Találatok a következő kifejezésre: Az eszemre a szívemre (142 db)

Meddig gyõzhet az ész, a szív ellen?

Ha két fél igazán szereti egymást, és nem bírják egymás nélkül, de a nõnek esze azt súgja (egyéb okok miatt), hogy nem szabad visszamennie a társához, pedig nem tud nélküle meglenni akkor jól gondolom, hogy hosszútávon úgysem fog gyõzedelmeskedni az ész a szív felett? (felnõtt nõ az a személy aki dilemmában van)

Legjobb válasz: Lehet, hogy az ész fog gyõzni, de a szive boldogtalan lesz egész életében.tapasztalat.

Lehet, hogy az ész fog gyõzni, de a szive boldogtalan lesz egész életében.tapasztalat.
Szerintem menj hozzá vissza. Lehet nem fog a dolog sokáig tartani, de utána szerintem megnyugodhatsz, mert megpróbáltad a dolgot és te mindent megtettél...
Sose hallgass az eszedre, bármily hülyén is hangzik ez
a szív az mindig becsap, az eszed tudja jól a megoldást sajnos
szív meg ész? nem ismered a nõket. ha rendesen megdugod, akkor is a lábtörlõdön fog aludni ha a világ legnagyobb stricije vagy.
Utólag mindig kiderült , hogy jobb lett volna ha az eszemre hallgatok.. Boldogabb ember is lennék az biztos :D

Hogyan hallgassak az eszemre a szívem helyett?

Van egy fiú, akivel nagyon közel kerültünk egymáshoz - vagyis csak azt hittem- de rájöttem, hogy csak azért van velem, mert élvezi, hogy oda vagyok érte. Csak akkor van velem ha ő akarja. Van egy másik srác, aki viszont tök kedves, aranyos, figyelmes. De köztünk nincs kémia, sajnos. Foglalkozzak a rendes sráccal, lehetséges, hogy idővel lesz vonzalom is köztünk? Nem járni akarok vele, egyelőre, csak ismerkedni, de ha ez egy halott ügy, nem kínoznám. 17l

Legjobb válasz: Továbbra is hallgass a szívedre. Én is mindig ezt teszem. És akkor lesz halott ügy, ha annak gondolod. Ja és hallgass mindig az elsõ megérzésedre, ez nagyon fontos! Azok tudat alól jönnek, és ugyanerre soha nem fogsz tudni gondolni

Továbbra is hallgass a szívedre. Én is mindig ezt teszem. És akkor lesz halott ügy, ha annak gondolod. Ja és hallgass mindig az elsõ megérzésedre, ez nagyon fontos! Azok tudat alól jönnek, és ugyanerre soha nem fogsz tudni gondolni
Azzal legyél, aki megbecsül! Aki figyel rád, és szeret! Ezt józan parszt ésszel is megmondom! De am tényleg, én tudom, h te is ezt érzed, és ezt szeretnéd! Sokkal jobb h egy olyan ölel át, akinek ez mérhetetlen boldogságot ad... Ugye?! :)
Nyilván nem jó ha olyannal vagy együtt aki nem teljesen viszonozza az érzéseiden. Valószinûleg ezért is kezdtél el foglalkozni más fiúval. De szerintem ha elsõre nincs meg köztetek tûz akkor nem is biztos h kifog alakulni. Ne erõltesd bele magad egy másik kapcsolatba csak azért mert az elõzõ nem alakul jól. Persze ettõl még kialakulhat a késõbbiekben is a kémia :)
A kérdező hozzászólása: Kapcsolatot semmiképpen nem akarok a másikkal addig, amíg nem érzek vonzalmat. De nem utasítanám el a közeledését egybõl.
Akkor vágj bele :D A mostani helyzetednél csak jobb lehet, nincs veszíteni valód
Ismerkedj az ujjal. Ha a regi nem szeret, akkor csak te szenvedsz. En ilyen kapcsolatban voltam, kikeszultem. Mar banom az idot, amit elvesztegettem ra. Azzal fogkalkozz aki tisztel es megbecsul!

Miért érzem azt, h a szivem szereti, de az eszem taszítja, ezért dühös vagyok és néha utálom? Vagy egyáltalán mi ez az érzés?

nem vunk jól..folyton veszekszünk.. többször rajtakapom h füllent apró dolgokon is..nemtudok benne megbízni..nemtudom mit szeretne..kételyek közt élek..hol együtt vagyunk, hol külön..szeretem én ?t vagy mivan? és miért is nehéz eldönteni?...... kavarognak bennem az érzések....és kérdések százai vannak a fejemben...

Legjobb válasz: L

A kérdező hozzászólása: L
Mert te az a tipikus sunafajta vagy, aki csak rosszfiúk közt érzi jól magát..utánna meg sír hogy mért szemét minden pasi.És igen, szenvedõ lélek vagy, és azért ilyen taggal jöttél össze.Sõt, legközelebb is ilyennel fogsz.De nyugi, majd olyan 30-36 év közt megunod ezt, és akkor már a szerethetõ pasikat fogod keresni. És még mielõtt azt mondod hülyeség, ha az aranyos pasi-típust szeretnéd, a 3.hazugság után otthagynád hogy csesszemeg.Az, hogy tudod hogy nem bízhatsz benne és mégis örlõdsz-holott egyértelmûen ottkellett volna már hagynod ha nem ezt akarod- azt jelenti valahol mélyen élvezed ezt az egészet.Hamarosan megfog csalni, készülj fel rá, mert melletted megteheti.
Ja, még annyit(hogy értelmet nyerjen a dumám :D ) hogy azért élvezed ezt mert ez izgalmas hogy szenvedsz mellette.Legalább felkavarja az állóvizet, ami szerinted egy érzelmesebb fiúval unalmas lenne és megszokott.


