Találatok a következő kifejezésre: Etikusabb / a (3 db)

A kkv-k mennyivel etikusabbak a multiknál, ha ők is foglalkoztatnak feketén, túlóradíj nincs, stb. Ezt a réteget érné meg felfuttatni?

Legjobb válasz: Nem vagyok túlságosan tájékozott a témában de ha a kkv-k futnának fel akkor nem egy szûk külföldi multitulajdonosi kör kapná azt a rengeteg pénzt amit itt bezsebel hanem a magyar emberek és ez magában elegendõ ok arra h a kkv-k fussanak fel.

Nem vagyok túlságosan tájékozott a témában de ha a kkv-k futnának fel akkor nem egy szûk külföldi multitulajdonosi kör kapná azt a rengeteg pénzt amit itt bezsebel hanem a magyar emberek és ez magában elegendõ ok arra h a kkv-k fussanak fel.
OMG 17:49 te mekkora egy féreg vagy
Köztudott, hogy a kkv-k sokkal durvábban sérteni szokták az adózási szabályokat és a munka törvénykönyvét, mint a nagy cégek. A legdurvábbak ebbõl a szempontból a kis családi vállalkozások, ahol gyakori, hogy a külsõs rabszolgákat szabálytalanul és változó munkaidõben dolgoztatják, se a munkaidõ, se a munkakör, se a fizetés nem biztos, hanem egyfolytában változik.
"OMG 17:49 te mekkora egy féreg vagy" Köszönöm a korrekt, tudományos ellenérvelést, sokat tanultam belõle :) )))
Akik ezt szajkózzák valamiért azt hiszik, hogyha Demján Sándor vesz egy új Jachtot az Adrián, az sokkal jobb Magyarországnak, mintha Bill Gates venne egy új Jachtot a Karib-tengeren. És lássuk be annyiban igazuk van, hogy az Adria közelebb van.
"Pedig mostanában annyira hangzatos dolog a kkv-k támogatását szajkózni, de többségük a multinál nem különb." A multik is gyakran sértik a törvényt, de ritkábban, mint a kkv-k, mert ahhoz, hogy állami támogatásokat nyerjenek el, sok ellenõrzésen kell átesniük. Ahhoz meg hozzá kell szokni, hogy a parasztok kedvéért el kell darálni azt a mantrát, hogy "akákávéketkelltámogatni", mert ez a divat, aki nem ezt mondja, azt lehörgik. Szóval azt kell mondani, amit a parasztok hallani akarnak, de persze nem kell azt csinálni. Ez a politika dolga. Egyébként ez régen is így volt, az elmúlt 15-20 évben az ÖSSZES politikai párt programja tele volt azzal, hogy a kkv-ket így-úgy-amúgy agyontámogatjuk, mert õk a nemzet gerince, meg agya, meg vére, meg vastartaléka, meg mittudoménmije.
A kérdező hozzászólása: 17:36: Nahát, akkor úgy látszik, nem csak én gondolom így. Pedig mostanában annyira hangzatos dolog a kkv-k támogatását szajkózni, de többségük a multinál nem különb. Az pedig, hogy ki sunnyogja el az adóforintjainkat, olyannyira mind1.
20:22 A XXI. században élünk. Nem a virágláda-készítés, a fröccsöntés és a lángossütés a húzóágazat, hanem a mikroelektronikai ipar, az automatizálás-technika, a jármûgyártás, a gépipar stb. Ezeknek nagyok a jellegzetes üzemméreteik és még nagyobb a tõkeigényük. Vagyis Magyarország versenyképességét már soha sem fogják 3-4 fõs cégek javítani. Az egy másik évszázad volt. Magyarország nem akkor fogja megközelíteni a nyugat-európai szintet, ha megint tele lesz fröccsöntõ kisiparosokkal, akik a garázsban szappantartókat és fogkeféket fusiznak, mert ezeket nagyüzemek gyártják Kínában. Magyarország akkor kezdene felzárkózni, ha ugyanolyan sok autógyár, szerszámgépgyár és híradástechnikai gyár, komputergyár stb. lenne itt is, mint nyugaton. Néhány kis cégre is szükség van, de nem ám kisiparosokra és kistermelõkre, hanem kis létszámíú, de nagy értéket termelõ szoftvercégekre és k+f cégekre. Ez a reális elképzelés a jövõrõl. Az, hogy a "multik helyett" Kert-Magyarországot csinálunk, meg lángossütõk és gyertyaöntõk országát, az egy olyan elképzelés, ami gondolkodó emberek számára utoljára 1930 körül lehetett vonzó, de akkor sem volt túl elõremutató, 2010-ben pedig úgyszólván hihetetlen, hogy még mindig felmerül.
"Valami állat kitalálta a GDP t, csak azt nem közlik hogy a GDP nk nek a 45% be sem folyik és nem alakul át a költségvetéssé csak az 55% a! " Ne haragudj, de úgy látszik, hogy te még a legalapvetõbb közgazdaságtani fogalmakkal sem vagy tisztában. Én csak ilyen bevezetõ közgázt tanultam, mégis tudom hogy a GDP meghatározása(nagyjából, mert azért én sem ma tanultam, de nincs kedvem kiguglizni):Az egy ország területén egy egységnyi idõ alatt elõállított értékek összege, beleértve a szolgáltatások értékét is. Ha megfigyelted, ebben sehol sincs benne a költségvetés, ugyanis a GDP-nek semmi köze a költségvetéshez! Na minden jót, és legközelebb gondolkozz, mielõtt hülyeségeket írsz!

