Találatok a következő kifejezésre: Az emberi aktivitás miért (1 db)

Az emberi agyi aktivitás miért csak 5-15% között van? Nem tudunk többet használni?

Vagy ezt csak én hallottam, valójában nem így van?

Legjobb válasz: Ezt már leírtuk itt párszor, nézd vissza. Nem igaz, csak városi legenda. Az agyunk minden részét használjuk (persze nem mind egyszerre).

Ezt már leírtuk itt párszor, nézd vissza. Nem igaz, csak városi legenda. Az agyunk minden részét használjuk (persze nem mind egyszerre).
Nyilván ha edzésben tartjuk az emberi agy is fokozottabb intenzitással képes mûkõdni. Jó példa erre, hogy számtalan idõs ember szellemileg olyan friss, hogy sok fiatalt megszégyenitenek az agyuk mûködésének képességeivel!
Ez csak annyi, hogy az agy sokkal többre lenne képes, ha az ember megerõltetné magát! (szerintem ez olyan, hogy ha nem lenne az ember lusta a környezetébõl származó összes ingert és infot felfogni, akkor eleve kb 100szor annyit tudna meg pl. a többi emberrõl. de sajna senkit sem érdekel annyira egy másik ember, hogy megerõltesse az agyát... :) )
Az (emberi, állati) agy nem olyan, mint egy RAM (memória). Itt kapcsolatok vannak. Ha elvész a fele, akkor EGY IDÕ MÚLVA a maradék sejtek LEHET, hogy új kapcsolatokat építenek ki, így növelik a kapacitást. Tehát az agy tudja növelni a kapacitását, ha szükséges.
A szó klasszikus értelmében tévhit, azonban nem egy élõ példa van rá, hogy az emberi agy több, mint felének elvesztése esetén is képes az agy funkciójában maradni, egyes központok helyettesíteni tudnak más funkciókat, ezáltal "teljes" feladatot lát el az agy. Ebben az értelemben (igaz a 10% igen meredek érték) mondható az, hogy az emberi agykapacitás csak bizonyos hányada van kihasználva, az agy sokkal kapacitívabb, mint amennyit valóban használunk belõle. (Itt nem inaktív részekre gondolok, hanem a terhelhetõségre. Hiszen ha "félagy" képes normális minõségû életvitelt produkálni, akkor a "maradék fél" másra hasznosítható lenne.)
Ez egy régi tévhit, abból indultak ki, hogy az agyban található idegsejteknek egyszerre kb. ekkora hányada kerül ingerelt állapotba. Ettõl a többi is fontos és szükséges, sõt, kell is, csak abban a pillanatban éppen nem csinál semmit. Például a gyermekkori emlékeid nem peregnek folyamatosan a szemed elõtt, de ha rájuk gondolsz, felidézheted õket.
Ha a tudatos gondolkodást nézzük, abban csak a szürkeállomány vesz részt, a fehér nem. Így kijöhet az 5-15%!
Ezt többen úgy értelmezik, hogy a tudásunknak használjuk ennyi százalékát...
ez csak idõ kérdése , ahogy az evolució halad , mert most is halad úgy fejlõdik az emberi agy is minél többet kell tanulnia befogadni évtizedek alatt ez a szám meg fog nõni.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Nincsenek meg valakinek az emelt fizika érettségi kísérleteinek elvégzésének leírása vagy videón, mert az iskolába nincsenek megfelelő eszközök a kísérletezésre?

0

Mozaik kiadó- biológia témazáró füzet 7. osztály, nincs meg valakinek?

Hali!:) 8. osztályos vagyok, és év eleji ismétlőt írunk holnap az egész rendszertanból. Mivel lassan felvételi, nem szeretném ha egy 4-es lerontaná az átlagom, biztosra akarok menni:) Tudom, ez kicsit maximalistaként hangzott:)
Szóval, az ilyen válaszoktól, hogy 'tanulj inkább mert kukás leszel' stb, kíméljetek:D
Előre is köszönöm.

2

Ilyen létezhet v. értelmezhető a matematikai definíciók/szabályok szerint? Ha igen, akkor hogyan lehet értelmezni algebrai szinten (mivel egyenlő)? (kép a linken a leírásban)

http://kepfeltoltes.hu/131008/sum_www.kepfeltoltes.hu_.gif

2

Melyik kell az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapszakon?

-Szentágothai J. - Réthelyi M.: Funkcionális anatómia I-III.
vagy
-Kiss F. - Szentágothai J.: Az ember anatómiájának atlasza I-II.
vagy mindkettő?

0

Műszaki rajz. Ezt hogy kell megrajzolni?

A rajz belső részén egy R110-es és egy R98-as sugarú körökkel határolt majdnem téglalap látható. Ennek sarkai R8-as sugarú kis körökkel vannak lekerekítve. Utóbbi lépésre nem tudok rájönni. Nem értem honnan kell felmérni a R8-as körök középpontját. Tudtok segíteni?

3

Számolási példa, kémia. Annyagmennyiség-koncentráció számítás, segítenél?

Segítenél?
Elég, ha a végeredményeket írjátok le, akkor lehet rájövök, mi nem megy :/
71 cm3 0,95 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-klorid-oldatot 100,0 cm3-re hígítunk. Mennyi lesz az így kapott oldat anyagmennyiség-és tömegkoncentrációja?

2

Hogyan is számolunk reakcióhőt?

Mennyi hő szabadul fel 98 dm3 st. állapotú CO2 gáz elemeiből való képződésekor? Ilyenkor csak n=V/Vm -mel kiszámolom CO2 anyagmennyiségét, és megszorzom a képződéshőjével?

0

Ezt hogy kell megoldani?

x
----- = 0,172
x+100

Ha elcsúszott volna, akkor leírom másféleképpen is:
x törtvonal x+100 egyenlő 0,172

3

Kémia feladat, hogy kell ezt megoldani?

104g/mol moltömegű és 3,12 g szerves anyag égése során 3,36 dm3 CO2 és 3,24 g H2O keletkezeik. Határozd meg a szerves anyag molekulaképletét. Tudva, hogy a szerves anyag szerkezetében csak egyszeres kovalens kötések vannak,írj erre az anyagra egy lehetséges szerkezeti képletet!

1

Mi lehet ez az anyag?

Többször észrevettem, hogy amikor hidegzsíroldóval takarítom a tűzhelyet a sárgás elfolyt folyadék mellett színtelen, takony állagú zselé is kialakul.
Ez az anyag viszont elég masszív. Késsel, körömmel kell lekapargatnom.

Tudtok abban segíteni, hogy ez milyen anyag lehet?
Mivel léphet reakcióba a zsíroldó?

0

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!