Találatok a következő kifejezésre: Ezt nem el! (4358 db)

Semmi, de semmi reményem nincs igaz? Azt hiszem ezt nem élem túl!

7 hetes terhes vagyok, ma voltam hüvelyi UH-on, 10 x 5 mm petezsákot láttunk, de benne szikhólyag és embrió nem látható. Azt hittem meghalok, ott az ágyon...a doki azt javasolta, hogy 1 hét múlva - ami már a 8. hét, menjek vissza, csinál még 1 UH-ot, de úgy láttam, nem ad neki sok esélyt...nincs is, igaz??Ilyenkor már szívhangnak is kéne lennie, és mondta, hogy mekkora embriónak, de még szikhólyag sincs...korszerű a gépe, tehát nem emiatt nem látta. Tünetem semmi sincs, csak mellfeszülés. Azt mondta, hogy be kell feküdnöm a kórházba és ott "eltávolítják" kész...én ezt nem bírom ki!

Legjobb válasz: A doki is adott még egy hetet. Nézd, tudom, borzasztó ezt felfogni, elfogadni pláne...de a természet bölcs, inkább most, mint késõbb egy ember formájú, dobogó szívû kisembert elveszíteni. Valahol "hiba" csúszott az érzékeny gépezetbe, sajnos, el kell fogadni. Még dolgozik benned a sokk, hiszen nem ezt vártad, nem ezt akartad...de hidd el, lesz még egészséges kisbabád! Sajnálom, és próbálj mindenre felkészülni.

A doki is adott még egy hetet. Nézd, tudom, borzasztó ezt felfogni, elfogadni pláne...de a természet bölcs, inkább most, mint késõbb egy ember formájú, dobogó szívû kisembert elveszíteni. Valahol "hiba" csúszott az érzékeny gépezetbe, sajnos, el kell fogadni. Még dolgozik benned a sokk, hiszen nem ezt vártad, nem ezt akartad...de hidd el, lesz még egészséges kisbabád! Sajnálom, és próbálj mindenre felkészülni.
Én 6+5 hetesen mentem elõször orvoshoz. Csak 1 9 mm-es petezsákot látott az orvos, semmi mást. Láttam rajta, hogy nem sok esélyt ad, és én is elkeseredtem, mert volt már vetélésem, tudtam mire számíthatok. Akkor már szinte a magzatnak kellett volna ekkorának lennie. 1 hét múlva mentem újra, amikor ugyanannál az orvosnál, ugyanazon a gépen már egy 12 mm-es, dobogó szívû embriót láttunk. Pont megfelelt a vérzéstõl számított terhességi heteimnek. Rákérdeztem, hogy ez hogy lehet, és az orvos sem tudta megmondani, csak azt mondta, hogy tuti nem 1 hét alatt nõtt ekkorára, valamiért nem látta, láthatta az elõzõ héten. Most 18 hetes vagyok, minden rendben van. Feleslegesen ne aggódj, ráérsz majd a jövõ héten, mert akkor már tényleg tudjátok mi a helyzet.
Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy reménykedni lehet-e még, de hidd el - sajnos már sokaknak sikerült - ki lehet bírni. Sokan élõ, több hónapos magzatot veszítettek el, és jött utána több egészséges. Biztosan sikerül Nektek is, ha nem most, akkor hamarosan. Megértelek, és sajnálom, mert nagy fájdalom és csalódás, de nem vagy egyedül, és néhány nõdokinál már van ilyen veszteségfeldolgozó kör fiatal nõknek, akik így, vagy úgy elvesztettek egy babát. Esetleg elmehetnél egy olyanba.
A kérdező hozzászólása: sajnos a ciklusaim szabályosak és 25 naposak...ráadásul abban a hónapban csak 1 alkalommal voltunk együtt, uhogy ez csak akkor lehetett...:-( pontosan éreztem a beágyazódást isa, ami rá 10 nappal volt, voltak tüneteim, pecsételés, rózsaszínes maszat...
Biztos 28 napos a ciklusod??? Mert ha esetlge nem akkor lehet a baba késõbb fogant! Ezt a dokid is kérdezte??? Tudod õk a mensi elsõ napjától számolják a terhességet, de ha neked nem a 14. napon van ovud akkor nem lehetsz 7 hetes. Ha mégis úgy van, akkor meg hidd el jobb most egy terhességmegszakítás mint egy sérült gyermek, vagy egy mozgáskorlátozott... érted? ha a baba nem fejlõdik most akkor valami baj van és a természet jelez. Nekem is volt már vetélésem, de van már egy gyermekem és most várom a 2. babát. Nem gondolok már a régi dolgokra.. meglátod te se fogsz mindig. Perszehogy fáj, de fogd fel optimistán és valóban ha egy terhesség nem fejlõdik akkor biztos hibás bent valami .... érted? sok erõt
Nagyon szurkolok neked!!!
2 korai vetélésem volt, sajnos ez benne van a pakliban. De van gyermekem, és utólag már ez a lényeg, a vetéléseket már el is felejtettem!
Nyugodj meg ez az elsõ! Második várj egy kicsit, lehet késõbb volt a fogantatás, és 2 hét múlva menjél vissza! Adj idõt neki, had fejlõdjön! Minden idõ, idõ idõ... szedjél folsvat, meg magneB6-ot. 2 hét múlva menj vissza lehet inkább egy másik orvoshoz, és akkor eldõl minden! Nyugodj meg! 1 terhességem vetélés lett. 2 makk egészséges fiúcska 3 vetélés 4 lány lesz most vagyok az 5.hónapban. Ilyen az élet, nyugi minden rendben lesz! Jó baba várást :)
Icike picike esély még van. Sajnos én is így jártam mint te, illetve picit rosszabbul. Mert nekünk volt szívhang és minden 6 hetes 2 naposan. Aztán 12 hetes Uh-n már nem volt szívhang. 9 hetesen elhalt. Semmi tünetem, semmi vérzésem nem volt. Mûtöttek. Most 17 hetes vagyok a második (elsõ élõ) babával.
A kérdező hozzászólása: 2 hete voltam, bocsi...
A kérdező hozzászólása: Nem, második alkalommal azonnal...szóval már voltam 2 hetes is, akkor még petezsákot sem látott a doki, azóta az kialakult, de azt mondta ez nem jelent semmit...nincs fájdalom, csak magasabb alaphõ és mellfeszülés...de tudom, hogy látnia kellett volna...
A barátnõm is így jàrt! Szerencsére làtszódott a 8.héten. Azért készülj fel mindenre. Sokat próbálkoztatok?
Ha tudod, hogy mikor "készült" a baba, és nincs csúszás, tehát tényleg 7 hetes a terhesség, akkor sajnos valószínûleg nincs remény. De túl fogod élni, nagyon sokan túlélték már. Az ilyesmi sokkal gyakrabban fordul elõ, mint az ember gondolná, amikor velem történt meg, egy csomó ismerõstõl hallottam, hogy neki is volt, volt akinek többször is. Ráadásul nekem 7 hetesen még volt szívmûködés, 9 hetesen már nem. De utána ismét hamar terhes lettem, és most van egy egészséges kisfiam. Remélem neked is hamar összejön! Kitartás!

Érezted már úgy, hogy neked ez nem élet?

Ugy ertem, mindenkinek van egy elkepzelese, milyen eletet akar, akart, szeretne. Ehhez kepest nagyjabol nekem jol is ment. Egy magamhoz kepest boldog emberre valtam. Aztan elkezdtem egy kapcsolatot, azt hittem minden ok. Csalad..gyerek. Itthon ulok vele, be vagyok gyepsedve es nem latok kiutat. Visszanezve a ferjem egy elkenyeztetett anyuci fia, a gyerekem, akit imadok amugy az egyetlen tarsasagom, de eppen ezert az agyamra is megy. Beszelni meg most tanul. Eppen ezert kikeszit. Nem tudok nelkule egy lepest sem tenni. A ferjem segitseget kertem mar tobbszor, hogy igenyem lenne egy kis "en" idore, mert megorulok, de nagyjabol ugy jon le az egesz, hogy csak igerget. En vagyok az utolso magam szamara. Probalok ele beszelgetni munka utan, de ugy latom, hogy annak ellenere, hogy hall engem, nem figyel. Azt vettem eszre, ha jo is a kedvem valami miatt, mert vegre ratalalok valami aprosagra, ami felvidit, o tuti lelomboz. Nem vagyok olyan lelkes, motivalt mint regen, teljesen ki tudok borulni. Sokan mondtak mar, hogy depis vagyok. Az orvos szerint nem. A tabletta ugy sem old meg semmit. El lehet itelni, de nem ezert jottem. Lassan csak azt latom, hogy nekem ilyen elet nem kell...! Ti mit tennetek? Vagy mit tettetek?

