Találatok a következő kifejezésre: Gyakran hallani pl. a rádióban, (1 db)

Gyakran hallani felhívásokat pl. a rádióban, hogy segítsük meg pl. az afrikai éhezőket, menekülteket, stb. Nem kellene egyszerűen békén hagyni nőket?

Amióta világ a világ, mindíg is ott volt a gondolat, hogy mi a fejlettek elvisszük a fényt a sötét barbároknak. Mi tudjuk mi nekik a jó. De még sosem m?ködött.

Legjobb válasz: Nem kellene egyszerûen békén hagyni õket? Írni meg már nem tudok... :(

A kérdező hozzászólása: Nem kellene egyszerûen békén hagyni õket? Írni meg már nem tudok... :(
Szerintem sem kell segíteni sokat. Valószínûleg ha mindegyik megérné a hatvan-hetven évet akkor a vízcsapból is õk folynának. Nem kellene ennyire szaporának lenni!
Megint csak az állat- és természetvédõ bszél belõlem, mikor azt mondom, hogy hagyni kellett volna élni õket úgy, ahogy mindig is éltek. Sajnos már késõ azon elmélkedni, hogy beavakozzunk-e vagy sem. Ez a beavatkozás már akkor elkezdõdött, mikor az ember elindult nagy felfedezõ útjaira, és az õslakosok akarata ellenére is erõszakkal beleavatkozott addigi életvitelükbe. Már megismerték a pénz hatalmát, és ezért óriási károkat okoznak már õk is környezetükben, üzleti célokból írtják a vadállatokat, kiszorítják õket természetes élõhelyükrõl, felborítva a természet egyensúlyát. Ez a helyzet az amerikai esõerdõk írtásával is, mind a "civilizált" ember beavatkozásának következménye. Természetesen a fõ károkozók, akik ezt az egészet elkezdték, mi vagyunk, ezzel a beavatkozással csak tetéztük ezeket a problémákat.
HIV-vel nem mi fertõztük meg õket!!! Õk kapták el a majmoktól. Ne írj már hülyeségeket, mert még valaki elhiszi.
Én, mint állatvédõ is úgy gondolom, hogy bizony hagyni kellene õket boldogulni, ahogy tudnak, a természetre bízni a szelektációt, mert különben az állat és növényvilág sínyli meg az egészet azzal, hogy felborul az egyensúly. Ha képtelenek a fogamzásgátlásra, sajnos a természetes szelektáció tud csak egyensúlyt tartani.
boldoguljanak ahogy tudnak, mindenkinek vannak problémái, a miénket is magunknak kell megoldani, ahogy nekik is! Többnyire egyébként is az ország maga juttatta magát a jelenlegi állapotba.
A kérdező hozzászólása: például azért, mert függõvé tesszük õket magunktól. elvileg úgy gondoljuk, hogy ha már meg tudnak állni a lábukon, akkor már nem lesz ránk szükségük, de közben a támogatás torzítja az egész társadalmat és semmi garancia nincs rá, hogy valaha is meglesznek a segítségünk nélkül. Ez pedig nyilván nem jó.
A kérdező hozzászólása: ha halászni tanítod õket, az nyilván rendben van. csak az a kérdés, hogy tudod-e õket csak halászni tanítani. Minden egyes beavatkozással a saját világodból is csepegtetsz nekik egy kicsit, ez meg azzal a veszéllyel jár szerintem, hogy a vágyaikat nagyobb mértékben növeled, mint a lehetõségeiket. Ami miatt meg megint be kell avatkoznod. hogy a víznél maradjuk. a tiszta ivóvíz nyilván jó. Kevesebb betegség, kisebb csecsemõhalandóság stb. De több ember is, akinek jóval több víz, jóval több táplálék, jóval több gyógyszer kell. És ezeket meg megint nem képesek maguk elõállítani. Megint be kell lépned és kiköszörülni a csorbát. De minden egyes köszörüléssel újabb és újabb csorbák is keletkeznek. Gondolj bele, ott a 100 dolláros laptom kezdeményezés. Persze jó, mert tanulhatnak, okosodhatnak, kezbe meg azzal is szembesülnek, hogy másoknak 1, 5 méteres tévéjük van 500 csatornával. Nyilván lesznek olyanok, akiket ez motiválni fog, de szerintem többen lesznek, akiket meg a porba súlyt. Ahogy az egyik ismerõsöm szokta mondani: Ha egy busman amerikában akarna élni, nyilván nagyon boldogtalan lenne, de nem akar (nem is tudja, hogy van), úgyhogy boldog.
De, csak ezt nem most kellett volna megtenni hanem több száz évvel ezelött. most az a baj hogy már ök is tudják hogy mi hoigy élünk és probálnak utánozni, de mivel a természet és politikai háboruk miatt képtelenek a fejlödésre, így nekünk kell segíteni. a legnagyobb gond a betegségek, HIV, hepatitisz és egyég igen komoly betegségek´. a baj az hogy ha mi nem segítünk orvosolni nekik, akkor kiírtják a saját népüket ezekkel a betegségekkel. mi adtunk fegyvert a kezükbe, mi fertöztük meg öket, így most kénytelenek vagyunk gondoskodni róluk.
a föld el tudna tartani mindenkit, csak a "civilizált" ember önzõ. amikor meghúzod a wc öblítõt, végig gondolod, hogy abból a tiszta! vízbõl hány afrikai ihatna tiszta vizet? ha nekünk kell valami onnan, akkor meg tudjuk oldani a szállítást, talán csak menne visszafelé is, ha nem csak a többi kizsákmányolása lebegne sokak szeme elõtt. a gazdagoknak soha nem céljuk a rabszolgák, szegények felvilágosítása, mert akkor nagyobb félnivalójuk lenne az elõnyük elvesztésébõl. m
Biztos, hogy van olyan dolog, amiben békén kellene hagyni õket. De nem abban az értelemben, hogy ételt, gyógyszert, orvosi ellátást visznek a rászorulóknak. Azzal senki nem árt semmit, a helyiek szerint sem. Pl. nem hiszem, hogy egy Albert Schweitzer, vagy egy Magyar Baptista Szeretetszolgálat ártana bárkinek is bármiben. Sokkal inkább áldják a nevüket ezerrel a helyiek, akiknek segítettek meggyógyulni és életben maradni. Egy amerikai keresztény barátom (mûszaki ember) pl. azért jár Ugandába, hogy korszerû, szûrõkkel ellátott ásott kutak készítésére tanítsa meg a helyieket, hogy ne a fertõzött mocsarakból igyanak. Ez például miért lenne gond?

