Találatok a következő kifejezésre: Férjnél vagyok van egy (12 db)

10 éve férjnél vagyok, van egy kislányunk. S a képbe bejött egy harmadik. Szeret, imád, nem tud nélkülem élni. -csak az a baj, egyre többet gondolok rá. Mi lesz így?

Legjobb válasz: Néha megzavarják a fejünket ilyen gondolatok. Jó lenne, ha a párunk mindig úgy törõdne velünk, mint az elején. De nem lesz olyan soha többé. Nekem is volt hasonló néhány kemény hónap, amikor újat kezdhettem volna. De aztán rájöttem, hogy végigmennénk vele is ugyanazon az úton, mint a párommal. Egyszer elég volt végigjárni, nem akarom újra. Amíg meg nem kap a férfi, addig ezerrel teper, ha már meg vagy neki, megnyugszik, biztonságban bespájzol téged a konyhába, onnan úgysincs sok esély rá, hogy elrabol valaki, õ közben napi 15 órát internetezik, meg TV-t néz, és összességében baromi jól el van, totál nyugodt felõled és nem is sejti, hogy te közben beledöglesz. Ha tudnám, hogy van srác, akivel nem ilyen lesz, aki 10 év után is ugyanúgy fog velem törõdni, biztos elhagytam volna a páromat. De tudtam, hogy ugyanez lesz, ha megkap bárki, megszokott leszek neki és annyi. Én nem csaltam meg, és nagyon örülök neki. De majdnem rámentünk, mert észrevette a fiút, és féltékeny volt. Ahelyett hogy szólt volna, inkább kiszeretett belõlem. Nyáron majdnem emiatt szakítottunk, pedig akkor már nem volt harmadik. Ha a harmadikról ábrándozol, közétek áll, a férjednek hiányozni fogsz, érzi majd, hogy eltávolodtál tõle és nehogy azt hidd, hogy ez jót tesz egy kapcsolatnak. Könnyen lehet, hogy a hiányérzetét majd más nõvel fogja orvosolni.

Néha megzavarják a fejünket ilyen gondolatok. Jó lenne, ha a párunk mindig úgy törõdne velünk, mint az elején. De nem lesz olyan soha többé. Nekem is volt hasonló néhány kemény hónap, amikor újat kezdhettem volna. De aztán rájöttem, hogy végigmennénk vele is ugyanazon az úton, mint a párommal. Egyszer elég volt végigjárni, nem akarom újra. Amíg meg nem kap a férfi, addig ezerrel teper, ha már meg vagy neki, megnyugszik, biztonságban bespájzol téged a konyhába, onnan úgysincs sok esély rá, hogy elrabol valaki, õ közben napi 15 órát internetezik, meg TV-t néz, és összességében baromi jól el van, totál nyugodt felõled és nem is sejti, hogy te közben beledöglesz. Ha tudnám, hogy van srác, akivel nem ilyen lesz, aki 10 év után is ugyanúgy fog velem törõdni, biztos elhagytam volna a páromat. De tudtam, hogy ugyanez lesz, ha megkap bárki, megszokott leszek neki és annyi. Én nem csaltam meg, és nagyon örülök neki. De majdnem rámentünk, mert észrevette a fiút, és féltékeny volt. Ahelyett hogy szólt volna, inkább kiszeretett belõlem. Nyáron majdnem emiatt szakítottunk, pedig akkor már nem volt harmadik. Ha a harmadikról ábrándozol, közétek áll, a férjednek hiányozni fogsz, érzi majd, hogy eltávolodtál tõle és nehogy azt hidd, hogy ez jót tesz egy kapcsolatnak. Könnyen lehet, hogy a hiányérzetét majd más nõvel fogja orvosolni.
Szerintem beszélj a férjeddel errõl hogy tudod hogy szeret de több odafigyelésre lenne szükséged tõle, mert sokszor nem mutatja ki hogy tényleg szeret!
Hát minden férfi szeret imád az elején, ez nem ok hogy elválj. Mi lenne? Várj. Aztán mérlegelj mi ér többet. Ilyen eccerû ez.
Én ezt egy intõ jelnek tekinteném, hogy nincs rendben a kapcsolatom a férjemmel, és azt próbálnám rendbehozni, ha valami bajom van vele, inkább próbálnám megbeszélni.
Akkor nincs minden rendben a férjeddel?Csak akkor képes egy harmadik bekeverni.Hát jól gondold meg, hogy mit teszel, én nem dobnám el a házasságomat egy férfiért és még nem is biztos, hogy szeret-imád, mind ezt mondják az elején.
Szereted a férjed? Képes lennél felrúgni egy 10 éves házasságot egy másik férfi miatt, akit nem is ismersz annyira mint a férjed? Döntsd el te. Hisz gondolj bele. Ezzel elveszitheted a férjedet, sõt, lehet, hogy a kislányodat is. Honnan tudod, hogy pár év múlva a másik férfit nem unod-e meg? De akkor már késõ lesz. Ha mégis a másik férfit választod, akkor szerintem nem vagy jó feleség sem, sem pedig jó anya. Azt hiszed, hogy a gyereknek ezt könnyû lenne megélnie? Hát egyáltalán nem. Ha én majd férjnél leszek, rá sem fogok nézni ás férfire. Hisz 10 éve a férjed, KETTEN gondoskodtatok a gyermeketekrõl, KETTEN vészeltétek át a problémákat, õ kitartott melletted, te pedig képes lennél ezt felrúgni egy új férfi miatt? Ezt csak te tudod eldönteni.
Én alapból nem esküszöm örök hûséget, ha azt betartani képtelen vagyok, fõleg akkor, ha gyakorlatilag semmit nem követett el ellenem a férjem. Szerintem a házasság, fõleg ha már gyerekvállalással is egybe van kötve akkor van olyan súlyos dolog, hogy eszembe se jusson a saját marhaságom miatt tönkretenni azt.
"Szeret, imád, nem tud nélkülem élni" Csak az a kérdés, h meddig.Persze könnyû lángolni, meg ömlengeni, h de szép vagy, de szeretlek amíg így áll a helyzet.Fõleg amíg meg nem kap.Majd kíváncsi lennék a véleményedre ha 10 éve vele élnél.A válaszokat olvasva úgy látszik az az okos ffi aki nem nõsül, mert csak addig jó amíg bálványoz mint a pogányok a kõbálványt.És te mit adsz a férjednek egyébként, esetleg erre gondoltál már?
Egy 10 éves kapcsolatot ne hasonlíts össze egy hirtelen a képbe került 3.al. Gondolom a férjed ugyanígy indult. Lehet hogy 10 év múlva az a 3.is ugyanolyan lenne mint most a férjed. Ha alapvetõen boldog vagy a férjeddel és szereted, szerintem ne rúgd fel a házasságot egy esetleges kaland miatt. Én nem tettem meg, de nem is bánom. Nagyon boldog vagyok. Ha nem jó már a kapcsolat beszélj a férjeddel, próbáljátok rendbe hozni, de a 3. nem megoldás.
Én "még csak 8 éve vagyok" a férjemmel, és ha magamba nézek, nem mondom, nem mondhatom, hogy ugyanúgy imádom, és lángolok érte, mint az elején. És ez igy van jól. Szeretem, tisztelem, és nem tudnék nélküle élni, de a kezdeti szenvedély már nincs meg. Amikor 1 nap 10x is egymásnak tudtunk volna esni, ha módunk lett volna rá, és még az sem lett volna elég, de az élet nem csak a szexrõl szól, és azért ennyi idõ után nyilván te sem ugrálod körül a férjed, ami szintén igy van jól, amig az elhanyagolás veszélye nem áll fenn. ha neked mindenképp õ kell, akkor hagyd el a párod, de ha nincs más gond, csak az, hogy nem udvarol már neked, akkor inkább üljetek le, és mond el neki bánatod, többre mész vele.
Itt annyian tanácsolják, hogy üljenek a szarban emberek tovább ahelyett hogy lehúznak a vécén, és tobább lépnének, én 10 éve egy melett vagyok, de aki boldogtalan az lépjen, a gyereknek is jobb két boldog szülõ, mint két keserû, Annyi boldogtalan kapcsolatot látok és nem lépnek ki inkább nyûglõdnek évekig csalva egymást hazudva maguknak is vasgy rosszab zsebhokiznak, maszturbálnak , csak hogy ne kelljen egymáshoz érniük, de az már rég nem kapcslat csak vegetáció a szar fölött ülve...
Nem tudok tanácsot adni, de azt tudom, hogy nem lennék sem a férjed, sem a gyereked helyében.... Úgy nem szeretem a hozzád hasonló embereket. "Jaj, nem kapok annyi odafigyelést, hmmm.. ott az a másik, õ jobban odafigyel rám, inkább leszek vele...." A saját önzõséged miatt felrúgnál egy 10éves kapcsolatot? Szegény kisgyermekednek tönkreteszed az életét, csak mert úgy érzed, hogy nem figyel oda kellõen a férjed rád? Más szegény asszonyt ver a férje, na azt megértem. De ilyenért? Inkább beszéld meg vele, hogy több odafigyelést kívánsz, mennyetek el kettesben kirándulni, egy amolyan 2. nászútra, a gyereket addig bízd valamilyen rokonra, ismerõse. Töltsetek együtt több idõt. Annyi megoldás lenne, miért választod a menekülést? Azzal hosszútávon senkinek nem lesz jobb. Tégy ahogy gondolod, de szerintem ha elhagyod õt, akkor nagyon rosszul fogsz dönteni....
Én egyszer kaptam egy számomra nagyon jó tanácsot: nincs jobb, csak más.. (ezt az apukám mondta, aki jelenleg a harmadik feleségét "fogyasztja" és mostanra rájött, hogy az elsõvel-aki történetesen az anyukám- sem lett volna rosszabb, mint a többivel). Hidd el, a harmadik, aki bejött a képbe, sem jobb, csak más..ne hagyd el a férjedet, ha egyébként nincs köztetek nagy probléma. Inkább próbálj vele beszélni. Ha most esetleg úgy érzed is, hogy már kiszerettél belõle, lehet, hogy késõbb megbánnád, ha elhagyod, mert talán csak az új kapcsolat hiteti ezt el Veled. Ne legyél buta!
Én egy éven át mindenhogy javítani próbáltam rajta, aztán közölte, hogy leszarja a próbákozásaimat mert csak addig kelekk amig nics jobb...Szexelni meg velem is lehet...Szóval valamikor igenis hagyni kell a fenébe és nyitni az új felé...rossz az ha csak az egyik fél javitana a másik meg beleszarik, a szexi ruhát se látja mert már téged se lát, csak elvisel, mert kéyelmes, soha nem léptem félre, inkább kimondtam hogy vége...Igy becsületesebb...Sajnos egyre több a nincs nála jobb meg az amig jön a jobb õ is megteszi tipúsú kapcsolat...
Az az egy biztos, hogy 10 évi házasság után kevésbé udvarol egy férj, mint az ismeretség elején - és ez az új kapcsolattal is igy lesz. Ha egész öeszinte vagy magadhoz, akkor gondolj bele, hogy TE UGYANANNYIT és UGYANÚGY foglalkozol a férjeddel, mint eleinte?
14. 26 - azért én ezt nem látom ilyen sötéten. Tudom, hogy vannak ezek a bespájzolós "megvan a csaj nem kell vele foglalkozni" típusú férfiak, nekem is volt ilyenem, ki is raktam, az az igazság... de azért én nem gondolom, hogy mindenki ilyen. Persze ez azon is múlik, Te mennyire vagy szerelmes, mert azt, akibe valóban szerelmes vagy, kevésbé unod meg - és ha õ is szerelmes beléd, akkor kevésbé fog napi 12 órát gépezni, vagy ha rákezd és szólsz neki, észreveszi magát... De abban egyetértek, hogy sokan inkább mennek az új felé, mint a régit próbálnák megjavítani, és ez szerintem sem jó.
sztem várj, nem tudom mióta tart ez a dolog vagy történt-e köztetek vmi már, de adj idõd magadnak, mérlegelj, hogy kivel lennél boldogabb te is és a kislányod is, de azt ne felejtsd el amit már korábban is írtak, hogy mi van ha ezt az új pasit is megunod, akkor is továbbállsz majd? Az a baj, hogy mindenki a könnyebb utat választja mostanában, õ, igen jön az újdonság, a lángolás, a szerelem, ahelyett, hogy dolgoznának a régin, a biztoson, a család együttmaradásán. De neked kell mérlegelned és ha mindent jól átgondolsz, biztos jól döntesz majd. Annak aki azt írta, hogy ha férjnél lesz nem néz rá másra pedig azt üzenem, hogy szívesen beszélgetnék vele miután volt egy legalább 5-10 éves kapcsolata...
A kérdező hozzászólása: Azt te sem tudhatod, hogy mi lesz ha majd férjnél leszel......s hogy nem nézel rá más férfire?---ugye ezt te sem gondolod komolyan?Ki tudja, mit hoz a jövö?Ezt elõre senki nem tudhatja!
A kérdező hozzászólása: Az a baj, hogy a 3.-tól több odafigyelést kapok, a férjem pedig, hiába tudom, hogy szeret, mégsem mutatja ki annyiszor, ahogyan kéne......
Na azért a hozzálás miatt van egyre több boldogtalan pocsolya kapcsolat, Látszatházasság, meg szeretõk sora, mert gyávák lépni, inkább ülnek a meleg fosban, képmutatóskodva...Én 10 éve vagyok hûséges, de mi szeretkezni is szoktunk, beszélgetni, bulizni, stb, nem úgy élünk, mint két idegen , 10 éve ugyanazon a hõfokon vagyunk... Ez nem évszám függõ...Az már rég rossz ha az egyik félnek szólni kell hogy tõrödésre vágyik, ha úgy kell kiharcolni, kikönyörögni a figyelmet.Veszett fejsze nyele elõbb útóbb ugyis jön vaaki akitõl megkapja és akkor jön a megcsalás, ezért kell még idejében kilépni, és nem szeretõt taretani...A gyerek meg érzi a boldogtalan légkört a feszkót, ezt sajnos munkám során tapasztalom...plussz sajnos én is láttam közlekedni edényeket, akkor inkább válás tovább lépés és két mással boldog szülõ, de nem jégkorszak a családi ebédnél...

