Találatok a következő kifejezésre: Eltávolodtunk egymástol tudom, hogy (1 db)

Eltávolodtunk egymástol nem tudom, hogy mit tegyek? Es azt se tudom, hogy szerete meg?

Már régebb ota vagyok vki-vel.Eddig is voltak kissebb viták de megoldottuk,mint most is de most vmi megvaltozott.Es ez tavkapcsolat mert messze lakik tolem! De azt tudom, hogy nem csal meg meg semmi ilyesmi csak nem tudom h mit mondhatnék neki amivel ereztetnem hogy nagyon szeretem! neten szoktunk beszélni egy nap 4 orat kb. Ritkan talákozunk, de hogy tudnam azt az idot ugy eltolteni hogy erdekes is elgyen!?? szerete meg vagy mar muloba van neki::???

Legjobb válasz: Nem írtad, hogy mennyi idõsek vagytok, hogy pontosan mióta az a "régóta", és hogy te férfi vagy-e, vagy nõ. Amit általánosságban gondolok az az, hogy a szeretetnek egyrészt van egy "érzelmi ráhangoltság a másikra" része, ez hol alacsonyabb, hol magasabb. Ez még egy nagyon boldog házasságban, egymást szeretõ, egymáshoz teljesen hû felek között is ingadozó. Ha valaki csak erre alapoz, akkor szokott megtörténni az, hogy nagy fellángolásban összejönnek, általában még ilyen állapotban összeházasodnak, és amikor utána az érzelmek éppen alacsonyabb hullámokat vernek, következik a válás. :((( Szerintem tehát bár fontos az érzelmi egymásrahangoltság, egyedüli alapnak nem elég. DE: a szeretet másik (és szerintem a nagyobbik) része akarati döntés. Arról szól, hogy nap, mint nap meghozod azt a döntést, hogy a másiknak a javát, a boldogságát akarod. Ez az a fajta szeretet, ami mindenféle külsõ körülménytõl független, ami megmarad akkor is, ha a párod súlyosan megbetegszik, vagy megcsúnyul egy balesetben, vagy ha látod õt nap, mint nap, már nem csak úgy, mint tökéletes, romantikus, mindig szuper szexi herceget / hercegnõt, hanem mint hús-vér embert a hibáival együtt. Ez az a fajta szeretet, ami nem múlik el sohasem, hanem egy életen át kitart. És a jó hír, hogy a közvélekedéssel ellentétben szerintem a szerelemnek sem kell elmúlnia. Tucatjával vannak olyan házaspárok a környezetemben, akiken látszik, hogy 10-20-30-40-50-60 év után is SZERELMESEK egymásba. Sõt, mi magunk is így vagyunk ezzel a feleségemmel. De hitem szerint ehhez már nem elég az ember saját ereje, hanem valaki Másra kell alapozni a kapcsolatot. Itt viszont már rám fognak szólni, hogy OFF vagyok, mert ez már vallási téma, pedig szerintem nem OFF, hanem én úgy gondolkozok, hogy minden emberi kapcsolat rendbetételéhez elõször Istennel kell rendbetenni a kapcsolatot. --Összefoglalva: -- 1. Ha tényleg múlóban van, az nem igazi szeretet, mert az nem tud elmúlni. 2. Ha csak az érzelmek vannak éppen alacsonyabb hõfokon, az normális jelenség. Ha ilyenkor döntést hoztok mindketten egymás mellett, az átlendít a nehézségen. 3. Ha tényleg igazi a szeretet (értsd: nemcsak rózsaszín köd, hanem olyan valakirõl van szó, akivel õszintén tudsz beszélgetni, és akivel le akarod élni az életed, házasodjatok össze minél hamarabb, a távkapcsolat nem jó) Ha pedig ennek a gondolatnak a hallatán viszolygás, vagy komoly bizonytalanság támad bármelyiketekben, akkor valószínû, hogy a dolog nem komoly, akkor meg minek egymást hülyíteni? 4. Ha unatkoztok együtt, használjátok fel az idõt arra, hogy valakivel valami jót tegyetek. Nagyon sok embernek van szüksége segítségre, vigasztalásra, egy levélre, egy kis pénzre, egy jó szóra, stb. Ha tudtok együtt szolgálni valaki felé, az hihetetlenül megerõsíti a kapcsolatot. Csakúgy mint a közös imádkozás. 5.Hogyan éreztesd vele, hogy szereted: figyelj oda rá, hallgasd meg azt, ami õt foglalkoztatja, és próbáld megérteni, akkor is, ha az a téma neked teljesen idegen. (Amint kitûnt, ezeket egy (keresztény) hívõ ember szempontjából mondom. Ezzel a megközelítéssel természetesen lehet vitatkozni, de nálunk ezek mûködnek, ill. a környezetemben lévõ házaspároknál is kiválóan látom mûködni.) üdv: Gyuri

