Találatok a következő kifejezésre: Azok az akiknek meggyőződésük, (7 db)

Azok az anyukák, akiknek meggyőződésük, hogy sírni hagyni jó, miért lesznek idegesek más típusú nézetektől?

Legjobb válasz: Az egyik ismerosomeknek meg van tiltva a dajkalas, merty szerintuk el lett rontva a baba!Erre nem tudok mit mondani. Szerintem egy kisbabat szeretettel nem lehet elrontani! Pont azert sir mert szuksege van az anyjara! Szemely szerint en nem tudnam elhallgatni, ahogy a gyerekem ordit!

Az egyik ismerosomeknek meg van tiltva a dajkalas, merty szerintuk el lett rontva a baba!Erre nem tudok mit mondani. Szerintem egy kisbabat szeretettel nem lehet elrontani! Pont azert sir mert szuksege van az anyjara! Szemely szerint en nem tudnam elhallgatni, ahogy a gyerekem ordit!
Szerintem azért, mert a hülye kérdéseiddel provokálod itt a népet. Téged zavar, hogy valakinek mások az elvei, ezért teszed itt fel a hülyébbnél hülyébb kérdéseidet. Foglalkozz a saját gyerekeddel, neveld úgy, ahogy akarod, én is azt teszem.
Ne haragudj, de neked tényleg nincs jobb dolgod, mint hülyeségeket kérdezni???
Szia!Az anyukák nem hadják sírni gyeremekeiket csak egy rendszert szeretnének felépíteni a babájuknak.Ha nem tudnád a babák nagyon okosak és hamar elkapnak.Nem tudom, hogy lehet ilyet kérdezni azt fogod elérni, hogy az anyukák megfogják sérteni egymást, mert ahányan vagyunk annyi féleképpen fogjuk a gyerekeinket nevelni.
Mert szerencsére nam vagyunk egyformák. Van aki szoptat van aki nem, és van aki hagyja sirni a babát van aki nem.
Nem tudom miért lesznek idegesek, biztos a lelkiismeretük szólal meg harag formájában. Nekem 6 hetes a babám és két percnél tovább sohasem sírt és ezután sem fog mert mindíg felveszem és megnyugtatom. Nálunk így is beállt a napirend, pedig az elején még hasfájás is volt! "A síró baba nem azért hallgat el mert magától megnyugodott, hanem mert reményt vesztett..."
Aki nem szoptat talán irigy a szoptató anyára azért lesz ideges. Akinek meg sir a gyereke azért ideges mert nem tud mit kezdeni vele hogy elhallgasson.
Nem olvastam végig a válaszokat, de az én esetem a következõ... A nem hagyom sírni csapatba tartoztam mostanáig. Szoptattam fél évig, azóta tápszer. Hasfájós volt 5 hónapig, mindíg kézben volt. Egyszer sem aludta még át az éjszakát, pedig már a homeopátiától elkezdve a borostyánnyakláncig mindent kipróbáltam. Magam mellé vettem, nem vettem magam mellé, megsimogattam, nem simogattam meg. Mára odáig fajult a dolog, hogy a kedves kisfiam aki egyébként nappal egy tündér és órákat alszik, éjjel összesen 3-4 órát alszik, kb 10szeri felvonásban... Ma este ha megkukulok sem megyek oda hozzá és ez így lesz addig míg meg nem szokja, hogy az este alvásra való. Meggyõzõdésem volt, hogy "reményt veszt" ha nem megyek oda, de mára már meggyõzõdésem, hogy én rontottam el, mert megszokta, hogy éjjel is foglalkozva van vele és ezt õ most már "jogosan" követeli meg... Na ennek vége:) ) hónapja nem aludtam másfél órát... Remélem pár nap és rendbe jövünk... Mert ez így nem állapot! Napirendünk is van, és napközben tényleg egy kis angyal, okos, értelmes, csodásan fejlõdik, de este mintha elõbújna a kisördög! Pár nap múlva ha érdekel hogy alakultunk szívesen leírom majd... Erõsnek kell lennem és helyrehoznom amit elrontottam, a kisfiam érdekében!
Ja, amúgy hány gyereket neveltél már fel, hogy ennyire okos vagy? Tényleg érdekel, honnan meríted az eget rengetõ tapasztalatodat? Vannak már felnõtt gyerekeid? Honnan tudod, hogy tényleg jól nevelsz? Mert én nem azt mondom, hogy tutira az a jó, ahogy én nevelek, hogy nem tulajdonítok jelentõséget minden kis nyafinak (ez még nem jelenti azt, hogy az én gyerekem egész nap ordít), és nem erõszakolom rá másokra a nevelési elveimet, de te ezt teszed. Nagyon érdekelne, hogy vajon mire alapozod a fergeteges tudásodat. Talán az LLL oldalakra? Vagy valami egyéb általuk preferált könyvre/kutatásra? Mert az lópikula, amíg neked magadnak nincs saját tapasztalatod. Márpedig szerintem nincs, csak nyomod itt a sok hülyeségedet. Polly mégegyszer
Hogy mondhatsz akkora hülyeséget, hogy nevelni három éves kor után kell? Van neked agyad? Tudod te, hogy egy egy-két éves kisgyerek milyen hisztériás tud lenni? De akár egy fél éves is tud hisztizni. Amúgy nagyon bírom, hogy itt missziózol, közben meg panaszkodsz, hogy nem válaszolnak a kérdésedre. Fogadj el már egy jótanácsot (ami amúgy az oldal szabályzatában is benne van): AKKOR KÉRDEZZ, HA VALAMIT TÉNYLEG TUDNI SZERETNÉL!!! Ez az oldal nem arra való, hogy itt provokálj, vagy éppen terjeszd a hülye elméleteidet. Szerintem aki a te nézeteidet vallja, annak tök mindegy, aki meg nem, azt csak felidegesíted, de nem azért, mert bárki is azt hinné, hogy ha valamit nem úgy csinál mint te, attól rossz anya, hanem azzal cseszed fel az embert, hogy belepofázol olyan dologba, amihez semmi közöd az ég világon. Polly
Na itt lesz elronva!Írj kérdést akkor is mikor a babád nõvekedik és eléri 1-3éves kort!!!Majd akkor meglátjuk a gondolat menetedet.Az tudja mire gondolok akinek már nagyobb gyermeke van.
Szia! Nincs azzab baj, h meg akarod osztani a tapasztalatodat masokkal, de azzal mar baj van, h ezt itt teszed, mert ez nem egy blog, nem egy forum, ahol csevegni lehet elvekrol es egyeb dolgokrol, hanem egy kerdes-felelet oldal, mas celbol jott letre. Ha segitsegre van szukseged, bizonytalan vagy vmiben, itt felteheted a kerdesed, es aki tud, megprobal valaszolni ra. De te a sajat nevelesi elveidrol szeretnel egyszeruen bseszelgetni, es az nem ide valo. Minen jot!
3 éves kor után kell nevelni??ha-ha
Ennek az egész vitának semmi értelme. Mindenki olyan elvek alapján neveli a gyermekét (gyermekeit) ahogy tetszik neki. Mikor még nem volt babám én is kis naívan azt hittem, hogy én majd nagyon fogom tudni hogy mit hogyan csinálok és majd én mindenkinek megmutatom, mert megvannak a saját elveim amikbõl én aztán biztos nem engedek. Aztán megszületett az én kis tündérem és egy csapásra romba döntötte az összes elvemet. De ez egy cseppet sem baj, hisz én is rájöttem, hogy hiába okoskodok elõre, hogy hogyan kell majd ezt csinálni hogy nagyon jó legyen, õk egy kis emberek mind egy kis személyiség és nem minden babánál mûködik a dolog ugyan úgy. Felesleges ezen vitatkozni és felesleges ilyen kérdéseket feltenni. Te is csináld úgy ahogy neked jó és hagyd hogy más is úgy csinálja ahogy neki jó.
Szia!Szerintem ha unatkozol ne itt provokálj!Ha majd 3 éves lesz a gyereked(és addig mindent ráhagytál)kérdezz újra.A nevelés egyébként nem kegyetlenség a gyerek felé, hanem az Õ érdekeit szolgálja, hogy ne olyan felnõtt váljon belõle aki azt hiszi a világ fog alkalmazkodni hozzá.
Szerintem azért lesznek idegesek, mert tulajdonképpen valahol legbelül lelkiismeret furdalásuk van. Ha megfigyeled, sehol egy szakvélemény sem támogatja a sírni hagyást, legalábbis én még nem találkoztam vele, pedig már rengeteg szakirodalmat elolvastam. Az a meglátásom, hogy azok az anyukák, akit így vélekednek, a saját kényelmüket a gyermekük igényei elé helyezik. Ez meg nehezen felvállalható, könnyebb "tudományos" hátteret biztosítani az egésznek, ami alátámasztja azt amit tesznek. Hét hetes a kislányom, többen is vannak az ismeretségi körünkben, akik hajthatatlanul meg akarnak gyõzni a sírni hagyás anyamentõ voltáról :-) Hagyom, hogy mondják, aztán csinálom, ahogy gondolom!
Hét hetes a babád, de itt mi nem a hét hetes babákról beszélünk, a kérdezõ kislánya is 6 hónapos. És több válaszban is benne van, nem tudom végig olvastad-e, hogy 3-4 hónapos koráig természetes, hogy minden nyikkra reagálsz, de késõbb vigyázni kell, mert igen is fel lehet kapatni egy babát, el lehet kényeztetni olyannyira, hogy WC-re sem tudsz menni nélküle, ezért meg kell tanulnia mit szabad és mit nem és ez sajnos néha nem megy sírni hagyás nélkül. De ezt sem úgy kell elképzelni, hogy üvölt a gyerek órákig, anyuka meg kint fõz és le sem tojja a fejét...Szóval, csak azt akartam írni neked minden megbántás nélkül / mert amikor ilyen picúr volt az én babám még én is így gondoltam, ahogy Te /, hogy nézz be ide pár hónap múlva és akkor megérted a válaszokat.
A kérdező hozzászólása: Ti tényleg nem értitek. Ha tényleg minden nyikkra reagálsz, kizárt dolog, hogy egy 4 hónapos baba mellett még wc-re sem tudsz kimenni. Igen, 6 hónapos a babám, nagyon jó kislány. Jó, mert minden igényét kielégítettem, ezért kiegyensúlyozott. Soha nem mérlegeltem. Köszönöm az utolsó elõtti válaszolónak!!!
Nem ideges vagyok hanem felháborít a gondolkodás módod és az erõszakoskodásod. De valóban ne is írjunk ennek az elmebeteg szerencsétlennek. Nem tudom a védõnõ miért nem jelzi a családsegítõnek, hogy annak a gyereknek jobb helye lenne minél távolabb lenni ettõl a nõtõl? Hol van ilyenkor a gyerek joga? És miért nevelhet egy ilyen beteg ember egyáltalán gyerket? Én ezen vagyok felháborodva. Más normális embernek nem lehet gyereke, ilyennek meg van. Hát ez a sors fintora és kegyetlensége!
Ez mar vicces:) Szerintem ne irjunk neki tobb valaszt teljesen felesleges. Hmm. kuldetes? Betegseg temakor nem itt van!
A kérdező hozzászólása: Na pont ez az amit nem értek. Ha valaki itt azt írná, hogy hülye vagyok, mert nem hagyom sírni a babámat és azért is, mert szoptatok, nem lennék ideges, csak csodálkoznék. Ha valaki ezen felhúzza magát vagy megbántódik, bizonytalan. Nincs jobb dolgom addig, mÍg meg nem értem.
A kérdező hozzászólása: Ja, és a kérdésemre nem kaptam választ.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat.
En egyik nezettel sem foglalkozom. Szoktam sirni hagyni a bebimet de van olyan is mikor egy nyikra felveszem. Egyszeruen az anyai osztonom megsugja mikor mit kell csinalnom. Szeretem olvasni masok kerdeseit valaszait sokat tanul belile az ember kovetkeztet de szerintem mindenki nagyon jo anyuka akarhogy is neveli csemetejet. Lenyeg hogy egeszseges okos szeretetremelto emberke legyen belole. Ideges szoktam lenni mikor butasagokat kerdeznek es vitakat valtanak ki. Kedves kerdezo az elmult napokban sok buta kerdes volt, olvasgasd el ha mar ennyire unatkozol vagy tegyel fel olyan kerdest ami a kisbabaddal kapcsolatos mint a tobbi aggodo anyuka. A te kerdesed nem aggodo. Sok sikert!!!!
Szia!A harmadik válaszadó vagyok, én is anyuka vagyok van két gyönyörû gyermekem egy 6éves és 20hónapos és én se hagytam ordítani a gyerekeimet, de megkellet tanulniuk, hogy vannak olyan teendõi az anyának mint( pl:fõzés)mikor nem tudok velük játszani. Ha nagy fiam ettõl sír inkább szerinted ne fõzzek hanem a gyerekkel foglalkozzak meg kell tanulni , hogy egyedül is játszanak.Az meg megint más dolog mikor a pici babának fáj a pocija és az anya dédelgeti és anélkül is dédelgetni kell a babákat de tanítani is kell õket, mert ahogy írtam nagyon okosak a babák hamar elkapnak bocsi tapasztalatból írtam.
A kérdezõnek nincs igaza , mert nincs olyan anyuka aki ne probálná a babáját napi rendszerbe tanítani.Vagy te reggeltõl -estig, estétõl-reggelig fogod a babádat, hogy ne sírjon.Igazadvan ez is egy megoldás!!!!Látod azt érted el, hogy téged vagy te sértel meg másokat.Most lelehet pontozni!!!Sok sikert!!!
Szia!Tapasztalatból írok neked.Az elsõ babámat állandóan bédelgettem, ha sírt felvettem, puszilgattam , kézrõl kézre ment és tudod mit értem el vele olyan hisztis lett, hogy nem mertem elindulni vele sehovase , mert odavágta magát ha nem azt csináltam ami akart.A másodiknál okosabb voltam ha sírt nem szaladtam rögtön, de dédelgettem, szerettem és õ sokkal másabb természetû.Jól gondold meg érdemes másokat megsérteni?!