Férjnél vagyok, van egy pici kisfiúnk. Előkerült a régi nagy szerelmem: Mit tegyek?

Szeretem a férjem, elég jól megvagyunk, de ez engem most nagyon felkavart. Mit csináljak?? Annyira nehéz uralkodni magamon...

Legjobb válasz: ha a ferjeddel amugy jo minden akkor lehetoleg keruld az exed!! tudom h nehez lesz, de minnel tobbet vagy vele, annal inkabb fogsz rola fantazialgatni, es igy az osszehasonlitasnal mindig o fog neyron kijonni mivel a ferjed melletted van nap mint nap, jobban ismeritek 1mast, 1mas hibait es nagyobb a valoszinusege h osszekaptok vmin. mig az exed uj, izgalmas, es 1 ponton jobbnak tunik, de igazabol 1altalan nem biztos h hosszu tavon jobb lesz vele mint a ferjeddel. szerintem ha minden rendben a hazassagoddal, ne kockaztass mert nem eri meg! foleg h van 1 gyerkoc is a kepben. probald meg kiverni a fejedbol.

ha a ferjeddel amugy jo minden akkor lehetoleg keruld az exed!! tudom h nehez lesz, de minnel tobbet vagy vele, annal inkabb fogsz rola fantazialgatni, es igy az osszehasonlitasnal mindig o fog neyron kijonni mivel a ferjed melletted van nap mint nap, jobban ismeritek 1mast, 1mas hibait es nagyobb a valoszinusege h osszekaptok vmin. mig az exed uj, izgalmas, es 1 ponton jobbnak tunik, de igazabol 1altalan nem biztos h hosszu tavon jobb lesz vele mint a ferjeddel. szerintem ha minden rendben a hazassagoddal, ne kockaztass mert nem eri meg! foleg h van 1 gyerkoc is a kepben. probald meg kiverni a fejedbol.
hogy hogy mit tegyél?? el akarod [email protected] a szép családod??? sztem nem! kerüld az ex-ed mert a kisértés nagyon erös! nem azért szültél egy gyereket a férjednek hogy pár évre rá eltünj a "nagy" szerelmeddel
Nem élek nyitott kapcsolatban, nem fekszek se senkivel csak úgy, ha megkívánom a szexet, vagy ha otthon nincs valami rendben.Nem csinálnék soha hobbyt a szexbõl, a párom se! De ha mégis megesne bármelyikünnkel, akkor tudnánk, hogy az fontos volt a másik számára és nem megbántottságból, vagy dacból tettük, vagyhogy becsapjuk és megalázzuk a másikat! Ha szeretek valakit elfogadom úgy ahogy van, elfogadom a "szükségletét", nem kergetem hazugságba, hogy azt mondja csak én kellenek neki, senki más, közben meg ... , nem akarom, hogy letagadja azt hogy milyen és mire vágyik! Persze ez csak akkor megy, ha tényleg szeretjük egymást, megbízunk a másikban és bizton kitartunk! Sokan erre azt mondják, hogy beteges, szerintem viszont mindekinek így kéne élnie! Hogyha felbukkan egy régi szerelem, akkor ne kelljen megjátszani magunk, hogy nemneménsoha, és ne kelljen bánkódnunk, hogy miért nem tettem meg, hisz ezt akartam, ez vagyok én, miért kell szégyelnem magam, miért szégyelnivaló, hogy boldog legyek egy kicsit! Szóval ha olyan kapcsolatban élnél, mint én azt mondanám beszéld meg a férjeddel és tedd meg! De mivel nem így élsz, nagy valószínûséggel csak szenvednél ha belemennél, bûntudatod lenne, rágódnál rajta, lehet romokba dõlne a házasságod, aztán a másik félnek se kellenél!
A kérdező hozzászólása: kedves utolsó!!Sajnos nem olyan a házasságom, mint Neked. Pedig jó lenne.. Nem akarom elhagyni a férjem, csak ez a régi szerelem... Imádom a férjemet, és a kisfiunkat is...Nem tudom mit csináljak!!!Úgy megcsókolnám, de félek a következményektõl...
Hát látod mégis jó alaposan lepontoztak érte! Nem akarlak ilyesmire buzdítani, de én más tanácsot nem tudok adni! Valamiért hozzámentél a férjedhez, gondolj a szép dolgokra és valamiért megszakadt a dolog az exedddel ott meg gondolj a rosszra!

Férjnél vagyok, van egy kislányunk is, akit imádok! A kapcsolatunk haldoklik. Miért gondolok és álmodozok egy másik férfiról?

A férjemmel eléggé megromlott a kapcsolatunk, külön is éltünk sokáig, de most próbálkozunk újra, viszont sokszor azt érzem, hogy már lehet nem is szeretem ?t és felesleges köröket futunk. Már annyiszor próbáltuk újra és újra, de ez már az utolsó, a baba miatt teszem. Annyit csalódtam benne és sokszor azt érzem, hogy nem bírom elviselni a megnyilvánulásait, olyan faragatlan és önimádó néha. Van, hogy várom, hogy hazaérjen, máskor meg nem, amikor együtt vagyunk, akkor meg ny?gnek érzem. Máskor meg vágyok rá, hogy csak megöleljen. Miért érzem ezt?

Legjobb válasz: nem hiszem,csak a lelked mélyén már a feladtad a házasságotokat!ha nem birsz a férjeddel egy hullámhosszra kerülni,hogy tényleg nagyon szeresd öt,akkor érdemesebb lezárni még idejében ezt!a másik pasi meg ha tényleg bejön,akkor ismerkedj meg vele:)

nem hiszem, csak a lelked mélyén már a feladtad a házasságotokat!ha nem birsz a férjeddel egy hullámhosszra kerülni, hogy tényleg nagyon szeresd öt, akkor érdemesebb lezárni még idejében ezt!a másik pasi meg ha tényleg bejön, akkor ismerkedj meg vele:)
Ha ennyi probléma volt köztetek, miért vállaltál babát?Egy gyerek nem orvosság a rossz kapcsolatra!Miért gondolod, hogy a másik pasi jobb lesz, mint a férjed?Milyen apja lesz a gyerekednek ?Elõször rendezd magadban a férjeddel kapcsolatos érzéseidet, azután kezdj mással kapcsolatot.
A kérdező hozzászólása: A baba elõtt még semmi probléma sem volt. Kisebb gondok persze, de nagyon szerettük egymást. Azért nem tudom még lezárni ezt a házasságot, mert õ nagyon ragaszkodik és nagyon szeret és adok még egy lehetõséget neki. Próbálkozik, nagyon, mindennel a kedvemben jár, de nem tudom miért sokszor olyan elutasító vagyok, fõleg, ha egy kis hibát ejt, akkor vége, dühös leszek. Utálatos vagyok vele néha, de annyi sok fájdalmat okozott régen, amiket persze már megbánt, de nem tudok szemet hunyni minden felett, ott a tüske. Az idõre bíznám, de lehet értelme nem sok. A kicsit féltem, és miatta teszek még egy próbát, mert megérdemli, hogy családban nõhessen fel, ha tényleg jobb ember lesz a férjem. És a másik srác, akivel álmodozok? Igen lehet vele se mûködne, hisz nem is ismerem, de gondolok rá.
Szerintem is próbáld magadban rendezni 1x a dolgokat. Nálunk is van hasonló, hogy hirtelen felmegy a pumpa 1 rosz mozdulatától.Igaz mi jól megvagyunk, de mégis.. Én sokat vagyok egyedül, sok a stressz , nem nagyon van felnött társaság csak a gyerekek, akikkel max. a mesérõl lehet beszélni:) Néha gondoltam én is arra mi lenne külön, de ugyanakkor tudom hogy semmi pénzért nem hagynám el. Én arra gondolok, hogy lehet te is sokat vagy egyedül , stresszeled magad ezért gondolsz másra..nem?
Nem golyózol be, igazából Te magad is tudod, hogy halott ügy a házasságod, csak futtok még egy kicsit. Ugyanakor Te már nyitottál más felé. Csak arra vigyázz, hogy bármi is lesz közöttetek, csak azután történjen, hogy a házasságnak vége. Párhuzamosan nem célszerû futtatni a két pasit.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek a bátorítást :) Igen, attól félek, hogy elszalasztom ezt a fiút, illetve attól, hogy a férjemet elhagyni lesz rossz döntés. Igazatok van, valahogy lekötöm magam, tanulok. :) Viszont mikor eldöntöm, hogy na most már elég volt, többet nem gondolok erre a férfire, persze rögtön találkozok vele, vagy valahogy újra elõkerül, vagy álmodok vele megint! Na ezt nem értem. Amikor eldöntöm, hogy igen lezárom ezt a rossz házasságot, valami nagyon pozitív történik a férjemmel kapcsolatosan, és elbizonytalanodok, hogy még sem kellene véget vetni a házasságnak. Igen le kell rendeznem magamban, mert ez borzasztó helyzet. Köszönöm neketek, nagyon jó, hogy válaszoltatok.

