Találatok a következő kifejezésre: Dolgoznal prostitualtként ápolt kuncsaft, és hely (1 db)

Dolgoznal prostitualtként (igényes, ápolt kuncsaft, és hely) a csaladod vagy saját magad fenntartasaért?

senki nem tudnà mit csinàlsz,de pénzre van szükség,màs megoldas nincs...

Legjobb válasz: Hogy Te kitudtál mászni ebbõl az életformából, minden elismerésem... Nekem az egyik rokonom sajnos már 3-4 éve ûzi ezt a "foglalkozást" és nem tud kiszállni belõle. Azelõtt havi 80-ért dolgozott, most napi 50-ért. Csak nála az is a baj, hogy amint pénzhez jut, el is költi, pedig már lehetne lakása, biztos háttere. De az eddigi "munkájából" semmit nem tud felmutatni. Nem beszélve arról, hogy ezt nagyon sokáig nem tudja csinálni, mert ez a munka iszonyúan leépíti az embert, és a férfiak a friss húsokat fogják keresni. A kérdésedre nehéz válaszolni, illetve most azt mondom,hogy biztos nem csinálnám,mert undorító és megalázó,meg nem is vok abban a helyzetben, de ha valóban a béka seggébe lennék, lehet,hogy már nem lenne ekkora szám. Nem tudom...