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Oroszország és Ukrajna közt milyen a viszony?

3

Libanonból miért lövik megint Izraelt?

3

Észak-Koreában miért nyomják el brutálisan a népet? Miért nem normális keretek között gyakorol hatalmat a Kim dinasztia?

5

Szerintetek Anglia, vagy Németország?

Ha most választanotok kellene, melyik országban, azon belül London, vagy Berlinben telepednétek le. Indokok is érdekelnének.(tételezzük fel,hogy mind két nyelvet beszélitek)

14

Észak-Korea mért erölteti még a kemény kommunizmust?

11

Miben különbözik az osztrákok mentalitása a magyarokétól?

9

Hogyan mondják németül illetve oroszul ezeket a szavakat?

Jó reggelt! Jó napot! Jó estét! És hogyan köszönnek el?
Köszi :)

11

Csak szeretném megosztani a gondolataimat. Hogyan lettem nacionalistából "szürke"?

Kezdem az elején, nem teljesen politikai téma lesz. Egy történetet szeretnék elmesélni. Keverten, személyes élmények és vélemény. Aki nem szeret sokat olvasni, az most nyomjon a vissza gombra. :)

Talán 10 éves voltam, mikor az anyámmal a szegedi Tescoban láttam egy igazi íjat (amit azóta már sehol nem árulnak az íjász boltokon kívül). Érdekelt a történelem, a lovagok, a középkor, úgyhogy hosszú percekig nézegettem. 10 évesen ismertem a magyar történelmet, tetszettek a lovasíjászok, és tetszett eljátszani a gondolattal, hogy azok a lovasíjászok végigverték az akkor "fejlett" európát. Ekkor még fogalmam sem volt, hogy mi következik később.