Nem írtad, hogy mennyi idõsek vagytok, hogy pontosan mióta az a "régóta", és hogy te férfi vagy-e, vagy nõ. Amit általánosságban gondolok az az, hogy a szeretetnek egyrészt van egy "érzelmi ráhangoltság a másikra" része, ez hol alacsonyabb, hol magasabb. Ez még egy nagyon boldog házasságban, egymást szeretõ, egymáshoz teljesen hû felek között is ingadozó. Ha valaki csak erre alapoz, akkor szokott megtörténni az, hogy nagy fellángolásban összejönnek, általában még ilyen állapotban összeházasodnak, és amikor utána az érzelmek éppen alacsonyabb hullámokat vernek, következik a válás. :((( Szerintem tehát bár fontos az érzelmi egymásrahangoltság, egyedüli alapnak nem elég. DE: a szeretet másik (és szerintem a nagyobbik) része akarati döntés. Arról szól, hogy nap, mint nap meghozod azt a döntést, hogy a másiknak a javát, a boldogságát akarod. Ez az a fajta szeretet, ami mindenféle külsõ körülménytõl független, ami megmarad akkor is, ha a párod súlyosan megbetegszik, vagy megcsúnyul egy balesetben, vagy ha látod õt nap, mint nap, már nem csak úgy, mint tökéletes, romantikus, mindig szuper szexi herceget / hercegnõt, hanem mint hús-vér embert a hibáival együtt. Ez az a fajta szeretet, ami nem múlik el sohasem, hanem egy életen át kitart. És a jó hír, hogy a közvélekedéssel ellentétben szerintem a szerelemnek sem kell elmúlnia. Tucatjával vannak olyan házaspárok a környezetemben, akiken látszik, hogy 10-20-30-40-50-60 év után is SZERELMESEK egymásba. Sõt, mi magunk is így vagyunk ezzel a feleségemmel. De hitem szerint ehhez már nem elég az ember saját ereje, hanem valaki Másra kell alapozni a kapcsolatot. Itt viszont már rám fognak szólni, hogy OFF vagyok, mert ez már vallási téma, pedig szerintem nem OFF, hanem én úgy gondolkozok, hogy minden emberi kapcsolat rendbetételéhez elõször Istennel kell rendbetenni a kapcsolatot. --Összefoglalva: -- 1. Ha tényleg múlóban van, az nem igazi szeretet, mert az nem tud elmúlni. 2. Ha csak az érzelmek vannak éppen alacsonyabb hõfokon, az normális jelenség. Ha ilyenkor döntést hoztok mindketten egymás mellett, az átlendít a nehézségen. 3. Ha tényleg igazi a szeretet (értsd: nemcsak rózsaszín köd, hanem olyan valakirõl van szó, akivel õszintén tudsz beszélgetni, és akivel le akarod élni az életed, házasodjatok össze minél hamarabb, a távkapcsolat nem jó) Ha pedig ennek a gondolatnak a hallatán viszolygás, vagy komoly bizonytalanság támad bármelyiketekben, akkor valószínû, hogy a dolog nem komoly, akkor meg minek egymást hülyíteni? 4. Ha unatkoztok együtt, használjátok fel az idõt arra, hogy valakivel valami jót tegyetek. Nagyon sok embernek van szüksége segítségre, vigasztalásra, egy levélre, egy kis pénzre, egy jó szóra, stb. Ha tudtok együtt szolgálni valaki felé, az hihetetlenül megerõsíti a kapcsolatot. Csakúgy mint a közös imádkozás. 5.Hogyan éreztesd vele, hogy szereted: figyelj oda rá, hallgasd meg azt, ami õt foglalkoztatja, és próbáld megérteni, akkor is, ha az a téma neked teljesen idegen. (Amint kitûnt, ezeket egy (keresztény) hívõ ember szempontjából mondom. Ezzel a megközelítéssel természetesen lehet vitatkozni, de nálunk ezek mûködnek, ill. a környezetemben lévõ házaspároknál is kiválóan látom mûködni.) üdv: Gyuri
Mi is a távkapcsolat miatt szakítottunk. Szerettük nagyon egymást, de egy idõ után bizony a más-más környezet, más-más társaság, elfoglaltségok miatt úgy döntöttünk, hogy szakítunk. Bizony nehéz az ilyesmi. De egy kapcsolatot a távolból nem lehet fenntartani. Igények vannak, igény a szeretetre, amit az interneten, vagy telefonban nem biztos, hogy ugyanúgy meg lehet kapni. Többet kellene együtt lennetek, és beszélni a kapcsolatotokról.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szoktátok kínozni egymást csiklandozással?

