Találatok a következő kifejezésre: Feláldoznál egy a saját (1 db)

Feláldoznál egy idegent a saját vagy egy szeretted életéért?

és az idegen akir?l azt se tudod ki iszonyatos kínhalált halna.

Legjobb válasz: igen, persze! a pasimért még én is kínhalálba mennék, nemhogy idegent küldenék-e oda. Gondolom, leendõ gyermekemért is megtenném, ha összejönne...

Persze! A szeretteimért egy szemrebbenés nélkül! Sõt mégha azon múlna akkor még Én is simán kivégeznék egy embert ez legyen felnõtt vagy csecsemõ! Ha az Én életem múlna rajta akkor már egy kicsit elgondolkoznék. Ilyenkor azt tartanám szem elõtt hogy Ki mennyire roppanna össze a szeretteim közül ha elveszítene.
igen, persze! a pasimért még én is kínhalálba mennék, nemhogy idegent küldenék-e oda. Gondolom, leendõ gyermekemért is megtenném, ha összejönne...
..bocsi lemaradt, másodban az apámért és csak aztán a cicámért!(én voltam az elötti)
Simán.
Még szerencse, hogy nem nekem kell eldöntenem, hogy ki hal meg, ki marad életben. Amúgy érthetõ lenne, hogy mindenki a saját szerettei életét félti, valamint a saját életét is, mert ha meghal az rossz a szeretteinek is. Azt meg ugye nem akarjuk :-)))
Én elsõ sorban a szerelmemért, másodban pedig a cicámért....
A saját életemért nem hinném (pedig nem vagyok önjelölt halálvágyó), de a számomra kedves emberek életéért bizony lehet, hogy odadobnék egy idegent.
És az apád cicájáért? :-))) Ne légy kegyetlen!
Örülök , hogy tudod , hogy hülye kérdés.... Magyarul OFF. Amúgy erre nem tud válaszolni egy kedves ember. Én inkább magamat , mint mást... De ne mennyünk bele.
persze. a lényeg hogy nekem/szeretteimnek ne legyen bajunk. egy idegen meg kit érdekel?!
Persze, lazán, idegeneké mindig az utolsó hely a sorban. Ez minden közösségben így van, akik nincsenek beilleszkedve egy közösségbe, társaságba ilyen olyan okból, azokkal a kutya nem foglalkozik, senkit nem érdekel hogy él e vagy pusztul. Én ezt tapasztalom.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Pályaválasztási tanácsadót keresek nyíregyházán, sajnos nem nagyon találok pedig tudom h van nem is kevés :S tud nekem telefonszámot adni meg pontos címet?

0

Ciki az, ha székletürítés után popsitörlővel (baba törlőkendővel) törlöm ki a seggem? 15 éves vagyok

4

Öszintén! Ez milyen színű?

Nem tudom eldönteni ennek a szemnek a konkrét színét...
Mi a véleményetek?

4

Neked melyik a kedvenc társasjátékod?

2

Mi értelme az életnek, ha nincs senkim és semmim?

6

Nektek ki a peldaképettek?

Bocsa helyes irásert telon írok.

10

Az, aki hobbiból lányokat ment meg az erőszakolóktól, de nem lovagiasságból, hanem azért, mert így büntetlenül verekedhet, jó, vagy rossz ember?

20

Milyen ötletes és vagány becenevet tudnátok javasolni az Andreáknak?

Engem is így hívnak és semmi jó nem jut eszembe....Pls segítsetek!

6

Megtörtem? És ha igen, lehetek még ugyanolyan? Mit tegyek?

Az utóbbi másfél évem szerencsétlenre sikeredett. Stresszes, zavaros, és bizonytalan volt. Folyton megaláztak, csalódtam. Összegezve ijesztő volt nézni, hogy minden, amit azelőtt atom biztosnak hittem, képes nagyon gyorsan széthullani. A családom, az emberek, ráadásul szeptembertől másik suliba járok. A szabadsággal szembeni hozzáállásom kritikus volt mindig is.. szabadnak éreztem magam, mert nem kellett semmi olyasmit megtennem, amit nem akartam. (Nem a mindennapos kellemetlenségekre gondolok, amik egy ember életét végig KELL hogy kísérjék) De ez is megdőlt. Ott álltam a földbe tiporva. Megalázva.
Ezt sokak szerint én fújom fel.. hiszen csak nekem okozott problémát a dolog, arról viszont senki nem tud, hogy miért.. Amikor úgy éreztem hogy nincs más lehetőség, megpróbáltam megölni magam, de a gyávaságom miatt ez nem történt meg. Éreztem, hogy valami nagyon nagy baj történt velem, bennem.

Aztán végre most tanév végén.. megszabadultam néhány személytől, akik a bajaimhoz jelentősen hozzájárultak. Hirtelen feldobott a szabadság. De érzem, hogy még mindig másképp festenek a dolgok, mint régebben. Az amúgy is kicsi bizalmam az emberek felé megszűnt, sokszor pont olyan érzéketlen vagyok, mint év közben, és kiteljesedett az antiszociális hajlamom. Nem utálok már igazából semmit, és senkit.. csak hagyjanak békén. Azt hiszem elégszer rúgtak már belém, pedig ''segíteni akartak''. Olyan érzésem van, hogy nem tartozok többet senkinek, semmivel kapcsolatban magyarázattal. Valahogy hidegen hagy a többi ember. Régen nagyon szívesen beszélgettem másokkal az ő problémáikról, ha tudtam, segítettem.. de ha most valaki ezzel felkeresne, elküldeném a búsba. Egyszerűen képtelen vagyok továbbra is az lenni, aki voltam. Nem viszonyulhatnak hozzám mások ugyanúgy! Mert kifordultam magamból. És továbbra is az öngyilkosság lebeg a szemeim előtt. Erről nem beszélek senkinek, mert akkor valaki félóránként rám nyitna, hogy nem-e öltem meg magam. Tudom!! Mások örülnének neki, ha egészségesek lennének..stb. én meg itt szerencsétlenkedek, és el akarom pocsékolni az életem. Nem kérek az ilyen válaszokból. Csinálja utánam valaki, ő biztos sokkal tökéletesebben reagálna :) De én nem beszélhetek őszintén senkinek. Nincs velem senki, egy ''barát'' se, amikor .. hogy is mondjam nagyon nagy a gáz. És azt hiszem ez is egy jelentős ok. Hogy mindent magamba fojtok máig. De hogy beszéljek, ha nem bízok senkiben? Ill. akiben megbíznék az elérhetetlen? Mostanában eltereltem a gondolataim, egyszerűen nem voltam hajlandó tudomásul venni, hogy ''kiégtem''. De nem tudok tovább színészkedni. Mit szólna a családom, ha azt tenném, amihez valójában kedvem volna? Bezárkóznék, és a sötétben egyedül, csendben, megvárnám az ítéletnapot..

3

Milyen magas leszek?

15/L
Most 167cm vagyok.
Anyu:167cm
apu: 178cm
A családban nagyon sokan vannak akik verik a 190cm. Szeretnék nőni még vagy 7cm, fogok nőni még egyáltalán?

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!