Férjnél vagyok, van egy kislányunk, de szerelmes lettem! Mi a fenét csináljak?

Már jó ideje nincs minden rendben a házasságunkkal, nem akarom részletezni a problémákat! Sok segélykiáltás volt a részemről a férjem felé, de semmi eredménye nem lett, csak ideig-óráig! Mára boldogtalan lettem, érdektelen, és életunt, anyagi gondokkal is küzdünk, sokat idegeskedem.. Szeretem a férjem, mint embert, mert jó ember, sokat adtunk egymásnak, amitől jobb emberek lettünk, de valami elromlott.. pedig nagy szerelem volt a miénk! Viszont néhány hete betoppant az életembe valaki, aki szerelmet hozott, biztonságot, boldogságot. Ez megadta a kezdő lökést, hogy elváljak, de mégse ennyire egyszerű.. ott van a kislányunk, nagyon szeretik egymást az apukájával! Biztosan megszakadna a férjem szíve, ha elvinném a gyereket. De akkor éljek boldogtalanul ki tudja meddig? Már így is lelkiismeret furdalásom van amiatt, hogy van valaki az életemben. Valaki van/volt hasonló helyzetben? Tudna tanácsot adni? Anyukám azt mondta, hogy egy anyának fel kell áldoznia a boldogságát a gyereke érdekében! De könyörgöm nagyon fiatal vagyok még..

Legjobb válasz: Semmiképpen nem áldoznám fel magam a gyerekem érdekében. Nem hiszem, hogy jó egy gyereknek ha rossz házasságban, vitákban nõ fel. De azért leülnék a férjemmel, és nem csak jeleket adnék felé, hanem elmondanám neki a bajaimat. Hátha rendbe lehet még hozni a házasságot. Ha viszont erre nincs esély, akkor válnék, és mindent elkövetnék, hogy a gyerek minél kevésbé érezze meg ezt.

