Találatok a következő kifejezésre: Az emberi aktivitás miért csak 5-15% (1 db)

Az emberi agyi aktivitás miért csak 5-15% között van? Nem tudunk többet használni?

Vagy ezt csak én hallottam, valójában nem így van?

Legjobb válasz: Ezt már leírtuk itt párszor, nézd vissza. Nem igaz, csak városi legenda. Az agyunk minden részét használjuk (persze nem mind egyszerre).

Ezt már leírtuk itt párszor, nézd vissza. Nem igaz, csak városi legenda. Az agyunk minden részét használjuk (persze nem mind egyszerre).
Nyilván ha edzésben tartjuk az emberi agy is fokozottabb intenzitással képes mûkõdni. Jó példa erre, hogy számtalan idõs ember szellemileg olyan friss, hogy sok fiatalt megszégyenitenek az agyuk mûködésének képességeivel!
Ez csak annyi, hogy az agy sokkal többre lenne képes, ha az ember megerõltetné magát! (szerintem ez olyan, hogy ha nem lenne az ember lusta a környezetébõl származó összes ingert és infot felfogni, akkor eleve kb 100szor annyit tudna meg pl. a többi emberrõl. de sajna senkit sem érdekel annyira egy másik ember, hogy megerõltesse az agyát... :) )
Az (emberi, állati) agy nem olyan, mint egy RAM (memória). Itt kapcsolatok vannak. Ha elvész a fele, akkor EGY IDÕ MÚLVA a maradék sejtek LEHET, hogy új kapcsolatokat építenek ki, így növelik a kapacitást. Tehát az agy tudja növelni a kapacitását, ha szükséges.
A szó klasszikus értelmében tévhit, azonban nem egy élõ példa van rá, hogy az emberi agy több, mint felének elvesztése esetén is képes az agy funkciójában maradni, egyes központok helyettesíteni tudnak más funkciókat, ezáltal "teljes" feladatot lát el az agy. Ebben az értelemben (igaz a 10% igen meredek érték) mondható az, hogy az emberi agykapacitás csak bizonyos hányada van kihasználva, az agy sokkal kapacitívabb, mint amennyit valóban használunk belõle. (Itt nem inaktív részekre gondolok, hanem a terhelhetõségre. Hiszen ha "félagy" képes normális minõségû életvitelt produkálni, akkor a "maradék fél" másra hasznosítható lenne.)
Ez egy régi tévhit, abból indultak ki, hogy az agyban található idegsejteknek egyszerre kb. ekkora hányada kerül ingerelt állapotba. Ettõl a többi is fontos és szükséges, sõt, kell is, csak abban a pillanatban éppen nem csinál semmit. Például a gyermekkori emlékeid nem peregnek folyamatosan a szemed elõtt, de ha rájuk gondolsz, felidézheted õket.
Ha a tudatos gondolkodást nézzük, abban csak a szürkeállomány vesz részt, a fehér nem. Így kijöhet az 5-15%!
Ezt többen úgy értelmezik, hogy a tudásunknak használjuk ennyi százalékát...
ez csak idõ kérdése , ahogy az evolució halad , mert most is halad úgy fejlõdik az emberi agy is minél többet kell tanulnia befogadni évtizedek alatt ez a szám meg fog nõni.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szeretném a biológiában elmélyíteni a tudásom, mit ajánlotok?

Könyvek, folyóiratok, sorozat, magazin, dokumentum filmet. Soroljatok minden mennyiségben :)

5

Lehet e olyan oldatot készíteni amelyben egyidejűleg oldva van?

a kalcium-klorid és ezüst-nitrát
b alumínium-klorid és vas(III)-szulfát
c réz(II)-nitrát és nátrium- karbonát?

a levezeés érdekelne, az hogy hogy tudok rájönni a megoldásra. számolni kell vagy az anagok tulajdonságait tudni ehhez?

1

Segít vki a kémia házimban? ;)

Megkéne nevezni az anyagukat.(az első órám és nem is beszéltünk ilyenekről)
szék:
pohár:
kilincs:
tányér:
villanykapcsoló:
labda:
füzet:
ceruzabél:
nyaklánc:

2

Valaki segítene egy bonyolult valószínűségszámítás feladat megoldásában?

Segítség alatt azt értem, hogy levezetné nekem? Nagyon jól jönne a segítség!

A felé a vonatok 15 percenként indulnak 7:00-tól kezdve, míg B felé 15 percenként indulnak 7:05-től
kezdve.
(a) Ha egy utas 7:00 és 8:00 közötti egyenletes eloszlású időben érkezik az állomásra, majd felszáll arra a
vonatra amelyik hamarabb indul, az esetek hányadrészében megy A felé, és hányadrészében B felé?
(b) És ha az utas 7:10 és 8:10 közötti egyenletes eloszlású időben érkezik az állomásra?

Előre is köszönöm, ha valaki tud segíteni!!

1

Mi a válasz erre? (lent)

Józsi gondol egy számra az 1,2,3 közül az egyikre... Én kérdezhetek tőle 1 db kérdést, Józsi pedig úgy válaszolhat csak h "igen", "nem", "nem tudom", és nekem 1 db kérdésből ki kell találnom h melyik számra gondolt az 1,2,3 valamelyikéből...
Mit kérdezzünk Józsitól?

10

Valaki segítene a kémia házimban?

1.Sárga színű nemesfém.
2.Színtelen,jellegzetes szagú,könnyen párolgó folyadék.
3.Temészetes édesítőszer.
4.Színtelen,jellegzetes szagú folyadék.Hígítva fogyasztható.
5.Szürke,fényes,cseppfolyós fém.
6.Alkoholos oldatát sebek fertőtlenítésére használják.
7.Sárga,szilárd anyag.Égetésével fertőtlenítik a hordókat.
8.Az élethez nélkülözhetetlen gázkeverék.
9.Szürke,nehéz fém.(Ilyen lábon "jár" a nehezen múló idő!)
10.Vörös színű fém.

2

Mit tudtok a tenger-parti szélről?

2

Lehetséges lenne, hogy egy testnek ne legyen árnyéka?

Előállítani nyilván nem tudunk, nem is hinném hogy létezik, csak kíváncsiságból kérdezem, hogy vajon lehetséges lenne-e?

Ugye ha egy testnek nagy a tömege, az meghajlítja a fénysugarakat, a fény terjedési irányát.
Tegyük fel, hogy van egy gömb alakú testünk, aminek elképesztően nagy a tömege. Elé egy, a testnél kicsit szélesebb fényforrást tennénk, mögé egy hatalmas ponyvát. Lehetséges lenne-e, hogy a test tömege a miatt, a fénysugarak terjedési irányát olyannyira elhajlítaná, hogy a mögötte lévő ponyván nem látszódna az árnyéka? Kvázi a testnek egyáltalán nem lenne árnyéka.

7

A nátrium-jodid vizes oldata és a jód benzines oldata milyen fázisban vannak?

homogén,heterogén vagy kolloid?

3

NaOH oldódása a hőmérséklet emelésével nő?

elviekben exoterm az oldódása tehát ha csökkentjük a hőmérsékletet akkor kéne növekednie az oldhatóságnak.

de egy feladatban amiben a KNO3 és a NaOH van összehasonlítva, a feladat megoldása szerint mind a kettőnek nő az oldhatósága a hőmérséklet emelésével

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!