Találatok a következő kifejezésre: Az idős a fiatal (27 db)

Miért nem hisznek soha az idősek a fiataloknak?

Miért annyira hihetetlen, hogy ez már nem olyan világ, mint amikor ők voltak fiatalok? Miért kell folyton azt szajkózni, hogy adjuk fel, ha valami nem sikerül (elsőre)? A munkával kapcsolatban pedig annyira álomvilágban élnek, hogy sokszor nagyon nehéz tartanom magam, hogy ne nevessek rajtuk...

Legjobb válasz: Van amiben tudnak jó tanácsot adni, de az igaz, hogy ez már nem az a világ.... Anyukám is próbál néha karriertanácsokat adni, de nem érti, hogy ez már nem az a munkahelyi környezet. Õ annó ült egy pici irodában az írógép elõtt a Julikával meg a Pirikével és felváltva fõzték a a kávét a Fõnök Úrnak, én meg három kattintással lekönyvelek fél millió eurót mert a német kolléga már látni szeretné a rendszerben, 30 méteres körzetemben van indiai, kolumbiai, francia, olasz, német és amerikai, ha meg odamennék a fõnököm asztalához azzal hogy "Fõnök Úr, fõzzek Önnek egy kávét?", akkor vagy vihogva borulna le az asztalra vagy elküldene azonnali drogtesztre. Anyukám nem érti, hogy 1. nem magázom mert itt tegezõdik mindenki 2. ott a automata, odasétál õ maga ha kávézni akar. A régi rendszerben az volt a jó, ha valaki szép csendben dolgozott, most meg nem értik meg a szüleim, hogy a csendesen dolgozókat letolják, hogy "visible"-nek kell lenni, vagyis pörögni kell, jelentkezni a projectekre, ha nem is taposni, de láthatónak kell lenni. Az is igaz, hogy az utazgatás, ismerkedés és nyitottság a világra kitágítja az ember látókörét, annak idején nem nagyon tudtak utazni, most meg a neten Timbuktu híreit is olvashatom, bejártam fél Európát és egy másik földrészt, munkám során is találkoztam sokféle kultúrával, együtt kell velük dolgoznom és napi szinten kommunikálni, míg nekik annó jött a csehszlovák vagy a szovjet delegáció és csak mosolyogva kellett a kávét fõzni.

Van amiben tudnak jó tanácsot adni, de az igaz, hogy ez már nem az a világ.... Anyukám is próbál néha karriertanácsokat adni, de nem érti, hogy ez már nem az a munkahelyi környezet. Õ annó ült egy pici irodában az írógép elõtt a Julikával meg a Pirikével és felváltva fõzték a a kávét a Fõnök Úrnak, én meg három kattintással lekönyvelek fél millió eurót mert a német kolléga már látni szeretné a rendszerben, 30 méteres körzetemben van indiai, kolumbiai, francia, olasz, német és amerikai, ha meg odamennék a fõnököm asztalához azzal hogy "Fõnök Úr, fõzzek Önnek egy kávét?", akkor vagy vihogva borulna le az asztalra vagy elküldene azonnali drogtesztre. Anyukám nem érti, hogy 1. nem magázom mert itt tegezõdik mindenki 2. ott a automata, odasétál õ maga ha kávézni akar. A régi rendszerben az volt a jó, ha valaki szép csendben dolgozott, most meg nem értik meg a szüleim, hogy a csendesen dolgozókat letolják, hogy "visible"-nek kell lenni, vagyis pörögni kell, jelentkezni a projectekre, ha nem is taposni, de láthatónak kell lenni. Az is igaz, hogy az utazgatás, ismerkedés és nyitottság a világra kitágítja az ember látókörét, annak idején nem nagyon tudtak utazni, most meg a neten Timbuktu híreit is olvashatom, bejártam fél Európát és egy másik földrészt, munkám során is találkoztam sokféle kultúrával, együtt kell velük dolgoznom és napi szinten kommunikálni, míg nekik annó jött a csehszlovák vagy a szovjet delegáció és csak mosolyogva kellett a kávét fõzni.
Nekem eddig nem volt ilyen tapasztalatom, ami tanácsot kaptam idõstõl, még ha nem is fogadtam meg, utólag kiderült, hogy neki lett volna igaza.
Ne általánosíts. Egyszer pedig talán valaki rád is így fog panaszkodni. ;)
Idõs még nem vagyok, de már fiatal sem. Mikor mondott neked egy idõs olyat, hogy add fel, ha nem sikerül elsõre? Mert én ilyet még idõstõl soha az életemben nem hallottam. Fiataltól épp ellenkezõleg, rengetegszer. A munkáról alkotott elképzeléseikkel mi a problémád? Egyáltalán mi a fõ problémád? Nem igazán írsz konkrétumokat, ennyi alapján nehéz válaszolni. A tapasztalatom egyébként az, hogy az idõseknek tíz esetbõl kilencszer igazuk van.
A kérdező hozzászólása: Mint leírtam, én leginkább ilyeneket ismerek sajnos...
ma 03:30. És a gép helyet mit szoktál csinálni?:D Bocsi ha megkérdezem csak érdekel. Én a panelban sajnos az olvasás és a gépezés nélkül megunnám magam.:D
A kérdező hozzászólása: Én nem vagyok az a gép elõtt ülõs...max 1-2 órára foglal le.
Az én nagymamám is hasonló. Azt mondja hogy menjek be valamelyik színházba csak úgy és kérdezzem meg hogy van-e ilyen kellékes állás vagy mi.:D:D Ezen magamban jót szoktam röhögni. Meg hogy mondta nekem 18 évesen hogy már házasodni kéne, pedig még barátnõm sem volt. Õk teljesen más "korban" éltek nekik jobb volt a fiatalkoruk mivel sok mindent az a korosztály illetve a 60-70-es korosztály talált ki olyan [email protected]ágokat ami manapság megnehezití egy fiatalnak az életét.Például a számítógép:D Sok fiatal ahogy én is:D ül a gép elõtt ahelyett hogy sportolna vagy ilyesmi.:D
A kérdező hozzászólása: Már 4 éves korom óta vonzódom a goth életérzéshez, 18 éves korom óta úgy is öltözöm (saját finanszírozásból) most 27 vagyok....
12.: Mónikát és a hasonszõrûeket a korlátolt, szûk látókörû, buta emberek tekintik hiteles forrásnak. Ilyenek vannak az idõsek között is, de legalább ugyanolyan nagy számban a fiatalabbak között is. Kérdezõ: A nagymamád világnézete tényleg gáz, megértelek és sajnállak. Amúgy miért vagy goth? Nincs velük semmi bajom, csak mindig érdekelt a kérdés, hogy mi visz rá valakit arra, hogy goth legyen. Amúgy szerintem se általánosíts. Egyik korosztály sem jobb vagy rosszabb a másiknál, ha az átlagot vesszük.
A kérdező hozzászólása: Most éppen azt ecsetelte, hogy milyen káros vagyok a társadalomra, mert goth vagyok, hogy ne zenéljek, hanem menjek takarítani, árut tölteni, hódoljak be a hatalomnak, különben elpusztítanak, tanuljam meg és fogadjam el, hogy a ranglétra alján vagyok és ott is maradok, mert így kell lennie.....
Anyósom világa a Máricsúj, Bors és Tina. Az õt körülvevõ hiteles emberek, akiknek szavára sokat ad (miénkre nem): Hajdú Frizbi Péter, Mónika, Gombos Edina :DDDD
"Nálunk is a TV az igazmondó--szerinte!" Két nyelven elolvastam több hírt ami egy bizonyos országban történt esemény volt (helyi online újságok), a helyi emberek kommentjeit elolvastam az egyik portálon, az adott országbeli kollégámmal megbeszéltem a történetet, majd este apám kijelenti: "az nem úgy van, a Blikk azt írja hogy...." :-)))
A kérdező hozzászólása: A nagymamám borít ki legtöbbször. Õ mindig azt mondja, hogy ami elsõre nem sikerül, az nem fog máskor sem. De nem õ az egyetlen, aki ilyeneket mond... A korosztályra vonatkoztatva annyi, hogy szerintük nem lehet nehezen munkát találni....szerintük nincs diszkrimináció, protekció márpedig nem létezik, stb. Nekem épp van munkám, kántor vagyok, de nehezen megy, mert irigyek a kollégák és ott tesznek keresztbe, ahol tudnak.... Nagymamám szerint ebben én vagyok hibás, miért kell villogtatni a hangomat! De rajta kívül sok, igen savanyú idõst ismerek!
A kérdező hozzászólása: Nálunk is a TV az igazmondó--szerinte!
Az én nagymamám mindig iylenekkel jön, hogy ez egy szemétvilág, itt csak a protekció dönt, csak az érvényesül akinek pénze van, mindig sír-rí, hogy én nem ilyen életet érdemelnék, miért nem mentem jobban férjhez (ezt nyíltan nem mondja, körbeírja :DDD) és örökké kesereg az én életemen.... Mintha nem látná, hogy nálam ezerszer rosszabb helyzetûekkel van tele az ország. Akármikor felhív, úgy teszem le a telefont, hogy újra össze kell kaparjam magam és leráznom a sok panaszkodást magamról, mert szerinte nekem milyen rossz életem van (ami nrm igaz: van egy szeretõ férjem, két egészséges tündéri lányom, részmunkaidõs állásom egy multinál - én akartam hogy részmunkaidõs legyen - van hol lakjunk, jut enni, járunk nyaralni, van kocsink, el tudunk menni ide-oda. De szerinte nyomorgunk...
Munkával kapcsolatban nekem is ezek a tapasztalataim. Valóban nagyot fordult a világ és ezt sok idõsebb ember ésszel megérti, ha mondod neki, de valójában mégse. Például ha elõkerül, hogy valakinek (fiatal) nincs munkája, akkor sajnos könnyen megkaphatja a jelzõket, hogy büdös neki a munka, lusta dolgozni, nem igaz, hogy nem talál valamit... És ilyenkor újra és újra el kell magyarázni, hogy ma már nem úgy megy ez, mint ezelõtt mondjuk 30 évvel. Akkor megérti, egészen a következõ alkalomig. Nekem ezek a tapasztalataim. Más dolgokban vegyesek az észrevételeim. Sokszor mondanak jó tanácsokat, pláne általános vagy örökérvényû dolgokban. De néha õk is tévednek, nyilván, hiszen nem ugyanazt az életet élik az emberek, mindenkinek kicsit mások a tapasztalatai.
Az idõsek már korban nõttek, akkoriban sok minden más volt. Én egyszerûen már rájuk hagyom, 90%-ban baromságokat hordanak össze, nem tudják felfogni, hogy már más világ van. Az ilyen "csak akarni kell munkát találni" és hasonló roppant értelmes tanácsokon kívül úgysem képesek semmire.Egyébként nekem a papám tipikusan ilyen. Ül a 4 fal között, tv-n kívül nincs nagyon kapcsolata a külvilággal, mégis képes táplálkozástól kezdve edzésig, tanulásról meg minden elõadást tartani, persze szinte mind hülyeség, mert fogalma sincs ilyen dolgokról, mivel utánaolvasni se, és ki se mozdul a falujából. Már egyszerûen ráhagyom, hadd magyarázzon, úgyis szinte minden idõs ember meg van róla gyõzõdve, hogy okosabb, erõsebb, teherbíróbb, mint egy fiatal:) .DE valahogy az életben pont az ellenkezõjét látom.
A kérdező hozzászólása: Orgonálok, írok, végzem a hivatásom, barátokkal vagyok, aktívan részt veszek a honi oldschool-goth szubkultúra életében (30 év felettiekrõl van szó, Lilian Goth Mûvészeti csoport-> kiállítások, felolvasóestek, elõadások, stb...).