Legjobb válasz: Én is hasonló szituban vagyok, gyerek nélkül. Én is úgy érzem, hogy be vagyok zárva, már már az õrület határán vagyok. Szinte ordítok, hogy én nem ezt akarom, mégis itt vagyok, több okból. Szóval én is úgy vagyok vele, hogy nekem ilyen élet nem kell, mást akarok, nem akarok itt lenni, stb. Szóval én megértelek.

Én is hasonló szituban vagyok, gyerek nélkül. Én is úgy érzem, hogy be vagyok zárva, már már az õrület határán vagyok. Szinte ordítok, hogy én nem ezt akarom, mégis itt vagyok, több okból. Szóval én is úgy vagyok vele, hogy nekem ilyen élet nem kell, mást akarok, nem akarok itt lenni, stb. Szóval én megértelek.
Kisgyereket nem tudod néha rábízni nagymamára, rokonra, vagy esetleg a férjedre ha épp nem dolgozik? Csak pár órára, addig elmehetnél fodrászhoz, barátokkal, vagy akármi. :)
Igen, most is. Jópár napja már erõsen azon gondolkodom, hogy nagyon jól elvoolna nélkülem is ez a világ.
Keress barátokat.. Kisgyerekkel azért nem olyan nehéz, játszócsoport, játszótér, stb..
Én is érzem, hogy az ilyen élet nekem nem lenne élet, de szerencsés helyzetben vagyok, mert el sem fogok indulni ezen az úton.
Nekem is vágányra fog futni az életem, vagy azon is van. Át kéne tenni egy másikra ezt a vonatot, de a sínes ember nincs ott, hogy átállítsa. Szerintem leugrom errõl a vonatról és megpróbálok átugrani egy másikra ami a célirányba megy. Hogy mikor jön a másik és lesz-e erõm vagy idõm ráugrani na ez az amit nem tudok. Leugrani könnyebbnek látszik. Érthetõbben én is le szeretnék számolni a mostani életemmel. Kilépni könnyû lenne, de utána hogyan tovább azt nem tudom. Költözésen jár az eszem, társas albi. Aztán nemtom mi lesz. 24/N
4-es vagyok. Az, hogy részben a szüleim végett, részben meg anyagi okokból nem tudtam tanulni, érettségi jobb szakma stb. Mûveletlenül csak 4 órás takarítónak kellek, ebbõl se lesz tanfolyam. De elegem lett keresek valamit és ha kell akkor nem eszem, de leszállok errõl a vonatról. Am nincs gyerekem. 24/N
1es vagyok. Gyerek nélkül se könnyû menni. Van két kutyám, akiket semmi pénzért nem tudnék elhagyni/ itt hagyni, viszont pénzem egyelõre nincs. Szóval ne gondold, hogy akinek nincs gyereke annak könnyû...
Kedves Kérdezõ, nekem is nagyon fontos a testmozgás, mint neked! Ikreim 19 hónaposak, nekem is sok a konyhai munka miattuk, de amíg alszanak, lenyomok majdnem minden nap 20 perc RR tornát! Az igazán nem sok, annyit sztem te is be tudsz passzírozni. Sõt, a comb edzést még közöttük is tudom nyomni. Használd a gyerkõcöt súlynak, pl.: vedd a karodba, tuti hatásos lenne és mindkettõtök jól járna.
Hallod Kérdezõ, te aztán nem vagy semmi! Otthon vagy a gyerekkel, de az nem jó. A gyerekedrõl úgy beszélsz, mint valami koloncról... De ha visszamész dolgozni, az sem jó! A barátaid sem jók, mert õk dolgoznak, de az új gyerekes barátok sem jók, mert azok meg a gyerekekrõl beszélnek...? Mi a sz..r lenne már a beszélgetés kiindulópontja, áruld már el? Próbálnak segíteni, de te élbõl mindent hárítasz! Mindenre van indok, mi miért nem jó. Ez az utolsó kommented meg aztán az i-re a pont! Ha ilyen feleségem lenne, én sem szívesen akarnék hozzá hazamenni!
Hát...igazad van! :) Megyek is fontosabb dolgokkal töltöm az idõm, látom már mások is feladták a harcot veled szemben! :)
A kérdező hozzászólása: ÁÁáá, Te vagy az. rad ismertem. A tokeletes! Tehat, ha ejjel felkelt a gyereked, aki azert sir, hogy vele legy, ot babusgasd, etesd vagy barmi. akkor te csak ugy bemesz a szobajaba, felkapcsolod a lampat es elkezdesz tanulni. Vagy hogyan kepzeljem el..?? Vagy sotetben tanulsz, vagy a gyereked nem igenyli, hogy ottlegy. Ha meg nem igenyli, akkor minek mesz be. Normalisan en ugy gondolnak, hogyha az ejjel kozepen felkel a kolok, akkor azt visszak "kell", de legalabbis szoktak altatni, mert neki is kell a pihenes. Vagy mikozben te vilagosban tanulsz, o fentvan, maganak jatszik ejjel 2-kor az agyban? HOzzad se szol, semmi... Mellesleg ha latod, mikor irtam az ez elottit, akkor radobbensz, hogy ilyenkor mar azert egy gyereknek illendo aludnia. En is leraktam. Ide meg, amint azt is irtam korabban az o jelenleteben irok, mikozben csapdossa a gepet. DE, fontos nekem, hogy fejlodjek, elorelepjek. Ha te annyira unatkozol, mert latom te is vissza-visszajossz ide, akkor megengedem, hogy mas hasznossal toltsd az idodet.
Ne haragudj, de még mindig csak a kifogásokat olvasom sorban. Gondolod a nõk nagy része nem ugyanezt csinàlja nap, mint nap? Csak közben szervez veszttül, hogy legyen ideje. Nincs idõd netezni? A mellékelt ábra nem ezt mutatja...
De nem tudunk elõállni semmivel, mert neked mindenre van kifogásod, hogy azt miért nem tudod, vagy inkább miért nem akarod csinálni... Mindenre van megoldás! Az én "kölyköm" se aludta végig az éjszakát mégsem csapok ekkora hisztit, hogy nem tudok mellette semmit csinálni. Pl. ha éjszaka felkelt akkor vittem mellé a tanulnivalómat és akkor is tanultam! Nappal meg, ha tehettem én is melléfeküdtem és aludtam kicsit! Vagy pl. tornára is el szoktam vinni, ha senki nincs, aki vigyázzon rá! Vagy futni, babakocsival nagyon élvezi, hogy gyorsan megyünk! :)
A kérdező hozzászólása: 17: ha biralni jottel, koszonom mar az elejen megmondtam hogy abbol nem kerek. Nem irhatok le minden reszletet, ezert nem is tudhatod, senki sem tudhatja, hogy mit gondolok vagy erzek. Kiemelhetek belole reszleteket, hogy attekintest adjak masoknak belole a konnyebb megerthetes miatt. De ugy latom ez csak arra elegendo, hogy Te vagy az olyanok mint te biralkodjanak, kikapjanak valamit, amibe belekothetnek. Nem latni ki a lenyeget? Szerinted nem haverkodom ossze anyukakkal? Sajnalom, en nem ezt mondtam. Azt irtam, hogy azon a teman tul en masra is vagyom. Ha mast olvasol ki belole, akkor pazarold az energiad es irj masnak. 16: En is elkezdtem egy masik egyetemet. De a lakasvasarlas miatti problemak miatt nem tudtam folytatni, mellesleg mivel en voltam allandoan a gyerekkel, gyakorlatilag mar a masodik vizsgamra is alig volt idom felkeszulni. Tudom, ismerek en is egyetemista, terhes anyukakat vagy gyerekeseket. Vagy mindkettot. Nekik megadatott az, hogy a gyerek vegigalussza az ejszakat, vagy vissza tudnak utana aludni. Vagy a ferj kel fel hozzajuk. Vagy mittudom en, mas megoldast keresnek es talalnak. Gondolom en..mert mashogy nem megy. En nem vihetem le nagyihoz a gyereket, aki csokit adna a tejallergias kolykomnek. Mert odaadja neki. A masik unokaja feszt ottvan, mert mindig beteg. Akkor en is vigyem oda, hogy kapja el? Akkor meg a napi nevelesen kivul van az apolas is. Nameg, nincs pofam allandoan naluk ulni. De mi lenne, ha a szapulas helyett valami pozitiv dologgal allnatok elo, TI KEDVES forumtarsak. Mert ha segiteni szeretnetek, akkor megertem, hogy irtok, de minek szapulni a masikat? Eloben biztosan nem tennetek ezt meg az ismeroseitekkel. Biztosan a tarsasagotokban is van valaki hasonloan erez, hogy nehezebb, mint volt korabban. Akkor allj ele, es mondd meg neki, hogy szar alak, lusta dog es ne szamitson segitsegedre, mert ebben a helyzetben nem allsz mellette. Elmondom hat, mit tesztek. Lehet, hogy labilis vagyok, ezert jottem ide. Ezert irok, mert szamitok valamire, segitseget kerek. Ha csak azzal alltok elo, hogy en egy hitvany ember vagyok, akkor olvassatok el figyelmesen, mit irtam. Nem vagyok es mas sem olyan allapotban, hogy ezt ne vegyem komolyan. Sokan azert fordulnak nyilvanosan segitsegert, mert nincs kivel megosztaniuk, mert felnek az elutasitastol, a velemenytol. Hany olyan fiatal, idos vagy EMBER van, aki leirja a bajat, hogy nagyon vacakul van, legszivesebben ABBAN latna a kiutat. Es TI mit tesztek?? Biraljatok. Es ratesztek egy lapattal. Magyarul megerosititek, hogy az, amit gondol, ahogy magat latja az helyes. Es TI fogjatok a kezet akkor, amikor le akar ugrani a magasbol.
Nekem nagyon úgy tûnik, hogy a párod hozzáállása az oka mindennek, ezért írtam. Én pl. egyetemre járok most fejeztem be a másodévet. És okt.ben lesz 2 éves a gyerek. Persze a férjem ahol tud foglalkozik a gyerekével, elvégre nem csak én lettem szülõ, hanem õ is! Örül, hogy egyetemre járok gyerek mellett, annak minden nyûgjével és bajával együtt, mert így nem érzem ezt mint te és mások sem látnak sem depisnek, sem kiborulva. Megvan a balance: és ez a párom!
A kérdező hozzászólása: 4-es, ezt tok jo!! Amugy nem tudom mi a helyzet a piacon, de nincs lehetoseg tamogatott tanfolyamokra? Erettsegit estin..?
A kérdező hozzászólása: 1-es. Valoban, kutyaval se konnyu. Viszont az tudom, hogy ezt mashogy is eloadhattad volna.
Tehát a legnagyobb probléma nem azzal van, hogy otthon vagy, hanem hogy a párod nem fordít elegendõ idõt rád, rátok...
Otthon dolgozom. Tehát a vezetni való háztartásom, és a munkahelyem, egy épületben van. Amíg kicsi volt a gyerek, hálás voltam ezért az életért. 12 éve csinálom ezt, bezártnak érzem magam, néha befordulok. El tudnék néha menni itthonról, idõm, pénzem lenne rá, a gyerek 16 éves, önállóságra nevelve. A baj a párom. Utazós munkája van, örül, ha hazaér, és otthon lehet. Megértelek.
A kérdező hozzászólása: Koszi mindenkinek a hozzaszolast. Az elsonek: Ha mar megfogalmaztad, hogy mi a baj, az fel ut! Hidd el, gyerek nelkul nagyon konnyu menni. Csak egy kis batorsag kell -es gyujotopenz. Masodik: vannak "barataim" De ok dolgoznak, meg megvan a bajuk.O is ezt mondjak, menjek el otthonrol, de amikor elmennek -veluk, hozzateszem- akkor pont nem ernek ra. Ok meg nem hivnak engem, hogy elmenjunk, vagy eljojjenek ide. Nyilvan mar nekik is eleguk an abbol, hogy sopankodok, amin nem csodalkozok, mert mar lassan sajat magam is utalom. Talan hamarosan, ha visszamegyek dolgozni, eljon a megvalto! Ja, nem, akkor sem...Mert amellett, h melozok, majd ugyan ezeket kell csinalnom, s a gyerekhez nekem kell felkelnem, mert O ugy alszik, mintha lelottek volna -sztem tetteti..:) Ez utan meg sokaig nem tudok visszaaludni, igy en is nyugosen kelek. 3: de, ra tudom bizni. Neha. Mert anyamnak "eleg" hetente egyszer, viszont o gyakorlatilag nezi az orajat, hogy mikor erek vissza, s ezzel lelkiismeret furim van. Emellett meg az addig eltoltott kellemes idomet is el tudja vele battyantani. Fodrasz, kozmetika!! Imadnam. "Sajnos" uj lakasba koltoztunk, amin meg mindig dolgozunk es anyagilag lenullaz minket havonta a rezsi+stb. Pedig elotte jol kijottunk, es ez is bant..HOgy nem elhetek olyan szinvolnalon, mint elotte. Ferjre rahagyni lehetne, megbeszeltuk hogy mikor, de valahogy mindig kozbejon valami mas (mellesleg nem tudom, hogy normalis-e, de akkor is leliismeret furdalasom van, hogy o vigyaz ra, mert biztos mas "jo anya" megoldja es nem panaszkodik) 4. van gyereked? Ha nincs, mi tart vissza a vaganyvaltasban?
A kérdező hozzászólása: Koszi 25. Mar csinalom egy hete, low impact mozgast itthon. Csak az en nagy szerelmes a sulyzozas volt..:( Mindossze annyit mondtam, hogy hianyzik a regi eletem, s azert mert oszinte vagyok, meg lehet vetni, nem erdekel. Bar tudhattam volna, hogy masra nem szamithatok.

