Találatok a következő kifejezésre: Dolgoznal prostitualtként ápolt (1 db)

Dolgoznal prostitualtként (igényes, ápolt kuncsaft, és hely) a csaladod vagy saját magad fenntartasaért?

senki nem tudnà mit csinàlsz,de pénzre van szükség,màs megoldas nincs...

Legjobb válasz: Hogy Te kitudtál mászni ebbõl az életformából, minden elismerésem... Nekem az egyik rokonom sajnos már 3-4 éve ûzi ezt a "foglalkozást" és nem tud kiszállni belõle. Azelõtt havi 80-ért dolgozott, most napi 50-ért. Csak nála az is a baj, hogy amint pénzhez jut, el is költi, pedig már lehetne lakása, biztos háttere. De az eddigi "munkájából" semmit nem tud felmutatni. Nem beszélve arról, hogy ezt nagyon sokáig nem tudja csinálni, mert ez a munka iszonyúan leépíti az embert, és a férfiak a friss húsokat fogják keresni. A kérdésedre nehéz válaszolni, illetve most azt mondom,hogy biztos nem csinálnám,mert undorító és megalázó,meg nem is vok abban a helyzetben, de ha valóban a béka seggébe lennék, lehet,hogy már nem lenne ekkora szám. Nem tudom...

