Találatok a következő kifejezésre: Eszemre vagy szivemre (125 db)

Ész vagy sziv?

te mire hallgatnál ha nem tudod eldönteni továbblépj-e vagy ne:)

Legjobb válasz: Az eszemre! A szív megtéveszthet...és azzal csak õt látod a szemed elõtt és a szép elmúlt dolgokat, holott azok már nem jönnek vissza, és a szív okozhat keserûséget is...

Az eszemre! A szív megtéveszthet...és azzal csak õt látod a szemed elõtt és a szép elmúlt dolgokat, holott azok már nem jönnek vissza, és a szív okozhat keserûséget is...
csak ideig óráig tudja az ész fellûl írni az eszedet csak ideig óráig tudja az ész fellûl írni a szívedet.. félre írtam.
ész, ész, ész!! a szívet módosíthatják más, oda nem kapcsolható események, lelkiállapotok, hormonok. ha szerelemrõl van szó, 3lábbal a földön!!!
Csak azt tudom mondani hogy konkrétan a kérdésedre válaszoljak hogy nekem is volt ilyen hogy az eszemre hallgattam és sok embertõl hallottam azt, hogy nagyon megbánta és a mai napig bánja hogy elengedett egy embert és hogy végül tovább lépett.Ismerek egy idõsebb nénit, mesélte nekem a fiatal kori szerelmét, és hogy halálossan szerelmes volt, de el kellett engednie és tovább kellett lépnie.Elengedte és helyette kapott az élettõl egy alkoholista férjet aki ütötte verte õt, a szerelme évekig próbálkozott nála, de nem mert igent mondani és így az alkoholista mellett döntött, aki bár még akkor nem volt az, de idõvel az lett, és megkeserítette az életét és ütötte verte.Idõ közben rájött hogy nem a szívére hallgatott és elengedte azt az embert aki mindent megadott neki és mind ketten szerelmesek voltak, csak féltek.A nõ nem a szívére hallgatott, pedig tudta az igazságot, érezte mert a szív soha nem hazudik.Ezért soha nem lehetett boldog, majd idõs korában a férfi megjelent az életében, amikor a férfinek és a nõnek és meghalt a párjuk, elkezdtek beszélgetni és ujból találkozgattak és idõs korukban ismét lángra gyúlt a szerelem, de akkor már a férfi nem tudta elviselni azt a fájdalmat ami a nõ okozott neki és õ is alkoholba menekûlt és végül feladta a harcot.Így a nõ örökre egyedül maradt.Mind ezt miért írtam le?Azért mert egy ilyen döntés életed végéig elkisérhet!!
Mi van abban az esetben, ha a feleségem már hosszú évek óta folyamatosan megcsal, de én még mindig szeretem mert hát mégiscsak a feleségem, meg azért voltak jó pillanataink is. A félretett pénzünket is mindig elkölti, de én mégis teljes szívembõl szeretem még mindig, na. Pedig _tudom_, hogy el kellene hagynom, de nem megy. Egy ellenpélda csak a tisztánlátás végett. Ha jobban belegondolok nem is csak példa, hisz hány férj van ebben a helyzetben...
A kérdező hozzászólása: köszönöm:) mondjuk én még csak 19 éves vagyok, 3 év után szakitottunk, de én ugy érzem, õt szeretem, és olyan fiú kell mint õ volt. felnézek rá, becsülöm, és tudom hogy csak fél és visszakaphatnám mint mindig, de félek hogy továbbkéne lépnem, nem érdekel, hogy fiatal vagyok-e vagy nem... én nem gondolom hogy rögtön másokkal kéne csókolozgatnom stb, ha ugy érzem csak vele akarok..... de az eszem azt sugja tovább kell lépjek. a szivem rá várna, mert tudom vele megint szerelmes lennék és boldog.
ma 20:53 Akkor mivan??Az van hogy isten nem ver bottal és elõbb utóbb mindenki elnyeri méltó büntetését!Vagy jobbik esetben ha szerencséd van még õ fög könyörögni az ajtód elött...Sok ilyet ismerek.Amúgy tényleg csal a feleséged?
ész. a szív az micsoda ?:D
"elõbb utóbb mindenki elnyeri méltó büntetését" Hát ez (sajnos) baromira nem így van ám...
Mindenképpen az ész!!!!! A szív, meg az érzelem csak bajt hoznak. Ha lány vagy és vmi pasival akarsz összejönni akirõl mindenféle rossz dolgot tudsz, pl: ezer csaja volt már, meg 2 egyszerre, na akkor be ne dõlj neki, még ha halál helyes is!!! Ugyan ez a fiúkra is vonatkozik!!!
21:04 Csak azokra hozza a bajt akik nem tudják kezelni, ennyire egyszerû a dolog..Mivel nem gépek vagyunk és robotok ezért szükségünk van érzelmekre, aki egyfolytában az eszére hallgat, az ugyan úgy megfogja szívni mint aki a szívére.Hidd el éltem már ezt azt, és egyik sem túl jó, inkább mondhatnám azt hogy ha a kettõ összhangban van az lenne jó, csak azt nem olyan egyszerû.
szív.hiszen a szív soha nem hazudik, csak erre mindig késöbb jövünk rá de sokszor már késõ.Gondolj csak bele, a szíved nélkül az agyad nem mûködhetne, ezért sokkal erõsebb és csak ideig óráig tudja az ész fellûl írni az eszedet, elõbb utóbb elõ jön az amit elnyomta az ésszel.Ezt tapasztalatból mondom.
szív
Izom! *feszítés* (Diszkópatkányok :) ))
szív
Én mindössze 2x hallgattam a szívemre és nagyon csúnyán megütöttem a bokámat. De harmadszor is a szívemre fogok hallgatni. ;)
ész
Szív.
Mindig az ÉSZ. 21L
szív, még ha fáj is
Ész.
Érzelmekrõl van szó, tehát szív. Ha vannak érzelmek, akkor meg minek kéne ilyenen gondolkodni. Még akkor is jó, ha nincs tüzes szenvedély, csak egy kis pislákoló õrláng, de közben szívesen vagytok együtt.
Ja, azt kihagytam, hogy természetesen az észre érdemes hallgatni.
20:57 nincs feleségem az csak egy példa volt, de látom a lényegét nem értetted meg (hogy mire írtam és miért).

