Találatok a következő kifejezésre: Házasságban élek, teljesen kiégtem. Megtegyem (1 db)

Házasságban élek, de teljesen kiégtem. Megtegyem egy másik férfival?

Házasságban élek teljesen kiégtem nem szeretem,de bizonyos okok miatt nem válhatunk el.Megismerkedtem egy férfival...Megtehetném/azt/szeretném is megtenni,de tudom,hogy ekkora b?nt nem lehet, nem szabad elkövetni a házastárssal szemben.Szenvedek és gyötr?dök.A férjem ebb?l semmit sem érez nem tudja és nem tudhatja, nem bántanám meg így soha!De mégis más mit tenne? Önök mit tanácsolnak?

Legjobb válasz: Nem válhatsz el. Az okokat te tudod, de gondolj arra, hogy biztos ezzel az emberrel akarsz megöregedni. Éltek egymás mellett mint két idegen? Undorodni fogsz magadtól és tõle is. Nem éri meg szerintem egy ilyen kapcsolatot tovább folytatni. Elcseszed az életed.

Nem válhatsz el. Az okokat te tudod, de gondolj arra, hogy biztos ezzel az emberrel akarsz megöregedni. Éltek egymás mellett mint két idegen? Undorodni fogsz magadtól és tõle is. Nem éri meg szerintem egy ilyen kapcsolatot tovább folytatni. Elcseszed az életed.
Ha nem akarod megbántani akkor fel sem merülhetett az igen válasz. Az én történetem a következõ: Házasságban éltem közel 10 évig. Úgyanígy gondolkodtam "nem akarom megbántani" nem teszem meg. Nem is tettem meg de rosszabb lett mint volt. Nem tudtam másra gondolni csak a nagy Õ-re. Az én mentsváram egy másik Nõ volt aki elszerette a férjem így el tudtunk válni szépen civakodás nélkül. De hozzáteszem õk már a végleges szakításunk elött 2 évvel már nagyban együtt voltak és valahogy a férjem nem úgy gondolkodott hogy "nem akarom megbántani".
Ha ennyire nyíltan vállalod, hogy nem szereted a férjed és csak bizonyos okok végett nem válsz el tõle akkor nem sok remény van arra, hogy egyszer minden rendbe jön!! Pláne ha már a képben van egy harmadik fél is és gondolatban már meg is tetted!! Innentõl csak egy lépés a tettek és rájössz, hogy akkor sem dõl össze a világ. Szerintem sokkal rosszabb vágyakozni valaki után és évek múlva megbánni, hogy miért nem szereztél magadnak pár jó pillanatot, hisz csak egyszer élünk. Nekem egy nagyon közeli barátom van ugyanilyen helyzetbe és Õ megtette. Sajna a házasságában neki sincs sok esély helyre tenni dolgokat de legalább van valaki akivel néha találkozik és elfelejtheti a hétköznapi problémáit, még ha csak kis idõre is. A gond csak akkor van ha az egyik fél többet akar!!! Szerintem sokkal többen élnek ilyen helyzetben mint hinnéd!!
Nekem erre csak egy válaaszom van, és nem árt elgondolkodni raja: "Jobb megettni és magbánni, minte megbánni, hogy nem tetted meg." A szivedre hallgass, de a mádik visszütõje pedig: Ha megetted, onnan már NINCS visszaút. De én inkább csak ez elsõ szerint élek. bár lehetöségem lett volna rá, hogy a barátomat megcsaljam, de nem tettem meg.(mondjuk én mindennél szeretem.)
Férjed semmit sem tud a problémákról? Eleve el kellett volna kerülni ezt a helyzetet, mert szerintem ha valami kezd elromlani csak nyíltan meg kell beszélni mi miért hogyan, közölni az igényeinket stb stb. Persze ehhez 2 ember kell. De szerintem mindent helyre lehet hozni ha idejében elkezdjük. Ebben a helyzetben már úgylátom nem lehet és nem is biztos, hogy érdemes. Én például semmiképp nem szeretném, hogy a leendõ feleségem x év múlva így álljon a dolgokhoz és azt várnám el tõle ha már idáig fajultak az események az a minimum, hogy közli velem, így mindenki mehet a saját boldogsága felé. Értem, hogy nem lehet elválni, de ezt azért átgondolnám. És ha ilyen lelkiismereti problémát okoz a dolog "nem bántanám meg így soha" "Megtegye-e?" akkor valószínû miután megteszed még roszabb lesz. Tehát egyik oldalon szenvedés, gyötrõdés házasságban, másikon szenvedés gyötrõdés bûntudatban. A második tûnik célszerûbbnek ha tényleg semmiképp nem lehet külön utakra menni, mert ahhoz jár egy kis boldogság is. Tapasztalataim szerint ilyen esetekben 1év után ígyis úgyis válás lesz a dologból és akkor lesz igazán bántva a férjed csak akkor majd nem érdekel majd ennyire... Viszont egészen más ha csak szexrõl van szó érzelmek nélkül akkor nincs itt semmi kérdés tedd meg és kész, nem kell túlfilozofálni, hisz csak hiánypótlás Üdv Crea
Felelõtlenség bármiféle tanácsot adni anélkül, hogy a "bizonyos okokkal" , ami miatt nem válhattok el, tisztában lenne bárki is. Nagyon kérlek, ne hallgass az elõzõ válaszadókra! Nem tudják, hogy mit cselekszenek, amikor úgy igyekeznek - teljesen jóindulatú - tanácsokat adni, hogy nem tudják, nem tudhatják (mert nem árulod el), mi az a kötelék, ami visszatart. Ha nem tudsz teljesen nyílt lenni, minden tanács sánta. Csak az összes információ birtokában lehet megfelelõ döntéshez segíteni. Ez esetbe csakis te vagy ezek birtokában, tehát ne várd, hogy mások erõsítenek meg a döntésedben. üdv.: hegedor
LÉPNI KELL


