Találatok a következő kifejezésre: Dolgoznal prostitualtként ápolt kuncsaft, és (1 db)

Dolgoznal prostitualtként (igényes, ápolt kuncsaft, és hely) a csaladod vagy saját magad fenntartasaért?

senki nem tudnà mit csinàlsz,de pénzre van szükség,màs megoldas nincs...

Legjobb válasz: Hogy Te kitudtál mászni ebbõl az életformából, minden elismerésem... Nekem az egyik rokonom sajnos már 3-4 éve ûzi ezt a "foglalkozást" és nem tud kiszállni belõle. Azelõtt havi 80-ért dolgozott, most napi 50-ért. Csak nála az is a baj, hogy amint pénzhez jut, el is költi, pedig már lehetne lakása, biztos háttere. De az eddigi "munkájából" semmit nem tud felmutatni. Nem beszélve arról, hogy ezt nagyon sokáig nem tudja csinálni, mert ez a munka iszonyúan leépíti az embert, és a férfiak a friss húsokat fogják keresni. A kérdésedre nehéz válaszolni, illetve most azt mondom,hogy biztos nem csinálnám,mert undorító és megalázó,meg nem is vok abban a helyzetben, de ha valóban a béka seggébe lennék, lehet,hogy már nem lenne ekkora szám. Nem tudom...