Hogy Te kitudtál mászni ebbõl az életformából, minden elismerésem... Nekem az egyik rokonom sajnos már 3-4 éve ûzi ezt a "foglalkozást" és nem tud kiszállni belõle. Azelõtt havi 80-ért dolgozott, most napi 50-ért. Csak nála az is a baj, hogy amint pénzhez jut, el is költi, pedig már lehetne lakása, biztos háttere. De az eddigi "munkájából" semmit nem tud felmutatni. Nem beszélve arról, hogy ezt nagyon sokáig nem tudja csinálni, mert ez a munka iszonyúan leépíti az embert, és a férfiak a friss húsokat fogják keresni. A kérdésedre nehéz válaszolni, illetve most azt mondom, hogy biztos nem csinálnám, mert undorító és megalázó, meg nem is vok abban a helyzetben, de ha valóban a béka seggébe lennék, lehet, hogy már nem lenne ekkora szám. Nem tudom...
mindig van más megoldás. de ha esetleg tényleg nem lenne, akkor ha jól fizetnének és én/családom már nagyon csóró lennék, akkor igen... mondjuk nem hiszem, hogy túl kelendõ lennék.
Nem!
Én nem, és ezt nem csak így gondolom, hanem tudom. Az ember életében vannak hegyek és völgyek; én jelenleg most próbálok meg kimászni a völgybõl, de én Istenben bízom, mert eddig is megsegített, és ezután is meg fog, mert látja, hogy ragaszkodom hozzá teljes szívvel. Minden problémámra eddig Õ adta meg a megoldást, és tudom, hogy nem kell vétenem a saját testem ellen ahhoz, hogy kilábaljak bizonyos helyzetekbõl. Az utolsó pillanatokban mindig jött bevétel, mert kitartóan hittem, úgyhogy ezt kívánom minden "buckalakónak" is, hogy soha ne adja fel! Lehet mélyre süllyedni anyagilag, de alulról mindig felfelé vezet az út, ha az ember nem adja fel.
Bár nehezen hiszem el magamról, hogy képes lennék rá, azt meg végképp nem hiszem, hogy ezért valaki fizetne e, de az biztos hogy a gyerekeimet nem hagynám. ÉN nem hiszem azt, hogy a gyerekem 18 évesen kikerülve az állami gondozásból azt mondaná nekem: büszke vagyok rád anya, hogy sose adtad el a tested! Inkább azt kérdezné: hol voltál eddig?? Igen, én azt hiszem, ha a gyerekeimrõl lenne szó, bármit képes lennék megtenni.
Semmi pénzért!Mindig van kiút.Most sincs rendes munkahelyem, s hogy ne éhezzek járok hetente 2-3 alkalommal takarítani.Nem sok, de kenyérre, kajára elég.Mégse halok éhen.Nehéz rendes munkát találni, vagy a fõnök hülye, vagy a munkatárs, vagy sokszor nem fizetnek ki.Most hagytam ott 1 pékséget, mert a fõnök leakart velem feküdni, én meg azt mondtam SOHA.Ezért ki sem fizetett, de nem érdekel.Tiszta vagyok.Nem vagyok kurva vagy ribanc!kicsit felcsesz, mert 1 hetet ingyen dolgoztam annak a marhának.Hozzá teszem hogy egyedül élek.Szóval nehéz.Inkább felmondtam.Tisztességesen akarom megkeresni a kenyeremet, nem a testemmel.S nem hiszem el hogy 1 prosti sem tud rendes munkát találni.Le a kalappal elõdted, mert te nem folytattad hanem összeszedted a pénzt s új életet kezdtél.Vannak akik nem is akarnak új életet kezdeni, inkább maradnak prostik.Én az olyanokat elítélem.Van akinek meg egyszerûen csak bûzlik a tisztességes munka.Elég nagy baj hogy vannak ilyen felfogásúak.De õk tudják.Az õ bajuk.Én bizti nem lennék SOHA prosti, hamarabb választanám a koldulást!(21 éves csajszi)
A kérdező hozzászólása: köszönöm a kommenteket, csak kivancsi voltam.ezelött mindig azt mondtam:soha, inkabb a halàl, nos mégis belekerültem...csak azt nem értem, sok magyar lannyal, anyaval talàlkozok külföldön akik prostitualtak, otthon meg elöadjàk:pultos, hajos, meg tancos munka...ràadàsul hihetetlen mennyiségben vannak itt magyar hölgyek..azt senki ne momndja soha hogy soha.sajàt tapasztalat!egyébként kivanom mindenkinek hogy ettöl mindig csak tisztességesebb munkahoz jusson!
Inkább wc-t pucolok!!
Ez olyan kérdés, amihez nagyon nehéz hozzászólni, ugyanis mindenki maga dönti el, kötéllel a nyakában vagy más módszerekkel akar meghalni. A legjobb lenne elkerülni, mert csak egyszer lehet megtenni, utána egész életedben ezen rágódsz majd.
Ez szerintem egy olyan kérdés, amire senki nem tud úgy igazán válaszolni addig, amíg tényleg nem került abba a helyzetbe. Egyszerûen nem lehet elõre tudni. Bármit is állít az ember. Gyanítom, sokan döntenének másként, mint ahogy mondják.
Akkor szerencsés vagy, hogy nem vagy túl érzelmes típus, és nem jelent nagy problémát tultenni magad rajta! én nem tenném meg semmi pénzért!
A kérdező hozzászólása: örülök h. névtelen v.ok, igy valaszolok öszintén:én sajnos belekostoltam ebbe a vilagba, 2 évvel ezelöt, sajnos abban az idöben tényleg ràkényszerültem.összeszedtem egy kis pénzt egy ujabb élet kezdéséhez.és befejeztem..màr 1és fél éve nem csinalom, senki sem tudta rOlam a , mai napig.szörnyü egy munka, de gyors segitség.nem érzem magam megalàzva, mert tudom hogy gyermekem életét, jövöjét tettem szebbé, nem embert öltem, és bàr nem vagyok büszke, de nem bantam meg, mert ha ez nem történt volna meg, ma az utcan lennék egy gyermekkel.
Én biztos, hogy nem. Azt hiszem, annyira lehetek önzõ, hogy ne tegyem tönkre az önbecsülésemet egy életre, és ne alázzam porig magam. Nemtudnék így normális, ép, és kiegyensúlyozott életet élni soha többé.És ha emiatt a gyerekeim pl.intézetbe kerülnének, amint felnõnének, szerintem megértenék a döntésemet.
hát?jó kérdés!azért megpróbálnék más megoldást keresni, mert nem hiszem hogy ez nekem menne!akármilyen korrekt, ápolt kuncsaft, mégis csak szex...nekem legalább a vonzalomra szükségem lenne, hogy menjen.vagy ki tudja!lehet abban a helyzetben nem ezt gondolnám...de szerencsére nem tartok ott!!! és te?
Véleményem szerint igaz a mondás: " Soha ne mondd, hogy soha". ( tapasztalatból mondom, azt mondtam soha nem lennék nõs pasival, aztán olyan szerelmes lettem, mint a nagyágyú, és nem érdekelt, hogy családja van. Igaz, õú kezdett ki velem. Nem vagyok rá büszke, de megtörtént) Voltam én is párszor a béka segge alatt, 2 gyerekkel. Eddig mindig volt más megoldás. és eszembe sem jutott ilyen. De igaz az is, hogy "szükség törvényt bont" Nem tudom, megtenném-e, de a gyerekeimért bármire képes lennék!!

