Találatok a következő kifejezésre: Barátomnak van haveri köre, 30 (1 db)

Barátomnak van egy haveri köre, 30 évesek, s naponta találkoznak, együtt nyaralnak, a szabadidejük nagyrészét együtt töltik. Hogyan kedvelhetnék meg őket?

(10-12-en). Én nem igazán kedvelem ?ket, de ha nem vagyok velük elég kedves, ha nem kérdezem ?ket semmir?l - persze semmi közös témám velük, mert ?k évek óta együtt vannak, s nosztalgiáznak állandóan - akkor otthon megy a letolás:(

Legjobb válasz: no szép, átírták. Én hogyan kedvelhetném meg õket? - akart lenni...

A kérdező hozzászólása: no szép, átírták. Én hogyan kedvelhetném meg õket? - akart lenni...
Az utolsó hozzászóló vagyok, nagyon is átérzem a gondodat, mint mondtam hasonló cipõben járok, nekem 3 éve van barátom és összeszükült gyomorral megyek el egy-egy baráti összejövetelre, mert nem kedvelem a társaságot. Én is tûrtem sokat, csak, h neki jó legyen, de nálunk már odáig fajult, h egy szombat este felálltam és hazajöttem. Dúrván hangzik, de választania kell elõbb v.utóbb, mert nem adhatod fel önmagad, csak azért, h a másiknak jó legyen. Szürke egérként kellet végigülnöm ezeket az estéket, ugy h rám se bagózott senki.ha egy pasinak ennyire fontos a haveri társaság akkor mindig háttérben leszel, te érzed meddig tudod csinálni..... de jó vége nem lesz (tapasztalat):(
Lányok! Vannak ám normális hapsik is! Akik odafigyelnek Rátok! Akikkel meg lehet beszélni a problémákat, és kompromisszumot kötni velük! És nemcsak a saját érdeküket nézik! Én már találkoztam többel is. Önzõ disznókat ejteni kell, akármilyen fájdalmas is. Nem alkalmasak sem hosszú, komoly kapcsolatra, sem családalapításra, sem közös jövõre. Ha már fiatalon nem figyel Rátok oda, akkor mi lesz, ha 40 évesek lesztek?
A kérdező hozzászólása: Már beszéltünk sokat, s ott tartunk, hogy már én vagyok a rossz, , másrészt nélkülem nincs kedve menni, tehát, ha nem megyek, akkor miattam nem mehet. nincs alternatíva, ha nem szeretem meg õket, akkor az idõm számomra jelentõs részét sok unszimpatikus idegennel kell töltenem.
Nekem is vannak hasonló problémáim a párommal(lány vok), igaz õ 23éves. Az elõzõekben tanácsolták, h egyenesen mond meg a párodnak, h mi a kifogásod a bandázás ellen, de tapasztalatból mondom, h a beszélgetés végére a következõ lenne a tényállás: A pasid ugy gondolná, h nem vagy hajlandó elfogadni a barátait és arra kérne jobb esetben, h alkalmazkodj, rosszab esetben pedig te lennél a rossz az egész történetben...Szóval sztem próbáld meg megbeszélni vele, de ha nem figyel arra, h te kivel érzed jól magad és kivel nem, akkor civódások tömkelege vár még rátok:( Azért sok sikert!
A kérdező hozzászólása: Ez mind szép, és kösz, de nekem kicsit más a világképem. Nem tartom egészségesnek, hogy a szabim 60-75%-át haverokra vegyem ki, ne családra/karácsonyra/nyaralni a párommal.... Ebben a korban lassan már saját családon is kéne gondolkodni, nem? De igazad van, tûrök:( És én nem akartam átformálni, csakhogy ne fogja rám, hogy nem tud velük talizni, akkor menjen, de nekem ne kelljen! Mert most persze 7végén végig cseszegetni fog, hogy miattam nem megyünk horgászni:( Ki mondta, hogy õ ne menjen??? (Elismerte, hogy egész 7végén a következõ dolgokat lehetne csinálni: beszélgetni a haverjaival, horgászni, fociEBt nézni, és csónakázni. Csónakázzam 3 napig?)
Kedves elõttem hozzászóló pasi! Sajnos nem tudok egyet érteni vele. Tapasztalatból tudom, hogy azt a nõt, aki mindig csak tûr, soha nem fogják megbecsülni, és soha nem lesz a nosztalgiázós beszélgetések része. Mert feladja magát, nem áll ki magáért, és aki nem áll ki magáért, azt nem is becsülik. Ez van. Az 1% meg azért kicsit durva. Egy kapcsolat (egy igazi) arról szól, hogy egymásért vagyunk, megbeszéljük, hogy mi gondunk van a másikkal, és ha valami zavarja a párunkat, azon megpróbálunk változtatni. Nemcsak a nõ, hanem a férfi is. Kölcsönösség fontos. Ha az egyik mindig csak tûr, a másik meg mindig csak elvár, a fene megette az egészet.