Hogy Te kitudtál mászni ebbõl az életformából, minden elismerésem... Nekem az egyik rokonom sajnos már 3-4 éve ûzi ezt a "foglalkozást" és nem tud kiszállni belõle. Azelõtt havi 80-ért dolgozott, most napi 50-ért. Csak nála az is a baj, hogy amint pénzhez jut, el is költi, pedig már lehetne lakása, biztos háttere. De az eddigi "munkájából" semmit nem tud felmutatni. Nem beszélve arról, hogy ezt nagyon sokáig nem tudja csinálni, mert ez a munka iszonyúan leépíti az embert, és a férfiak a friss húsokat fogják keresni. A kérdésedre nehéz válaszolni, illetve most azt mondom, hogy biztos nem csinálnám, mert undorító és megalázó, meg nem is vok abban a helyzetben, de ha valóban a béka seggébe lennék, lehet, hogy már nem lenne ekkora szám. Nem tudom...
mindig van más megoldás. de ha esetleg tényleg nem lenne, akkor ha jól fizetnének és én/családom már nagyon csóró lennék, akkor igen... mondjuk nem hiszem, hogy túl kelendõ lennék.
Nem!
Én nem, és ezt nem csak így gondolom, hanem tudom. Az ember életében vannak hegyek és völgyek; én jelenleg most próbálok meg kimászni a völgybõl, de én Istenben bízom, mert eddig is megsegített, és ezután is meg fog, mert látja, hogy ragaszkodom hozzá teljes szívvel. Minden problémámra eddig Õ adta meg a megoldást, és tudom, hogy nem kell vétenem a saját testem ellen ahhoz, hogy kilábaljak bizonyos helyzetekbõl. Az utolsó pillanatokban mindig jött bevétel, mert kitartóan hittem, úgyhogy ezt kívánom minden "buckalakónak" is, hogy soha ne adja fel! Lehet mélyre süllyedni anyagilag, de alulról mindig felfelé vezet az út, ha az ember nem adja fel.
Bár nehezen hiszem el magamról, hogy képes lennék rá, azt meg végképp nem hiszem, hogy ezért valaki fizetne e, de az biztos hogy a gyerekeimet nem hagynám. ÉN nem hiszem azt, hogy a gyerekem 18 évesen kikerülve az állami gondozásból azt mondaná nekem: büszke vagyok rád anya, hogy sose adtad el a tested! Inkább azt kérdezné: hol voltál eddig?? Igen, én azt hiszem, ha a gyerekeimrõl lenne szó, bármit képes lennék megtenni.
Semmi pénzért!Mindig van kiút.Most sincs rendes munkahelyem, s hogy ne éhezzek járok hetente 2-3 alkalommal takarítani.Nem sok, de kenyérre, kajára elég.Mégse halok éhen.Nehéz rendes munkát találni, vagy a fõnök hülye, vagy a munkatárs, vagy sokszor nem fizetnek ki.Most hagytam ott 1 pékséget, mert a fõnök leakart velem feküdni, én meg azt mondtam SOHA.Ezért ki sem fizetett, de nem érdekel.Tiszta vagyok.Nem vagyok kurva vagy ribanc!kicsit felcsesz, mert 1 hetet ingyen dolgoztam annak a marhának.Hozzá teszem hogy egyedül élek.Szóval nehéz.Inkább felmondtam.Tisztességesen akarom megkeresni a kenyeremet, nem a testemmel.S nem hiszem el hogy 1 prosti sem tud rendes munkát találni.Le a kalappal elõdted, mert te nem folytattad hanem összeszedted a pénzt s új életet kezdtél.Vannak akik nem is akarnak új életet kezdeni, inkább maradnak prostik.Én az olyanokat elítélem.Van akinek meg egyszerûen csak bûzlik a tisztességes munka.Elég nagy baj hogy vannak ilyen felfogásúak.De õk tudják.Az õ bajuk.Én bizti nem lennék SOHA prosti, hamarabb választanám a koldulást!(21 éves csajszi)
A kérdező hozzászólása: köszönöm a kommenteket, csak kivancsi voltam.ezelött mindig azt mondtam:soha, inkabb a halàl, nos mégis belekerültem...csak azt nem értem, sok magyar lannyal, anyaval talàlkozok külföldön akik prostitualtak, otthon meg elöadjàk:pultos, hajos, meg tancos munka...ràadàsul hihetetlen mennyiségben vannak itt magyar hölgyek..azt senki ne momndja soha hogy soha.sajàt tapasztalat!egyébként kivanom mindenkinek hogy ettöl mindig csak tisztességesebb munkahoz jusson!
Inkább wc-t pucolok!!
Ez olyan kérdés, amihez nagyon nehéz hozzászólni, ugyanis mindenki maga dönti el, kötéllel a nyakában vagy más módszerekkel akar meghalni. A legjobb lenne elkerülni, mert csak egyszer lehet megtenni, utána egész életedben ezen rágódsz majd.
Ez szerintem egy olyan kérdés, amire senki nem tud úgy igazán válaszolni addig, amíg tényleg nem került abba a helyzetbe. Egyszerûen nem lehet elõre tudni. Bármit is állít az ember. Gyanítom, sokan döntenének másként, mint ahogy mondják.
Akkor szerencsés vagy, hogy nem vagy túl érzelmes típus, és nem jelent nagy problémát tultenni magad rajta! én nem tenném meg semmi pénzért!
A kérdező hozzászólása: örülök h. névtelen v.ok, igy valaszolok öszintén:én sajnos belekostoltam ebbe a vilagba, 2 évvel ezelöt, sajnos abban az idöben tényleg ràkényszerültem.összeszedtem egy kis pénzt egy ujabb élet kezdéséhez.és befejeztem..màr 1és fél éve nem csinalom, senki sem tudta rOlam a , mai napig.szörnyü egy munka, de gyors segitség.nem érzem magam megalàzva, mert tudom hogy gyermekem életét, jövöjét tettem szebbé, nem embert öltem, és bàr nem vagyok büszke, de nem bantam meg, mert ha ez nem történt volna meg, ma az utcan lennék egy gyermekkel.
Én biztos, hogy nem. Azt hiszem, annyira lehetek önzõ, hogy ne tegyem tönkre az önbecsülésemet egy életre, és ne alázzam porig magam. Nemtudnék így normális, ép, és kiegyensúlyozott életet élni soha többé.És ha emiatt a gyerekeim pl.intézetbe kerülnének, amint felnõnének, szerintem megértenék a döntésemet.
hát?jó kérdés!azért megpróbálnék más megoldást keresni, mert nem hiszem hogy ez nekem menne!akármilyen korrekt, ápolt kuncsaft, mégis csak szex...nekem legalább a vonzalomra szükségem lenne, hogy menjen.vagy ki tudja!lehet abban a helyzetben nem ezt gondolnám...de szerencsére nem tartok ott!!! és te?
Véleményem szerint igaz a mondás: " Soha ne mondd, hogy soha". ( tapasztalatból mondom, azt mondtam soha nem lennék nõs pasival, aztán olyan szerelmes lettem, mint a nagyágyú, és nem érdekelt, hogy családja van. Igaz, õú kezdett ki velem. Nem vagyok rá büszke, de megtörtént) Voltam én is párszor a béka segge alatt, 2 gyerekkel. Eddig mindig volt más megoldás. és eszembe sem jutott ilyen. De igaz az is, hogy "szükség törvényt bont" Nem tudom, megtenném-e, de a gyerekeimért bármire képes lennék!!