Gépfüggő vagyok! Nincs önbizalmam, minden baj van, Szeretnék változtatni mostmár rajta mert ez nem élet így, mit tanácsoltok, vagy aki volt már hasonló helyzetbe hogy jött ki ebből?

Tudom nagyon gáz, de ez a helyzet jelenleg, 22 évesen ülök itthon se nem tanulok se nem dolgozok jelenleg, barátnőm nincs, és nem is volt még, pedig nagyon szeretnék már, lehetett is volna már de lányoktól is félek és ez miatt nem jött össze, oda se merek menni lányokhoz mert nem tudom mit mondjak nekik, pedig nem is nézek ki rosszul, volt már hogy szórakozóhelyen lány jött oda hozzám és még azt is elcsesztem, sulit is annak idején a számítógép miatt nem végeztem el, csak 8 általánosom van meg, suli helyett inkább játszottam a gépen, akkor még rosszabb volt a helyzet, azóta már a játékokat abbahagytam hála istennek teljesen, de a gép előtt töltött idő még mindig rengeteg sokszor 10-12 órát ülök előtte hajnalokig, filmet nézek, netezek stb. semmit nem tudtam még lerakni az asztalra eddig, valamibe bele is kezdek mindig abbahagyom, most elkezdtem kondit most az az egy amit csinálok rendesen amúgy semmi az egész, még focizok is de az se megy igazán ott is kijön hogy nincs önbizalmam, egy napom így néz ki most: reggel 10-11-kor felkelek, lemegyek kondiba az 1 óra, aztán hazajövök és mondjuk 12-től 17-ig ülök a gép előtt aztán kimegyek foci edzésre ha van, ha nincs akkor ennyi szünetet se tartok, akkor egy huzamba nyomom hajnal 2-ig, aztán ugyan ez minden nap, meg néha hétvégente elmegyek discoba és ennyi, de csajozni nem merek ott se. Iskolába is beíratkoztam már azóta 56-szor mert szeretnék leérettségizni is , mostmár csak estin tudok, de azt is abbahagyom mindig, 0 az egész amit előadok! Tudom nem itt fogják megoldani a problémámat de azért megkérdeztem hogy mit tanácsoltok?

