Találatok a következő kifejezésre: Ez a vagy a (28795 db)

-
A kérdező hozzászólása: Köszi

Hogy tálaljam ezt a vágyamat a barátomnak? 3asban szeretném, mégegy lánnyal

Legjobb válasz: Szerintem egyszerûen kérdezd meg hogy õt izgatja-e a gondolat. (23,F) KG

Szerintem egyszerûen kérdezd meg hogy õt izgatja-e a gondolat. (23, F) KG
én már többször felhoztam ezt a témát a páromnak.néha konkrétan kijelentettem hogy szívesen bevennék még valakit a szexbe, és volt hogy csak célozgattam rá, de süket fülekre találtam.õt nem érdekli a dolog, nem akar osztozkodni rajtam, és csak velem akar szexet. 22/N
sztem ez nem egyértelmû h egy fiú mindenáron 3asban akarja. én barátom is csinálta már, nem velem, de neki akkor nemvolt annyira maradandó élmény. rákérdeztem nemrég, h benne lenne e mégeccer egy ilyenbe, nem kötötte ki h egyértelmûen nem, de annyira nemis hozta lázba a dolog...
Attól is függ, hogy ki a 3. személy. De ha jó a 3. személy akkor szerintem nem fog ellenkezni, akkor sem ha neki nem szerepel a vágyai között a dolog.. Ha te akarod és a 3. személy is szimpi akkor miért ne.. Szerintem.. (23/F) KG (A kérdezõk értékeljék a válaszaim)
Ezt most komolyan kérdezed? Szerintem a lábad nyomát is megcsókolja, bárhogy mondod el neki...:) ) Vmikor petting elején vesd fel, õt nem izgatná-e a gondolat, h két lányt kényeztethetne, és fordítva.
annak volt igaza, aki azt írta, hogy "a lábad nyomát is megcsókolná" Nekem (16/F) is nagy vágyam, hogy 2 csajjal csináljam! Hát még ha az egyik a barátnõm!!! :D álom lenne, remélem teljesül...
Én is szeretném ezt a dolgot, de az én páromat se hozza tûzbe... :( Sztem nálunk ez az Õ szégyenlõssége miatt van... :(
viccelsz? azért nem tett ilyen utalást mert tisztel téged és nem akar megbántani h egy másik lányt akar de te ezt nyugodtan hozd fel neki a férfiak nagy álma ez mert gondolj csak bele ha azt mondtad vna neki h két pasival akarod attól féltékeny lenne de ettõl nem lesz tuti!!!!!!
A kérdező hozzászólása: de õ sose tett ilyesféle utalást :S félek, h hülyének nézne, v rosszra gondolna, h õ nemtud kielégiteni, v iylesmi
Elõzõ 22:20 vok... 22/L

Érdekel az újságírás, nem ez a vágyam, de mint mellékállásként érdekelne. Hogyan próbálhatnám ki magam? 18/l

Legjobb válasz: Schatzi, nyilvan ugy hogy irsz valamit, azt elkuldod ujsagoknak es vagy lehozzak vagy nem. Hogy mashogy?

Schatzi, nyilvan ugy hogy irsz valamit, azt elkuldod ujsagoknak es vagy lehozzak vagy nem. Hogy mashogy?
A kérdező hozzászólása: De milyen újságoknak? A suli újságokba már írtam..
:DDDD attol fugg persze milyen temaban irsz, ha valami nagyon komolyat szursz akkor nepszabadsag, magyar nemzet, amugy meg lehet index.hu, origo.hu, barmilyen netes felulet amit sokan olvasnak, akar blogok is ahol szoktak lenni vendegirok. a suliujsagba meg mindenki irhat, az nem egy szint:D tessek, itt van millio lehetoseg meg otlet: http://www.kfki.hu/library/ujsag/
A kérdező hozzászólása: Ezzel tisztában ezért is kérdeztem, hogy milyen "elõkelõbb" újságok vannak:)
ez hanyadik ilyen jellegû kérdés ma már? :D
Én úgy tapasztaltam, h nem igazán. Mostanában már kevesebbet próbálkozom, mint régen, és hamarabb rájövök, h nem kellek az aktuálisan kiszemelt lánynak. Teljesen feladni mégse vagyok képes, pedig a lelkem mélyén tudom, h úgyse fogok kelleni soha senkinek.
Pont azért vágyik mert mert még nem volt kapcsolata. Mindig az után vágyakozik az ember (az állatok is? o.O) amije nincsen.
Ki lehet, csak nehéz.