Ahogy egyre csak felnőttem, úgy gyarapodtak a kisebbségiekkel a negatív élmények. Az, hogy a hajnali utcai ordibálástól és rendőrség hívástól nem tudtam aludni, a legkisebb dolog volt. Pár évvel később, fogalmam sincsen hogyan, de rátaláltam a kurucra. :) Ez már talán hetedikes-nyolcadikos koromban történt. Elkezdtem olvasni, minden szabadidőmben azt bújtam, és (sajnos vagy nem) mást nem is olvastam/használtam informálódásra, csak azt. És ott találkoztam először a nemzetiszocialista világnézettel.
Lelkesen kezdtem el akkor még neten olvasni a Mein Kampfot, amit bár olyan idős fejjel nem is mindenhol értettem, de az utolsó betűig igazságként fogadtam el. Nem csak ideológiailag, de történelmileg is elmerültem a korban, melynek mindezek után még minden van haszna (sorra nyertem a töri versenyeket, egyénileg és csapatban is).
Szóval, most már kicsit furcsa leírni és kimondani is, de hithű náci voltam. Fanatikusan, bár az elvakított szó talán jobban jellemezett volna akkoriban. Gondolom most mindenki belevonná az egészbe a szüleimet, de ők abban a formában, amiben én hittem ezeket, elítélték. Persze, fájt nekik Trianon, a háború(k) elvesztése, és tisztelték és büszkék voltak a hőseinkre, de a nemzetiszocializmusban nem hittek, sem egyéb más szélsőséges eszmében. Éppen ezért, lebeszélésképpen, sokszor remek "teológiai" beszélgetésekbe bonyolódtunk, amiket nagyon élveztem. Bár negatív volt ez az egész, mégis volt valami haszna, mert azoktól a beszélgetésektől úgy gondolom fejlődtem.

Emlékszem, hogy a vége felé viszont már tönkretett az eszmém és a sok kuruc. Belefáradtam mindenbe, már el se akartam olvasni a cikkeket, úgyis csak "megölte, feldarabolta, megverte, megfenyegette, megerőszakolta, megfélemlítette, liberális, kommunista, haha-büdös cigány" és stb.-t találtam volna. Nem mondom, a kuruc valóban hiánypótló, hiszen nincs manapság olyan hírforrás, ami abból a szemszögből írna, amiből ők. Van sok, de olyan nincsen. Még ha nem is teljesen "objektív". Ekkora felhalmozódott bennem a gyűlölet a kínai bevándorlás iránt, a cigánybűnözés iránt, a zsidók iránt, a néger bevándorlás iránt, a saját tanáraim iránt, akik hazugságokat tanítanak és idiótaságként állítják be a nemzetiszocializmust... a bicska kinyílt a zsebemben, és szívem szerint tettem is volna vele a dolgom, mikor megláttam egy magyar/fehér nőt egy nem fehér/magyar férfival (érdekes, hogy fordítva ez viszont sokkal kevésbé volt ez érvényes! :) ).

Mértéktelen gyűlölet volt bennem, és éreztem, hogy szó szerint, szinte már fájdalmas így élni. Elmondhatatlanul gyűlöltem minden fentebb említettet, okkal vagy ok nélkül. Láttam a szemem előtt napról napra lejjebb kerülni a hazámat, a népemet. Viszont egyedül is voltam. Bár mások is nyilván gondolkodtak hasonlóan, olyan érzés volt, mintha a világon csak én hinnék ebben, mindenki más megőrült volna, és vihogva rohan a züllés felé.
Láttam románokat "Fuck Hungary" transzparensekkel, cigányokat "akcióban", szlovák nacionalistákat magyarokat verni, vagy éppen velük sörözni (mert hogy van olyan), magyar lánnyal erőszakoskodókat (amire azért büszke vagyok, hogy sikerült megakadályoznom), cigányokat, románokat, horvátokat verő magyarokat, stb. Mérhetetlen gyűlölet mindkét oldalról. Okkal vagy ok nélkül. Mindegy.

