Találatok a következő kifejezésre: Egy 29 férfihez nem túl (1 db)

Egy 29 éves férfihez nem túl fiatal egy 20 éves lány?

Akinek van tapasztalata ilyennel kapcsolatban az írjon, de mások véleményét is szívesen várom..

Legjobb válasz: Nem. Ebben a korban ez már teljesen normális. Az, hogy mûködni fog-e a kapcsolat, nem a korkülönbségtõl függ. Az a lényeg, hogy a fiú felnõttként kezelje a lányt, ne úgy mintha a hülyegyereke lenne, és akkor nem lesz semmi probléma.

Nem. Ebben a korban ez már teljesen normális. Az, hogy mûködni fog-e a kapcsolat, nem a korkülönbségtõl függ. Az a lényeg, hogy a fiú felnõttként kezelje a lányt, ne úgy mintha a hülyegyereke lenne, és akkor nem lesz semmi probléma.
18 voltam mikor egy 31 eves srac kihivott talalkozni mert mindketten modelek voltunkj, s h beszeljunk meg egy fotozast...hat kapcsolat lett belole, es teljesen jol egyeztunk, mert o meg gyerekes is volt..vegul azert nem ment par honap utan mert meg o volt tul gyerekes felfogasu hozzam..akarmilyen furan is hangzik
Szia! 6éve boldogan élek a párommal, 9 és fél év korkülönbség van köztünk, mikor összejöttünk 20 voltam, õ pedig 29.:)
Én 20 vagyok a barátom 33 egyáltalán nem a korkülönbség számít, hanem , hogy megtaláljátok a közös hangot stb
Ez függ mindtkét személytõl és az érettségüktõl. Ha már mindkettejüknek volt sok kapcsolata, akkor szerintem nem probléma. De ha a lány még tapasztalatlan, akkor nem biztos, hogy jó sül ki belõle.
Szerintem ez teljesen véleményfüggõ. Én semmi rosszat nem látok ebben.17éves vagyok a barátom pedig 29.Kicsit fura de már 4 éve boldogok vagyunk együtt. Ne foglalkozz mások véleményével.
A kérdező hozzászólása: köszönöm szépen a válaszokat, megnyugodtam .. :)
egyáltalán nem számít a kor már itt. ha boldogok vagytok együtt miért ne? sok sikert :)
az én párom 14 és fél évvel idõsebb, és mellette boldogabb vagyok, mint valaha. 9 év még késõbb sem lesz zavaró
20 vok és lassan férjhez megyek, igaz az én võlegényem 24 éves, de pl van egy osztálytársam, szintén 20 éves, akinek egy 40 éves pasija van, és a srác nemrég kérte meg a kezét, szal náluk is lesz majd esküvõ, és hát el van fogadva. Mért lenne fiatal?! Ha ti úgy érzitek hogy készen vagytok rá, a srác elfogadja a lányt és úgy kell neki ahogy van, és fordítva, akkor itt nincs mit gondolkozni.
Nem. És különben sem a kor számít! :)
én 17 éves vagyok és 29 a barátom...ennél többet had ne mondjakXD
Ez változó. Egyéni érettségtõl függ. Van, hogy simán mûködik a dolog. De nekem pl. volt egy esetem 20 éves koromban. Gólyabálon megismertem egy 29 éves férfit. Én akkoriban még nagyon kis hülye, éretlen csitri voltam, akinek máson sem járt az esze, csak a bulin. Ez a pasi meg olyanokról témázott, hogy így a munka, úgy a munka, nemrég vett új hûtõt (!) stb. Én meg azt gondoltam magamban, hogy micsoda egy unalmas fráter, és hogy hülye-e ez, mert mi a fenét akar egy 20 éves kiscsajtól. Most 26 vagyok, és mit nem adnék egy ilyen fickóért. :D


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mit csináljak? A barátnőm olyan fiúba szerelmes aki már dobott csajt azért mert nem feküdt le vele nem tudom, hogy elmondjam e a barátnőmnek?

A lány 13 és a fiú 16

2

Szerintetek, ha valaki megcsal valakit és azt bevallja neki, akkor azt azért teszi, mert könnyíteni akar a lelkiismeretén vagy mert őszinte akar lenni?

8

Mit lehet kezdeni olyan pasival, aki félti a szabadságát, de amúgy tök jól elvagyunk? Egyre több ilyen pasiról hallok. Mi ez a szabadság mánia férfiak?

3

Szerintetek lehet ennek még jövője és tényleg van ilyen? Mi a véleményetek a szituációról?