Egyszer láttam egy filmet, nem tudom mi lehet a címe? Olyan 13-14 éve láttam, úgy kezdődött, hogy 2 nő volt egy edzőteremben, egy idős és egy fiatal, elég duci. Az idős néni mesélte el az életét a fiatalnak.

Annyi még megmaradt, hogy az idős néni nevelte fel a barátnőjének a fiát, mert fiatalon meghalt a barátnője, azt hiszem beteg volt, de a férje bántalmazta is, a végén pedig megjelenik a fiú is, ennyire emlékszem, de nagyon szeretném újra megnézni, köszi

Miért van az, hogy az idős férfiak fiatal lányokra buknak, a fiatal lányok meg az idős pasikra?

Legjobb válasz: Azért mert a fital fiúknak a tapasztalt nõ kell és az idõsebb pasinak meg inkább a friss hús hisz õ már "tapasztalt"Így nem kell már semmire sem tanitani.

Azért mert a fital fiúknak a tapasztalt nõ kell és az idõsebb pasinak meg inkább a friss hús hisz õ már "tapasztalt"Így nem kell már semmire sem tanitani.
Azert, mert az idos ferfiaknak van penze, de nincs puncijuk, a fiatal lanyoknak nincs penzuk, de van puncijuk....
Szerintem ezzel semmi baj. Nekem is bejönnek a még 10 évvel is idõsebb pasik. Szerintem azért van így mert egy idõsebb pasi biztonságot nyújt, legalább is azt érzem én, és, hogy tapasztaltabb minden téren és ez azért vonz. Az idõsebbeknek meg azért jönnek be fiatalabb csajok(nem mindenkinek)mert azok bele mennek örültebb dolgokba is. De szerintem ha mindketten szeretik egymást akkor nem számít a kor. Most te nem tudom fiú vagy vagy lány. Ha fiú vagy és megismernél egy csajt akit megteszik, majd végül megtudod, hogy sokkal fiatalabb mind amennyinek gondoltad, csak azért ott hagynád? Ha meg lány vagy ugyanaz a helyzet csak a pasiról tudod meg, hogy sokkal idõsebb mint amennyinek látszik. Szerintem a kor csak egy állapot. L17
Ha egymásra buknak, hol itt a probléma?
apakomplexus :D
Bocsánat: hát
hét szerintem ez nem minden esetben így van.
A kérdező hozzászólása: két külön kategóriát képzelj el

Miért van az, hogy a "fiatal lány idős férfi" kapcsolatot nem, az "idősebb nő fiatalabb fiú"-t viszont ellenzik?

mit gondoltok err?l,ti hogyan álltok a kérdéshez?!

Legjobb válasz: Mert ilyen szinten egy szánalmasan [email protected], prûd társadalomban élünk.

No én például a 15-20-as párosítást, vagy ehhez hasonlót ellenezném, nem is kicsit, viszont úgy gondolom 20 fölött (ha már nem lefelé megy az illetõ), akkor mindenkinek szíve joga eldönteni kivel van. Max ha nem jön össze, akkor rájön, és szakítanak, ennyi. Nekem van egy olyan ismerõsöm, aki 21 évesen egy 29 éves nõt vett el feleségül másfél éves kapcsolat után. Azóta eltelt 4 év, jön a második baba.
Mert ilyen szinten egy szánalmasan [email protected], prûd társadalomban élünk.
Egy bizonyos korkülönbség után mindkettõt ellenzik ne félj.
Én [email protected] 10+ idõsebb barátnõim voltak.
Elvileg a fiúk/férfiak késõbb érnek. És jót tesz, ha a férfi az idõsebb. De nem kell ellenezni szerintem a fordított állást sem. Mindenki azzal legyen boldog akit szeret a kor nem mindig mérvadó.
10:27 Egy logikátlan érzés. Ami csak azért alakul ki, mert a tested egy idõre megõrül. Aztán amikor másfél éve után elmúlik, akkor majd rájön az ember, hogy egy ilyen kapcsolatnak nem lehet normális jövõje. Ennyi ez.
Szerintem mindkettõt ellenzik. Legyenek azonos korban és kész.
A kérdező hozzászólása: nem értelek , és ha egy csodálatos másfél évet szenteltek egymásnak?akkor azért is kár volt?
A kérdező hozzászólása: amúgy meg nem szokványos világban nem szokványos kapcsolat az miért probléma, az nem ha egy 18 éves kislányt 36 éves palik huzatják, de fordítva:mi ez mááán?
A kérdező hozzászólása: hát nem tudom, én szerintem 18 felett az legyen azzal akit szeret, a kor csak egy szám a szerelem meg ÉRZÉS
Dul a feminizmus...ennyi az oka.
14 éves fiú vagyok, és rég óta egy 18 éves lány a barátnõm. Ennyit errõl. Elvileg érettebb vagyok az átlagnál, bár én nem tapasztalom..
Én nem ellenzem :D más meg nem érdekel

A nyugati országokban sem adják át a helyet a fiatalok az időseknek a metrón, buszon?

Vidéki vagyok, középkorú, de láthatóan mozgássérült. Mostanában gyakran járok a fővárosba kezelésre, és eddig kétszer adta át valaki a helyét: egyszer egy cigányember, egyszer pedig egy külföldi fiatal. Nem panaszképp mondom, mert kibírom állva, csak furcsállom, mert nálunk rendesebbek a fiatalok, még a romák is.