Ki mellé álljak ebben a helyzetben, hogy ne legyen vita egy ilyen pitiáner dologból? Az eszem a férjemhez "húz", a szívem viszont a lányomhoz.

Mától két hétig a Balatonnál nyaralunk a három gyerekünkkel. A 15 éves nagylányom (akiről írok) elég visszahúzódó, csendes természetű, a saját korabeliekhez képest meg főleg (nem iszik, nem cigizik, nem jár bulizni stb.). Egy szenvedélye van, méghozzá a lovak. Megszállottan rajong értük, már egészen kicsi kora óta. Egy balatoni nyaralás alkalmával pár évvel ezelőtt elmentünk cirkuszba, ahol egy nagyon színvonalas előadást láthattunk. A lányomat teljesen elvarázsolta a cirkusz világa, a lovak, és mint utóbb kiderült, az egyik lovas akrobata is. Képeket, újságcikkeket kezdett el gyűjteni róla, aztán következő évben már közös fotó is készült, majd dedikáltatva lett a cirkuszjegye. 2009-ben (ha minden igaz, akkor) ez a tag kivált a cirkuszból és egy saját lovas show-t csinált, azzal járta és járja a mai napig az országot. Az én lányom pedig teljesen „belezúgott”. (Persze plátói az egész, ő élete első „szerelme”.) Már hónapokkal az idei nyaralás előtt tervezgette, hogy ha jövünk, mikor nézzük meg a show-t. A jegyárak sajnos elég borsosak (egy öttagú családnak meg főleg), de úgy voltam vele, hogy tényleg egész évben nem kér semmit, nem is nagyon jár el otthonról, ez még belefér. Most viszont, hogy lejöttünk és előállt az ötlettel, az apja rögtön rávágta, hogy nem, szó sem lehet róla. Hogy gondolja, hogy fejenként be fogja fizetni a négyezer forintos jegyárat (pedig tényleg megtehetnénk egy évben egyszer, nem ettől fogunk csődbe menni), hogy aztán két órán keresztül nézze a „bohóckodást” - mondta a férjem. A lányomnak meg több se kellett, kiborult, elege van belőlünk, elege van a nyaralásból, elege van mindenből. Amikor pedig próbáltam beszélni az apjával, csak elutasított, és lekezelően csak annyit mondott, hogy álljak csak a lányom mellé, támogassam a hülyeségben, legyen csak belezúgva egy harmincas férfibe stb. Ilyen hangulattal indul a nyaralás: a lányom nem szól hozzánk, a férjem nem szól hozzám, a kicsik pedig (akik aztán semmiről se tehetnek) csak nagyokat pislognak. Tudom, hogy ez egy nagyon pitiáner, majdhogynem „szóra sem érdemes” dolog, de nem tudom, mit tehetnék? Álljak a férjem mellé, mondván, „nem engedhetjük meg magunknak”, meg „ne támogassam a lányunk hülyeségeit”? Vagy álljak a lányom mellé és menjek el vele ketten, hiszen erre várt egész évben? Minden választ köszönök! Sőt, annak is köszönöm, aki képes volt elolvasni ezt a „kisregényt”. :)

Legjobb válasz: menjetek el kettesben. akkor az apuka sem hisztizhet, hogy sokba kerül, és nem is néznie a "bohóckodást". A lányodnál meg szerzel egy piros pontot:)