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Titeket nem zavar, hogy a legtöbb "Különc vagyok" képet/idézetet a kis tiniribik rakják ki, akik olyanok, mint minden második tizenéves lány? Miért csinálják ezt?

Azt hiszik, ettől menőbbek lesznek, hogy ők "mások, mint a többiek, és büszkék rá". Közben meg ők azok, akik úgy öltözködnek és sminkelnek, mint az összes tiniribi. Nem tudom, miért csinálják ezt. Ha annyira különcök akarnak lenni, miért riszálják magukat, és próbálnak k.urváskodással menők lenni?
Nem értem. Szerintetek?

15

Ti is elégedetlennek, hálátlannak és boldogtalannak érzitek magatokat?

Szóval én egyszerüen olyan doolgoknak sem tudok örvendeni ami egyébként örömet kéne szereznie és aminek mások tényleg örvendenének és hálásak lennének.
És megfigyeltem, hogy mások elégedettek de én háládatlan vagyok és semmi sem tud felvidítani! ja és egyfolytába fáradtnak érzem magam!
Egyszrüen nem értem magam! Csak én érzem ezt?
Válaszaitokat előre köszönöm!!!

6

Mért van az hogy minden fontos lépésemet elszúrom. és mindig utólag jövök rá hogy hogyan kellett volna csinálni?

5

Mit csináljak? Megfogok őrülni, félek, hogy bekattanok és megteszem. Lent írom.

Régen nagyszerű életem volt. Jó suli, barátok, gyönyörű barátnő fülig szerelmesen 3 évig minden ami egy jó élethez kell. Ott hagytam a sulit... Szakított velem a barátnőm. Elmentem melózni mellette elkezdtem edzeni is és vettem egy kutyust ami mindennél fontosabb lett. Ott hagytam a munkát fél év után (fogalmam sincs, hogy miért, mert hülye vagyok....) másfél éve se munkám se barátnőm.. csak edzek mikor megtehetem és a kutyámmal vagyok. Elvállalok alkalmi munkákat. Azóta folyamatosan morzsolom a lelkemet amiért hülye voltam. Apám iszákos részegen mondja, hogy csak magamra gondolok és a kutyámra, nem érdekel semmi stb. Elzárkóztam a világ elől, mindent szürkén és negatívan látok, sokszor az öngyilkosságra gondolok és egyre jobban hajlok felé.. A kutyám tart vissza, hogy ne tegyem meg mert nem tudom mi lenne vele nélkülem.... Mi a francot csináljak?

12

Neked milyen olyan személyes tárgyad van, ami látszólag értéktelen, de belőled mély érzéseket vált ki?

Vagy nem kell,hogy feltétlenül értéktelen legyen..
De a lényeg,hogy milyen olyan személyes holmid van,amire ha csak ránézel milliónyi érzés tör fel belőled?:)
Vagy csak egy emlék akár,de az mélyen megmaradt benned.
Nem csak a tárgyak "nevére" lennék kíváncsi,hanem a hozzájuk fűződő emlékekre/történetekre is.

Ez csak onnan jutott szembe,hogy válogattam itthon a plüssfiguráimat,éppen dobáltam ki belőle ezt-azt és az egyik macit meglátta Anyu és elég erős érzelmeket váltott ki belőle az a kis maci.Elkezdett sírni és elmesélte,hogy azt még az ő nagymamájával vették meg együtt és ,hogy milyen sokba került az akkor és,hogy ő mennyire örült neki.Volt rajta egy "lyuk" is (szivacsból van a plüss)és mikor azt meglátta akkor még jobban elkezdett sírni.Elmesélte,hogy 10 éves volt mikor az a "szemét láány" kicsípett egy darabot az ő macijából.Fura volt látni,hogy egy 30+ éves nő így emlékszik egy ilyen régi eseményre és mindezt egy régi plüssfigura váltotta ki belőle.

