Találatok a következő kifejezésre: Az ember magát (661 db)

Szerintetek ebben az esetben változtatnának az emberek magukon?

Nemrégiben megnéztem a Zeitgeist filmeket nem tudom ki mennyire ismeri, de a lényege a filmeknek hogy felhívja az emberek figyelmét a világ gondjaira.

Legjobb válasz: Hát, ez elég utópisztikus elgondolás :) Szerintem rossz emberek mindig is voltak és lesznek is. Ha lenne is ilyen, hogy vagyonközösség a világban, elõbb utóbb véleményem szerint mindig lenne olyan ember/emberek, akik ezt megbontanák és csak maguknak akarnának mindent. Ez az élet, amit te írsz, szerintem nem tudna fenntmaradni :(

Hát, ez elég utópisztikus elgondolás :) Szerintem rossz emberek mindig is voltak és lesznek is. Ha lenne is ilyen, hogy vagyonközösség a világban, elõbb utóbb véleményem szerint mindig lenne olyan ember/emberek, akik ezt megbontanák és csak maguknak akarnának mindent. Ez az élet, amit te írsz, szerintem nem tudna fenntmaradni :(
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az eddigi válaszokat! 1. Igen sajnos jobban belegondolva talán most még nem lenne hosszú életû, de talán az utánunk következõk majd okosabbak lesznek! :) 2. Gondoltam már rá hogy az emberiség hajnalán is ezek a viszonyok voltak, de akkor még nem tudták hogy ennek ilyen következményei lesznek! Valahogy azt remélem hogy ha lenne egy ilyen helyzet akkor az emberiség nem venné fel a "kõkorszak" stílusát. :)
"szerintetek sok ember nem lenne ilyen kihasználó szívtelen stb... ha nem létezne a pénz és a föld minden tulajdona minden emberé lenne?" Az õskorban nem volt pénz, mégis az egyik törzs lazán legyilkolászta a másikat, ha az útjukban volt. Maga a pénz hasznos, hiszen az egyik embernek vannak tyúkjai, a másiknak búzája... nem lenne könnyû a tyúkokat búzára meg cipõre váltani, tehát megjelenne megint valami közvetítõ dolog... szóval megint a pénzhez jutunk. Az meg nem jó, ha minden mindenkié, mert sokan a közöst nem becsülik. Vagy nem óhajtanak vetni, csak aratni.. Akik vetnek, a munkájukért valamit szeretnének kapni is, tehát lekerítenének maguknak egy kis részt.... és megint odajutunk, hogy kinek mi van.
A pénz a gonoszságot megezerszerezi. Örülnék, ha legalább egy közösség lenne valahol, ahol nem használnak pénzt legalább belül.

Mitől olyan biztosak az emberek magukban?

Sokan állítják, hogy bizony ?k egy tökéletes kapcsolatban élnek, egyik sem csalja meg a másikat. Mit?l olyan biztosak ebben, mikor egy olyan kiélezett, kiéhezett világban élünk, mikor az ember még saját magában sem lehet biztos. Vagy éppen csak hiú ábrándokat kergetnek, és a valós dolgokkal még saját meguk sem képesek szembenézni

Legjobb válasz: Az én világom pont attól tökéletes, hogy az ilyesmi kapcsolatokat kizárom belõle, csak a baj van velük, folyton idegeskedni egy másik miatt, kinek kell az? Nem értem az embereket, de ha õk így boldogok, akkor nekem mindegy. (csak hát sokan nem azok, de azért is erõltetik..) Saját magamban teljesen biztos vagyok, szerintem önmagában minden embernek biztosnak kellene lennie.