Semmiképpen nem áldoznám fel magam a gyerekem érdekében. Nem hiszem, hogy jó egy gyereknek ha rossz házasságban, vitákban nõ fel. De azért leülnék a férjemmel, és nem csak jeleket adnék felé, hanem elmondanám neki a bajaimat. Hátha rendbe lehet még hozni a házasságot. Ha viszont erre nincs esély, akkor válnék, és mindent elkövetnék, hogy a gyerek minél kevésbé érezze meg ezt.
Hát az tény, hogy a gyerekedért sok mindenrõl le kell mondanod majd. De nem a párkapcsolatról. Igazából, én leülnék megbeszélni a gondokat a párommal. Ha erre õ nem nyitott elve kudarc az egész. De ha nem szóltál a párodnak hogy gond van, akkor a te hibád az egész szitu. Másik: tovább léphetsz a másik pasihoz, de legalább vedd számításba, hogy mi van, ha itt is elmúlik a láng? Akkor megint válsz egy második pornttyal... Én úgy fogalmazna ék, hogy már nem vagy tini. Nem a boldogságról kell lemondanod, csak nem lehetsz hebehurgya.
*szeretõ ne az õ szíve hasadjon
Õszintén, annak nincs értelme, hogy együtt maradjatok úgy, hogy rosszul érzitek magatokat egymás mellett, mert csak egyre rosszabb lesz (ha nem próbáljátok meg minden módon helyre hozni), mert a szüleimmel is ez volt és borzasztóan szenvedtem, örültem, amikor elváltak. De az is igaz, hogy apukámtól így viszont szépen lassan eltávolodtunk egymástól, miután új felesége lett és anyukám új párjával sem jöttem ki jól. Ez a helyzet sehogy nem egyszerû. Én mindent megtennék, hogy helyre hozzam a férjemmel, ha még nincs veszve minden, láttunk már példát arra, hogy sikerült megmenteni egy kihûlt kapcsolatot.
A kislányod és a kedves, gyermekét szertó jó ember nem ad boldogságot? Világos, te mész - õk maradnak. Majd kaparászod a küszöböt, mikor elmúlik a fellobbanás.
"ott van a kislányunk, nagyon szeretik egymást az apukájával! Biztosan megszakadna a férjem szíve, ha elvinném a gyereket." Bocsánat: a gyerek marad az apukával, te pedig menj a szeretõddel a bús francba. Miért szakítanád el tõle?
"Viszont néhány hete betoppant az életembe valaki, aki szerelmet hozott, biztonságot, boldogságot." Milyen finoman fogalmazol, miért nem mered bevallani még magadnak sem, hogy találtál valakit, aki el tud tartani?
"De könyörgöm nagyon fiatal vagyok még." Akkor mi a [email protected] mentél férjhez???
Milyen jó, hogy pont egy elõzõ kérdésben írták le itt egyesek a fene jó ötletüket, hogy házasságtörésért börtön járna, meg pénzbírság stb . Most hol vannak ezek a nagy igazságosztók? Ja most egy nõ csalta meg a férjét az más...
"Szeretem a férjem, mint embert, mert jó ember, " Mi lenne, ha nem szeretnéd??!
Kedves kérdezõ ! Látom kaptál itt már jó sok hideget és kevésbé sok meleget is.. Én a helyedben megpróbálnék mindent megtenni hogy megmentsem a házasságom. (igaz nincs férjem, nincs gyerekem) ha ez nem megy, visszautasító a párod és látod nem akar változni, akkor biztos hogy elválnék. Ha ezt nem akarod kivárni, akkor gondolkodj el azon hogy szereted még annyira , hogy megpróbáld rendbe hozni ? mert ha nem, én nem várnék sokáig.. elválnék. Én szurkolok neked hogy megtaláld a boldogságot újra! fiatal vagy még :) Kommentelõk : attól mert elválna a férjétõl, nem azt jelenti hogy kevésbé szereti a gyermekét.
Hú de sok szüzen fogant.....!
"Ha esetleg megromlik majd a házasságom, akkor megpróbálom helyrehozni. Ha nem megy, akkor pedig felnõtt ember módjára ELÕBB VÁLOK aztán keresek új társat!" Üdítõ ilyet olvasni, a mai világban ritka ez a hozzáállás.
Azt is meg akartam kérdezni, hogy Ti jobb embernek képzelitek magatokat? Az ilyen embereket nem értem, miért vagytok ilyen antiszociálisak? Miért gyûlölködtök? Akik ilyenek azoknak sem lehet 100-as az életük......
"Ha esetleg megromlik majd a házasságod, éljetek csak a szarban mert erkölcsös vagy...." Ha esetleg megromlik majd a házasságom, akkor megpróbálom helyrehozni. Ha nem megy, akkor pedig felnõtt ember módjára ELÕBB VÁLOK aztán keresek új társat! Ezen van itt a hangsúly. Senki nem javasolta a kérdezõnek, hogy gurigázzon még a langyos szarban egy kicsit, csak azt, hogy legyen TISZTESSÉGES!
38as vagyokl nem vagyok roszéletû, sosem csaltam meg a párom, és hiszem, hogy meg lehet oldani a problémákat legalábbis egy rézét, de ha végleg nem mûködik egy kapcsolat azt le kell zárni felnõttek módjára, nem mocskolódni kell meg mutogatni
VIcces, hogy csak a hasonló rosszéletû, félrelépõ, házastársukat csaló jellemûek támogatják a kérdezõt a saját "sikersztorijaikkal". Nem gondoljátok, hogy ez elárul valamit? Vagytok 5-en 50-el szemben, mégis kapálóztok, hogy a többiek biztos szentek, hogy õk tudnak nem félrekufircolni. Hogy is van ez? Mindenesetre örömmel tölt el, hogy az emberek nagytöbbsége továbbra is hisz abban, hogy a gerinctelenség, félrelépés, csalás nem megoldás egy házasságban semmire, és csak 1-2 elfuserált fajankó kapálózik mellette. U.i.: sajnálattal közlöm, kedves utolsó, hogy rossz értelemben használod a mártírt csinál magából szót. A válaszadók többsége kitart az erkölcsi meggyõzõdése mellett, és semmiféle mártírságon nem megy ehhez keresztül. Mártírt a kérdezõ csinál magából, aki szó nélkül tûri a megaláztatást, aztán pedig elvárja, hogy sajnálják érte - holott lenne más, értelmesebb megoldás is a problémára, de õ sajnáltatni AKARJA magát. Ez a mártírkodás, nem az, ha kitartunk az eszméink mellett.
Kérdezõ, ne vedd agada ezeknek az idióta válaszadóknak a mocskolódásait!
és a 38 as :)
24, 39, 40 és 45 -ös, normális , segítõ szándékú és NEM MOCSKOLÓDÓ hozzászólókkal értek egyet. A többi tökéletes életû, feddhetetlen erkölcsû hozzászólót nem minõsítem. Éljenek õk egy rossz házasságban, fiatalon. Õk azok, akikben nincs mersz a változtatásra, már-már piedesztára emelik magukat mártíromságuk miatt. És ha õk szenvednek, akkor szenvedj te is. (Arról meg, hogy ki hogy él, név nélkül, arc nélkül....oszd el kettõvel, és vonj gyököt belõle...)
kedves 22L Te is csak önzõ, egocentrikus tanácsokat tudsz osztogatni. Emberek azért szoktak házasságot kötni, mert azt akarják ezzel jelezni az igenek kimondásával, hogy készek a másikért élni, és felelõsséget vállalni. Manapság mindenkinek csak joga van egy házasságban, de kötelessége semennyi.
"Nem mondta egy szóval sem hogy megcsalta aférjét" Ha nem szexeltek volna a szeretõvel, akkor az nem mondana olyanokat, hogy nem tud nélküle élni. Soha eszembe nem jutna ilyet mondani egy nõnek, akivel csak idõnként dumálgattunk..
Mibõl gondolod hogy ez hirtelen betoppant nagy boldogság nem érne véget azután hogy te elváltál?Persze nem azt mondom hogy maradj meg egy rossz kapcsolatban, de mi van ha elmúlik a másik kapcsolatban a lila köd?Akkor jön megint más akitõl újra azt érzed hogy pillangók repkednek a hasadban?Én is 27 éves vagyok van egy kislányunk, nekünk is vannak anyagi gondjaink, de minket a problémák mégjobban összekovácsoltak hálistennek.Ülj le a férjeddel azért beszélni.
Meglepõ, hogy mennyi erkölcs csõsz van itt. Akkor legyen nagy a szátok, amikor ti is belekerültetek egy ilyen helyzetbe. Így könnyû vagdalkozni, hogy kb fingotok nincs az egészrõl. Kérdezõ, én is melletted állok a vitában. Az én szüleim nem váltak el, pont az ilyen buta, erkölcsi blabla miatt és már 24 éve élnek boldogtalan házasságban, egyikõjük sem érzi jól magát. És nekem sem volt valami nagy élmény gyerekkoromban minden éjszaka csapkodásra és ordibálásra ébredni. Szerintem legyél korrekt a férjeddel, mondd meg neki, hogy mást szeretsz és válj el. Szerintem ez nem olyan eget verõen nagy bûn, sõt. Hosszútávon ez mindenkinek az érdeke.
" Hú de sok szüzen fogant.....!" Szerinted komolyan szeplõtlen fogantatás és makulátlan erkölcs kell ahhoz, hogy ne csaljuk meg azt, akinek örök hûséget esküdtünk? Mert szerintem csupán normális hozzáállás szükségeltetik ehhez.
"Ha valami elromlik, nem eldobni, hanem megjavítani kell!"
"amikor a Gyed alatt azt vágta a fejemhez, hogy amíg itthon lógatom a lábam, és nem hozok haza pénzt, nem jártathatom a pofám, hogy Õ menjen el, vállaljon plusz munkát, hogy megéljünk! Nevezett léhûtõnek is" Jó, hát ez bántalmazás, nem csodálom, hogy nem vagy boldog. A gyerekkel se fog tudni különbül bánni. Ilyen a természete.
A tanácsom pedig az, hogy akkor ezt a mulasztást MOST pótoljátok. Állj a férjed elé, mondd el, mi a helyzet, mit érzel vele kapcsolatban, mivel vagy elégedetlen, és hoyg ez hova vezet, mit szeretnél, ÉS HA NEM LESZEL BOLDOG VELE X hónapon belül, akkor mit fogsz tenni - ezt mondd a szemébe. VELE elsõsorban a vele való kapcsolatot kell rendezned. A másik férfi egy másik dolog. Persze elmesélheted neki, sõt fontos is, de a kettõtök jövõje azon alapszik, hogy kettõtök közt mi van. A váláshoz a lökést nem adhatja KÜLSÕ esemény! Csakis belsõ! Nem vagy majom, akinek muszáj egy ágba kapaszkodnia, tehát amíg nincs másik ág, addig nem megy...! "Ez megadta a kezdõ lökést, hogy elváljak, de mégse ennyire egyszerû.. ott van a kislányunk, nagyon szeretik egymást az apukájával! Biztosan megszakadna a férjem szíve, ha elvinném a gyereket. De akkor éljek boldogtalanul ki tudja meddig?" Bocs, de ki mondta Neked, hogy ezek a dolgok, amiket felsorolsz együtt járnak?....
Én másfél éves voltam, amikor nagyon tetszett egy fiú, õrülten zavarban voltam a jelenlétében, de mellette egy másik is megtetszett. Aztán 2 éves koromban már a Gerard Philippe is tetszett mindemellé. Ezt a témát tehát magamban akkor konstatáltam, soha nem is fogant meg bennem az 5let ezek után, hoyg majd egyvalakit kell szeretni. Éppen ezért nem hiszem, hogy reális dolog, hogy valaki már régen házas, és akkor meglepõdve tapasztalja, hogy ilyen van. Legfeljebb csak eljátszod, hogy most belécsapott a sorsodba a villám valami eddig ismeretlen jelenség formájában. Nagy felelõtlenség saját magaddal, össze eddigi partnereddel, a férjeddel és a leendõ szerelmeddel is (a gyerekeitekrõl már nem is beszélve), hogy ennek a kezelésére nincsen forgatókönyvetek, megállapodásotok, és így kezdtetek közös életet.
Ffi vagyok , ezért csak annyit tudok neked tanácsolni hogy NE higgy a férfiaknak ... Ha nem jó az elsõ , nem lesz jó egy idõ után a második sem és a harmadik sem . Ha már elvász (de szerintem ne tedd , csak ha már minden szakad) NE vegyél a nyakadba másik férfit . Minden férfi 1forma , mindenkinek lesz hibája , még nekem is van , de már 18éve együtt vagyunk . Akadtak gondok , de azért vagyunk ketten hogy haladjunk .
Mondd meg a férjednek, hogy már nem szereted és válj el tõle.
Igazad van elõzõ. De észhez is tért:írta, nem hagyja el a gyerekét. Kértem: olvassa el Tolsztoj: Anna Karenina regényét-mielõtt bármi tesz. "A legtöbb embernek nem egyszerû a sorsa...komoly küzdelem van az arcok mögött.." Igazad van ebben is. Rengeteg utcán fekvõ, kihajított, megunt apuka van.
Hát jó kis anyuka lehetsz, ha ilyet tanácsolsz...nem kellene ítélkezned, nem is ismered õt. Ettõl persze még lehet, hogy teljesen igazad van..De az is lehet, hogy egyáltalán nincs. Nem tudhatjuk, nem látunk bele az életébe. Az utcán is csak arcokat látunk, azt sem tudjuk milyen utat jártak be. A legtöbb embernek nem egyszerû a sorsa...komoly küzdelem van az arcok mögött...az a baj az emberekkel, hogy túl könnyen ítélkeznek. Bárki, akár még te is kerülhetsz hasonló helyzetbe.
Hát tanácsoltunk is. Hagyja a gyereket az apjánál és menjen a szerelmével el.
Anyám mennyi gonosz, kötekedõ, rosszindulatú erkölcs csõsz nõ van itt...eszem megáll! Komolyan rosszul érzem magam, hogy tényleg ilyenek a nõk??? Pfff... Írok nektek valamit, hogy legalább ha már szerettek mocskolódni anonim fórumokon, akkor okuljatok is közben: Az ítélkezés és a tanácsadás nem ugyanaz. A kettõ két különbözõ fogalom. Ugye nem is gondoltátok? A kérdezõ az utóbbit kérte....
A kérdező hozzászólása: Vettem a bátorságot, és elolvastam minden választ! Elõször is, köszönöm az összeset! Nos, sokan írták, hogy széttettem a lábam annak a másiknak. Nem, nem tettem szét, de biztosan ezt sem hiszitek el! A lányomat pedig nincs az a férfi, akiért elhagynám!! Nagyon szeretjük egymást, olyanok vagyunk mint a borsó, meg a héja! Azt is írták sokan, hogy ellentmondásos a sztori.. nos, a férjemet azért tartom jó embernek, mert: nincs semmilyen káros szenvedélye, dolgozik becsülettel, (bár ezzel van némi problémám), szeret minket, nem üt-ver. Kb. ennyi. Ez mind mind becsülendõ dolog, Én ezt tudom, de ettõl nem vagyok boldog! Nekem ez természetes, úgy, mint Neki az, hogy Én meg házias vagyok, meleg otthont teremtek.. stb. ami fontos egy nõben.. Biztos ezért is támadni fognak, hogy bezzeg más nõ a két kezét összetenné, ha ilyen férje lenne.. lehet.. De, nem érzem magam nõnek mellette, az utóbbi 2 évben megváltozott, eltunyult, ellustult, nem érdekli Én mit szeretnék pl. az ágyban sem, pedig régen nagyon jó volt a szex. A munkából hazajön, lefekszik aludni, nem megyünk ki együtt még a kertbe sem, nemhogy a játszótérre vagy akár cukiba, vagy valami, hiába hívtam mindig! A gyerekkel szinte sosem foglalkozik! Se egy mese olvasás, se egy közös rajzolás, semmi! Nekem fontosak az ünnepek, úgy, mint névnap, szülinap, nõnap.. de ezzel sem törõdik, a legtöbb esetben elfelejti õket. Jó, tavaly elmentünk vacsorázni a szülinapomon! Az elmúlt 2 évben sokszor veszekedtünk, mert elmondtam Neki, hogy mi zavar, hogy nem vagyok boldog, de mindig azt válaszolta, hogy akkor váljak el! Még véletlenül sem akart változtatni, hogy boldoggá tegyen, vagy csak néhány nap volt a nagy változás! Én meg szépen lassan belefásultam, beletörõdtem, sokat foglalkoztam a gyerekkel, barátnõket találtam, sokat voltunk velük, mert egyszerûen nem akartam otthon lenni, de egy idõ után már ez is baj volt a férjemnek.. szóvá tette ezt is, pedig, ha otthon maradtunk, akkor sem foglalkozott velünk, hanem aludt vagy tv-zett, vagy netezett.. kérdeztem is, hogy ezért kellett itthon maradnunk? Most a napokban volt egy nagy nagy beszélgetésünk, elmondtam Neki, hogy lehet válni akarok. Erre persze megreccsent, és mindjárt Õ lesz a tökéletes férj, aki boldoggá fog tenni, majd meglátom, csak adjak esélyt! De a szívem mélyén, már nem akarom meglátni.. Gondolkodtam, és úgy döntöttem, hogy az esélyt megadom, egy utolsó utánit! De csak, és kizárólag a lányunk miatt! Én továbbra sem vagyok boldog, szerelmes vagyok valaki másba, és nem tudom, hogy mi lesz.. azt érzem, hogy már nem kívánom az érintését, kiábrándultam belõle, és most ugyan Õ összetöri kezét-lábát értem, de már nem érdekel! 2 évig vártam, vártam a csodára, és esélyeket adtam! Ha a késõbbiekben elválok, akkor azért fogok elválni, mert boldogtalan vagyok, és nem a "szeretõm" miatt! Õ csak adott egy löketet, mert egyébként még lehet, hogy hosszú évekig tûrnék.. Ja, és soha többet nem megyek férjhez, sõt összeköltözni sem akarok senkivel!