És hagyjátok, hogy a párotok kínozzon?

9

Mi a baj vele? Miért van ez? Mit csináljak?

Régebben a párom rendesen terrorba tartott.Nagyon sokszor minden ok nélkül nagyon megvert és a szülei se tudták megnyugtatni.Szerencsére ez elmúlt.Azóta csak ketten élünk, de néha megint bekattan...Nem bánt, csak úgy érzem bántana.Konkrétan a húgával beszélt telefonon és arról beszéltek milyen középiskolába menjen.A párom mondta, hog legyen ingatlanközvetítő.Én meg modtam, hogy dehát az nem középiskola, hanem okj.Erre bevörösödött a szeme,ideges lett.Én otthagytam, ne legyen vita.Erre szól hogy menjek oda (a huga a telefonban van még mindig).Oda megyeek és elkezd törni zúzni(épp evett) és elkezd velem kötözködni.Hogy engem nem is érdekel a huga,stb(holott többet törődök vele, mint Õ)+nézte, hogy mit törhet szét..Én az igazságtalanság érzete miatt széttörtem egy tányért és kimentem az udvarra.(Egyébként ha ideges nagyon félek tőle, mert mint mondtam régeben sokat ütött,mostanában a ruháimat, virágaimat gyilkolja...)Erre utánam jött és elkezdett fenyegetőzni,meg hogy mehetek haza...stb, meg azt mondta, hogy én direkt törtem szét a tányért, hogy a huga ne jöjjön hozzánk.....Nagyon fáj nekem.És nincs senki akivel megtudnám ezt beszélni.Anyának nem akarom mondani, barátnőm nincsenek.Egyébként ilyen kb.1 hónapban egyszer fordul elő,amúgy nagyon kedves velem.Csakhát ez nagyon rossz.És ráadásul utána úgy tesz, mintha mi sem történt volna...Mi lehet a baja?Ne mondjátok, hogy szakítsak vele, mert ő volt az első szerelmem régen és már éve vele vagyok.Nagyon szeretem nem tudnám elképzelni az életemet nélküle,d ez így nem megy.Menjünk terápiára?Vagy mi legyen?köszi a válaszokat! 25éves vagyok

3

Mit tudnék csinálni, hogy ne csak alkoholos állapotban tudjak jól ismerkedni csajokkal? Hogy nyerhetném vissza a bizalmam? :/

Mióta 16 évesen elhagyott a szerelmem minden ok nélkül, valahogy nagyon összetörtem. Most már 23 vagyok, voltak azóta bnőim de egyik sem tartott sokáig és egyiket sem szerettem.. egyáltalán nem. Nem tudok bízni a nőkben, csak tárgyként vonzódom hozzájuk. De meg akarok változni. Szerintetek mit tudnék csinálni?