Beteges, ha sok cselekvést azért végzek el (vagy éppen nem végezhetek el), mert azt hiszem, hogy ezzel befolyással vagyok a jövőmre?

Gyerekkorom óta van egy problémám. Ha valamit nagyon szeretnék, akkor úgymond kínzom magam. Kitalálok dolgokat, amiket nem tehetek meg, illetve amiket meg kell tennem. Például nagyon jó jegy kellett, akkor kitaláltam, hogy akármennyire is fáradt vagyok, nem ülök le a buszon. Vagy például mindennap kétszer le kellett zuhanyoznom, amikot a tesóm bukásra állt egy tantárgyból.(egyébként nem szeretek zuhanyozni) Vagy nagyon szerettem volna, ha sikerül a forgalmi vizsgám, ezért nem kötöttem össze a hajamat, amíg tanultam vezetni (pedig utálom kibontva). Vannak visszatér? dolgok is. Ha nem annyira fontos dolgot szeretnék elérni, akkor "csak" olyanokat találok ki, hogy felkelés után 10-szer kopognom kell az asztalon, vagy a kávémat pontosan 19-szer megkervnem. És azt gondolom, hogy ezekkel be tudom folyásolni a jöv?met. És egyre több ilyen "stikkem" lesz. Most például egy fontos kérdésre várt válasz miatt (szerelmi kérdés) édességtilalmat vezettem be, nem maszturbálok, pedig nagyon kívánom. Kitaláltam, hogy tangát kell hordanom, pedig utálom azt is, meert úgy gondolom, hogy így olyan választ kapok, amit szeretnék. Ez már beteges? Ezzel elmenjek orvoshoz? VAgy próbáljam leszoktatni magam?

Legjobb válasz: Nem beszólásképpen írom,de ez valamiféle kényszeres cselekvések sorozata,én mindenképpen orvost ajánlom,mielõtt eldurvul és esetleg az egész napod és életed efféle "stikkekbõl" fog állni.