A kérdező hozzászólása: Ha frusztrált vagy, ne netezz, nem a Te idegállapotodnak való. Tudja kinek írom:) Én felkapkodom és megéri, hisz már egyedül is elvan, játszik. Nem, nem kell vele egész nap járkálnom, mostmár csak akkor dajkálom mikor akarom, örül neki, de nem követeli, hisz minden igényét kielégítettem az elsõ hónapokban. Mostmár idegen helyen is tudok vele aludni, nem sír, boldog és kiegyensúlyozott. Ezt próbálom magyarázni, hogyha sosem mérlegeltek megtérül. Azért, mert nem aggódok, még kérdezek, mert hasznos a küldetésem, ha 100-ból csak egy anyához elér a mondanivalóm, már megérte. Amúgy mindehhez csak napi fél órát kell neteznem:) Jó babázást!
Már annyiszor leírtam, de leírom 50* is, hogy tegyünk már különbséget a sírások között! Ez természetesen a pár hetes babákra nem vonatkozik, mert õk még nem hisztiznek, ott igen is ha sír menni kell, mert baja van és szilárd meggyõzõdésem, hogy kb. 3-4 hónapos koráig nem lehet felkapatni, ha minden nyikra ugrik az ember. De utána nagyon oda kell figyelni, mert õk is egyre okosabbak, rájönnek hogy a sírással manipulálni lehet anyát. Abban is biztos vagyok hogy ilyen idõs korukra az édesanya el tudja dönteni, hogy hiszti, nyûglõdés, jelzés v. szükség a sírás oka. És itt mindenki eldöndti mit csinál / az elsõ kettõre gondolok, mert gondolom a többi mindenkinek egyértelmû.../. De könyörgöm, attól, hogy valaki hagyja hisztizni a gyereket ne állítsa már itt senki, hogy rossz anya! Egy anyának nem csak szeretnie, nevelnie is kell a gyermekét, meg kell szabnia a határokat, meg kell tanítani, hogy nem mindig érvényesülhet az akarata. És miért? Mert ez a baba érdeke, hogy ne váljon belõle, hisztis, kezelhetetlen, öntörvényû, zsarnokoskodó gyerek.
Ezt az idióta vadbarmot miért nem tiltják már ki innen? Nem írok többet arról, hogy mekkora barom vagy mert annyira alacsony az IQ-d hogy azt sem fogod fel hogy ez az oldal mire van. Már leírták itt egy csomóan. És nem ideges lesz tõled az ember hanem hányingert kap az erõszakos viselkedésedtõl. Foglalod a helyet, felháborítod az embereket és mint ahogyan már az elõzõ kérdésednél is írtam ELMEORVOSRA VAN SZÜKSÉGED!!!! És végezetül szégyeld magad, hogy provokálod az anyukákat akik valódi problémáik megoldására keresnek segítséget ezen a fórumon.
A kérdező hozzászólása: Nevelni 3 éves kor után kell, és persze van különbség sírás és sírás közt, de olyan nincs amire nem kellene reagálni. Ha a 6 éves gyerekem földhöz vágná magát a közértben én is úgy tennék, mint aki észre sem veszi, hisz hisztinek energiát nem adunk. De egy csöpp élet nem taktikázik. Fõleg nem egy pár hónapos. Annyira kiszolgáltatottak, nem szabad evvel visszaélni. Téged meg remélem annyira nem húztalak fel annyira, hogy még meg is vered, a sírni hagyás mellett. Persze, ha totál nem lenne igazam, ennyire nem lennél ideges:-)
Utolsó válaszoló! Hogy alakul a dolog?
mert az általad felsorolt külsõségekre koncentrálnak, nem a depressziójuk kezelésére.
Azért el kell ismerni a mai világban nagyon is számítanak a külsõségek. Egy magas fiú mindig is elõnyben lesz egy alacsonnyal szemben.
Mert reménykednek hogy valami csaj megsajnálja õket és nehagy isten írna neki egy üzenetet.
De ilyenkor este itt vannak az alacsony srácok is, akik minden kérdéshez beböfögik, hogy a lányoknak csak a magasak kellenek:D:D. Kérdésedre a választ nem tudom, de engem is idegesít. Én minden ilyen kérdéshez beírom, hogy az illetõnek változnia kéne. Semmi reakció. De basszus, nem veszik észre, hogy így nem kellenek a lányoknak? Röhej.
Honnan tudod, hogy nem fogadtak meg semmilyen tanácsot sem?
nyolcadik vagyok. Igen, de még ha könnyebb is lenne nekik, akkor se ide írják ki a gondjukat, mert ez az oldal NEM ERRE VAN! Ami borzasztó, hogy figyeld meg, az ilyen kérdéseknél, elkezdik egymást hülyíteni. És írják végeláthatatlanul ezeket. Ha egy lánya leírja, hogy nem így van, arra is fröcsögés a válasz, hogy "deeeeee, te is tuti ilyen álszent felszínes [email protected] vagy!"
Mert mindez mellett kretének is.
Az ízlések némileg különböznek, de vagyunk páran, akik a világon senkinek nem tetszünk.
Pontosan. Én eddig még egy mosolyt nem kaptam lánytól, annyira ronda vagyok.
A kérdező hozzászólása: Ezt nem tudom elhinni. Belebotlok 1-1 olyan emberbe néha, akikrõl el nem tudom képzelni, hogy kellenének valakinek, aztán kiderül, hogy még családjuk is van. Amúgy volt egy kollégám, aki alacsony volt (kb. 160), csúnya, egészen ki volt kopaszodva, vastag szemüveget hordott, de egyvalamihez nagyon értett: a masszírozáshoz. Szinte az összes csajt megmasszírozta bent (volt akirõl a felsõt is ledumálta) és van egy csinosnak mondható felesége és egy lányuk.
Biztos hozzám képest egy Adonisz volt. Mondjuk nálam lehetetlen rondább pasit találni. Beírtam google keresõbe, hogy "ugly people" és meg kellett állapítanom, hogy hozzám képest még õk is jól néznek ki.
A kérdező hozzászólása: Küldjetek képet. Mást nem tudok erre mondani.
A kérdező hozzászólása: Ezzel vitatkoznék, mivel az eddigi pasijaimra azt mondták az ismerõseim, családtagjaim, hogy rondák és ízlésficamom van, viszont nekem nagyon tetszettek :)
Az a fajta vonzalom nálatok nõknél pontosan attól alakul ki, h vki jól néz ki. Nemcsak simán jól, hanem annyira, h beleszerettek.
A kérdező hozzászólása: Figyi, nekem i vannak ilyen ismeretségeim, akikkel "véletlen" összesodort az élet. Van köztük olyan pasi is, aki nagyon tetszik nekem külsõre, de viselkedére már kevésbé. Van olyan köztük, aki tetszik külsõre és belsõre is, én is neki, mégsem vagyunk együtt, mert nincs meg az a fajta vonzalom. Ez teljeen termézetes. "Az" a fajta vonzalom nem alakul ki pusztán amiatt, hogy valaki jól néz ki vagy sem. És jobb esetben ez igencsak ritka dolog (kivéve azoknál a nõknél, akik pasiról pasira másznak, vagy kizárólag a "felszínre" buknak). Én is itt vagyok 26 évesen és nincs még férjem. Ugye valaki írta fentebb, hogy már vénlánynak számítanék a régebbi idõben. Ez van. Most csak amiatt, hogy legyen párom, nem fogok összejönni azzal, aki elsõként az utamba kerül, mikor holnap kimegyek az utcára. Ha vénlány maradok, ez van. Minek görcsöljek rajta? De amúgy biztos vagyok benne, hogy majd megtalálom a zsákom. Vagy a foltom :)
Nincsenek barátaim, régen azt hittem, vannak, de akik közel kerültek hozzám, mind nagyon durva dolgokat csináltak, ennek kifejtését hanyagolom, de barátokra nem tartok igényt, csak egy barátnõre, mert olyanom még sosem volt (és ha szeret, legalább nem bántana, bár úgy sem tudna senki sem belém szeretni, mert ocsmányul nézek ki)
Vannak, de általában nem azzal a szándékkal szólít meg az ember egy lányt, h de jó lenne, ha barátok lehetnének. A lány barátaim egy része is ilyen helyzetbõl jött: szimpatikus voltam nekik, de külsõre természetesen nem jöttem be.
A kérdező hozzászólása: Amúgy a barátsággal mi bajotok? Vannak barátaitok?
A kérdező hozzászólása: Én tökre örülök az ilyen barátságnak nem nevezhetõ jó ismeretségeknek is. Azt meg, hogy mi lesz belõle, elõre nem tudhatod. Ha meg sem próbálod, akkor a fejedben már el is dõlt, hogy mi lesz a vége: a nagy semmi. Na látod ez szó szerint fejben dõl el :)
Rólam kiskorom óta nem készült kép, az igazolványképeket kivéve (családi képeken is mindig én fotóztam, mert családból is mindenki mondta, hogy ronda vagyok, szóval én inkább csináljam a képet. Szóval nincs rólam egy kép sem, viszont egész jól megtanultam fotózni :D)
Nee bazeg. Erre azert befizetnek. Akkor az igazolvanykeped szkenneld be, mert ezt nem tudom elhinni.
A kérdező hozzászólása: Szerintem az az egyetlen bajotok, hogy unatkoztok. Nincs itt semmilyen ronda ember a megnyilvánulások mögött.
Én csak egyet nem értek: Valakik azt mondják, fogadd el magad és jobb lesz. Valakik azt mondják változtass. Ez a két dolog nem mond egymásnak ellent? Én nem vagyok ronda, nem is szoktam ilyen kérdéseket kiírni, lehetett volna barátnõm nem is egy. Viszont az ok, hogy mégis miért nem lett az az, hogy a magyar nõk nagy része egyszerûen nem normális! Nagy részük baromi frusztrált, torz értékrenddel rendelkezik, és szerintem szûk látókörû, illetve rugalmatlan. Példa: Vannak olyan lányok, akik amúgy tök okosak, külsõre is rendben vannak tényleg. De ha megismered õket személyiségileg, ott óriási gondok vannak! Pl. az egyik csoportban 80 emberbõl 5 lány volt. Ebbõl 4 gyakorlatilag, nem túlzás ha azt állítom, hogy nikotinfüggõ! És ez csak az egyik típusú baj, nem térek ki a lelki, stb problémáikra. Rokonom nemrég házasodott. A felesége tojik a gyerekekre(elvált és ottmaradt), a többi rokonomnak ír facebookon gyûlölködõ leveleket alaptalanul, nem dolgozik, míg a férje 2 mûszakos és nem sorolnám tovább. Nekem márpedig ilyen barátnõ/feleség NEM KELL!!! Ja én egyébként sportolok, részeg sose voltam, nem cigiztem soha, tanulok, olvasok, szóval elvárhatom ezt a másik nem részérõl is. 22/F
Te úristen, már megint te vagy? Válaszolok a kérdésedre (nem olvastam végig a válaszokat), ha még azóta is ez foglalkoztat. Nem vagyok csúnya, nem mondanám hogy túl elõnyös de saját ítéletem szerint nem ezzel van a probléma. Dagi nem vagyok, igénytelen se, ez tuti, tudom mit jelent ez a fogalom, és nem tartozom bele. Aki nem fürdik, szõrös, izzadt, ruháját se mossa mert a muter úgyis utánakotor a szennyesnek, nem mos fogat, annyit kockul hogy nappal vízihullaként támolyog az órákra, ilyenekre gondolsz, nem? Akkor mi a probléma? Elõször is több probléma is lehet. Elõször veled van, ha jól gondolom te vagy az az idióta, aki ok nélkül elkezdett egy válaszra teljes ismeretlenül, látatlanba fikázni mint aki most sz.rta volna a világot, majd arra hivatkozott, hogy ez egy konstruktív kritika volt. (ha nem ismertél magadra, akkor ezt hagyd figyelmen kívül) Pl amit most írtam az nem "rinyálás", hanem vélemény, ami normális kijelentõ mondatokból áll, és a te véleményedet cáfolja, ezt vagy elfogadod, vagy nem. Nem szokásom sajnáltatni magam, de ha valaki feltesz egy ilyesféle kérdést, akkor igenis megmondom neki, hogy "ez azért van, mert a külsõ számít, nem pedig a mondvacsinált belsõ, még ha ezt is mondják a legtöbben, mert senki nem meri felvállalni a teljes õszinteségét és nem értekezik maga ellen. stb." - mert ez így van, cáfold meg ha szerinted nem, de ezt már statisztikailag is elég sokszor tapasztaltam ahhoz, hogy ezt kijelentsem. 2. probléma szintén veled van, nem biztos hogy negatív kritika miatt tartanak rosszindulatúnak, én pl azért tartalak mert valószínûleg is vagy. Ezt az alapján döntöm el, hogy látom, hogy egy csöppnyi tisztelet van-e benned a másik felé. Ha én egy túlsúlyoson segíteni akarok, mert nincs önbizalma, akkor a "segítõszándékot" nem úgy kezdem el, hogy meggyõzöm arról, hogy mennyire nem ér semmit, világ lúzere, és hogy én mennyivel jobb vagyok nála. Ez csak önfényezés és demagóg lenne azt mondani, hogy ezzel neki jót akartam tenni, ezt csak kizárólag azért mondhatnám, hogy a lelkiismeretem tiszta legyen, nyilván zavar, hogy õ kövér és ezért kezdtem el alázni. Ennél nem tudom jobban szemléltetni. Probléma továbbá a felfogással, hogy én már csak azért se kérnék emiatt tanácsokat, mert hiteltelenek lennének. Hogy én miért nem kellek a lányoknak, azt én tudhatom a legjobban, hiába kérdezgetném itt a fórumon azt, hogy "miért van ez?" "Sírásról" senki nem beszélt, nekem pl a kinézetemmel van gond, legalábbis bármikor, amikor kiderül a korom, jönnek a csodálkozások és kerek szemek, hogy legfeljebb ennyinek nézek ki. Eleve csomóan az egyetemista 25éves pasikra buknak a mai tinik közül is, mert megtehetik, szóval ez minden, csak nem elõny (valaki szerint az, de az hülyeség) Remélem minden kérdésedre válaszoltam.