Legjobb válasz: hát, akaraterõ kéne. meg kitartás. ezeket más nem fogja neked megadni. nehéz szülés lesz.

hát, akaraterõ kéne. meg kitartás. ezeket más nem fogja neked megadni. nehéz szülés lesz.
A kérdező hozzászólása: hát igen, próbáltam már változtatni rajta többször is, lefeküdtem idõbe, reggel felkeltem hamarabb, nem ültem a gép elé, de egy hónapnál tovább nem bírtam sose, aztán mindig visszaestem, pedig sokkal jobb volt a közérzetem egybõl de valahogy mégis visszaestem, tanulni is kéne mert ezzel a 8 általánossal kitörölhetem de hát az se megy, meg mostmár ez a tanulás is csak munka mellett fog menni mert pénz meg kéne, így elmondani nagyon tudom hogy hogy kéne csinálni de cselekedni meg nem cselekszek! Azt az idõt meg energiát amit a gépre fordítottam a tanulásra fordítottam volna már diplomáztam volna sztem! e helyett meg nincs semmi végzettség, mert a gép elõtt kellett ülni, nevetséges így belegondolva így elcseszni!
Az a jó hogy észrevetted hogy ez gond, van aki így él de ezt tartja normálisnak. Neked van esélyed változtatni, mert nem vagy még öreg a 22 éveddel. Na meg szerencsés is vagy, mert gondolom a szüleid támogatnak. Ismerek olyan srácot aki ahogy abbahagyta a sulit, kirúgták otthonról, hogy mostantól nem fizetik az életét, csináljon amit akar. De ideje belevágni a változásba, mert gondolom a szüleid is szeretnének büszkék lenni rád, és ha így folytatod nem lesznek.
A kérdező hozzászólása: már régóta észrevettem a játékokat ezért is hagytam abba, de a gép elõtt töltött idõ nem csökkent így se túl sokat, csak annyi hogy most játék helyett filmezek vagy netezek meg ilyesmi, többször is újra elkezdtem játszani de aztán mindig oda lyukadtam ki hogy semmi értelme a játéknak, mostmár letöröltem mindet a fenébe, évek óta vergõdök csak amúgy már, nem érzem jól magam, de a változtatást mégse tudtam elkezdeni, nagyon nehéz az a baj túl régóta vagyok már benne ebbe az életbe nehéz belõlle kijönni, tanulást is egyszerûen képtelen vagyok elkezdeni
Márpedig szerintem más megoldás nem nagyon lesz erre mint, hogy elkezdesz ténylegesen cselekedni. Le kell ülni tanulni.Ahogy írtad , elmész edzeni ez már szerintem egy jó eredmény, hogy legalább sportolni nem vagy lusta..:) Értelmesen kell eltölteni minden kis idõdet. Tudom, hogy nehéz rávenni magad, de ha megteszed sokkal jobb lesz a közérzeted és "büszke" is lehetsz magadra. Én is nem egy nyarat, meg szünetet szúrtam már el semmittevéssel és utólag mindig megbántam.Az idei nyáron se történt velem semmi emlékezetes, már vissza se tudom mondai, hogy mivel töltöttem azt a rengeteg sok szabadidõmet. Durva látni, hogy milyen gyorsan telik az idõ..-nem azért nem vagyok még idõs, még 20 se vagyok de már 13-14 éves se és olyan rossz :( :) - Amúgy ha nem dolgozol és nem is tanulsz akkor még a szüleiddel élsz, nem? Õk nem noszogatnak , hogy kéne már tenni valamit? Ha nem akarod esetleg leírni ide, írhatsz nekem privátot, szívesen "meghallgatlak".:) Sok sikert a változtatáshoz..
A kérdező hozzászólása: én is azon gondolkodtam hogy durva hogy telik az idõ, és én meg nem csinálok semmit, elmegy mellettem az élet, ezért szeretném már összekapni magam végre, már több évet elcsesztem az életembõl így is semmittevéssel!
Pszichológus kell.
Én is ilyen betegségben szenvedtem, noha nem ennyire súlyos mértékben. Pusztán csak féltem az emberektõl, hogy kinevetnek, hogy elrontok valamit, hogy nevetség tárgyává válok.. így ment ez évekig. Aztán egy nap leültem, és átgondoltam. Átgondoltam, mitõl is félek. Azok is csak emberek, ugyanúgy megvannak a félelmeik. Iszonyatosan szánalmasnak éreztem magam, és rájöttem, hogy minden félelmem beigazolódott, mert annyira rágörcsöltem a kudarcokra, hogy aztán el is követtem a hibákat. Így aztán indokoltnak láttam a saját kis elméletemet. Ám miután erre rájöttem, és elkezdtem kizárni ezeket a gondolatokat, minden helyrejött. Elkezdtem tanulmányozni a különbözõ emberi viselkedésmintákat és mimikát, hogy megtanuljam, milyen jeleket adnak le az emberek a környezetemben. Utána már tudtam, hogy senki sem olyan magabiztos, mint az én gondoltam, mindenki fél valamitõl. És ez erõt adott, onnantól én már nem féltem. A pszichológus vagy pszichiáter max rávezethet dolgokra. A változást az embernek magának kell akarnia. A gyógyszerek egy dologra jók: hogy elzárják elõlünk a problémát, de attól az még nem fog megoldódni.
A kérdező hozzászólása: Járok , de nem ér semmit!
Gyógyszerek szerintem sem érnek sokat csupán az idegrendszered "tompítják", nekem is voltak ilyen problémáim, kb. 3-4 hete szûntek meg, elején gyógyszert szedtem, aztán jártam sokféle szakemberhez, stbstb, ismerkedtem interneten akik itt laktak ahol én, legalábbis a közelben, és akkor jóbarátságokat kötöttem velük.és igen amit elõzõ válaszoló is írt hogy magamba néztem rájöttem hogy nem ülhetek itt életem végéig , és hogy más is fél csak nem mutatja ki így, úgyhogy eldöntöttem nem érdekel mások véleménye, azóta újra járok iskolába, nem vágdosom a kezem, nem akarok meghalni, van barátnõm stb :) 15/F ( tudom nem nagy segítség, de talán mégis )
Téleg túl fiatal vagy ilyen problémákhoz. Sajnálak rajtam ezek a dolgok 24 éves koromba robantak ki miután kiruktak és sokáig nem találtam munkát. Visszont kitartás mert van kiút, csak ne mondogasd magadnak hogy mi a baj mert teljesen be fogod magadnak szugerálni. Nálam 3 év alatt elmúlt a dolog közben is voltak kifejezeten jó napjaim. Mindenkép mozdulj ki most korán sötétedik használd ki. Nekem sokat segitett mert nem láttam mások arcát és egyszercsak rájöttem hogy az emberek totál nem néznek villágosba se. Szerintem most rögtön vedd fel a telefont és hívj fel egy barátot, oszttársat és kérdezd meg mi van. Ne ülj a gép elött nem használ. Kitartást.
Meg tudlak érteni! Én most 18 éves vagyok, és már 4éve van agora fóbiám. Mostanra azért már-már tudom irányítani, de nem mindíg. Rengeteg orvosnál, psichológusnál, és szakembernél voltam már, de nem igazán segítettek. Az ember csak maga tud uralkodni rajta. A mai napig pl. ha megyek valahova, elötte nem tudok enni, ha mégis eszek akkor kihányom, folyton ideges vagyok amíg haza nem érek. Egész nap egyedül vagyok itthon, a rokonokon kívül senkivel nem társalgok. Szóval tényleg meg tudlak érteni! De azért csak fel a fejjel, és soha ne add fel, mindíg lesz valahogy! ;) :)

Miért jön mindenki ezzel a "nem éled ki majd magadat" szöveggel?

Úton-útfélen ezt hallom már, akkor, amikor el akarnak rángatni buliba, pedig nincs rá szükségem, amikor össze akarnak hozni egy n?vel, pedig nálam alapvet?, hogy én választom ki a n?t, aki tetszik nekem. Miért akarj mindenki jobban tudni, hogy nekem mi a jó? És f?leg, miért nézi ki magából a társadalom azt a férfit, aki nem arra hajt, hogy minél több n?vel szexeljen, hanem arra, hogy minél boldogabb legyen egy n?vel?