elvette az eszedet a nagy szerelem. gondolom a férjhezmenés is az elõzõ nagy szerelem következménye. gratulálok. komolyan, aki éretlen még a házasságra, abban miért nincs annyi alázat, h addig nem írja alá azt a szerencsétlen papírt? nyugi, egy idõ után az új kuki sem lesz olyan érdekes, és fogod majd a fejed, h miért váltál el. persze felõlem azt csinálsz amit akarsz, egyedül a lányodat sajnálom, h ilyen példát lát majd a problémamegoldásra. ha meg nem tetszik valami a férjed viselkedésében, akkor ki kell nyitni a kis szádat, nem pedig hagyni elfajulni a dolgokat, ami aztán jogalapot teremt a megcsalásra. na meg a szánalmas nyálas proli szöveg a betoppant a szerelem felütéssel. hát röhög a vakbelem. pár hét után elválnál egy fellángolás miatt? erre tényleg nem lehet mit mondani. illetve csak olyat lehetne, ami túlontúl becsmérlõen jellemezné az intelligenciádat.
sztem is dönts a legjobb módon, azért ha a férjeddel maradsz, picit nagyobb lesz a lányotok és észrefogja venni hogy nem stimmel közöttetek vmi és az sem lesz neki jó.bárhogy döntesz úgy érzed rosszul lépsz, de normális emberek módjára van minden megoldás mellett olyan út ahol nem sinyli meg a kislányod.
Nem mondta egy szóval sem hogy megcsalta aférjét
Nem értelek...egyszer azt írod, hogy a férjed jó embernek tartod, most meg leírod, miket vágott a fejedhez. Hallod, nem vagy egyszerû. De a gyereket el ne merd az apjától szakítani, ne nehezítsd meg az életét. Tegyük fel, összeállsz a fickóddal, magaddal viszed a gyereket, és neki õ lesz az új apukája. Mondd, normális ez? A férjed meg otthon ücsörög majd egymagában és azon szomorkodik, hogy nincs vele a lánya, akit szeret, hanem egy olyan férfi neveli, aki a háta mögött az asszonyt kezelgette. Gratulálok!
"Viszont néhány hete betoppant az életembe valaki" Gondolom, hogy éppen otthon nézted a férjeddel kézen fogva a Barátok közt-et, amikor hopp és betoppant valaki az életedbe! Elõtte semmiféle kavarás nem volt! Tök ártatlan vagy a dologban?! Igaz??! Miért hazudsz?
"Tudjátok, a szerelem egy olyan dolog, ami nem kérdezi meg, hogy jöhet e.. egyszer csak kopogás nélkül megérkezik az ember életébe!" Ez egyszerûen nem igaz. Akkor érkezik meg, ha hagyod. És mint férjezett, kisgyermekes asszony, ha ezt hagyod, akkor téged ki kellene üldözni az erdõkbe. Nem vagy méltó rá, hogy szociális emberek között élj.
"Anyukám azt mondta, hogy egy anyának fel kell áldoznia a boldogságát a gyereke érdekében! De könyörgöm nagyon fiatal vagyok még.." Jó, ne áldozd fel a szeretõd a gyereked érdekében, de akkor tényleg, mi a fenének szakítanád el az apukájától, ha annyira szeretik egymást? Hagy a megszokott környezetben, a megszokott emberek közt. Ne nehezítsd meg neki még jobban. Te meg szaladj az aktuális szerelmed után.
Ez a szerelem duma meg nagyon gyenge.
Majd még az lesz a vége, hogy a férjed tehet az egészrõl.
"Tudjátok, a szerelem egy olyan dolog, ami nem kérdezi meg, hogy jöhet e.. egyszer csak kopogás nélkül megérkezik az ember életébe!" Azért aki férjnél van és kisgyermekes anyuka, annak nem kopogtat csak úgy be a szerelem! Ahhoz hagynod kell magad, hogy egy másik idegen férfi udvaroljon neked, flörtöljön veled, stb. Ez nem úgy megy hogy ránézel azt máris beleszerettél. Hibás vagy te bõven, mert ahhoz gyenge vagy, hogy gerincesen lezárd a kapcsolatot, csak ha megvan az új balek, aki jól megrak a férjed háta mögött, akkor mersz továbbállni! Undorító, az ilyenek miatt szégyellem néha, hogy nõ vagyok...
Pfff de könyörgöm, ha már úgy döntesz, hogy átállsz a másik fickóhoz, akkor nehogy már elszakítsd a gyereked az apjától, ha tényleg ennyire szeretik egymást!!!!!! Elhiszem, hogy te is ragaszkodsz hozzá, de Te vagy az, akinek egy másik élet kell, akkor idd is meg a levét. A férjedben egy világ omlik össze majd, de benned csak egy "fél világ", mert ugyan a gyerek nem veled lenne, bár láthatnád, de õ totál egyedül maradna, neked meg ott lenne a bikád.
A boldogság? Úgy beszélsz róla, mint egy 16 éves. Tanácsom: mielõtt bármit teszel, olvasd el Tolsztoj: Anna Karenina regényét.
A férjeddel is nagy szerelemmel kezdõdött a kapcsolat, a szeretõddel is nagy szerelemnek indul, de meddig marad az? Ameddig az a kapcsolat is elszürkül és jön egy következõ, aki újra tudja benned éleszteni a lángot? Aztán megint továbbállsz? Lehet, már abból a kapcsolatodból is lesz egy gyerek és õt is viszed tovább a harmadik pótapuka jelölthöz, aki éppen aktuálisan megdobogtatja a szíved?
Jaajj már a szerelem így úgy dumák jézusom...nem kell ahhoz milliomosnak lenni, hogy eltartson, "biztonságot" nyújt mi? És akkor a jó magyar bírói gyakorlatnak hála, majd te kapod a gyereket, a férjed meg majd fizetheti a gyrekektartást..
A kérdező hozzászólása: Pont erre számítottam.. Utolsónak köszönöm a normális választ! Annyira azért nem vagyok fiatal (27), de ahhoz igen, hogy boldogtalanságban éljem le az életem! A gyerekemet nem hagyom, Õ a mindenem! Szó sincs eltartásról, nincs milliomos szeretõm! Egyébként meg nem szeretnék vele összeköltözni, legalábbis jó ideig nem, tehát eltartani sem fog! Tudjátok, a szerelem egy olyan dolog, ami nem kérdezi meg, hogy jöhet e.. egyszer csak kopogás nélkül megérkezik az ember életébe! Ne ítéljetek, mert nem tudhatjátok Nektek mit hoz a holnap! Ha lehet, a továbbiakban nem tartanék igényt a mocskolódó válaszokra, segítõ szándék nélkül! Köszönöm!
Kérdezõ! Az, hogy a férjed bunkó, ízléstelen módon viselkedett veled, nem mentség arra, hogy te is ezt tedd (sõt, még roszabbat). Látom, hogy próbálsz mártírt csinálni magadból azzal, hogy leírod, hogy neked milyen rossz, csak szenvedsz ebben a szerelemmentes kapcsolatban, de nem jön össze. Idefigyelj. Aki boldogtalan, és nem akar az lenni ELVÁLIK. Kész. Az, hogy te tûröd, hogy beléd tapossanak, aztán szétteszed a lábad az elsõ kedveskedõ arrajárónak, nem megoldás. Ha nem vagy boldog a férjeddel, válj el, de a megcsalásra akkor sincs mentség.
A kérdező hozzászólása: Biztosan bennem is van/volt hiba, de a férjemnek mindent megadtam, minden téren! Annyira, hogy sokszor a cselédjének néz! Egy konkrét példa: kint van a konyhában, valamit csinál. Bekiabál Nekem a szobába, hogy menjek csináljak már Neki egy teát. Mi van?? Vagy: épp telefonáltam a beteg nagymamámmal, ebédelni akart, és pont nem volt elmosogatva a tál amibõl enni szokott! Mutogatta, hogy tegyem le, és mosogassam el a tálat! Mi van?? De biztosan ez is teljesen normális, igaz?
"Irigylem azokat a válaszolókat, akiknek az élet csak fekete vagy csak fehér." Ahhoz nem kell fekete-fehér élettel rendelkezni, hogy az ember értelmesen, felnõtt létére kezelje a problémákat. Ha ez sorra került volna, valószínûleg nem fajul oda a helyzet, hogy a kérdezõ más férfinak tárogatja a lába közét a férjén kívül.
Irigylem azokat a válaszolókat, akiknek az élet csak fekete vagy csak fehér. Kedves kérdezõ! Ha jót akarsz magadnak, akkor leülsz, elgondolkozol az életeden, és csak a belsõ hangodra hallgatsz. Ne foglalkozz azokkal, akik ismeretlenül mocskolódnak, õk csak a saját tapasztalataikat, saját fájdalmukat vetítik ki rád. Senki nem tudhatja min mentél keresztül a kapcsolatodban. Számomra bõven elég indok az a néhány dolog is a válásra, amit leírtál. A kislányod nem lesz boldog, ha a szülei nem boldogok. Sõt, éppen azzal mutatsz neki rossz példát, ha olyan családi hátteret lát, ahol mindennaposak a veszekedések. Egy gyereknek azt kell látni nap, mint nap, hogy a szülei átölelik egymást és szeretnek együtt lenni. Viszont, ne dönts elhamarkodottan! Ahogy elõttem is leírták, sosem biztos, hogy az új férfi elfogadná a lányodat. Anyaként a legfontosabbnak a gyermeked boldogsága kell, hogy legyen, minden más csak utána következik. Egyetértek azzal, hogy fiatal vagy ahhoz, hogy boldogtalanul leélj egy életet, viszont nem biztos, hogy az a megoldás, hogy továbblépj. Lehet, hogy meg tudod beszélni ezeket a dolgokat a férjeddel. Ha hajlik a változásra, még bármi lehet ebbõl.
Kedves kérdezõ! Hogy normálisabb válaszokat is kapj. Én is pont így voltam mint Te. Boldogtalan házasság évek óta, 1 kisfiúval... Sok-sok beszélgetésen túl sem változott semmi a házasságomban, és akkor jött egy nagy szerelem..... Elváltam és jól tettem, azóta is boldogan együtt vagyunk már 6 éve... A Fiunkat közös gyerekfelügyelettel neveljük. Sok szerencsét kívánok, bárhogyan is döntesz! Azt senki se feledje hogy 1 életünk van! Senki miatt nem szabad boldogtalannak lenni egy életen át. Ha nem megy akkor el kell válni, még ha az valakinek fáj is...
Szerintem ne mocskoljátok a kérdezõt, az igazi szerelem ritka az ember életében max 1-2szer jön el, és nem úgy mûködik, hogy hagyod nem hagyod, az a fellángolás.Beszéljétek meg a férjeddel felnõtt emberek vagytok, osszátok be a kislány mikor kinél van.Azért, mert gyereked van ne szenvedj és ne add fel az álmaid a szerelmet ha tényleg szerelem és nem csak fellángolás.A biztonság nem csak az anyagi biztonságot jelenti kedve válaszolók, és attól, hogy neki ugrotok a kérdezõnek nem segítetek neki, vagyis teljesen haszontalan a válaszotok.Mindenkinek 1 élete van, és a lányod is érteni fogj a döntésed ha felnõ.
Elolvastam a válaszokat, de nem hiszem, hogy mocskolódásra van most szükséged. Engem inkább elszomorított, hogy itt van megint egy kapcsolat ami tönkrement, még egy gyerek aki csonka családban fog felnõni, mert azt hidd el nekem, hogy ne amiatt válj el, mert most szerelmes lettél és nyitott egy új érzelemre más iránt, hanem mert nem bírod a mostanival, sokkal egyenesebb magaddal szemben is. Ez a pasi, ki tudja meddig lesz meg, lehet hogy két hónap múlva már lelép, nem akar nyûglõdni más gyerekével. Ne legyél naiv!! Te már anya vagy és felelõsséggel tartozol nemcsak a saját boldogságodért, de a gyerekedért is.
Én csak azt nem értem, hogyha olyan jó ember a férjed, akkor miért írod késõbb azt, hogy mekkora szemét módon viselkedik? Valami nagyon sántít, kérlek magyarázd meg!
Kérdezõ, egy valamit árulj el nekem: Amikor a férjed a konyhában képtelen magának teát készíteni, és téged kér rá, miért nem mondod, hogy "drágám, hiszen ott vagy a konyhában, nem készítenél magadnak?", vagy esetleg ha nem jutott még el arra aszintre, hogy tudja, hogy kell teát fõzni, akkor tanítsd meg neki. Amikor a mosatlan tányérját mutogatja, akkor meg tessék szépen megmondani neki, hogy "szívem neked is van két kezed, épp elfoglalt vagyok, de ha nagyon sürgõs, elmosogathatod magadnak". Szintén, ha nem tud mosogatni, meg kell neki tanítani. Tudod, néma gyereknek az anyja se érti szavát! Az hogy tûrsz és javítani nem próbálsz, de panaszkodni tudsz semmire sem vezet.
Két szülõ akkor is szülõ marad és annak is kelleniie ha bármi is történik tehát ha a férjeddel már rossz a kapcsolatotok akkor beszélj vele és ha annyira szereti a lányát akkkor ezután is lehet szép apa lánya ap anya kapcsolat ha te más párt választasz.
18:17 Régen olvastam ilyen korrekt és bölcs választ! Kedves 15 éves! Bölcsebb vagy, mint itt a legtöbb felnõtt válaszoló! Gratulálok!!!
(off.#31 nagyon szépen és értelmesen írsz)
15 éves vagyok és amikor csupán 4 éves voltam amikor elköltöztek a szüleim egymástól. Apuval meghûlt a viszonyom nagyon nagyon szeretem, de nem olyan mintha együtt lennénk. Talán ideje lenne túllépnem , de most , hogy kamasz vagyok még jobban hiányolom aput és nagyon sokat sírok amiatt, hogy nincsenek együtt a szüleim. Rossz érzés , mikor a suliba jönnek az osztálytársaim és a családi karácsonyt meg kajálást ecsetelik, mert tudom, hogy nekem nem lesz így.Most nem a saját magam sajnáltatásáért írom mind ezt le, csak gondolj arra, hogy az a kislány lesz még ebbe a korba és nem lehet ezt úgy eltusolni egy gyerek elõl, hogy ne érezze a hiányt. Megértem , hogy nem akarsz szenvedni boldogtalanul, de a gyerek , aki nem tehet errõl a kisiklásról nem érdemli meg , hogy emiatt legyen rossz neki. Csak azért irtam le a tapasztalatom, mert még nem tudok tanácsot adnj ennyi idõsen.
Ezt nem igazán értem. A kérdésedben beállítod a férjedet jó embernek, utána meg elmondod minden rossznak. Azt sem értem, hogy ha ennyire tûrhetetlen volt eddig is ez a kapcsolat, akkor miért nem akkor öntöttél már tiszta vizet a pohárba, miért nem váltál el akkor, vagy mikor már láttad, hogy ez sehogy sem javul? Miért kellett megvárni, hogy jöjjön egy palimadár, akihez mehetsz utána? Egyébként persze, válj el, ha úgy érzed, nem mûködik a kapcsolat a férjeddel, de a gyereket ne szakítsd el tõle teljesen, neki nehezebb lesz az új helyet és az új párodat megszokni. Szerintem jobb lenne, ha legalább az elején az apukájával maradna. Már ha az legalább igaz, amit a kérdésben írtál, hogy nagyon szeretik egymást (mert ez az egész történet kezd kicsit ellentmondásos lenni).
Igen, nyugodtan hajítsd ki a mostani férjed, mert a másik pasi jelenti a tökéletességet... NÉZZ MAGADRA! ...már ha tökéletességnél tartunk, akkor az elsõ "szerelem"-ben nem láttad tökéletesnek a párodat, hogy hozzámenj, és gyereket vállalj? A másik pasira ugyanúgy ráunsz, mint az elsõre. Amíg tart a szerelem, addig tökéletes a partner. Ha rám hallgatsz, ne kergesd a tökéletesség illúzióját egy életen át, mert csak a boldogtalan válási statisztikákat fogod növelni.