A kérdező hozzászólása: Jaguar, ponthogy hosszútávra tervezek. Dehát az úgy nem mûködik, hogy véletlenszerûen összejövök egy fiúval, aztán ahogy esik úgy puffan. Igen, csináltam így is, hogy tetszettem egy fiúnak, õ is nekem. Összejöttünk (alig ismertük egymást) és rövid idõ után rájöttünk, hogy nem tudjuk elviselni egymást. És megcsináltam ezt még 2x, ugyanez volt az eredmény. Mióta úgy csinálom, hogy na akkor ismerkedjünk hosszabb ideig, azóta nincs barátom. Igen, fellobban a láng az elején, persze, dehát csak az kevés a kapcsolathoz. Ha kialszik a láng vagy alábbhagy, akkor mi fog összetartani minket, ha más területetken nem tudunk összhangba kerülni? Igen, a régi idõkben hosszasabban udvarolt a férfi, sok érdekházasság köttetett, amiben nem feltétlenül voltak boldogok a felek. Ma még ilyen szerintem akad elvétve, de nem jellemzõ. Szabadon választhatnak párt a nõk is, nem a szülõk választják a férjet. Szerintem a hosszas udvarlás ma is megállná a helyét, ha a legtöbb nõ nem csak hülyítené a pasit. És ezt nem lehet kiszûrni. Mármint azt, hogy melyik lány gondolná komolyan és melyik csak hülyíti, kihasználja a pasit. Azt hiszem félreértettél picit. Én nem azt nézem, hogy milyen hibái vannak a pasiknak, hanem hogy el tudom-e fogadni úgy, ahogy van. Ha úgy nézném, akkor az kb. így festene: kávézik? áh, kizárt, hogy kezdjek vele, mert utálom a kávét. Szemüveges? ki van zárva. Van egy anyajegy a nyakán? szó sem lehet róla. Széthagyja a zokniját a szobában? na neeeem, kizárólag a szennyesbe dobhatja. Sorolhatnám, de ezek hülyeségek. Nekem is vannak hibáim, másoknak is, nagy cucc. Emberek vagyunk. Tehát azon túl, hogy fellobban a láng érte, szükséges, hogy akkor is együtt tudjunk maradni és emellett ki is tudjunk jönni egymással, ha az elmúlik. Hogy ne azt érezzem, hogy le tudnám vele élni az életem, hanem azt, hogy nélküle nem.
A kérdező hozzászólása: Helyes. Meglátod, hogy csakis neked lesz jó, ha el tudod fogadni magad és könnyebb lesz a kapcsolatteremtés is. Tapasztalatból mondom. Én is átestem ezen.
Igazad van, nem nõtt volna meg az önbizalmam. Csak legalább elmondhattam volna, hogy volt egyéjszakásom. Nincs komoly kisugárzásom és bánni sem tudok a nõkkel, ezért nekem még ez is nagy dolog lett volna. Megpróbálom, amit írtál, mást úgysem tehetek.
Elõször még ne a lányokra koncentrálj, hanem önmagadra. A saját külsõ-belsõ tulajdonságaid, önbizalmad fejlesztésére. Ha mindent arra teszel fel, lefekszik-e Veled valaki, akkor tök mindegy, sikerül-e vagy sem, mások elismerésébõl fogsz élni. Ha lefekszik Veled az a csatakrészeg lány, akkor vajon úgy megnõtt volna az önbizalmad, hogy simán be tudj csajozni? Nem hinném.
Tyler, de valahogy rá is kell venni azt a lányt, . hogy lefeküdjön az emberrel. Márpedig én nem hiszem már el, mivel évek óta nem történt olyan, hogy egy lány le akarjon velem feküdni. Most nyáron még egy teljesen részeg csaj is visszautasított, pedig csókolóztunk elõtte és állítólag ilyenkor már gyerekjáték, de nekem még így sem ment. Ezek után nem tudom, mit remélhetnék még.
Jaguar Warrior-nak: Az, hogy valaki jó-e az ágyban, két dolgon múlik: 1. Önbizalom 2. Odafigyelés a nõre Slussz. Fekve mindegy, mekkora vagy. Az alacsonyságod egy újabb kifogás. Ha alacsony vagy, akkor is el lehet menni edzeni, mert a magasságodon nem változtathatsz ugyan, de ha izmos vagy, azzal ugyanazt a valós értéket meg tudod adni a nõnek, mint egy magas srác (fizikai erõ= védelem). Ja, és kezdj alacsonyabb lányokkal. Több, nálad még alacsonyabb srácot is ismerek, akiknek van csajuk.Szóval ez gyenge kifogás. Ha valakinek az arcra nem olyan helyes, az is elfáradhat a konditerembe, odafigyelhet a frizurájára, felvehet divatos ruhákat, amivel iszonyú sokat dobhat valaki a külsején.
Olyan kérdéseket vajon miért nem látni itt soha, h "miért nem kellenek a bunkó/buta/vegetáriánus/fekalofil/stb. férfiak a nõknek"? Vmi oka lehet, h mindig csak az alacsony és csúnya srácok írnak ki ilyen kérdést.
Elvileg egy tanulmány kimutatta, hogy a csúnyább pasik elvileg jobbak az ágyban. Mondjuk nem tudom, mi volt a vizsgálati metódus, valószínû hivatásos lányokon tesztelték, mert amúgy nincs az a nõ, aki lefeküdne egy ronda pasival. Elvileg ennek az az oka, hogy így kompenzálják, hogy rondák, sokkal jobban odafigyelnek a nõre. Bár én ezt a ténymegállapítást vitatnám, hiszen a csúnya fiúk tapasztalatlanok maradnak, szóval esélyük sincsen bemutatni, mit tudhatnak az ágyban (egy kis tapasztalatszerzés után lehetséges ez, de a lányok meg sem adják a lehetõséget, hogy a csúnya fiúk tapasztalatokat szerezzenek) Amúgy még annyit fûznék hozzá, hogy nem jókedvembõl, vagy unatkozás miatt vagyok ennyire magam alatt, hanem ez egyfajta tehetetlen düh, aminek jobb, ha kijön, mint belül átalakuljon tiszta nõgyûlöletté. Az 54-esnek meg üzenném, hogy nem mindig így álltam hozzá, régebben elhittem, hogy nem minden a külsõ, aztán rádöbbentem, hogy de igen.
19/28 -asnál van a hatalmas pont. Jelenleg a lányoknak/nõknek nem érdekük hosszú távra tervezni vagy egy életre párt találni. Amíg régen egy pasi hossza udvarlással lányegében készpénznek vehette, hogy azzal a lánnyal fogja leélni az életét az ma már nincs meg. Amíg a lányok/fiatal nõk (mint te is kérdezõ) folyton azt nézik, hogy melyik pasiban mi a hiba vagy, hogy min kéne változtatnia esetleg, ha nincs megelégedve magával akkor pedig kussban kell maradnia, így nekünk nem érdekünk az, hogy a kisujjunktól többet mozdítsunk az ügy elõrehaladtának érdekében. Rám mondjuk nem igazak az általad leírt tulajdonságok (igaz 172 centi vagyok és nõni már nem fogok maximum összefelé), de 25 évesen rá kellett döbbennem, hogy mivel nem igazán tudok egy lánynak sokat nyújtani az ágyban (nem méretbeli a gond) így ne is álmodjak ténylegesen hosszútávú kapcsolatról, esetleg házasságról. Nem 4-5 éves kapcsolatról hanem 20-30 évesrõl. Nem utolsó sorban amelyik fiú csúnya, alacsony, kis tömegû, dagadt, igénytelen, annak tényleg nem lesz érdemleges kapcsolata manapság. Maximum 1000-bõl egynek és így joguk van ahhoz, hogy ilyen "kérdéseket" írjanak ide, ha ez egy kicsit is jobb érzéssel tölti el õket. Abban igazad van, hogy tenniük kellene ez ellen (igaz a csúnyasága/magassága ellen mit tud tenni ?), de nem sok értelme van ez ellen tenni hiszen a mai lányok nagytöbbsége azt tartja szem elõtt, hogy mellyire jó valakivel a szex. És, ha egy fiúnak kicsi az önbecsülése akkor az ágyban sem lesz jobb semmivel, tehát kilátástalan a helyzetük egészen 30-40 éves korukig amikoris az oly gyakori szexcentrikus, öntelt, folyton szemezgetõ lányok foggal körömmel küzdenek azért, hogy egy olyan lúzer akit most leszólnak elvegye õket feleségül. Lehet, hogy helyenként baromságokat vagy nem összefüggõ esetleg nem a témához kapcsolódó dolgokat írtam írtam de mást nem akarok visszaolvasni, javítgatni. 25/F
De itt is ez megy megint! Jaj, én ronda vagyok, jaj én úgyse kellek egy lánynak se, mert csúnya vagyok stb... Amíg így álltok hozzá, nem is fogtok kelleni senkinek. Önsajnálattal még senki nem szerzett nõt.
Az elõzõ hozzászólónak igaza van, ronda pasiként csak barátságot lehet elérni, de azt is csak szerencsésebb helyzetben. A ronda pasik nem kellenek a lányoknak.
Ezt mi értjük, csak az a baj, h ha nem nézünk ki jól, akkor így is csak a barátság a maximum, amit elérhetünk.
A kérdező hozzászólása: Amikre nem válaszolok, azokra már válaszoltam 10 másik kérdésnél, nem fogom újra leírni feleslegesen. De igazad van, az egyik kimaradt. Hogy lehet új ismeretségeket kötni? Biztosan nem az utcán leszólítgatós módszer a megfelelõ erre. Néhány példa: valamilyen tanfolyamon, munkahelyen, buliban, ismerõs útján, strandon, buszra várva, ESETLEG tömegközlekedési eszközön, de ez csak abban az esetben jöhet be, ha a kiszemelt jelzi, hogy szimpi vagy, másképp hasonlít az utcán leszólításhoz. Továbbá a neten: online játék, chat, társkeresõt nem mondom, mert az szerintem semmit sem ér, etleg itt gyk-n, de nem tudom ez mennyire sikeres terület, mivel sosem ismerkedtem itt. Amúgy bárhol lehet ismerkedni, csak fel kell ismerned a helyzetet. Pl. boltban megkérdezel egy csajt az adott polcnál, hogy 2-3 termék közül szerinte melyik jobb vagy mi a különbség köztük (persze nem az óvszereknél, hanem mondjuk a kenyereknél) vagy mondjuk elmész vmi hivatalos ügyet intézni hivatalba és ha épp egy csinos lány is vár ott, elegyedj vele beszélgetésbe. Pofon egyszerû, a lehetõség végtelen, csak nyitva kell tartani a szemed.
Kérdezõ, akkor miért nem jelentkezel pl. recepciósnak egy szállodába vagy titkárnõnek egy céghez? Ha ilyen a külsõd, akkor máris félig bent lennél.
A kérdező hozzászólása: 19., köszi a választ. Valószínûleg így van, ahogy leírtad. Hozzáfûzöm: 26 éves, csinos, helyes, igényes, kedves, jó humorú lány vagyok. Jó ideje munkanélküli. Behívtak már állásinterjúkra, de az állást tõlem csúnyábbak kapták meg, mivel õk laknak közelebb. És nem valami húdeállásra kell gondolni, hanem pl. eladói. Ennyit arról, hogy a szépek könnyebben kapnak munkát. Barátom sincsen lassan két éve. Miért? Nem találok olyan embert, aki nélkül nem tudnék élni. Próbálkoznak, persze, de miért legyek kapcsolatba valakivel, aki nélkül simán elvagyok?! Most akkor ha nálam bepróbálkozott egy kis önbecsülésû srác, én pedig visszautasítottam azzal, hogy nincsenek meg részemrõl a szükséges érzelmek, akkor benne vajon egy világ dõlt össze és azt hiszi, azért tettem mert ronda? Ez nevetséges...
A válasz szerintem logikus. Mi az, amit egy ronda fiú nem kap meg a valódi életben pont a külalakja miatt? Figyelmet, azt hogy foglalkoznak vele. Normál esetben egy csúnya fiúval a lányok szóba sem állnak, itt az oldalon ezeknél a kérdéseknél viszont igen. Élvezik a helyzetet. Pont ezért kell többször is kiírni a kérdéseket, mert amint egy ilyen kérdés elhal, elvesztik a figyelmet, és ezt vissza akarják kapni, és itt van egy jól bejáratott útvonal, minek változtassanak rajta? Legalább megkapják azt a minimális érdeklõdést, amit nélkülözhetetlennek éreznek. Sõt, még pozitív megerõsítést is kaphatnak, egyfelõl kikényszerítve a pozitív visszajelzést. Pl. ha képet küldenek magukról, és tényleg ronda illetõ van rajta, akkor akinek elküldte az empátia miatt hajlamosabb azt írni, hogy "nem is vagy ronda", "átlagos vagy", mint megírni õszintén, hogy ronda. Az, hogy viszont mellette mindenkiben a rosszindulatot látják egy ösztönös védelmi mechanizmus, ami pont azért alakul ki a ronda emberekben, hogy jobban el tudják fogadni a rengeteg visszautasítást. (És azért az tény, hogy egy ronda pasinak sokkal több visszautasítást kell elszenvednie, mint egy jóképûnek.) Viszont a tanácsok is sokszor közhelyek, amik nem mûködnek. Pl.: "add lejjebb az igényeidet" --> nem mûködik a csúnya lányok is a helyesekre buknak. Az én tapasztalatom az, hogy hiába nincsenek már igényeim sem külsõ sem belsõ tekintetében, sõt kimondottan a magányosnak kinézõ, csúnyább lányoknál próbálkozok, így sem nõtt meg semmivel sem a sikerességi rátám. "hozz ki magadból a legtöbbet" --> jó, tény, hogy ha valaki sportol, igényesen öltözködik és ápolt, akkor elvileg jobb esélyei vannak a lányoknál. De sokan el sem tudják képzelni, hogy valakinek az arcát egy autoimmun betegség torzította el jelentõs mértékben (mint az én esetemben), és így hiába foglalkozik valaki sokat a testével, nem fog tudni ezen javítani, ahogy azon sem, hogy a társadalom egészének sztereotípiáiban a magassághoz pozitív, az alacsonysághoz negatív asszociációk párosulnak. "fejleszd a belsõd, légy humoros, megnyerõ, magabiztos" --> Ezt még nehezebb elérni, mint pl. egy sportos testet kialakítani, de nem lehetetlen, viszont a gyakorlat megint azt mutatja, hogy olyan sok mindent nem ér. Én elég komolyan foglalkoztam önfejlesztéssel évekig, hogy fejlesszem a belsõm. Az eredmény továbbra is áll, hogy nem találtam barátnõt. Szóval összességében vannak olyanok, akik megteszik azt, ami tõlük telhetõ, és még sem jutnak egyrõl a kettõre. Én mostanában, azaz 26 éves koromra keseredtem el nagyon, eddig folyamatosan próbálkoztam újabb és újabb módszerekkel, sikertelenül. Nem egy könnyû út szembenéznie az embernek a lelke legmélyén tomboló pokollal, de ha látnám valami értelmét, akkor megérné. De nincs értelme, mert az út végén nincs semmiféle kincs (tehát a magány lezárását jelentõ barátnõ), hanem nincs semmi, csak fájdalmas emlékek. Megéri-e valami olyanba fektetni rengeteg erõt és energiát, ami nem hogy pozitív dolgokat nem hoz magával, hanem inkább még mélyebb gödörbe taszítja az embert.