Szóval esetleg ehhez hasonló kérdésekre lennék kíváncsi.:)
(persze nem csak szomorú,akár vidám is lehet)

2

Miért nem bírom magam túltenni ezen?

A barátommal 4 évig jártunk. Én 14, ő 16 éves volt mikor összejöttünk. Nem volt tökéletes kapcsolat, nem fogom szépíteni, mégis nagyon szerettük egymást. Április végén nagyon furán viselkedett, majd bejelentette, hogy van egy másik "barátnője" már november óta. A lány elég messze lakik tőlünk, és ott április végén találkoztak először. Kértem, hogy hagyja ott a lányt, és megpróbálom jobbá tenni a kapcsolatunkat. Belement, és tényleg úgy tűnt, hogy minden szebb lett, mint a 4 év alatt bármikor is. Minden nap találkoztunk, bókolgatott, virágot hozott (ezeket a 4 év alatt sosem). Egyik nap aztán jött a hidegzuhany, bejelentette, hogy vége, ő a lánnyal akarja folytatni. Tudta, hogy ez a legfájóbb pont nekem, mert tök véletlenül, de többször hangoztattam, hogy utálom az olyan embereket, akik így lecserélik a barátnőjüket egy másik lányért. Mondtam neki, hogy ne csinálja már ezt. Nem érdekelte, azóta szóba állni sem hajlandó velem, vagy ha esetleg igen, akkor lehord a világon mindennek, hogy én vagyok az egészért a hibás, ne siránkozzak, mert ő nem sajnál, hanem jókat nevet rajtam. Nagyon szarul esik, 14 kilót fogytam miatta, és ezt mind az érettségim kellős közepette, de sosem volt benne semmi kedvesség ez idő alatt, hogy na esetleg kicsit segített volna felejteni, inkább még egyet belém rúgott. Együtt van a csajjal most is, ezt direkt bejelenti nekem mindig, hogy tudjam, és szenvedjek. Nekem is volt egy barátom utána, de azt éreztem, hogy inkább mintha csak féltékennyé akarnám őt tenni, hogy visszajöjjön hozzám, így aztán szakítottunk a sráccal. Volt egy időszak, mikor már elfelejtettem őt, de mostanában meg minden kis hülye emlék eszembe jut. Gyűlölöm őt, amiért ezt csinálta, de mégis szeretem, mert a 4 év nálam nem múlik el olyan hamar. Félreértések elkerülése végett mondom, hogy nem az zavar engem, hogy kiszeretett belőlem, és elhagyott, hanem az a mód zavar, ahogyan ezt az egészet csinálta, de mégsem volt elég kiábrándító így, hogy még mindig ő jár napi szinten az eszemben, pedig mostmár látom, hogy kihasznált csak, és azt érzem a másik lánynál is, hogy kihasználja, mert érdekes mód fél évig nem volt neki annyira fontos, hogy szakítson velem, és együtt lehessenek többet, csak akkor, mikor éppen abba a városba költözik ő is, ahol a lány lakik. Na meg aztán külsőre nem egy álom pasi, a 4 év alatt sosem érdeklődött iránta egy csaj sem, de most az első szembejövőbe „szerelmes” lett. Ismerem őt eléggé, ez rajongás nála, nem szerelem, mégis eldob egy kapcsolatot inkább. Azon sem tudom túltenni magam, hogy ezek szerint nem tudtam neki megadni mindazt, amire vágyott, ezért kellett egy másik lányt keresnie?! Meddig húzódik még ez bennem? Már lassan 2 hónapja történt..

11

Más is érzi magát nagyon balszerencsésnek?

Olyan mintha átok ülne rajtam. Már születésemtől kezdve így van. Vajon mi rosszat követtem el előző életembe?

3

Mennyire érzed rossznak az életet?

Szubjektív véleményekre lennék kíváncsi, pontosabban egy 1-10-ig terjedő skálán.

1=legrosszabb
10=legjobb

21

Mi volt életetek eddigi legjobb élménye, legboldogabb pillanata?

16

Ez normalis hogy 16 evesen 175cm vagyok 60 kg es csak 16 cm a farkam allva?

8

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!