A szüleim nevemre irattak egy lakást 16 éves koromban 1/1-ben, 7 éve férjnél vagyok, van 600000 ft hitelünk a férjem az adós én a társ jelzáloghitel, 2 gyerekünk van. Válás uán kié a ház, mennyit fizetek a férjemnek vagy, h működik ez?

Legjobb válasz: Amit a házasság elött kaptál, az a tied, ami utánna van, az közös. Tehát aház a tied, de az idöközben törlesztett kölcsön értéke (értéknövekedés) felezödik, meg a tartozás hátralevö része is.

Amit a házasság elött kaptál, az a tied, ami utánna van, az közös. Tehát aház a tied, de az idöközben törlesztett kölcsön értéke (értéknövekedés) felezödik, meg a tartozás hátralevö része is.
Tudni kell, hogy amikor a szüleid megvették neked a házat, mennyi volt az alapterülete.Mert ha a házasság alatt bõvítettétek akkor abból már jár a férjnek is.PL: A ház amit kaptál 50nm-es.Ez a válóper után a tied marad, mert házasság elõtt szerzett vagyonról van szó.De ha jelenleg a ház 100nm-es lett, akkor a férjednek járna az bõvített 50nm-nek a fele..Remélem érted mit akarok mondani..A házasság alatt szerzett ingó vagyon, és tartozás viszont közös vagyonnak számít...
Nálunk ugyan ez volt. Válás elõtt mindennek a felét akarta. Az ügyvéd felvilágosította, hogy csak annak a fele jár amit közösen vállaltunk. Persze utána fenyegetõzött, hogy addig nem költözik el, amig a lakás felét nem adom oda neki pénzben, de nem ilyedtem meg és én is visszavágtam, hogy rendõrökkel fogom kilakoltatni. De erre végül nem került sor.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat. Hasznos volt, valahogy sejtettem, h így van, de a férjem nagyon biztos magában! Köszönöm.
A kérdező hozzászólása: A válszadómtól kérdezem: nektek van gyerek? Aztán késõbb simán elváltatok és elköltözött a férjed? Remélem nálunk is sima lesz bár válni nem akar.

Németországban mennyibe kerül egy abortusz, és mi a folyamata? Férjnél vagyok van 2 gyermekem, én jelenleg nem dolgozom csak a férjem, természetesen biztosítottak vagyunk mindannyian Németországban!

Legjobb válasz: A Nemeteknel van a Sanego.de ,jelentkezz be, anonym is lehet,kerdezhetsz is,es masoknak valaszolhatsz is,egeszsegügyi temakban.

A Nemeteknel van a Sanego.de , jelentkezz be, anonym is lehet, kerdezhetsz is, es masoknak valaszolhatsz is, egeszsegügyi temakban.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm

Férjnél vagyok, és szeretem a párom! De van egy srác, akivel egy ideje ismerkedtem meg interneten! Nagyon kedves, aranyos, jol esik vele beszélgetni, de találkozni szeretne! Mit tegyek?

Legjobb válasz: döntsd el, hogy esetleg kockáztatod-e a házasságod valami bizonytalanért. házasként miért ismerkedsz a neten? a másik fiú tudja, hogy férjnél vagy?