Hogy kell hinni: ésszel vagy "szívvel"?

Legjobb válasz: Szívvel hiszel és ésszel tudsz. és a kettõnek szerintem frigyben kell járnia...mert ha nincsen tudás(az igazságnak a tudása), akkor a hit az vak. Ha nincsen meg a megfelelõ hit az igazság tudása mellé, akkor a tudás mit sem ér. :) üdv 26/F LastOne.Left

Szívvel hiszel és ésszel tudsz. és a kettõnek szerintem frigyben kell járnia...mert ha nincsen tudás(az igazságnak a tudása), akkor a hit az vak. Ha nincsen meg a megfelelõ hit az igazság tudása mellé, akkor a tudás mit sem ér. :) üdv 26/F LastOne.Left
A szívvel érzés és az ésszel tudás között semmi különbség nincs. Eistein szerint az emberi agy a valóság max 1%-át képes felfogni. Felfogtad? Vagyis a világról semmit sem tudunk. Szendi Gábor szellemes meghatározása szerint a modern kor vallása a tudomány és papjai a tudósok. Õk is csak hisznek. Minden tudásuk 10 éven belül nevetség tárgya lesz. Ezért mindannyiunkat az érzéseink irányítanak, ami tetszik, nem tetszik a "szkeptikusok társaságának", tudományos módszerekkel nem megfogható élettani folyamat.
"A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyõzõdés arról, amit nem látunk." (Szent Pál zsidókhoz írt levelébõl)Szerintem is-is.
Mindkettõ kell hozzá. Az eszed, hogy megértsd és hidd, hogy igaz, a szíved pedig tettekre fog indítani.
Igaza van annak, aki mindkettõre tippel. Isten Igéje szerint ugyanis, ha "száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta õt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk megvallást, hogy üdvözüljünk." Ez ilyen egyszerû :)
pénzzel
Az eszeddel kell vezetned a szíved Szíved vezetése: http://nicelife.hu/tanuljunk/merjszeretni/45.php
mindkettõ szükséges.ha a szívbõl jövõ hitben nincs megfelelõ logika, ésszerûség, akkor könnyen pofára eshet az ember, becsaphatja saját magát.
Az elsõ válaszoló kifejtette a lényeget. Hozzátenném mág, hogy az is fontos, hogy látsszon rajtunk, hogy nem vakon hiszünk, mert a vallásellenesek szeretik a hívõket azzal támadni, hogy nem tudnak gondolkodni.
bocsi, csak kiegészíteném, mert igazából, a szívvel való hit, csak jelképes, mivel a tudatod, elméd ami számít, azzal gondolkozol, azzal döntesz, s az elme tulajdonsága az, hogy tud valamit, vagy hisz, ja és a jellem. :) üdv 26/F LastOne.Left
A helyzet az, hogy a hit tárgya nem elképzelés, hanem meggyõzõdés. Tudod, hogy VAN, ezért hiszel benne. Nincs köze a tudományhoz.

Ész vagy szív? Melyik helyes döntés?

Szakítottam a sráccal nyáron, mert úgy éreztem, hogy nem lehet közös jövünk. De nagyon szerettem ?t.

Legjobb válasz: Ész

Ész
én mindig a szívemre hallgatok és mindig rohadt mód pofára esek! így rájöttem, hogy az eszemre kell hallgassak. most nem mondom, hogy hallgass az eszedre mert nekem sem sikerül. miért jutottál arra a következtetésre, hogy nem lesz közös jövõtök? nagyon eltértek egymástól vagy nem becsül meg?
az ész szokott jó megoldásokat adni. de ha úgy sok minden nem szól ellene, akkor miért ne.
mindig az ész.
szív !
Ha szereted, azt nézed, neki mi lenne a legjobb.
Ha ennyi ideig tartott, hogy ez újra elõjöjjön, akkor én is inkább az észre szavaznék.
Honnan tudod, hogy nincs közös jövõtök? Jedi vagy-e?
A kérdező hozzászólása: 21L
A kérdező hozzászólása: Igen, eltértünk egymástól.

Mit tettél volna? Ész vagy szív dönt ilyen esetben?

A fiam tegnap este kapott egy traktort (nagy traktormániás). Ma el szerette volna vinni az óvodába megmutatni az óvónéninek. A párom (akit?l kapta) azt mondta, hogy ha lehet, akkor ne vigyük már az oviba, mert hát már t?nt el játéka ott, meg hát mindig az az els?, hogy a nagyobb gyerekek elveszik t?le a játékokat (vegyes csoport), aztán adnak másikat neki. És ? a fiának vette, nem azért, hogy másik 10 gyerek játsszon vele, meg mi van, ha összevesznek rajta, meg eltörik, letörnek részek (vannak rajta kinyithatós részek), stb... Igazat adtam neki. Raktam be 2 másik traktort, hogy azt beviheti a csoportba. Itthon maradt az új traktor, a fiam meg elkezdte keresni az oviban a táskámban, hogy ? megmutatja az óvónéninek. Mondtam neki, hogy nem hoztuk, hoztam 2 másikat, azt vigye be. Elkezdett szegénykém sírni, hogy az neki nem kell, vigyem haza, ? az újat akarja megmutatni. Mondtam neki, hogy majd du. elviszem és megmutathatja, bár nem nyugodott meg így sem, szívem szakadt meg érte.

Legjobb válasz: Az én lányom még messze van az ovitól, de szerintem az lenne az ideális, ha egyik gyerek se vinne be saját játékot, hanem az ottaniakkal játszanának. Nálunk olyan nincs, hogy ellentmondunk egy másnak. Amit megbeszélünk ahhoz mindketten tartjuk magunkat. Ha Te nem úgy gondolod, ahogy a párod, akkor gyõzd meg, de ne a háta mögött tegyél másképp. Az nagyon nagy tiszteletlenség lenne. (Egyébként én a konkrét helyzetben bevittem volna a játékot megmutatni az óvónéninek és utána hazavittem volna. Ezt megbeszéltem volna a férjemmel és a gyerekkel is elõre.)