A kérdező hozzászólása: 13., én sajnálom õket, tényleg szánalmasak... De nem a külsejük, hanem a viselkedésük miatt. A sajnálat meg amúgy is csak jobban bepörgeti õket, mert amiatt meg még jobban elhiszik, hogy tényleg akkora gáz van a külsejükkal. A kövér pasi történetéhet még annyit: egyik ismerõsöm férje is ilyen paraméterekkel rendelkezik. Az ismerõs csaj oda van érte (nála 100 kg-nál kezdõdik a férfi). A pasinak olyan dumája van... Beszéltem vele párszor, de pusztultam a röhögéstõl :D És bárhol dolgozik, képes lebeszélni idegen nõkrõl a bugyit munka közben, telefonszámokat kap, stb.
A kérdező hozzászólása: 15, köszi a linket, ezzel a kérdéssel még nem találkoztam :) 16, ha meggyõzõdésed, hogy sehogy sem tudsz, akkor minek teszed fel a kérdést? Ez vonatkozik a többi hozzád hasonlóra is. Tõlem már több választ nem kaptok és mint már írtam, attól, hogy itt fröcsögtök, egy centivel se lesztek magasabbak.
01:08 Aki alacsony, annak mégis hogyan kéne változnia?
Plusz 2-3 lány visszautasítja õket, és már nem kellenek senkinek sem. Az utóbbi pár évben lányként azt tapasztaltam, hogy a fiúk nyuszik lettek; képtelenek felkelteni egy nõ figyelmét, ha én nem mutatnám ki a tetszésemet, még ha viszonozva is van a dolog, nem tennének semmit. Várják, hogy a szájukba repül a sültgalamb, és minden lány rajtuk fog csüngeni. Elveszett a kitartás :(
mert nem válaszokra van szükségük, hanem sajnálatra.
Jaja, [email protected] károsak az ilyen egyedek. És lehet, hogy az tizenéves srác se néz majd magába. Az a baj, hogy rengeteg srác hiszi azt itt magáról, hogy õk maguk a lottó ötös fõnyeremény, és csak azért nincs nõjük, mert alacsonyak/csórók/rondák.
A kérdező hozzászólása: Igen, észrevettem, hogy így megy... Amúgy az a gáz benne, hogy ha pl. egy tizennéhány éves fiú elolvassa, aki próbálkozott 1-2 lánynál sikertelenül, elkönyveli, hogy "jaaaa, hát azért nem jött neki össze, mert a nõk ilyenek, meg olyanok" És 20-25 éves korukra ott fognak tartani, ahol ezek a szerencsétlenek...
A kérdező hozzászólása: Igen, elõnyben lesz, azoknál, akiknek fontos, hogy magasabb legyen a párjuk. És ha itt fröcsögnek, utálkoznak, akkor talán nõnek pár centit? Megérteném, ha könnyebb lenne a lelküknek ha kiírják magukból. De nem! Egy kicsivel sem könnyebb, csak jobban bepörögnek a saját baromságuk miatt...
A kérdező hozzászólása: Ja, ez tiszta. De mi a francnak teszik fel 20x ugyanazt a kérdést? Olyan agyatlan nõ nincs a világon, aki az ilyenekre ráírna, ezt azért õk se gondolják komolyan...
A kérdező hozzászólása: Mert nincs olyan erõs nyeltudásom és titkárnõnek kell valamilyen végzettség is, nem?
"Plusz 2-3 lány visszautasítja õket, és már nem kellenek senkinek sem. Az utóbbi pár évben lányként azt tapasztaltam, hogy a fiúk nyuszik lettek; képtelenek felkelteni egy nõ figyelmét, ha én nem mutatnám ki a tetszésemet, még ha viszonozva is van a dolog, nem tennének semmit. Várják, hogy a szájukba repül a sültgalamb, és minden lány rajtuk fog csüngeni. Elveszett a kitartás :(" Nem két-három, hanem rengeteg. És plusszban ott van még az is, hogy a családomban, rokonságomban én voltam mindig az utolsó ember. Ugyanezt érzem a lányoknál is és egy idõ után már az ember már lépni sem mer, mert egyszerûen gúzsba köti a félelem! Ez egyáltalán nem olyan kis semmiség, mint amilyennek a legtöbben gondolják. Az emberek nagyon nagy része ma egyébként is úgy ismerkedik, hogy egyik ember bemutatja a másiknak az ismerõsét. De borzasztóan kevés az olyan, amikor valaki a semmibõl ismeri meg a másikat! Na, ahhoz kell igazán bátorság és lelkierõ! Honnan az istenbõl tudhatná bárki, hogy miként fog reagálni a másik?! Sehonnan! Vannak olyan idióta paranoid csajok, akik képesek lennének ráuszítani az ismerõsüket egy ilyen emberre, aki ismeretlenül meg merte szólítani õket, mert úgy vélik, csakis valami pszichopata lehet! Mások egyszerûen elküldik a sunyiba. A harmadik egyszerûen levegõnek nézi. És ha esetleg valaki ki merészeli írni ide a bánatát, az egy utolsó gané, ugyebár. Az soha nem érdekel senkit, hogy a másik oldal milyen! Hogyan képes fogadni a másik közeledését, emberien bánik-e vele, felfogja-e egyáltalán, hogy most egy nagyon komoly dolog történik vele, mert tetszik valakinek... A magyar nõk is megérnek egy misét! És tudod, nem véletlen, hogy egyre több férfi keres magának külföldi barátnõt, mert elege van ezekbõl a hülyeségekbõl, a bizalmatlanságból, a nyamvadt tesztelésekbõl, a durva, érzéketlen lepattintásokból. Ezt azt oldalt is meg kellene vizsgálni, mielõtt ítélkezik valaki.
És még az igazság is fáj... Hjjaaajjj... Nekem speciel az fáj, hogy nem vagy képes válaszolni egy kérdésre. továbbá az, hogy csak azokat a válaszokat veszed figyelembe, amik a te szád íze szerint íródtak.
A kérdező hozzászólása: És még az igazság is fáj... Hjjaaajjj...
31-esnek: Nem igazán jött ez be most, ombre. Bár annyiban igazad van, hogy valami tényleg megváltozott. Mondjuk rájöttem, hogy nincsenek olyan szilárd, objektív kategóriák, hogy "csúnya/átlagos/jóképû". Ilyen egyszerûen nem létezik, mert a szépség nem mérhetõ dolog, mint a magasság például. Az, hogy ki kit lát szépnek, átlagosnak vagy csúnyának, személyenként változó és éppen ezért tök relatív dolog. Ráadásul azt is megtanultam, hogy-különösen a nõk-nem csak az arcot nézik, hanem a teljes összképet a testalkattól a ruhán, az ápoltságon át a stílusig és kisugárzásig. Ezek adnak ki egy összképet, ami alapján az adott nõ eldönti, jó pasinak lát-e. Én még életemben nem láttam igazán csúnya pasit. Ok, van, hogy valakinek nem annyira szimmetrikus az arca, vagy kaszlák a fogai, eláll a füle, stb., de menthetetlenül ronda embert még sosem láttam. Viszont ismertem olyanokat, akik a kevésbbé elõnyös külsõ adottságaikból kihozták a maximumot, és simán becsajoztak. A gond az itt a GY-n írogató fogyatékosokkal az, hogy egyáltalán nem akarnak megváltozni. Még a saját tévhiteik által diktáltan sem. Pl. azt hiszi, csak a kigyúrt srácok csajozhatnak be. És gyúr? Nem. Vagy azt hiszi, csak a gazdagoké a terep: és teper ezerrel, hogy legyen pénze? LFSZT! Na ez az, amitõl kivan a tököm. Az állandó önsajnáltatástól ahelyett, hogy az ilyen emberek tennének is valamit magukért. Lehet lepontozni.
A kérdező hozzászólása: Tessék, ebben a vidiben is errõl van szó: http://www.youtube.com/watch?v=16BABccnQCI
29-es, tipikusan sületlenségeket írsz! Látszik, hogy valószínû átlagos pasi vagy, aki valószínûleg (nem biztos) egy ideig szintén elutasítottak a nõk. Aztán valami megváltozott, és most azt hiszed, feltaláltad a spanyol viaszt, és úgy hiszed, hogy azok a módszerek, amik az átlagos pasiknál beválnak, a csúnya pasiknál is mûködnek, pedig nem így van. Akik mindig szidják a csúnya pasikat, azok két kategóriát látnak maguk elõtt, a helyeseket, és az átlagosakat, és az a baj, hogy fogalmuk sincsen, hogy léteznek tényleg csúnya pasik, akik csinálhatnak bármit, akkor is el lesznek ítélve a külsejük miatt. Erre ismételten csak magamat tudom felhozni példának, hiszen éveken keresztül fejlesztettem magam abban a hitben, hogy ez majd segít. Nem segített.
A kérdező hozzászólása: 29. Teljesen egyetértek veled és köszönöm, hogy leírtad azt, amit én is gondoltam, csak épp megfogalmazni nem tudtam. És ez a 0%-ban hasznos válasz? Nézzetek már magatokba könyörgöm...
Elmondom Neked, miért. Mert EGYÁLTALÁN NEM AKARNAK MEGVÁLTOZNI. Sokkal, de sokkal egyszerûbb a külvilágot okolni a saját sikertelenségükért, mert ez felmenti õket a felelõsségvállalás terhe alól. Sokkal egyszerûbb azt gondolni, hogy a világon csak a gazdag/jóképû/magas srácoknak lehet barátnõjük, de hát õk se nem gazdagok, se nem jóképûek, se nem magasak, és ERRÕL NEM ÕK TEHETNEK. Tehát azt akarják folyton bizonyítani maguknak, hogy nem õk a hibásak, hanem õk így születtek, és nõk olyan szemetek, hogy nem hajlandóak elfogadni és szeretni õket így. Ennyi. Sokkal egyszerûbb fürödni az önsajnálatban, mint akár csak egy lépést is tenni azért, hogy megváltozzanak. Hiszen ahhoz vállalni kéne némi felelõsséget önmagukért. És az ilyen arcok azért írnak ki napi 5 "csúnya vagyok, miért nem kellek senkinek" kérdést, hogy a válaszokban újra igazolva lássák a saját elb.szott, torz világképüket, miszerint aki nem jóképû, az cseszheti, nincs mit tenni. Aztán mennek vissza recsizni a porkára.
Kérdezõ, amit írtál, az világosan jelzi azt, hogy miért olyan nehéz manapság párt találni. 26 éves vagy, ez nem is olyan rég még azt jelentette, hogy "vénlány". A mai társadalom nagyon átalakult a múlthoz képest. Míg régebben a lányoknál aki 25 éves korára (vagy még elõbb) nem kapott gyûrût, azt szinte kinézték (mostanában inkább azt nézik ki aki 25 éves kora elõtt házasodik). Szóval a nõknek nem érdeke megtalálni a párjukat, mert megvannak nélküle is. Míg régebben a férfinak elég volt, hogy ha el tudja látni a családját, ma már olyan értékekkel is rendelkeznie kell, mint például a helyesség. A nõknek ez a helyzet rendkívüli szabadságérzetet adott, meg tudják valósítani magukat, tudnak dolgozni, pénzt keresni, és ha már a szexuális vágyaikat nem tudják csillapítani, belemehetnek alkalmi kalandokba helyes pasikkal (a társadalom többségének már ez sem szúrja a szemét, sõt, inkább az, ha valaki "nem éli ki magát"). Ez a változás nõi oldala. Nézzük a férfiak szempontjából. A férfiaknak alapvetõen kétfajta stratégiája létezett a génjeik továbbadására. Errõl több tanulmány is ír, de komolyabb fejtegetés nélkül a nõcsábász "gazfickó" stratégia, és a biztonságot nyújtó "apa" stratégia. Régebben az utóbbi kategóriába sorolható férfiak is korán találtak párt, mert a nõknek érdeke volt a családalapítás, így õk is jó partinak számítottak. Manapság 10-15 évvel kitolódott az aktív párkeresés idõszaka. (Korábban kezdik, és 30-35 éves kornál elõbb a nõk többsége hallani sem akar családalapításról, fõleg amíg meg nem találják animust. (A jungi pszichológiában jelen lévõ idealizált férfiképet.)) Az "apa" stratégiába szorult férfiaknak ez azt jelenti, hogy 10-15 évvel késõbb lesznek az általuk képviselt értékek fontosak. Addig pedig lényegében negatív szerepkörben leledzenek (addig otthonülõseknek számítanak, késõbb pedig olyannak, akinek a családja az elsõ, fiatal korban õk a stréberek, akikbõl késõbb potenciálisan olyan személyekké válnak, akik alkalmasak jó állások betöltésére, és ezáltal gondoskodni tudnak a családjukról.) De fiatalabb korban ezek a srácok magányosak lesznek. Ez a magány viszont beleég a személyiségükbe, romlanak a szociális képességeik, tovább mélyül a számukra a külsõ-központúvá vált társadalom által elõkészített gödör. Most õszintén, mit kezdene késõbb egy tapasztaltabb érett nõ egy magam fajta idõsebb szûz pasival? Ez a tény, csak tovább nehezíti a pártalálást. A ronda fiúk a sok elutasítás miatt tapasztalatlanok maradnak a kapcsolatok terén, ez pedig tovább nehezíti a helyzetüket. (Itt most a tényleg ronda pasikról beszéltem, az átlagosak, akiket a lányok egy része rondának, más részük helyesnek tart, õk ténylegesen kompenzálhatnak humorral és belsõ értékekkel.) 19-es voltam
Akkor hol ismerkedtek?
A kérdező hozzászólása: 23, én pl. nem ismerkedek utcán. Nem kellene személyes sértésnek venni az ilyen visszautasításokat, mert a legtöbb nõ nem áll le az utcán idegenekkel, akármilyen legyen a kinézete. Mondom nekem sincs barátom. Megvárom azt a valakit, akihez majd tényleg kötõdöm. És amíg nem találom meg azt az embert, addig mindenkit vissza fogok utasítani.
A kérdező hozzászólása: 24, köszi :)
Nem tudhatom, milyen végzettséged, képesítésed van, mivel nem ismerlek. Csak javaslatokat tettem.
A kérdező hozzászólása: 2., onnan, hogy nem maradt abba a nyávogás és a kérdéseik még mindig ugyanazok, a reakcióik a válaszokra szintén.