Legjobb válasz: ezek szerint nem a legjobb társadalomban élsz. én olyan emberekkel veszem magam körbe akik osztják többnyire az én álláspontom miszerint 1 nõvel boldogság stb_stb de ha próbálták is belém sulykolni a saját fasságukat, hogy buli, meg kiélés, meg 100nõ/nap akkor megmondtam nekik a magamét:) én kiéltem magam kis koromban a saját módomon.. bulik és csajok nélkül. sztem a gondok ott kezdõdnek, hogy az emberek a kis korukat sem élik ki mert túl korán kezdenek el "párt" (cöh.. szexpartnert) keresni ezzel túl hamar "nõnek" fel. mikor láttatok 11éves kissrácot önfeledten fogócskázni a suliban?... 10éve még talán.. de manapság a f*szukat méregetik, hogy vajon kitud-e elégíteni vele egy 13éves nem szûz lányt.:) na igen.. a probléma itt kezdõdik. vagy inkább az ilyen kölkök szüleinél.. elõször a gyerek kort éljük ki aztán éljük ki a szexuális vágyainkat.. és lépjünk be a "felnõttek" világába... ami úgy szar ahogy van:) a gyerek korom kiéltem mint egy igazi vásott kölyök.. komolyabban a másik nemmel pedig alig fél éve kezdtem el foglalkozni:) és még mindig nem akarok teljesen belépni a felnõttek gondokkal teli világába:) és soha nem is fogok teljesen:) amondó vagyok, hogy szard le a szuper haverjaidat akik ide-oda rángatnának.. inkább légy gyerek amíg még megteheted. amikor kis p*cs voltam engem is rángattak volna bulikba, meg "csajozni".. nagy ívben szartam az ilyesmire:) és nem hiszem, hogy bármibõl is kimaradtam... max 1-2 alkalmi, igénytelen, érzelem nélküli numera..:P az meg sosem hiányzott. 23/f

ezek szerint nem a legjobb társadalomban élsz. én olyan emberekkel veszem magam körbe akik osztják többnyire az én álláspontom miszerint 1 nõvel boldogság stb_stb de ha próbálták is belém sulykolni a saját fasságukat, hogy buli, meg kiélés, meg 100nõ/nap akkor megmondtam nekik a magamét:) én kiéltem magam kis koromban a saját módomon.. bulik és csajok nélkül. sztem a gondok ott kezdõdnek, hogy az emberek a kis korukat sem élik ki mert túl korán kezdenek el "párt" (cöh.. szexpartnert) keresni ezzel túl hamar "nõnek" fel. mikor láttatok 11éves kissrácot önfeledten fogócskázni a suliban?... 10éve még talán.. de manapság a f*szukat méregetik, hogy vajon kitud-e elégíteni vele egy 13éves nem szûz lányt.:) na igen.. a probléma itt kezdõdik. vagy inkább az ilyen kölkök szüleinél.. elõször a gyerek kort éljük ki aztán éljük ki a szexuális vágyainkat.. és lépjünk be a "felnõttek" világába... ami úgy szar ahogy van:) a gyerek korom kiéltem mint egy igazi vásott kölyök.. komolyabban a másik nemmel pedig alig fél éve kezdtem el foglalkozni:) és még mindig nem akarok teljesen belépni a felnõttek gondokkal teli világába:) és soha nem is fogok teljesen:) amondó vagyok, hogy szard le a szuper haverjaidat akik ide-oda rángatnának.. inkább légy gyerek amíg még megteheted. amikor kis p*cs voltam engem is rángattak volna bulikba, meg "csajozni".. nagy ívben szartam az ilyesmire:) és nem hiszem, hogy bármibõl is kimaradtam... max 1-2 alkalmi, igénytelen, érzelem nélküli numera..:P az meg sosem hiányzott. 23/f
Ha nincs kedved akkor ne menj ez egyértelmû, én is így tennék. Egyáltalán nem jársz bulizni? Nem feltétlenül kell csajokat felszedni. Én javarészt a barátaim miatt megyek mert tök jó érzés hogy mindenki együtt van és szórakozunk egy jót, plusz szeretek bulizni meg kicsit elengedni magam körül a gondokat. Sose úgy mentem buliba hogy na most akkor bepasizok vagy hasonló, anélkül is betalálnak..ami nem baj mert örülök ha bejövök valakinek de ne adná azonnal a tudtomra mit akar..na mindegy ez már más téma. Szóval ha nem akarsz menni akkor nem kell menned, menj oda ahol úgy gondolod jól is éreznéd magad. Barátaiddal beülni vhova beszélgetni, vagy amit szoktál még ezt már csak te tudod. Hú hogy hányszor mondják nekem hogy miért nem megyek csavarogni meg szórakozni...:/ Mintha az lenne a fiatalság lényege hogy éjjel nappal talpon legyek és kimerülésig szórakozzak. Kell nekem a nyugi is. Ahogy gondolom neked is megvannak a határaid, ezen nem is kell változtatni.
Igazság szerint, az lenne az arany középút, hogy el is mész a buliba, de tartod magad az elveidhez... Érted mire akarok kilyukadni? :)
Nem kell. De azért az ember társas lény. Csak nem vagy embergyûlölõ. Vannak nyugisabb társaságok is. De te tudod.
Akkor ne járj el sehova ennyi .... :) (én sem dohányzom de kibírom)
A kérdező hozzászólása: Jól van. :) Én meg nem bírom a dohányfüstöt. Ennyi.
Kérdezõ, én megértelek. Sajnos a válaszadók bizonyos hányada itt ugyanazt a böszme szellemiséget képviseli. Mert ugye aki nem bulizik, az mások szerint unalmas. Egy 50 km-es túra megtétele a barátokkal nyilván unalmas, mert az az sem bulizás. Szóval furcsa, õk hívnak minket begyöpösödöttnek, pedig valójában õk azok, mert nem tudják elképzelni, hogy nem csa a buli létezik, mint szórakozási forma. De ezt egy diszkósk.urva úgysem tudja soha elképzelni...
A kérdező hozzászólása: ma 18:02 Engem nem zavarna, ha nem próbálnának minden lehetõ eszközzel olyanná tenni, mint amilyenek õk maguk is.
hmm kirándulás..:) kár, hogy nem nagyon van rá "igény".. ha felhozza az ember az ötletet akkor lehurrogják vagy furán néznek rá:) vagy ami még rosszabb.. a monitort választják a természet helyett-.- ohh:( ui.: jogos.. könnyen papolok neked.. nem vagyok osztályba "kényszerítve" de voltam én is.. csak én a szûk baráti társaságot választottam inkább mint a bulizós nagy többséget:P kell neked is egy "menedék" hozzád hasonló haverokkal.
Hasonlóan vélekedek mint Te, bár már kicsit idõsebb vagyok. Régen ugyan én is eljártam diszkóba, hasonló helyekre és jól is éreztem magam, de nem a helyek hangulata, hanem inkább a társaság miatt akikkel mentem. Mára viszont megutáltam a diszkókat, mert egyszerûen a mai fiatalságnál az az életcélja, hogy buli-buli-buli. (Nem ide tartozik ezért zárójelben jegyzem csak meg, hogy tavaly volt a nekünk járó napilapban minden nap egy lány, akik jelentkeztek a megyei szépségversenyre. És kivétel nélkül mindegyiknél bemutatkozásánál a következõ volt: "hobbija: a bulizás". Teljesen kiakaszt ez a mentalitás, hogy lehet a bulizás hobbi? Na mindegy.) Mostanában inkább csöndes helyekre, éttermekbe járunk a barátaimmal, akik hasonlóan vélekednek a diszkókról mint jómagam. Eljárunk billiárdozni, koncertekre, színházba, kirándulni, stb. És mégis jól érezzük magunkat, szóval nem töltjük el unalmasan az életünket. A fõiskolai csoporttársaim többször is hívtak diszkóba, de mindig nem-et mondtam, mivel tudtam, hogy egy ilyen helyen nem érezném magam jól. Mégsem sértõdtek meg, hogy nem megyek velük. Ha nem akarsz menni akkor ne menj, de legyél kreatív olyan tekintetben, hogy akkor szervezel más programot velük, olyanokat amiket te is szeretsz.
A kérdező hozzászólása: A kocsmákban vágni lehet a füstöt.
Hali, Pubok, kocsmák nyugodtabb helyek szerintem, ott lehet dumálgatni.
A kérdező hozzászólása: Moszuke: Lehet, 23 évesen ezt könnyû elmondani, de 18 évesen még az ember bele van kényszerítve bizonyos közösségekbe, pl. egy iskolai osztályba.
A kérdező hozzászólása: Nyugisabb? Hol? Mert én bizony keresek ilyeneket, de eddig nem találtam.
A kérdező hozzászólása: ma 17:32 De pontosan errõl beszéltem: amiért az emberek buliba járnak, az nekem nem nyerõ. Voltam már. Mit láttam? Mindenki 120 dB-es zenének nevezett zörejre riszálta magát, ittak, lerészegedtek, cigiztek. 5 perc után ott is hagytam az egészet. Ezért kellene ilyen helyekre elmennem?
A kérdező hozzászólása: ma 17:29 1. Nem, õk nem öregek, velem egykorúak. 2. Te is pontosan azt a mentalitást képviseled, amirõl én itt beszéltem. Miért gondolja mindenki más azt, hogy jobban tudja, hogy nekem mi a jó, mint én magam? Errõl az unalmas dologról: lehet, valakinek szórakoztató, érdekes dolog a buli. Számomra nem. A kérdésem arra vonatkozott, hogy miért akar ennek az ellenekezõjérõl meggyõzni engem mindenki.
Egyszerûen azért, mert Õk is olyanok voltak, mint te, és azért mondják, mert mostmár öregek a bulizáshoz, pedig mostmár mennének. Ez az egy életed van. De ha te unalmasan akarod eltölteni, csak rajta.
A kérdező hozzászólása: ma 17:20 Bocs, de nem értem. :D Ha egészen egyszerûen nincsen indíttatásom arra, hogy buliba menjek, mert nem érzem ott jól magamat, és semmit sem tudok ott magammal kezdeni, meg az ott lévõ többi emberrel sem, akkor mi okom lenne oda elmenni?
Hmm. Én szeretek bulizni, de nem vagyok diszkós k*rva. Nálam a szórakozás nem csak a buli, pontosabban nem a buli az igazi szórakozás, az csak egy "kiegészítés". Én akkor szórakozok a legjobban ha a barátaimmal vagyok, vagy bármelyik szerettemmel. Elég csak sétálni egyet, csavarogni, beülni valahova beszélgetni, felmenni hozzájuk vagy hozzám és dumálni meg ilyenek. Ez valahogy személyesebb nekem mint egy buli. 18/l