Az én lányom még messze van az ovitól, de szerintem az lenne az ideális, ha egyik gyerek se vinne be saját játékot, hanem az ottaniakkal játszanának. Nálunk olyan nincs, hogy ellentmondunk egy másnak. Amit megbeszélünk ahhoz mindketten tartjuk magunkat. Ha Te nem úgy gondolod, ahogy a párod, akkor gyõzd meg, de ne a háta mögött tegyél másképp. Az nagyon nagy tiszteletlenség lenne. (Egyébként én a konkrét helyzetben bevittem volna a játékot megmutatni az óvónéninek és utána hazavittem volna. Ezt megbeszéltem volna a férjemmel és a gyerekkel is elõre.)
Ezt már otthon meg kellett volna vele beszélned, hogy nem az új traktort viszitek az oviba, így nem érte volna csalódásként. Kompromisszumos megoldásként (ha tényleg csak az óvónéninek akarta megmutatni) be lehet vinni a traktort, megmutatja és már viszed is haza. Ebbe szerintem a párod sem találna kivetnivalót.
Az újat semmi esetre sem vinném el, nem azért, mert a páromnak ellent mondok, hanem mert neki van igaza. A gyereknek meg meg lehet mondani, hogy az új otthoni játék. ha sir, akkor idövel megnyugszik. Nem lehet mindig a gyerek kedvére tenni, föként ha tudod, hogy nagy valószinüséggel tönkretehetik az új játékát.
Nem vittem volna el az újat, de már otthon megmondtam volna a gyereknek. Gyakorlatilag becsaptad a gyerekedet. Keményen hangzik, de ezt õ most így élte meg. Ilyet nem szabad egy gyerekkel csinálni. Nálunk is van ilyen, de mindig még otthon tisztázzuk ezeket, sírjon inkább kicsit otthon, ha kell.
En megengedtem volna hogy megmutassa az ovoneninek azzal a feltetellel, hogy megmutatja es mar hozod is el. Elmagyarazni amirol irtal - hogy felsz a nagyobbak elveszik, kart tesznek benne stb. Biztos megerti. szoval be lehet vinni, megmutatni a buszkeseget es aztan szepen elrakni a taskaba es haza vele! Van az osztalyban "Megmutatom es megosztom"? amikor a gyerekek bevihetnek valami erdekeset arrol meselnek es meg is osztjak...aztan epsegben hazaviszik...
Szerintem jól tetted, hogy nem vitted be. Apa nem engedi és anyának sem tetszik, hogy beviszi. Ezt már meg tudja érteni, még ha szomorú is miatta. Ha mész érte, akkor szerintem vidd magaddal, mert lehet, hogy emlékezni fog, hogy megígérted (még akkor is, ha te úgy gondolod, hogy a sírás közepette nem figyelt rád) és ha nem viszed, akkor nem elég, hogy reggel nem vihette, de még a délutánra tett ígéretedet is megszeged.
az óvónéninek megmutathatta volna azért.
Én tuti nem vittem volna el. Teljesen igaza van párodnak. Te vagy az anya a "fõnök" és te mondod meg, h mi lesz, nem a gyerek. Légy határozott és, ha százszor akkor százszor magyarázd el neki, h miért nem viheti be az oviba.
Na nálunk ez rendszeres téma csak fordítva, a férjem a lágyszívû aki nem akar vitatkozni a fiunkkal így mindig megengedi hogy a fél lakást magával vigye... Én megbeszéltem az óvónõkkel (egyébként teljesen egyetértettek ebben) hogy nem olyan kicsi gyerek már és ha visz valamit azt az öltözõben a szekrényében kell hagyni és egyszer kétszer ránézhet de nem viheti be a csoportba és délután pedig hazavisszük. Tehát elviheti MEGMUTATNI az óvónéninek hogy nézd óvónéni ezt meg azt kaptam, de ennyi! be a csoportba semmi esetre sem!! nekem már több ezer (sõt) ft-om bánja ezeket az oviba elvitt dolgokat, a fele nem kerül meg, a másik fele meg tönkre megy én se vagyok milliomos. Úgyhogy inkább balhézzon egyet mint hogy bevigye. Különben is az életben mindenhol szabályok vannak, a játékot nem visszük be, ebéd elõtt után kezet mosunk, a szobába nem megyünk be cipõvel ésatöbbi... ezek se tetszenek a gyereknek, mégis mg kell csinálni.
A kérdező hozzászólása: Tudta, hogy nem visszük az újat, mondtam neki, hogy 2 másikat elviszünk. Mégis kereste. Azért is féltem vinni reggel, mert tudom, hogy nem adta volna ide, ha egyszer bevitte a csoportba (oda én nem mehetek be, nem tudtam volna kicsalogatni sem).
Ebben az esetben teljesen igazad volt. Szerintem...
Itt szerintem az volt a fõ probléma, hogy nem tisztáztátok a helyzetet. Valamiért abban a hitben élt a kisfiad, hogy benne van a traktor a hátizsákjába. Nem magyaráztátok el neki világosan, hogy miért nem engeditek elvinni a játékot. Szegényke csalódott, és egy csalódott gyermek látványánál ritkán van szívfacsaróbb. Gondolom ezért is van lelkiismeret furdalásod. Azt nem értem, miért nem állapottatok meg abban, hogy megmutathatja az óvónéninek, de csak azzal a feltétellel, ha egyszerre viszed is haza magaddal. Gyerek örül, vágya teljesül, és a új játék is garantáltan sértetlen marad. :) Én így tettem volna.
Olyan nincs, hogy nem adja oda. Ha megbeszéltetek valamit, akkor annak kell lennie. Nálunk így mûködik.

Eszünkre vagy szívünkre érdemes hallgatni?