Legjobb válasz: Hát... Londonban nem. Mindenki mással van elfoglalva, olvas, telefont nyomkod, fogat mos (tényleg!), sminkel. Észre sem veszik szerintem, ha valaki rászorulna az ülõhelyre. Itthon pedig nagyon sokan segítenek a babakocsit le-feltenni a buszra, ha a gyerekkel a kezemben szállok fel, biztos, hogy valaki átadja a helyét. Tudom, higy a többségnek pont fordított a tapasztalata, de nekem nem, elég segitõkészek az emberek (legalábbis a babakocsisokkal).

Én Londonban voltam és átakartam adni a helyem egy idõs néninek aki erre egy kicsit megsértõdve közölte, hogy mit gondolok, hogy idõsnek nézem õt. Szóval ízlések és pofonok.
Hát... Londonban nem. Mindenki mással van elfoglalva, olvas, telefont nyomkod, fogat mos (tényleg!), sminkel. Észre sem veszik szerintem, ha valaki rászorulna az ülõhelyre. Itthon pedig nagyon sokan segítenek a babakocsit le-feltenni a buszra, ha a gyerekkel a kezemben szállok fel, biztos, hogy valaki átadja a helyét. Tudom, higy a többségnek pont fordított a tapasztalata, de nekem nem, elég segitõkészek az emberek (legalábbis a babakocsisokkal).
Inkább a volt szocialista országokban szokás, úgy tudom, Nyugaton inkább akkor adják át, ha kéri az ember. A távol-keleti országokban meg végképp nem.
Mi Szlovákiában azért terheseknek, idõseknek, kulcscsonttörötteknek és láthatóan mozgássérülteknek át szoktuk adni a helyünket, bár nem szamítunk nyugati országnak, de még sosem láttam olyat, hogy egy idõs nénike álldogállt volna a buszon a végállomásig.
A spanyoloknál szokás, sõt ott még a férfiak is átadják a nõknek (fiataloknak is). Volt, hogy a busz hátuljából jött elõre valaki, hogy hátul szabadítottak fel helyet, üljek le (harmincas vagyok, tehát nem egy matuzsálem). A franciák is udvariasak. Az olaszoknál viszont ugyanúgy ment a harc és a tolakodás az ülõhelyekért, mint nálunk. Tisztára otthon éreztem magam. :)
En mar mindenhol lattam pozitiv, negativ peldat is. De azert az idoseket sem kell felteni. A tobbseg meg akkor is morog, ha atadom a helyemet. Tolakodasban is tok profik. Masfel oraig utaztam allva a buszon, aztan az idos no aki vegigulte az egeszet szinte arebblokott leszallaskor, mert o "siet". Es neki all feljebb, hogy mertem szolni ezert. A masik, hogy a nyugdijasok kepesek reggel 8 elott buszraszallni, amikor nagyon jol tudjak, hogy mindenki igyekszik suliba\munkaba. Mintha nem ernenek ra 1 oraval kesobb menni, es akkor annyi ulohelyuk lenne, hogy nem tudnanak donteni, hogy hova uljenek le. De nem... Nekik feltetlenul menni kell a 30 kilometerrel arrebb levo tescoba, mert 5 forinttal olcsobb a cukor. Egyebkent vannak kedves nenik is, de altalaban beloluk van kevesebb.
Elég furcsa, hogy nem adták át a helyet, én születésemtõl fogva itt lakok, és mindig át szokták adni a helyet az emberek a rászorulóknak. Mondjuk lehet, hogy épp bele vannak esve egy könyvbe, ezért nem vettek észre, de ha neked tényleg fontos a testi épséged, akkor megkérhetsz valakit, hogy adja át a helyét, biztos át fogja. Azt nem szeretem, amikot valaki magában puffog, vagy a gyakorira ír ki kérdést, hogy milyen bunkók a mai fiatalok, ahelyett, hogy akkor és ott cselekedett volna és szerzett volna magának egy ülõhelyet. Nem értem miért nem lehet egy normálisan kinézõ embert megkérni, hogy adja át a helyét, mert szükséged van ra.
De igen. Sõt, itthon vidéken is. Csak a pesti fiatalok ilyen bunkók.
Az azért túlzás, hogy nem adják át, max ritka. Londonban is láttam, hogy egy nagyon idõs néninek átadták, szóval az általánosítás itt se célravezetõ.
A kérdező hozzászólása: Vagy lehet, hogy a fejlett országokban mindenkinek jut ülõhely, nincs tömeg? Nem tudom, sosem voltam külföldön.
A baráti körömben vegyes példák vannak. Amit látok, az is vegyes, de szerintem inkább pozitív. Ami engem illet. Alapvetõen igyekszem átadni a helyemet. Sajnos néha lustulok, máskor szerintem nyomós érvem van. Õszintén szólva szoktam belülre ülni lustaságból (meg mondjuk azért is, mert õszintén szeretek kinézni az ablakon, bambulni és közben jár az agyam mindenfélén). Ilyenkor van lelkiismeret-furdalásom, másrészt azért arra is gondolok, hogy néha nekem is jár. (Nekem) rövid utakra azért alapvetõen még mindig átadom a helyemet. Tisztában vagyok vele, hogy lehet, hogy fáj a dereka, nehezen mozog, fájnak az ízületei. Inkább zsúfolt járatokon tudom moderálni magam, ott alapból nemigen ülök le, mert tapasztalatom, hogy 1-2 megálló múlva állhatnék fel. :) Kevésbé zsúfolt járatokon szoktam elszemtelenedni, ahogy fentebb írtam, hogy a kettõs ülést keresem és belülre ülök. Viszont nagyon szédülõs vagyok. Valószínû pszichés oka van, tehát legbelül egy félelem a rosszulléttõl. Ugyanis aki valódi szédülõs, annak alacsony a vérnyomása sokszor, nekem pedig normális. Egyszer a tûzijátékot néztük tetõrõl (nem lehetett lelátni a tetõrõl, tehát nem a tériszony az oka), és 30 perc múlva, ugye a végén, szédülve jöttem lefelé a lépcsõházban. Vagy a 9-es buszról is le kellett szállnunk egyik barátnõmmel. A csuklónál támaszkodtam + beszélgettünk (gondolatelterelés), azt hittem, tuti nem lesz gond, közben fél óra múlva kezdett verni a verejték, és szóltam, hogy bocsi, de ha nem akar mentõket hívni, akkor... :D Kiskoromban egy templomban lettem rosszul, hideg veríték, elsötétülõ kép, fülzúgás és erõteljes nekidõlés a falnak. Leültem a földre, és a mise végére jobban lettem. Ez volt az elsõ ilyen. Érdekes, viszont iskolai rendezvényeken nem volt baj. Egyetemre 30 percet kell utaznom, ott azért ülök belsõ ülésre és kezdek el olvasni, mert nem akarok minden második úton rosszul lenni és szédülni. (Azt sose értettem, hogy zsúfolt Volánon hogy lehet kibírni 1 óra álldogálást, kabátban, semmi levegõ, és az emberek nem lesznek rosszul. Elismerésem.)

Miért van szakadék a fiatalok és az idősek között, a fiatalokat miért nem érdekli az a mérhetetlen tudáskincs és élettapasztalat, amit az idősek birtokolnak?

Miért nincs fórum a párbeszédre..?

Legjobb válasz: az emberek le se sz.rják egymást, sajnos ez nem csak generációk között megjelenõ probléma, összegyûjtenek x embert aki nagyjából ugyanúgy gondolkozik, mindenki mást pedig zsigerbõl gyûlölnek.