Egy ember, akiből pap lesz, miért veteti el a meg nem született gyerekét, és úgy szentelteti fel magát papnak? Nem lenne etikusabb hagyni megszületni a gyereket? A cölibátus úgyis csak a pappá szentelést követően értendő, nem?

Legjobb válasz: Ez egy konkret eset lenne? A colibatus csak felszentelestol szol, de ha van egy kis lelkiismerete, akkor elotte is ugy el, ahogy azt egy vallas fele elkotelezett embernek illik. Es ebbe nem fer bele az abortusz...

Ez egy konkret eset lenne? A colibatus csak felszentelestol szol, de ha van egy kis lelkiismerete, akkor elotte is ugy el, ahogy azt egy vallas fele elkotelezett embernek illik. Es ebbe nem fer bele az abortusz...
A cölibátus csak a felszentelés után kötelezõ. De aki komolyan pap akar lenni, az betartja Isten és az Egyház törvényeit papnövendékként is. Tudja, hogy a szexuális élet csak a házasságon belül nem bûn. Ha mégsem bír az ösztöneivel, és még teherbe is ejt egy nõt, akkor feleségül veszi, hogy a gyerek házasságon belül szülessen meg. Ha nem képes az önmegtartóztatásra, akkor nem alkalmas papnak, akkor különösen nem, ha abortuszra küldi a nõt.
ilyen ember nem pap
Már mért ne lehetne pap? Azok a legnagyobb álszentek. Pont bele fog illeni a társaságba. Egyébként meg mi az, hogy elveteti? Azért a nõnek is van beleszólása, nem!?
mert érvénytelen a szentelése, ahogy az idézett törvény mondja
Az ilyen ember csak a hatalom miatt lesz pap
1040. kán. -- Ne engedjék a rendek felvételére azokat, akiket bármilyen akadály köt, legyen az akár örökös, azaz szabálytalanság, akár egyszerû akadály; a következô kánonokban felsoroltakon kívül más akadály nincsen. 1041. kán. -- Szabálytalanság miatt nem vehetik fel a rendeket: 4. aki szándékos emberölést követett el, vagy sikeresen magzatelhajtást végzett, és mindaz, aki ebben pozitívan közremûködött;

Etikusabb / erkölcsösebb a vallásos ember?

Egy házidolgozathoz kell megkérdeznem embereket, kérlek egy-két mondatban válaszoljatok, és írjátok meg hogy milyen vallásúak vagytok (ill. nem vagytok). Nem csak a katolikus vallásúakra gondolok, hanem a világvallásokra és kis csoportokra is. El?re is köszönöm!