Legjobb válasz: Szituációtól és a felektõl függ

Szituációtól és a felektõl függ
A szív megtéveszt sokszor, én ajánlom mindkettõt, a logikát, a hidegvérüséget, és a szívedre is hallgass picit, de tudod az eszet egy tengeralattjáróhoz hasonlítanám, a szívet pedig egy kis ladikhoz, amin van egy nagyon pici lék, és bármilyen intenzívebb dologtól elsüllyedhet, de utána a tengeralattjáró megmentheti, ha érted a hasonlatot..
Csak ismételni tudom az elõzõeket; függ az adott helyzettõl és az elõretervezett mértéktõl. Ha - teszem azt - elém állna egy szerényebb anyagi helyzetû srác, kivel kölcsönös gyengéd érzelmeket táplálunk egymás iránt, s vele szemben egy újgazdag, annak feltételével, hogy mindkettõ elfogadható és normálisnak mondható természettel áldatott meg, én az elõbb említett mellett állapodnék meg. Viszont ha egy sármos, kalandvágyó, élvhajhász, menõcsávó beütésû poénzsák pali hengerelne le kisugárzásával és stílusával elsõ nekifutására, inkább lemondanék róla a potenciális kapcsolat belátható veszélyei miatt.
Ennyi információval lehetetlen erre választ adni. Gondolom a témakörbõl, hogy párkapcsolati/szerelmi ügyekre értetted. Lássuk csak... Tegyük fel, hogy van egy barátom, aki részegen összevert, másnap pedig sírva kért bocsánatot. Az eszem azt súgja, hogy dobjam ki a fenébe, a szívem pedig azt, hogy még mindig szerelmes vagyok belé, és nem tudom, hogy élhetnék nélküle. Itt naná, hogy az eszemre hallgatok. Viszont nézzünk egy másik példát. Pl. ha van egy fiú, akibe beleszerettem, és õ is belém, de hülyeségeken elúszott az egész mielõtt elkezdõdött volna igazán, de van egy aprócska esély arra, hogy amikor eljön a megfelelõ pillanat, hogy megjavítsuk, és újrakezdjük. A szívem azt súgja, hogy szeretem, õ az igazi, és várjak rá, várjam ki a megfelelõ pillanatot, az eszem pedig azt, hogy hagyjam a fenébe, felejtsem el. Naná, hogy itt a szív nyerõ nálam.:) Remélem, hogy a két példa érzékeltette, hogy mennyire szituációtól függ az egész dolog. Legalábbis nálam.:)
Szív! :) A 20 éves barátommal is csak azért sikerült összejönnöm, mert rávezettem, hogy az a 4 év nem sok, ha a felek szeretik egymást. A szív mindig gyõz az ész felett. Ezt ne feledd! :) 16/L
Határozottan szív.
szerelemben? a szivûnkre! tapasztalatból mondom... egy romlott házasságban élek mert eltaszitottam magamtól azt az embert akit igazán szerettem és egy életre bánhatom mert elvesztettem és egy olyan emberhez mentem hozzá akit csak kedvelek
Minden egyes helyzet mást és mást követel meg ... !
Az eszünkre.
Basszus, a példálózást már elsütötték korábban.:D

Az ész vagy szív kérdésnél ti melyiket szoktátok inkább választani?

Legjobb válasz: Legfeljebb bal v. jobb agyfélteke. Át kell gondolni reálisan, külsõ szemlélõt kell kérdezni...

Az ember fiatal korában a szíve után megy, idõsebb korban a farka után, végül az esze után általában :) Én 25 vagyok és az eszemnél tartok már :)
Szív. De csak ésszel! :)
régen csak szívvel döntöttem, és minden döntésem nagyon megszívtam. most már ésszel döntök, és nem mondom, hogy tévedhetetlen lennék így, de határozottan több döntésem helyes. :D de kinek mi válik be... 20/L
régebben gondolkodás nélkül rávágtam volna, hogy ész. de a szerelem sok mindenre képes, és bizony kicsit engem is megszédített:) ha szerelmes vagyok, akkor egyértelmûen szív. egyébként racionális embernek tartom magam, inkább ésszel szoktam döntéseket hozni. 23N
Mindkettõ. Nem szabad álomvilágban sem élni, onnan könnyû pofára esni. De menthetetlenül realistának sem szabad lenni, mindig hinni kell, hogy jobb is lehet.
Ész. Hosszútávon jobban járunk, ha az eszünkre hallgatunk. Bár én inkább azt mondanám, hogy tudni kell, mikor melyikre kell hallgatni. Nekem általában összejön. Ész nélkül lehet élni, de minek, hogyan? Szív nélkül sem lehet, értelmetlen mindkettõ nélkül. Tényleg tudni kell, mikor melyikre hallgassunk, és összhangba kell hozni a kettõt.
Legfeljebb bal v. jobb agyfélteke. Át kell gondolni reálisan, külsõ szemlélõt kell kérdezni...
szív. ész nélkül lehet élni, szív nélkül kevésbé
Utolsó, természetesen képletesen értve... az érzéseidre hallgatsz, vagy a józan észérvekre?
A szív képtelen döntéseket hozni, míg az agy képes. A szívünk csak a vért pumpálj a szervezetbe, mint egy motor. Vegyük azt, hogy az ember az agy, a motor pedig a szív. Attól, mert a motor pörög, attól még nem fog elindulni. Ha az ember (tehát az agy) úgy dönt, hogy mehet, na akkor elindul. Önmagában egyik sem tud mûködni, mert míg az agy meghal a szív nélkül, a szív nem ér semmit az agy nélkül, hiába is mûködik tovább.
Egyértelmûen az ész! (néha szívvel, ha már az eszeddel megvolt!) 29N
Egyértelmûen az ész. Soha nem is voltam más csak realista. Ennek köszönhetõen nem kell gyerektartást fizetnem, nem váltam el mint sokan a korosztályomban. Hogy emiatt sokmindenbõl kimaradtam? Elnézve a mai párkapcsolatokat nem hinném. 34 ffi
Én általában végiggondolom a ésszel is és szívvel és belegondolok a lehetséges következményekben. Utána ezt megpróbálom egymás mellé állítani és megnézni, hogy melyik válhat elõnyömre. Hiszen az a cél, hogy boldogok legyünk, jól érezzük magunkat, és amellett döntök, amelyiknél több az esély arra, hogy boldog legyek. Szerintem nem jó, ha valaki csak az eszére vagy csak a szívére hallgat. A kettõre együtt kell hallgatni! 16/L
Az eszemre. A szívem számomra csak biológiailag fontos.

