Nem merek aludni, mert? Ez mi?

Soká alszom el emiatt sokszor , és egész nap álmos vagyok miatta. Nem merek elaludni. Attól félek, hogy álmomban valaki megöl . Minden zajra felfigyelek ami kintről jön. Nem tudom ez a dolog honnan jön , nem néztem horror filmet mostanság ( vagy hasonlót, azoktól nem tartok egyébként). 20f . Ez a dolog kb 2 hónapja tart. Sokszor úgy alszom el, hogy magamra zárom az ajtót.

Okozhat fej- vagy fogfájást, ha pszichiátriai gyógyszerekre töményt iszom?

Antidepresszáns, hangulatstabilizáló, nyugtató és kb. 1 dl tömény.

AURORIX, valakinek? Tapasztalatok? , Jó lenne, vagy ezt a kérdést hol tegyem fel, ahol többen válaszolnának?

Ez egy MAO-gátló/bénító/inhibitor, szociális környezetben tapasztalható óriási félelmemre és szorongásomra adták.

Senki ne mondja h ez úgysem használ, mert ezzel csak rontja a súlyos állapotom!
Szóval tapasztalatok. Köszönöm

Ha valaki beszed egy doboz Riszperidon gyógyszert akkor utána mi fog történni vele? Meghal tőle vagy túléli?

Vannak olyan hülyék akik beszednek egy doboz gyógyszert.Általában mindenki egy doboz nyugtatóval probálkoznak.De mi van ha egy más hatóanyagú gyógyszert vesz be.Mi van olyankor aki egy doboz riszperidon hatóanyagú gyógyszert veszbe.Azzal mi fog történni vele?Meghal tőle vagy túléli?

Depresszió szerű tünetek-mitől lehet? Részletek lent.

Bő 10 éve, nagyjából 1.5 éven keresztül cuccoztam. Speed vagy ex, csak heti egy alkalom (diszkó, természetesen..).
Ha mégsem dizsi, akkor heti 1-2 alkalommal elszívtunk egy jointot-ez inkább csak eleinte, az első kb. fél évben volt jellemző. E bulis korszak előtt is ismertem a srácokat, néhányan a haverjaim voltak. Kíváncsi voltam a "varázslatos" világukra, de nem több. Egy, sőt, A komoly kapcsolatban éltem, nagyon szerelmes voltam, semmi már nem hiányzott abban a gyönyörű 4 évben. Aztán vége lett és elindult a narkós felejtés..
Nem volt nehéz leállnom, úgy éreztem, hogy ráuntam a dologra, kiégtem talán.
Haverjaim nyomták tovább, többek börtönbe is kerültek a szipkázással együtt járó "laza" életvitel miatt..

Én a leállás után befejeztem a sulit, próbáltam visszatérni a civil életbe. Sajnos nem teljesen sikerült, az elmúlt években azt érzem, hogy folyamatosan szűkül a tudatom, mintha butulnék, egyre türelmetlenebb vagyok, ritkán, de dühkitöréseim is vannak, egyre kevesebb emberrel van jó kapcsolatom, mert úgy érzem, én segítőkész vagyok, ők pedig tesznek rám, sőt, talán madárnak néznek.
Talán túlságosan magamra veszek mindent, talán túl komolyan veszem önmagam, sokat agyalok, nemtom..
Párkapcsolatban élek közel 9 éve, de hiányzik a szerelem, az igazi érzések, az egészet amolyan megszokásként élem meg..lehet, h csak nem tudom értékelni?
Állandó, tartós munkaviszonyom nincsen, bár legál dolgokból így is megélek, de ez, így 32 évesen nem pálya már, úgy érzem.
Változtatni nem vagyok képes, nem vagyok kitartó, mintha minden körbe-körbe járna, igen-nem, igen-nem.. Szóval nem jó így.
A szorongás tüneteit olykor kifejezetten észlelem magamon, máskor elvagyok, a dekoncentráltság gyakran fennáll.

Tb-s pszichológushoz milyen gyakran lehet járni?

Egy droghasználónál ha már kialakult a pszihotikus zavar (elmezavar), akkor ha leteszi a szert, azaz leszokik, utána megmarad ez az elmezavar?

"Szelektív" alvászavar?

Miért van az, hogy iszonyú rosszul alszom egész éjszaka, és csak abban az idősávban alszom (aludnék) jót, amikor fel kell kelnem, ha időre megyek? (Ha nem megyek időre, akkor abban az időtartományban sem alszom jól, tehát nem az van, hogy adott időben alszom jól.)

Ez másnál is van így?

A helyzet hogy igencsak már a "felnőttek" életét élem, de még családom nincs. Melo és menni...testvérem nincs, barátaim...hát barátok, azt gondolom ez fiatal korban van inkább (de biztos vannak ellenpéldák és ez jó, nálam nem így van, bár ebben biztos én is szerepet játszok)

Úgy mondanám nincs igazán "bizalmasam". Nincs társasági életem, nem járok el szórakozni másokkal...és tudjátok, az a bizonyos ismerkedés. Régen azért tudtam hatást gyakorolni a lányokra mikor olyan kedvemben kaptam el magam, de ez mondhatom egy szerep volt és bár hatásos volt, de nem tudtam mindíg hozni, és bele is fáradtam. Most meg már eleve kedvem sincs szerepbe bújni.
Nem jó út...olyan jó lenne csak úgy tényleg valakivel igazán kellemesen elbeszélgetni egy ismerkedés keretén belül ahol érzem hogy igen így kellek, és ő is nekem viszont. Nagyon régen volt benne részem...talán emiatt vágyom rá ennyire (de ez sem jó)
Valaki egyszer azt mondta nekem: járj mozdulj kicsit ki, mert később ha az ember megszokja a "magányt" egyedüllétet, még nehezebb lesz. Főleg kapcsolatot kialakítani valakivel, közel engedni magadhoz...stb Én sokszor valahogy ezt érzem. Fura dolgok ezek...más érez így?
Kimondom: nem érzem azt hogy ha tetszik egy lány, akkor azt meg tudom szerezni. Ennyi. Ennek azt gondolom belülről kell fakadnia..nem játszani. És itt a kulcs a sikeres ismerkedéshez...ezt azért jó itt leírni.

(természetesen itt csak a számomra "negatív" dolgokat emeltem ki, vannak szép dolgai az embernek az életében, és erényei) azokra most nem fektettem hangsúlyt.

Jó pszihológust Biatorbágy, Törökbálint, esetleg Tatabánya környékén?

Aki valóban odafigyel a páciensre, a mondandójára, a problémáira és nem tömné feleslegesen gyógyszerrel, csak amivel és ameddig szükséges.
Ilyen szakembert keresnék.