Nem beszólásképpen írom, de ez valamiféle kényszeres cselekvések sorozata, én mindenképpen orvost ajánlom, mielõtt eldurvul és esetleg az egész napod és életed efféle "stikkekbõl" fog állni.
Még csak nem is beteg:D
Ez egy betegség.Nem tudom láttad -e a Tök alós 2 Európai turné címû filmet.Igaz az eg yvígjáték, de ott a fõhõs egy ilyen kényszercselekvési problémákkal küdõ lányba szeretett bele.
Úgy gondolom, áldozatot akarsz hozni a cél elérése érdekében. De a fent leírt "áldozatok" értelmetlennek tünnek számomra. Talán célszerûbb lenne a cél elérése érdekében lényegesebb áldozatokat hozni. Például a szerelmi kérdésben kedvesnek és figyelmesnek lenni a szerelmedhez. A jó vizsga érdekében többet gyakorolni, a tesód jó jegye érdekében segíteni neki tanulni. stb. Így értelmet nyer az áldozatod. Ténylegesen befolyásolni fogod a jövõdet, nem csak a sültcsirkét várod. Gondold meg!
Egyértelmûen betegség, fordulj pszichológushoz. Lehet, hogy elmúlik magától, de az is lehet, hogy fokozódni fog, és 1-2 év múlva annyira eldurvul, hogy ez irányítja az életedet. Egy ismerõsömnél pl. tudathasadásba fordult, állandóan kukorékolnia kellett (nyilvános helyen is), mert úgy gondolta, hogy a világ elpusztul, ha õ ott és akkor nem kukorékol. Viccesnek tûnik, de emiatt kellett neki otthagyni az egyetemet.
Ja persze, tömjük egybõl gyógyszerrel.. Az mindent megold ám!
Ez a kényszerbetegség, menj pszichiáterhez, mert egyre több ilyened lesz, és egyszer csak azt veszed észre, fél napod ezzel tellik hogy 19x keverem balra, aztán jobbra, aztán kopogtatok, dobbantok, kacsintok.... stb. Lehet hogy gyenge nyugtató is jó lenne.
Ugyan már ebben semmi beteges nincsen! Csak az mondja aki világ életeben teljesen unalmasan és átlagosan élt. Ne is figyelj rájuk! Nekem is voltak ilyen hülyeségeim! Gyerek és tinikoromban. Gyerekkoromban mindig át kellett lépnem az összes repedést a járdán és nem érdekelt, hogy hányX szóltak rám, hogy közlekedjek rendesen. Tinikoromban inkább ezek az apróságok, amiket írtál, a kopogtatás, valamilyen cselekvésnek a számolása, pl. a te kávékeverésed. Ez egyáltalán nem beteges, levezet vele az ember valami belsõ feszültséget. Van aki a kezét vágdossa, van aki próbál acélbetétes bakancsban úgy járni mint ha balerinacipõ lenne a lábán. Mindenkinek vannak stikkjei. Csak tudatosítsd magadban, hogy ha túlzásba esel és ezt tudod is magadról az már betegesnek számít. Szóval az addig oké, hogy tudat alatt te tudod, hogy ha valami rossz történik veled, jön majd valami jó is, ezért elviseled a tangát. Ebben még nincs semmi beteges. Az lenne az ha mondjuk tûket raknál bele, vagy hasonló. Szóval ne aggódj, ilyen kis hülyeségekkel még szoktatod is magad az új dolgokhoz. Biztos idõvel el fogod ezeket hagyni, most 20 éves vagyok és ezeket a stikkeket már rég elhagytam. Mostanában új szenvedélyem van, ha éppen nincs mi lekösse a figyelmemet számolok. Ablakokat, lábakat, fejeket, csíkokat a falon. Legalább tornáztatom az agyam:)
Én is csináltam már ilyesmit, nincs ebben beteges, inkább játék, az ember a saját határait, kitartását teszteli vele. Amíg ártalmatlan dolgokra kényszeríted magad, nem lehet tõle az égvilágon semmi bajod, sõt az akaraterõt kifejezetten fejlesztik ezek a magadnak tett apró ígéretek. Esetleg továbbfejleszthetnéd azzal, hogy olyan dolgokra veszed rá magad, aminek haszna is van. Tangabugyi helyett pl. megtanulhatnál naponta 10 olasz szót, vagy futhatnál hetente 10 kilómétert.
nem tömni... de néha nincs más választás...
Lehet, hogy csak babonás vagy.

Babát szeretnék! Mit tegyek, hogy csillapítsam ezt a vágyat?

20 éves vagyok, de meg?rülök, olyan csillapíthatatlan vágyat érzek, hogy legyen egy kisbabám. Tanfolyamra járok, mellette dolgozom. Még egy pár évet várni akarok vele. Volt már valaki ilyen érzelmi hullámvölgyben? Ti mit tanácsoltok?