Nehéz kérdés! Ész vagy szív? A helyzet sajnos nem a legjobb! Tetszik 1 lány, aki roma.

Ahogyan ? néz rám abból nekem egyértelm?en látszik h én is tetszem neki.Csak sajnos sztem a lány is elég sok fajtabéli fiúnak tetszi,és nekem is mondták h ne nagyon kavarjak vele,mert xy-nak tetszik a.Ha jól tudom akkor régebben vmi b?nöz? fiával járt.Már beszéltem vele párszor,és szerintem biztos h tetszünk egymásnak.Nem tudok dönteni.Egyrészt félek a fenyegetésekt?l stb..Másrészt azért is, h szüleim sem néznék ezt jó szemmel.Aki szitkozódó válaszokat akar írni,kérem ne tegye.Egyébként a lány normális,igényes nem olyan mint a többi.A józan ész azt súgja h nem,a szív pedig igent.Egyszer?en nem tudom h mit tegyek.Aki van/volt hasonló helyzetben kérem segítsen.Köszi a válaszokat

Legjobb válasz: "Ha jól tudom akkor régebben vmi bûnözõ fiával járt." "Egyébként a lány normális,igényes nem olyan mint a többi." - Nekem itt van az ellentmondás. Ha tényleg nincs gond a csajjal, akkor fel sem merül ilyen probléma, mivel nem kerül ilyen környezetbe, ilyen emberek közé. Viszont elképzelhetõ a leírtakból, hogy õ talán el is várja, hogy megküzdjenek érte. Ha Te ezt nem szeretnéd megtenni, akkor nem volna sok ebbõl a kapcsolatból.

"Ha jól tudom akkor régebben vmi bûnözõ fiával járt." "Egyébként a lány normális, igényes nem olyan mint a többi." - Nekem itt van az ellentmondás. Ha tényleg nincs gond a csajjal, akkor fel sem merül ilyen probléma, mivel nem kerül ilyen környezetbe, ilyen emberek közé. Viszont elképzelhetõ a leírtakból, hogy õ talán el is várja, hogy megküzdjenek érte. Ha Te ezt nem szeretnéd megtenni, akkor nem volna sok ebbõl a kapcsolatból.
Még véletlen se járj vele. Egyik osztálytársamat a rom barátnõjének a "haverjai" megakarták késelni... és meg is tették volna ha mi nem vagyunk ott 6an! Szóval NE járj vele!!
De itt nem ukránokról van szó (nekem is van ukrán ismerõsöm egyébként)! Ha a belsõ hang is azt súgja, akkor NE járj vele! Lehet, hogy a csajjal nincs baj, de hidd el, nem lesz ez így jó... Gondolj bele, már mások is figyelmeztettek, hogy vigyázz mert tetszik más fúknak is. Szerinted azok a (roma) fiúk mit fognak csinálni veletek (a bandáikkal együtt)?? Nem hallgatsz híreket?? Nem bunkóságból mondom, a te dolgod. Csak vigyázz nagyon... Én nem kockáztatnék.
Szerintem ezt a lányt, bármennyire is tetszik hanyagold...nem lesz jó vége.Itt csak te jönnél ki rosszul, ha olyat teszel akkor meg biztos számithatsz a "jó fej"kemény kis barátaira.Keress másik lányt:) rengeteget találsz, olyat, akinél nem kell ilyeneken aggódnod!
én egyszer egy roma pasival jártam... megbántam. nagyon nagyon megbántam. igaz nem olyan mint a többii na persze. ezek mind egyformák. kihasznált megcsalt... persze ez csak az én sztorim...
a romáknál eléggé dívik hogy társulással intéznek el egy ügyet, szóval ha van pár jókiállású haverod, elõre is lecsaphatod más kezérõl. lassú volt és bukta. szerintem járjatok. hány évesek vagytok?
Tapasztalatból mondomm nem érdemes más rasszal kikezdeni.Sosem szerencsés, és megvan a romáknak a jellemzõ viselkedése, a szokásaik ami europai kulturában nem jellemzõ. A vér nem válik vizzé! És ne mondjátok hogy rasszista vagyok, semmi rosszat nem mondtam, és attól hogy külön rassznak nevezem õket az nem általánositás, mert az igenis egy másik faj, tankönyvekben is úgy van.Szóval a rágalmazást mellõzzétek.
20:56-os: Egyéni pechbõl ne általánosíts. Az én feleségem pl. ukrán származású, de egy kocsit se lopott még el, viszont valami isteni borscs-ot fõz, és nagyon jól megvagyunk. Emellett számos más harmonikus vegyes házasságról tudok. A rasszkeveredés pedig genetikailag is tiszta haszon, az ilyen vegyes utód mindig egészségesebb, szebb, okosabb, életrevalóbb, stb., mintha ugyanazon rasszból való szülõktõl származna. A kulturális különbségeket pedig két ÉRTELMES ember minden további nélkül át tudja hidalni. Miután pedig a kérdezõ azt mondta, hogy a lány értelmes, és a kérdezõ maga is annak tûnik, szerintem meg tudják oldani a dolgokat. Egyébként azzal igenis marhaságot mondasz, hogy másik faj, mert nem. Másik rassz, igen, de nem faj. Másik faj pl. a neandervölgyi. A más rasszból valók viszont ugyanúgy az ember fajhoz tartoznak. Kérdezõ: Szerintem beszéld meg vele a dolgokat nyíltan, kerek-perec. Ha kedvelitek egymást, akkor minden további nélkül beszélhettek. Kérdezd meg tõle, mi is a helyzet a többiekkel, lenne-e belõle baj, ha ti összejönnétek, mit lehetne tenni, stb. . Ha látja, hogy komolyan gondolod, és tényleg szereted, akkor együtt biztos ki tudtok találni valamit.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat!Utolsó válaszaló:látod, sajnos én is ezekbe gondoltam bele, és nekem sem hiányzik a fenyegetés, stb, és már szerintem azért is megmutatnák h kik a tökös gyerekek, és azért is belém kötne vki.Ha esetleg tényleg úgy adódna, én is kerek-perec megmondanám neki h ez és ez van.De nem tudom, szerintem felejtõs lessz ez a dolog....
22:23as Általánositok mert mindenki általánosít, gondolj az egyszerü példára: nem simagatsz meg egy pittbull-t mert lehet megharap. A szláv azért más mint a roma azt meg kell mondani.És ha már belémkötöttél hogy rassz és faj, akkor elmondom hogy a rassz az angol race szóból ered ami azt jelenti hogy faj.
Hidd el helyes döntés a nem! Fenyegetés? Az csak a kezdet... És arról nem is beszélve, hogy nemcsak a saját egészségeddel játszol, hanem a családodéval/barátaidéval is! Legalább más emberek példájából okuljunk akkor...:S
egyetértek azzal, aki azt írta, hogy beszéld meg vele!