Úgyhogy úgy döntöttem, hogy nekem nem éri meg ez.

Egyik pillanatról a másikra megszűnt bennem minden. Vagy csak egyszerűen képtelen vagyok/voltam befogadni többet. Egyik pillanatról a másikra nem zaklat fel, ha egy cigány megver egy magyart, vagy fordítva. Mi több, nem is érdekel.
Úgy döntöttem, hogy senkivel nem értek egyet. A cigányokkal és egyebekkel azt hiszem érthető, miért nem. A "nagymagyarokkal", vagy "turbómagyarokkal", vagy nevezzétek ahogy akarjátok a nacionalistákat, nos, velük azért nem, mert sajnos a 99%-uk egyszerűen sötét. Nem, nem az, hogy cigányok, hanem tényleg. :)

Facebookon azóta is tagja maradtam a "Székelyföld NEM Románia" nevű csoportnak, de fizikai fájdalmat okoz olvasni az ottani posztokat. Komolyan, 40 valahány éves több gyerekes apa, nemzeti érzelmű, ha már úgy döntött csatlakozik egy ilyen oldalhoz, és úgy írja a nevét, hogy "XY Lászlo"? Megfordult a fejemben, hogy nincs magyar billentyűzet... de ha nincs, akkor keresek egy szöveget amiben van hosszú Ó, és bemásolom. Nem mellesleg, a kommentjeiben kivétel nélkül minden Ó hosszú volt.
Vagy mikor a 18 éves kisfiú karlengetős profilképpel Erdély lerohanásáról beszél, de nem bírna 30 percet kocogni a hasától. És még sorolhatnám, hogy ez alatt a néhány év alatt milyen mértékű idiotizmussal találkoztam. Azt hiszem főként ez táplálja a gyűlöletüket, nem racionalizmus.

Nos, én nem hordom már a bakancsomat, sem a magyaros pólóimat, sem semmi egyebet. Isten őrizzen, hogy ilyen emberekkel engem azonosítsanak, és kollektíven elítéljenek. Éppen elég, hogy a liberálisoknak, kommunistáknak, és tulajdonképpen mindenkinek egy biztos fogást nyújtanak az ilyen pribékek, akik a viselkedésükkel, megjelenésükkel, megjegyzéseikkel éppen a saját céljuk (már ha van) elérését aknázzák alá.

Ezek a gondolatok végül odáig fajultak, hogy teljesen elvesztettem a hitemet. Nap mint nap látom a magyar(!) fiatalságot, hogy mi a téma, mi az érték. Tényleg közülük fog kikerülni majd X év múlva egy újabb miniszterelnök? Õk fognak vezetni egy országot, akiknek most az a poén, ha bedrogoznak, ráisznak, és napokig nem térnek magukhoz, vagy akik azzal poénkodnak, hogy úgy megvernek valakit, hogy az közben képtelen visszatartani az ürülékét?
Ezek durva példák, de a saját bőrömön tapasztalom őket.
Ennél enyhébb (vagy súlyosabb?) az általános butaság a felnőttek körében. Az empátia teljes hiánya, teljes befolyásolhatóság "egy magasabb személy" (média) által, az ész nélküli törtetés (és fontos, hogy az ÉSZ NÉLKÜLI), az általános igénytelenség magára és a környezetére... stb. Ezek a dolgok sajnos nagyban jellemzik a mai magyar társadalmat.

Miután mindezen keresztüljöttem, érzelmileg kifacsarva mint egy rongy, jobbnak látom, ha senkivel és semmivel nem foglalkozok, csak a saját és a hozzám közelállók boldogulásával. Nincs ország, nincs nép, nincs "faj/rassz", és egyetlen ideológia sem számít igazán, akár igaz, akár nem.

Az egykori fanatizmusba fojtott energiát manapság arra fordítom, hogy megszerezzem az orvosi diplomámat, és minél előbb eltűnjek az országból valami olyan helyre, ahol a kormány van az emberekért, és inkább csendben hiszem, hogy az a bizonyos "Nép és faj" fejezet, Sir William Jonesnak, Friedrich von Schlegelnek és Ernst Heinrich Philipp August Haeckelnek igazuk volt, és jól gondolták.