Legjobb válasz: Sajnos nagy okosságot nem tudok mondani. Teljes mértékben ebben a helyzetben vagyok, amiben te. Már 1 éve ezzel a vággyal "küzködöm". Néha csillapodik egy kicsit, alábbhagy, aztán ismét kezdõdik elölrõl ez az egész. Tanácsolni nem tudok semmit, kitartás! 22/N

Sajnos nagy okosságot nem tudok mondani. Teljes mértékben ebben a helyzetben vagyok, amiben te. Már 1 éve ezzel a vággyal "küzködöm". Néha csillapodik egy kicsit, alábbhagy, aztán ismét kezdõdik elölrõl ez az egész. Tanácsolni nem tudok semmit, kitartás! 22/N
Sajnos ez hormonális. Ha egyszer beindul akkor ez elkísér amíg nem lesz gyermeked. Nekem 23 éves korom környékén ütött be ez az érzés és 27 évesen szültem. Férjet kéne találni, aki szeretne szintén gyermeket, ez is eltarthat jó pár évig még.
A kérdező hozzászólása: A párommal 2 éve vagyunk együtt, együtt élünk, a szüleivel. Külön költözni nem szeretnénk, tökéletes az összhang, mindenkinek meg van a kis magánszférája (jó a ház eloszlása:D) A párom azt mondja, még kb 1 évet várna a dologgal, én is várni akarok, de valahol legbelül mégsem tudok, teljesen türelmetlen vagyok. Nem tudom magam megérteni, néha azt hiszem, megõrültem.
próbáld kihasználni ezt az idõt arra, hogy készülsz a gyermek fogadtatására.:) addig is próbálj pozitívan gondolni a dologra olvasgass könyveket. szerintem segít benne, ha tudsz valakivel ilyenekrõl beszélni. ha párod nyitott a témában, akkor vele beszélgethetnétek ilyenekrõl részletesen, minél mélyebben.:) mindig vannak részletek és apróságok, amiket még nem tud az ember a másikról és érdemes még elõtte rájönni..:D
Én is így vagyok vele de amikor teherbe estem akkor abbamaradt ez a vágyérzet de a terhesség a 11 héten elhalt most meg még rosszabb a helyzet de a páromnak nem merem elmondani hogy mit érzek totál hülyének nézne. ( 3 hete volt a terhességmegszakítás) Én nagyon szeretnék babát de félek hogy megtörténik ugyanaz mint az elsõvel.
Én teljes mértékben így vagyok már két éve és a dolog csak fokozódik. Nekem már nem kell sokat várnom, márciusban abbahagyom a gyógyszert és 2-3hónap múlva már próbálkozunk, de még ez is egy örökkévalóságnak tûnik. Erre nincs gyógyír, addig fogod ezt érezni, míg anya nem leszel. A hormonok ilyenek.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az eddigi válaszokat! :) Tegnap jól összevesztünk a párommal ezen, hogy neki már elege van ebbõl a témából, jó lenne hanyagolni. Érdekes, mert eddig egész jól elbeszélgettünk ezekrõl a dolgokról. Nos nem tudom, mi lesz, és hogyan, de engem már szó szerint kínoz, mert ha nem is beszélek róla, de éjjel már ezzel álmodok... Megbuggyantam :)

Ez most nyílt kapcsolat vagy csak lazább kapcsolat? Kapcsolat ez egyáltalán? Vagy a szeretőjének akar?

Szakított velem a párom. 5 hónapnyi távkapcsolat után. Mondván, hogy szeretne most a munkájára és a sulik befejezésére koncentrálni. Egyedül akar lenni kicsit. De azt mondja, tartani akarja velem a kapcsolatot napi szinten (MSN). Szeretne velem találkozni is, bár ritkábban, mint eddig. És hogy a szex el?l sem zárkózik el.

Legjobb válasz: Utolsónak. Jó, hogy ezt leírtad, de nem, nem ebbõl áll egy szeretetkapcs. Nyilván te sem arra gondoltál, hogy kizárólag magával foglalkozik, tudom, de gondolj bele: távkapcsolatban élnek. Hiányt kellene éreznie a fiúnak- ha szereti-nem azt, hogy még ennél is több levegõt akar... Egyébként egyetértek veled.