én mint pasi (szerintem az elõzõ válaszolók mind nõk voltak), azt mondom neked, hogy két lehetõséged van. 1. hallgatsz az elöttem szólókra, azaz megpróbálod a saját kényed-kedved szerintire formálni a pasid és rajta keresztül az egész társoságot. Na erre van kb. 1% esélyed, és ha nem jön be, akkor ugrik a kapcsolatod. 2. próbálsz tûrni, figyelni, kérdezni és kivárni azt az idõt, amikor már te is szereplõje leszel a nosztalgiázós történeteknek. vagy egyszerûen hagyod az egészet a fenébe és keresel egy olyan pasit, aki nem bandázik.
A kérdező hozzászólása: Köszi mindent:) De az a baj, hogy nem hiszi el, hogy szerintem 30év felett ki kéne nõni a napi szintû bandázásból. Õk együtt járnak nyaralni, többször egy évben (nem a párjukkal!), s nem hiszi el nekem, hogy a többség nem így teszi. mert a hozzáállás: a világ csak úgy mûködhet, ahogy õ látja, nekem nem lehet olyanban igazam, hogy "mi a világ rendje". De szeretem, s lenyelem. Tudja, hogy nem kedvelem a barátait, de szerinte õk próbálkoznak. (Tegnap például azzal cikiztek, hogy a Ferrarinak drukkolok, s hogy Raikönnen miért tette tönkre Hamilton versenyét, s 5 percig ez volt a téma). Ha lépek bármelyik felé egyesével, nincs hatása. Elhívják õt buliba/programba/akármi személyesen (neten írásba), engem nem, (a többieknél személyesen hívják a párt is), mindezt állítólag csak azért, mert olyan természetes, hogy megyek:( (Igazából azért, mert a kedvemért nem nyomnak le egy gombot, hogy felvegyenek ismerõsnek. n felvettem õket, de miután nem viszonozták, töröltem.) s olyan nincs, hogy ne legyek velük jóba! akkor amíg megy a fociEB, ne is lássam a párom???
Nem az elõzõ kommentelõ voltam, hanem az elsõ. Bocsi :-)
Eszembe jutott még egy ötlet (az elõzõ kommentelõ vagyok még mindig, de ne félj, most már leállok). Esetleg mondd meg a párodnak, hogy legyen szíves megkérni a barátait, hogy õk is beszélgessenek Veled, kérdezzenek Téged, olyan dolgokról is legyen szó, amik Téged is érdekelnek, mert szeretné, hogy Te is jól érezd magad, amikor velük vagy. Nekem ez a módszer már bevált egy régebbi kapcsolatomnál, ahol hasonló volt a probléma. Szerintem az a baj, hogy a párod és a barátai esetleg nem is gondolnak arra, hogy Te rosszul érzed magad köztük. Megmondtad már egyáltalán egyenesen a párodnak a problémádat? Mert a férfiak hülyék (tapasztalat). Ha nem mondasz meg nekik valamit szemtõl szembe, akkor nem fognak maguktól rájönni (elcseszett Y kromoszómájuk van szerencsétleneknek, nem tehetnek róla). Ha csak célozgatsz, meg ködösítve vádaskodsz, nem fogja megérteni, mit akarsz tõle. Egyenesen, mindig csak egyenesen. A férfiagy csak az egyszerû, tiszta, egyenes dolgok megértésére képes :-) Remélem, sikerül megoldani a problémádat. Sok szerencsét.
Esetleg ha egyesével futnál össze velük, még kiderülhetne hogy valójában jó emberek. De a legegyszerûbb ha megmondod a párodnak hogy nem és kész.
Még az elõzõhöz kapcsolódik (egy kis biztatásnak :-)) Én például tök õszintén megmondtam a páromnak, hogy rosszul vagyok a családjától, és nem akarok találkozni velük. Megértette, és azt mondta, igazam van, a helyemben õ is rosszul lenne tõlük. Nem is erõlteti, hogy találkozzak velük. Tudod, vannak olyan emberek, akiket soha nem lennék képes megkedvelni ;-)
Figyelj, tök egyszerû. Megkérdezed a párod, hogy miért nem érdekli õt, hogy Te rosszul vagy a barátaitól? Miért nem tesz semmit, ha azt akarja, hogy jóban légy velük? (például beszélhetne velük errõl a dologról. Elvégre az õ barátai évek óta, nem a tieid.) Aztán elmondod neki, hogy a szabadidõdet arra szeretnéd szánni, hogy vele légy kettesben, nem arra, hogy a haverjaival sörözzél. Ha szeret, õ sem akarhatja, hogy állandóan rosszul érezd magad miatta. Esetleg megállapodhatnál vele, hogy mennyi szabadidõt adtok egymásnak (amikor õ elmehet a haverjaival találkozni, Te meg valami mást csinálsz). Komoly kapcsolatban elengedhetetlen a kompromisszum. Ha ezt nem érti meg, akkor valószínûleg még nem érett egy komoly kapcsolatra. Beszéld meg vele õszintén, hogy te rosszul érzed magad emiatt a dolog miatt. Ne csak te alkalmazkodj! Egy férfi miatt se add fel magad, késõbb úgyis csak megbánod.
Vagyis az utolsó elõtti hozzászóló voltam