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mi értelme az életnek, ha nincs senkim és semmim?

6

Nektek ki a peldaképettek?

Bocsa helyes irásert telon írok.

10

Az, aki hobbiból lányokat ment meg az erőszakolóktól, de nem lovagiasságból, hanem azért, mert így büntetlenül verekedhet, jó, vagy rossz ember?

20

Milyen ötletes és vagány becenevet tudnátok javasolni az Andreáknak?

Engem is így hívnak és semmi jó nem jut eszembe....Pls segítsetek!

6

Megtörtem? És ha igen, lehetek még ugyanolyan? Mit tegyek?

Az utóbbi másfél évem szerencsétlenre sikeredett. Stresszes, zavaros, és bizonytalan volt. Folyton megaláztak, csalódtam. Összegezve ijesztő volt nézni, hogy minden, amit azelőtt atom biztosnak hittem, képes nagyon gyorsan széthullani. A családom, az emberek, ráadásul szeptembertől másik suliba járok. A szabadsággal szembeni hozzáállásom kritikus volt mindig is.. szabadnak éreztem magam, mert nem kellett semmi olyasmit megtennem, amit nem akartam. (Nem a mindennapos kellemetlenségekre gondolok, amik egy ember életét végig KELL hogy kísérjék) De ez is megdőlt. Ott álltam a földbe tiporva. Megalázva.
Ezt sokak szerint én fújom fel.. hiszen csak nekem okozott problémát a dolog, arról viszont senki nem tud, hogy miért.. Amikor úgy éreztem hogy nincs más lehetőség, megpróbáltam megölni magam, de a gyávaságom miatt ez nem történt meg. Éreztem, hogy valami nagyon nagy baj történt velem, bennem.

Aztán végre most tanév végén.. megszabadultam néhány személytől, akik a bajaimhoz jelentősen hozzájárultak. Hirtelen feldobott a szabadság. De érzem, hogy még mindig másképp festenek a dolgok, mint régebben. Az amúgy is kicsi bizalmam az emberek felé megszűnt, sokszor pont olyan érzéketlen vagyok, mint év közben, és kiteljesedett az antiszociális hajlamom. Nem utálok már igazából semmit, és senkit.. csak hagyjanak békén. Azt hiszem elégszer rúgtak már belém, pedig ''segíteni akartak''. Olyan érzésem van, hogy nem tartozok többet senkinek, semmivel kapcsolatban magyarázattal. Valahogy hidegen hagy a többi ember. Régen nagyon szívesen beszélgettem másokkal az ő problémáikról, ha tudtam, segítettem.. de ha most valaki ezzel felkeresne, elküldeném a búsba. Egyszerűen képtelen vagyok továbbra is az lenni, aki voltam. Nem viszonyulhatnak hozzám mások ugyanúgy! Mert kifordultam magamból. És továbbra is az öngyilkosság lebeg a szemeim előtt. Erről nem beszélek senkinek, mert akkor valaki félóránként rám nyitna, hogy nem-e öltem meg magam. Tudom!! Mások örülnének neki, ha egészségesek lennének..stb. én meg itt szerencsétlenkedek, és el akarom pocsékolni az életem. Nem kérek az ilyen válaszokból. Csinálja utánam valaki, ő biztos sokkal tökéletesebben reagálna :) De én nem beszélhetek őszintén senkinek. Nincs velem senki, egy ''barát'' se, amikor .. hogy is mondjam nagyon nagy a gáz. És azt hiszem ez is egy jelentős ok. Hogy mindent magamba fojtok máig. De hogy beszéljek, ha nem bízok senkiben? Ill. akiben megbíznék az elérhetetlen? Mostanában eltereltem a gondolataim, egyszerűen nem voltam hajlandó tudomásul venni, hogy ''kiégtem''. De nem tudok tovább színészkedni. Mit szólna a családom, ha azt tenném, amihez valójában kedvem volna? Bezárkóznék, és a sötétben egyedül, csendben, megvárnám az ítéletnapot..

3

Milyen magas leszek?

15/L
Most 167cm vagyok.
Anyu:167cm
apu: 178cm
A családban nagyon sokan vannak akik verik a 190cm. Szeretnék nőni még vagy 7cm, fogok nőni még egyáltalán?

2

Mit jelent az álmom és elérhetem-e azt, hogy újra ehhez hasonlót álmodjak?