Hogy Te kitudtál mászni ebbõl az életformából, minden elismerésem... Nekem az egyik rokonom sajnos már 3-4 éve ûzi ezt a "foglalkozást" és nem tud kiszállni belõle. Azelõtt havi 80-ért dolgozott, most napi 50-ért. Csak nála az is a baj, hogy amint pénzhez jut, el is költi, pedig már lehetne lakása, biztos háttere. De az eddigi "munkájából" semmit nem tud felmutatni. Nem beszélve arról, hogy ezt nagyon sokáig nem tudja csinálni, mert ez a munka iszonyúan leépíti az embert, és a férfiak a friss húsokat fogják keresni. A kérdésedre nehéz válaszolni, illetve most azt mondom, hogy biztos nem csinálnám, mert undorító és megalázó, meg nem is vok abban a helyzetben, de ha valóban a béka seggébe lennék, lehet, hogy már nem lenne ekkora szám. Nem tudom...
mindig van más megoldás. de ha esetleg tényleg nem lenne, akkor ha jól fizetnének és én/családom már nagyon csóró lennék, akkor igen... mondjuk nem hiszem, hogy túl kelendõ lennék.
Nem!
Én nem, és ezt nem csak így gondolom, hanem tudom. Az ember életében vannak hegyek és völgyek; én jelenleg most próbálok meg kimászni a völgybõl, de én Istenben bízom, mert eddig is megsegített, és ezután is meg fog, mert látja, hogy ragaszkodom hozzá teljes szívvel. Minden problémámra eddig Õ adta meg a megoldást, és tudom, hogy nem kell vétenem a saját testem ellen ahhoz, hogy kilábaljak bizonyos helyzetekbõl. Az utolsó pillanatokban mindig jött bevétel, mert kitartóan hittem, úgyhogy ezt kívánom minden "buckalakónak" is, hogy soha ne adja fel! Lehet mélyre süllyedni anyagilag, de alulról mindig felfelé vezet az út, ha az ember nem adja fel.
Bár nehezen hiszem el magamról, hogy képes lennék rá, azt meg végképp nem hiszem, hogy ezért valaki fizetne e, de az biztos hogy a gyerekeimet nem hagynám. ÉN nem hiszem azt, hogy a gyerekem 18 évesen kikerülve az állami gondozásból azt mondaná nekem: büszke vagyok rád anya, hogy sose adtad el a tested! Inkább azt kérdezné: hol voltál eddig?? Igen, én azt hiszem, ha a gyerekeimrõl lenne szó, bármit képes lennék megtenni.
Semmi pénzért!Mindig van kiút.Most sincs rendes munkahelyem, s hogy ne éhezzek járok hetente 2-3 alkalommal takarítani.Nem sok, de kenyérre, kajára elég.Mégse halok éhen.Nehéz rendes munkát találni, vagy a fõnök hülye, vagy a munkatárs, vagy sokszor nem fizetnek ki.Most hagytam ott 1 pékséget, mert a fõnök leakart velem feküdni, én meg azt mondtam SOHA.Ezért ki sem fizetett, de nem érdekel.Tiszta vagyok.Nem vagyok kurva vagy ribanc!kicsit felcsesz, mert 1 hetet ingyen dolgoztam annak a marhának.Hozzá teszem hogy egyedül élek.Szóval nehéz.Inkább felmondtam.Tisztességesen akarom megkeresni a kenyeremet, nem a testemmel.S nem hiszem el hogy 1 prosti sem tud rendes munkát találni.Le a kalappal elõdted, mert te nem folytattad hanem összeszedted a pénzt s új életet kezdtél.Vannak akik nem is akarnak új életet kezdeni, inkább maradnak prostik.Én az olyanokat elítélem.Van akinek meg egyszerûen csak bûzlik a tisztességes munka.Elég nagy baj hogy vannak ilyen felfogásúak.De õk tudják.Az õ bajuk.Én bizti nem lennék SOHA prosti, hamarabb választanám a koldulást!(21 éves csajszi)
A kérdező hozzászólása: köszönöm a kommenteket, csak kivancsi voltam.ezelött mindig azt mondtam:soha, inkabb a halàl, nos mégis belekerültem...csak azt nem értem, sok magyar lannyal, anyaval talàlkozok külföldön akik prostitualtak, otthon meg elöadjàk:pultos, hajos, meg tancos munka...ràadàsul hihetetlen mennyiségben vannak itt magyar hölgyek..azt senki ne momndja soha hogy soha.sajàt tapasztalat!egyébként kivanom mindenkinek hogy ettöl mindig csak tisztességesebb munkahoz jusson!
Inkább wc-t pucolok!!
Ez olyan kérdés, amihez nagyon nehéz hozzászólni, ugyanis mindenki maga dönti el, kötéllel a nyakában vagy más módszerekkel akar meghalni. A legjobb lenne elkerülni, mert csak egyszer lehet megtenni, utána egész életedben ezen rágódsz majd.
Ez szerintem egy olyan kérdés, amire senki nem tud úgy igazán válaszolni addig, amíg tényleg nem került abba a helyzetbe. Egyszerûen nem lehet elõre tudni. Bármit is állít az ember. Gyanítom, sokan döntenének másként, mint ahogy mondják.
Akkor szerencsés vagy, hogy nem vagy túl érzelmes típus, és nem jelent nagy problémát tultenni magad rajta! én nem tenném meg semmi pénzért!
A kérdező hozzászólása: örülök h. névtelen v.ok, igy valaszolok öszintén:én sajnos belekostoltam ebbe a vilagba, 2 évvel ezelöt, sajnos abban az idöben tényleg ràkényszerültem.összeszedtem egy kis pénzt egy ujabb élet kezdéséhez.és befejeztem..màr 1és fél éve nem csinalom, senki sem tudta rOlam a , mai napig.szörnyü egy munka, de gyors segitség.nem érzem magam megalàzva, mert tudom hogy gyermekem életét, jövöjét tettem szebbé, nem embert öltem, és bàr nem vagyok büszke, de nem bantam meg, mert ha ez nem történt volna meg, ma az utcan lennék egy gyermekkel.
Én biztos, hogy nem. Azt hiszem, annyira lehetek önzõ, hogy ne tegyem tönkre az önbecsülésemet egy életre, és ne alázzam porig magam. Nemtudnék így normális, ép, és kiegyensúlyozott életet élni soha többé.És ha emiatt a gyerekeim pl.intézetbe kerülnének, amint felnõnének, szerintem megértenék a döntésemet.
hát?jó kérdés!azért megpróbálnék más megoldást keresni, mert nem hiszem hogy ez nekem menne!akármilyen korrekt, ápolt kuncsaft, mégis csak szex...nekem legalább a vonzalomra szükségem lenne, hogy menjen.vagy ki tudja!lehet abban a helyzetben nem ezt gondolnám...de szerencsére nem tartok ott!!! és te?
Véleményem szerint igaz a mondás: " Soha ne mondd, hogy soha". ( tapasztalatból mondom, azt mondtam soha nem lennék nõs pasival, aztán olyan szerelmes lettem, mint a nagyágyú, és nem érdekelt, hogy családja van. Igaz, õú kezdett ki velem. Nem vagyok rá büszke, de megtörtént) Voltam én is párszor a béka segge alatt, 2 gyerekkel. Eddig mindig volt más megoldás. és eszembe sem jutott ilyen. De igaz az is, hogy "szükség törvényt bont" Nem tudom, megtenném-e, de a gyerekeimért bármire képes lennék!!