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Kiben van a hiba?

Megkérdeztem a párom mit szeret bennem és nem tudott válaszolni. Azóta nem ír vissza és már nagyon fáj odabenn :(
Rengeteget sírok miatta és az öngyilkosságon jár a fejem amiről mindenki lebeszél. (Az öngyilkosság az elcseszett életem miatt)

17

Valóban szakítanom kéne?

20L vagyok a barátom 26. 3 éve ismerem, kb 2 éve vagyunk együtt. Mondhatni rengeteg mindenen átmentünk, például ott volt az, mikor meghalt az apja (az apja nevelte az anyja kiskorában meghalt), akkor nagyon összetört, ami természetes, én mellette voltam, de neki kellett egy kis szünet a világából és egy hónapra lelépett. Megértettem, elfogadtam, nehéz volt, de én is ezt tettem volna. Egyszer már szakítottunk, kicsit több mint fél éve. Nem azért, mert nem jöttünk ki jól vagy ilyesmi, csak az öccse külföldön él és elég nagy szarba került, neki ki kellett mennie hozzá egy hosszabb időre, én nem tudtam menni és akkor megbeszéltük, hogy ahelyett, hogy egymást kínoznánk a távolsággal, fejezzük be. De másfél hónap után visszajött, és folytattuk. Aztán most 3 hete az egyik legjobb barátja meghalt. Baleset volt, ő pedig nem nagyon tudta elfogadni. Megváltozott, kifordult magából. Időközben az öccse is haza tudott jönni. 3-an élünk egy lakásban (fantáziadúsaknak: külön szobában:)) és az öccse mondta, hogy talán el kéne mennem egy időre még mielőtt rossz dolog történik. A barátom agresszív lett, folyton ideges, van, hogy csak úgy elmegy otthonról kocsikázni... Én megértem, hogy nehéz neki, én is elvesztettem mindkét szülőmet, nem egy barátomat és nekem sem volt könnyű, sőt még most is sokszor kiborulok pedig már nem most történtek. Minden nap többször elmondom neki, hogy mellette állok, vele vagyok és segítek neki és ez tényleg így van. Nagyon szeretem. De nem tudok segíteni ha nem hagyja. Nem akarom, hogy ostobaságot csináljon. Az öccse szerint el kéne kicsit tűnnöm míg lenyugszik. Én nem akarom itt hagyni, de sajnos semmilyen megoldást nem látok. Mit mondtok?