döntsd el, hogy esetleg kockáztatod-e a házasságod valami bizonytalanért. házasként miért ismerkedsz a neten? a másik fiú tudja, hogy férjnél vagy?
Ez veszélyes játék, én tudom, benne voltam 3 hónapig. Csak leveleztünk, de egyre jobban vártam a leveleit. Egyszer láttam életemben. Volt, hogy 20 percet várt rám a fõiskola elõtt, mert egy suliba keveredtünk. De nem beszéltük meg elõre, meg én nem is akartam a találkozót, pont azért, mert annyira vágytam utána. Aztán telefonon akart velem beszélgetni. Akkor már a párom a sulival kapcsolatban tudott róla és kicsit féltékeny volt, bár nem tudta, mennyit levelezek vele. Ezért mondtam a srácnak, ne hívjon amikor a párom itthon van, mert féltékeny és nem akarok felesleges feszültséget. Megbeszéltük, hogy akkor hív, mikor a párom nem lesz itthon. De ettõl rém rosszul éreztem magam, nem akartam titkos telefonbeszélgetéseket szervezni a háta mögött, így végül lemondtam a beszélgetést és kértem a srácot, szakítsuk meg a levelezést is. 3 napig bírta, totál depressziós voltam, de akkor írt újra. Ez volt az utolsó nekirugaszkodásunk, de aztán olyan irányba ment a levelezés, ami szerencsére még idõben kijózanított. Leráztam õt elég hamar, meg is sértettem, így gyakorlatilag sikerült kioltani a köztünk lévõ vonzalmat magamban is, benne is. 3 hónapomba telt. Alig zártam le ezt a dolgot, azt vettem észre, hogy újra szerelmet érzek a párom iránt. Tehát nem történt semmi olyan, csak 3 hónapra másba szerettem bele. És nehogy azt hidd, hogy ez a kis kaland büntetlen maradt. A párommal amúgyis válságban vagyunk egy jó ideje, de õ egyáltalán nem attól számítja az elhidegülésünket, mint én. Pontosan azt a hónapot nevezte meg, amikor én belemélyedtem azzal a sráccal a levelezésbe. Pedig nem tudott errõl! És mégis megérezte, hogy elhidegültem tõle! És ez azt váltotta ki belõle, hogy már nem szerelmes annyira belém. Én igen, piszkosul, õ nem. Egyáltalán nem érte meg az egész, ha ez az ára, függetlenül attól, hogy mindennek meg volt az oka és a párom sokkal többet tett azért, hogy ide jutottunk, mint én. Amikor elmondta, mióta érzi az elhidegülést, elmondtam neki, hogy én akkor túl sokat leveleztem egy sráccal. Nem tudom, jól tettem-e, de elmondtam neki.
jól fog esni a férjednek Lehet hogy szereted a férjed, de szerintem beleuntál a házasságotokba. Gondolom dologzik mint állat, hazamegy vacsora, megszokottdugás de azért szeretlek kicsim, stb...
Találkozni akarsz te is vele? Akkor találkozzatok..Beszélj meg egy találkát a sráccal, majd mond el a férjednek, hogy ekkor és ide elmentek mindketten mert egy srác szeretne veletek megismerkedni..Akár még a férjed is megkedveli...Jól fogtok szórakozni hármasban szerintem..
Sürgõsen hagyd abba a beszélgetést vele! Ne kockáztass, hogy elveszítesz egy szeretõ férjet holmi kis kalandért. Nem tudhatod, hogy milyen valójában a srác, hiszen õt még nem ismered. Van egy hasonló eset a baráti körömben, ahol a fiatal feleség a harmadik felet választotta. Hát mit mondjak-nem jött jól ki a cserébõl.
gondolom errõl férjurad semmit sem tud talizás, jófej a srác, persze csak bariság megbeszélés, megint talizás, aztán már talizás várás, aztán csók, stb.
Fordított esetben mit szólnál? A férjed neten összeismerkedik egy lánnyal, és mindenképpen találkozni akar vele. Mit gondolnál róla?
egy srác találkozni akar egy nõvel??? ébredjetek már fel, mégis mit akarna? TÉGED A férjeddel nem esik jól beszélgetni? Õ is aranyos, kedves. Ez a házasságból kikacsintás elsõ szele.
elsõ válaszoló vagyok. a kérdésfeltevés adja, hogy arra gondoljunk, a másik férfi kapcsolatot akar(hat). szerintem kérdezd meg a férjedet, hogy lenne- e kifogása. esetleg megmutathatod a levelezést és ajánld fel, hogy veled tarthatna... így el tudom képzelni. ezt meg kell próbálni megbeszélni, de nekem akkor is kicsit szokatlan.
én biztosan nem találkoznék vele, a férjem nagyon kiakadna eltitkolni meg nem szoktam elõle semmit. képzeld magad fordított helyzetbe. ez nem egy normális szituáció. te férjnél vagy ezért sztem nem illik idegen pasikkal találkozgatni még akkor sem ha csak beszélgettek és ugymond haversrác. mondjuk én nem csetelgetek ismeretlen pasikkal sztem már ez sem fair.te mit éreznél fordított esetben? nem hiszem h jól esne. max ha régi iskolatárs de én akkor is vinném a férjem h hármasban beszélgessünk.
álj mindenkinek!Attol mert találkozni akar vele nem biztos hogy akar is valamit.. ha pedig a kedves kérdezö szereti a férjét feltételezem megcsalni sem akarja. valjuk be a neten valo beszélgetés nem olyan mint személyesen..de hogy galiba e legyen a párod is veletek tarthatna nem?:) mindenesetre hülyeséget ne csinálj!
A kérdező hozzászólása: Tudja, hogy férjnél vagyok, de nem igazán érdekli, mert mindenképp talalkozni szeretne!De azt mondja, hogy tiszteletben tartja, hogy van parom, nem akar bekeverni!
nem biztos hogy barátság mee a pasi bizos többet akar...
Egy jó barátság van születõben :) nekem is vannak lánybarátaim, akiket neten ismertem meg és nincs semmi :D 17/F
Szia! ha szereted a férjedet akkor mellette a helyed nem pedig egy másik férfi mellett.Még ha csak egy találkozásról is volna szó.Általában így szokott kezdõdni aztán...

Mit tegyek ha nem enged el? Férjnél vagyok már tíz éve van egy kiskorú gyermek. Szeretném elhagyni mert már állandóak a viták és mindig alul maradok az ő véleményével szemben.

A bökken? csak az, hogy nem enged el! Állítólag szeret és neki minden így jó ahogy van. Megfenyegetett, hogy elviszi a telefonokat a laptopot és bezár minket a lakásba ha nem akarok maradni. Na most mivel én nem dolgozom mert a gyermek miatt most nem tudok ? tart el minket egy forintot sem akar adni. Pénz nélkül viszont el sem tudok indulni!A hivatalos szervek tojnak a családi gondokra amíg vér nem folyik,ezt ugye mindenki tudja?! A közelben segítségem sincs mert 1000km- re vagyok. Mit lehet épp ésszel ilyenkor lépni?? Van megoldás?

Legjobb válasz: Nincs itthon szülõ, közelebbi rokon vagy vmi jó ismerõs, akivel le tudnád beszélni, hogy segítsen egy kicsit, ha hazajössz? Csak, amíg talpra nem állsz. Esetleg küldene pénzt sutyiban vhogy,hogy legalább hazajönni tudjatok. Hátha van, mondjuk valakinek egy üres kecója, ahol ingyen egy pár hónapig ellakhatnátok. Azért próbáld meg megkeresni a magyar konzulátust, add elõ mi a probléma, hogy nem ad pénzt, anélkül meg lépni nem tudtok, hátha megszánnak és legalább hazajönni segítenek vhogy. Meg ne várd, amíg vér folyik. Pláne nem egy kis gyerekkel.

Nincs itthon szülõ, közelebbi rokon vagy vmi jó ismerõs, akivel le tudnád beszélni, hogy segítsen egy kicsit, ha hazajössz? Csak, amíg talpra nem állsz. Esetleg küldene pénzt sutyiban vhogy, hogy legalább hazajönni tudjatok. Hátha van, mondjuk valakinek egy üres kecója, ahol ingyen egy pár hónapig ellakhatnátok. Azért próbáld meg megkeresni a magyar konzulátust, add elõ mi a probléma, hogy nem ad pénzt, anélkül meg lépni nem tudtok, hátha megszánnak és legalább hazajönni segítenek vhogy. Meg ne várd, amíg vér folyik. Pláne nem egy kis gyerekkel.
Alapvetõen több dolgot is tehetsz: 1. felkészülsz, munkát keresel, tanfolyamot végzel, megpróbálsz saját keresetet teremteni és csak akkor indítod el a válást, ha már van mibõl megélni. 2. Elindítod most a dolgot és vállalod, ami ezzel jár. A lakásból ki nem rakhat. Vmi ennivaló is akad talán. Szerencsére nem tart örökké a dolog, így néhány nehéz hónap, esetleg év után megszabadulsz tõle. Közben állást is keresel. Ha túlzásokra ragadtatja magát, akkor azért megütheti a bokáját. 3. Megpróbáljátok a családterápiát, esetleg a mediációt.
http://www.nane.hu Csak azért mondja, hogy szeret, hogy ne hagyd el, és uralkodhasson feletted.
Azért az, hogy állandóak a viták, és alulmaradsz, az még nem válóok. Ez sok családi kapcsolatban ott van, és szörnyû helyzeteket okoz, pedig ez nem könnyen, de fölszámolható. Sajnos az együtt élést nem tanítják az iskolában. Nyílván elszigetel a férjed, szüksége van rád különféle célokra. Ha egyenlõre nem tehetsz mást, akkor bírd ki. Te is szigeteld el magadat. Alakítsd ki a saját életedet a helyzeten belül. Tedd meg amik a kötelességeid a háztartás, gyerek stb. fronton, és készülj fel. Tanulhatsz valamit az ELO-val, levelezhetsz ezen vagy más fórumon, írhatsz a Wikikönyvekbe a gondolataidról tanulságaidról, olvashatsz tanulságos regényeket, és szépséget, örömöt találhatsz bármiben, zenét is hallgathatsz, klasszikus zenét pl. Hívõ is lehetsz. Két út van, amit meghozhat az élet. Egyik, hogy megváltoztok, jó szívvel lesztek egymás iránt, és együtt maradtok. Másik, hogy megérkezik a lehetõség a válásra.
Gondolom, valahol Európában vagy. Mindenhol van anya-gyerek központ , ahol ilyen esetben segíteni tudnak!
Mennyire komolyak azok a viták? Úgyértem meddig megy el egy veszekedés folyamán?
Birtokol!

Férjnél vagyok és van egy 2 hetes kislányom. Beleszerettem egy férfibe aki ráadásul a nőgyogyászom és ugy érzem én sem vagyok neki közömbös. Mit tegyek? Felejtsem el?

Neki is van egy 6 hós kisfia. Nincs együtt a csajal.Félek kezdeményezni és ennél sokkal jobban féltem a kislányom. Segítsééééég.

Legjobb válasz: õszintén? felejtsd el. orvos-beteg kapcsolat szerintem csak érzelemmentesen létezik.lehet hogy õ eleve ilyen kedves, lehet hogy bírja a fejed, de szerintem nem szerelmes. és te se legyél. foglalkozz a lányoddal, akkora szeretetet úgysem kapsz mástól, mint a picitõl. szülés után érzelmileg labilis lehet az ifi anyuka. nekem 2 éves lányom van, és 6 hónapos fiam. az orvosom egy igazi angyal, imádjuk egymást, de csak barátilag. maradj te is ennél.