Legjobb válasz: Azt hiszem akit keményen vallásosnak nevelnek, és olyan környezetben is nõ fel, az igen. Más kérdés, hogy van, amikor ez csak "erõszak": jónak kell lenni, mert ha nem, Isten megbüntet stb, és ami ránk van erõltetve, elõbb-utóbb átalakul, elmenekülünk tõle. Ilyen szempontból szerintem a legszigorúbb a zsidó vallás (a párom annak nõtt fel, így látom), míg az iszlám már sokkal engedékenyebb, a katolikus meg fõleg, ugye Krisztus miatt, aki "megszabadított minket a mindennapi rituálék kötelezettsége alól". A zsidóknak mindig kell adni a szegényeknek, komoly szabályok vannak rá, mint mindenre. A buddhizmus pl. nem erõszakol erkölcsöt, mégis a buddhista emberek végülis elérik azt, hogy eredendõen erkölcsösek, szerintem, mert megtalálják az emberi lényük lényegét, és harmóniában vannak önmagukkal. Remélem segítettem:) (Én római katolikusnak születtem.)

Azt hiszem akit keményen vallásosnak nevelnek, és olyan környezetben is nõ fel, az igen. Más kérdés, hogy van, amikor ez csak "erõszak": jónak kell lenni, mert ha nem, Isten megbüntet stb, és ami ránk van erõltetve, elõbb-utóbb átalakul, elmenekülünk tõle. Ilyen szempontból szerintem a legszigorúbb a zsidó vallás (a párom annak nõtt fel, így látom), míg az iszlám már sokkal engedékenyebb, a katolikus meg fõleg, ugye Krisztus miatt, aki "megszabadított minket a mindennapi rituálék kötelezettsége alól". A zsidóknak mindig kell adni a szegényeknek, komoly szabályok vannak rá, mint mindenre. A buddhizmus pl. nem erõszakol erkölcsöt, mégis a buddhista emberek végülis elérik azt, hogy eredendõen erkölcsösek, szerintem, mert megtalálják az emberi lényük lényegét, és harmóniában vannak önmagukkal. Remélem segítettem:) (Én római katolikusnak születtem.)
Szerintem nem erkölcsösebb. Nekem van egy eléggé vallásos barátnõm, minden vasárnap a tempolmban ül, de olyan egy agresszív... Mondjuk én bírom a csajt, de ettõl függetlenül egy érdekes emberke. És talán többek közt a vallásosságából adódóan is, õ mindenkinél jobb embernek tartja magát, aki neki nem szimpatikus, azzal kötekszik és kicsit úgy is érzi, hogy õ erre fel van jogosítva, hiszen õ "mindent jól csinál", tehát aki nem olyn mint õ, az rossz. És ha megnézed, rasszista eszméket terjesztõ, kisebbségek ellen uszító fickók is keresztények, vallásosnak tartják magukat. Most nem a tarfejû suhancokra gondolok elsõsorban, hanem azokra, akik ezt ennél komolyabb és károsabb szinten mûvelik. Ám ezzel szemben ott vannak az olyan emberek, mint Teréz anya, hát õ tényleg vallásos volt, és egy fantasztikusan jó ember. Vagy II. János Pál pápa. De nem vagyok benne biztos, hogy ez a vallásukból eredeztethetõ. Tulajdonképpen szerintem nem vallástól függ, hogy ki milyen. Mert nem csak a vallás adhat tartást az embernek, sõt, egy olyan típusú embernek, aki magát valami földi helytartónak hajlamos képzelni, hát komolyan árthat a nagyon radikális vallásosság. Másoknak meg épphogy jót tesz, sok példa van rá, hogy valaki nagyon züllött életet él, majd megtér. Végsõ soron minden attól függ, ki hogyan értelmezi a vallást. Bármelyiket. Mert, mint tudjuk, a muszlimok sem mind terroristák, az õ vallásukat is több módon lehet értelmezni, és ez elmondható szinte minden vallástól. Az adott ember egyéniségétõl és még sok más tényezõtõl függ, hogy hogyan értelmezi a vallásai tanait.