az emberek le se sz.rják egymást, sajnos ez nem csak generációk között megjelenõ probléma, összegyûjtenek x embert aki nagyjából ugyanúgy gondolkozik, mindenki mást pedig zsigerbõl gyûlölnek.
"a régi tudás egy része mára teljesen elavult és használhatatlan" Pont most bizonyosodott be hogy nem teljesen.Én ötven éve végeztem kémiát amit most a vörösiszap katasztrófában emberek össze vissza hadováltak hazudoztak azt én ötven éve megtanultam pontosan és a leglényegesebb kémiai tudnivalók semmit nem változtak a mai emberek nemtudása és hozzá nem értése hihetetlen. Egy változott az alu elektrolizálása akkor 30-50ezer amperrel történt most 120-150ezer amperrel elektrolizálnak.
28 éves vagyok, és azt látom, hogy a mai fiatalok kb. 80 %-a nem tiszteli az idõsebbeket. Valójában senkit. Úgy beszélnek egy idõsebbel, mint a kutyával; nagyon sokszor. Pl. ha egy néni egy buszmegállóban kérdez valamit, látványosan hátat fordítanak. Szerinted akar bárki is olyan emberektõl tanulni, akit nem tisztelnek? A maradék 20 %-ot viszont én becsülöm sokra.
Pld élõ példa vagyok rá 63%-os a hasznosságom holott nagyon ritkán adok elfogadhatatlan választ hisz amihez nem értek nem szólok hozzá. 70 éves
"Nem pazarlás ez a tudással? " De bizony hogy pazarlás! Csakhogy a mai fiatalok nagy része elhiszi hogy ha megszerez egy iskolai végzettséget avval többet tud alapból mint egy több évtizedes tapasztalattal rendelkezõ ember aki ráadásul kiemelkedõ értelmû és logikai képességû. 70 éves.
Van a fiataloknak olyan rétege, amelyiknek kell a tudáskincs. Vannak e kincs átadásának fórumai is, gondolok például az egyetemek egy-egy normálisabb szemináriumára. A másik oldalhoz viszont az is tartozik, hogy a társadalom nem idõsekre és fiatalokra rétegzõdik, úgy értem, hogy nincs egységes fiatal réteg és egységes idõs réteg. A fiatalok között is vannak csoportok, amelyek között nincs társadalmi kapcsolat.
Bizony, hogy érték a tapasztalati tudás, csak fel sem fogják a mai fiatalok, mert annyira elszakadtak már a realitástól, minden számítógép, buli, pénz körül forog... Én anyagi okok miatt eddigi életem 1/5-ét nagymamáméknál töltöttem, és rengeteg olyan dolgot tanultam tõlük, fõleg a természeti jelenségekrõl, erkölcsi dolgokról, amiket egy iskolában sem adnak le (azért az egyetemeken már van amit meg lehet tanulni ezek közül is, de nem mindent). Jó példa erre a 2006 aug. 20.-i tüzijáték alatt bekövetkezett katasztrófa. Az emberek már nem nagyon tudják, hogy egy nagy viharnak mik az elõjelei, csak álltak és néztek, aztán amikor hirtelen meglepte õket, akkor már késõ volt. Mamám jól megtanított arra, hogy milyen idõjárási jelenségnek mik az elõjelei, és már jóval elõtte tudom, bárhol is vagyok, még ha éjjel is van, hogy pl. nagy vihar készül. Idõben elbújok, nem pedig rábízom magam a riasztásra, ami lehet, hogy meg sem érkezik. Bár az ilyen ismereteket nem lehet egyetlen beszélgetés alatt elsajátítani, ahhoz konkrét helyzetekben kell ott lenni, hogy meg tudja mutatni mire kell figyelni. Szavakkal nem is feltétlen tudja az ember az ilyen tapasztalati tudást leírni, de ha a helyzet olyan, akkor mindjárt kiszúrja az adott jeleket, és tudja mi következik nagy eséllyel.

A fiatalok tiszteljék az időseket, de az idősek mért nem tisztelik a fiatalokat? Kíváncsi vagyok a véleményetekre írjatok sokan

Rövid sztori: buszon ülsz és ismer?söd leszáll pisilni, vissza ér, de nem tud rögtön felszállni a sor miatt. Jön a néni h még id?sebb anyja üljön oda melléd(parancs volt a még id?sebbnek) szólsz h ne haragudjon de az ismer?söd itt ül mivel látod hogy hátul még sok hely van, erre a fiatalabb elkezd oltani h nem akarsz öreg mellé ülni azért nem szabad a hely.

Legjobb válasz: Még hozzátenném,hogy már én is tapasztaltam olyat,hogy volt egy csomó szabad hely a buszon,de az öreg feltétlenül a foglalt helyre akart leülni,csak azért,hogy fölállíthassa a fiatalabbat.És ne mondja senki,hogy nem szemétkedésbõl csinálják!Az ilyennel hogy lehet tisztelettel bánni??