Kíváncsi vagyok: ki az, aki ebben a témában meggyőződése ellenére elfogadta az itt kapott tanácsokat, és mi lett a döntésének a következménye?

Legjobb válasz: Eddig egy két tanácsot fogadtam meg, több nem is volt!!! de amúgy köszönöm mindenkinek, aki értelmeseket ír, azoknak, akik 11-12 évesek, azoknak azt üzenem, ha lehet, felesleges, hülye tanácsokat, kérdéseket, ne írjana ki, vagy meg, mert valakinek tényleg értelems válaszokra van szüksége, és nem pedig egy agyon degenerál, magáról sokat hiszõ, teljesen tapasztalatlan, használhatatlan kérdéseket írók véleményére, ha meg tényleg kíváncsi valamira, vagy gondja van(11-12-évesen, sexuális gond? érdekes, de mindegy!!!) az fogalmazzon már normálisan, és ne vessen meg másokat, akik, csak a kérdésére válaszoltak, vagy csak elmondták a véleményüket, HISZ Õ KÉRDEZETT,akkor minek pattok!!! puszi mindenkinek, lehet zavaros voltam, de én ezt gondolom!!!!! sziasztok:-) 17/L

Eddig egy két tanácsot fogadtam meg, több nem is volt!!! de amúgy köszönöm mindenkinek, aki értelmeseket ír, azoknak, akik 11-12 évesek, azoknak azt üzenem, ha lehet, felesleges, hülye tanácsokat, kérdéseket, ne írjana ki, vagy meg, mert valakinek tényleg értelems válaszokra van szüksége, és nem pedig egy agyon degenerál, magáról sokat hiszõ, teljesen tapasztalatlan, használhatatlan kérdéseket írók véleményére, ha meg tényleg kíváncsi valamira, vagy gondja van(11-12-évesen, sexuális gond? érdekes, de mindegy!!!) az fogalmazzon már normálisan, és ne vessen meg másokat, akik, csak a kérdésére válaszoltak, vagy csak elmondták a véleményüket, HISZ Õ KÉRDEZETT, akkor minek pattok!!! puszi mindenkinek, lehet zavaros voltam, de én ezt gondolom!!!!! sziasztok:-) 17/L
Hát én nem fogadtam meg senki tanácsát...de nemis kértem tanácsot...általában a véleményekre vagyok kiváncsi ahogy te is:) És ha tanácsot szeretnék kérni akkor talán a barátnõim illetve a barátom , testvérem és szüleim kérdem...

Azt mondják, a keresztény hit nem"vakhit", hanem meggyőződésen alapul. Akkor hogyan lehetne bebizonyítani azt, hogy a halál után van élet? (Úgy tudom, hogy rögtön van a halál után élete annak, aki hisz Jézusban. )

Tehát már most is van. Hogyan lehetne bebizonyítani, hogy a hit nem "vakhit"? Nem hiszékenység?

Legjobb válasz: A Biblia nem tanít a halál utáni életrõl. A lélek halhatatlanságának az eszméje az újplatonizmus révén szivárgott be a Kereszténységbe, eredetileg nem volt része. Röviden annyit lehet errõl elmondani hogy a halottak öntudatlan állapotban vannak, és majd amikor Krisztus visszajön, akkor feltámasztja a halottakat, a Biblia ugyanis a feltámadásról tanít. Talán még annyit hozzátennék hogy a léleknek az eredeti szövegben sincs amolyan spirituális jelentése. A félreérthetõ Igehelyek tisztázásával kapcsolatban pedig érdemes félretenni az eddigi elgondolásunkat és elfogulatlanul tanulmányozni a Szentírást.

A Biblia nem tanít a halál utáni életrõl. A lélek halhatatlanságának az eszméje az újplatonizmus révén szivárgott be a Kereszténységbe, eredetileg nem volt része. Röviden annyit lehet errõl elmondani hogy a halottak öntudatlan állapotban vannak, és majd amikor Krisztus visszajön, akkor feltámasztja a halottakat, a Biblia ugyanis a feltámadásról tanít. Talán még annyit hozzátennék hogy a léleknek az eredeti szövegben sincs amolyan spirituális jelentése. A félreérthetõ Igehelyek tisztázásával kapcsolatban pedig érdemes félretenni az eddigi elgondolásunkat és elfogulatlanul tanulmányozni a Szentírást.
Én hiszek Istenben, az én életemben már számtalanszor bebizonyította, hogy van és gondoskodik rólam. Én ezek alapján, hogy tudom, hogy Õ van, akkor a többi dolgot is el fogom hinni, amit Õ mond (az Igéje által). Tehát a hitem nem vak, hanem erõs alapon áll-egész pontosan tapasztalatból származó meggyõzõdésen.
"Azt mondják, a keresztény hit nem"vakhit", hanem meggyõzõdésen alapul. Akkor hogyan lehetne bebizonyítani azt, hogy a halál után van élet?" Bizonyítani nem lehet, ha lehetne akkor nem lenne szükség a hitre. De sok tanúságtétel van az interneten olyan emberektõl akik haláluk után visszatértek és elmondták hogy mit láttak, ezek igazolják a Bibliában írtakat. Egyébként ha imádkozol érte akkor lehet hogy Isten neked is megengedi hogy kapj valamilyen jelet, álmot vagy látomást a túlvilágról és akkor a saját részedre bizonyítva lesz a dolog.
Valójában nem lehet bebizonyítani.De nagyjából a 21:33-as válaszolóval egyet értek(mindenkinek a saját hite, meggyõzõdése a fontos, nem vagyunk egyformák)annyit hozzátennék, hogy én azért megfigyeltem jó néhány keresztényen, hogy többet mutat a hitébõl kifelé, mint amit valójában elhisz.Tehát a hiszékenység, hitbeli bizonytalanság fennáll egyeseknél.
Ezékiel 18: 4; Prédikátor 9: 5, 6; 1Mózes 2: 7; Ézsaiás 26: 19
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat, várom többek véleményét is! Mindenki válaszát hasznosnak ítéltem.
A Keresztény hit, valóban nem vakhiten, hanem megyõzõdésen alapul. Isten ugyanis senkitõl nem várja el azt, hogy bizonyíték nélkül higyjen. Hogy kinek mi a bizonyíték, az már más dolog, ugyanis nem vagyunk egyformák. Így vannak olyan emberek akiket például az gyõz, meg hogy a Bibliát a régészeti feltárások is alátámasztják, például Ur városát is feltárták. Vannak olyanok akit a beteljesült jövendölések gyõznek meg. Ésaiás próféta például név elõre név szerint jövendölt a perzsa Círusz királyról, noga Ésaiás idejében a király még nem is született meg, stb...tehát ez mindenkinél más. A lényeg az, hogy õszintén keresse az ember az Istent, akkor majd fog magáról elég bizonyítékot adni. (lásd pl Jer 29, 13) Ésa egy protestáns közösséghez tartozom.
A kérdező hozzászólása: Értem. Erre is kérhetnék választ? "Azt mondják, a keresztény hit nem"vakhit", hanem meggyõzõdésen alapul." Melyik felekezethez tartozol?
János evangéliuma 11. fejezetében ha megfigyeled a beszélgetést Márta és Jézus közt, akkor rádöbbenhetsz hogy a feltámadásról esik szó, nem a Lélek halhatatlanságáról. Jézus nem úgy vígasztalja Mártát hogy "jó helyen van Lázár" A 23. versben azt mondta Jézus hogy "Feltámad a te testvéred" Márta sem ellenkezett, ugyanis jól ismerte az Ószövetséget. Dániel könyve 12. fejezetében Isten azt mondja a prófétának hogy "Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén." (Dn 12, 13) Márta erre utal vissza a 24. versben miszerint tudja, hogy feltámad, az utolsó napon. A 25. versben Jézus elõre tekintett a második eljövetelére amikor a meghalt igazak, feltámadnak romolhatatlan testben.
A kérdező hozzászólása: "(Úgy tudom, hogy rögtön van a halál után élete annak, aki hisz Jézusban. )": Ján.11:25?
Tökéletes Bibliafordítás nincs, tehát vissza kell menni az eredeti szövegekre is. Azonban ha most azon gondolkodunk hogy melyik a legjobb magyar Bibliafordítás, akkor azt mondom hogy a Károli. Komolyan mondom hogy igaz, hogy vannak abban is hibák de azokk ellenére is a Károli adja a legjobban vissza az eredeti szöveget, szemben az újabb fordításokkal...Némelyik azok közül az adott Egyház teológiájára épül... Tehát én a Károlit ajánlom, gyönyörû fordítás és a legpontosabb is.
A kérdező hozzászólása: Melyik Bibliafordítást javaslod?
Sok bizonyság van a világban amely bizonyítja hogy van élet a halál után.De magad is megtapasztalhatod ha hiszel Jézusban.ha elolvasod a Biblia Újszövetséget , megkapod a választ...

Aki 100%-ban elkötelezett egy vallás iránt, az meg tudja mondani, hogy mi alapján jutott erre a meggyőződésre?

Vegyük a kereszténységet. Én úgy gondolom, hogy aki vallásos, és normális gondolkodó emberként jutott erre az elhatározásra, azoknál a következők közül valamelyiknek teljesülnie kell: - megélt valamiféle egyértelmű spirituális élményt az életében (meggyőződésem, hogy ez az emberek 99,99%-ának nem kiváltsága...) - elhiszi amit az egyház mond. Pedig ha belegondolunk hányszor csapta be az egyház a hívőket a történelem folyamán, ez elég naiv dolog (gondoljunk pl. a búcsúcédulákra) - elhiszi amit a Biblia állít. Ezzel kapcsoltban az a probléma, hogy az Ószövetség történetei kapásból elég véleményesek, inkább csak metaforikus történetek. Az Újszövetséget illetően Jézus létezése ha nem is kérdés, de legitimitása annál inkább, hiszen a nagy csodáiról más forrás nem tesz említést. Összességében arról már nem is szólva, hogy a Biblia végleges szövegét önkényesen állították össze az egyház vezetői. Vélemény, cáfolat?