Nézzük csak az etika gondolatsort. Az etika önmagában csak egy gyûjtõfogalom. Tehát sokfajta etika létezik: -keresztény etika -ortodox etika -buddhista etika -ügyvédi etika -országgyûlési képviselõi etika -bûnözõi etika -humanista etika -pogányüldözõ etika -fasiszta etika -kommunista etika -szocialista etika -Kuklux-klan etika -és gondolom sorolhatnám napestig Nos erkölccsel is kb ez a helyzet. Tudjátok a tehé[email protected] az egyik vallásban a legfõbb szentség az oltáron, amíg a másikban az ellenkezõje.
Nem vagyok vallasos, meg sem vagyok keresztelve. (Talan Istenfelo) De sokkal erkolcsosebben elek, mint rengeteg vallasos ember. Tudok nem egyet aki veri a feleseget, csalja a parjat, stb. Tehat szerintem nem erkolcsosebb/etikusabb az, aki vallasos. (illetve van erkolcsos/ etikus ember aki vallasos is de a ketto nem feltetlen fugg ossze.)
En reformatusnak vagyok keresztelve, szabadon valasztott a hitem, hiszem, hogy van Isten. Van muszlim, zsido, katolikus baratom. En azt mondom, amig a katolikus egyhaz Afrikaban ugy segit a muszlimnak szuleto fekete gyerekeken, hogy at kell terniuk es Jezust kell imadniuk azert, hogy iskolaba jarhassanak - tanar ismerosom apja tette ezt, hogy a gyerekei diplomat szerezhessenek kozben pedig 3(?????!!!!!!) felesege van "romai katolikus" letere... addig sehol nincsen etika es erkolcs. Amig egy orthodox zsido utanad szol az utcan (velem tortent meg) hogy jo a segged addig nincs sem etika, sem erkolcs. Vannak akik nagyon betartanak mindent de az ember esendo, onzo, ilyen, olyan, amolyan es kinek ki Allah, Isten, Jehova, Jezus stb. megbocsat. Szoval reszemrol NEM erkolcsosebb egy vallasos ember.
Meg vagyok keresztelve, de egyátalán nem vagyok vallásos, sõt! Nem hiszek egyik "istenben" sem, de erkölcsösebb életet élek, mint némelyik "szentfazék". Én is ismerek jó pár embert, akik egész héten, hétvégén is templomba járnak, aztán meg ha valami történik pl. belemennek az autójába, már rögtön szidják még az isten f***-át is! Nálunk az emberek 80 %-a azért jár templomba, mert ha nem tennék, akkor hétfõn már az lenne a téma a boltban, hogy : a Bözsi mama nem volt hétvégén a misén. Na ezek az álszentek! Szóval szerintem egyátalán nem erkölcsösebb vagy etikusabb a vallásos ember!
HÁny bûnt követettek már el Isten nevében? Kezdjük csak a sort arabékkal .... Etika és erkölcs ?? áhh mocsok képmutató hazug banda..... Amúgy katolikus templomban kereszteltek meg, de nem hiszek
A kérdező hozzászólása: Mindenkinek köszönöm a válaszokat. Az eslõ válasz azért tetszett kifejezetten, mert el tudtam indulni rajta. Az addigiak közül a legjobb válasz is volt, lévén nem egyszavas, nem mocskolódás, és nem vallásháború. Aki a feladatot adta, azt csókoltathatja is bárki, lehetõleg valami halálos fertõzést terjesztõ illetõvel...
A kérdező hozzászólása: Köszönöm! Az összes válaszoló közül minden fórumban és oldalon ahol csak feltettem a kérdést, te adtad a legjobb választ, pedig van ahol 80 a hsz-ek száma.
Én azt gondolom, hogy aki nem csak külsõségekben gyakorolja a vallását, hanem valódi hite van, amit a lelke legmélyén valóban megél, akkor az valószínûleg nagyon erkölcsös életet is él. Azonban lehet valaki nagyon erkölcsös/etikus vallás és hit nélkül is, csak neki talán nehezebb kötni valamihez a jó és a rossz fogalmát. Önmagában az, hogy valaki vallásosnak mondja magát, kevés ahhoz, hogy erkölcsösebbnek tartsam másoknál.
