Találatok a következő kifejezésre: Be lehet valahogy és ha igen, (2 db)

Be lehet állítani valahogy (és ha igen, hogyan) , hogy az msn ne jelezze, ha emailt kapok a hotmail-es címemre?

Hotmail-es msn címem van, de emailként nem használom. Rengeteg spam érkezik rá, és olyankor az msn lelkesen jelez, hogy 1 új email üzenetem jött. Ki lehet ezt kapcsolni valahogyan?

Legjobb válasz: Messenger fõablakban: Eszközök - Beállítások. Ott figyelmeztetések és hangok: Figyelmeztetés megjelenítése e-mail üzenetek érkezésekor - szedd ki a pipát.

Messenger fõablakban: Eszközök - Beállítások. Ott figyelmeztetések és hangok: Figyelmeztetés megjelenítése e-mail üzenetek érkezésekor - szedd ki a pipát.
A kérdező hozzászólása: köszi!!! örök hálám!
Kiegészíteném elõzõ válaszom azzal, hogy ha MSN Plus-od van, akkor annak a beállításai közt - bal oldalt E-mail fiókok, fent általános - Új levél érkezésekor beállításai közt beállítod a neked megfelelõt.

Az atomoknak az izotópjai azok meg vannak adva és csak be kell magolni, vagy azt ki lehet valahogy számolni, és ha igen akk hogyan?

Legjobb válasz: Nem lehet kiszámolni sajnos. A kémia nem kilogikázos tárgy (sokan hiszik nagyon hibásan), hanem megtanulós. Általában a kis rendszámú atomok esetében az alaphoz képest 1-2 neutron többlet van, és minél nagyobb a rendszám, általában annál kevesebb a természetben valóban elõforduló izotópok száma. A tóriumnak ugyan 4 természetes izotópja van, de ezekbõl három csak nyomokban létezik. Az urán esetében hasonló a helyzet. Az aranynak vagy az asztáciumnak csak egy természetes izotópja ismert.