9

Elképzelhető, hogy évtizedeken belül ilyen élet lesz Spanyolországban, Franciaországban, Szlovéniában és az egyéb válságba süppedő országokban, mit gondoltok?

2050.11.10 05:00 Madrid, Spanyolország

Csörög, pörög, pattog az ócska ébresztőóra, Pedro kinyitja szemeit és egy ütéssel elnémítja. Az óra számlapja leesik, kis alkatrészek erdejét zúdítva az asztalként használt olajoshordóra és a földre.

"A fenébe, javíthatom meg mielőtt lefekszem" -gondolja Pedro

Mi történt az este... nem emlékszik, részeg volt, ivott aztán szédült, valahogy ráesett a matracra, most meg pokolian fáj a feje, a Whiskey... vagyis az a metiles lötty...

Lassan felemelkedik a matracról, óhhh az fejfájás "Áúúúú!" beletenyerelt egy kikandikáló spirálrugóba...

Üres a gyomra, de semmi kaja otthon, hát meghúzza a "Whiskey"-t. Fejfájása valamelyest csökken.

No de, be kell menni dolgozni, kell a pénz. Kibotorkál az utcára, kerülgetve a leomlott és a még egyenlőre csak gyanúsan ingó lépcsőfokokat. Egy csótány rohan a falon, szó nélkül bekapja, kell a fehérje...

Az utca néptelen, a járda és az úttest kátyúkkal teli, széttördezett, hamarosan befordul a sarkon a "troli", egy rozzant, átalakított Volkswagen Transporter. Ajtajai, ülései nincsenek, mindegy, úgyis tele van, csak az oldalára kapaszkodva van hely. Pedro megfogja a jármű oldalát, "Aúúú!" kisebb áramütés, majd elrugaszkodik a földtől. Átad a sofőrnek 1000 eurót, a troli egy rándulással és a villanymotor panaszos felbődülésével megindul, tengelye gyanúsan hintázik.

5 perc kocsikázás után váratlanul megszűnik a villanymotor duruzsolása, a troli leáll az út szélén.

"Sajnálom, elment az áram, mehettek tovább gyalog." közli a sofőr vállát rándítva, majd meghúzza a piásüveget.

Röpke másfél óra múlva megérkezik Pedro a telepre. Katonák mindenfelé, hatalmas dobozrakások, melyeken Oroszország címere van. Megérkezett az ételsegély az Orosz Föderációból, végre nemcsak a helyi sz*rokat kell osztogatni a bodegák számára, Pedró elsüllyeszt pár babkonzervet, mikor a katonák nem figyelnek. Rizikós, azonnali lelövéssel is járhat, dehát már úgyse nagyon érdemes élni. Ma este lakoma lesz a kis lakásban...

22:00

Végre véget ért a munka, napszámba keresett Pedro egymillió eurót. Félre kéne tenni, gyűjteni kell WC-papírra, de muszáj venni valamit a közeli bogedában, a boldog szomszédasszony most újságolta, hogy van fogkrém és leleplezné magát, hogy lopott az orosz ételsegélyből, ha most nem örül együtt a nővel és nem költi el szinte az összes pénzét pár bolti sz*rra...

Pedro hullafáradtan beesik a lakásba. Nem lesz itt már babvacsora, mindjárt összeesik, talán reggelire. Nem jó, talán a többiek éreznék rajta a szagát és megtudnák, akkor majd holnap vacsorára, és ha ugyanilyen fáradt lesz? El kéne adni inkább valahol, nem jó, lebukhat, inkább egy kis Whiskey, hükk, DURR! elesett, fenébe, nem a matracra, messze a matrac, ó amikor még nagypapa élt, azt mesélte régen nem ilyen volt az élet. Szerintem hazudott, az képtelenség... hé az ott nem egy csótány?......

5

Miért van az, hogy Horvátország ugyan uniós, de kérnek a határnál személyi igazolványt?

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!