menjetek el kettesben. akkor az apuka sem hisztizhet, hogy sokba kerül, és nem is néznie a "bohóckodást". A lányodnál meg szerzel egy piros pontot:)
Én is arra szavazok, hogy menjetek el ketten, vagy az elõadás végén várjátok meg a kijáratnál. Nem vagyok annak a híve, hogy amit a gyerek kiböffent a száján azt azonnal kapja meg és a család akár csõdbe is mehet, de egy normális, nem követelõzõ gyereknél ez a kérés szerintem teljesen korrekt. Sok pénz, de én akkor inkább nem ennék fagyit és lángost a nyaralás végéig, de erre elengedném a gyereket.
A lányodnak kedvezz. Ahogy leírod, jóravaló, kedves, inkább visszahúzódó... egy szenvedélye, egy kérése volt egész nyárra. Mindenképp vidd el, az apja hagy puffogjon, majd megnyugszik! Nincs az apának igaza!
Oh nálunk ilyen esetben, anya már csak azértis elvitt volna engem abba a cirkuszba. Szerintem is menjetek el ketten, tök jó anya-lánya kapcsolat építõ lesz ez számotokra, hidd el. 17 vagyok, de nagyon utálom mikor anya apa mellé áll egy vitába, mert az egyszerûbb neki (szerencsére ritkán van ilyen) ilyenkor azt érzem, hogy õt sokkal jobban szereti, mint engem. A lányod is aztérezné szerintem, hogy cserben hagyod. A férjed meg majd túl teszi magát ezen az egészen.
Úgy hiszem, apukának az a valódi baja, hogy lassan felnõ a kicsi lány: "támogassam a hülyeségben, legyen csak belezúgva egy harmincas férfibe" Beszélj a férjeddel, hogy ez a "belezúgás" elõbb-utóbb úgyis lecseng a lánynál, de ha most ilyen kategorikusan eltiltjátok õt attól, amit szeretne, az késõbb számtalan módon megbosszulhatja magát, kezdve ott, hogy többé nem fog titket a bizalmába avatni, mert ugye most it, ha eltitkolta volna elõletek a rajongását és csak váratlanul elõtoppan, hogy megnézhetné-e ezt a bizonyos bemutatót, akkor alighanem megengedtétek volna... Hadd menjen csak el és ne csúfoljátok a kis plátói vonzalma miatt.
Szerintem elöre meg kellett volna beszélni, mert ha a lányod erre készült már hosszabb ideje, akkor csak tudtál róla. Azt meg nem értem, hogy az apa miért ennyire elutasító, vagy ha tudod, hogy ilyen szokott lenni, akkor miért nem tisztáztad vele elöre. Szerintem a lányodnak van igaza, de ami megoldás lehetne, hogy te meg a lányod elmentek ketten az elöadásra (akkor három jegyet megspóroltok és ezen nem pattoghat a férjed), az apa meg otthon marad két kissebbel addig vagy elmennek sétálni valamerre.
A lányodnak van igaza. De, azt én se értem miért kéne menjen az egész család. Menjetek el csak ti ketten, a msik két gyerek strandol addig az apjukkal. Vagy elmehet egyedül is, elég nagylány már, egy cirkuszi elõadáson semmi baja nem esik. Mikor vége várjátok kint.
Nekem is ez volt az elsõ gondolatom, hogy a fenébe lehet, hogy egyes férfiak úgy érzik, marha nagy szívességet tesznek a feleségüknek azzal, hogy foglalkoznak a saját gyerekükkel? Ha a lányodnak ez az egy álma volt egész évben, semmiképpen ne hagyjátok ki! Mondd meg a férjednek, hogy ezek a plátói szerelmek részei a felnõtté válásnak, neked is volt ilyen, mégse rabolt el téged egy híres sztár se... Különben jó ízlése van a lányodnak, vonzó ez a Flórián :)
Tényleg jól néz ki a pasi, de én inkább azt a nagy fekete fríz lovat választanám mellõle :-) http://www.google.com/imgres?imgurl=http://www.bellacafe.hu/..
A kérdező hozzászólása: Hát igen. :D Közben eszembe jutott, hogy a férjemet ismerve még az is lehet, hogy azon sértõdött meg, amikor egyszer a lányommal nézegettük az interneten a Flóriánról feltöltött képeket, én pedig viccesen megjegyeztem, hogy „hû, ha most lennék fiatal...”. Csak ennyit mondtam, de hát nem gondolom, hogy ebben bármi kompromittáló lett volna, inkább csak viccesen megjegyeztem, hogy „nem rossz a pasi”. Na, a férjem ez az eset óta különösen ellenszenves a férfivel, ami abban nyilvánul meg, hogy cikizi a lányom elõtt az elõadást, az artistákat, és persze a nagy kedvencet is.
Hát akkor ezt nem kellett volna :) Mondd a férjednek négyszemközt, hogy "én nem értem ugyan, mit eszik a lányunk ezen a Flóriánon, de majd kinövi", akkor majd úgy érzi a férjed, hogy csak a lány kedvéért mondtad, hogy jól néz ki :) és mindenképpen menjetek el megnézni a mûsorát, ki ne hagyjátok :) írj majd, mi volt.
Ne hogy örülne a férjed, hogy a lányotok nem cigizik, meg nem úgy kell hazarángatni részegen a bulikból...jézus :D
Elmentetek végül?
na mi lett?
A kérdező hozzászólása: Jaj, elnézést, hogy nem írtam, és szeretném megköszönni még egyszer a sok-sok kedvességet, a tanácsokat, az ötleteket! Végül a lányommal ketten elmentünk, apuka pedig a nyaralóban maradt a kisebbekkel, és minden probléma megoldódott. :) A lányunkat pedig olyan boldognak láttam, mint még soha. Sõt, még közös fotó is készült A Sztárral. ;)
"viszont akkor meg tudom, hogy a férjem meg fog sértõdni, hogy addig neki kell a két kicsivel lenni." - most akkor ez a mondat csak szerintem kva gáz??? Az ilyen minek vállal gyereket?? Mi az, hogy megsértõdik, ha a saját gyerekeivel kell együtt lenni? Mindenképp vidd el a lányod és úgy intézd, hogy a férjed maga mondja el a jóhírt neki. Be kell lássa, mirõl van itt szó.
NINCS igaza a férjednek! HA õt nem is érdekli, akkor ne menjen! De ne tiltsa meg a saját marhasága miatt a lányának.... Az meg, hogy plátói szerelme van egy 15 éves lánynak...normális!
Szerintem tök jó a lányod, hogy megosztotta veled ezt. Amúgy meg szerintem is menjetek el kettesben. Apukának nehéz elfogadni, hogy a kicsi lányának az életében nem õ az elsõ férfi mostmár :)
A kérdező hozzászólása: Igen, elengedném egyedül is, de az elõadás este 8-kor kezdõdik és szerintem 10-ig, fél 11-ig biztosan eltart, és ennyi ideig még azt sem tudom csinálni, hogy elsétálgatok a két kicsivel, mert egy idõ után megunnák - érthetõen. Valószínû az lesz, hogy elmegyünk ketten, viszont akkor meg tudom, hogy a férjem meg fog sértõdni, hogy addig neki kell a két kicsivel lenni. Meg az „fáj” neki, hogy én támogatom ebben a lányomat (azaz elmegyek vele), és zavarja a lányunk plátói rajongása is. De nem tudom, mitõl félti, hiszen mi is voltunk kamaszok, én is voltam szerelmes elérhetetlen férfiba (ének, színész stb.), mégsem lett semmi bajom, nem vágtam fel az ereimet. :D Hát, elég bonyolult egy családunk van. :D
A kérdező hozzászólása: És teljesen egyetértek az ötödik válaszolóval is, mert én is ezt mondom a férjemnek, hogy inkább örüljünk, hogy még ezekbe az apróságokba is beavat bennünket, hogy megbízik bennünk, és ne fordítsuk magunk ellen, mert ha most kineveti, kigúnyolja miatta, egy életre elveszti a bizalmát.
A férjedben nincs semmi együttérzés. Ez nagyon gáz. Hogy nem lehet ezt megérteni? Biztos az a baja, hogy felnõ a lánya és ki akarja sajátítani. Úgy rühellem ezt a tulajdonságot az emberekben, mert ez önzõség.
Párodnak kicsit nyisd fel a szemét, hogy a nagylánya nem egy 40.000.ft-os csodamobilt vagy valami menõ cuccot szeretne, hanem egy álma válna valóra.Majd akkor idegeskedhet, ha már nem csak plátói szerelmek lesznek a lányotok életében.Vegyél a lányodnak és magadnak jegyet és jó szórakozást nektek.:)
menj el kettesben a lányoddal, apuka meg szépen lássa el a kicsiket addig, bele ne haljon már, h a saját gyerekeivel kell foglalkoznia. tizenévesen én is bele voltam bolondulva Ákosba, anyám pedig szó nélkül kipengette érte a jegyárat és elkísért, pedig fejenként 5000 ft ma is nagy pénz, pláne 13 éve mennyivel többet ért... akkoriban mesélte nekem, h õ is halálosan szerelmes volt egy magyar színészbe tiniként, minden filmjét megnézte többször is :) a lányod mellé állj, sokat jelent ez neki, és késõbb egy nagyon szép közös emlék lesz. ebben biztos vagyok, hiszen a mai napig emlékszem hogy csápoltunk azon az emlékezetes koncerten :)
Mondd meg a férjednek, hogy neki nem kell elmennie, vigyázzon a kicsikre, amíg te a lányoddal elmentek.
"bele ne haljon már, h a saját gyerekeivel kell foglalkoznia. " Na ez a másik, hogy néhány férfi személyes sértésnek veszi, ha néha-néha egyedül kell lenni a gyerekekkel.
Kamasz, és minden kamasz lázad valamilyen szinten, vagy van valamilyen hóbortja, a lányodnak a lovak, és a plátói szerelme! :) Szerintem ez aranyos, és kicsit sem veszélyes, egy idõ után kinövi, de jelenleg ez rettenetesen fontos az õ életében, és ha most ennyi rákészülés után nem kapná meg, feltehetõen nagyon sokáig duzzogna, és még az is lehet, hogy valamilyen hülyeséget is csinálna, hogy "visszavágjon" nektek...Vidd el, meglátod, mennyire hálás lesz érte, és boldog! :) A férjeddel meg próbálj meg beszélni, mond el neki, hogy veszélyesebb, ha egy ilyet nem engedtek meg neki, mint az, hogy van egy plátói szerelme! :)
Sokan reméltük, hogy a legjobb megoldást választod:) Így is lett:D