Utolsónak. Jó, hogy ezt leírtad, de nem, nem ebbõl áll egy szeretetkapcs. Nyilván te sem arra gondoltál, hogy kizárólag magával foglalkozik, tudom, de gondolj bele: távkapcsolatban élnek. Hiányt kellene éreznie a fiúnak- ha szereti-nem azt, hogy még ennél is több levegõt akar... Egyébként egyetértek veled.
A kérdező hozzászólása: Természetesen én is mennék hozzá...de nem tudom, akarja-e.
Utolsónak, utolsó mondatra: ha azt érzed, hogy nem utazol a kedvesedért, csak egyedül ülnél egy szobában, akkor nem vágysz rá. Tehát..? :)
"...távkapcsolatban élnek. Hiányt kellene éreznie a fiúnak- ha szereti-nem azt, hogy még ennél is több levegõt akar.." nemigazán. Ez nem így mûködik. Akkor tudná érezni a hiányát, ha unatkozna. Ha nem unatkoik, mert van munka, iskola, (meg szerintem minden este msn, és/vagy telefon), akkor ki van töltve az ideje és csak azt érzi, hogy már megint nem tudott leülni egy percre se, hogy magával foglalkozzon. Személyes tapasztalatból mondom, hogy távkapcsolat ebbõl a szempontból még rosszabb, mert elvárt az embertõl (a saját maga és a másik részérõl is, hiszen ez párkapcsolat és szeretik egymást), hogy amikor lehet, akkor találkozzanak. De közben az ember a háta közepére sem kívánja az utazást és csak azt érzi, hogy semmi mást nem szeretne, csak egyedül ülni egy szobában.
A kérdező hozzászólása: Hát ez az...Heti 1 napra taliztunk legtöbbször. Volt, hogy még 24 óra sem volt. Kapott bõven mozgásteret. Ezért furcsállom, hogy még ezen is lazítani akar. Havi 1-2 napra, úgy, hogy nem is alszik nálam, csak összefutunk pár órára. Nem is kérte, hogy én menjek, azt mondta majd jön õ. Ami ugye nem kevés pénz útiköltségben (160 km). Ezért gondolom, hogy még nincs veszve minden. És az is fura, hogy azt mondta, fizeti a fogamzásgátlóm felét (most kezdem el szedni). Ha véglegesnek gondolná a szakítást, minek fizetné???
nem tetted mar fel ezt a kerdest tegnap?? Egy uilyen kerdesre valaszoltam...olvass kicsit vissza.
akkor egy ellenvélemény. A nõk közül csak rendkívül kevesen képesek felfogni azt az alapigazságot, hogy egy férfi számára a partnerükkel foglalkozni nem pihenés. Az feladat. Igaz, hogy másmilyen, mint pondjuk a munka meg a tanulás, de akkor is feladat. A tipikus férfi pihenés az, amikor pl. üveges szemekkel bámulja (kapcsolgatja) a tévét. Csak ilyen helyzetekben képes egy férfi agya pihenni, regenerálódni. Erre még az alvás sem alkalmas, csak az "önmagába forduló" tevékenységek. Persze meg lehet erõszakolni a természetet, de annak mindíg ára van. Szerintem veletek azt történt, hogy nem volt ideje ilyen tevékenységeket végezni. Munka-suli-te. Ennyibõl állt az élete. Mivel nem tudott magával foglalkozni, így besokalt. Biztos vagyok benne, hogy szeret, mert ha nem szeretne, akkor nagyon keményen bemondta volna az unalmast. Ettöl függetlenül nem biztos, hogy helyre lehet hozni a dolgot. Jobb lesz, ha egy életre megtanulod, hogy egy férfinek teret kell adni. Amikor pl. megjön a munkából és kapsz két puszit, majd beveti magát a számítógép mögé 1-2 órára, az nem azért van, mert nem szeret, hanem azért, mert szüksége van rá. E nélkül nem tud mûködni. Ha nem mész bele, akkor biztosan vége. Ha belemész, akkor sem biztos, hogy van visszaút.