6 évvel ezelőtt, még tiniként ő volt az első szerelmem. Mai napig sem tudom, hogy miért szerettem annyira, de ő az egyetlen akivel csak a jó dolgok maradtak meg az emlékezetemben, meg az, hogy mennyire szerelmes voltam belé.
Voltak utána pasijaim, sokszor volt is, hogy azt hittem szerelmes vagyok beléjük, de mindig az Első volt mérce és vágyaim megtestesítője (azelőtt volt nekem más, akit szintén szerettem, viszont nem voltam belé szerelmes, tehát másban nem volt első).
Tavaly ősszel úgy hozta a sors, hogy összeakadtunk. Õ keresett meg, ami engem nagyon meglepett, mert őszintén még azt sem hittem volna, hogy egyáltalán még a nevemre emlékszik. Nem is vettem őt túl komolyan elsőre, csak szex és más semmi. De végül nem úgy alakult a dolog, kezdeményezte, hogy akár lehetne közöttünk több is. Persze, legbelül csak erre vártam, azonnal belementem, hogy próbáljuk meg. Az első néhány hónapban olyan volt mint a mesében. Megkaptam amit akartam és pont úgy, ahogy akartam. Soha semmi vita nem volt közöttünk, nézelteltérések persze, dehát az hol nincsen.
Egyszercsak vett egy fordulópontot a dolog, fogalmam sincs mi történthetett, de elkezdett látványosan hanyagolni. Persze én kábé kierőszakoltam a találkákat, együttléteket és mindeközben csukva tartottam a szemem affelett, hogy már valami nem a régi.
Aztán egyszercsak egy napon kijelentette, hogy ő nem szerelmes belém és nem akar átverni és így együtt lenni velem. És, hogy még nem tette túl magát az előző kapcsolatán, ami nagyon csúnyán ért véget és így nem is tud szerelmes lenni. (10 hónap telt el az összejövésünk óta)
Sírtam, zokogtam, hogy nem számítottam erre, nem akartam, bevallottam neki, hogy én mindigis szerettem és, hogy tudtam, hogy akkor, ott 6 évvel ezelőtt ennek nem lehetett így vége és erre most így? Õ is sírt és, hogy sajnálja de neki ez nem megy. Megbeszéltük a dolgot, nem erőltettem, ha menni akar, akkor nem tehetek mást, minthogy hagyom és közben azt remélem, hogy ezt csak álmodtam, vagy hogy esetleg megbánja és visszatér. De közben azért a holmijai nem vitte el, merthogy jön ő még ide és amúgysem akar teljesen elveszíteni. Na ezzel zavart legjobban össze.
Meg is keresett nemsokkal utána, kérte, hogy találkozzunk. Az nem jött össze, majd egy ideig pont úgy csinált, mintha mi sem történt volna. Telefonált mindennap, majd mikor már a sokadik találkozó sem jött össze, én magam hívtam fel azzal a szándékkal, hogy visszaadjam neki a cuccait (csak ezt neki nem mondtam meg, nehogy aztán visszalépjen), mert addigra már eléggé szenvedtem ahhoz, hogy úgy döntsek véget vetek ennek véglegesen. Arra a megkeresésemre már vissza sem jelzett, azóta nem tudok róla semmit. Később fel akartam köszönteni, de már a számát is lecserélte, facebookon még ismerősöm, de soha nem elérhető. Pontosan ezen a napon letörölt a skyperól is.
Azóta 180 fokos fordulatot vett az életem, szerencsére pozitív irányba, ha nem nézzük a jelenlegi szerelmi életemet (ami ugye romokban hever).
Lesz ez jobb valaha, vagy ez megint egy befejezetlen történet? Lehet még jövője? És különbenis miért zavart össze még utoljára így össze?
Most szerencsére a munkámban rengeteg örömöt lelek, így ez leköti az energiáimat, de valahol mégiscsak foglalkoztat.

21/N

4

Lányok! Ki levelezne barátkozna és ismerkedni beszélne velem?

19/F vagyok. A kor és a távolság nem érdekel,a külső sem,csak a belső. Megye se számit Magyarországon bell. Legyen normális,szeresse kutyákat és akarjon később, vagy most gyereket közös dolgokat

4

Igaz lehet, hogy tényleg szeret engem?

25 éves nő vagyok, párom 45 éves férfi.
Én nagyon szeretem őt, de tényleg, mindennél jobban.
2 hónapja vagyunk együtt, de már 3 hét után szerelmet vallott.
Ez minden vágyam volt, de ha belegondolok, alig hiszem el, mert ha mégsem lenne igaz, belehalnék.

2

Változhat még a helyzet? (Bővebben lent. )

Beleszerettem egy osztálytársamba, finoman, de elmondtam neki, mire azt mondta, hogy nem szeretne egy osztálytárssal kapcsolatot. Tehetek még valamit?

3

Nagy ex-jelenlegi pasi dilemma? Belebetegedem. :S segits!

A volt baratommal mar regebben szakitottunk.. Nekem o nagyon hianyzik, igy is, hogy par honapja megismerkedtem egy masik fiuval. O teljesen mas, minden jo, minden szep, de nem vagyok szerelmes. Az exembe az voltam. A volt baratommal veszeledtunk parszor. Szoval mindent kimond a jelenlegi baratom, szo szerint vesz..olyan eretlennek latom. A volt baratom sokkal hatarozottabb volt. Ot nem akarom ellokni, de az exem nagyon-nagson hianyzik. 18L-20F,18F

6

Mit tennétek a helyemben?