Rendmániás vagyok? A férjemmel veszekszünk mert én mindig mondogatom hogy pakoljon el, segitsen takaritani, mosogatni, tartson rendet és hogy szerintem mindig van mit takaritani ö ezt nem igy látja, nálatok hogy van ez?

Amiota megvan a fiam 4honapos lassan azota méginkább kérem hogy segitsen takaritaNI MERT ellötte ithon voltam megcsináltam mindent neki nem sok jutott a takaritásbol csak a porszivozás és néha a mosogatás de amiota baba van kevesebb idöm és energiám van erre és talán mégjobban zavar ha nincs minden rendben vagy éppen nem jut idö valamit megcsinálni.Az meg a másik nagy gond hogy a látogatokat én szeretném elöre beprogramozni hogy mikor jönnek hogy addigra minden a helyén legyen mert én igy érzem jol magam,ö meg nem érti meg miért kell mindig takaritani és miért kell készülni ha jön valaki látogatoba.De én nem szeretek ugy vendégeket hogy nincs az a rend amit én elfogadhatonak tartok,ehez pedig az kell hogy tudjam pár nappal,héttel elöre mikor jön valaki és addigra igyekszem mindenz megcsinálni és ugy tervezni a dolgokat hogy tudjak készülni a fogadásukra.NÁLATOK HOGY VANNAK EZEK A DOLGOK???

Legjobb válasz: Szia! Olyan mintha minden sorodat én írtam volna. Kivéve hogy az én féjem mindent amit mondok meg is csinál. Én is rend és tisztaság mániás vagyok. És fõleg most hogy a lányom már mászik a földön. Amúgy a Czeizel doktor le is írta egy tanulmányában hogy a baba elsõ egy évében nagyon fontos a higiénia és a tisztaság, portalanítás, mert az allergiát így talán ki lehet küszöbölni. Persze nem szabad átesni a ló túloldalára. Régen három-négy naponta takarítottunk, most két naponta. Igen kell a gyereknek a kosz, de nem a mocsok. Két nap alatt bizony alaposan össze tud jönni a por, fõleg hogy magas földszinten lakunk. És hát nem röpködünk a lakásban. És nem értek egyet az elõttem szólóval. Ugyanis a férfinek is olyanok lesznek az igényei amilyeneket mi nõk teremtünk köréjük illetve amit tõlünk látnak. De azért mert õk dolgoznak még õk is ott élnek a lakásban. Én nem a cselédje vagyok a páromnak hanem a felesége! Vannak elvárásaim amikbõl nem engedek. Én is elfáradok a 24 órás anyaságban, fõzök, mosok, vasalok gyerekkel foglalkozom, stb... Néha puffog is a férjem hogy most volt takarítva de engem ez nem érdekel. Mivel beteg a gerincem és a csípõm ezért sajnos a proszívózást nem tudom megcsinálni. Illetve meg tudnám de akkor minimum egy napig nem tudnék lábra állni. Minden mást meg tudok és meg is csinálok. De amikor a párom itthon van akkor õ mosogat, õ melegíti meg a kaját és hozza be nekem. Én olyankor pihenek. Nekem ez meg jár és szükségem is van rá. De õ ezt nem parncsszóra teszi hanem mert szeret. Néha noszogatni kell a porszívózás miatt de mindíg megcsinálja. Úgyhogy azt tanácsolom ne engedj az elveidbõl és igenis segítsen neked is a párod. Ez a közös élet alapja. Nem a rabszolgaság!