Nézd, akáérmitõl fél, az õ viselkedése meg a férfias stílus az kettõ. Hímnemû létére. Te kézzel-lábbal megpróbálod megérteni õt, aki viszont a saját bonyi érzéseivel van elfoglalva folyvást. Hol kapsz Te tõle olyat, ami neked jó? Egy hónap alatt elmúlik a vágyad felé, de ha ezt hagyod, akkor meg is érdemled õt... Több járna Neked- de ahhoz magadon kell változtatnod. Hogy õ mennyit szerencsétlenkedik, az legyen az õ baja. Ha látja, hogy nincs több energiád, idõd a hülyeségeire és beújítottál mást, ne félj, kiderül, mennyire szeretett, vagy csak mondta. Uccsó voltam.
A kérdező hozzászólása: Egyik héten hiányzok neki és bár nem tervezte, mégis eljön hozzám, aztán meg hetekig nem akar látni. Mindeközben azt mondja szeret. És hogy bizonytalan az érzéseiben. Ezt be is ismeri. Ezzel teljesen összezavar. Hétrõl hétre változik a kapcsolatunkhoz való hozzáállása. Egyik héten akarja, a másikon nem. Egyik héten lát esélyt, másik héten nem. Egyik héten hiányzom, másikon nem. De végig azt mondja szeret. Hogy lehet vki ennyire bizonytalan??? Vagy én vagyok túl határozott és ettõl bizonytalanodott el? Szerintem fél...fél elkötelezõdni. Fél belém szeretni (ezt mondta is).
Elõre nehar a rossz hírért: de ha valaki akar a másiktól valamit, illetve szereti és HIÁNYZIK neki, akkor nem így viselkedik-ezt Te is érzed... Az, hogy a barátodnak vélhetõen nincs mersze az arcodba mondani, hogy legyen vége teljesen, hanem "megszabadulni" a kapcsolatotoktól is úgy akar, hogy az számára is fokozatos legyen, ne hirtelen- a megszokás miatt- az nem férfias. Kérdés önmagadhoz. nem érdemelsz Te véletlenül meg egy olyat, aki szeret..? Kitartást! :)
A kérdező hozzászólása: De igen, csak azóta van újabb fejlemény és még inkább összezavar, hogy most akkor mi van??? Egyre kevésbé érzem azt, hogy komoly volt ez a szakítani akarás, hogy ilyen kijelentései vannak. Vagy csak én reménykedek túlzottan? Én akarok többet kihozni a dologból?
Tudod távkapcsolat esetén inkább ujjongania kéne örömében, ha láthat...Leírom nyersen, ha nem baj. Szerintem:Szakított veled, mert a szerelmedre nem, de a testedre igényt tart.Testi vonzódásnál több nincs benne.Persze, hogy azt mondta, hogy nem keres mást, legalábbis a tudtoddal nem.Annyi az egész, hogy csak hazudik, megpróbál kelepcébe csalni, vigyázz vele...Nem pihenõt akar, hanem lóbálni a szerszámát jobbról balra... Én már csak tudom, én is ugyanezt tettem anno.Én sem tartottam elképzelhetetlennek a késõbbi kapcsolatot, de ezek csak ürs szavak, hogy maradjon benned valamennyi remény...Ne higgy neki, nagyon rá fogsz fázni!!!Én ezzel a stílusommal már egy családot (a sajátom) tönkretettem!