Egyetértek azzal, hogy nem minden a vallás, habár a Dalai Lámát és a néhai II. János Pál pápát ugyanúgy fantasztikus embernek tartom. Én magam meggyõzõdéses buddhista vagyok (mint Tina Turner), ahol tényleg nem erõszakol senki rád semmit, majd rájössz, hogy mi a helyes. Valamint még a klasszikus értelemben vett hitet sem követeli meg. Maga Buddha halála elõtt azt mondta tanítványainak, hogy eszükbe ne jusson vakon hinni mindenben amit mond, próbálják ki elõtte. Egyébként az istenközpontú vallásokban is az van, hogy a Legfelsõbb Szellem (mármint az Isten) nem egy konkrét, transzcendentális személy, hanem a világ lényege, egy megfoghatatlan valami.. és ez bizony a mai világban az értelem. Ja és visszatérve a buddhizmushoz: egy buddhista ember nem lenne képes semmilyen élõlényt bántani, ellenben a kereszténység szerint az állatoknak nincs lelkük. Így szerintem egyéni meggyõzõdés kérdése, bár nem tagadom, hogy bizonyos esetekben segíteni tud. De hogy erkölcsösebb lenne... ezt így nem merem kijelenteni.
Remélem nem vagyok még elkésve a válaszadással. Szerintem életfelfogásban mindenképpen erkölcsösebb egy vallásos ember, de mindaddig csak, amíg a vallását életútnak gondolja, és komolyan veszi. A tapasztalatom az, hogy mindenki gyarló. Nagyon fontos szerintem az, hogy próbáljunk meg a gyarlóságunk ellenére megfelelni az isteni követelményeknek, márpedig erõs önkontrollal az ember erre képes. Sokszor ez kemény áldozatot követel meg tõlünk. De mindezen áldozatot azért tegyük, mert szeretnénk megfelelni Istennek, szeretjük õt, és ne azért, mer félünk tõle. Nem mindegy, hogy a gólya elszáll felettünk vagy fészket is rak. Azt gondolom, hogy a tökéletlen hajlamaink miatt idõnként tudunk rosszat tenni, még akkor is, ha hívõ keresztények vagyunk, ez kivédhetetlen. De, ha már törekszünk arra, hogy javítsunk a hibáinkon, mi több, tanulunk belõle, akkor már nyert ügyünk van. Erotika: Szerintem az erotika szintén gondolkodás kérdése. Sokszor olyan vagyok, amilyennek mutatom magam.Ám azért ez még sem olyan egyszerû. A testi adottságok is közrehatnak. Minden esetre egy keresztény ismertetõ jele a szerénység, még akkor is, ha a hosszú szoknya mögött bomba lábak vannak. :) Hogy mi számít erotikusnak? Egy szép szem, egy jó harisnya, szép külsõ, jó alak? Nézõpont kérdése. Minden esetre jó, ha egy keresztény a szellemi dolgokra ad leginkább, és nem a külsõségekre. A külsõség elvonhatja a figyelmet a valódi értékekrõl. Persze nem minden, magát kereszténynek valló ember "szentfazék" és "bányarém". :)
Hithû materialista vagyok. Ezért számomra az erkölcs a jog korai formája. Éppen attól tartom csodálatosnak a vallásokat, hogy a jóval alacsonyabb társadalmi tudati szinten olyan erõs jogrendszert dolgoztak ki, amit a modern társadalmak megközelíteni sem tudnak. Továbbmenve, emberiségi szintre emelve mûködtetik a mai napig. Most így leírva kételyem támadt; mi van, ha az erkölcs az élõlény sajátja? (Az Ember mindig hajlamos magát a természet fölé emelni!) Hiszen a kannibalizmus, a különbözõ fajok közötti párosodás hiánya, ritkasága nem más, mint nagyon erõs ingerek fölötti szellemi gát. Visszatérve az emberi erkölcsösség és a valásosság összefüggésére. Az én hatvan évnyi életemben kemény nehézséget jelentettek a magukat vallásosnak mutató, a környezet által kiemelkedõen intelligensnek tartott személyek erkölcstelen visszaélése a társadalmi javakkal, kapcsolatokkal és a szemfényvesztéseikkel. A magyar paraszt sokat megírt erkölcsisége nem vezethetõ vissza az istenfélésre, a túlvilággal szembeni elvárásaira. Az általam erkölcsösnek ismert személyekben soha nem a bûnhõdéstõl való félelmet láttam indítéknak, hanem a Tízparancsolat magától értetõdõ törvényszerûségét.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!