Szia! Olyan mintha minden sorodat én írtam volna. Kivéve hogy az én féjem mindent amit mondok meg is csinál. Én is rend és tisztaság mániás vagyok. És fõleg most hogy a lányom már mászik a földön. Amúgy a Czeizel doktor le is írta egy tanulmányában hogy a baba elsõ egy évében nagyon fontos a higiénia és a tisztaság, portalanítás, mert az allergiát így talán ki lehet küszöbölni. Persze nem szabad átesni a ló túloldalára. Régen három-négy naponta takarítottunk, most két naponta. Igen kell a gyereknek a kosz, de nem a mocsok. Két nap alatt bizony alaposan össze tud jönni a por, fõleg hogy magas földszinten lakunk. És hát nem röpködünk a lakásban. És nem értek egyet az elõttem szólóval. Ugyanis a férfinek is olyanok lesznek az igényei amilyeneket mi nõk teremtünk köréjük illetve amit tõlünk látnak. De azért mert õk dolgoznak még õk is ott élnek a lakásban. Én nem a cselédje vagyok a páromnak hanem a felesége! Vannak elvárásaim amikbõl nem engedek. Én is elfáradok a 24 órás anyaságban, fõzök, mosok, vasalok gyerekkel foglalkozom, stb... Néha puffog is a férjem hogy most volt takarítva de engem ez nem érdekel. Mivel beteg a gerincem és a csípõm ezért sajnos a proszívózást nem tudom megcsinálni. Illetve meg tudnám de akkor minimum egy napig nem tudnék lábra állni. Minden mást meg tudok és meg is csinálok. De amikor a párom itthon van akkor õ mosogat, õ melegíti meg a kaját és hozza be nekem. Én olyankor pihenek. Nekem ez meg jár és szükségem is van rá. De õ ezt nem parncsszóra teszi hanem mert szeret. Néha noszogatni kell a porszívózás miatt de mindíg megcsinálja. Úgyhogy azt tanácsolom ne engedj az elveidbõl és igenis segítsen neked is a párod. Ez a közös élet alapja. Nem a rabszolgaság!
nalunk a ferjem a rendmanias, de megerti, hogy a hazimunkabol kell lefaragni, hogy legyen ido, és õ is besegít. mivel nem fõzök, könnyebb neki mosogatni peldaul, igy neki sem olyan megterhelo.
Én nem mondanám magam rendmániásnak, de teljesen úgy cselekszem, mint te. Fontos, hogy tudjam, mikor jön valaki, és ideges vagyok, kapkodom, hogy minden rendben legyen, mire jönnek és sütit is szoktam sütni erre az alkalomra. Ezt én is így tartom elfogadhatónak. A férjemmel viszont nem veszekszem ez miatt. Közülünk õ a rendszeretõbb, így igyekszem mindig rendben tartani a lakást -most már két gyerek mellett- viszont nagyon utálom, hogyha megjön, és elkezd mondjuk elpakolni valamit vagy morzsát lesöpörni az asztalról, mert akkor azt hiszem, hogy nem tartja elégnek, amit csinálok. Pedig nincs így, mert sosem tesz szóvá semmit, csak segíteni akar. Az a baj, hogy megfelelési kényszerem van, rájöttem:D Szerintem ez nálad is így van sorstárs:D:) ))
Nálunk én csinálok mindent, mert a férjem sokat dolgozik és ha végre itthon van velünk, azt szeretném, ha velünk lenne, és inkább a fiával foglalkozzon, mint a mosogatással. Ennyi jár neki, hisz õ tart el minket. Nálunk sincs az a makulátlan rend, de igyekszem mindig tisztaságot tartani, erre én is érzékenyebb lettem, mióta a fiam megszületett. Persze a férjemnek is van azért feladata: õ vásárol, mert nekem az még nehézkes babakocsival. Ha vendégek jönnek én is szeretem tudni elõre, hisz úgy kell készülni, de azért õk is megérhetik, ha például nem volt idõm lepakolni a szárítóról. Mindenképp beszélj errõl a férjeddel és adj neki feladatot. A pasik csak ebbõl értenek. Ha szeret, megérti, h egyedül nem bírod. Kitartás!
Szerintem takaritsal annyit, amennyit tudsz, birsz, es szukseget erzed. A ferjedet hagyjad ki a takaritasbol, gondolom dolgozik o is, es ha meg mondja is, hogy miert takaritasz annyit, akkor tenyleg miert? Ha te igy erzed magadat jol, akkor csinald, de ne a ferjedet "cseszegesd" ezzel. De miert kell hetekkel elobbre tudni, hogy valaki megy hozzatok? Ha ugyis mindig takaritasz, akkor mindig tisztasag van, akkor minek tudni, hogy mikor mennek a latogatok? Szerintem ne stresszeld magadat, de foleg ne a ferjedet. Es mi lesz, ha lesz meg gyereketek?
14:22-es vagyok Félreértettél, nem azt szeretném mondani hogy a cselédje vagyok.Besegít nekem amennyit csak tud.Nem tudom hogy a kérdezõnek a férje milyen munkát végez, az enyém kemény fizikai munkát napi 10-12 órában így nem is tud akkora rendetlenséget csinálni, mivel egész nap nincs otthon. Csak azt szerettem volna hangsúlyozni hogy nálunk ilyen a munkamegosztás. Én nem várom el tõle hogy segítsen, hiszen én sem tudok neki segíteni az õ munkájában, de igenis jól esik az embernek ha a párja megcsinál helyette dolgokat. Én csak azt mondom hogy ha nem azzal jövök mindennap h igenis segítsen, rájön magától is, és ez nem lesz vita tárgya a továbbiakban.

Mi van ebben az országban ezt nem hiszem el. Sorra tűnnek el az emberek? Már megint egy ember eltűnt? Nem gyanús senkinek ez a sok eltűnés?

http://velvet.hu/blogok/helyszinelo

Legjobb válasz: Aztán hogyan akarod megakadályozni higy valaki eltûnjön? Nem lehet mindenki mögé rendõrt állítani.Más országokban sokkal többen tûnnek el ez ami nálunk van nem sok.

Aztán hogyan akarod megakadályozni higy valaki eltûnjön? Nem lehet mindenki mögé rendõrt állítani.Más országokban sokkal többen tûnnek el ez ami nálunk van nem sok.
"édesapa azonosította a holttestet. Idegenkezûségre utaló nyom, adat nem merült fel." Azaz öngyilkos lett.
"Mondjuk úgy hogy több járõr járjon az úrcákon és több térfigyelõ kamerát helyezzenek el. [...]" Pár napja az egyik (törölt) kérdésben még azt ecsetelte a közösség, hogy egy diktaturikus rendõrállam felé haladunk a növekvõ létszám és erõsödõ kontroll miatt. Most akkor mi van? Ezt szerintem beszéljétek meg.
C=cigány nem tiltott szó mond ki büdös cigányok. Ennyi.
A C típusú állampolgárok növekedésével exponenciálisan növekedik a bûnelkövetések , gyilkosságok száma. Jobb ha hozzászokunk.
"Más országokban sokkal többen tûnnek el ez ami nálunk van nem sok." Egyetlen ember eltûnése is sok.
A kérdező hozzászólása: Tegnap azt a kis fiatal lányt találták meg.Most meg ez a férfi és még kitdja hányan...nem kellene már végre rendet tenni?
A konteo blogon a tiboru nevû fazon úgy becsüli, hogy a nyugati civiliizációs fokú világban évente 100 000-en tûnnek el úgy, hogy soha többé nem kerülnek elõ. Ennél jóval több eltûnés van, de azok valamilyen úton módon megoldódnak, például, hogy elõkerül az egyén, vagy a holttest esetleg 4 liternyi vére.
agyonverik õket as szórakozóhejen a biztonsági õrök
A kérdező hozzászólása: ma 21:09 Mondjuk úgy hogy több járõr járjon az úrcákon és több térfigyelõ kamerát helyezzenek el.Én régen jóval több járõrt láttam az utcákon, manapság már ali alig látni.Vagy akkor több kamerát helyezzenek fel bizonyos helyekre.Vagy pl a cigányokat rendfegyelmezzék meg.
A kérdező hozzászólása: Elsõ mond ki nyugodtan hogy büdös cigány, a cigány és a büdös szó sem tiltott...
Örökre megszûnnének az eltûnések, elrablások, az emberkereskedelem, stb., ha egy (most káromkodni fogok) diktatórikus, nagyon erõs kontrollal mûködõ hatalom alakulna ki, amely teljes mértékben és bizalommal támaszkodik a Rendõrségre. Ezen kívül (megint...) lehet, hogy a beültethetõ chip-ek sem lennének olyan rosszak.

A nagyajkaimon, ahol szőr nő, állandóan pattanás szerű göbök jelennek meg? Ahhoz hogy elmúljon, ki kell nyomni, és kijön belőle, egy kis fehér gömb, mint 1 pattanásból, utána vérzik, és el is tűnik, ezzel nem lenne baj, de jön ki új helyette.

Ez mi lehet? Már nem borotválom régóta, csak visszavágom a sz?rt, épp ezért. Minden kinyomkodás után Betadinnal lekenem ezeket a kis sz?rtüsz?gyulladásokat, de hogy szabaduljak meg t?lük végleg? Esetleg másnak volt már hasonló problémája?

Legjobb válasz: ööö nekem olyan szokott lenni amit nem lehet kinyomni és csak sokára múlik el. De nem mindig. Fogalmam sincs mitõl lehetnek ezek, de ha borotválkozol akkor nyilván attól, de mivel nem akkor passz, hordjál mindig pamut bugyit, mert a mûanyagba bepálik a bõr. Amúgy az is segíthet, ha nem nyomkodod, mert továbbterjeszted a fertõzést és begyullad a többi is. Próbáld ki, hogy nem piszkálod, de mindig áttörlöd az érintett részeket Betadine-al. És használj valami kíméletes intim mosakodót, lehet allergiás vagy valamelyik kemikáliára. Ha ez sem jön be akkor menj el dokihoz, nem-e valamilyen kismedencei fertõzés mellékhatása ez.