Az eszemre vagy a szívemre hallgassak?

Volt ( vagy talán még van ) egy barátom. egy éve vagyunk együtt, de az utóbbi 1 hónapban, rengeteget veszekedtünk, állandóan felidegesítettük egymást. Megismertem még márciusban egy fiút, de nem tulajdonítottam neki különösebb jelent?séget, csak néha beszéltünk. És pont ebbe az utolsó hónapban, beszéltünk egyre többet. Teljesen megkedveltem, nagyon tetszik küls?re, és bels?re is. És mondta hogy nagyon tetszem neki, és akar engem, hogy CSAK az övé legyek. Közben nekem ott van még a másik, akinek mondtam, hogy vége, és hogy nekem mostanában elegem van, nem érzek már szerelmet, és talán mi nem egymásnak vagyunk rendelve. Errefel, teljesen meg?rült, lehordott mindennek, azt mondta hogy szenvedni fogok, mert ? az igazi nekem, senki nem fog szeretni úgy ahogy ?... Teljesen megijedtem, úgy bepöccent. Aztán lenyugtattam, és akkor elkezdi mondani hogy jaj de szeret meg szüksége van rám, ( miután lehordott mindennek) mintha mi sem történt volna. Most mit tegyek? Maradjak vele, mert elvégre ? biztos nekem, vagy pedig próbáljam meg a másikkal, aki ugyan nem biztos, hiszen még csak alakulóban van. A volt barátom után már aligha érzek valamit, ezzel a vitázással meg.. Teljesen összezavarodtam. :( 18/L

Legjobb válasz: Elõször is... mit mond a szíved? és mit mond az eszed?! Mindenféleképpen a szívedre hallgass,az a biztos ,,menedékvár" Akármi is az... arra hallgass... Változtassatok dolgokon,többet beszéljetek a problémáitokról. És éreztessed hogy akkor is szereted ha veszekedtek. Mindig keresd a veszekedésbõl a kiutat... menni fog az..:) Sok sikert

Elõször is... mit mond a szíved? és mit mond az eszed?! Mindenféleképpen a szívedre hallgass, az a biztos , , menedékvár" Akármi is az... arra hallgass... Változtassatok dolgokon, többet beszéljetek a problémáitokról. És éreztessed hogy akkor is szereted ha veszekedtek. Mindig keresd a veszekedésbõl a kiutat... menni fog az..:) Sok sikert
A kérdező hozzászólása: Az eszem azt mondja hogy maradjak a volt barátommal, hiszen õ mindig ott lesz, nem leszek egyedül A szívem pedig, hogy legyek a másikkal, vele sokkal több közös témánk van, hasonlóbb dolgokat szeretünk. És persze vonzódok hozzá, már az elsõ perctõl kezdve, de csak az utóbbi egy hónapban került ez felszínre.
A voltbarátodon ne is gondolkodj, nehogymár olyannal legyél aki mérgében minden sza** mond rád, és te mondtad h sokat vitáztatok?!(ez elég ok) Próbáld meg az "új" gyerekkel, legfeljebb nem jön össze, nagy cucc, fiatal vagy , és még valószínû lesz más is akit az igazinak tartasz majd( de az is lehet hogy az "Új' gyerek az igazi) SEMMIKÉP nem a voltpasid.
az új sráccal gyere össze szerintem. Õ meg érdemel téged a másik nem. Aki képes lehordani mindennek õ nem tisztel nem szeret az már nem szerelem.. a SZíVEDBEN BÍZZ!!
Ha csak azert maradsz vele mert o melletted van...NE TEDD!!! Ez olyan mindha kihasznalnad, vagy szanalombol lennel vele, inkabb magyarazd el neki mi a hlyzet es kesz. csak akkor maradj vele ha meg szereted, es akkor persze a masik fiut hagyad a fenebe.
Ja es ha az ujjal jobb akkor legyel vele, nem erdemli meg a pasid vagy az exed vagy mi az hogy kihasznald, mert nagyon fog neki fajni ha csak dumalsz a masik sraccal, es az is fog fajni nagyon ha megtudja hogy csak szanalombol maradtal vele. (19:30)
Ugyan ez a helyzet, annyira, hogy én vagyok a 3. "új" srác a csaj életében. Szintén nem mûködik a dolog a barátjával. Szerelmet vallotta, elmondtam mindent, hogy mennyire komolyan gondolom...de sztem õ barátként tekint rám... bár hozzá tette, ha nem lenne a barátja, akkor minden más lenne... Én örülnék, ha ez a csaj összejönne velem és otthagyná a pasiját, szal szted hagyd ott:)

Az észre vagy a szívre hallgatsz?

1; ész

Legjobb válasz: Szívre többet hallgatok, de a te példáidban pl. az eszemre hallgatnék.