A szívem a múltamhoz húz, az eszem a jelenben tartana. Összekuszálódott az életem. Hogyan tovább?

Azt hittem amikor az ex v?legényem után bezártam az ajtót, akkor le is zártam.

Legjobb válasz: Huffnágel Pisti effektus a másik lehetõség a idõ mulásásvel (a problémák sokasodásával) mindig jobbnak tünik tedd magad túl rajta, probál meg a gyerekeidnek és a férjednek élni, ne az ábrándjaidnak

Huffnágel Pisti effektus a másik lehetõség a idõ mulásásvel (a problémák sokasodásával) mindig jobbnak tünik tedd magad túl rajta, probál meg a gyerekeidnek és a férjednek élni, ne az ábrándjaidnak
A kérdező hozzászólása: Amit az emlékekrõl írtam: szerintem mindenkinek vannak olyan emlékei, amikre jó visszaemlékezni. Csak egy kicsit jobban örülök nekik, hogy vannak. Tényleg úgy viselkedek, mint egy szerelmes kiscsitri. Foghatnám a hormonokra, de az sem magyarázza, hogy miért most, miért nem a fiunknál jött elõ, "frissebb" szakítás után, vagy miért pont ez a pasas. Annyi helyes, álompasiba botlok, miért az kell, akit én dobtam ki, mint macsekot... Fogom a fejem saját magam miatt, és a "józan" eszem sikítva rohan jó messzire.
A múltba, a régi emlékekbe hiába szerettél bele, az idõben visszamenni nem tudsz, azóta pedig változtak a körülmények. Hiába mennél vissza hozzás, semmi nem lenne ugyanolyan, hiszen férjed és gyereked van. A férjtõl meg lehet szabadulni, a gyerektõl nem. Nem lenne ugyanolyan az életed, mint mikor kettesben voltatok. Fogalmad sincs, erre a helyzetre hogy reagálna az exed, hogy viselkedne apaként, tehát továbbra is állítom, nem tudod, milyen ember most. Amit tudsz, az a látszat. És te is írtad, arra vágysz, amikor még mûködött. De utána meg nem mûködött. Erre gondolj: nem mûködött. Meg arra, hogy a múltba nem lehet visszamenni.
Nem olyan rég történt velem hasonló.Csak belém úgy hasított belém h összefutottunk az utcán.És beszélgettünk.Õ volt az elsõ az elsõ szerelem az elsõ komoly kapcsolatom.Sok jó emlék került elõ.De mi már 5 éve nem taliztunk.Aztán jött a szöveg h elfogadna a lányommal együtt h szeretné ha én szülnék neki 1 kicsit stb.Pont akkor voltunk a párommal 1 hullám völgy legalján.És persze összezavarodtam.És képzeld el nem volt köztünk semmi.Lehetett volna de amikor megakart csókolni beugrott a párom arca és mondtam nem én õt szeretem.Akkor ott hagytam többé nem keresett én nem keresem.Habár utolsó szó jogán annyit mondott h ha meggondolom magam akár 10 év múlva is nyitva van elöttem az ajtaja.Én pedig kitessékeltem az ajtómon és lezártam lakattal és eldobtam a kulcsot.Többé nem engedem be az életembe.Remélem neked is sikerül.
Ami volt, elmúlt. Ha újra kezdenéd se lenne már ugyanaz. Élj a jelenben és koncentrálj a jövõre. Ha nem megy, fordulj pszichológushoz, mert ez nem egy normális jelenség.
A kérdező hozzászólása: Mi nem normális jelenség? Hogy esetleg nem tud valaki minden emléket kiradírozni, vagy érzelmileg meginog, és akár csak egy pillanatra is beköltözik a szívébe a gondolat vissza kéne fordulni? Ezt fejsd ki, miért is kell egy kergeszerelmesnek picológus?
De neked nem egy pillanatra költözött a szívedbe, hanem elmondásod szerint belezúgtál és rettentõen hiányzik. Nem gondolom, hogy nem normális dolog. Teljesen normális: nem szereted a féjredet és másra vágysz.
...ja és képzeld el ezt másik oldalról. Te mit szólnál ha a férjed az exére vágyna, belezúgna és rettentõen hiányozna neki. Vajon megértõ lennél vele szemben és elhinnéd, hogy téged szeret? ;-)
Mintha magam látnám. Én együtt éltem az elsõ szerelmemmel 7 évig, aztán szakítottunk, mert unalmas lett, illetve én léptem. Nagyon megbántam, megpróbáltuk újra, de nem mûködött, mert meg is sérültünk a kapcsolatban. Az elsõ szerelmem volt, együtt nõttünk fel, együtt tapasztaltuk meg az életet, õ mutatta meg milyen az igazi szeretet, ragaszkodás, soha életemben nem ragaszkodtam ennyire valakihez, soha nem éreztem közel ennyire magam valakihez, ha baja esett, a fájdalom majdnem szétszakította a szívemet, annyira féltettem õt. Olyan volt nekem, mint a testvérem, a legjobb barátom, a szerelmem, a gyerekem, a vérem. Sosem fogom már ezt érezni, azóta voltak kapcsolataim, van egy võlegényem, akit mindennél jobban szeretek, de De még mai napig is ha néha eszembe jut, hogy a régi szerelmemnek baja eshet, a szívem szakad meg, mert elképzelem, hogy az én kis régi szerelmemnek mennyire fájhat és sírni tudnék. Sokszor elérzékenyülök, ha rá gondolok. De soha nem kezdeném vele újra, mert nem lenne értelme. A szívembe zártam, nekem õ a másik felem, akárki akármit gondol, de élem az életem, és azt tudom mondani, hogy egy boldog ember vagyok. Én sosem tudtam a múltat elfelejteni vagy lezárni, de ezzel együtt kell tudni élni, én már megtanultam. Neked is azt kívánom, hogy maradj boldog a házasságodban, és szeressétek egymást, amit nem lehet visszahozni azt nem is kell.