ööö nekem olyan szokott lenni amit nem lehet kinyomni és csak sokára múlik el. De nem mindig. Fogalmam sincs mitõl lehetnek ezek, de ha borotválkozol akkor nyilván attól, de mivel nem akkor passz, hordjál mindig pamut bugyit, mert a mûanyagba bepálik a bõr. Amúgy az is segíthet, ha nem nyomkodod, mert továbbterjeszted a fertõzést és begyullad a többi is. Próbáld ki, hogy nem piszkálod, de mindig áttörlöd az érintett részeket Betadine-al. És használj valami kíméletes intim mosakodót, lehet allergiás vagy valamelyik kemikáliára. Ha ez sem jön be akkor menj el dokihoz, nem-e valamilyen kismedencei fertõzés mellékhatása ez.
Mutasd meg dokinak.
A kérdező hozzászólása: Kedves utolsó válaszoló, köszi a tippet, használom a Betadint, plusz megspékeltem Sudocreammel és határozottan jobb lett. Intim mosót már rég nem használok, mert azok mindig problémát okoztak, a sima víz jobb.

Jogaosan zavar? Az egyik családtagom támasza én vagyok, nekem mesél el mindent. Ezzel nem mondom, hogy nincs gond, de kevésbé zavar, mint az, hogy úgy mesél el egy vitát, mintha ott és akkor velem is vitatkozna (E/2ben).

Mondtam neki, hogy legalább ezt ne tegye, de annyira meg tud sért?dni, hogy mért akarom én megváltoztatni ?t. Így beszél, nem tud mit csinálni vele. Az elmúlt 2-3 évben így hallgattam az elbeszéléseit, a nap 24 órájában, ami hazavágott kicsit. Én jogtalannak érzem ezt a reakciót. Vagy nincs igazam, nekem kéne még ezt is lenyelni?

Legjobb válasz: hat ez tenyleg fura. valoszinuleg igy tudja feldolgozni a tortenteket. probalj meg viccesen/kedvesen raszolni, vagy visszaszolni. (pl. nekem ugyan nem.) egyszer egy hires pszichologussal beszelgettem arrol hogy idonket igenis meg kell sertenunk embereket a sajat szabadsagunk erdekeben, persze nem onzoen es durvan. valoszinuleg (abszolut nem hibaztatlak!) ott rontottad el, hogy mar az elejen jelezned kellett volna, hogy ez igy neked nem jo, zavar, hogy igy beszel. (o meg most leht azt erzi, hogy ez eddig nem volt gond, es most hirtelen miert.) hat sok sikert!

hat ez tenyleg fura. valoszinuleg igy tudja feldolgozni a tortenteket. probalj meg viccesen/kedvesen raszolni, vagy visszaszolni. (pl. nekem ugyan nem.) egyszer egy hires pszichologussal beszelgettem arrol hogy idonket igenis meg kell sertenunk embereket a sajat szabadsagunk erdekeben, persze nem onzoen es durvan. valoszinuleg (abszolut nem hibaztatlak!) ott rontottad el, hogy mar az elejen jelezned kellett volna, hogy ez igy neked nem jo, zavar, hogy igy beszel. (o meg most leht azt erzi, hogy ez eddig nem volt gond, es most hirtelen miert.) hat sok sikert!
A kérdező hozzászólása: Nehéz ügy sajna :(. Ugye mégiscsak anyum, és volt, hogy szóltam, hogy a beszélgetéssel is hagyjon, olyankor a válasz az volt, hogy majd elfojtja és neki lesz komolyabb baja :P. Emiatt mindig bûntudatom volt ... mivel nem akartam ennek kitenni sem õt, se magam tûrtam .. de legaláb ezt megváltoztathatná a kedvemért :/. Vagy csak próbálná, de sosem törõdött vele, mikor mondtam, most pedig kiakadt, hogy hogy merészelek még ebbe is belekötni :P.
szoval az anyukad. hat igen, az anyukak ezt nagyon jol tudjak csinalni, ugy hivjak erzelmi terror. (tipikus: megbetegszem ha nem beszelem ki, te leszel az oka) ne dolj be neki. vagy nem is tudom. lesz ott siras mire kivivod a szabadsagod tenyleg. (miert nincsenek baratnoi, akikkel szepen kibeszelheti a gondjat? a lanya a lanya, eltert a szereptol, majdhogynem te patyolgatod ot, nem?)
van egy jo konyv, az a cime, hogy Emberi jatszmak (Eric Berne-tol) az talan tud par tanacsot adni. gyakorlatilag az emberek viselkedeserol szol, es azok feloldasarol, de olyan kis fantasztikusan van megirva, hogy kozben meg is szereted az embereket es meg is erted a problemajukat. szoval, ha van kedved, olvasd el!:)
A kérdező hozzászólása: Jól hangzik! Köszi! :)
Nincs kedve anyukádnak pszichológushoz fordulnia? Hiszen ha jól sejtem tényleg csak kibeszélni kívánja magát, ráadásul ha neki kizárólag ilyen indulatosan megy, még meg is lenne dicsérve, hogy nagyszerûen dolgozik a terápián.:) Talán ott kieresztené a gõzt, veled meg már kellemesebb beszélgetéseket ejtene.
A kérdező hozzászólása: Nem, sajna ez meg sem fordul a fejében, pedig sokszor mondtam már, hogy kérjen segítséget. Nem is igazán hisz a lelki problémák erõsségében, pedig szerintem az elmúlt 2 évben elég erõsen elment az életkedve :P. Azt mondja jó ez így neki, majd csak egyszer vége lesz.
Gondoltam, hogy ez neki "jó így", hiszen te ott vagy, és meghallgatod a kitöréseit.:p Talán ha valahogy eltávolodnál tõle, hogy sok a dolgod, sajnos ritkábban érsz rá, de továbbra is nagyon szereted, akkor hátha észrevenné, hogy más támaszt kell keresnie.
Nem célom, hogy megbántsam az Édesanyád, de tény, hogy Õ energiavámpír. Azokra mondják ezt aki minden gondját igyekszik rátolni egy másik - sokszor egy szeretett - emberre és a beszélgetések után az illetõ - esetünkben Te kimerültnek, fáradtnak érzi magát. Ezzel leveszi az energiáidat, bár így Õ sem oldotta meg a gondját miszerint kezelnie kéne azokat a helyzeteket amik kihozzák a sodrából. Jótanács: próbáld leszerelni amikor elkezdi ezeket mesélni, pl.menned kell sok a dolog, tanulnod kell ...stb. Ne félj Õ talál majd mást akivel ezt tegye. Ugyanis amíg rá nem jön, hogy amiken felhúzza magát idegileg azokat a bosszankodásokat inkább el kéne engednie addig ezt fogja csinálni. Ne légy áldozat, mert ezzel úgyse segítesz neki a Te energiáid meg totál lemerülnek.

14 hetes vagyok, 5, 0 lett a legutóbbi éhgyomri cukrom. A védőnő szerint ez nem jó, és egyáltalán ne egyek szénhidrátot. Tényleg ennyire vészes? De akkor miért nem küldött el diabetológiára?

Jól megijesztett!

Legjobb válasz: Dietetikus vagyok: Kicsit emelkedettebb ez az érték. DE ha ennyire aggódik a védõnõd miért nem mért egy vagy két kontrollt???? Ugyanis ez lehet egyedi eset is, lehet az elõzõ szénhidrát dúsabb nap eredménye. S ha úgy gondolja miért nem küld el már most egy terheléses vizsgálatra? Lényeg érdemes odafigyelned arra mit és mennyit eszel, amiket írtál indításnak egészen jó. Én beszélnék e helyedben az orvosommal ha van. Illetve nyaggasd a védõnõt,hogy mérjetek legalább 3 egymásutáni nap reggel éhgyomri cukrot. Nem tudom egyébként mikor és hogyan mérte ezt.

Dietetikus vagyok: Kicsit emelkedettebb ez az érték. DE ha ennyire aggódik a védõnõd miért nem mért egy vagy két kontrollt???? Ugyanis ez lehet egyedi eset is, lehet az elõzõ szénhidrát dúsabb nap eredménye. S ha úgy gondolja miért nem küld el már most egy terheléses vizsgálatra? Lényeg érdemes odafigyelned arra mit és mennyit eszel, amiket írtál indításnak egészen jó. Én beszélnék e helyedben az orvosommal ha van. Illetve nyaggasd a védõnõt, hogy mérjetek legalább 3 egymásutáni nap reggel éhgyomri cukrot. Nem tudom egyébként mikor és hogyan mérte ezt.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!