Nem lehet kiszámolni sajnos. A kémia nem kilogikázos tárgy (sokan hiszik nagyon hibásan), hanem megtanulós. Általában a kis rendszámú atomok esetében az alaphoz képest 1-2 neutron többlet van, és minél nagyobb a rendszám, általában annál kevesebb a természetben valóban elõforduló izotópok száma. A tóriumnak ugyan 4 természetes izotópja van, de ezekbõl három csak nyomokban létezik. Az urán esetében hasonló a helyzet. Az aranynak vagy az asztáciumnak csak egy természetes izotópja ismert.
Logika alapján :) tényleg egy természetes izotópja van a foszfornak?
Hát ha nem akarod kilogikázni, akkor a wikipedia megmondja. http://hu.wikipedia.org/wiki/A_k%C3%A1lium_izot%C3%B3pjai
... akkor valaki meg tudná mondani, hogy hol tudnám megnézni azt, hogy a Káliumnak hány természetes izotópja van köszönöm
A kérdező hozzászólása: KÖszönöm a válaszokat:) Utolsónak: Nem teljesen értek veled egyet :D
Akkor mondjuk azt, hogy aki magától nem látja benne a logikát, az kénytelen bemagolni. Aki meg látja, az nem tesz fel ilyen kérdéseket. Ergo ha ilyen kérdéssel találkozunk, akkor máris tudjuk, hogy hiába is magyarázunk logikáról, elvetélt ötlet.
Igazából a vitánk értelmetlen szerintem. Mindig lesz mibe belekötni. Például abba, hogy te arra alapozod, hogy nem logikus, mert akik nem értik meg azok nem látják annak. De igazából a kérdést nem is ez veti fel. Hanem az, hogy mitõl kezdõdik az, hogy egy tantárgy magolós, vagy hogy egy tantárgy logikus. Ezt még jobban összekeveri az a tény, hogy a logika az emberek kevés százalékának nagyon jó, többeknek jó, de vannak bõven, akik számára majdnem semmi sem logikus. De ahogy mondtad a történelemben is van logika, sõt igazából majdnem mindenben, csak nem mindegy, hogy mennyi van benne. Az egész egy szubjektív rendszer, amiben rengeteg a változó dolog, így csak személyenként lehet megállapítani ezeket, általánosan nem. Ezeket összegezve mindkettõ oldalt meg lehet védeni, hogy logikus, vagy hogy magolós, de mindig bele lehet kötni majd a másik álláspontba.
Ez a kis jelent vicces volt. :D A logika könnyebben megjegyezhetõvé teszi a dolgokat inkább. Bár lehet nem nekem kéne ilyenekrõl beszélni, mert a memóriám is és a logikám is mindig jó volt, szóval tévedhetek. Továbbá fennáll a lehetõség, hogy a wikipédia ismeretterjesztõ oldal, aminek köszönhetõen bárki bárminek kiadhatja magát. A módszereid alapján pedig szerintem minden kiderül rólad.
InsaneMed: Az elsõ válaszoló vagyok. És történetesen biológus vagyok, sõt, molekuláris biológus, és igen, elég sok közöm van a kémiához. Tudom én is, hogy a kémiában _sokmindenben_ van logika, de igazából a kémia leíró részét leíró tudományként kell kezelni. Márpedig a szervetlen kémia leíró tudomány, amit meg kell tanulni, a magolás pedig a módszerre, nem pedig a mennyiségre utal. A növényrendszertan vs kémiai reakciók csak mennyiségi különbség, nem minõségi. ha érted mire gondolok. A sarkos megfogalmazás pedig didaktikai okokból szükséges, mert valamiért sokan tényleg úgy hiszik, hogy a nitrogén reakcióinak körülményeit ki lehet logikázni valahogy mint egy feladványt (ergo nem kell megtanulni), holott ez ugye nem igaz. A történelemben is van logika, egyik eseménybõl jön a másik, de attól még nem lehet kilogikázni azt, hogy valami 1526-ban volt vagy 1527-ben. A logika ahhoz segít, hogy úgy körülbelül belõdd. Ez a kémiára is igaz.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a te válaszodat is.ÉS igen tudom h a magolás nem itt kezdõdik.:)
Az elõtõ kommentelõre válaszolnék csak. A válasz teljes mértékben igaz, de rettenetesen felszínes a kémiatudásod, ha magolósnak találod. Nyílván amit gimnáziumban tanítanak az inkább magolós, mert az összefüggések már "túlmutatnak" a gimnáziumon. Persze mindig akadnak majd emberek, akik szerint a matematika is magolós, mert hát ott van az a sok tétel és definíció... Nem 3 oldaltól kezdõdik a magolós tantárgy. :) De gondolom nem hallottál a biológus szakon elhíresült fasciculusról vagy rendszertanról... (Nem, én nem biológus vagyok/leszek.)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen :)
jav: *kilogikázós
Hidrogén 10-es izotóp is van, csak nem stabil, nem természetes. Lényegében akármilyen izotóp elképzelhetõ! Gondolj a neutroncsillagok belsejére, ott az elektronok belezuhantak az atommagba, lényegében egy óriási tömegszámú atommagról van szó (persze itt szó sincs hétköznapi körülményekrõl). Vannak olyan számok, amelyeket kedvel a természet (a páratlan számokat pedig nem) az ilyen proton, vagy tömegszámmal rendelkezõ elemek, izotópok gyakoribbak, stabilabbak (pl.: oxigén, kalcium, ólom). Az 50es rendszámú ónnak 10 stabil izotópja van, és még nagyon sok mesterséges (https://en.wikipedia.org/wiki/Isotopes_of_tin). Mára már tudjuk hogy az atommagokban is van valamiféle kiépülése a nukleonoknak. Természetesen nem szükséges tudnod, hogy létezik-e technécium-99 vagy sem. Csak a leglényegesebbeket a hidrogén, esetleg a hélium, a szén, oxigén, klór izotópjait. Igazából ez a tananyagban csak a hidrogén esetében említõdik meg. Vannak erre számolások is. Pont így akarnak transzurán stabil elemeket keresni, az ún. stabilitás szigetét. Persze még messze vannak attól hogy csak mikrogrammokat állítsanak elõ elemekbõl, és így is milliszekundumos a felezési idejük. A mágikus számokkal rendelkezõ stabil atommagokban látják a reményt.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!