Az én világom pont attól tökéletes, hogy az ilyesmi kapcsolatokat kizárom belõle, csak a baj van velük, folyton idegeskedni egy másik miatt, kinek kell az? Nem értem az embereket, de ha õk így boldogok, akkor nekem mindegy. (csak hát sokan nem azok, de azért is erõltetik..) Saját magamban teljesen biztos vagyok, szerintem önmagában minden embernek biztosnak kellene lennie.
Nem tudom, konkrétan mire gondolsz, elég általános a kérdésed. Az egészséges hozzáállás, hogy nem feltételezzük partnerünkrõl a hûtlenséget. Ugyanis ezt úgy hívják, bizalmatlanság, és minden emberi kapcsolatot kinyír. Ha az elsõ perctõl kezdve azon gondolkodsz, hogy megcsal, nem jósolok nagy jövõt a kapcsolatnak. Tökéletes kapcsolatban nem él senki. Mindenhol vannak viták, hibák, problémák, de ezek akár közelebb is hozhatják egymáshoz az embereket. Nem csak arra jók, hogy szakításhoz vezessenek. Ha konkrétabb kérdést teszel fel, konkrétabb választ kaphatsz.
Az ember elsõsorban önmagában kell hogy bízzon. Én tudom, hogy nem akarom megcsalni a párom, s a párom sem akar megcsalni engem. Kialakítottunk egy párbeszédet, ami segít kilábalni ha baj van. Nem egyszerû, több éves építkezés eredménye. A párkapcsolatom nem felhõtlen, de jól érzem magam benne. Elsõsorban önmagadban kell, hogy bízz, aztán másban. Én úgy gondolom, hogy ha valaki saját magában kételkedik, akkor az élet sokkal nehezebben halad elõre.
Az egész kulcsa az egymás iránti feltétlen bizalom. Ennyire egyszerû.
Nézd... egészséges kapcsolatot csak egészséges személyiséggel (önbizalommal) lehet kialakítani. Rossz gondolataid 2 dolog miatt lehetnek: 1. nincs önbizalmad - dolgozni kell rajta, különben elõbb-utóbb minden kapcsolatod zátonyra fut 2. van okod kételkedni - ezt elhessegetni viszont felelõtlenség és hiú reménykedés A párkapcsolatra akkor értél meg, ha van annyi ön- és társismereted, hogy el tudod dönteni, melyik esetrõl van szó.
A kérdező hozzászólása: Igen igaz. Kicsit összezavartam a dolgokat, de azért remélem érthetõ vagyok.
Szerintem nem lehet egy életet attól való rettegésben leélni, hogy a párom biztos megcsal. Nekem van annyi ÖNbizalmam, hogy szerethetõ vagyok, bízom magamban, és amíg nem ad okot a kételkedésre, addig a páromban is bízom. Csak így van értelme élni és szeretni. Ez nem ugyanaz, mint pl. hogy valakit már 10-szer megcsalt a párja, mégis az "hiszi", hogy majd megváltozik.
A kérdező hozzászólása: Valóban, a kérdésem csupán csak általánosítás, mivel nincs konkrét esetem, csak néha beugranak ilyen gondolatok az agyamba, amibõl persze nem csinálok problémát, saját magam hibájának tekinte. Így talán lehetetne az is a kérdésem, hogy más is szokott-e így járni, aztán elhesegetni, ezeket a rossz gondolatokat.
Az elso valaszolora nagyon szeretnek hasonlitani. Tudatosan szeretnem kizarni a fuggosegi kapcsolatokat, amik sokszor teszik taccsra az embert. Tudatosan akarom kerulni a szerelmet es effele erzelmeket, mert nem jo az, ha a masik ember hangulata hatarozza meg az en lelkiallapotomat. Elso, ha Te ilyen vagy, gratulalok, szeretnek eljutni oda ahol Te vagy.
attól, hogy nem csalódtak annyit

Osztály találkozora miért viszik az emberek magukkal a párjukat? Ez most divat lett?

Legjobb válasz: Nem most lett divat, hanem már elég régen. A vacsorára lehet vinni nyugodtan. Nálunk most lesz a 25 éves. Az elsõn még senkinek nem volt férje, felesége, tehát nem vitte, a másodikon már igen. A párok jellemzõen nem szokták magukat jól érezni amúgy. A utolsó kettõre ha jól rémlik, már senki nem hozta. :) Mi eléggé összeszokott banda vagyunk, minden éveben bulizunk egyszer, az osztály a 2. családunk, és ezt mindenkinek a párja el is fogadja. Ja, és soha senki nem kérkedésbõl vitte, hanem a buli miatt. Az más kérdés, hogy néhány pár nem érezte jól magát, az az õ baja. :) mi jól éreztük magunkat :D