Legjobb válasz: Ettem a betû levest és megjelent egy üzenet a tésztából, amit most nem árulok el, mert nem biztos, hogy feltudnád dolgozni.:)

Ettem a betû levest és megjelent egy üzenet a tésztából, amit most nem árulok el, mert nem biztos, hogy feltudnád dolgozni.:)
Tudod én azzal, hogy megszülettem magyar állampolgárként anyakönyveztek, és nem akartam soha feladni az állampolgárságomat még annak a tudtámban sem, hogy a magyar államszervezet a történelemben követett el igazságtalanságokat mind állampolgáraival, mind pedig idegen államokkal szemben. Azzal, hogy megkereszteltek katolikus lettem, és soha nem gondolkodtam el azon, hogy az egyházat valamiért is otthagyjam, annak ellenére, hogy tudom, a múltban történtek olyan visszaélések, amelyek a katolikus egyház számlájára írhatók. Nem akarok ítélkezni egyik nagy szervezet felett sem, mert tudom, hogy épp olyan hibák elkövetésére hajlamos, bûnre hajló emberek alkotják, mint amilyen én vagyok. Mindkét esetben felül kell emelkedni véleményem szerint az egyes emberek hibáin, és meglátni azokat a lehetõségeket, amelyeket az egyház és az állam is magában rejt, mert egyik sem az ördögtõl való intézmény, nagyon pozitív dolog, hogy mindegyik tud embereket mozgósítani kívánatos, elérendõ célok érdekében. Én ebben részt szeretnék venni. És most konkrétan az egyházzal kapcsolatban: A történelemoktatás és a média valahogy mindig az egyházzal kapcsolatos negatívumokkal árasztja el a közvéleményt, és próbálja egyoldalúan, csak a rosszat bemutatni, illetve a jót relativizálni, és mindig a rossz kontextusában bemutatni. Így ellát téged gyakorlatilag muníciókkal az egyházzal szemben, és kialakul egy egyoldalú kép. Pedig nem minden fekete fehér, és ez egy nagyon fontos megállapítás, mert hajlamosak vagyunk a dolgokat csak így kategorizálni: van jó és van rossz. Most azokra a pontokra térek, amelyeket te fontosnak tartottál megemlíteni. Nekem nem volt soha olyan nagy spirituális élményem, egész egyszerûen hiszek Istenben, mert a világban uralkodó rendet (elsõ sorban fizikai és biológiai értelemben értem, nem pedig társadalmi szinten a rendet) úgy gondolom valamilyen Értelemnek kellett létrehozni. És az már végképp nem magyarázható természettudományos eszközökkel, hogy az anyagból lett ember képes szeretni, képes akár meghalni is egy másik emberért, megint csak valahogy túlmutat azon, mintha mi szimplán az anyagból évmilliók során létrejött organizmusok volnánk. Az egyház Jézus Krisztus által azt mondja el, hogy milyen is azaz Isten, akinek én a létét megsejtem (például az imént kifejtett dolgok, vagy akár spirituális élmény alapján). A Bibliával kapcsolatban igazad van, mert valóban szükséges magyarázat hozzá, mivel az Ószövetség is tartalmaz történelmileg hiteles és mitikus történeteket, amelyek történelmileg nem hitelesek, viszont mondanivalójuk attól függetlenül lehet tanulságos. Másrészt a zsidó nép története tükrözõdik vissza a stílusában, és istenképében. Sokat harcoltak, elnyomták õket stb. Az Újszövetséggel kapcsolatban ne felejtsd el, hogy nem tekinthetõ egyetlen könyvnek, hanem könyvek gyûjteményének (27 különálló könyv, amely "említést tesz" Jézusról). És vannak egyéb könyvek, amelyek nem kerültek be, mert nem találták autentikusnak sem keletkezése, sem tartalma alapján. Semmiféle érdek nem fûzõdhetett ahhoz, hogy a keresztények üldözése idején ne a legjobb tudásuknak és szándékuknak megfelelõen állítsanak össze egy könyvet, amely hitelesen tanúskodik Jézus Krisztusról. Jézus üzenete garantálom neked, hogy eljutott hozzánk a ma ismert Újszövetségen keresztül. Gondolj csak bele: ha más nem is, az Újszövetség szövege kompromisszum az összes keresztény felekezet között.
Kedves Józanész! Mostanáig úgy véltem, hogy csupán velem van a probléma, mivel nem tudom megfelelõen írásba foglalni a gondolataimat, de az utolsó írásod alapján egyértelmûvé vált, hogy a "10 évnyi fejtörésed" eredménye egy teljesen ellentmondásokkal teli, logikátlan maszlag, aminek helyességét sikerült annyira bemesélnek magadnak, hogy mások érveinek a megértési kísérlete nélkül reflexbõl cáfolni próbálsz mindent, ami számodra nem szimpatikus. Az általad képviselt nézetek mivel kizárólag a számodra vonzó részeit fogadják el a logikának, nem igazán sorolhatóak sem a tiszta materializmus/ateizmus kategóriájába, csupán az egyéni hitedet képviselik, én pedig komolyabb néptömegek által elfogadott eszmék részleteire lettem volna kíváncsi, így alábbhagyott az érdeklõdésem a mondanivalód iránt. Belátom, hogy valóban rendkívül félelmetes lehet a gondolat, hogy a világnézetünk, egyéni eszméink valójában tévesek, mivel azon túl, hogy kénytelenek vagyunk felvenni egy teljesen új álláspontot és változtatni az életvitelünkön, azt is magával vonja, hogy be kell ismerjük mindazok a döntéseink, cselekedeteink, céljaink, amiket eddig helyesnek tartottunk, szinte mind fölöslegesek voltak, sõt esetenként károsak. A rövidlátó ember, azért, hogy elkerüljön, egy ilyen katarzist kézzel lábbal, mindent elkövet, hogy kizárja tudatából, még a gondolatát is, hogy esetleg tévedésben él, holott hosszú távon jóval elõnyösebb lenne túlesni rajta. Tekintettel, hogy csupán arról van szó, hogy te személy szerint nem akarod elhinni bármit is írjak, nekem nem célom a te egyetértésed megszerzése, én pedig semmiféle többlet információval nem gazdagodom a kinyilatkoztatásaidból, fölöslegesnek érzem újból levezetnem, hogy miért hibásak a kinyilatkoztatásaid. Aki ténylegesen komolyan veszi a logikát az elõzõ írásaimból már úgy is meggyõzõdött az álláspontom helyességérõl, így most már csak azokra térek ki, ami esetleg félreértést okozhat. Ha a Gödel-tétel elfogadását követõen, úgy logikázunk, hogy "a Gödel-tétel mindent cáfol, ami matematika, tehát önmagát is cáfolja, tehát nem is igaz" valóban logikus felvetésnek tûnhet, azonban az így gondolkozó személy megfeledkezik róla, hogy abban a pillanatban, hogy a Gödel-tételt felhasználja a Gödel-tétel cáfolására, elfogadja, hogy a Gödel-tétel helyességét, tehát abban a pillanatban, hogy ezzel cáfolja önmagát, az összes többi matematikai tételt is megcáfolta. Nem pedig arról van szó, hogy sorba vesszük az elméleteket és egyenként megvizsgáljuk, hogy a Gödel-tétel cáfolja-e vagy sem és ha pont az elsõ vizsgálatkor önmagával állítjuk szembe, akkor megcáfolta magát, tehát már a soron következõ tételeket nem is kell megvizsgálni. A helyes felfogás: "Göddel-tétel megcáfol minden tételt, mellesleg önmagát is, de addigra már késõ". Nem ragozom tovább, tekintettel, hogy aki kicsit is konyít a témához, már ennyibõl is megértette. Churchill, valóban nem tekinthetõ egyenlõ fajsúlyú bûnözõnek Hitlerre és Stálinnal, ugyanakkor õ a legfõbb felelõse, hogy Anglia visszautasította Németország minden tárgyalási és békeajánlatát, belehajszolva a nemzetét egy olyan háborúba, amit Németország nem ellene akart megvívni. Továbbá õ adta parancsba, hogy a Bismarck német csatahajó elsüllyesztésekor a legénységet ne mentsék ki és jóváhagyta a kizárólag menekültektõl zsúfolt német városok terrorbombázásait. Így az õ kezéhez nem 10 milliós, csupán milliós nagyságrendû vérengzések köthetõek, persze a gyõztes oldal igyekszik tisztára mosni dicsõ vezérük emlékét. Ha esetleg valakinek van további kérdése, privátban állok mindenkinek a rendelkezésére!
Kedves Józanész! Valóban figyelmesen olvastam érveid és pontosan érthetõ, ki érvel logikusan. Nefrinek. A Gödel tétel egy paradoxon, amely cáfolja az Istenhitet is, nem csak matematikai rendszereket. Természetesen a matematika azért továbbra is mûködik, bizonyításai érvényesek, 1+1 az mindig 2 marad, ezzel szemben az Istenhit továbbra sem nyer kielégítõ bizonyítékot. Semmit nem mondtál ezzel a paradoxonnal, amely hasonló a "minden krétai hazudik" állításhoz, amely önkényes. A németeknek nem volt kötelezõ a háború kirobbantása, az angolok természetesen a szövetséges Lengyelországot védték, állták a szavukat, amelyet Lengyelország garantálásakor adtak. A városok terrorbombázását a németek kezdték, az angolok eleinte csak védekeztek, a hangsúly a vadászbevetéseken volt. Késõbb az amerikaiak nonstop bombázásával tették tönkre a német hadiipart. Az amik nagy pontosságú nappali bombázását az angolok éjszakai bevetése egészítette ki, akik valóban a morál megtörésére törekedtek, de nem õk kezték. A v1 és v2 rakéták õket támadták és így válaszoltak. Õk elsõsorban kevés pilótáik életét féltették, amelyet az amik a repülõ erõdök tömegével, amelyek szinte megtámadhatatlanok voltak, illetve a nagy hatótávolságú kiváló p54 mustang vadászgépekkel, amik egyértelmûen fölénybe voltak a német Messerschmidttel - garantálni tudtak. A Bismarck és a Hood párharca kb 20 km távolságban zajlott, oda sem érhettek addig, amíg a német tengerészek életben voltak. A háborúnak ebben a szakaszában már régen szóba sem került az ellenség megmentése, hiszen az angol matrózokat sem mentették az ubootok, csak kilõtték a hajót alóluk. Churchill erre parancsot aligha adhatott, nem is szerzett róla tudomást, csak sokkal késõbb. Az angol miniszterelnök aligha volt akkora hatalom, hogy a németek által kirobbantott háború megszüntetésérõl dönthessen, egyedül erre semmi esélye nem volt, bár elismerem, ez nem is volt szándékában. Tárgyalásokra sem volt felhatalmazása. Churchill egyébként kifejezetten szovjetellenes volt, de mégis kénytelen volt Sztálinnal is tárgyalni, az ellenségem ellensége a barátom elv alapján, mert a Szovjetúnió nem üzent neki hadat. Mindezek az érveid is teli vannak csúsztatással, a többit Józanész megcáfolta. Üdv
Mármint ugye az angolokkal voltunk ellenségek, bocs.
Szerintem, nem kéne ennyit vitázni ebben a témában. Egy hivõ ember nem fog kiábrándulni a hitébõl pár okoskodó tizenévestõl az interneten. Teljesen értelmetlen mert mindenki más választ fogad el.Én például nem értem azokat az embereket akik azt állítják hogy felrobbant a semmi és abból lett a minden , vagy hogy elkezdett esni az õsesõ a kõzetekre és abból lett az élet. Szerintem az se véletlen hogy Einstein is hívõ volt, és nem egy pár okos ember is hívõ..
Én is írhatnék regényeket, mint az elõttem szólók. Nem teszem, mert olvastam egy idevágó kutatásról, és engem teljesen meggyõzött. Hõtérképet készítettek ugyanis vallásos és ateista emberek agyáról. Azt találták, hogy a vallásos egyéneknél az agy egy meghatározott pontja melegebb, mint az ateistáknál. Ettõl függ a hit megléte. Õk teljesen tárgyiasult, kézzelfogható dologként élik meg azt, ami egy ateista szemében csak egy (tév-)eszme.
hazudsz, nincs ilyen melegebb pont!
Ha hazudok, azt neves tudósok után teszem. Mondom, ezt olvastam. Elõször néhány éve az RD-ben, majd késõbb a könyvtárban is utána néztem.
Látom van felsõ korlát a hosszúságra ^^ Ezt írod: "Hogy mi van?? Miféle megcáfolhatatlan mátrixos példa? Ember! Egyszerûen nem tudsz úgy létezni, hogy minden egyes lélegzeted ne bizonyítaná hogy ez az anyagi világ létezik! Ezt még a Katolikus egyház sem tagadja! Hülyítheted magad, de engem nem tudsz! Te is tudod, pont annyira mint én, hogy az anyagi világ létezõ valóság! Sõt! Az egyetlen számunkra létezõ valóság! Ezt minden egyes mozdulatod bizonyítja (most, ahogy nyomogatod az egeret és nézed a monitor, az is)! Úgyhogy szerintem nyugodtan kizárhatjuk a "Mátrix-teóriát". " Érzelmi alapúnak tûnik a felháborodásod, annak ellenére, hogy racionális embernek tekintesz magadra. Utoljára elismétlem. Ha 100%-ban tudományos gondolkozást vesszük alapul, el kell fogadjuk a Gödel-tételt, ami azt jelenti, hogy minden olyan rendszer amit elfogadunk, olyan axiómarendszeren/alapfogalmakon nyugszik, amelyet az ember bizonyítás nélkül, önkényesen fogadott el, mint biztos pontot. Ugyanakkor ezen rendszerek kivétel nélkül megcáfolhatóak és ellentmondásosak önmagukkal, ebbõl kifolyólag nem lehet a matematikára úgy tekinteni, hogy amit abban leírnak pl:"1+1=2" minden esetben igaz. Ebbõl következõ a mi világunkra vonatkozó állítás, hogy emberként soha semmiben nem lehetünk 100%-ra biztosak. Leegyszerûsített példa: írhatunk egy programot, amiben lemodellezünk egy várost, megvalósítunk néhány fizikai hatást és végül benépesítjük virtuális emberekkel. Az általunk teremtett minivilágban élõ emberek számára értelmezhetetlen a városon túli világ elképzelése, a saját városát a valóságnak fogja fel és a rendelkezésére álló információk alapján semmiképpen sem jöhet rá, hogy az általa érzékelt valóság csupán néhány pixel a játékos monitorán és az õ világát egy programozó találta ki. Köztük is kialakulnak materializmus, ateizmus és a legkülönbözõbb vallások hívei, de mivel a programozó nem megy be a világukba és ha megtenné sem tudná elmagyarázni a számukra, hogy az õ világuk csupán látszólagos, mivel az ott élõ emberek logikájával a programozó világa felfoghatatlan, sosem fog kiderülni, hogy melyik vallásnak van igaza. Ehhez a világhoz hasonlóan, mi a saját világunkról sem állíthatjuk, hogy 100%-ban úgy van ahogy képzeljük, hiszes elõfordulhat, hogy a mi világunkat 3 másodperccel ezelõtt teremtették és csupán most kerültünk bele az összes múltra vonatkozó emlékünkkel együtt. Tehát ebbõl az következik, hogy legfeljebb 99, 9999...