Szívre többet hallgatok, de a te példáidban pl. az eszemre hallgatnék.
Amíg nem hittem magamról, hogy okos vagyok, addig a szívemre hallgttam és boldog voltam. Aztán rájöttem, hogy okos vagyok, tudok a saját fejem után menni és akkor jobblett a helyzetem, de nem voltam boldog. Most nehéz visszaszokni, hogy a szívemre halgassak megint, de jó úton haladok és megint kezdek boldog lenni.
Én inkább a falloszomra hallgatok. Az mindig jó irányba sodor :D Na jó ha csak ez a két lehetõség van akkor: Ész Hogy miért? Mert a hajlékanok nagy részének a pénz piára kell, kölcsön meg nem adok mert nem akarok pofátlankodni utána, hogy mikor adják vissza
Minden esetre elõször a szívre, mert akinek nincs szive, annak esze sincs.
Olyan nincs, hogy valaki a szívére hallgat, az nem tud gondolkozni... Szóval magyarán, hogy valaki hagyja sodorni magát az érzelmeivel, vagy inkább használja az agyát... Nálam ez attól függ.
Hajrá Saten!!!
1. Nem én tehet arról, hogy alkoholista, miért én fizessem a piapénzt? 2. Ha a viszonyunk nem olyan, hogy évente egyszer beszélünk, akkor van ez, akkor adnék.
abszolut nem biztos hogy a hajléktalannak van más lehetõsége. dolgoztam velük pár hetet, és megismertem párat... nem kell feltétlen elitélni isznak? hát én is innék b*sszameg, télen legalább melegen tart.
saten téged úgy kiírtanálak :) egyébként 1; ész. 1. szituáció - ahogy leírtad, menjen dolgozni, biztos piára kell neki és amúgy sem érdekel felõlem meg is dögölhet. 2. szituáció - ha tudom hogy nem adja meg akkor menjen kérjen mástól, vagy oldja meg maga mit bánom én. (persze azért mondjuk a szüleimnek adnék kölcsönt)
2:1 ha fontolóra veszem, hogy pénzt adok egy hajléktalannak, megkérdezem tõle, hogy mire kell neki. vagy ha kajára kell, veszek neki egy szendót, azt nem issza el! Rokonnak meg adnék én pénzt, ha kérne, bár ez attól függ, milyen vele a kapcsolatom. Ha ráveszi magát, hogy kölcsönkérjen, valószínûleg nem tényleg szüksége van rá, és tróger, visszaadja.
érdemes az észre hallgatni. ez az egy ami sosem ment. tipikusan az az ember vagyok aki gondolkodás nélkül hallgat a szívére, utáan meg besz*pja vele de megbánni még akkor sem sikerül és legközelebb ugyanazt elkövetem. ez nálam mindig minden téren így volt. minden döntést érzések alapján hozok, sosem tudtam valakit azért nem szeretni mert az eszem aztmondta, sosem tudtam valakinek nemet mondani mert az lett volna ésszerû. szaarügy. talán majd sikerül leszoknom róla.
ha valaki az eszére hallgat, attól lehet segítõkész, mert máshogy fogja föl a helyzetet... én egy csövesen nem segítenék! hogy miért nem? nem azért mert nincs szívem, hanem mert õ tehet arról h elbaszta az életét... fiatal korában biztos inkább nõket erõszakolt, meg ablakokat tört, nem tanult meg füvezett, és verte a gyengéket..(talán) ezek azt sem érdemlik meg h szenvedjenek az utcán...(lehet h sajnáljátok õket, mert kuncsorogniuk kell és nyaliznak, de mikor még az anyjuk nyalta ki a seggüket nagy pofájuk volt). Rokonnak meg adnék ha nem a semmibõl jön elõ, és lenne pénzem...
1. ész mert: -az eszem azt nézi nekem mibõl van hasznom... -és a pénzre hallgat.
akinek nincs szíve, annak elég kevés dolga van. mondjuk várólistán lenni egy donorra várva...de gondolkodni sem nagyon tud, igazad lehet.

Eszemre vagy a szívemre hallgassak?

A történet a következ?. Ismerek egy srácot, akivel kölcsönösen nagyon vonzódunk egymáshoz már 6 éve,viszont 250 km-re él t?lem. Volt komoly párkapcsolatunk,neki és nekem is és nem tudtunk egymásnak megállj-t parancsolni sosem.Tudtuk, hogy mi nagyon jól kiegészítjük egymást,de sosem dobtuk el a párunkat egymás miatt. Aztán szakítottunk mindketten, és még nagyobb lett a szerelem, de nem költöztünk össze anyagi problémák miatt. Még mindig maradt a távkapcsolat. Közben kiderült tavaly, hogy el kell mennie évekre. Én nem mehetek vele biz. okok miatt. Fél évig nem is láttam, és összejöttem a jelenlegi párommal, akit nagyon szeretek, de a szívem mélyén mégis az említett sráchoz köt?döm. Tegnap felutazott hozzám, és közölte,hogy dobja a jelenlegi barátn?jét,mert megbolondul értem. Kérte, gondoljam át én is, kihez húz jobban a szívem, mert velem akar élni, és nem kell évekre elutaznia sem.

Legjobb válasz: Egy életed van, boldognak kell lenned. Azt vàlaszt aki nélkül biztos nem tudnàl élni.Akinél ez a gondolat egy egész napra elkeserit. Azt is nézd, hogy azzal akivel tàvol vagytok, mikor lehettek majd együtt boldogok..szval h ne az legyen h igen igen szeretem de soha nem talàlkozunk.. (én is tàvkapcsolatban élek, de nekünk vannak közös terveink) Nekem az eszem azt szokta sugni, hogy hallgassak a szivemre :)

