Találatok a következő kifejezésre: Dolgoznal prostitualtként ápolt kuncsaft, (1 db)

Dolgoznal prostitualtként (igényes, ápolt kuncsaft, és hely) a csaladod vagy saját magad fenntartasaért?

senki nem tudnà mit csinàlsz,de pénzre van szükség,màs megoldas nincs...

Legjobb válasz: Hogy Te kitudtál mászni ebbõl az életformából, minden elismerésem... Nekem az egyik rokonom sajnos már 3-4 éve ûzi ezt a "foglalkozást" és nem tud kiszállni belõle. Azelõtt havi 80-ért dolgozott, most napi 50-ért. Csak nála az is a baj, hogy amint pénzhez jut, el is költi, pedig már lehetne lakása, biztos háttere. De az eddigi "munkájából" semmit nem tud felmutatni. Nem beszélve arról, hogy ezt nagyon sokáig nem tudja csinálni, mert ez a munka iszonyúan leépíti az embert, és a férfiak a friss húsokat fogják keresni. A kérdésedre nehéz válaszolni, illetve most azt mondom,hogy biztos nem csinálnám,mert undorító és megalázó,meg nem is vok abban a helyzetben, de ha valóban a béka seggébe lennék, lehet,hogy már nem lenne ekkora szám. Nem tudom...

