Találatok a következő kifejezésre: Az emberi aktivitás miért csak 5-15% (1 db)

Az emberi agyi aktivitás miért csak 5-15% között van? Nem tudunk többet használni?

Vagy ezt csak én hallottam, valójában nem így van?

Legjobb válasz: Ezt már leírtuk itt párszor, nézd vissza. Nem igaz, csak városi legenda. Az agyunk minden részét használjuk (persze nem mind egyszerre).

Ezt már leírtuk itt párszor, nézd vissza. Nem igaz, csak városi legenda. Az agyunk minden részét használjuk (persze nem mind egyszerre).
Nyilván ha edzésben tartjuk az emberi agy is fokozottabb intenzitással képes mûkõdni. Jó példa erre, hogy számtalan idõs ember szellemileg olyan friss, hogy sok fiatalt megszégyenitenek az agyuk mûködésének képességeivel!
Ez csak annyi, hogy az agy sokkal többre lenne képes, ha az ember megerõltetné magát! (szerintem ez olyan, hogy ha nem lenne az ember lusta a környezetébõl származó összes ingert és infot felfogni, akkor eleve kb 100szor annyit tudna meg pl. a többi emberrõl. de sajna senkit sem érdekel annyira egy másik ember, hogy megerõltesse az agyát... :) )
Az (emberi, állati) agy nem olyan, mint egy RAM (memória). Itt kapcsolatok vannak. Ha elvész a fele, akkor EGY IDÕ MÚLVA a maradék sejtek LEHET, hogy új kapcsolatokat építenek ki, így növelik a kapacitást. Tehát az agy tudja növelni a kapacitását, ha szükséges.
A szó klasszikus értelmében tévhit, azonban nem egy élõ példa van rá, hogy az emberi agy több, mint felének elvesztése esetén is képes az agy funkciójában maradni, egyes központok helyettesíteni tudnak más funkciókat, ezáltal "teljes" feladatot lát el az agy. Ebben az értelemben (igaz a 10% igen meredek érték) mondható az, hogy az emberi agykapacitás csak bizonyos hányada van kihasználva, az agy sokkal kapacitívabb, mint amennyit valóban használunk belõle. (Itt nem inaktív részekre gondolok, hanem a terhelhetõségre. Hiszen ha "félagy" képes normális minõségû életvitelt produkálni, akkor a "maradék fél" másra hasznosítható lenne.)
Ez egy régi tévhit, abból indultak ki, hogy az agyban található idegsejteknek egyszerre kb. ekkora hányada kerül ingerelt állapotba. Ettõl a többi is fontos és szükséges, sõt, kell is, csak abban a pillanatban éppen nem csinál semmit. Például a gyermekkori emlékeid nem peregnek folyamatosan a szemed elõtt, de ha rájuk gondolsz, felidézheted õket.
Ha a tudatos gondolkodást nézzük, abban csak a szürkeállomány vesz részt, a fehér nem. Így kijöhet az 5-15%!
Ezt többen úgy értelmezik, hogy a tudásunknak használjuk ennyi százalékát...
ez csak idõ kérdése , ahogy az evolució halad , mert most is halad úgy fejlõdik az emberi agy is minél többet kell tanulnia befogadni évtizedek alatt ez a szám meg fog nõni.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Valóban a Mariana-árok a Föld legmélyebb pontja?

A neten olvastam, hogy egy hatalmas vízalatti obeliszk szerű dolog található a Csendes-óceánban. Helyszínének koordinátáit is megadták : 32°30'07.74"S 149°52'46.51"W
Megnéztem a Google Earth nevű programmal és tényleg látható. kb 5000 méteres mélységben 3 toronyszerű képződmény, amelyikből a legnagyobb 3 km magas közvetlenül mellettük pedig egy szakadék található, ahol 11 737 méteres mélységet is mutatott a program. Ez igaz vagy esetleg valami hiba lenne?

3

Fél év alatt fel lehet készülni fizika érettségire?

3 évig tanultam fizikát gimiben de csak alapórán mozaikos könyvből tanultunk. Egyedül fel tudnék belőle készülni vagy kellene egy tanár hozzá? Fogorvosira akarok menni és nem tudom eldönteni h kémia vagy fizikát válasszam mert csak a számolás részétől félek nagyon.

8

Fizika - elektromosságtan?

Kaptunk szünetre egy feladatot, állítólag nagyon egyszerű, de valamit biztos túl bonyolítok... És nem jön ki a megoldás (elméletileg a 8,53mm-nek kellene lennie). Itt a feladat: Egy mozgásban lévő elektronra, sebességével egyező irányban, 3000N/C homogén elektromos mező hat. Ha az elektron kezdeti sebessége 3*10^6 m/s, mekkora utat tesz meg a megállásig?

1

Miért van a robbanóanyagoknak feszítő ereje?

2

Ha ugyanannak az elemnek két izotópja alkot egy molekulát, az még elemmolekulának számít, vagy már vegyületnek?

pl. deutérium-trícium molekula az elem, vagy vegyület

1

Hogyis kell kiszámolni a gyorsulást? (képlettel)

6

Valaki segít fizikában?

1.Három összekötött test nyugszik az asztalon. A jobb szélsőt húzni kezdjük 19 N erővel. Mekkora erő hat a jobb szélső és a középső test között, ha a bal szélső test tömege 4.7 kg, a középsőé 4800 g, a jobb szélsőé pedig 1.8 kg? (A kötél nyújthatatlan.)

2.Két összekötött test az asztalon nyugszik. Az asztal széléhez közelebbire vízszintesen kötelet kötünk, majd arra csigán keresztül egy 1.5 kg tömegű testet akasztunk. A rendszer gyorsulása 1.6077 m/s2. Mennyi az asztal széléhez közelebbi test tömege kg-ban, ha az asztalon fekvő másik test tömege 3900 g? (A kötél nyújthatatlan.)

Köszönöm, ha tud valaki segíteni, mert nekem sehogyse akar kijönni:(

8

Miért kell dollár milliárdokat költeni űrkutatásokra?

Csillagokat, bolygókat kutatnak, de minek? Attól, pl. hogy milyen kőzetből van egy bolygó, vagy valaha volt ott esetleg élet, mivel lesz jobb az embereknek, mi változik?
Ennyi pénzből hány éhező lakna jól? Talán éhezők sem lennének...

18

Hol ered a Marcal folyó valójában?

Sokmindent lehet olvasni a neten és könyvekből, de nincs egyértelmű válasz. Néha Bakonyt, máshol Sümeg környékét emlegetnek. Egyáltalán van forrása, vagy nem is érdemes keresni?
Már csak azért is kíváncsi vagyok, mert ez azon kevés folyók egyike, melyek még Magyarországon erednek.

3

A függőleges csőbe egymás után alumíniumhengert és állandó rúdmágnest eresztettek. Melyik tárgy esik hosszabb ideig? Miért?

Normális választ, köszi.

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!