Hogy vannak ezek a dolgok a lányoknál? Ha egy fiú feltesz itt egy kérdést, hogy zavar-e titeket, hogy alacsony 167 cm vagyok, zavar-e titeket, hogy nagy az orrom, nincs autóm stb és akkor mindig az jön, hogy igen, DE?

Zavar, de a barátnőim mind mások. Nekik mindig alacsony, nagy orrú, szegény, lusta pasijuk van (hát hogyne). Miért reagál a legtöbb mindig így? Vagy a másik ha megkérdi a kérdező, hogy zavarna e titeket ha a pasitok 167 centis lenne? Ilyenkor 10 ből 8 leírja, hogy nem, pont jó magasság (haha), de nincs esélyed, mert van pasim és 185 centis. Ezt mire lehet ilyenkor vélni? Elhárító mechanizmus, holott a kérdező nem is kezdeményezett? ,,én 160vagyok,de engem pl nagyon zavar,lehet ez nálam fóbia:D nem tudok olyankor igazán férfiként tekinteni az illetőre.tudom,h ez beteges:D a barátnőimet viszont egyáltalán nem érdekli a magasság:)" Mindig az adott lány válaszoló a más, a tökéletes, a barátnők meg mindig mások. Pedig szerintem a legtöbb lány egy húron pendül, helyes pasi kell, ne legyen templom egere, okos legyen stb. Aztán a válaszok 90% a mindig arról szól, hogy a válaszadónak nem kell vonzó srác, elég ha csak nem annyira gnóm, nem annyira alacsony (165 pont jó szerintük-vicc) stb.

Legjobb válasz: Ezek csak vigasztaló szavak, amikor ilyeneket írnak. Én valóban rettenetesen ronda, ocsmány, dagadt és alacsony srác vagyok, nem is akart velem még egy lány sem randizni sem, pedig nem keveset próbálkoztam már.

Ezek csak vigasztaló szavak, amikor ilyeneket írnak. Én valóban rettenetesen ronda, ocsmány, dagadt és alacsony srác vagyok, nem is akart velem még egy lány sem randizni sem, pedig nem keveset próbálkoztam már.
A kérdező hozzászólása: Valahogyan nekem is ez volt az elsõ ami beugrott kedves elsõ kommentelõ, hogy ez vigazstalásra irányul, hogy Õ más lány, mint a többi. És ilyen lányt keress a való életben is (csak ugye az 100 ból 1), persze ugyanakkor hozzáteszi, hogy nehogy rámozdulj, mert azért titkon benne is ott van, hogy helyes pasi a célpont.
Igen minden bizonnyal sokan csak biztató szavakat próbálnak írni, de ugye tudjuk hogy mindig vannak kivételek... Mindenki máshogy látja hogy mi a szép és mi a jó. Ha valakinek nincs elég önbizalma lehet akárhány centi nem fog kelleni senkinek. 23/L
Ez nem az önbizalom, hanem a kinézet függvénye.
láttam én már olyan embert is aki nem volt a legszebb és mégis olyan kiállása volt hogy simán talált magának párt. szóval igenis sokat számít az önbizalom.
AZ átlagos embereknek talán számít az önbizalom, az olyan ocsmányságoknak mint én, már nem, mivel olyan ronda vagyok, hogy nincs az a lány, aki vonzódni tudna hozzám.
A kérdező hozzászólása: Utolsó, lehet kishitû vagy és sok lénynak bejösz.

172 cm magas vagyok 25 éves és 53 kiló. Szerintetek sovány vagyok vagy megfelelő ez a testsúly a koromhoz és a magasságomhoz?

Legjobb válasz: 17,92 a testtömegindexed. ez egy kicsit kevesebb, mint az elfogadott minimum, azaz elvileg enyhén alultáplált vagy. ám mivel minden ember különbözõ, egyedi, így nem hiszem, hogy ez probléma lenne, hogyha jól érzed így magad.

17, 92 a testtömegindexed. ez egy kicsit kevesebb, mint az elfogadott minimum, azaz elvileg enyhén alultáplált vagy. ám mivel minden ember különbözõ, egyedi, így nem hiszem, hogy ez probléma lenne, hogyha jól érzed így magad.
Ha pasi vagy akkor mindenképp

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!