Hogy Te kitudtál mászni ebbõl az életformából, minden elismerésem... Nekem az egyik rokonom sajnos már 3-4 éve ûzi ezt a "foglalkozást" és nem tud kiszállni belõle. Azelõtt havi 80-ért dolgozott, most napi 50-ért. Csak nála az is a baj, hogy amint pénzhez jut, el is költi, pedig már lehetne lakása, biztos háttere. De az eddigi "munkájából" semmit nem tud felmutatni. Nem beszélve arról, hogy ezt nagyon sokáig nem tudja csinálni, mert ez a munka iszonyúan leépíti az embert, és a férfiak a friss húsokat fogják keresni. A kérdésedre nehéz válaszolni, illetve most azt mondom, hogy biztos nem csinálnám, mert undorító és megalázó, meg nem is vok abban a helyzetben, de ha valóban a béka seggébe lennék, lehet, hogy már nem lenne ekkora szám. Nem tudom...
mindig van más megoldás. de ha esetleg tényleg nem lenne, akkor ha jól fizetnének és én/családom már nagyon csóró lennék, akkor igen... mondjuk nem hiszem, hogy túl kelendõ lennék.
Nem!
Én nem, és ezt nem csak így gondolom, hanem tudom. Az ember életében vannak hegyek és völgyek; én jelenleg most próbálok meg kimászni a völgybõl, de én Istenben bízom, mert eddig is megsegített, és ezután is meg fog, mert látja, hogy ragaszkodom hozzá teljes szívvel. Minden problémámra eddig Õ adta meg a megoldást, és tudom, hogy nem kell vétenem a saját testem ellen ahhoz, hogy kilábaljak bizonyos helyzetekbõl. Az utolsó pillanatokban mindig jött bevétel, mert kitartóan hittem, úgyhogy ezt kívánom minden "buckalakónak" is, hogy soha ne adja fel! Lehet mélyre süllyedni anyagilag, de alulról mindig felfelé vezet az út, ha az ember nem adja fel.
Bár nehezen hiszem el magamról, hogy képes lennék rá, azt meg végképp nem hiszem, hogy ezért valaki fizetne e, de az biztos hogy a gyerekeimet nem hagynám. ÉN nem hiszem azt, hogy a gyerekem 18 évesen kikerülve az állami gondozásból azt mondaná nekem: büszke vagyok rád anya, hogy sose adtad el a tested! Inkább azt kérdezné: hol voltál eddig?? Igen, én azt hiszem, ha a gyerekeimrõl lenne szó, bármit képes lennék megtenni.
Semmi pénzért!Mindig van kiút.Most sincs rendes munkahelyem, s hogy ne éhezzek járok hetente 2-3 alkalommal takarítani.Nem sok, de kenyérre, kajára elég.Mégse halok éhen.Nehéz rendes munkát találni, vagy a fõnök hülye, vagy a munkatárs, vagy sokszor nem fizetnek ki.Most hagytam ott 1 pékséget, mert a fõnök leakart velem feküdni, én meg azt mondtam SOHA.Ezért ki sem fizetett, de nem érdekel.Tiszta vagyok.Nem vagyok kurva vagy ribanc!kicsit felcsesz, mert 1 hetet ingyen dolgoztam annak a marhának.Hozzá teszem hogy egyedül élek.Szóval nehéz.Inkább felmondtam.Tisztességesen akarom megkeresni a kenyeremet, nem a testemmel.S nem hiszem el hogy 1 prosti sem tud rendes munkát találni.Le a kalappal elõdted, mert te nem folytattad hanem összeszedted a pénzt s új életet kezdtél.Vannak akik nem is akarnak új életet kezdeni, inkább maradnak prostik.Én az olyanokat elítélem.Van akinek meg egyszerûen csak bûzlik a tisztességes munka.Elég nagy baj hogy vannak ilyen felfogásúak.De õk tudják.Az õ bajuk.Én bizti nem lennék SOHA prosti, hamarabb választanám a koldulást!(21 éves csajszi)
A kérdező hozzászólása: köszönöm a kommenteket, csak kivancsi voltam.ezelött mindig azt mondtam:soha, inkabb a halàl, nos mégis belekerültem...csak azt nem értem, sok magyar lannyal, anyaval talàlkozok külföldön akik prostitualtak, otthon meg elöadjàk:pultos, hajos, meg tancos munka...ràadàsul hihetetlen mennyiségben vannak itt magyar hölgyek..azt senki ne momndja soha hogy soha.sajàt tapasztalat!egyébként kivanom mindenkinek hogy ettöl mindig csak tisztességesebb munkahoz jusson!
Inkább wc-t pucolok!!
Ez olyan kérdés, amihez nagyon nehéz hozzászólni, ugyanis mindenki maga dönti el, kötéllel a nyakában vagy más módszerekkel akar meghalni. A legjobb lenne elkerülni, mert csak egyszer lehet megtenni, utána egész életedben ezen rágódsz majd.
Ez szerintem egy olyan kérdés, amire senki nem tud úgy igazán válaszolni addig, amíg tényleg nem került abba a helyzetbe. Egyszerûen nem lehet elõre tudni. Bármit is állít az ember. Gyanítom, sokan döntenének másként, mint ahogy mondják.
Akkor szerencsés vagy, hogy nem vagy túl érzelmes típus, és nem jelent nagy problémát tultenni magad rajta! én nem tenném meg semmi pénzért!
A kérdező hozzászólása: örülök h. névtelen v.ok, igy valaszolok öszintén:én sajnos belekostoltam ebbe a vilagba, 2 évvel ezelöt, sajnos abban az idöben tényleg ràkényszerültem.összeszedtem egy kis pénzt egy ujabb élet kezdéséhez.és befejeztem..màr 1és fél éve nem csinalom, senki sem tudta rOlam a , mai napig.szörnyü egy munka, de gyors segitség.nem érzem magam megalàzva, mert tudom hogy gyermekem életét, jövöjét tettem szebbé, nem embert öltem, és bàr nem vagyok büszke, de nem bantam meg, mert ha ez nem történt volna meg, ma az utcan lennék egy gyermekkel.
Én biztos, hogy nem. Azt hiszem, annyira lehetek önzõ, hogy ne tegyem tönkre az önbecsülésemet egy életre, és ne alázzam porig magam. Nemtudnék így normális, ép, és kiegyensúlyozott életet élni soha többé.És ha emiatt a gyerekeim pl.intézetbe kerülnének, amint felnõnének, szerintem megértenék a döntésemet.
hát?jó kérdés!azért megpróbálnék más megoldást keresni, mert nem hiszem hogy ez nekem menne!akármilyen korrekt, ápolt kuncsaft, mégis csak szex...nekem legalább a vonzalomra szükségem lenne, hogy menjen.vagy ki tudja!lehet abban a helyzetben nem ezt gondolnám...de szerencsére nem tartok ott!!! és te?
Véleményem szerint igaz a mondás: " Soha ne mondd, hogy soha". ( tapasztalatból mondom, azt mondtam soha nem lennék nõs pasival, aztán olyan szerelmes lettem, mint a nagyágyú, és nem érdekelt, hogy családja van. Igaz, õú kezdett ki velem. Nem vagyok rá büszke, de megtörtént) Voltam én is párszor a béka segge alatt, 2 gyerekkel. Eddig mindig volt más megoldás. és eszembe sem jutott ilyen. De igaz az is, hogy "szükség törvényt bont" Nem tudom, megtenném-e, de a gyerekeimért bármire képes lennék!!

