Találatok a következő kifejezésre: Elfogadnál 20 teljes (1 db)

Elfogadnál 20 év teljes boldogságot, ha azután meghalnál, ahelyett, hogy 40 évig élhetnél?

Legjobb válasz: hát inkább húsz év teljes boldogság mint 40 év ezzel is azzal is

Halál mindenkit elvisz. Teljesen mindegy hogy mikor jön el szerintem, ha szar az élet, akkor ugy sem jó sokáig kihúzatni. Én a rövidebb de boldogabbra szavazok. Ez az ésszerû. De ha a hosszabban is van számos elszort bár nem annyira kiemelkedõ örömforrás, a rövidebben meg kevesebb de kiemelkedöbb, akkor azér átgondolnám a dolgot.
hát inkább húsz év teljes boldogság mint 40 év ezzel is azzal is
Inkább 20 év boldogság, mint 40 boldogtalanul, magányosan! De szerintem ez egyértelmû, ilyen buta kérdést... (Már bocsi)
igen!!
szeretem a váratlan pillanatokat 20 boldog, gondtalan év+még-mondjuk úgy-az istennél is jó 2000 év...hát persze!HA.magammal vihetem a szereteimet!
jah elõzõ vok: nem akarok korán meghalni 13+40 év sokkal jobb mint 13+20 év több tapasztalat , élmény meg minden kituggya lahat az a 40 is végig boldog lenne csak sok sok szerencse kéne hozzá XD az is lehet lottót nyernék, vagy báármi ......jó dolog élni
Igen:)
Nem!!Az élethez igenis hozzá tartozik a csalódás, boldogtalanság melyet mindig a boldogság követ...:)
Mindenképp 40 év. Az ember nem örök boldogságra van kárhozva.Az élet mindenképp szép, és sohasem okoznék olyan bánatot a szüleimnek hogy 20 évesen elhagyom õket.
simán :)
Sya!
Sya! Én elfogadnám...Néha egy perc boldogságot is többre értékel az ember, mint egy évet...
simán ez olyan jól hangzik persze csak mértékkel semmi gonosz dolog csak ami másnak sem árt.
Szerintem unalmas az élet, ha tökéletes, ráadásul nem tudnám igazán értékelni a jót, ha nem történne velem semmilyen kellemetlenebb élmény. Szóval inkább a második.
40 év !!!!!! sokkal jobban járnék tudnék értékelni boldogság6talansgot is XD
ha húsz évig boldogságban élnék és 20 éves korunkban meghalnánk inkább a 40-et választanám, mert ha csak boldog vagyok nem tudom igazán értékelni. Pl.ha csak fonom , számunkra kellemes illatokat éreznénk biztos nem tudnánk értékeni annyira mint így h nem csak azt érezzük szoval a 40-re szavazok
Húsz év boldogság! volt már éppen elég szar évem.
Igen 20 év az így renben lenne.
igen!! elfogadnám, mert 20év az nagy idõ, fõleg boldogan leélni
Mindenképpen elfogadnám a 20-at, hiszen egészen biztosan jóval tovább tartana. Azt hiszem nincs ember, aki a 19. évben annak tudatában felhõtlenül boldog tudna lenni, hogy ezt a sok gyönyörûséget és örömet már csak x ideig élvezheti. Akkor pedig jár még neki 1 év, ami boldog... Szóval igencsak sokszor lenne prolongálva az utolsó év. Összességében lehet, hogy még 40-nél is tovább tartana (s legalább volt benne jó pár tuti boldog esztendõ is). üdv.: hegedor
én a 40évet választanám. Hogy miért? Az ember nem értékelné a boldogságot, ha nem lenne boldogtalanság. Tehát szerintem ez is- az is kell az életbe, hogy kiegyensulyozott legye. Vajon ha ugy volna feltéve a kérdés, hogy mit választanál: a párod éljen veled 20év boldog évet, utána haljon meg, vagy 40év normál évet. Biztos vagyok benne, hogy senki nem szeretné ha 40év helyett 20évig élhetne a párja! Meg még annyit, hogy az sem mindegy, hogy látom még amint a gyerekem iskolába megy, vagy látom amint az unokám iskolába megy!
40év :) )
Ezzel a kérdéssel Akhilleusznak is meg kellett küzdeni...õ a rövidebbet, de a dicsõbbet vaáslztotta! És lám - tényleg fennmaradt a neve :D
Ha ügyesen élek, a 40 évben több, mint 20 évnyi boldogság van. Inkább a többet kérem.
40
Inkább nem mondok semmit, mert lehet hogy csak 20 évig fogok élni.
20 év boldogság. Az üres, boldogtalan élet semmit sem ér, ha 20000 évig tart is...
Attól függ, mikortól van számolva ez a 20 év. Minimum 20 éves kortól számolva igen, mert ez 20 év fiatalságot és boldogságot jelentene egyben, tehát 40 éves korig élnék. Viszont ha születéstõl van számolva ez a 20 év, tehát 20 éves korig élnék, akkor nem.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Ki fél a sötétben?