nem lehet hogy a hormonjaid szórakoznak veled a terhesség miatt?
"A régi, évekkel ezelõtti emlékekbe "szerettem" bele újra. Nem egy új exbe. Azokba a szép idõkbe amik mûködtek. ....Úgy, hogy ennyire "belezúgtam" Hát, ezek után kijelented, hogy a férjeddel minden oké? :) Magadnak sem mered bevallani? Ilyen mondatok után, amiket idéztem tõled, nem hiszem, hogy szerelmes vagy még, vagy szereted eléggé a férjedet. Egy nõ nem zúg újra bele valakibe, ha a jelenlegi kapcsolata kielégíti. Ennyi.
Egy utolsó nagy beszélgetéssel a kapcsolatotokról és a szakításról az exedel!
nem biztos h jó ötlet, lehet még rosszabb lesz neki belül, hha az exel találkozna.
Nem kellett volna máshoz férjhez menni, amég nem zártad le teljesen a múltat. Sok mindent már nem tehetsz. Éld a mostani életed, próbálj nem gondolni az exedre. Nekem az ex felejtésben az segített, hogy felvettem vele a kapcsolatot és megláttam, hogy komoly kapcsolata van, barátnõje, akiért bármit megtenne (nem úgy mint anno értem). Bár ez meg kétesélyes, ha nála nem így lesz, hanem mondjuk szingli, akkor meg csak nõ a kísértés... Hát, próbáld meg ezt mérlegelni magadban, ha úgy gondolod, keresd fel, hátha megtalálod benne azokat a tulajdonságokat amiért egykor ott hagytad.
Van egy rossz hírem: Ha az exed hiányzik, akkor a jelenlegi kapcsolatoddal nem oké valami. Sõt! Szerintem soha nem zártad le igazán az exedet. Én akkor gondoltam exekre, vagy leendõ pasikra, mikor már érzelmileg nem voltam a párom mellett. Rés a pajzson. Ahol nincs rés (tehát boldog és teljes a kapcsolat), oda még gondolatban sem fér be harmadik. Ráadásul nálad úgy látszik, nem valami szexuális kíváncsiságféle ez, hanem erõsen érzelmi alapú.
A kérdező hozzászólása: Nem mer találkozni velem. Pedig szerettem volna, úgy elmondani a szakításhoz vezetõ napokat, ahogy akkor nem tudtam volna. Annyira eltávolodtunk, hogy már egy beszélgetés nem segített volna. A férjemmel semmi probléma sincs. Sõt egymás tükörképei, ezt a típust vonzom.
Nem "ítéllek el" inkább próbállak megérteni. Van abban vmi, amit az elsõ ír. Az "ex" egy idõ után álomkép, hogy ez is milyen jó volt vele, meg az is, bezzeg most... De igazság szerint ez az agy nagy játéka, mert rögtön utána csak abba kell belegondolni, hogy miért lett vége...Ja, hogy 2 csajjal is megcsalt, ja, hogy a szülei elõtt letagadott, ja hogy lehúzott 100 ezerre...stb. Megvolt az oka, hogy szakítottatok. Ha a férjed jó ember, becsüld meg, mert szinte biztos, ha visszamennél (elméletben) az exhez vagy pedig új kapcsolatot kezdenél, akkor a (volt) férjed hiánya rádöbbentene, hogy csak gyenge hiszti volt, és igenis szereted....
Az exeddel nem mûködött, azért szakítottatok. Lehet csûrni-csavarni, hogy ez volt, meg az volt, de most másképp lenne - nem, a tény az, hogy nem mûködött. A férjeddel meg mûködik. A férjeddel nyilván kiegyensúlyozottabb a dolog, ergo unalmasabb. A boldogság néha unalmas. Tudomásul kell venni. Az exedet csak a fantáziád szépítette meg. Õ is változott azóta, nem az, aki akkor volt, és mivel nem tartjátok a kapcsolatot, fogalmad sincs, ki õ. Csak kitaláltál neki egy "tökéletes" személyiséget, akibe "beleszerettél" ismét. A valóság azonban nem lenne ilyen szép. Ha a férjeddel nem jó, elõbb-utóbb el fogod hagyni, de akkor sem az exeddel lesz a jövõd, hanem egy 3. férfival, ez szinte biztos.
A kérdező hozzászólása: A régi, évekkel ezelõtti emlékekbe "szerettem" bele újra. Nem egy új exbe. Azokba a szép idõkbe amik mûködtek. Amúgy minden napját eddig pontosan tudom, hogy éli/te. Nem követem, nem figyeltetem, egyszerûen látom. Úgy hozta az élet, hogy gyakran találkozhatnánk, csak eddig nem akartam, most meg nem tudom jó lenne e. Úgy, hogy ennyire "belezúgtam"
Az emlékeket nem kell és nem szabad kitörölni és kiradírozni. A múltad a múltad, alakított olyanná, amilyen most vagy. Ha kitörlöd, az olyan, mintha elvágod a gyökereit egy fának. A múltad hozzád tartozik, együtt kell élni vele, és nem benne. Nem szabad, hogy elhatalmasodjon. Meg kell békélni a múlttal, és tudomásul venni, hogy most a jelenben élsz, és a jövõbe tekintesz.