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Lányok! Titeket nem zavar, ha egy srác akivel ismerkedtek. Túlságosan kedves?

Úgy értem, ilyen a stílusa, tudjátok vannak ezek az aranyos "cuki" fiúk... Jó, hogy rendes, lehet vele beszélni, de nem zavarna egy idő után? Főleg mikor úgy érzed, hogy Te benne lennél abban, hogy randizzatok, mert tetszik, amúgy minden más jó... csak túl kedves?
20/N

10

Lemondta a találkozót. Túlreagálom a dolgot?

Van egy fiú, akivle ismrkedme, kb. egy hónapja. Nagyon kedves, figyelmes srác, mindne nap rámír, keres, bújós, ölelget, lesi mminden kívánságomat. Kétszer találkoztunk eddig, am minden nap beszéltünk. Csók meg ilyesmi még nem volt, csak ölelkezés, nem egy ajtóstul a házba típusú srác. Vasárnap is taliztunk volna, amit aznap délelőtt lemondott, merthogy a nagymamájához kell mennie megszerelni vmit, de felajánlotta, hogy hétfőn vagy kedden esetleg talizhatunk munka után. Keddet beszéltük meg végülis, én délelőtt írtam neki, hogy kb. mikor végzem, tehát akkor itt és ekkor lehetne jó. Látta az üzenetem, de nem válaszolt, tudom, hogy van melója rendesen így úgy voltam vele, hogy hallgatás beleegyezés úgymond. Oda is emntem munka után, 10 percet vártam, aztán felhívtam, h végülis megkapta-eaz üzenetet és, hogy végülis mi a helyzet. Erre azt mondta, hogy dolgozik, és a másik helyen, ezért nem fog összejönni a tali. Azután perszte írt és bocsánatot kért többször is,én nem voltma boldog a dolgotól, de nem szokásom sárkánykodni. Ma meg szintén ő írt rám, hogy mi újság, hogy vagyok, de nem nagyon aktív, nem nagyon nézi a facebookot. Szerettem volna esetleg ma találkozni, de én nem akaorm felajánlani, mert ez sztem a férfi dolga ill. nem akarok nyomulni.

Az előző kapcsolatomban rendszeres volt az ilyesmi, hogy lemondta a találkálkat stb, és kiderült, hogy másik nője volt mellettem, ezért reagálok az ilyesmire érzékenybben és kombinálok sokszor. Most azon szomorkodom, hogy lehet, ez a fiú nem is akar igazán vagy máris megunt.

