), Isten egyik fellázadt angyala.Isten teremtette, csak ellenszegült.Ez van...
legalább te elgondolkodtál ezen..amúgy megint Leftnek adok igazat, mint mindíg! :D
A kérdező hozzászólása: kösz a tippet utánanézek a könyvnek. igen senki nem tud semmit de ezt is csak az Ördög mondatja velünk, hogy zavarodjunk össze és ne hallgassunk az Istenre, aki ugye az Ördög:-) :-O
a könyvajánló vagyok még mindig:) szerintem pontosan kényszerházasság, rátapintottál a lényegre :) ha elolvasod a könyvsorozatot ( 3 könyv nem túl vastagok A/5-ös méretûek szal hamar kivégzed ha érdekel ) majd érdekesnek találod a végét...
akkor az van hogy senki se ért semmit xD de amúgy ajánlom olvasmánynak Böszörményi Gyula Rémálom Könyvek-könyvsorozatát...a végén akár még meg is világosodhatsz ez ügyben xD
A kérdező hozzászólása: nem hiném, hogy fantázia témakör mert Isten nélkül nincs Ördög sem tehát egymásra vannak utalva, így össze kell játszaniuk.kényszerházasság:-)
Helló. :) A valós helyzet a következõ. Istenhez tartozik elemzés szinten az Ördög is. S Isten célja az Ördög "segítségével", hogy észrevedd a tiszta szeretet, amit valójában Isten képvisel eszme szempontjából. Lesarkítva pedig, a reláció végett van jelen a "rossz", hiszen ha nem tudunk viszonyítani, ugyan honnan tudnánk mi az a jó. A cél tehát a felismertetés, azaz hogy mi felismerjük a jót, az önzetlen szeretetet, ami az összetartó erõ az egész univerzumban. Hogy ne legyen félreértés, senki sem hal meg igazából, az elméje az embereknek biztosan nem, és erre tudományos bizonyíték is van. Csak a test halálozik el, ami a bûnre hajlamos. :P ui.: Ördög és Isten tehát nem két elkülönült személy, hanem csak Isten az egyetlen létezõ, és benne látszik létezni minden más. Isten egy Elme, egy személytelen tudatosság. A végsõ való, az Önvaló. :) üdv 25/F LastOne.Left
Na jó, végül is én nem vagyok keresztény, úgyhogy tök mindegy, összejátszik-e a fent említett két egyén, mert ha rajtuk múlik, úgyis pokolra kerülök:P
A kérdező hozzászólása: azért akarná, hogy szeretetteljesek legyünk, hogy aztán megkísérthessen bennünket...fél, hogy munkanélküli lesz:-)
A kérdező hozzászólása: 16:36 az alapján gondolhatnánk, hogy a jó és a rossz relatív fogalmak.és lehet, hogy a bibliában Isten szavaként leírtak valójában az Ördög szavai, mert ugye az Ördög félre is tud vezetni embereket. tehát pl.az Ördög szerint a paráznaság nem bûn, de az Isten szerint az.erre az Isten aki valójában az Ördög, azt mondja a paráznaság bûn, de ez a kijelentése megtévesztõ szándékú, mert az Isten valójában a kísértõ Ördög, aki azt akarja ne álljunk ellen a kísértésnek mert az Isten majd ugyis megbocsájt.és persze meg is bocsájt de az Ördög ezzel elérte a célját. amugy nekem van egy olyan sanda gyanúm, hogy a két figura összejátszik:-)
:) Jó, de itt magára a szeretetre és gyûlöletre gondoltam, mint érzésre:)
"Nos, szerinted a két érzés közül melyik a jobb? Tény, hogy a szeretet, nem tudsz mellette negatívumot felhozni. " Sok esetben a szeretet táplálja a gyûlöletet :) Minél jobban szeretsz valamit /elkötelezett vagy iránta , annál jobban utálni fogod a támadóját. :)
Mi lenne? Semmi. Ha netán így lenne, úgysem tudnánk meg. Vagy igen? Te tudsz valamit, amit a többiek nem? Egész kíváncsivá tettél.
Addig ilyet nem feltételezhetünk, amíg nincsen olyasvalami, amely meghatározná a gerincet, amihez viszonyítanánk Isten és az Ördög szándékát. Tehát ilyesmi logikailag értelmetlen.
De mi alapján hagyatkozhatnánk arra, hogy Isten és Ördög felcserélt szerepek?:) Isten a szeretetet szimbolizálja és hirdeti, az öedög a gyûlöletet. Nos, szerinted a két érzés közül melyik a jobb? Tény, hogy a szeretet, nem tudsz mellette negatívumot felhozni. Miért akarná az ördög, hogy szeretetteljesek legyünk, ha neki a gyûlölet jó?:)
A kérdező hozzászólása: tudom, hogy mit ír a Biblia, én konkrétan nem erre voltam kíváncsi.
A kérdésre a választ a Sátánizmus (mint elfogadott, és hivatalos vallás) adja meg. Azaz, nagyából: Nézz szét a világban. Rengeteg rosz vesz körül minket. Minket, európai embereket is, azokat akik nem olyan életkörülmények közt laknak, mint pl Etiopiában. Betegségek, járványok, háborúk, és sorolhatnám. Ez arra enged következtetni, hogy a föld valódi uralma a gonosz kezében van. A Biblia szerint, Isten az uralkodó (hiszen legyõzte a sátánt, és a pokolra számûzte), akkor ezek szerint Õ a gonosz, és a jó (azaz a Sátán) el van nyomva. Nem tanulmányoztam a Sátánizmust, mindössze futólagosan utánanéztem. Jómagam, hiszek egyfajta módon, egy magasabb rendû lényben (aki nem feltétlen teremtõ) aki vezeti a sorsunkat. Azaz, inkább esélyt ad, és választást. Mi döntünk, élünk-e az esélyel vagy sem. Még akkor is, ha a választásunk következményeit nem látva elõre. Én sors-nak nevezném. Isten, és a Sátán az emberi szívekben van. A halál nem megváltás, és nem átalakulás. Mindössze az élet része, vége. Egy pillanatnyi része az univerzumnak.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!