Nem most lett divat, hanem már elég régen. A vacsorára lehet vinni nyugodtan. Nálunk most lesz a 25 éves. Az elsõn még senkinek nem volt férje, felesége, tehát nem vitte, a másodikon már igen. A párok jellemzõen nem szokták magukat jól érezni amúgy. A utolsó kettõre ha jól rémlik, már senki nem hozta. :) Mi eléggé összeszokott banda vagyunk, minden éveben bulizunk egyszer, az osztály a 2. családunk, és ezt mindenkinek a párja el is fogadja. Ja, és soha senki nem kérkedésbõl vitte, hanem a buli miatt. Az más kérdés, hogy néhány pár nem érezte jól magát, az az õ baja. :) mi jól éreztük magunkat :D
Kérkedni. nem 10 évesek vagytok szerintem hogy pár óra erejéig ne tudjanak elszakadni tõle. Nem tudom mi értelme ezen felül.
Nekünk 1 hónapja volt az elsõ osztálytalálkozónk, és amikor megbeszéltük a szervezést amit 4 en csináltunk akkor írtuk is a meghívó levélbe azt hogy lehetõleg senki ne hozza a párját. Sok olyan osztálytalálkáról hallottam ahol vitték magukkal a párjukat és az nem volt valami jó, szerintem értelmetlen ez a dolog.
Ez azért "fontos" vagy éppen "nem fontos", mert meg akarják mutatni a párjukat, hogy a régi riválisok irigykedjenek. Mások a karrierrel vágnak fel, õk pedig a párjuk mutogatásával :) )) Mégis mirõl szól egy osztálytalálkozó, ha nem arról, hogy ki mennyire vitte az életbe?:) )) de egyébként én sem értek egyet a párunk magunkkal vonszolásával. Ha mástnem mutatok fényképet róla és ennyi (:
Hááát, most lehet én leszek lepontozva, de én a rég nem látott osztálytársak között idegennek érzem magam. Ilyenkor jó ha ott van egy kapaszkodó. Nekem ez lenne az oka, ha egyáltalán tartanánk osztálytalálkozót.
Minek elmenni ha elõre tudom, hogy rosszul fogom érezni magam.
szerintem van aki csak nem akarja megbántani a párját azzal hogy otthon hagyja, mármint vannak olyan emberek akik tapadnak és nem lehet nélkülük elmenni, de remélem ez ritka, én már kifogtam ilyet.
Én nem vinném magammal, nem is mennék el a találkozóra.Van olyan akivel azóta is tartom a kapcsolatot, a többiek meg akkor sem érdekeltek nem , hogy most, én sem õket, felesleges hülyeség ez.
Nálunk nem hozta senki. Egy lány érkezett az egy év körüli gyerekével, mert nem tudta megoldani a felügyeletét, de aranyos kiskölyök volt, nem volt gond vele.
Így van, ahogy 7. írja, viszont ma már tényleg van benne olyan felhang is, hogy "nekem jobb / gazdagabb pasim, csöcsösebb / szõkébb csajom van".
A feleségemmel egymás osztálytalálkozóin rosszul éreznénk magunkat. Ismeretlen pofák közé kerülnénk, és a régi sztorik vagy untatnának, vagy nem értenénk õket. Viccmesélés a bolondokházában. Mindenki minden viccet hallott már, ezért csak annyit mond az egyik bolond: - Huszonegy. Mire a másik: - Hogy lehet egy ilyen jó viccet ilyen rosszul elmondani.
Valamikor, régebben: Ha egy lány férjhez ment, attól kezdve otthon ült, semmi buliba, egyéb helyekre "nem illett" mennie. Legalábbis nem a férje nélkül, mert az esetben biztos, hogy [email protected]álkodni ment. Az öregasszonyok kibeszélésenek megakadályozására vitték magukkal az ilyen helyekre a férjüket, és persze késõbb, a fiúk is vitték magukkal a feleségüket, ez lett a megszokott.
Sajnos vannak olyan emberek, akik a párjuk nélkül mozdulni se tudnak
A kérdező hozzászólása: Nekünk most lesz majd , és fele társaság szeretné vagy lehet, hogy hozza is a párját. Én evvel nem értek egyet .A párod nem volt ott x évig az osztályban mint te , és igy szerintem nem is igazán tudna hozzá szolni a dolgokhoz.Eszembe nem jutna, hogy elmenjek a párom osztály találkozojára.
Ha valaki azért viszi a párját, hogy ne érezze magát egyedül, akkor eleve el se menjen. A párjával otthon is tud lenni, viszont egy osztálytalálkozón a régi osztálytársakkal lenne illendõ kommunikálni, nem pedig a pároddal.