6

Fű, alkohol, játékgép. Le tudom szoktatni a párom ilyesmiről?

No, hogy pontos legyek: A párom kb 10 évig rendszeresen füvezett, ezt saját maga vallotta be, és tette hozzá, hogy már másfél éve abszolút nem szívja, mert érezte, hogy tönkre teszi magát. Közös barátainktól megtudtam, hogy az anyja 20 éves korában kirakta otthonról, mert a pénzt amit a rezsire kellett volna leadjon, eljátékgépezte. Utána az apjához költözött, és ott is megcsinálta ugyanezt többször, csak az apja nem rakta ki ezért. Mondjuk ez már régi sztori, azóta eltellt 10 év, de a barátnőm kb 3 éve ismeri a páromat (régebb óta mint én) és azt mondta 3 éven belül egyszer látta csak gépezni. Hát az alkohol meg... :( Mivel a kedvesem külföldön dolgozik, szállásokon lakott eddig munkatársaival, az volt a fő szórakozásuk, hogy hétvégente főztek meg jól beb.asztak. A hétköznapi munka utáni iszogatás (pár sör állítólag) az is 3x minimum előfordult. Én ezt soknak tartom. Mivel most már együtt fogunk élni, nem lesz lehetősége piálni, meg zülleni a kolegákkal, stb. Összeköltözésünket ő szerette volna jobban ő kezdeményezte, és hogy mondjak pozitívumot is, rengeteget tett azért, hogy működhessen a kapcsolatunk. Albérletett vett ki kint, ahol ketten fogunk lakni. Ha én nem lennék, maradt volna a szálláson a kolegáival. Magyarországon belül is 200 km távolságra lakunk egymástól, az sem volt neki gond soha, jött mindig. Voltam már nála kint külföldön is egyszer egy hetet, azt is lerendezte, hogy épségben ki-és hazajussak, meg még sok apróság. Szóval úgy látom, ami tőle tellik belead mindent, hogy működjön a dolog. Engem viszont ezek a dolgai iszonyat aggasztanak, amiket fent írtam. Azt állítja, hogy a fűről saját maga szokott le, a játékgép nem szenvedélye, mert ha annyira akarná, akkor neten keresztül is eljátszhatná a pénzét. Inni viszont szerintem sokat iszik. :/ Aztmondja, hogy ő így tudja magát lelazítani. Észre vettem már, hogy ha valamin ideges, vagy feszült,egyből kibont valami alkoholt. Azt mondja, ha kint leszek nem fog inni, mert ott ott leszek neki én, és én vagyok a fontos. Szerelmesnek nagyon szerelmes belém. De valahol attól tartok, hogy ezek a lemondásai csak ideig óráig fognak tartani. Szerintem aki ilyen beállítottságú, amilyen, az ilyen is marad. Én mindig is elítéltem a drogosokat (igen én a füvet is annak tartom), azokat akik sokat isznak, a játékgépről meg nem is beszélve... Változhat egy ember szerintetek kapcsolatban olyan mértékűt, hogy ezeket a dolgokat elfelejtse teljesen? Én is feldobtam az itthoni életem miatta, nem szeretnék csalódni. Szeretném hinni, hogy nem fog ilyeneket csinálni, de nem tudom...:( Szerintetek?

18

Ti nem érzitek úgy néha, hogy teljesen feleslegesek vagytok, nem volt értelme megszületni, nem hozhattok létre semmi maradandót, mert minden mulandó és semmi sem örök?