11

Vannak még rendes pasik akik nem használják ki a nőket hanem ők is kapcsolatot akarnak?

20

Csak az egójának fáj szerintetek? Mit kéne tennem?

Sziasztok. Volt egy 3,5éves kapcsolatom, de a barátom a vége felé már minden más lány felé kacsintgatott. Hazudozott , másoktól megtudtam dolgokat, találkákat szervezett velük, társkeresőre regisztrált...egyszóval flörtölt velük. Megcsalni nem tudom, hogy megcsalt-e, de elég sanszos.(rákérdeztem, de nyilván nem lesz olyan hülye, hogy bevallja)
Szakítottam vele, mert már nem bírtam se lelkileg, se testileg (nem bírtam enni, beleőrültem abba, hogy vajon most épp mit csinál-kivel van-vajon igazat mondott-e vagy sem) Viszont nagyon hiányzik :( Ez normális? Mennyi ideig fog még ez tartani?
A másik kérdésem pedig az lenne, hogy most miért könyörög, hogy ő így megváltozik-úgy megváltozik, amikor adtam neki millió esélyt, és egyikkel sem élt.?! Az fájhat neki, hogy ÉN dobtam ki? Mert gondolom nem szeretett, ha ilyeneket megtett, csak egy biztos pont voltam. Semmilyen hívására és üzenetérte, könyörgésére ne válaszoljak?!
21L barátom 23

2

Férjemmel nagyon rossz a szex, nem is kívánom. Mit tegyek?

26

Fiúk ez miért van így? Vagy legalábbis mit tippeltek?

Nem felvágásként írom ezt a kérdést. Az a lényeg, hogy nem vagyok szép, picit duci is vagyok, pattanásos, cigizek, füvezek, bő, fekete ruhákat hordok, még a természetemsem valami jó, mégis körülvesznek a fiúk és még annak ellenére is "udvarolnak", hogy van barátom. Ez miért lehet? Hangsúlyozom, hogy nem vágok fel ezzel, sőt, zavar amikor lenne már egy fiú haverom észreveszem rajta, hogy nem barátilag közeledik felém. Vagy csak meg akarnak dugeszolni?

6

Komolyan gondolhatja a barátom ezt a kapcsolatot? Miért rejtegeti előttem a családját, az otthonát?