Egy életed van, boldognak kell lenned. Azt vàlaszt aki nélkül biztos nem tudnàl élni.Akinél ez a gondolat egy egész napra elkeserit. Azt is nézd, hogy azzal akivel tàvol vagytok, mikor lehettek majd együtt boldogok..szval h ne az legyen h igen igen szeretem de soha nem talàlkozunk.. (én is tàvkapcsolatban élek, de nekünk vannak közös terveink) Nekem az eszem azt szokta sugni, hogy hallgassak a szivemre :)
hàT pedig az egyiket jobban szereted, az egyik kedvesebb a màsiknàl, az egyik jobban szeret téged, az egyik soha nem csalna meg, az egyik tudna élni nélküled. (elsö voltam)
hát az én véleményem szerint akkor egyikbe sem vagy szerelmes, csak szereted õket, mert szerelmesnek lenni csak egy emberbe lehet!!! talán egy harmadik lenne a megoldás, aki mellett senki más nem jut eszedbe! bár attól függ mi a célod, ha az a legfontosabb, hogy legyen családod és gyerekeid, és akár igaz szerelem nélkül házasodj, akkor hajrá... válaszd a megbízhatóbbat a kettõ közül.
A kérdező hozzászólása: Én nem akarom eldobni a jelenlegi páromat. Úgy megszerettük egymást, és nem lenne szívem bántani Õt. Soha nem bántott Õ sem, és mindig kitartott mellettem. De félek attól, hogy tényleg életem végéig gyötörni fog a másik fél iránt érzett szerelem, és nem fogok szabadulni a gondolattól, hogy lehet hibáztam. És az megpecsételi az egész kapcsolatot, ha mindig az a "bizonyos Másik" jár a fejemben. Teljesen kész vagyok, és tanácstalan. Szerintetek ha idõt kérnék mindkettõtõl, az jó ötlet? Az a baj, hogy tudnak egymásról, mert nálam az õszinteség nagyon fontos és eléggé beindult most náluk a rivalizálás, napjában többször hívnak, és nem tudok gondolkodni sem, mert mind a kettõ gõzerõvel fejezi ki a szerelmét, és már kezdek elgyengülni.
Sajnos nem tudok konkrét választ adni, mert 1. hogy tényleg neked kell döntened 2. hogy mindkét kapcsolatnak vannak elõnyei és hátrányai (vagyis csak tippre) Nevezzük a párodat "A"-nak, és a fiút aki messze lakott, "B"-nek. Szóval azt mondanám, hogy válaszd "B"-t, mert ha "A" mellett maradsz, legbelül mindig is "B"-re fogsz vágyni.. Így az is meglehet hogy egyszer felszínre tör a késõbbiekben ez az érzés "B" iránt, és ez miatt tönkremehet a kapcsolatod "A"-val (pedig akkor már lesz család, stb). De ez közel sem biztos. Viszont az is benne van a pakliban (ha "B"-t választod), hogy együtt lesztek, összeköltöztök, és kiderül, hogy ez nektek nem úgy megy ahogy gondoltátok. Lehet, hogy "B"-vel ugyan barátként jól megvagytok, és vágyódtok egymáshoz, de lehet hogy a párkapcsolatban nem jönnétek ki jól (ismerek ilyen embereket). A másik verzió, ha "A"-val, vagyis a jelenlegi pároddal maradsz. Ebben az a jó, hogy szeretitek egymást (bár nem tudom melyikõjüket szereted jobban), és már ismered minden szokását, rigolyáit, tudod hogy jól megvagytok egymás mellett úgy mint egy pár, stb. Képes lennél lemondani róla? Bármilyen okból? Ha igen, akkor nyilván "B"-hez húz a szíved.. Viszont ha vele maradsz, akkor tényleg az a baj hogy lehet hogy mindig "B"-hez vágyódnál, de ezt már leírtam. Ha szakítasz vele, lehet hogy egy életre megbánod, mert ha "B"-vel nem jöttök ki, akkor nem lesz az a lehetõség hogy visszamenj. Szerintem ezek szerint mérlegelj, hozz fel te is érveket és ellenérveket. Lehet hogy hülyeségnek tûnik, de azt szoktam ilyen helyzetben csinálni, hogy fogok egy papírt, és mindkét fiúnál csinálok egy "jó tulajdonságok" és egy "rossz tulajdonságok" oszlopot. Ha egyik fiúnál jelentõsen több jó tulajdonságot tudsz felírni, és gyorsabban is mint a másik fiúnál, akkor megvan a válasz. Tudod hogy van a mondás.. Nem az a kérdés kivel tudnád leélni az életed, hanem az, hogy kivel nem. Azért majd írd le mire jutottál :) 17L
A kérdező hozzászólása: Köszi elsõ, hogy vissza-visszanézegetsz a kérdésemre, köszi a válaszokat. De most kedves Utolsó gondolj bele, hogy valakibe szerelmes vagy több éve, és el kell mennie, le kell mondanod róla. Közben beleszeretsz másba, mert az élet megy tovább, természetesen nem leszel remete. És akkor betoppan a régi Szeretõ! Te nem zavarodnál meg?? Nem inognál meg kicsit sem? Mert én nagyon instabil lettem érzelmi téren, egyszerûen fel sem tudom fogni a szitut, nem tudok dönteni! Nem akarom elhagyni a jelenlegi páromat, de félek attól, hogy a régebbi volt az igazi szerelem. :S
Azt válaszd akihez jobban ragaszkodsz. Hallgass a szívedre, jobban fogsz járni valószínüleg :)
A kérdező hozzászólása: De mindkettõt szeretem. Épp ez a gond. Akivel távkapcsolatban éltem, már kifejtette hogy össze akar költözni! De a másik is! :S
Bármi történik, bárhogy döntesz, legyen az elõtted, hogy most döntöttél, mert így láttad a legjobbnak, késõbb akármi történik, ne hibáztasd magad miatta. Én biztos összeköltöznék azzal akit szeretek, de ez az én véleményem, ne hallgass rám :)
14.28-as vagyok. persze értem hogy azóta már sok idõ telt el, és újabb kapcsolatod van, mondjuk én csak magamból tudok kiindulni, másfél éve ismerkedtem meg a nagy szerelmemmel, aztán pár hónapra rá szakítottunk, azóta persze nekem is volt másik kapcsolatom, neki is, de nálam sosem volt kérdés, hogy még mindig õt szeretem, egyszerûen ha igazán szeretsz valakit, akkor abban biztos vagy!!! hiába vagy mással. az már más kérdés, hogy úgy bánt velem, hogy nem mennék vissza hozzá! persze azóta én is éreztem úgy, hogy szeretek valakit (egy másik srácot), de arról hamar kiderült, hogy nem volt igazi szerelem, csak bebeszéltem magamnak! tisztába kell jönnöd az érzéseiddel, lehet tényleg jó ötlet lenne ha egy picit szünetelteted a dolgot mind a kettõvel.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!