1.KI fél éjszaka kimenni a kertjébe?
2.KI fél teljesen sötétségben a házában/lakásában?
kérlek írjatok kort.
ÉS, hogy miért?

9

Az ember a saját hangját máshogy hallja mint akik hallgatják?

7

Arabról le fordítsa valaki?

لا ما زعلتش بس ساندي ممكن تفهم غلط

2

Első ránézésre szimpatikus vagyok vagy inkább ellenszenves?

Nagyon sok embertől kapom azt,hogy sunyi a tekintetem. ez rosszul esik mert őszinte, egyenes embernek tartom magam. Szeretném tudni,hogy nektek első ránézésre szimpatikus vagy inkább ellenszenves vagyok? Képet e-mailben küldök :)
17/L

6

Ti megbocsájtanátok apátoknak?

18 éves vagyok. Idén érettségiztem, "felnőttem". Sportoltam, elkezdtem kitanulni a szakmám, kialakult egy stílusom, zenei ízlésem, van barátnőm. Apám ezekről semmit nem tud. Megkockáztatom, azt se tudja, hogy hány éves vagyok. Nagyon kicsi voltam, mikor elhagyott minket. Voltaképp sosem voltak összeházasodva a szüleim, de régen szerették egymást, aztán jöttem én, de sajnos apám lusta ember volt, sokszor ivott. Persze ezt ne úgy értsétek, hogy erőszakos ember volt, inkább csak link. Talán még az óvoda elején volt, hogy néha-néha átjött, játszott velem, láttuk egymást, néha ellátogattam hozzá, vagy apai ágon nagyszüleim telkére, de utána szinte teljesen megszakadt a kapcsolat. A gyerektartást sosem fizette ki rendesen, amiért bíróságra is elment édesanyám, azonban ott nem sajnálták a pénzt. Kb 3 éves korom óta sosem vett nekem ajándékot szülinapra, névnapra, karácsonyra, húsvétra, vagy mikulásra. Fel se hívott. Illetve pontosan 3 alkalommal hívott, abból ha jól emlékszem 2 volt karácsony. Háromszor találkoztam vele. Egyszer édesanyámnak sürgősen be kellett mennie a kórházba, mert nagyon elkezdett vérezni egy seb a lábán, erre apám átjött, taxit is szerzet neki, és ő vigyázott rám, a másik pedig mikor nagyon beteg voltam, és el kellett menni a belvárosba vmi orvosi ügy miatt, de mindenki dolgozott, és ő vitt engem. Harmadjára 2 éve találkoztam vele, az utcán. Ha nincs épp velem édesanyám, el is mentem volna mellette, annyira nem ismertem meg. Azt ígérte, hogy húsvétkor felhív, elmehetünk vmerre együtt, de nem tette. Egész életemben mindig azt mondtam, hogy utálom az apámat, alkoholista, utolsó alak, hogy ennyire nem érdeklem. Ahányszor lelki bajom volt, mindig azt mondtam, hogy gyűlölöm őt, ő tehet róla, hogy szenvedek, miatta élek, minek kellett ez, ha a továbbiakban ennyire elhanyagol? Aztán egyszer előkerültek videók a családról, és ahogy néztük őket, néhány helyen feltűntem én is. Keresztelő, szülinap, és ott volt az apám, és játszott velem, és arra gondoltam, hogy mindig őt hibáztatom, ha rossz volt valami, de a boldogságért, és a jó dolgokért, sosem mondtam, hogy köszönöm apámnak, hogy élek, és megtörtént velem, mert nélküle én se lennék. Ti hogy állnátok hozzá? Utálnátok? Megpróbálnátok vele kialakítani egy kapcsolatot? Vagy csak felejtsem el, mintha halott lenne, tartsak meg egy jó emléket róla, de én se foglalkozzak vele a jövőben, ahogy ő se velem a múltban?

3

Ezt hogyan lehet egyáltalán elfogadni? A legtöbb hobbikertész minden évben veszi a magot, ahelyett, hogy őshonos újravethető magot vennének?

Most, hogy szüleim elkezdtek érdeklődni a saját kert, saját termés iránt, hogy mégis tudjuk mit eszünk, ne vegyük meg a boltba szóba került, hogy jövőre újravethető magokat kéne venni

én ezt eleve nem értem, hogy úgy minek nekiállni, hogy nem újravethető, hogy jövőre már nem lesz termés abból amiből idén, mert a pénzcserkész tudológusok profitmaximalizálásra hajtanak

Ez az egész akkor igazán felháborító amikor magamon tapasztalom(vagy a szüleimen keresztül), hogyan lehet azt támogatni, hogy a géntechnológia elcseszi a magokat..ez valami szörnyű gondolat eleve, még hogy meg is csinálni..

1

Miert erzem azt hogy rolam beszelnek. Engem pletykalnak? Vagy csak magamra veszek dolgokat?