Fél éve vagyunk együtt. Õ kb. minden nap itt van nálunk, én még soha nem voltam náluk. Egyszer késő este kocsival hazakanyarodott valamiért, de akkor még csak randizgattunk, meg amúgy is késő volt, szóval nem volt furcsa, hogy nem hivott be hanem a kocsiba vártam. Azt se tudom, hogy konkrétan hol lakik, csak az irányt, de nem találnék oda.Huszonévesek vagyunk egyébként, és szülőkkel élünk mindketten. Szokott nekem a családjáról beszélni. Azt tudom, hogy anyukájával jó a kapcsolata, apukájával viszont ellenkezőleg. Azt is tudom,hogy apukájának alkoholproblémái vannak, sokszor erőszakos, kötekedős. Van egy nővére, aki külön él a férjével, és a gyerekükkel, velük nagyon jó a kapcsolata, náluk már többször is voltam. Anyukájának futólag mutatott be, de úgy hogy jött velünk szembe anyukája a városba, szóval ez nem tervezett bemutatás volt. Fogalmam sincs a mai napig, hogy ha éppen nem jön anyukája szembe velünk, akkor sort kerített volna e rá, hogy találkozzunk.Soha nem jártam még az otthonába, soha nem találkoztam apukájával. Azt tudom, hogy az anyagiakat nem szégyellheti, mert abból amiket látok, meg amiket mond kb. úgy állhatnak mint mi (nem gazdagok, de nem is szegények, átlagos körülmények lehetnek). A barátait már ismerem, náluk is jártam már. Szerintem ezt leszámitva a kapcsolatunk jónak mondható. Vannak vitáink (kisebbek), de mindig a megoldásra törekszünk, sose válunk el egymástól haragban. Nagyon szeretem őt, meg abból, ahogy viszonyul hozzám szerintem ő is nagyon szeret engem. Minden nap eljön hozzám, gyakran együtt alszunk, szoktunk közös programokat is csinálni, gyakran vesz ajándékokat, sok mindenbe segít nekem, úgy érzem számíthatok rá. Sokszor mondja, hogy szeret, újabban már szóba került a házasság is. Nem kért meg, de elkezdte kérdezgetni hogyan gondolkodok erről. Mégse tudok erre úgy tekinteni mint komoly kapcsolatra, mert akkor a szüleit, meg a lakóhelyét is ismernem kellene szerintem...Neki egyébként nagyon jó a kapcsolata az én szüleimmel, ezért is bánt, hogy én az ö szüleivel még két mondatot se váltottam soha.
Nem szoktam szóba hozni előtte ezt a témát, mert nem kiharcolni akarom, hogy bemutasson. Azt akarom, hogy ő akarja, és ajánlja fel. Türelmesen vártam eddig, de már fél éve együtt vagyunk... ráadásul ő most 2 napja lebetegedett, és nem tud jönni hozzám, én meg szeretnék menni hozzá. De mégis hogyan, ha nem jártam náluk soha, nem hív magához, a családját se ismerem?
Gondoltam arra hogy talán apukája miatt nem akar bemutatni, és egy lányt se vitt még haza. De kb. 2 hónapja kiderült, hogy ez nem igaz, mert megtudtam tőle, hogy előttem volt egy barátnője 1,5 évig, aki sokszor napokig náluk volt, sok cuccát is ott tartotta. Nagyon rosszul esett ez, mert igy olyan, mintha engem nem akarna beengedni az életébe, még a másik lányt beengedte (pedig a lány nem bánt jól vele, többször meg is csalta, ahogy elmondta nekem). Még azt se lehet mondani hogy a lánnyal hosszabb ideje volt együtt és fél év után még őt se vitte haza, mert vele távkapcsolatba voltak, heti egy v. kéthetente egy hétvégét tudtak együtt lenni... mi minden nap találkozuk, együtt is alszunk sokszor, vagy napokat itt van.
Gondoltam arra is, hogy talán a szüleinek lehetek látatlanban ellenszenves, esetleg nagyon kedvelték az elődömet,és nem kiváncsiak rám. Viszont ez se állja meg a helyét, mert anyukája szokott nekem zöldségeket, gyümölcsöt küldeni, a párom facebook adatlapján vannak fényképek rólam, ezeket is mindig tetszikeli. Szóval tudnak rólam a szülők, és nem is utálhatnak.

Nagyon elkeserít már ez, és nem is tudom mit tegyek. A korábbi kapcsolataimban mindig 1-2 hét után megvolt kölcsönösen a bemutatkozás, felváltva voltunk hol itt hol ott. Gondoltam arra is, hogy mi van ha felesége, gyereke van, vagy egy komolyabb kapcsolata is mellettem. Viszont akkor nem lenne minden este nálam, nem aludnánk együtt, nem utaznánk el a barátaihoz napokra. Meg amúgy is rengeteget vagyunk együtt, ennyi idő alatt biztos lett volna már pl.: egy gyanus telefonhívás, de még ez se volt.

6

Volt már, hogy mindenki rondának tartotta a pasid?

Nekem ez annyira rosszul esik,hogy folyton baszogatnak vele. Ne gúnyolják már azt,akit szeretek. Még,ha tényleg nem is egy férfi topmodell.. és még a saját anyám is.. Borzasztó! Nem is ismeri senki,hogy milyen kedves és mennyire odaadóan szeret.. EZ minek jó az embereknek?

8

Általában ezen az oldalon, miért azoknak van a magasabb százalékuk (80% vagy az feletti), akik bár jól hangzó és erkölcsös, de általánosságban véve mégis haszontalan tanácsokat adnak?

Gondolok itt arra, hogy a 25+ éves pasi végső elkeseredésében elmenne örömlányhoz, de ők lebeszélik. 100+ elutasítást kapó ronda pasiknak is azt mondják, hogy ne keress párt, majd csak (mint a mesékben) rád talál a szerelem. Meg legyél, szerény kedves, udvarias, aranyos fiúcska az ám a célravezető (hogyne!), ne legyél szemtelen csípkelődő stb. Nem értem, mégis nekik inkább a magasabb a százalékuk, ahogy megfigyeltem eddig. Vagy lehet ez az erény, ha 40 évesen is szűz még?

28

Hogy kell smárolni?

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!