A szívemre vagy az eszemre hallgassak? Korkülönbség kérdés

9-10 év korkülönbség. régimódi család, többi privátba.

Legjobb válasz: Nemtudom a tortenetet, de sajat tapasztalatbol mondom hogy esz..mindig esz. Az esz egy gondolkodo szerv, a sziv csak erzo.(ami persze nem igaz, ez csak kozhely hogy faj a szivunk) na de a lenyeg h az esz hozza a helyes donteseket

Nemtudom a tortenetet, de sajat tapasztalatbol mondom hogy esz..mindig esz. Az esz egy gondolkodo szerv, a sziv csak erzo.(ami persze nem igaz, ez csak kozhely hogy faj a szivunk) na de a lenyeg h az esz hozza a helyes donteseket
Irj rám és mesélj szerintem tudok segiteni
Nem a kor számít, hanem az, hogy egymásnak teremtett-e kettõtöket a sors, vagy a Jó Isten. (Kinek mi.) A férfiakat általában fitten, fiatalosan tartja fizikailag és szellemileg is a lányuk korabeli feleség. Több ilyen példa fordul elõ a környezetemben. Vannak, akik között 25 év a különbség, azóta már hat gyerekük van. Boldogok.
A kérdező hozzászólása: köszönöm mindenkinek.
Írhatsz nekem is! :)
Na igen, a szívével lát, de az esze dönt, hogy merre néz.
Szerintem pedig a szívedre, mert csak úgy érdemes igazán élni, abból tanulsz. Késõbb csak vádolni fogod magad, hogy nem próbáltad meg, járj utána, tapasztald meg, és ha rosszul is döntöttél, akkor sincs semmi baj. Life goes forward, ahogy a pudingfejek mondanák :) "Jól csak a szívével lát az ember." Antonio de Saint-Exupéry
Eszed legyen, szíved van.
Szívedre! Ha az eszedre hallgatsz akkor késõbb meg is bánhatod!
Nálunk 30 év van:) )
Igazából tökmindegy, csak a saját döntésed legyen, és ne kifogásokat keress. 9-10 év simán belefér.
mindig észre!! N
áthelyezték :(
Ha csak a korkülönbség kérdés, akkor hallgass a szívedre! De ha más is van, pl. az egyik házas, a másik nem (stb.) ez már komoly probléma lehet.