% os bizonyosságunk lehet arról, hogy a dolgok úgy mûködnek, ahogy képzeljük. Azonban minden ami nem biztos, legyen szó csupán 0, 000000...1% os bizonytalanságról is az már nem bizonyosságon, hanem HIT-en alapul. Számtalan nem elméleti eset is alátámasztja a valóság bizonytalanságát, kezdve attól, hogy látszólag a Nap kerüli meg a Földet, látszólag a Föld lapos, látszólag a Newtonféle fizikával leírhatjuk a világot, látszólag egy alma almából van, nem pedig parányi atomokból és jelen ismereteink szerint az atomok valószínûségeken alapulóan viselkednek. Tehát a tudomány is csak egy optimista esetben 99, 999999%-ra valószínû hiten alapszik, bárki bármennyire is próbálja ezt fix fogódzónak beállítani. Vannak fizikusok, akik kételkedek a gravitációban, vannak akik 99%-ra veszik biztosra, vannak akik szerint nem õsrobbanás volt hanem a buborék elmélet szolgál magyarázattal a világ jelenlegi kinézetére, csak rajtunk áll, hogy kinek hiszünk. Én személy szerint abban hiszek, hogy ez a világ a billentyûzettel és monitorral együtt valóságos, és nem csupán 3 másodperccel hanem inkább 13, 7 milliárd évvel ezelött lett megteremtve, és annak is 0-hoz konvergáló esélyt adok, hogy csupán a testem beképzeli, hogy ez a valóság, de a legnagyobb bánatomra azt is be kell, hogy lássam, ezt nem áll módomban bizonyítani. Ha pedig ezt bárki kétségbe vonja, azzal csupán azt igazolja, hogy nem hisz a tudománynak és nagyon makacs. Persze azzal egyetértek, hogy "látszólag" ez a valóságos, de hogy valójában mi a valóság arra nem elegendõek "minden egyes mozdulatod bizonyítja"-szintû teljesen egyéni, önkényes és esetleges megtapasztaláson alapuló kinyilatkoztatások. Az ezt követõ okfejtéseid, mind csupán a most cáfolt véleményed ragozgatása tehát ugorhatunk. Ezt írod: "Persze, hogyha mégsem hiszel benne, akkor ezért cserébe az örök szenvedés lesz a "Jóisten" ajándéka neked. Arról nem is beszélve, hogy egy újabb 100%-os feltételezéssel van dolgunk. " Senki sem állította, hogy ha nem hiszel Istenben automatikusan az örök pokolra kerülsz. Kifejezetten igazságtalan lenne az abortuszáldozatául esett magzatok, a Jézus eljövetel elõtt meghalt emberek, és azokkal szemben, akik egész életükben még csak nem is hallottak a nevérõl. Isten az igazságossága mellett irgalmas is, tehát a legelvetemültebb ateista, sátánista, jehovista számára is egyaránt nyitott a mennybejutás lehetõsége, csupán az esélyeik valószínûleg rosszabbak, de igazából fogalmunk sincs, hogy mi a követelménye a mennybejutásnak, az is lehet, hogy a Jobb Latoron kívül még senkinek sem sikerült illetve az is, hogy Hitler, Sztálin, Churchill trió is a mennyekbõl figyeli a tevékenységünket. Továbbá Katolikus tanítások szerint van tisztító tûz is, tehát valójában szinte senki sem közvetlenül a mennybe jut, hanem elõtte még mindenkin leverik a a gonosz cselekedeteiket. Ezt írod: "Ja, és így a végén csak zárójelben jegyezném meg, hogy az én materializmusom és ateizmusom kb. 10 évnyi "fejtörés" és Istenkeresés eredménye. Úgyhogy ne legyél annyira elszállva magadtól!" Részemrõl azért jegyeztem meg, mert a kettõvel elõzõ hozzászólásod csupa, olyan kinyilatkoztatással volt tele, mintha egy óvodást próbálnál felvilágosítani. Reméltem, ha jelzem, hogy a random hasra ütésnél mélyebb gondolatok húzódnak meg az állításaim mögött, akkor talán néha megállsz, hogy megpróbáld értelmezni õket és nem csak azonnal rávágod a véleményedet. Én írom: Összefoglalva a társalgás végkonklúzióját azt látom, hogy ugyan nem fogunk egyetérteni vallásos témákban, de ez egyáltalán nem is volt cél, ráadásul ennek ellenére bármelyik fél könnyen beletudja képzelni magát a másik helyébe és megtudja érteni annak az álláspontját. (Vagy legalább számomra teljesen világossá tetted, hogy mit miért gondolsz, úgy ahogy és valószínûleg a te tapasztalataid birtokában én is ugyan így vélekednék) Ugyanakkor a nézetek helyessége alapján fölösleges bármiféle kritikát megfogalmazni a másikra, mivel minden érv ami elhangzik, csupán a saját világnézetünk rendszerén belül helytálló, egyik hit álláspontja sem igazolható vagy cáfolható. Ez viszont nem áll a logikára, tehát a tudományból következõ igazságokat, fölösleges érzelmi, filozófiai, megérzés alapon bírálni, simán csak rá kell szánni egy kis idõt és belátni, vagy szintén tudományos alapokon nyugvó ellenérveket felsorakoztatni.
A kérdező hozzászólása: Kedves Józanész! egyáltalán nem zavarnak az ilyen "offok", szívesen olvasom a hozzászólásaid :)
Hogyan erõsíthetjük a hitünket? Úgy, hogy tanulmányozzuk a Bibliát. Egy fal szilárdságát nagyban meghatározza az, hogy milyen erõs az alapja. Ugyanígy a hitünk szilárdsága nagymértékben függ attól, hogy mennyire erõs alapokon nyugszik, az alapja pedig Isten Szavának, a Bibliának a pontos ismerete. Ha naponta olvassuk és tanulmányozzuk a Bibliát, megerõsödik a hitünk, és egy erõs falhoz hasonlóan megóv minket. Emlékszel egy olyan alkalomra, amikor valamilyen szép ajándékot kaptál az egyik kedves barátodtól? Biztosan érdekfeszítõ volt, és egyben örömet is szerzett. Az ajándék arról árulkodott, hogy az ajándékozó fontosnak tartja a barátságotokat. Nyilván megköszönted neki a figyelmességét. 2 A Biblia ajándék Istentõl, amiért igazán hálásak lehetünk. Ez a páratlan könyv olyan gondolatokat tár fel, amelyeket egyébként soha nem ismertünk volna meg. Például beszél a csillagos ég, a föld, valamint az elsõ férfi és nõ megteremtésérõl. A Bibliában megbízható alapelvek találhatók, melyek segítenek nekünk megküzdeni az életben felmerülõ nehézségekkel és aggodalmakkal. Ez a könyv elmondja, hogyan váltja valóra Isten a szándékát, és hogyan teszi jobbá a körülményeket a földön. 3 A Biblia emellett örömet is szerez, mert elárul valamit az Ajándékozóról Istenrõl. Az, hogy gondoskodott errõl a könyvrõl, azt bizonyítja, hogy szeretné, ha jól megismernénk õt. Igen, a Biblia segíthet neked abban, hogy közeledj Istenhez 4 Ha van Bibliád, nem vagy különleges helyzetben. A Bibliát részben vagy egészben több mint 2300 nyelven adták ki, így a világ lakosságának több mint a 90 százaléka olvashatja. Hetente átlagosan több mint egymillió Bibliát terjesztenek el! A Biblia egészébõl, illetve részleteibõl már több milliárd példányt nyomtattak. Nem vitás, hogy nincs még egy ilyen könyv. A Biblia ezenfelül „Istentõl ihletett” (2Timóteusz 3:16). Mit jelent ez? Maga a Biblia így felel erre a kérdésre: „Istentõl szóltak emberek, amint a szent szellem vezette õket” (2Péter 1:21). Nézzünk egy szemléltetést! Tegyük fel, hogy egy üzletember írat egy levelet a titkárnõjével. A levél az üzletember gondolatait és utasításait tartalmazza, tehát igazából az õ levele, nem a titkárnõé. A Biblia ehhez hasonlóan Isten üzenetét tartalmazza, nem azokét az emberekét, akik leírták. Ezért elmondhatjuk, hogy az egész Biblia igazából ’Isten szava’ (1Tesszalonika 2:13). A Biblia megírása 1600 évig tartott. Írói különbözõ korokban éltek, és sokféle társadalmi réteget képviseltek. Voltak közöttük földmûvesek, halászok és pásztorok, de próféták, bírák és királyok is. Lukács, az evangéliumíró orvos volt. Az írók eltérõ körülményei ellenére a Bibliát az elejétõl a végéig belsõ összhang jellemzi. A Biblia elsõ könyvébõl megtudhatjuk, hogyan kezdõdtek az emberiség gondjai. Az utolsó könyv elmondja, hogy az egész föld paradicsom, más szóval kert lesz. A Biblia egésze több ezer év történelmét öleli fel, és valamilyen módon mindegyik rész összefügg Isten szándékának a kibontakozásával. A Biblia belsõ összhangja lebilincselõ, ami nem meglepõ egy Istentõl származó könyv esetében. A Biblia tudományos szempontból pontos. Olyan gondolatok is vannak benne, amelyek jócskán megelõzték a korukat. Mózes harmadik könyvében például a betegek elkülönítésérõl és a higiéniáról találhatunk törvényeket, melyeket az ókori Izrael kapott, amikor a körülöttük élõ népek mit sem tudtak ezekrõl a kérdésekrõl. Abban az idõben, amikor még téves elképzelések éltek az emberekben a föld alakjáról, a Biblia a föld kerekségérõl, vagyis gömb alakjáról beszélt (Ézsaiás 40:22). Azt is pontosan jelentette ki, hogy a föld „a semmire [van] függesztve” (Jób 26:7). A Biblia természetesen nem tudományos kézikönyv, de amikor tudományos kérdéseket érint, mindig pontos. Ugye nem is várnánk mást egy Istentõl származó könyvtõl? A Biblia történelmi szempontból is pontos és megbízható. Beszámolói konkrét adatokat közölnek. Nemcsak az emberek nevét, hanem a leszármazási vonalát is tartalmazzák. A történetírókkal ellentétben, akik gyakran elhallgatják népük vereségeit, a Biblia írói még a saját gyarlóságukról és nemzetük hibáiról is õszintén beszámoltak. Mózes például a negyedik könyvében beismeri súlyos tévedését, amelyért szigorú feddést kapott (4Mózes 20:2–12). Más történelmi beszámolókban ritkán fedezhetõ fel effajta õszinteség, a Bibliára azonban jellemzõ, mivelhogy ez a könyv Istentõl származik. Minthogy a Biblia Istentõl ihletett, „hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra” (2Timóteusz 3:16). Egyszóval gyakorlatias könyv, mely az emberi természet mélységes ismeretérõl tanúskodik. Nem is csoda, hiszen a Szerzõje, Jehova Isten a Teremtõnk! Jobban megérti a gondolatainkat és az érzéseinket, mint mi magunk. Azonkívül tudja, hogyan lehetünk boldogok, és milyen viselkedésmódokat kell kerülnünk. „Isten szava élõ, és erõt fejt ki, és élesebb bármely kétélû kardnál, és egészen odáig hatol, hogy szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízületeket és velõjüket, és képes tisztán látni a szív
"Bizonyítsd be, hogy nincs és azonnal Ateista leszek. " Bebizonyítom: Nincs Isten! Cáfold meg az érvemet, mert máris hatékonyan be van bizonyítva az állításom, legalább is a vallásosak szerint, akik azon egyszerû feltételezésre alapították eddig a hitüket, hogy van Isten, amely, mint látható, ellenbizonyítást nyert, hasonló eszközökkel, mint azt a Biblia tette. Mindez egyszerû kijelentés, cáfolhatatlan. Nemde?
Kedves 12-es! "Ezt meg se hallottam.Ez nemes egyszerûséggel nem igaz.Az hogy egy kicsit furcsábbak a reakciók (a newtoni fizikát, sõt 10^-33-on alatt már a relativitás elméletet is kidobhatod) az nem jelenti azt hogy káosz van.Ezt kérlek vond visza mert egy fiatal (12-13 éves) talán még el is hiszi és ezt el is terjeszti. " Javaslom mélyülj el a kvantum fizikával kapcsolatos jelenlegi ismereteink tanulmányozásában. Ajánlom John Bribbin: Schödinger macskája címû munkáját. A káoszról szóló kijelentésed pedig valószínûleg igazán boldoggá tette volna számtalan fizikust, különösen Planck-ot, de hogy a világegyetemünk nem a rendezettség fokozódásának irányába halad azt sajnos már bizonyításra került az entrópia növekedés törvényével. "Komplex a világ?Max az élet (bár néhány baktérium már tényleg iszonyat egyszerû) de a világ nem komplex.mi komplex a világban?Mi tervezettség látszik a világon?Például kétlem hogy átgondolt dolog lett volna a radioaktív elemek megteremtése ha egyszerûen maguktól i szétesnek.És aztán ott vannak az ojan jópofaságok mint a Naprendszewrben szétszórt anyag ami akár egész városok létét veszélyeztetheti." Sokak számára nem egyértelmû, de az hogy az õsrobbanást követõen éppen megfelelõ anyagennyiség állt a világegyetem rendelkezésére, nem annihilálódtunk az antianyagtól, megfelelõ volt a lendületmegmaradása, a fizikai törvényei is éppen tökéletesen úgy alakultak, hogy létrejöhetett a Naprendszer, és annak életre alkalmas tartományában egy Föld méretû kõzetbolygó, nagy mennyiségû vízzel, annyi véletlennek az összejátszásából következik, hogy nincs annyi kvark az univerzumban. Persze, ahhoz, hogy eljussunk ehhez a felismeréshez egy kicsit el kell mélyülni a témakörben, mindenesetre nem véletlenül tér meg a csillagászok és a magfizikusok jelentõs része, amikor kicsit kezd összeállni a fejükben a kép.
"kvantum fizika (Az atomok szintjén teljesen a véletlenek határozzák meg az eseményeket, tehát tudományosan nem lehet magyarázni legfeljebb valószínûségeket megadni arra, hogy éppen mi, miért történik, ami szintén Isten jelenlétére utal), " Ezt meg se hallottam.Ez nemes egyszerûséggel nem igaz.Az hogy egy kicsit furcsábbak a reakciók (a newtoni fizikát, sõt 10^-33-on alatt már a relativitás elméletet is kidobhatod) az nem jelenti azt hogy káosz van.Ezt kérlek vond visza mert egy fiatal (12-13 éves) talán még el is hiszi és ezt el is terjeszti. "a világ olyan komplex volta (annyi véletlennek az egybeesése szükséges, hogy a világ az általunk ismert stabil formában létezhessen és a Földön létrejöhessen az élet, hogy nagyon nehezen elképzelhetõ egy felsõbb terv létezése nélkül). " Komplex a világ?Max az élet (bár néhány baktérium már tényleg iszonyat egyszerû) de a világ nem komplex.mi komplex a világban?Mi tervezettség látszik a világon?Például kétlem hogy átgondolt dolog lett volna a radioaktív elemek megteremtése ha egyszerûen maguktól i szétesnek.És aztán ott vannak az ojan jópofaságok mint a Naprendszewrben szétszórt anyag ami akár egész városok létét veszélyeztetheti.
*8./II.
Az elsõ válaszod a legjellemzõbb :) az emberek akkor lesznek teljesen hívõ vallásosak (tehát nem csak vasárnapi templombajárók) ha a saját bõrükön, saját életükben tapasztalják meg Isten segítségét és szeretetét, a Szentlélek erejét, vagy Jézus szavainak, tanításának a helyességét. Enélkül is lehet, puszta józan ésszel is megtérni, de az jóval ritkább.
A kérdező hozzászólása: "csak annak az Egyháznak szabad hinni, amelyiknek a feje maga Jézus Krisztus" ezt a kijelentést mire alapozod, ha szabad kérdeznem? "állítják a darwinista "felvilágosultak"" szerintem nem csak a darwinista felvilágosultak gondolják azt, hogy a a világ nem úgy lett megteremtve, mint ahogy azt a Teremtés Könyve állítja. Sok más ószövetségi történet pedig akár fáj, akár nem sokkal régebbi vallási legendák átformálása.
1."megélt valamiféle egyértelmû spirituális élményt az életében (meggyõzõdésem, hogy ez az emberek 99, 99%-ának nem kiváltsága.."-igen én is megéltem, nem egyszer, ez nem kiváltság, csak Nyugaton ritka az igazi spiritualitás. 2."elhiszi amit az egyház mond"-sokan mondják magukat egyháznak...pedig csak annak az Egyháznak szabad hinni, amelyiknek a feje maga Jézus Krisztus.. 3."Ószövetség történetei kapásból elég véleményesek, inkább csak metaforikus történetek"-állítják a darwinista "felvilágosultak"...sajna arról hogy a Bibliát hogyan kell helyesen érteni, egyáltalán nincs magyarul könyv, (a lábjegyzetes Bibliák hazugságai borzalmasak !!!), ha tudsz angolul, itt egy gyerekeknek szóló, tehát egyszerû nyelvezetû könyv errõl: http://www.fatheralexander.org/booklets/english/law_of_god_s..
Ateisták is megtértek már, szerintem ez egyéntõl függ milyen agya van, de köze nincs a hithez.