http://szarvasnet.hu/varos/tisztelet.htm Érdekes cikk a tiszteletrõl. Nálam illem kérdése a helyem átadása, de csak annak aki megérdemli, bár olykor annyira a nyakamra állnak, hogy inkább elmegyek onnan, legyen nekik gyereknap. Sokan semmi extrát nem tettek le az asztalra felneveltek pár gyereket meg dolgoztak, nagy ügy, ezer évvel ezelõtt is ugyanezt csinálták, tehát ezért nem jár a tisztelet. Udvarias vagyok és kedves, mindenkivel aki nem bunkózik, ez belülrõl jön, így tanítottak. Igen lenézik a fiatalokat, de szerintem inkább csak irigyek, mert õk már olyan dolgokat csinálhatnak amiket õk nem tehettek meg. Persze itt sem szabad általánosítani.
Még hozzátenném, hogy már én is tapasztaltam olyat, hogy volt egy csomó szabad hely a buszon, de az öreg feltétlenül a foglalt helyre akart leülni, csak azért, hogy fölállíthassa a fiatalabbat.És ne mondja senki, hogy nem szemétkedésbõl csinálják!Az ilyennel hogy lehet tisztelettel bánni??
17:49 64%-os: A fiatalokat "még nincs miért tisztelni"? Tényleg? Pedig a fiatalok adójából tartják fenn az öregeket... Egyébként ki a tiszteletreméltóbb, egy idõs alkesz, aki tönkretette a családját, vagy pl. egy 12 éves gyerek, aki sorra nyeri a matekversenyeket? Szerintem nem lehet általánosítani. Egy bizonyos alapvetõ tiszteletet - kortól teljesen függetleül - mindenkinek meg kellene adni, nem feltétlenül azért mert megérdemli, hanem mert ez a kulturált ember "énképéhez" tartozik. Ezen felül pedig mindenki annyi tiszteletet érdemel, amilyen ember lett (itt elsõsorban a jellemére gondolok, nem is annyira a letett teljesítményére, mert utóbbi sokminden mástól is függ). Sajnos az öregedést sok ember színtiszta értékvesztésként éli meg, hiszen romlik az egészsége, eltûnik a szépsége, megroppan az anyagi biztonsága stb., és feltehetõen ezt kompenzálandó lesz zsémbes. Valószínûleg kettõn áll(na) a vásár, hogy ez ne így legyen.
"A fiatalt nem tisztelik, nincs miért" ... A fiatalt is tisztelni kell, sõt, a gyereket is, elsõsorban azért, mert õ is ember. És mert csak akkor várhatjuk el, hogy majd késõbb õ is tisztelje a felnõtteket, ha megtanítottuk tiszteletben élni!
Butaság lenne csupán a kora miatt tisztelni valakit.Én akár fiatal valaki, akár öreg, tisztelem, de csak amíg õ is tisztel engem.Ha valaki bunkón viselkedik velem, akkor felõlem lehet akármilyen öreg , elõttem elásta magát, és nem is rejtem véka alá a véleményemet!
Sajnos tényleg sok a rosszindulatú öreg(általában a nõk), de találkoztam már rendessel is, aki nem volt besavanyodva.Fiatalok szintúgy.Felszállnak a bkv-ra csoportosan, hangoskodnak, beszólogatnak és nehéz õket elviselni.33/N
A fiatalok legtöbbje nem udvarisa az idõsebbekkel. Ezért sok idõsben kialakul az a vélemény, hogy minden fiatal neveletlen, szemtelen. Általánosítanak, éppenúgy, ahogy most te is teszed. A fitalok és az öregek sem egyfomák! Az öregeket illik tisztelni, a fiatalokat nem, még nicns miért! De ettõl függetlenül mindenkit megillet az udvariasság.
Annyit megtehettél volna, hogy akkor ti mentek a buszon hátrébb és nem lett volna konfliktus, viszont az öregek beképzeltek és azért lenézik a fiatalokat.
Kedves Kérdezõ! Honnan tudod, akivel te épp bunkó vagy öreg bácsi vagy néni, az nem-e tisztelne téged? Persze, ha elõtte nem adtad meg a tisztelet, õ sem fog. De hidd el, a legtöbb idõs szeretne egy kis figyelmet, hogy észrevegyék. Ha kimutatod tiszteletedet, jó néven fogja venni.(Biztos vannak faragatlan idõsek, de hát, nem minden öreg néni és bácsi aranyos, ezt is vedd számításba, lehet, hogy fiatalabb korokba, õk voltak a bunkó ifjak. ) Mért tiszteljek valakit ha az engem nem tisztel? = mert nem az állatvilágban élünk.
Lehetne benned egy kicsivel több empátia, és igen, tisztelet. Mert az az öreg ember már egy élet terhét hordozza a vállán, ez egy olyan dolog, amirõl elképzelésed sincs. Felneveltek valószínûleg több gyereket, dolgoztak évtizedeket. Te ezzel szemben mit tettél le eddig az asztalra? Hát bizony még semmit. És ez az összes többi fiatalra igaz. Hát pont ezért kell a fiatalnak tisztelni az öreget és nem fordítva. Te úristen, hová fajult ez a világ... :( És mielõtt: én is fiatal vagyok, 21 éves. De akkor is így gondolom.
A kérdező hozzászólása: Szerintem meg nem a koruk miatt kell tisztelni az embereket alapvetõ tisztelet mindenkinek kijár ha õ is megadja mindenkinek
Na az utolsó három hsz az eklatáns példa a tisztelet hiányának!!!
Mármint 19:31, 33, 37
Ez frappáns végszó volt! (Imádom ezt a zenét...)
A kérdező hozzászólása: Látom nem vagyok egyedül a véleménnyemmel, sajnos nekem nem csak buszos sztorim van van gyógyszertáras is Apámmal délelõtt összefutottam a gyógyszertárba, megkérdezte milyen gyógyszer mit váltsunk ki, mit ne. Néni áll mögöttünk szabályosan a fenekemet súrolta köhögtem fújtam az orrom, erre megkérdezi a nõ h mi ide várunk mert ha nem álljunk ki sorból..... pedig õ nyugdíjas volt és egészséges... Én ezek után nem tudom tisztelni a koruk miatt az embereket.. És egy gyerek is le tud rakni dolgokat az asztalra, és egy gyerekbe több szeretet és kedvesség van mint vén öregasszonyba.
Idõstõl fiataltól, kortól függetlenül örök érvényû igazság, hogy az emberek elõítéletesek!! L/18
Szia! Nekem is van több sztorim idõsebb emberekkel, de a legtöbbje rossz. Kedvencem az, amikor diákként utaztam a buszon, rendszerint a busz közepén az ajtó mellett, mert ott könnyebben le lehetett szállni. Nem volt tömött a busz, amikor egy nénike az ölembe vágta magát, mert õ fáradt. Kértem, hogy szálljon le rólam, de nem. Alig tudtam kikecmeregni alóla. Sokan néztek nagy szemmel rá. A tisztelet nem korhoz kötött. Minden embert megillet.
Ezt én is rühellem... mikor elvárják, hogy tiszteljem az idõseket, csak azért mert idõsek, és õk meg semmilyen tekintettel nincsenek felénk... az öregség nem jog, hanem állapot-és az a gond, hogy ezzel azok, akik életükben nem tettek semmit (csak másoknak keresztbe max.), kiállhatatlanok, simán semmibe veszik a szabályokat és a normákat, csak mert azt hiszik, nekik mindent szabad. Nem egyszer volt már olyan, amikor szinte nem engedtek leszállni a buszról vagy a metróról, mert "milyen neveletlen taknyos vagyok, hogy nem várom meg, amíg felszállnak", meg csomószor betolakodtak a sorba elõbbre postán vagy boltban, csak mert joguk van hozzá, mert idõsek. Meg amikor egy rendszerváltás elõtti idõkhöz szokott eladó nyanya gúnyosan kioktat egy smink márkaboltban, csak mert feltételezni mertem, hogy ismeri a termékek neveit... nem tudom, némelyek miért hiszik azt, hogy csak mert x évvel elõbb születtek, sokkal többet tudnak, Meg hogy miért feltételezik minden fiatalról, hogy vandálkodik, lop és piál... Persze az éremnek ott a másik oldala is, tudom, hogy mennyi kõbunkó fiatal van... 21/L
A kérdező hozzászólása: pont ez az h azt hiszik h mindenki bunkó drogospiás, közbe meg a józan gondolkodású fiatalok is azért ilyenek az öregekkel mert õk nem adják azt meg amit követelnek másoktól
egy ilyen dologgal kapcsolatban erdemes mar most a rugalmassagot megtanulnod. a helyhez mindenkinek ugyanolyan joga van, aki elobb odaer, elfoglalja, a tobbi udvariassag kerdese.. legyel inkabb te udvarias, es valtoztass ha teheted.. miert ne? Szemelyeskedni, meg vegkepp el kell kerulni ket idegen kozott, ki honnan tudja, hogy a masik mit akar-szeret, es mi koze hozza? semmi..:)
a konkret kerdesedre a valaszom pedig, hogy mindenkinek kijar a tisztelet, az hogy a sorsa szerint raszolgalt- e nem lehet kor vagy 2 perc utan megitelni.. lehet rossz napja van csak, sose tudni.. lehet meghalt valakije epp. a kommunikacio a kerdes kulcsa, tanacsom neked hogy legyel TE joindulatu mindig es feltetelezd a jot eloszor... :)
Hát ez mindig sarkallatos téma marad. Én ahol tudom, tisztelem az idõseket, és segítek is nekik. Nekem alap, hogy átadom a helyem, vagy esetleg átvezem a zebrán stb. Bár azt én is utálom, amikor a nyugdíjas siet. Egyik reggel (munkába menet) állok a boltban a kasszánál egy az egy darab joghurttal. Mögöttem idõs néni megtömött kosárral, és megkérdezi, hogy magam elé engedném-e. Legnagyobb tisztelettel mondtam neki, hogy bocsánat, de most nekem is sietni kell. Erre elkezdte mondani a magáét. Mivel én még mindig tisztelettudó voltam, nem szóltam vissza. Az elõttem álló hölgy viszont megunta, és hangosan elkezdte modnani, hogy persze, hogy siet a nyugdíjas, mert neki annyi dolga van. Na a néni csöndben maradt. Ebben az esetben nem érzem úgy, hogy én lennék a hibás. Szóval azért vannak olyan helyzetek, amikor igenis az idõsek is ki tudják húzni a gyufát.
Van benne igaszság. Terhesen, télen nagy pocakkal soha senki nem állt fel nekem. Fiam kb. 3 hónapos volt, felszálltunk a buszra, felállt egy fiatal hölgy, és átadta a helyét. Az lõttem ülõ 50-es férfi beszólt, hogy mégis minek állt fel, erre a nõ kiosztotta. Na, akkor fogadtam meg, én nem állok fel 1 öregnek sem. Arról nem beszélve, hogy úgy tolakodnak, hogy közben fellöknek.
Arról nem én tehetek, ha az eddigi életedben egy fogalmat nem a valódi jelentésével párosítottál... Abból szokott lenni a probléma, hogy evidenciákat egyesek saját szájízük szerint értelmeznek és ezt még fennen hangoztatják is...
hát a wiki az egy nagy nulla, én az igazam mellett kiállok, és te sem vagy más ha így átkoppintod ide, és nem a saját véleményed írod le.
A kérdező hozzászólása: 17:57 Te honnan tudod h az adott idõs ember mit tett le az asztalra? Én ismerek olyan idõs nõt aki a mai napig nem tanult meg pl fõzni. Én meg senkit nem fogok azért tisztelni mert 50-60-70 éves. Szép kort megért de ez nem jelenti azt h õ mindenkit leoszthat
A kérdező hozzászólása: Megadtam a tisztelet elmondtam h mért nem üres a hely... Ha valaki bunkón beszél veled, akkor nyilván leírod magadba..
Én mindnkinek adok egy alapvetõ bizalmat, viszont ahogy azt látom hogy ezt nem értékelik és nem viszonozzák, akkor lehet az bárki, én sem fogom tisztelni õt. Velemi s, nem egy eset történt így meg buszon vagy akárhol, ezért bunkóság vagy nem az, már azt is megválogatom hogy kinek adom át a helyemet. Egyébként a kérdéseden módosítanék: Miért tiszteljük a töbi embert, ha õ sem tisztel minket? a válasz pedig: ha elsõre megadod a tiszteletet, már szó nem érheti a ház elejét. ha ezt mindekni tartaná nem lenne tiszteletlen ember...
nekem olyan volt, hogy állok a buszon erre szószerint rámpakolja az öregasszony a szatyrait motyog arról, hogy nem tudja hova tenni, aztán olyan közel állt hozzám, hogy komolyan el kellett mennem szóval nem csak az ülõhelyért már az állóhelyért is harcolni kell. és elkérik az ülõhelyet és még nekem kellene magyarázkodni, mi van ha én tömegben ált. elájulok és jöbb ha ülök, vagy most jöttem ki a kórházból és jobb ha ülök, stb és még sorolhatnám, hogy aki hajnal 4-kor jár melózni, át kell adnia a helyet annak, aki ilyenkor hobbiból megy a piacra, mert aludni sem tud, mert semmi dolga egész nap. STB STB
Ez a buszos történet nem a tiszteletrõl szól. Ugyanis jó lenne tisztázni elõbb a fogalmakat és jó példákat hozni fel az igazolására, vagy annak ellenkezõjére. A tisztelet nem más, mint "csodálat érzése valaki iránt a tulajdonságai, tudása vagy hozzáértése miatt." Ennek semmi köze az életkorhoz! Ha akár a fiatal, akár az öreg nem felel meg ezeknek, akkor milyen tiszteletrõl beszélünk? Nem szabad a fogalmakat összekeverni. A buszos sztori az emberi együttélés szabályairól, az udvariasságról, az udvariatlanságról szól. Szerintem mindenkinek magába kell néznie, hogy érdemes e tiszteletre, vagy sem és akkor rögtön másképpen használjuk ezt a fogalmat... (Az öreg korról meg csak egy mondás jut eszembe: "Árnyékáért becsülik a vén fát.")
nem ertek egyet azzal, hogy csupan a kora miatt kell tiszteni valakit... egy elet terhet hordozza a vallan, jo, de arrol Senki Nem Tehet hogy mennyi idos!!! az nem kivaltsag, pusztan egy allapot, az o szulei es annak a szulei es annak a szuleik elobb talalkoztak, azaz elobb szexeltek, es az illeto elobb szuletett meg... ettol nem feltetlenul jobb, vagy okosabb, csak mashol tart az eletben, ennyi. alapveto udvariassag meg kijar mindenkinek.
Ja nem tudom, de az öregek mindent elvárnak.. Suli, buszt indítottak és csak öregek voltak rajta.. mivel hogy õk piacoznak a gyereknek meg várakozniuk kellett egy másik buszra mert nem fértek fel. Meg a másik hogy 8 órám van hulla fáradt vagyok aztán jön egy vén bunkó barom elkezdni adjam át a helyem.. Na mondom miért tenném? Õ neki nem kell fizetnie nekem viszont igen... ÉS nem volt semmi baja.. Úgy át adtam volna a helyem ha szépen megkér. Szerintem õk mivel idõsebbek azt hiszik többet érnek, érdemelnek .17L
Osztozok a korábban elhangzott véleménnyel, miszerint nem gondolom, hogy valakit csakis kizárólag a kora miatt tisztelni kéne. Az pedig, hogy egy gyerek nem tesz le semmit az asztalra? Szerintem ez egy nagyképû, undorító vélemény. Nyilván nem fogja megváltani a világot, de a saját lehetõségeihez mérten igenis letehet, letesz valamit az asztalra. Úgy gondolom, hogy mindenkinek meg kell adni egy alapvetõ tiszteletet, azért mert ember. Azonban az a véleményem, hogy valakit csakis a tettei, cselekedetei alapján lehet megítélni, ha valakit nem ismerek, nem fogok iránta az alapvetõ tiszteletnél többet tanusítani, ugyanis nem ismerem sem õt, sem a történetét, tetteit.
A kérdező hozzászólása: ha tudtam volna megettem volna, de úgy gondolom hogy hevess volt a reakció... Nem undorodom az öregektõl a házba is lakik 4 néni mindegyik leáll velem beszélgetni amikor meglát Õket tisztelem mert õk is engem és nem bunkóztak még soha..ezért is adtam át a múltkor a szomszéd néninek a helyet a buszon, de mikor valaki ilyen bunkó fel sincs kedved állni...
helyesebben, udvariasabban reagál.
Egyetértek az elõttem elhangzottakkal. Nekem is van pár sztorim, de inkább a pozitívat mesélek. Vannak nagyon kedves idõs nénik (bácsikat nem tudom). 4 évig távolsági busszal utaztam iskolába. most már helyjáratra kell szállnom. Ha olyan idõs embert látok aki szimpatikusnak tûnik annak átadom a helyen. Átadtam egy nénikének és megköszönte, aztán mondta hogy milyen kedves vagyok hogy átadtam a helyem, és még leszállásnál is megköszönte. Ez jó érzés. Olyat is láttam már hogy idõsebb bácsi adta át a helyet idõs, de nála fiatalabb néninek. Volt olyan h. terhes nõnek nem volt képes senki átadni a helyet. Én messzebb ültem, de mikor legközelebb volt rá lehetõségem átadtam. Szerintem veszélyes buszon állni, fõleg helyi járaton. Bármi megtörténhet és szarul érintene ha nem adnám át a helyet olyannak aki szerintem "megérdemli" Volt olyan, hogy reggel tömve volt a busz, azt hiszem akkor volt máv sztrájk is vagy csak szimplán hétfõ volt. MAmikák alig fértek fel a buszra, de csak fel nyomták magukat hiába alig fértek. Aztán jó hangosan elkezdték osztani a fiatalokat, hogy miért ezzel a busszal járnak van iskolajárat stb...(jah volt...). Azelõtt a busz elõtt ment el nem sokkal az "iskolajárat". 2 busz volt reggel mind 2 más irányból ment arra, sztem érthetõ mi mért nem azzal megyünk. De visszatérve osztottak mindenkit, hogy milyenek a fiatalok stb. Szerencsétlenségemre pont mellém kerültek, mivel eléggé elõl ültem... és mellettem folytatták ezeket a csodás szövegeket. Csak azért adtam át neki a helyet, hogy befogja a száját. még 10 percig kellett volna hallgatnom a fülsüketítõ rikácsolást...
18:36 Mielõtt beszélsz, tanulj az okosabbaktól. Attól, hogy neked más fogalom van a szótáradban egyes fogalmakról, attól még lehetnél szerényebb: http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Tisztelet
18:15 A tisztelet nem más, mint "csodálat érzése valaki iránt a tulajdonságai, tudása vagy hozzáértése miatt." Nos te nem tudod a fogalmakat és más akarsz kioktatni? "A csodálat érzése valaki iránt a tulajdonságai, tudása vagy hozzáértése" na ezekért a dolgokért a személy becsben tartjuk, és elismerjük õt! A tisztelet pedig, pl az egy kedves megszólítás az elején (most ugye az öreg néni részérõl kellett volna legyen) pl: leányom leülhetek melléd, mert a társaságot jobban szeretem, minthogy egyedül üljek. Az is tisztelet, hogy más helyre ül le, mivel van elég és nem cseszteti a fiatal lányt. És továbbá tisztelet az, hogy a válaszára udvariasan felel, attól függetlenül, hogy tetszik neki vagy sem.