Ha a szívemre hallgatok akkor vele maradok, ha az eszemre akkor tovább lépek? Mit kell tenni ilyenkor?

Legjobb válasz: A szíved tudja, mi az ami jó neked. Az eszed, a múltbéli lereagálásaid, beazonosulásaid, beidegzõdéseid alapján dönt. Ha a szívedre hallgatsz fejlõdhetsz. Ha az eszedre hallgatsz, nem fejlõdsz, csak a megszokott, "biztonságos" utat választod. Ha szívedre hallgatsz, nem a "múlt" leszel, hanem a jelen történéseire regálsz, a múlttól függetlenül. Az, hogy mit teszel, az rajtad áll.

A szíved tudja, mi az ami jó neked. Az eszed, a múltbéli lereagálásaid, beazonosulásaid, beidegzõdéseid alapján dönt. Ha a szívedre hallgatsz fejlõdhetsz. Ha az eszedre hallgatsz, nem fejlõdsz, csak a megszokott, "biztonságos" utat választod. Ha szívedre hallgatsz, nem a "múlt" leszel, hanem a jelen történéseire regálsz, a múlttól függetlenül. Az, hogy mit teszel, az rajtad áll.
bõvebben?
???
A zöldség nem sütemény, a medve nem játék... nagyjából ilyen szintû volt a kérdésed. A kutya ugat kettõspont vaú!
A kérdező hozzászólása: De valai még így is tudott értelmes választ írni! :) Köszönöm

Ha lehet olyan lehetőségem hogy elköltözök a szívemre vagy az eszemre hallgassak?

Legjobb válasz: Ha nagyon más területekre akarsz költözni,akkor az eszedre.Ha nem,akkor a szívedre. Én GYMS megyében élek,és itt kevesebb a munkanélküliek száma,mint lentebb,vagy mondjuk Szilvásvárad-Eger környékén(mondom a környékén). Nos javaslom,hogy költözz oda,ahol találsz munkát.Szóval elõbb keress munkát,s aztán költözz a munkahelyedhez közel. Ha a szívedre hallgatnál mégis,akkor pedig találd ki,hogy hogyan fogsz ott megélni. Ha az anyagi vonzat nem számít,akkor CSAK IS KIZÁRÓLAG A SZÍVEDRE HALLGASS!

Ha nagyon más területekre akarsz költözni, akkor az eszedre.Ha nem, akkor a szívedre. Én GYMS megyében élek, és itt kevesebb a munkanélküliek száma, mint lentebb, vagy mondjuk Szilvásvárad-Eger környékén(mondom a környékén). Nos javaslom, hogy költözz oda, ahol találsz munkát.Szóval elõbb keress munkát, s aztán költözz a munkahelyedhez közel. Ha a szívedre hallgatnál mégis, akkor pedig találd ki, hogy hogyan fogsz ott megélni. Ha az anyagi vonzat nem számít, akkor CSAK IS KIZÁRÓLAG A SZÍVEDRE HALLGASS!
Is. Olyan helyre menj, ahol vannak lehetõségeid is, de jól is érzed magad.
Eszedre, mert a szíved nem fog kaját adni Neked...
Külföldre csak akkor készülj, ha már felkerested - elõzetes idõpont-egyeztetéssel - a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal nemzetközi fõosztályát, bemutatva nekik a jövendõ munkáltatód ajánlatát.
Csakis az eszedre !
Szia az eszedre mindenféleképp hallgass, jól válaszd ki a helyet ahova költöznél.Nézd meg a területet, hogy mire alkalmas a környék is fontos.
Mindíg az eszedre hallgass. Ésszel hozott döntések ritkán rosszak.

Az eszemre vagy a szívemre hallgassak?

Volt ( vagy talán még van ) egy barátom. egy éve vagyunk együtt, de az utóbbi 1 hónapban, rengeteget veszekedtünk, állandóan felidegesítettük egymást. Megismertem még márciusban egy fiút, de nem tulajdonítottam neki különösebb jelent?séget, csak néha beszéltünk. És pont ebbe az utolsó hónapban, beszéltünk egyre többet. Teljesen megkedveltem, nagyon tetszik küls?re, és bels?re is. És mondta hogy nagyon tetszem neki, és akar engem, hogy CSAK az övé legyek. Közben nekem ott van még a másik, akinek mondtam, hogy vége, és hogy nekem mostanában elegem van, nem érzek már szerelmet, és talán mi nem egymásnak vagyunk rendelve. Errefel, teljesen meg?rült, lehordott mindennek, azt mondta hogy szenvedni fogok, mert ? az igazi nekem, senki nem fog szeretni úgy ahogy ?... Teljesen megijedtem, úgy bepöccent. Aztán lenyugtattam, és akkor elkezdi mondani hogy jaj de szeret meg szüksége van rám, ( miután lehordott mindennek) mintha mi sem történt volna. Most mit tegyek? Maradjak vele, mert elvégre ? biztos nekem, vagy pedig próbáljam meg a másikkal, aki ugyan nem biztos, hiszen még csak alakulóban van. A volt barátom után már aligha érzek valamit, ezzel a vitázással meg.. Teljesen összezavarodtam. :( 18/L