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Voltatok már úgy, hogy nem ismeritek a saját határaitokat?

Úgy érzem magam, hogy mindenre képes vagyok. Megtudok tanulni bármit. Bármilyen izmos testet kitudok építeni magamon. Bármilyen jó nőt feltudok szedni, bármennyi pénzt összetudok kaparni. Mi ez az érzés? Miért nincs mindig ez?

1-2 havonta előjön. aztán lusta leszek. Miért van ez? Ja és nem szívok semmit. :) 23/f

2

Hogyan növeljem meg a fájdalomtűrő képességemet? Azt szeretném ha mindenféle fájdalmat jobban tudnék tŰrni! Főleg a testi fájdalomra gondolok.

6

Ha lehet hol lehet sebhelyeket csinálni?

Mármint hol lehet sebeket csinálni?
pl: zuko sebhelye meg ilyesmi

(lehet hogy most idiótának néztek de én szeretnék ilyeneket)

1

Miért hiszem vakon, hogy úgy fog kinézni a jövőm, ahogy gondolom, mégsem teszek érte minden tőlem telhetőt?

Már 1-2 éve van egy rálátásom a jövőmre, és csak azt tudom elképzelni, semmi mást, akkor is, ha nem teszek meg érte minden tőlem telhetőt. Úgy gondolom, hogy programozó leszek, és hiszem, hogy az leszek, mégsem teszek meg érte mindent. Most is matekozhatnék, ennek a kiírása helyett, de úgy érzem, hogy mindenképp az lesz, van mikor tanulás helyett is inkább leülök gépezni, mert nem motivál semmi, mert tudom, hogy csak egy út van a előttem.
Ti, hogyan láttátok a jövőtöket, és mennyit tettetek annak érdekében, hogy megvalósuljon? Mondjuk általában így vagyok mindennel, dogák, tz-k, stb, hogy majd úgyis sikerül, és mindent a legvégére hagyok. Nincs ami igazán inspiráljon.. Ti hogyan éritek/értétek el ezt? Hogyan lehetnék motiváltabb? Mert lehet, hogy ennyi nem lesz elég a céljaimhoz..

3

Miért van az néha hogyha felállok akkor szédülök?

Néha mikor felállok elkezdek szédülni, nem látok semmit csak zöld fényt és valamiben meg kell hogy kapaszkodjak mert másképp nem tudok megállni a lábamon. 13/L

7

Miért "félek" egyedül, sötétben, még 17 évesen is?

Azért írom ilyen későn a kérdést, mert nem tudok aludni, olyan szinten meleg van a szobámban, ha kinyitom az ablakomat, akkor kinyílik az ajtó, és nem tudom úgy kitámasztani, hogy ne lássak ki a sötétbe a folyosóra, ami feldúl, még a szememet sem tudom becsukni. Úgy érzem, mintha valaki/valami figyelne, és nagyon régóta ez van. A házban, ha tesóm, vagy anya nincs itthon, még mászkálni sem merek este, mert egyedül érzem magam. 3 Évvel fiatalabb lány testvérem képes éjjel is úgy ülni a szobájában, hogy tárva, nyitva, 3 helyről is belátni a rá, mégis elvan nyitott ajtóval is. Engem ez már nagyon zavar, hogy minden este zárt ajtó mellett, felkapcsolt kislámpával kell aludnom, hogy ne érezzem magam kellemetlenül.. Sőt még fiú is vagyok. Hogyan tehetnék ez ellen?

19

Létezik valami ingyenes önsajnáló kör, ahol a társadalom legszánalmasabb tagjai élőben is találkozhatnának?