A fiatal, kicsi állatok miért rohangálnak mindig, és az idősek már nem?

Azt vettem észre, hogy ez van. Van egy id?sebb, feln?tt tengerimalacom, és van mellette egy fiatal kicsi. Az folyton rohangászik egész nap, ugrál, szaladgál. A nagy nem, az elvan, mászkál, nyugis.

Legjobb válasz: Játszanak. Egy fiatal/kölyök állat sokat játszik, így készül fel az életre. Amit te egyszerû rohangászásnak nézel pl egy macska esetében az nagyon is komoly vadászatimitálás. Felfedezi a határait, fejleszti a készségeit, levezeti az energiáit. Olyan ez mint amikor a kislányok babáznak, tudattalanul is a késõbbi gyereknevelésre készülnek. A tengerimalackák is szeretnek játszani, kergetik egymást, makognak, ugrálnak, ez mind játék. A felnõttek is játzanak csak máshogy és kevesebbet. Nekik már nem annyira fontos a játék hiszen már megtanulták azt, ill. élesben teszik a dolgukat (vadásznak, menekülnek, udvarolnak, utódot gondoznak stb - a játék ezekre készíti fel a fiatal állatot).

Játszanak. Egy fiatal/kölyök állat sokat játszik, így készül fel az életre. Amit te egyszerû rohangászásnak nézel pl egy macska esetében az nagyon is komoly vadászatimitálás. Felfedezi a határait, fejleszti a készségeit, levezeti az energiáit. Olyan ez mint amikor a kislányok babáznak, tudattalanul is a késõbbi gyereknevelésre készülnek. A tengerimalackák is szeretnek játszani, kergetik egymást, makognak, ugrálnak, ez mind játék. A felnõttek is játzanak csak máshogy és kevesebbet. Nekik már nem annyira fontos a játék hiszen már megtanulták azt, ill. élesben teszik a dolgukat (vadásznak, menekülnek, udvarolnak, utódot gondoznak stb - a játék ezekre készíti fel a fiatal állatot).
A kisgyerekek miért rohangálnak, az öreg emberek pedig miért nem? Szerinted?
A kérdező hozzászólása: Egy 1-2 éves kutya, macska szerinted mióta örge???!
A kérdező hozzászólása: Na végre, egy értelmes válsz! Köszi!
Ha úgy tetted volna fel a kérdést, hogy: "A fiatal, kicsi állatok miért rohangálnak mindig, és a felnõtt ( 1-2 éves ) már nem?" akkor lehet nem kaptál volna ilyen választ. Az 1-2 éves állat nem öreg, hanem felnõtt.

Az idős vagy a fiatal dokik a jobbak?