Miért a körülményeken múlnak manapság a párkapcsolatok? Miért nem irányíthatja az ember maga az életét?

Gondolok itt munkahely, lakás, egyéb problémákra

Legjobb válasz: Ezek az akadályok régen is megvoltak. Csak akkor az emberek (legtöbbször a nõk) hajlandóak voltak lemondani dolgokról a közös jövõ kedvéért. Most viszont valahogy önzõek lettek az emberek.

Ezek az akadályok régen is megvoltak. Csak akkor az emberek (legtöbbször a nõk) hajlandóak voltak lemondani dolgokról a közös jövõ kedvéért. Most viszont valahogy önzõek lettek az emberek.
egyetértek... mindenki a sajátmagát tartja szem elött és azt h mi a jó magának!!!:(
Ez mindig is így volt. Sajnos manapság nagyon sok minden múlik az anyagiakon, azon, hogy van-e lakásotok, vagy albérletrõl albérletre vándoroltok. Nagyon szomorú dolog, de azért van egy elõnye is ennek. Ha anyagiak terén mindketten felelõsségteljesek vagytok, gondolok itt arra, hogy egymást támogatjátok olyan mértékben, ahogy azt a lehetõségetek engedi, az kifejezi azt, hogy Ti tényleg összetartoztok, a párkapcsolatotok nemcsak egy üres lufi. Én úgy hiszem, hogy a szerelem nagyon fontos dolog, és biztosan jól tud mûködni egy kapcsolat akkor is, ha nincs lakás, csak albérlet, vagyha nem egy túl jól fizetõ állásban vagy. Persze most nem a létminimumra gondolok, mert az talán mindenkit felörölne. Ha jó a párkapcsolatotok, akkor a kevésbõl is sokminden kihozható, de ehhez mindkettõtöknek tenni kell valamit azon kívül is, hogy kedvesek, megértõek stb. vagytok egymás irányába. Le kell mondani dolgokról, hogy elõbb utóbb saját lakáshoz jussatok, ha nincs munkahely neki kell állni keresni, mert elõbb utóbb a másik nem fogja tudni húzni az igát egyedül. Szóval arra próbálok kilyukadni, hogy nagyon sok külsõ probléma merülhet fel, de az is nagyon fontos, hogy Ti hogyan álltok hozzá a problémához.
Az én barátommal már 5 hónapja vagyok eggyütt és sok olyan akadály van ami közénk áll.Messze lakunk egymástól, egy csaj zaklat minket, mindenáron azt akarja hogy szakítsunk, .nagyon szeretem õ is nagyon szeret.Dehát oldjuk a problémákat. :) Ha igazán szeretitek egymász semmisem álhat közétek!

Van ott olyan aki éjszaka szokott dolgozni vagy dolgozott? Ha igen hogy viselitek? Az éjszakai munka nem vágja tönkre az egészséget és az ember magán életét?

Legjobb válasz: Most gyesen vagyok ugyan, de mikor dolgoztam, jobban szerettem az éjszakai munkát, mert nem okoz gondot, ha fenn kell maradnom akár egész éjjel. (Non-stopban voltam álladó éjjeles.) De ha fel kell kelnem hajnalban, bármilyen korán is feküdtem le, végem van. Volt olyan is, hogy nappal nem tudtam aludni, de semmi bajom nem volt, ha 1-1 napokat kihagytam. Jó, kicsit álmos voltam, de nem vészes. Inkább nem alszom, mint felkeljek. Volt olyan is, hogy utazásnál, költözésnél, kihagytam a éjjeli pihenõt, jobbnak láttam fennmaradni, mert korán kellett volna kelni, és inkább összecsomagoltam, vagy filmet néztem, vagy olvastam, vagy bármi, csak ne keljen korán kelni. A magánéleted szervezheted, az egészségnek szerintem nem árt. Persze azért nem kell kínozni magad, ha éjjel dolgozol, nappal pihend ki magad, mert kell a szervezetednek. A váltott mûszak meg valóban rosszabb, mint ha simán felcseréled a nappalt az éjszakával.