Legjobb válasz: Elõször is... mit mond a szíved? és mit mond az eszed?! Mindenféleképpen a szívedre hallgass,az a biztos ,,menedékvár" Akármi is az... arra hallgass... Változtassatok dolgokon,többet beszéljetek a problémáitokról. És éreztessed hogy akkor is szereted ha veszekedtek. Mindig keresd a veszekedésbõl a kiutat... menni fog az..:) Sok sikert

Elõször is... mit mond a szíved? és mit mond az eszed?! Mindenféleképpen a szívedre hallgass, az a biztos , , menedékvár" Akármi is az... arra hallgass... Változtassatok dolgokon, többet beszéljetek a problémáitokról. És éreztessed hogy akkor is szereted ha veszekedtek. Mindig keresd a veszekedésbõl a kiutat... menni fog az..:) Sok sikert
A kérdező hozzászólása: Az eszem azt mondja hogy maradjak a volt barátommal, hiszen õ mindig ott lesz, nem leszek egyedül A szívem pedig, hogy legyek a másikkal, vele sokkal több közös témánk van, hasonlóbb dolgokat szeretünk. És persze vonzódok hozzá, már az elsõ perctõl kezdve, de csak az utóbbi egy hónapban került ez felszínre.
A voltbarátodon ne is gondolkodj, nehogymár olyannal legyél aki mérgében minden sza** mond rád, és te mondtad h sokat vitáztatok?!(ez elég ok) Próbáld meg az "új" gyerekkel, legfeljebb nem jön össze, nagy cucc, fiatal vagy , és még valószínû lesz más is akit az igazinak tartasz majd( de az is lehet hogy az "Új' gyerek az igazi) SEMMIKÉP nem a voltpasid.
az új sráccal gyere össze szerintem. Õ meg érdemel téged a másik nem. Aki képes lehordani mindennek õ nem tisztel nem szeret az már nem szerelem.. a SZíVEDBEN BÍZZ!!
Ha csak azert maradsz vele mert o melletted van...NE TEDD!!! Ez olyan mindha kihasznalnad, vagy szanalombol lennel vele, inkabb magyarazd el neki mi a hlyzet es kesz. csak akkor maradj vele ha meg szereted, es akkor persze a masik fiut hagyad a fenebe.
Ja es ha az ujjal jobb akkor legyel vele, nem erdemli meg a pasid vagy az exed vagy mi az hogy kihasznald, mert nagyon fog neki fajni ha csak dumalsz a masik sraccal, es az is fog fajni nagyon ha megtudja hogy csak szanalombol maradtal vele. (19:30)
Ugyan ez a helyzet, annyira, hogy én vagyok a 3. "új" srác a csaj életében. Szintén nem mûködik a dolog a barátjával. Szerelmet vallotta, elmondtam mindent, hogy mennyire komolyan gondolom...de sztem õ barátként tekint rám... bár hozzá tette, ha nem lenne a barátja, akkor minden más lenne... Én örülnék, ha ez a csaj összejönne velem és otthagyná a pasiját, szal szted hagyd ott:)

A szívem azt súgja, hogy szeretnék egy testvérkét a kislányomnak, de az eszem meg az ellenkezőjét. Mire hallgassak? A szívemre vagy az eszemre?

Szeretnék tesót neki, mert nekem is vannak testvéreim és tudom, hogy milyen jó érzés ez. Viszont anyagi lehet?ségeim nagyon sz?kösek.

Legjobb válasz: Hát ennyibõl elég nehéz megítélni... Én 2 gyerkõc után már mentem volna vissza dolgozni, megvolt a helyem, amikor kopogtatott a harmadik. Akit szerettünk volna, bár gyõzött a józan ész. nem tudtuk, hogy lesz, mégis élünk, ha szûkösen is, de ami kell, az megvan.

Hát ennyibõl elég nehéz megítélni... Én 2 gyerkõc után már mentem volna vissza dolgozni, megvolt a helyem, amikor kopogtatott a harmadik. Akit szerettünk volna, bár gyõzött a józan ész. nem tudtuk, hogy lesz, mégis élünk, ha szûkösen is, de ami kell, az megvan.
A kérdező hozzászólása: Anyukámmal lakunk egy lakásban, mert még albérletre sincs pénzünk. 1 éve mentem vissza dolgozni, hogy valahogy kijöjjünk a kis fizetésbõl. A gyerek még csak 2 éves volt mikor visszaálltam a munkába.
Azon ne emészd magad, hogy a gyerek két éves korában visszamentél dolgozni, szerintem a legtöbben akkor mennek vissza, hiszen gyes-bõl megélni elég nehéz, gyed-bõl sem könnyû, de azért az mégis több. Én a helyedbe nem vágnék bele mégegy baba-projektbe, gondolom anyukád sem örülne neki, hogy mégegy baba lenne ott nála. Amúgy mi is anyukámnál lakunk, és nagyon hálás vagyok, hogy ezt megengedi, de tudom, hogy nem így kéne lennie. Így aztán mégegy babát csak akkor vállalnék, ha már rendezõdik a helyzet, legalább annyira, hogy külön lakunk.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!