Tudom, regényszerűség, de kérlek segítsetek látni, mert most csak nézni tudok..
Nos kezdem magával a háttérrel. Ez a szőke lány kb. 2 éve költözött a faluba (elváltak a szülei, egyke, most ő 14, én pedig 16 vagyok) , s csak pár hónapja vetettem rá szemet, 1 kisebb tábor alkalmával. Ekkor neki már volt egy 6 hónapos kapcsolata. Első nap este átmentem egy ( akkor még barátnak tartott) cimborával hozzájuk( ő egy baratnőjével volt ott), és beszélgetni kezdtünk. A lány avval szórakoztatta magát, hogy vizet önt a nyakamba, s én (addig ültünk) hátra fektettem. Úgy feküdtünk 10 percig, a többiek kimentek, s csókolózásba torkollot a dolog. Másnap semmi, harmadnap 1 csók csattant el. Teltek, multak a napok, s evvel eggyüt egyre többet gondoltam rá :). Egyik este 1 kisebb kinti medencénél szórakoztunk pár haverral, s jött ő is. Nagynehezen megcsókoltam, s a közeliben tartózkodtam (amolyan dominancia szerüség). Erre a többiek lepapucsoztak stb.. Egy barátom üres lakásán találkoztunk újra (még aznap este), és 1 órán keresztül csókolóztunk (más nem volt). Átment az anyjához (a szomszedban laknak), s anyja kérdőre vonta, mivel látta az en cipőmet a lány cipője mellet. Nem tudom milyen mértékben monda el az ottan történteket, de szomorúan jött vissza. Nem mondott semmit, szemet sem vetett rám (később megtudtam, hogy az anyja megtiltott neki bizonyos dolgokat, melyeket a lány nem adott a tudatomra, mondván hogy az az ő anyja és az ő dolga). Telnek ismét a napok, s eggyik este, mikor már mindenki elment, leültünk mink ketten, s feltettem neki ezt a kérdést: Mik vagyunk mink? Az ő válasza az volt hogy CSAK barátok. Onnentről kezdve én nem értettem semmit... S evvel a mondattal elmaradt minden, a fogdosás, csók, stb.. Avval a bizonyos "cimborámmal" kezdett el komálni, én háttérbe szorúltam, s én erre féltékeny lettem. Megbeszéltük pár haverral, hogy lemegyünk hétvégén bulizni, s az eggyik haver elmondta a "cimborának", aki hivta a lányt is... Mivel a haverom apja vitt minket ( aki a lány anyjával van eggyüt :) ), így a lány anyja is jött.. A kocsiban olyan megjegyzést tett odafelé a cimborához, hogy vigyázzon a lányára. Ettöl én kibuktam, de nem adtam a tudatukra. Jövünk hazafelé, s utközben ismét jött 1 másik megjegyzés; várunk vissza. Ekkor már utáltam mindent... Letíltottam a lányt facebookon, elegem volt belölle, hogy állandóan csalódok benne.. kb. 1 hónapja feloldottam, s rámirt (az elmult hónapban az elfelejtésével törődtem, elnyomni a bennem élő hatalmas szerelmet..). Flegma voltam vele, látszólag "bántottam". Megkérdezte, hogy hogyan jutottunk el idáig. Én felhoztam a saját gondolatomat, hogy féltékeny voltam. Õ semmit sem tudott felhozni a maga részéről. Végül bennem a "szív" győzött az ész felett, s megkérdeztem tölle, hogy folytatná-e ha megcsókolnám. Válasza "nem tudom, biztos.". Bennem feltörtek az érzések, s vártam a másnapot, hogy megcsókoljam, s kezdjünk üres lappal.. Találkoztunk, társaság vett minket körűl, s kezdeményeztem, de elutasítás lett a vége. Kérdeztem is, hogy mi van, s mondta, hogy meggondolta magát, rájött hogy mit is akar valójában. Így abba is maradt.. Mostmár köszönni sem szoktunk, bár bennem még mindig ég a vágy, a gondolat. Mostanra már nem igazán él bennem az a "szerelem", ami akkor, s félek, ha újra megpróbálnám, újra a szokásos lenne. Én szeretném még most is őt... Csak nem értem hogy hol a hiba, mivel ő nem szándékozik elmondani. Tik mit tennétek a helyemben? Harcoljak még érte? Köszönöm a válaszokat. :)

4

Csókolózáskor mért nem kapok levegőt? :DDD

Az orromon. Egyszerűen nem kapok levegőt és kész :D Tudom, hogy ti is röhögni fogtok ezen a kérdésen, mert én is nevetek magamon:DDD

7

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!