Tudod, a legtöbb munka hosszú távon árt az egészségnek. Aki ül, annak a háta lesz kész, a combján elnyomódnak az erek. Aki áll, annak a lábai mennek tönkre. Aki a monitor elõtt ül, annak a szeme lesz kész és lehetne sorolni. Végül is, mondhatnánk azt is, hosszú távon a munka nem tesz jót az egészségnek. vannak un bagoly és vannak a pacsirta emberek. A baglyok éjszak élnek igazán. Nem szeretnek hajnalban kelni sem. Nekik jobban is fekszik az éjszakai munka. A pacsirták már kora este elalszanak. Hajnalban már élik az életüket. Nekik viszont szenvedés az éjszakai munka.
Most gyesen vagyok ugyan, de mikor dolgoztam, jobban szerettem az éjszakai munkát, mert nem okoz gondot, ha fenn kell maradnom akár egész éjjel. (Non-stopban voltam álladó éjjeles.) De ha fel kell kelnem hajnalban, bármilyen korán is feküdtem le, végem van. Volt olyan is, hogy nappal nem tudtam aludni, de semmi bajom nem volt, ha 1-1 napokat kihagytam. Jó, kicsit álmos voltam, de nem vészes. Inkább nem alszom, mint felkeljek. Volt olyan is, hogy utazásnál, költözésnél, kihagytam a éjjeli pihenõt, jobbnak láttam fennmaradni, mert korán kellett volna kelni, és inkább összecsomagoltam, vagy filmet néztem, vagy olvastam, vagy bármi, csak ne keljen korán kelni. A magánéleted szervezheted, az egészségnek szerintem nem árt. Persze azért nem kell kínozni magad, ha éjjel dolgozol, nappal pihend ki magad, mert kell a szervezetednek. A váltott mûszak meg valóban rosszabb, mint ha simán felcseréled a nappalt az éjszakával.
6+2 igazából, nem?
Ha 6 nap, az azt jelenti, hogy nem váltott mûszak? Csak éjszaka? Az még mindig jobb, mint a váltott. Így hozzá lehet szokni, csak át kell állni. :)
Nálunk anyukám váltott mûszakban dolgozik. Ez azt jelenti, hogy két napot nappal, két pihenõ, két éjszaka (ezek 12 órás mûszakok egyébként). Ez már olyan 5-6 éve van így. Az egészségét látszólag nem viselte meg, annyi, h gyakrabban fáradt, és ezáltal ideges, illetve mikor éjszakáról hazajön nappal nehezebben tud úgy aludni, hogy az pihentetõ is legyen (fény, zajok miatt). A magánéletet pedig hozzá lehet ehhez igazítani. Nyilván szabad hétvégéi ritkán vannak, de pl. ügyeket intézni kényelmesebben lehet. Írtad, hogy te csak éjszaka fogsz dolgozni, szerintem erre rááll a szervezeted egy idõ után.
Az egészségnek kevésbé ártalmas, mint a váltott müszak, mert itt be tud állni egy rendszerre a szervezet, ott meg állandóan át kell állnia. A magánéletet meg meg lehet szervezni, csak akarat kérdése.
Én dolgoztam váltott mûszakban, hol nappal, hol éjszaka 12 órát. Én jól bírtam, de hosszútávon egészségtelen, rengeteg cikk van róla a neten, hogy miért. Keress rá, tanulságos! Egyáltalán nem ajánlom, de hát ugye valamibõl enni kell..
Én 24 órás mûszakban dolgozom.Van, hogy egész éjjel vezetek.Már közel 10 éve csinálom.Mikor haza megyek hulla vagyok és senki ne szóljon hozzám.Szegény páromat cseszegetem ilyenkor.Ennyi idõ után sem tudtam megszokni az éjszakázást.Én a korán fekszem, korán kelek tipushoz tartozom.Nekem egy szenvedés, de a pénz miatt csinálom.
A kérdező hozzászólása: heti 6 napot
A kérdező hozzászólása: csak éjjel dolgoznék..este 6-tól éjjel 4-ig..
Hát, a diákévek alatt még elment az éjszakai maszek, de családos emberként tuti nem fogok rávetemedni, mert akkor a magánélet nem kérdés, hogy tönkremehet (aludni kell, tehát hiába a szervezkedés, éjjel meló, nappal több pihi a nagyobb megterhelés miatt, nem nagyon jut másra idõ) Ezt is csak a kényszer hozta, hogy sulit fizessek, de amint találsz normális munkahelyet, leszoksz róla :) Szerencsére már nincs ilyen gondom, és tényleg könnyebb így az élet, de gondolom a kérdés nem azért született, mert sok választási lehetõség akadna, ha nincs gyereked, akkor inkább most vállald el, mint késõbb, amikor a családdal kellene tölteni az estéket

Mért van az, hogy ezen az oldalon a legkisebb probléma miatt is nagyon sokat rögtön a szakítást javasolják? Ezek az emberek maguk sem küzdenek meg a kapcsolataikért, vagy csak könnyű neten át ezt javasolni?