Legjobb válasz: A fiatalok talán még lelkesek, jobban odafigyelnek az emberre. De azért nem akarok általánosítani...

A fiatalok talán még lelkesek, jobban odafigyelnek az emberre. De azért nem akarok általánosítani...
Szia. Én inkább azt mondom, hogy szívesebben megyek egy idõsebbhez. Nem feltétlenül az az indokom, hogy ha idõsebb, akkor tapasztaltabb. De ebben is van igazság. Én inkább azért választom az idõsebbet, mert könnyebb neki elmondani a problémámat, és nem érint olyan kellemetlenül a vizsgálat sem ha idõsebb. Ez lehet, hogy az én hülyeségem, de volt már rá példa, hogy azért jöttem el a rendelésrõl a vizsgálat elõtt, mert megláttam, hogy a doki egy fiatal jóképû pasi. Üdv, 29 hetes kismami
Az én dokim 48 éves. Tündér.:) Én is az idõsebbre és tapasztaltabbra szavazok. 31 hetes kismami
Én a bevált középkorosztályt kedvelem:) A fiatal elõtt tutira zavarba jövök, az idõsebb meg olyan mintha nagyapám elõtt vetkõznék le...kicsit flusztrál.Bár ha már másodjára megyek hozzá annyira nem jövök zavarba.Nekem tényleg ez a 35-45 év közöttiek váltak be a legjobban.
Az én dokim most vonult nyugdíjba, kicsit meg is lepõdtem mert letagadhat egy 10-est.Nekem biztosabb egy olyan kéz akinek anno még UH nélkül kellett diagnosztizálni az álalpotos nõt.A fiatalok már nagyon a gépekre hagyatkoznak, lehet, hogy éppen nem tûnik fel neki nem látszik vmi, addig a másik szakavatott egy méhszájvizsgéálatnál sokat el tud mondani a magaztrólÉs mindig alátámasztja UHval
Amikor a terhességemet megállapították, egy tapasztalat öreg róka "roppant kedvesen" rámmordult: "Mi a szándéka vele?! Megtartja?!" Én pedig elrebegtem, hogy igen, aztán elmenekültem. Egy fiatal dokit választottam, akinek mellesleg a felesége is most vár babát, és kb. 1 hónappal fog elõttem szülni. Az orvos mindent türelmesen elmagyaráz, megnyugtató hozzá menni, soha senkitõl nem hallottam rosszat róla.
Vannak fiatal és idõsebb orvosok is akik nagyon jók.Én voltam fiatalnál és idõsnél is, és végûl fiatal orvost kértem fel. A mi korházunkban merem állítani , hogy a szülések 70%-át ö vezeti le. Összesen 6 orvos van. Szerintem a fiatal orvosok is nagyon jók!30. hetes kismama

Csak én látom úgy hogy a fiatalokhoz képest rengeteg az idős? Hova fog ez vezetni?

Egy 10.000 fős kisvárosban lakom.Az utóbbi időben sokat járkáltam erre-arra,(a környezőkben is) és ahogy látom egyre több idős ember van.Nem középkorú,idős.Teli van velük az utca,az üzletek,minden.Félreértés ne essék,nem utálom őket.A fiatalok száma ehhez képest elenyésző.De hova fog ez vezetni?Aki most pl.20 alatt van annak ki fogja kitermelni a nyugdíjat,ha már a mostani öregeknek kevés a nyugdíjuk?(Tudom,vannak akik többet kapnak mint egy egész család.) Hová fog jutni Magyarország?

Legjobb válasz: Egyfelõl a 10.000 fõs kisváros nem éppen reprezentatív minta. Ennél rosszabb képet már csak falun kaphattál volna. A tízezres kisvárosban ugyanis részben azért nem találsz fiatalokat, mert elmennek valami nagyobb városba fõiskolára/egyetemre (sokan már középiskolába sem ott járnak, hanem egy közeli, nagyobb városban, pl. a megyeszékhelyen). Sokuk meg utána is ott ragad, mert ott sikerül munkahelyet találniuk.. Az idõsebbeknek ezzel szemben semmi kézzel fogható indokuk nincs arra, hogy otthagyják a várost, ahol az egész életüket leélték. Ugyanakkor valóban komoly problémát jelent az elöregedés, és nem csak nálunk, Magyarországon. Legegyszerûbb, ha elfogadod, hogy neked már minden valószínûség szerint nem lesz mai értelemben vett nyugdíjad, és megpróbálsz ennek tudatában felkészülni az öregkorra.