sûrgõsen keress másik nõgyógyászt. Elsõ a család, és már nem léphetsz félre, mert gyereked van. Eddig se lenne tisztességes, de igy már végképp nem.
õszintén? felejtsd el. orvos-beteg kapcsolat szerintem csak érzelemmentesen létezik.lehet hogy õ eleve ilyen kedves, lehet hogy bírja a fejed, de szerintem nem szerelmes. és te se legyél. foglalkozz a lányoddal, akkora szeretetet úgysem kapsz mástól, mint a picitõl. szülés után érzelmileg labilis lehet az ifi anyuka. nekem 2 éves lányom van, és 6 hónapos fiam. az orvosom egy igazi angyal, imádjuk egymást, de csak barátilag. maradj te is ennél.
És szerinted a doki azt szeretné, hogy szétszedjen egy eddig harmónikus családot? Nemhiszem, ugyhogy szerintem risszul vetted a lapot. Felejcsd el az a dokit. Nemlehet, hogy a terhesség kavart fel? Van egy (gondolom:) ) Gyönyörû kislányos és egy szeretõ férjed. Velük kéne foglalkoznod. Ha a doki egy újdonsült anyát el akar szekítani a gyermeke apjától, akkor (bocsi, hogy ijet mondok) Én személy szerint felakasztanám. A kérdésedre a válasz: IGEN, felejcsd el. vagy egy családod. Egy idõ után várható hogy a szerelem elmúlik, de otmarad az egymás iránt érzett szeretet, és az fontosabb mármijen kis flörtnél.
Felejcsd el!Koncentráj a kisbabádra a családodra!
Mindenképpen várj, majd ha nem lesz ilyen zavaros a helyzet, mindenképpen logikusabban fogsz majd dönteni!
Szia! Én is hasonló cipõben jártam, csak azzal a különbséggel, hogy nekem nincs gyerekem, csak barátom, és én a plasztikai sebészembe zúgtam bele rendesen...:) Nekem is úgy tûnt hogy nem vagyok közömbös számára, mert bókolt meg minden, de mégsem kezdeményezett...én meg vártam 1 ideig , aztán úgy döntöttem hagyom a francba...szerintem a mûtét során kapott érzéstelenitõ meg altató kavarja fel az embert, mert én ezzel egyidejûleg a mûtössrácba is belezúgtam!! :DDD Sztem összekeverjük a szerelmet a hálával, amit az orvos iránt árzünk, meg az ember ott annyira kiszolgáltatott hogy valahogy rohadtul jól tud esni hogy egy helyes pasi törõdik velünk és figyel ránk...legalábbis sztem én ezektõl olvadtam el... Viszont amiért nem kezdeményeztem: tudod, nem voltam valami vonzó látvány mûtét közben és folyton arra gondoltam h engem egy pasi , akitõl akarok is vmit, ne lásson ilyen kiábránditó állapotban, mert tuti nem tud ezek után belémszeretni...nekem meg nem lenne pofám nyomulni...ráadásul tudta h barátom van és nem is kezdeményezett, szal elég hülyén vette volna ki magát ha én kezdek ki vele sztem...:( Bocs, ha hosszú voltam, de ez a személyes tapasztalatom... Lehet a Te eseted más, de én azt javaslom, hogy próbálj a gyermekedre koncentrálni, ezek az idõk hamar elszállnak, örülj minden percnek! A szülés utáni hormonális változások miatt lehet hullámzó a kedved, akár depis is lehetsz, ez mind normális! Ne keseredj el!! De a szipmi a doki továbbra is, akkor próbáld megismerni, barátként! Beszélgess vele stb. De szigorúan csak ezt! És igy egyrészt a szándékairól is tudomást szerzel, másrészt, lehet h akkor már nem fog annyira kelleni, mert elérhetõbb...:) Azt hogy nem vagy szerelmes a férjedbe, hogy érted? Nem kivánod? Vagy csak szinte testvéri a kapcsolat?
A kérdező hozzászólása: A férjem is nagyon kedves velem és próbál mindent megtenni de egyszerûen nem birok szerelmes lenni belé. Pedig egy pár hete szerelmes voltam még. Nem értem magam. A terhességem alatt végig nagyon szimpi volt a doki. Amikor a végén a borítékot akartam neki adni nem fogadta el. Azt mondta , hogy töllem nem. Alig várom , hogy ujra láthassam.Próbálok nem gondolni rá de nem megy. Mindent meg szeretnék tenni a kislányomnak és nem szeretném , hogy csonka családban nöljön fel.Félek.
Nálam is valami hasonló van/volt. Igaz nekem még nincs férjem csak élettársam, és gyerekem sem. Engem tavaly mûtött a dokim, nagyon rosszul voltam, ki voltam borulva, a mûtét után bejött és elkezdett vígasztalni. Végig bámult, mondta, h gyönyörûek a szemeim és ne sírjak, mert ha mosolygok az jobban áll. És tök gyengéden beszélt hozzám. Tök jól esett. Aztán idén sokat jártam hozzá, és azt vettem észre, hogy néha mikor ülök elõtte a vizsgálat után csak néz. Néz és nem szól semmit. Aztán kapcsol és mondja, h mikor menjek kontrollra. Ez kb 5esetbõl 3szor így volt. De nagyon sármos a doki. A barátnõm volt nála, amikor az övé szabin volt, és utána közölte velem, hogy hozzá többet nem megy, mert annyira jól néz ki, annyira sármos, hogy csak ránéz és benedvesedik:-) Mondjuk nekem eszembe nem jutna elhagyni miatta a párom. Úgy gondolom mivel körül vannak véve nõkkel elõfordul, h a páciens tetszik nekik, hiszen õk is férfiak. De nem hiszem, hogy ez olyan vonzalom, ami miatt fel kellene rúgni egy családot. Lehet ez egy fellángolás, majd elmúlik.
A kérdező hozzászólása: Nem tudom, hogy kire gondolsz kedves válaszoló, de én ezt a kérdést elösször tettem fel. Gondoltam én is rá , hogy megmondom neki , de nem merem. Mi van ha kinevet? Félek kimutatni az érzéseim. Valószínûleg jobb is. Még 4 hét , hogy visszamenjek ellenörzésre. Lehet , hogy addigra már minden visszaáll a régi kerékvágásba , de akkor tuti megint fellángolok a doki iránt. Jajj nekem:-(
Kedves " 1 férj" ! :D Igaz, lehet hogy nem volt jó ötlet azt tanácsolnom hogy barátkozzon össze a dokival, de magamat ismerve abban az állapotomban mikor halálosan bele voltam zúgva a dokiba, le is csaptam volna azt aki azt tanácsolja h felejtsem el...már bocs...nem olyan könnyû azt... Viszont én nem mondtam azt hogy csalja meg a férjét, de igazat adok, lehet hogy ez sem a legjobb megoldás...mármint a beszélgetés...mert visszafelé sülhet el... Azon gondolkodom, kedves Kérdezõ, hogy mit tudnék Neked tanácsolni: hülye 1 helyzet...és mi lenne ha azt csinálnád hogy õszintén elmondanád a dokinak hogy milyen érzések keritettek hatalmukba...és hogy segitsen, mit tehetnél?Szerintem találkozott már nem egy ilyen esettel... Mert az is lehet hogy a doki nem is akar tõled semmit...csak kedves meg minden...lehet hogy a válasza kiábránditana és igy már könnyebben elfelejtenéd...hmm? De ez is csak abban az esetben mûködik ha az a válasz negativ...
Kamuuuuu...jajj de nagy kamu. Harmadjára teszed fel ezt a kérdést. Találj ki valami újat.
Ezt hívják Stockholm-szindrómának. A lényege, hogy erõsen függesz a dokitól (szinte rajta múlt az életed) - és ráadásul gondolom idõs, férfias... ez megtéveszti a tudattalanodat. Mielõbb kerülj minél messzebbre tõle, akkor helyrejössz!
A kérdező hozzászólása: Nagyon remélem , hogy csak egy fellángolás mert , nem szeretném, hogy széthulljon a családom.
Nem értek azzal az elõttem szólóval, aki azt tanácsolta, hogy beszélgess a dokival barátként. Egy nagy túrót, az kész katasztrófa lenne, mert csak abba az irányba vinne, hogy hozzá közelebb kerülsz. Szerintem is most meg vagy kavarodva egy kicsit, mert nagyon sok minden történt veled. Szülni egy gyereket nem kis dolog. Vannak olyan idõszakok, amikor egy házaspár között nincsenek olyan nagy kitörõ szikrák, de ez idõleges. Ha egyébként szereted a férjed és tiszteled mint embert akkor én garantálom neked, hogy leszel még a házasságotok során nem egyszer nagyon szerelmes belé! És ezért tenni is lehet! Amikor egy baba megszületik, akkor a feleség nagyon könnyen elhanyagolhatja a férjét, ha csak a babával foglalkozik. Ilyenkor a férfi könnyen "kizárva" érezheti magát, mintha õ már nem is lenne az. Foglalkozz a férjeddel sokat (minden értelemben, érzelmileg és szexuálisan is, még akkor is, ha a hagyományos szeretkezés lehet hogy szülés után még egy darabig kizárva) és ketten együtt meg foglalkozzatok nagyon sokat a babával. Becsüld meg a családodat, hihetetlenül nagy ajándéka az Istennek! A dokit meg kerüld el, és tudatosan mondj nemet a kísértésre. Ha gondolkozol, rájössz, hogy életed nagy szerelme a férjed --> pont ezért mentél hozzá, és ha akár csak egy pár hónap múlva egy picit hátralépve végig fogod gondolni ezt a dokis dolgot, látni fogod, hogy csak egy fellángolás volt 1 férj
A kérdező hozzászólása: Szeretem mint a gyerekem apukáját.De most , hogy belegondolok nekem is nagyon tetszett a mûtõs srác. Engem is mûtöttek mert császáros lett a baba. Lehet , hogy csak tényleg hálás vagyok a dokinak? Nem hinném. Ha nem a kislányommal foglakozok akkor mindig rá gondolok. Be vagyok kattanva teljesen. Megbolondultam.
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszi a segítséget. Igazatok van! Felejtenem kell! Az elsõ a családom. Nagyon köszi még 1-zer!!!
ebben nem vagyok "gyakorlott", de szülés után gyakori az érzelmi labilitás, szerintem ezzel állsz szemben. és akkor még ott van az is, hogy az orvosodnak rengeteget köszönhetsz, hiszen õ segtette világra a babádat, nála voltál vizsgálatokon, gondolom sokat beszélgettetek. egy szóval nagyon közel került hozzád, és nem kétlem hogy jó orvos, ne feledd, hogy ez a szakmája része! ne vedd túl komolyan ezt az egészet! az a véleményem, hogy érzelmileg meginogtál, de ezért nem szabad felrúgnod a családod. nyilván továbbra is számthatsz rá, de Neked ott van a kislányod és a férjed, akik nagyon szeretnek téged. szerintem ne hamarkodj el semmit.

15 eve vagyok ferjnel. Van egy 8 eves fiunk. Ket eve kezdett megromlani a kapcsolatunk. Elhidegultem tole. Egyebkent a szex sosem volt egetrengeto, nem ez volt a fo szempont. Szerettuk egymast. Sikerult mar valakinek felmelegiteni?

Legjobb válasz: Minden pár kapcsolatban vannak hullám völgyek nálatok ez most van.Probáljatok több idött együtt tölteni kettesben. Általaban mindenkinél elöjönek ujbol az érzelmek egymás iránt .Ha ez mégsem történik meg akkor lehet elgondolkodni.

Minden pár kapcsolatban vannak hullám völgyek nálatok ez most van.Probáljatok több idött együtt tölteni kettesben. Általaban mindenkinél elöjönek ujbol az érzelmek egymás iránt .Ha ez mégsem történik meg akkor lehet elgondolkodni.
Egy házasságért tenni kell. Egy nõ, különösen, ha anya nem "hidegülhet" el ok nélkül a férjétõl. Minden házasságban vannak hullámvölgyek, problémák. Azokat meg kell beszélni és megoldani! Ez fõleg a gyerek érdeke. Miért hiszik a mai nõk, hogy a házasság mindig szárnyaló boldogság? Miért hiszik, hogy joguk van a boldogsághoz, a család rovására? Honnan gondolják hogy a következõ pasas az elsõ mámor elmúltával tökéletes boldogságot ad? Vagy addig váltogatják a szeretõiket, amíg rá nem lelnek az "igazira"? Beszéld meg a gondjaidat a férjeddel, szervezzetek gyerek nélküli közös programokat! Ha akarod, akkor rendbe jön a házasságod. De ezt elsõsorban neked kell akarni!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat, megfontolom õket.
Válj el. Felmelegítve csak a káposzta jó.
Kéne tudni, hogy mi volt a fõ szempont - ami régen egetrengetõ volt, de most már nem.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!