Legjobb válasz: Háát ez azért van,mert a legtöbb ember az itt magányos kérlek szépen...és ha úgy látják az lenne a legjobb,akkor persze azt fogják irni...nem azzal van a baj,hogy õk mit irnak,hanem a kérdezõkkel,hogy a magánéleti problémáikat nem tudják egyedül megoldani :) Õk csak véleményt irnak! Miért kell fikázni ezért õket? :)

Háát ez azért van, mert a legtöbb ember az itt magányos kérlek szépen...és ha úgy látják az lenne a legjobb, akkor persze azt fogják irni...nem azzal van a baj, hogy õk mit irnak, hanem a kérdezõkkel, hogy a magánéleti problémáikat nem tudják egyedül megoldani :) Õk csak véleményt irnak! Miért kell fikázni ezért õket? :)
mindenki olyan választ ad amit jónak lát. mivel konkrétumot nem írtál én hozok egy általános példát. van egy inkább otthonülõs átlagos lány és egy bulizós "életmûvész". a lány leírja, hogy ez meg ez a baja van, hogy a barátjának fontosabb a buli. nekem errõl a helyzetrõl az a véleményem, hogy nem illenek össze, láttam már ilyet százat, a vége úgyis szakítás lesz. és akkor jön a másik átlagos példa, hogy néha elcsattan egy-két pofon... esetleg szimplán nem törõdik a nõvel a férfi... stb...
szerintem meg az ilyen problémákat nem ide kellene írogatni, mert akik olvassák nem ismeri az adott feleket.így általában nem tudnak megfelelõ választ adni, vagy épp jönnek a bunkózások satöbbi.nem hinném h egy teljesen kívülálló tudná megoldani valaki szerelemi életét.
Sokan úgy vannak párkapcsolatban, hogy az egyik, vagy mind két fél szenved.Pl sokat veszekednek, esetleg meg is csalja az egyik fél a másikat.A szenvedõ alany megbocsájt persze.stb...És mégis próbálnak együtt maradni.Minek?Mi értelme van? Csak mert pl régóta együtt vannak?És?Ez rossz kifogás. Ha valami már nem megy, nem kell erõltetni.Tovább kell lépni.
Dögöljön meg a szomszédé is!
EMO sok világát éljük jó hogy szenvednek :D tudod ez az az érzés hogyha nekem nem lehet akkor neked se:D

Budapest Bank személyes készpénzfelvételnél, mit kell az embernek magával vinnie? Ha mondjuk x összeget szeretnék kivenni?

(Nem ATM-ből!)

Legjobb válasz: Tudnod kell a számlaszámot. Ha a te neveden van a számla, vagy a tulajdonos a banknál meghatalmazást adott neked, akkor felvehetsz pénzt, csak a személyes irataid vidd magaddal (személyi igazolvány, lakcímkártya).

Tudnod kell a számlaszámot. Ha a te neveden van a számla, vagy a tulajdonos a banknál meghatalmazást adott neked, akkor felvehetsz pénzt, csak a személyes irataid vidd magaddal (személyi igazolvány, lakcímkártya).
Személyi igazolvány+lakcímkártya. Meg nagyobb összegeknél ez nem tudom mennyi) elõzetesen be kell jelentened, hogy elõ tudják készíteni.

Egy faluban mit tud az ember magával kezdeni?

Se munka, se szórakozás, se semmi! Mit lehet ott csinálni?