Azok akik kinevetik és ócsárolják mások vallását, hitbéli meggyőződését, vajon nem szégyellik magukat egy kicsit legalább?

Csak érdekelne, hogy vajon miért verjük annyira a mellünket a XXI. században a vallás-szabadság idejében, amikor ezen az oldalon olyan nyílvánvalóan arcba nevethetnek és kigúnyolhatnak egymást emberek a másik hite vagy meggy?z?dése miatt.... Ez lenne a modern ember?

Legjobb válasz: a vallásszabadság lényege, hogy abban hiszel, amiben akarsz. jogod van hülyeségben hinni. de van egy ilyen is, hogy szabad véleménynyilvánítás.

a vallásszabadság lényege, hogy abban hiszel, amiben akarsz. jogod van hülyeségben hinni. de van egy ilyen is, hogy szabad véleménynyilvánítás.
"Én túllépek e mai kocsmán, az értelemig és tovább! ... Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülõje szemmel: a szellem és a szerelem!" (József A.)
Ja, amúgy én is gondolkodtam már ezen, hogy ha valaki hisz valamiben (hülyeség vagy nem hülyeség - ez nézõpont kérdése), akkor aki nem hisz abban, miért érzi szükségességét annak, hogy megtérítse, vagy közölje, ilyen marhaságban õ nem hisz. Gondolom ez egyfajta megerõsítésként mûködik náluk, egyfajta sikerélmény, hogy õ mégis csak okosabb, mint az akármiben hívõ. Hát igen. Van hova fejlõdni. (" - Az értelmes embereknek ugyanaz a vallásuk. - És könyörgöm, mi az? - Az értelmes emberek erre a kérdésre sohasem válaszolnak." - Benjamin Disraeli)
"még mindig gyerekcipõben járunk" - ilyen téren nem fejlõdtünk sosem, és nem is fogunk. Genetikailag kódolva vagyunk, hiába voltak nagy filozófusaink, hiába élt meg az emberiség 10 féle társadalmi formát, nem lett bölcsebb, az alaptermészetén nem tud változtatni. Mindig lesznek emberek, akik saját hitüket jóval többre fogják tartani mások hiténél. Akik vakon fognak követni valakit, közben megvetve, sértegetve azokat, akik mást követnek vakon.
En rohadtul szegyenlem, hogy anyamek rasszistak, es utaljak a baratomat, csupan a vallasa es a szarmazasa miatt. A baratom tudja, es ennek ellenere se mond rajuk semmi rosszat, mert ok a csaladom, ezert oket is szereti. csak faj neki. Bezzeg anyamek elmondjak mindennek.
Bocsi de rossz a kategória a kultúra közösség vallásba való ez.
elõzõ: szerintem nem szoktak odamenni az ezósok a tudományok témába, amikor mondjuk felteszel egy kérdést a sav-bázis reakcióról, hogy "ezt csakis kizárólag a gondolat teremtó erejével lehet létrehozni". Ellenben a "rancionális" emberek meg mindig bejönnek az ezotériás témákban fikázni, hogy aki hisz a szellemekben az olyan ostoba, mint a föld, satöbbi. Ezt nem nagyon értem. Másrészt meg irigyellek, hogy nem voltál eddig rákényszerülve, hogy megkérdõjelezd az általad racionalitásnak nevezett dolgot.
Nem szégyellem magam. Na.
Ez biztos nekekem szólt?
Az elvakult ezotériahívõk ócsárolása? Nem, nem szégyellem magam, kicsit SE.
Minden egyes ezotériával kapcsolatos kérdés a racionalitás megkérdõjelezése. Nem szégyelled magad, hogy ócsárolod az én "vallásomat"?
Az a jó ha kinevetik és ócsárolják, mert ez bizonyítja azt hogy már felülemelkedtek rajta, és egy magasabb fejlettségi szinten vannak.Majd ha ledózerolják a templomokat, és a papokat elzavarják rendesen dolgozni, az lesz a szellem diadala. Vagy nem.Mert a hitre a gyengéknek van szüksége, és már sokan elvesztették volna a talajt a lábuk alól ha nem kapaszkodhattak volna meg istenben, vallásban, hitben mely reményt ad. A templomok állni fognak, mert még mindig isten az ingyenes pszichológus, szociális munkás, lelki szemetesláda, aki mindent elvisel és a nap 24 órájában mindenki rendelkezésére áll.Ezért nem zavar hogy ki miben hisz, nem azért hisz benne mert nincs jobb dolga éppen, hanem mert szüksége van arra a hitre hogy erõsítse, fenntartsa és továbbvigye mint egy láthatatlan mentõöv.
Nem nevetem ki, és nem ócsárolom senki vallását, elfogadom más nézeteit. De engem nagyon bánt, hogy a vallásos emberek (tisztelet a kivételnek) nem tudják elfogadni, hogy én ateista vagyok, és képtelenek úgy beszélgetni a vallásukról, hogy ne próbálnák azt rám erõszakolni.
Szerintem a vallás-szabadság teljesen rendben van, pont ezért nem kellene foglalkozni más ember vallásával/kötekedõ, gúnyolódó értelemben/hanem megadni a tiszteletet, hogy másban hisz. Igen, gyerekcipõben járunk, primitív, korlátolt gondolkodásúak vagyunk, ez az igazság... szerintem ezen az oldalon a hitvitákkal még nincs is baj, mert ez csak annyit jelent, hogy nem ért valaki egyet a másikal.a primitívség ott kezdõdik, ha gúnyolódok vele, lenézem azért mert más a vallása.
Engem speciel az arrogancia zavar, amivel a legtöbb szkeptikus ideír, persze tisztelet a kivételnek. Valószínûsítem, hogy úgy osztják az észt, hogy még Az idõ rövid történetét sem olvasták Steven Hawkingtól, ami a relativitás elméletet magyarázza el konyhanyelven 200 oldalban. Úgy tûnik, hogy a legtöbbjük anélkül ír ide, hogy valaha is foglalkozott volna mélyebben fizikával, vagy konkrétan kvantummechanikával, vagy húrelmélettel, speciális realtiváts elmélett, vagy az ezek által leírt fizikai valósággal, vagy azzal, hogy az általunk 4 dimenzióban érzékelt téridõ még számos extradimenziót tartalmaz, ami számunkra nem érzékelhetõ (egyesek szerint legalább ötöt, mások húsz, harminc vagy mégtöbb létezését bizonyították elméleti úton). Vagy nem értik meg, hogy az anyagban a quantumok szintjén képtelenek magyarázatot találni a dolgok mûködésére, mert gyakran a semmibõl jelenik meg egy bozon, valahonnan teleportálódik. Azon a szinten gyakran 0+0 =1, és konkrétumokról nem lehet beszélni, csak valószinûségekrõl. Vagy azt sem tudják biztosan a tudósok, hogy miért van az anyagoknak tömege, mert nem találtak még olyan részecskét, ami indokolná a tömeg létezését, mint olyat (elméleti úton bizonyították a létezését, úgy hívják Higgs bozon, és egyebek mellett ennek megtalálására építették az LHC-t) Vagy a gravitáció létezése is relytély, hogy miért van, mi okozza. Összesen csak mérni tudjuk, de megmagyarázni nem. Annyira keveset tudunk még az anyagi valóságról, amit meg tudni vélünk az mind ELMÉLET. Vagy arról, hogy miért csak 4 dimenziót érzékelünk, amikor többnek kell lenni. Van egy Amit Goswami nevû, indiai származású elméleti fizikus, aki harminc évig oktatott oregoni egyetemen elméleti fizikát. Szerintem zseniális, amit a quantummechanika és a tudatosság kapcsolatáról mond. Õ helyet ad a vonzásnak és a fizikának a világképében. És mivel csak jól alátámasztott elméletekrõl van szó, ezért ennyi erõvel szerintem nem lehet kizárni azt az elméletet sem, hogy a spagettiszörny teremtette az univerzumot. Csak nem túl valószínû. Jól megmondtam. Béke. :)
Én nem nevetem ki és szólom le azokat, akik mélyebben vallásosak. Általában. Viszont amíg a sima hívõk, tehát nem vallásosak, de hisznek istenben, és az ateisták nem mennek házról házra, hogy miért ne higgy ebben és abban, és nem küldözgetnek körleveleket, addig a mélyen vallásosak se próbálják másra erõltetni a hitüket! Most komolyan... hány ember kopogtat az ajtón, hogy ne légy hívõ ezért meg azért. Na és hány olyan, aki bibliát/vallást árul?
Régi idõk új csokija, te :)
A kérdező hozzászólása: Tudom sajnos mindenki ezt próbálja velem elhitetni. Ill a család itt két részre osztódott. Húgom és én tengi idõ amin már akkor nevettünk akármennyire fölhangosítottuk azt értettük. A bátyám mindig is "az a helyes amit anyu" így õk ketten régi idõk új csokija. De akkor miért hallottok mind2en azt. Esteleg tengõ idõk? Nekem kitûnõ a hallásom, elsõ hallás után elénekelek ugyanazon a hangszínen egy nemtúl nehéz popszámot pl. A húgom a jogin 3ad éves. Szal egyinkünk se debil de ezt akkor mégis benéztük, vagy behallottukXD köszi azért a kiábrándító igazságot.:D
A kérdező hozzászólása: nincs fönn a neten a reklám?
Szerintem is régi idõk. Bár én nem láttam a reklámot, a tengi szónak semmi értelme, és mivel a mondat második felében az "új" jelzõ szerepel, logikus, hogy az elsõben "régi" legyen :)
A kérdező hozzászólása: Az természetes, hogy így logikus régi-új, de totál ezt hallottam és éles hallásom történetének ez egy sötét foltja amikor roppant nagyot tévedett:P

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!