Egyfelõl a 10.000 fõs kisváros nem éppen reprezentatív minta. Ennél rosszabb képet már csak falun kaphattál volna. A tízezres kisvárosban ugyanis részben azért nem találsz fiatalokat, mert elmennek valami nagyobb városba fõiskolára/egyetemre (sokan már középiskolába sem ott járnak, hanem egy közeli, nagyobb városban, pl. a megyeszékhelyen). Sokuk meg utána is ott ragad, mert ott sikerül munkahelyet találniuk.. Az idõsebbeknek ezzel szemben semmi kézzel fogható indokuk nincs arra, hogy otthagyják a várost, ahol az egész életüket leélték. Ugyanakkor valóban komoly problémát jelent az elöregedés, és nem csak nálunk, Magyarországon. Legegyszerûbb, ha elfogadod, hogy neked már minden valószínûség szerint nem lesz mai értelemben vett nyugdíjad, és megpróbálsz ennek tudatában felkészülni az öregkorra.
Elöregszik a társadalom. 2-3 évtizeden belül már a születések száma csak fele annyi lesz, mint a elhalálozásoké. Ez visszafogja a gazdasági növekedést és a következõ évtizedekre olyan stagnálás körüli állapot várható, mint Japánban. Azért lesz nyugdíj, csak a reálértékét befagyasztják és 65 év alatt senki nem mehet majd nyugdíjba. Jelenleg az EU-ban a fizetések és a nyugdíjak között Magyarországon a legkisebb a különbség, a jövõben valószínû kicsit nõni fog a különbség a fizetések javára. Például tegyük fel, a következõ 30 évben 30%-kal nõ a magyar gazdaság teljesítménye, 30-40%-kal nõnek a fizetések, viszont a "nyugdíjas-boom" miatt a nyugdíjak értéke csak 0-10%-kal tud nõni.
Ahogy a hármas mondja. Én egy 120 fõs faluban lakom, aminek a népessége havi rendszerességgel csökken és kb 90%-a nyugdíjas. Szóval ez tényleg nem reprezentatív példa. Valószínû, hogy az olyan településeken, ahol mondjuk neadj Isten még munka is van, több a fiatal.
Lesz egy 20-30 év, amikor még sok lesz a nyugdíjas, de már kevés lesz a fiatal. Ez kb 20-25 év múlva fog kezdõdni. Akkor fognak nyugdíjba menni a Ratkó-gyerekek gyerekei (kb 1970-1985 között születettek), akik még sokan voltak, és akiknél már elkezdõdött az "ide nem szülök gyereket" korszak. Ekkor nehézségek lesznek a nyugdíjakkal, vagy még magasabb nyudíjjárulékok lesznek. Õk kihalnak egy 20-30 év alatt.
Elég nagy baj ez. De, ez nem csak magyar probléma. Több európai országban is gondot okoz ez, illetve gondot fog okozni.
+ amennyi fiatal is van annak egyre nagyobb része cigány és még õket is el kell tartania a magyar embernek... (ha csak ez nem fog változni)
Szerintem ez így nagyon is jól van. Mire mi megöregszünk nem lesznek fiatalok, akik csak zavarnának. Mi is csak páran leszünk, elultizgatunk a parkokban, és nem fog üvölteni a metál a pinpongasztalok felõl. Nem lesz tömeg a buszon, vagy a spar kasszánál. Kinek kellenek a fiatalok, akik nem tudnak mást csak hupákolni, meg huligánkodni?
Lesz utánpótlás? Hogy? És mi van az egyre nagyobb számú cigánysággal? Cirka 1 millióan vannak. Ebbõl kb 100 ezer - 150 ezer dolgozik és adózik. Ott van a 900 ezer semmirekellõ akik elvannak tartva. A magas szaporaság miatt , lassan megduplázódik a számuk. Még nagyobb terhek kerülnek a dolgozó , adózó emberek vállára és még a bûnözés is megnövekszik. Budapesten is már van olyan iskola ami szinte 100 százalékosan cigány. Kelet-Magyarországot meg ne is említsük.
Nyugodj meg, nem valószínû, hogy utánpótlás nélkül maradnának. Az õ eltartásuk már önmagában véve is vonzó "üzleti lehetõség", ha másnak nem az éppen kormányon lévõ pártnak. Népszerû elképzelés azt hinni, hogy Magyarországórl egyszer majd mindenki elmegy és kihal, az utolsó meg lekapcsolja a villanyt. Nyílván ez csak amolyan szimbolikus tartalommal bír, de a mostani nyugdíjasok meg az õ elõdjeik maguk után hagytak rengeteg gyárat, termõföldet meg egy csomó értékes dolgot - abból van, vagy arra alapszik a dolgozókorúak egy részének munkája és az idõskorúak nyugdíja. Ha meg túlszaporodnak a nyugdíjasok a munkavállalókkal szemben, legfeljebb jönnek be bevándorlók vagy határon túli magyarok. A nyugdíjasok eltartása egy olyan országban lenne lehetetlen, ahol jóformán semmi nincs, az elõdök nem hagytak maguk után semmi értéket.
Kedves utolsó! Bár poénnak szántad, de van igazság abban amit írsz! Hisz elnézve a pártok kormányzati tevékenységét, látható, hogy politikai értelemben ez a puccs már megtörtént. Elég, ha az erõn felüli nyugdíjemelésekre, ingyen utazásra vs. szénné adóztatott fiatalokra gondolunk. Ráadásul az átlagfizetésekhez viszonyított átlag nyugdíj itt a legmagasabb Európában (a világon?). Ennek a gerontokráciának a fenntartásával csak az a "gond" hogy már nincs vasfüggöny, így szöknek a rabszolgák...
Az idõsek puccsal át fogják venni a hatalmat, és rabszolgaságba taszítják a 60 alattiakat.
""Nem utánpótlás lesz, hanem egyszerûen kihal az a korosztály, amelyikben kiemelkedõen sokan voltak." Azért arra ne vegyél mérget. A várható élettartamok csak nõnek és nõnek, a születésszámok pedig a Ratkó-unokákon túl is egyre fogynak. A nyugdíjba vonulás után még átlagosan kb. húsz évig el kell tartani egy nyugdíjast. Az sok idõ. És mire õk kihalnak, addigra egy újabb generáció éri el a nyugdíjat, akiket a következõ generációnak kell eltartania - akik ismét kevesebben vannak elõdeiknél. A Ratkó-unokák ugyan kiemelkedõen sokan voltak, de ez nem azt jelenti, hogy egy egyébként fenntartható korfán jelentenek egy kínos kitüremkedést, amely egy-két évtizedre megnehezíti majd a dolgunkat, de aztán semmi gáz nem lesz, hanem azt, hogy az egyébként is egészségtelen demográfiai helyzetbe még külön belerondít az 1970-es években születettek sokasága. "Akik most 20 évesek azoknak semmi félnivalójuk nincs. Õvék a lehetõség hogy annyi gyereket csináljanak amennyi elegendõ hogy kielégítsék az szükségleteiket." Ha nekünk sok gyerekünk lesz, akkor nekünk meglesz a nyugdíjunk. Mi magunk viszont kevesen vagyunk, és a nyakunkon lesz a minket megelõzõ generáció. Az õ eltartásukba elég durván bele fogunk rokkanni, úgyhogy azt nem mondanám, hogy nincs félnivalónk." Összevissza beszélsz. A Ratkó korszak gyerekei 4 évig születtek. 1949-53. Az õ gyerekeik már kevesebben és jóval széthúzódva, 72-kb80-ig. Ezek gyermekei pedig már szinte ki sem mutatható születésszám növekedést hozott. Most van a legdurvább helyzet, amikor a 49-53-ban születettek nyugdíjba mentek, innen már csak könnyebb lesz, mert nincs tömeges nyugdíjba vonulás, viszont tömeges nyugdíjas halálozás lesz. Egy nyugdíjast pedig aligha kell 20 évig eltartani, most alig van 70 év a várható élettartam. (igaz születéskor, nyugdíjba vonuláskor nyilván magasabb ez a szám, de nem 20-szal!!!) Ha most ki tudjuk fizetni hitel nélkül ezt a rengeteg nyugdíjast, akkor a köv 10-15 évben csak kevesebbet kell eltartani. Azt pedig hogy mibõl, sajnos nem a születésszám adja meg, hanem a munkahelyek száma. Így is tömegével lökjük a munkaerõpiacra a huszonéveseket, anélkül hogy tudnának dolgozni.
Akik most 20 évesek azoknak semmi félnivalójuk nincs. Õvék a lehetõség hogy annyi gyereket csináljanak amennyi elegendõ hogy kielégítsék az szükségleteiket. Egyre kevesebb gyerek születik és egyre tovább élnek az öregek. Ez a tökéletes recept egy elöregedõ társadalomhoz.
Nincs mit kedves kérdezõ! És végezetül, hogy a kérdésedre is válaszoljak: Jól látod, kiürül(t) az ország, eddig min. félmillió fiatal lelépett már külföldre és ez falutól-fõvárosig látszik is mindenhol. És mi lesz a vége: összeomlás, "szerencsés" esetben polgárháború+népirtás (megtisztulás). Üdv.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm!
"Munkaadóként" van egy rossz hírem: Ha elöregszik és elcigányosodik az ország nem lesz fizetõképes kereslet, így a munkaadók is tömegesen fognak kint vállalkozni! Vagy, ha esetleg a nyugdíjasokra alapozol és maradsz, inkább külföldi munkaerõt fogsz alkalmazni, lásd: USA. Ott egy csomó fárasztó mezõgazdasági munkára inkább használnak szorgalmas és terhelhetõ vietnami, fülöpszigeteki melóst, mert a helyi "kirekesztett" fekák csak drogozgatnak és fosztogatnak naphosszat...
A kérdező hozzászólása: Köszi mindenkinek!
"Lesz utánpótlás? Hogy? " Nem utánpótlás lesz, hanem egyszerûen kihal az a korosztály, amelyikben kiemelkedõen sokan voltak. "És mi van az egyre nagyobb számú cigánysággal? Cirka 1 millióan vannak. Ebbõl kb 100 ezer - 150 ezer dolgozik és adózik. Ott van a 900 ezer semmirekellõ akik elvannak tartva. " Ez nem ilyen egyszerû. Egyfelõl igazad van, hogy a cigányok között lényegesen magasabb a munkanélküliség, másfelõl pedig a munkáltatók sem szívesen alkalmazzák õket (nyilván nem véletlenül). De: amikor kb félmillióval kevesebb munkaképes korú ember lesz Magyarországon, addigra a munkaadók (jobb híján) kénytelenek lesznek munkát adni a cigányoknak (is), valamint fel kell készíteni a cigányságot arra, hogy õk bizony kénytelenek lesznek dolgozni. Ez utóbbi lesz nehezebb.
Az öregotthonokban több lesz a munkahely.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm!
"Egy nyugdíjast pedig aligha kell 20 évig eltartani, most alig van 70 év a várható élettartam." A születéskor várható élettartam is 70 felett van, a nyugdíjba vonuláskor várható ennél nyilván valamivel magasabb. És ráadásul folyamatosan egyre csak nõ. A nyugdíjba vonulás pedig nem feltétlenül 65 éves korban történik, mint te azt képzeled. Megvan mondjuk az Orbán-kormány elsõ intézkedései közül az, amikor a nõk negyven év munkaviszonnyal nyugdíjba mehettek? Itt 55-60 közötti nõkrõl beszélünk. Ha õk 75-80 éves korukig élnek, simán ott van a 20 év. De ha csak 17-18, azzal sem tévedtem nagyot, szerintem. "Ha most ki tudjuk fizetni hitel nélkül ezt a rengeteg nyugdíjast, akkor a köv 10-15 évben csak kevesebbet kell eltartani." Kevesebbet kell eltartani, de kevesebben is leszünk, akik eltartjuk õket. Nem értem, mi olyan nehezen érthetõ ezen. Nem állt meg a népességfogyás, és még csak nem is lassult különösebben. És nem, nem tudjuk õket hitel nélkül kifizetni. Már hosszú évek óta egyhavi nyugdíjkiadásnak megfelelõ deficit van a nyugdíjkasszában, azaz a teljes decemberi nyugdíj tulajdonképpen hitelbõl megy. "Azt pedig hogy mibõl, sajnos nem a születésszám adja meg, hanem a munkahelyek száma." Meg tudod jósolni, mennyi munkahely lesz 20-30 év múlva? Nem, ugye? Hiszen azt sem lehet megjósolni, jövõre mennyi lesz, nem azt, hogy húsz év múlva. És azt meg lehet jósolni, hogy nagyjából mennyi aktív korú lesz 20-30 év múlva? Megközelítõleg. Ebben segítenek a születési adatok, mert akik 20-30 év múlva aktívak lesznek, azoknak jelentõs része mostanában születik meg.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!