Azt álmodtam, hogy egy táborban vagyok a barátaimmal, ahol volt egy emo rocker fiú, olyan kettő keveréke, és emlékszem, hogy az álomban, mielőtt elmentem a táborba megmutattam annak a fiúnak a facebookját az egyik barátnőmnek, hogy milyen helyes a fiú, és ott volt abban a táborban ahol én, aztán szerelmes lett belém és elkezdtünk járni. Mindig vele voltam, ölelgetett, csókolgatott, és komolyan azt hittem, hogy megtörtént, mert minden érzést éreztem, mikor hozzámér, mikor megcsókolt. Aztán szakítottam vele, mert tudtam, hogy ha vége a tábornak többé nem találkozunk, mert nem egy helyen lakunk. Aztán volt egy furcsa része az álmomnak, hogy hirtelen már otthon voltam és hajat mostam, és a fürdőszobában megjelent egy öreg nőszemély fürdőruhában és elkezdtünk egymással ordibálni meg lefújtuk egymást dezodorral (?) Később már egy táncbemutatón voltam, ahol a barátnőimmel kellett táncolnom, de apa kirángatott a lányok közül, hogy a fiú, akivel jártam, találkozni akar velem. Gyors hazaszaladtam, átöltöztem és kiderült, hogy a fiú az utcánkban lakik, és az volt az utolsó álomképem, hogy rohanok az utcán a szerelmem házához, de akkor felébredtem, mert megszólalt az ébresztőm. Ez volt az eddigi legjobb álmom, és szeretném, ha befejeződne valahogyan. El lehet érni azt, hogy újra álmodjak azzal a fiúval? És érdekelne, hogy ennek az álomnak mi a jelentése. Néztem a neten álmos könyveket, de csak a csókra adott magyarázatot, ami a szomorúságot jelképezi. Valaki tudna segíteni? Előre is köszönöm! 13/L

1

Hogy töröljem le az arcomról az értelmetlen vigyort?

Az az idegesítő szokásom mostanában hogy minden értelmetlenségen elvigyorodok. Például egyszer este nem tudtam elaludni, csak feküdtem az ágyban és a nagy semmire rám tört a röhögőgörcs, de tényleg a nagy semmin nevettem. Akkor ciki igazán, amikor veszekszem valakivel és a vita közepén rám jön és akivel veszekszem az tisztára őrültnek tart. Arra gondoltam hogy megtanulhatnék ilyenkor pokerfacét vágni vagy mondjuk valami rosszra gondolni ami elszomorít. Szóval kéne valami praktika amitől hirtelen szomorú leszek vagy valami. Tud valaki ilyet?

2

Mit kéne tennem? Annyi mindent próbáltam már és sose jön össze.

Nem tudom mi lehet a baj velem. Soha nem sikerül semmi. Bármibe belefogok nem tudom végig csinálni mert mindig történik valami ami miatt elrontom és ez már nagyon idegesítő. Leginkább a lányoknál van így. Eleinte jó minden, próbálok olyan maradni (és szerintem sikerül is) amilyen az elején vagyok de egy kis idő után történik valami és tönkremegy a kapcsolatunk. Először tök jó minden, passzolunk egymáshoz, elvagyunk, szeretjük egymást, elkezdünk vitázni, veszekedni és szakítunk. Az összes kapcsolatommal kb ez volt. Az utolsónál már az eljegyzés is megvolt és utána szakított velem. Szeretnék már családot alapítani, nem öregen akarom ezt megélni de ki fogok futni az időből. Van már egy gyerekem akit szeretek is, de szükségem lenne egy feleségre és talán egy közös gyerekre. A lányom anyjával nem jövünk ki jól és neki már amúgy is van valakije. Egyébként nem tervezett gyerek volt, mielőtt beszólnátok, hogy minek csináltam de nem bánom, hogy megszületett. Legalább ő ad egy kis értelmet az életemnek. Szerintem velem van a hiba de nem tudom hol. Mit tegyek?
27/F

6

Egyre kevesebb dolgot érzek újnak az életben, de miért?

16/f
Úgy érzem hogy egyre kevesebb dolgot találok ami érdekes/új lenne ezekben az időkben.
Kb. ebben az évben kezdődött úgy hogy szinte nem is tudom mikor döbbentem rá.
Mindig volt valami amit még "fel kellet fedeznem" de mostanában ezekből egyre kevesebb van szinte már nincs is.
Ez lenne a felnőtté válás egyik érzése?

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!