Legjobb válasz: Ha ott élsz, azért ha mást nem ház körüli munkát találsz magadnak, némi apró-jószág, és kiskert ad valami elfoglaltságot. Szórakozás alatt mit értel? Mert kocskma, vendéglõ vagy valami étterem ott is van, ha zenés-táncos szórakozó-helyek nincsenek is, de nyugodtan szervezhetsz a haverokkal, barátnõkkel, volt osztálytársakkal u.n. házibulit. A Tv-számítógép-internet pedig ugyanaz, mintha nagyvárosban, vagy éppen Pesten élnél. Azt már meg sem merem említeni, hogy ha leveszel egy könyvet a polcról, ugyanazok a betûk vannak benne, mint annak a könyvnek egy másik város, másik polcán levõ példányában. :)))) Ha ott élsz, meg ne próbáld az elsõ válaszoló által írottakat, mert elõbb-utóbb a falu összefog (most hiába néz ki úgy, hogy mindenki-mindenkivel haragban van), szóval összefognak és olyan laposra vernek, hogy a tehén-trágya emeletes palacsinta lesz hozzád képest.

Ha ott élsz, azért ha mást nem ház körüli munkát találsz magadnak, némi apró-jószág, és kiskert ad valami elfoglaltságot. Szórakozás alatt mit értel? Mert kocskma, vendéglõ vagy valami étterem ott is van, ha zenés-táncos szórakozó-helyek nincsenek is, de nyugodtan szervezhetsz a haverokkal, barátnõkkel, volt osztálytársakkal u.n. házibulit. A Tv-számítógép-internet pedig ugyanaz, mintha nagyvárosban, vagy éppen Pesten élnél. Azt már meg sem merem említeni, hogy ha leveszel egy könyvet a polcról, ugyanazok a betûk vannak benne, mint annak a könyvnek egy másik város, másik polcán levõ példányában. :) ))) Ha ott élsz, meg ne próbáld az elsõ válaszoló által írottakat, mert elõbb-utóbb a falu összefog (most hiába néz ki úgy, hogy mindenki-mindenkivel haragban van), szóval összefognak és olyan laposra vernek, hogy a tehén-trágya emeletes palacsinta lesz hozzád képest.
Falun elmehetsz a tájba, és egy csomó állattal megismerkedhetsz... amikkel a városban nem. Simogathatsz pár napos bocit is, segíthetsz tehenet fejni, és ha találsz egy kedves bácsit, felülhetsz a lóhátra és lovagolhatsz. És a társasági dolgok pedig mind csak kreativitás kérdései... Persze biztos vannak olyan városias fiatalok, akiknek az ottani játékok már cikinek számítanak... na õk tényleg sírnának az unalomtól. Pedig ott is lehet ám szórakozni, a gyerek pedig sokkal többet dolgoznak a ház körül emellett!
1-es vagány vagy. :DDD Ezt így kell. Csapj oda nekik.
1. vagyok: Na, látom mégsem vagyok olyan rossz ember, ha így tetszik másoknak is amit mûvelek:) Most egy fokkal tisztábbnak érzem a lelkiismeretemet:)
Utolsó hozzászóló.Iregyellek, vajon hol laksz, valszeg v.melyik sváb vagy dunántúli faluban?Hogy más vidék falujában nem töltöttél legalább 1 hetet az tuti!Talán laknál Heves, Nógrád, Borsod megyékben, bárhol itt "Ázsiában" akkor mondhatnál ilyen jó véleményt.
Utolsónak milyen igaza van!
A mai falu vagy kisváros, annak aki nyugalmat szeretne nem ideális hely.Reggel ordibálnak a gyerekek iskolába menet, a szomszéd korán indulna a munkába, túráztatja a kocsit vagy traktort.Valaki hol itt-hol ott bömbölteti a 50w-os mélnyomót. Este kirajzonak a rajkók-minden faluban van sok-kiabálás, trágár beszéd.Kocsmazárás után-éjfélig-részegek ordibálása.Ez a falusi idil ma!Unatkozni nem fogsz az biztos.