19

Nemértem. Ez jel lenne?

Van egy lány az osztàlyba akivel elégjôbba vagy.. mostansàg az az a hetekbe egy csúfnevet talàltam rá és mosolyog rá. 1-2 meg is üt de viccesen.... óràn a szemem sarkából látom hogy néz és ha ránézek akkor elmosolygja magàt és elfordul.. kezemen a sebet néha megnézi és akkor megfogja a kezemet rendesen.. Van amikor felbukkan ès õ szivat.. Sokan szépnek tartjàk mint ahogy én is. chaten nem beszélünk csak személyesen.. gyorsan segitsetek :D 19/F

6

Lehetséges, hogy senkinek nem tetszem a földön vagy csak bebeszélem magamnak?

Szerintem nincs olyan nő ezen a földön, akinek esetleg tetszhetnék, legalábbis képtelen vagyok elhinni, túl sokat mondták nekem, és mondogattam magamban, hogy "ronda vagyok" ! :S Privátba küldenék akár képet is magamról, hogy megbizonyosodjak arról, hogy mennyire van igazam.

58

Vannak még nôk, akik hisznek a nagy ô-ben, mint pici gyerek a mikulásban?

31

Miért ilyen nehéz egy nekem tetsző lányt találni?

24 éves vagyok, és csak olyan lányokkal voltam együtt, akik igazából nem is voltak az eseteim.
Nem kezdeném el sorolni az érdemeimet, mert az meglátásom szerint ezen az oldalon nem vezet jóra, szóval csak így általánosságban kérdezem: átlagos kinézetű srácként örülnöm kéne, ha egy átlagos lány összejön?

10

A feleségem mást szeret mit tegyek?

Van két kisfiunk 2-5 évesek a feleségemmel 10 éve vagyunk együtt 6.éve házasok most megismert valakit azt mondja szerelmes engem már nem tud ugy szeretni elmúlt neki azt mondta nagyon szeret mint embert soha nem bántana nem is engedné senkinek mert nem érdemelném meg azt mondja nagyon jo ember vagyok a 10 évből egyetlen percet nem bánt meg. honapok ota huzodik ez a dolog ő nagyon válni akar én nagyon szertem őt. talán korán kötötte le magát igy hozta akkor az élet. én32 éves vagyok ö pedig 24 úgy érzem az életem cafatokra szakadt és nincs miért tovább persze a gyerekek de nagyon nehéz minden nap.

11

Mire számíthatunk így? Valakinek tapasztalata?

A barátommal most még nagyon jól megvagyunk, amíg semmi komoly döntést nem kell hozni. De ahogy beszéltünk, teljesen mások az elképzeléseink a jövőnket illetően. Messze áll még a megvalósítástól, de teljesen másképp képzelünk el mindent: esküvőt, jövendő házat, mindent. Alig vannak közös pontok. Ami most még nem gond, mert nagyon szeretjük egymást, és bár vannak súrlódások (hol nincsenek?), azért még minden rendben van. Persze, mindezek a témák csak elméleti beszélgetések, ki mit gondol, hogy majd a távoli, egyelőre beláthatatlan jövőben mit szeretne, de azért aggasztóak a különbségek. Jellemre nagyon jól összeillünk, csak hát a többi...
Elég a szerelem és a lelki összhang, hogy a későbbi akadályokat biztonsággal megoldhassuk? Olyan dolgokban különbözünk, amiben még kompromisszumot is nehéz kötni, főleg úgy, hogy- egyetlen megegyező tulajdonság- mindketten makacsok vagyunk és ragaszkodunk a saját elképzeléseinkhez.
Valaki volt már hasonló helyzetben? Átélte már hosszabb távon is a dolgot? Mik a tapasztalatok? Mire számíthatunk, ez hosszabb távon működhet?
Még nem vagyunk együtt túl régóta, nemsokára leszünk 1 éve. 20 és 21 évesek vagyunk.

Előre is köszönöm a válaszokat!

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!