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Túlsúly, szemüveg, rögzített fogszabályzó. Nem gáz ez így?

6 éve túlsúllyal küzdök és 7 éve vagyok szemüveges és most még ennek a nyakára jön a fogszabályzó...lehet hogy inkább elbújok a világ elől.Most mit tegyek???

8

Életfelfogások címmel készítek előadást. Van rá fél évem. Ötleteket szeretnék. Hogyan kezdjek neki? Hogyan építsem fel?

Ha valaki véletlenül szánna erre időt(véletlenek persze nincsenek),nagyon-nagyon hálás lennék :)
Az ezotériát nagyon finoman érinthetem csak.

6

Hogy deríthetném ki, miben vagyok jó?

"Mindenki jó valamiben" - csak én nem. Mindenfélét sportoltam már, mindben béna vagyok. A logikai vagy stratégiai dolgok sem mennek, esetleg az amőba játék, abban mindig győzök :D De egyik tantárgyból sem vagyok jó, esetleg a nyelvek, de az sem az igazi. Mások előtt szerepelni a halálom, mindig elrontom, lámpalázás vagyok, nem bírom. Megszólalni sem tudok/merek közönség előtt. Idegenekkel vagy ismerősökkel csak úgy, ha találkozunk, még köszönni se szeretek, félénk vagyok. Egyik hangszer se megy igazán, max zongorán tudok néhány számot lejátszani, de amint valaki előtt kellene, valaki hallja, elrontom. Állítólag rajzolni, festeni stb.-t jól tudok, de szerintem nem. Oké, nem lesz ronda, amit rajzolok, kicsit jobb talán, mint az átlag, de nem vagyok egy művész. meg nem is szeretek ilyeneket csinálni. Főzni, sütni nem tudok. Igazából semmi sem megy.. Tényleg mindenben béna vagyok? Vagy van valami, amiben jó lennék? Hogy derítsem ki, hogy mi az?
17/L

2

Ha kérnék apámtól egy kocsit, hogy segítsek a fián, az nagyon elkölcstelen lenne?

Õ ugye a féltesvérem, de nekem idegen, mert sohasem találkoztunk, így nekem mindegy, hogy mi van vele. Apámat is csak évente egyszer látom, akkor is csak képmutatásból jön. Most van valami baja a gyereknek és az én csontvelőm kellene neki.
Most nagyon rossz lennék, ha kicsi kártérítést kérnék, amiért nem foglalkozott velem? Egy jó kocsira, vagy egy házra gondoltam.

7

Miért nézik le a 11 éveseket? 11/fiú

40

Mit tegyek, hogy ne legyek ilyen meggondolatlan és kapkodós? (több lennt)

Mindig mindent elkapkodok. Például most is sulikezdés, és nem vártam meg Anyát egy könyv befedésével, befedtem magam, és tök [email protected] lett... Na meg mindig mindent elkapkodok, meggondolatlanul csinálok dolgokat. Múltkor salátát csináltam, hát ne tudjátok meg milyen lett... :D Vagy készítek valami kézműves dolgot, de nem bírom megvárni, hogy megszáradjon a ragasztó, és persze elrontom így az egészet. Van még itt olyan, aki ilyen?
Ha van kérdés írjátok. Köszi a válaszokat előre is! 13/L

5

Mit tegyek, ha nem merek énekelni, de van tehetségem?