TB támogatottban csak kiégett pszichológusok és pszichiáterek vannak, akik a szokásos rizsát mondják el, van még addiktológia is az alkoholistáknak és a drogosoknak, az állami kórházak pszichiátriáin pedig főként teljesen normális emberek vannak, akiknek valami pszichiátriai betegségük, kórképük van. Ezeken túl vannak még fizetős terápiák, azok is korlátozott létszámmal.

Úgy érzem, hogy a pénztelen, begubózott, maguknak való embereken senki nem akar segíteni. Még a szociális fóbia sem megfelelő klisé, mert ők félnek mindenféle társas interakciótól, fóbiájuk van, pedig sokuk teljesen normális. De vannak, akik nem félnek, egyszerűen balfékként, lúzerként tengetik nyomorúságos életüket magukba zárkózva, sokukat az állam tart el segélyekkel és senki nem ad nekik esélyt semmire.

Pedig majdnem mindenkit segít valamilyen civil szervezet vagy az állam. A hajléktalanokat, az alkoholistákat, a drogosokat, a fogyatékkal élőket, a börtönből szabaduló bűnözőket, a hátrányos helyzetű etnikai kisebbségeket, mindenkit felkarol valaki vagy többen is.

1

Csak én nem bírom kezelni a rossz szavakat?

Sok barátom van, minden hétvégén eljárok bulizni.. Nyáron hétköznaponként is akár, és ilyenkor rengetek emberbe "belebotlok".. Tudjátok van ez az ask.fm oldal. Barátnőm askján írták, hogy milyen csúnya vagyok.. volt egy ember akivel a minap találkoztam és bár tudom, hogy nem vagyok szimpatikus neki.. de konkrétan a szemembe mondta, hogy milyen ronda vagyok. Igazából ez a gyerek csak szidni tud mindenkit, de mégis rosszul esett.. Nagyon szomorú vagyok, mert teszek magamra és tényleg kedves vagyok az emberekkel- vagyis próbálkozok-
Ennek ellenére sokkal többen mondták, hogy milyen gyönyörú vagyok és nagyon szép meg hogy tök jó csaj, de ezeket rögtön elfelejtem. A szidás pedig nagyon mélyen megmarad bennem, akár napokig is elmegy az életkedvem..
Más tudja az ilyeneket kezelni, hogy nem foglalkozik vele? Vagy ők se mutatják ki? 16L

2

Mit kezdjek az életemmel? (lent)

Tulajdonképpen az foglalkoztat, hogy mi legyek ha nagy leszek. Nagyon érdekel a művészet, de nem tudom, hogy később is ugyanígy fog-e ez a dolog érdekelni.

Örülnék, ha valaki segítene nekem ebben a dologban, adna pár tanácsot:) írna egy privátot, és akkor beszélgetnénk kicsit:)

Köszönöm előre is. :)

2

Nahát, ez meg mégis mi lehet?

Lány vagyok de mindíg valahogy közelebbnek éreztem a fiúk szerepét magamhoz, valamint mostanában meglehetösen gyakran gondolkozok azon hogy mi lenne ha fiú volnék. Talán azért mert anya nélkül nöttem fel a nagyszüleimmel, bácsikámmal és fiú unokatestvéremmel. Meg az anyám anno fiút akart, inkább fiú barátaim vannak, a többi lány akit ismerek pár kivételvel rosszabbak a szemétnél. Azt már 10 éves koromtól tudom hogy bi vagyok, na de mostanság beüt a felyembe annak a gondolata hogy mi lett volna ha az ellenkezö nemben születek. Hogy milyen egy lányos fiú volnék, járnék fáért az erdöbe, nem kéne fözni, talán akkor is lakkoznám a körmöm, akkor is hosszú hajam volna, lányos testalkatú volnék, nöies férfi... stb. Mámma egész nap ez járt a fejemben és nem tudok szabadulni ettöl. Lányként nem vagyok elégedett magammal, meg kíváncsi vagyok hogy viszonyulna hozzám a környezetem is. És igen, szeretem a Yaoit de a Yurit sem vetem meg.

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!