3

Nagyon el vagyok keseredve, és egyre jobban félek! Szerintetek, azért még bízzak benne, hogy szeptembertől lesz állásom? 20/L

Jún.18.-án végeztem csecsemő-és kisgyermeknevelő gondozó szakon, ami felsőfokú OKJ-s 2 éves, közepes eredménnyel csak sajnos. Van érettségim is. Augusztus 7.-én lejár a 45 nap és fizetnem kell az Eü.járulékot is, ami 6600Ft, ha jól tudom. Ennyi idő alatt 100%, hogy nem találok munkát, max. csak szeptembertől tudnék elhelyezkedni ezzel a szakmával. Ma rádöbbentem arra, hogy mennyire nehéz lesz így megélnünk. Míg suliba jártam nem igazán érintett meg és fogtam fel ennek a súlyát, de most, hogy nekem is egyre jobban kilátástalanabb a helyzetem munkakeresés ügyben totálisan felfogtam mi a probléma. Apukám és a bátyám dolgozik, anyukám viszont ha talál is munkát egy-két hónapnál tovább nem marad tovább egy helyen, mivel nem bírja fizikailag és kikészül. Sajnos a szüleim, és a bátyám is nem egyetemet végeztek, hanem csak egy szakmát. Bátyámnak van érettségije, mint nekem, és ő egy 1 éves OKJ-s képzést végzett utána, amiben szeptembertől már dolgozhatott is és sikerült neki állást kapnia. Már 2 éve, hogy ott van. A szüleimnek nincs érettségijük, csak szakmunkás bizonyítványuk. Apukámnak már hosszú évek stabil, biztos munkahelye van, sosem volt munkanélküli. Anyukám viszont már nagyon sok helyen dolgozott, de csak pár hónapig. A húgom ősztől egyetemre megy, ő a legjobb képességű a családban(kitűnő érettségi, középfokú nyelvvizsga, első helyre fel is vették). Sajnos azonban apukám egyedül nem tudja egy keresetből finanszírozni a tanulmányait és egyre jobban kezd úrrá lenni mindenkin a kétségbeesés. A bátyámtól nyilván nem lehet elvárni, hogy támogassa a húgomat pénzzel, de így meg lassan már nagyon rossz anyagi körülmények közé fogunk kerülni. Folyton mondja apukám, hogy jó lenne, ha találnék már munkát, érzem, hogy egyre idegesebb és feszültebb, ami érthető is. Anyukám mivel ő is munkanélküli tök nyugodtan véd, hogy nem egyszerű találni. Családi pótlékot, adókedvezményt már nem kapunk, így még nehezebb lesz. Én beadtam már a bölcsi központjába az önéletrajzomat, de azt mondták, hogy majd nyár végén érdeklődjek, mert nincs munka most. Õ fogja továbbítani ahol lesz üresedés. Közbe írtam a húgom régi óvónőjének, aki most bölcsődevezető, hogy nincs-e üresedés, ő az egyetlen ilyen helyen ismerősöm és gondoltam protekcióval könnyebb lesz bejutnom. Hát azt mondta, most nincs állás, de ha lesz gondolni fog rám és szól. Írtam már egy csecsemőotthonnak is, de oda nem küldtem el az önéletrajzomat, csak érdeklődtem. Azóta se írtak vissza:/ Most mit csináljak? Ilyen helyeken lehet ezzel elhelyezkedni: bölcsi(itt 13), akinek írtam más községben van, csecsemőotthon(nálunk 2 van a környéken), családi napközi, családok átmeneti otthona(családgondozó)(ezt nem akarom), magánbölcsi, játszóház. Már 2 osztálytársamnak is sikerült egy fejlesztő játszóházban elhelyezkednie, ami nagyon jó kis hely, tetszik, nem tudom miért nem én találtam meg előbb. Gyermekfelügyeletet családnál tuti nem tudnék vállalni, mert a szülők nem bízzák pályakezdőre a gyereküket és nem is hosszú távú a legtöbb. Nekem stabil munkahely kellene, de egyre jobban félek, hogy nem fog sikerülni.:( Meg az is baj, hogy túlságosan bizonytalan vagyok és nem is igazán vagyok biztos benne, hogy ez a pálya amit akarok. Lehet tök más állna hozzám a legközelebb(személyiségben), de én nem tudom mi az ami érdekelne. Igazából sosem kaptam a szüleimtől megerősítést, hogy jót választottam-e vagy sem. Bárcsak lett volna bátorságom ugyan erre a szakot egyetemen végezni, akkor talán több esélyem lenne.

2

Olyan rémálmom van, hogy gyerekem születik, ezt hogy szüntethetném meg? N22

Sose szerettem a gyerekeket,és a szülés gondolata is mindig rettentett.Kislány koromban azt álmodtam,hogy kistestvérem születik,ez volt a rémálmom.Ez mára átalakult azzá,hogy én szülök gyereket.Elhatároztam,hogy sosem történik meg,rémálomban miért jön elő?Tehetek ellene?

1

Lanyok! Ti jarnatok velem? 167cm magas. Zoldes barna szem. Humoros, sportos, szorakozni vagyo egyeniseg. Baratsagos, megerto segitokesz, makacs . Ezek a fo tulajdonsagaim. Kaptok kepet is :

http://picgro.com/De <http://picgro.com/Dx

9

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!