Egyszerűen tényleg van tehetségem, és érzékem is az énekhez, de annyira gátlásos vagyok, hogy nem merek hirtelen csak úgy elkezdeni énekelgetni, ha 20 éven át sosem énekeltem mondjuk a házban. Idáig egyedül sem mertem énekelni, annyiban változott a dolog, hogy már merek énekelni ha egyedül vagyok itthon (de ez nagyon ritkán fordul elő) . Ha itthon vannak a szüleim, akkor is csak olyan dolgokból "merek" részleteket énekelni, amik nincsenek túlspilázva, tehát egy egyszerűbb szövegrész, de képes vagyok kiénekelni egy Queen számot is, vagy képes vagyok "játszani" a hangommal. De egyszerűen nem merem elengedni magam,m és nem tudom legyőznia félelmeimet, nem merek énekelni, csak így, nem jön így a hang, félek kiengedni, nem tudom mit tegyek... nagyon zavar, hogy énekelni akarok, de félek...

9

Nem tudom magam túltenni azon, hogy már nem vagyok gyerek?

Jelenlegi életem szörnyűbb nem is lehetne, hadd ne részletezzem, hogy miért, röviden se mentálisan, se fizikailag nem vagyok egészséges. De a gyerekkorom (8-13) csodálatos volt, nem túlzok ha azt mondom, én voltam a legboldogabb gyerek. Voltak barátaim (már nincs egy darab se), a szüleim együtt voltak, anyagi biztonságban voltunk, egészséges voltam... Minden nap játszottunk, mindig volt valami ami boldoggá tett.

Most se vagyok felnőtt, 18 éves, de azok az évek már elmúltak. Nincs semmim, senkim, a családom egyik fele itt, másik ott, a volt barátaimmal már nem is beszélek.. Nem tudom mit csináljak. Folyamatosan csak arról álmodozok, hogy milyen volt akkor, régi zenéket hallgatok hogy felidézzem azokat az időket, néha lekapcsolom a villanyt, befekszek az ágyba és azt képzelem hogy még mindig ott vagyok abban a házban, és minden rendben van... Szánalmas, de ez van..

A jövőmet egyáltalán nem látom, és néha nem is akarom. Néha azt gondolom, hogy ha megölöm magam, hátha átélem újra (tudjátok azt mondják hogy halálod utolsó 7 mp-ében újraéled az életed), és legszívesebben meg is tenném. Máskor meg élni akarok, de ez van kevesebbszer.

Mit tudok tenni? Vagy ti mit tanácsoltok, mit gondoltok? Köszönöm a válaszokat!

2

Hogyan tegyem túl magam azon, hogy nem tekintenek embernek?

Azt tudni kell, hogy volt egyb arátnőm. Legalábbis én azt hittem, az. Aztán bekerült a képbe egy másik lány, és ők annyira jóba lettek, hogy én kivoltam nézve és beszélve. Ma beszéltem vele, és a fejemhez vágta, hogy semmit nem érek. Ez nekem annyira rosszul esett,hogy azóta is ezen agyalok. Párom is próbál vigasztalni, de nem megy. Hogyan tudnám magam ezen túltenni? nem akarok beleőrülni...
21L

3

Erre miféle pszichológiai magyarázat van? Röviden: ha velük vagyok, lájkolnak, ha nem leszarnak?

(idén érettségiztem)

nagy videósnak mondhatom magam, már 5-6 éve foglalkozom ezzel a témával, januárban szalagavatóra mint ahogyan minden osztály, a mi osztályunk is csinált szalagavatóra videót, én képviseltem az egész folyamatot, a végeredményt mikor bemutattam az osztálynak, még meg is tapsoltak, még olyanok is odajöttek hozzám mondani, hogy "ez tényéeg jó lett" akikre nem is számítottam..a szalagavató műsoron is külön elismertek, na mind1 ez csak előzmény

most itt a nyár és mivel én nem vagyok egy nagy bulis fazon, nem szoktam velük menni bulizni, úgy érzem, hogy nem az az én társaságom, ha velük megyek, így már nem beszéltem legtöbbjükkel 2-3 hónapja, és bármit kiteszek pl fészbukra, kb mindenki leszarja, csak tényleg a legközelebbi barátaim, pedig sokan tudják, hogy jókat szoktam csinálni..most semmiféle nagyképűség nem beszél belőlem, csak az, hogy már felfedeztem miben vagyok jó..

most akkor fura ez.. vagy csak számomra?vagy ez valójában teljesen normális dolog?

köszi, hogy végigolvastad

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!