1

Egy lány beleegyezett a "friends with benefits" dologba (barátság extrákkal). Mi és hogy legyen az első lépésem?

Az osztálytársammal nagyon sokat "fogdostuk" egymás lábát, meg napról-napra feljebb mentünk. Az az ötletem támadt, hogy mi lenne, ha felhoznám ezt a témát és csodák csodájára, elfogadta! Ma voltunk kint még egy barátommal és vele, de sajnos ugyanazokat a dolgokat neki is engedte. Épp ilyen minimális fogdosás volt. A legszomorítóbb az volt, hogy mikor váltunk el csak puszit adott, mint általában. Ti mit tennétek? Mit ajánlotok? Kissé tehetetlennek érzem magam...
16/f

16

Szerintetek tényleg szűz lehet vagy kamu?

Beszélgettem egy muszlim sráccal, aki idejött tanulni. 26 éves és azt állítja, h még szűz, mert náluk a házasságig várni kell, és ő itt szeretné elveszíteni, de a családja nem tudhatja meg. A beszélgetés alatt tényleg olyan kis tapasztalatlannak tűnt, de létezik ilyen, h 26 évesen még szűz legyen és még sosem jutott eszébe titokban meghúzni egy csajt idáig? Ja, és úgy néz ki mellé, mint aki most jött le a címlapról...

13

Akinek volt már ilyen, milyen érzés volt amikor megtudtad, hogy megcsal a párod?

5

Valaki segít nekem privátban?

Srácról van szó.

7

Hogy, mivel mutassam meg egy fiúnak, hogy tetszik, úgy gogy nemmondom neki szembe hogy szeretem és nem smárolom le?

16/L

11

Hogy állhatnák bosszút az exemen?

Még a télen megismerkedtem egy fiúval..fura volt a viszonyunk mert eleinte azt mondta mindenkinek hogy szeret de nem akar tőlem semmit..aztán mégis össze jöttünk. .pont akkor betegedett le és egy hét után szakított a barátja által..utána lehordott mindennek megalázott vérig sértett..és csak rá 4honapra tudtam meg hogy a kezem miatt szakított...mivel rengetegszer voltam megműtve és összeforrt ujjal szulettem..ennek hallatata nagyon ossze törtem. .amina legrosszabb mégszeretem..a tegnap voltam egy buliba eés ott volt..végig nézett..miért nézett ha utal? Nem fogom ezt ennyiben hagyni azt akarom hogy ugyanazt élje át amit én pár hónap alatt..segitsetek mit tegyek?:(

4

Újra együtt, de ugyan az az érzés. Mit tegyek? (Többi lent)

Ott kezdődött az egész, hogy volt egy nagy szerelmem. Szerettem, de olyan dolgokat csinált, ami miatt nem egyszer szakítottam vele. Találkoztunk, előtte mondtam neki, hogy bizonyítsa, hogy tud változni. Láttam rajta, hogy próbálkozik, akarja. Mégis otthagytam. Sokáig nem tudtam továbblépni, de sikerült. ( Vagyis azt hittem.)
4 hónapig együtt voltam a barátommal, én voltam neki a nagy szerelem, de szétmentünk. 2 hónapig külön voltunk, de nekem hiányzott, elmondtam neki és belement. Együtt vagyunk megint 1 hónapja.
Most nem vagyok szerelmes és félek, hogy már nem is leszek, BELÉ.
Elég csak ha fb-n beszélek az exxemmel és már visszamennék hozzá, de a mostani páromnál soha nem kapnék jobbat, tudom jól. Az exem pedig az ellentéte, de hozzá is bármikor visszamehetnék. Mind kettőjük velem tudja/akarja elképzelni a jövőjét. (Esküvő, gyerek stb. ) De bviszont nagy a korkülönbség köztük.
A mostani párom: 23
Az exem: 16
Mit tegyek? Értelmes, nem flegmázó, de negatív kritikát is elfogadok, a lényeg, hogy normális "hangnemben".
Köszönöm!

11

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!