Én falun élek, de minél elõbb menekülök innen. 21 éves vagyok, 30 kilométerre a falumtól melózok minden nap 10 vagy 12 órában és hétvégén meg húzom az igát. Virágoskert, veteményeskert, fóliasátor (ezekben locsolás minden este 1 óra meló után, plusz hétvégi gyomtalanítás, kapálás), gyümölcsöskert (fûnyírás minden második héten egész nap), méhészet, mert ugye vannak azok is és alig van buszom, idõm, energiám, ha haverokkal akarok találkozni, kocsmázni, bulizni. A tököm televan már az itteni élettel, városban bemegyek melóba és karbantartom a lakást (takarítok minden hétvégén meg mosok, de ez falun is megvan a temérdek kinti munka mellett is), ha nem akarok fõzni/sütni, elmegyek valami gyorskajáldába v rendelek pizzát és kész. Mérföldekkel jobb az élet a városban, ezért is lesem a sok ideköltözõ majmot, hogy lejönnek ide kínlódani, amikor a városban minden hétvégén buli és lehet szopatni az alkesz meg belõtt csajokat...
Hát, most a bográcsozás, a grillezés és persze a szalonnasütés szezonja nyiladozik, tehát a nap egy jó része rögtön buli. Munka van, attól nem kell félni, csak legyen kaja belõle. Tulajdonképpen a bogrács is inkább a csodásan csökkentett gázár miatt kerül elõ napi rendszerességgel. De ez nem elég ok a szomorúságra, fõleg ha az asszony is napi rendszerességgel tud még egy jó darab idõt vidámmá varázsolni egy-egy megszokott folyású napon. És ha a szõlõ is jól termett...
Meg a sváb falvakban vannak normális kocsmák, ahol nem verekednek meg nem kötekednek. Haverokkal a szórakozás része az állításodnak meg van cáfolva. Mi le szoktuk ugrani néha esténként biliárdozni (meg/és/vagy sörözni) egy jót.
Sokat biciklizek, imádok biciklizni, tehát evidens, hogy ahogy száraz az idõ (szóval a napokban nem igazán), felpattanok a drótcsacsimra, és kimegyek a határba, "földesútra" bicózni. Nekem ez szórakozás:) Mindig látok nyuszikat meg õzikéket, vannak kedvenc helyeim is. Vagy olvasok. Sokat. Vagy kockulok. Vagy filmezek. Azért már nem olyan a falu sem, hogy amíg világos vagy, kinn gürizel, aztán gyertyafénynél már csak a falat bámulhatod.
Én itt Pilisborosjenõn pl elmegyek sétálni a faluba, és fényképezek. Gyüjtöm a fotókat a portfóliómba. természetfotózás, modell, stb. Persze ez egy sajátos és változó hobbi. De egy hegyvidékes faluban túrázni, biciglizni simán lehet. Ha van egy kis kerted, akkor kertitó és/vagy zöldségültetvény... Én simán lekötöm magamat itt kint a faluban. Én nem ismerek itt olyan sok embert. Ez azért relatív egy nagy falu. De el lehet ütni az idõt.
Kedves 1-es! És ha nem visszajáró lennél, hanem ott élnél még ma is, akkor is ugyanezt tennéd? Azért szerintem egészen más dolog vissza-visszajárni a volt szülõhelyedre, vagy más dolog nap mint nap ott élni. Mert szerintem a kérdezõ ez utóbbiak közé tartozik.
Elsõ téged nagyon bírlak
Élvezni a természetet. Nekünk van falun házunk, csak nyaralónak, de ha felmegyek, élvezem a nyugalmat, a csendet, elmegyek nagyokat kirándulni, futni, biciklizni, hegyet mászni. Jó kint tenni-venni a kertben, a ház körül stb.
Fotózás, horgászat, biciglizés, túrák, ha olyan a falu, vendéglõbe beülsz, múzeum.Buli.: házibuli, disco, kocsma. Faluba valamikor jobbak a bulik mint valamelyik városba :) Tehát sok minden van! :)

Adhat az ember magának beöntést bármiféle speciális segédeszköz nélkül úgy, hogy ne ártson vele magának? Hogyan?

Legjobb válasz: A meleg barátom elmesélte hogy ö ugy szokta,hogy beáll a fürdökádba,és levehetö a zuhanyrózsa feje...innetöl már kitalálod. :)

A meleg barátom elmesélte hogy ö ugy szokta, hogy beáll a fürdökádba, és levehetö a zuhanyrózsa feje...innetöl már kitalálod. :)
Szia! Azt már célszerû a wc-n ülve. Vársz pár percet, úgy hatásos lesz.
Hát ö ugy mondta hogy a kádba...de nem is tudom...tereltem a témát, annyira nem voltam kiváncsi rá. =)
Az elsõt-másodikat a wc-n a harmadikat már lehet a fürdõkádba. Célszerû 3X, !4X szer elvégezni.
Ha óvatosan csinálod, ne lehet gond. Amúgy a gyógyszertárakban elvileg lehet kapni beöntõlabdát, azzal a legegyszerûbb.
Azért ezt a módszert erre használatos segédeszköz nélkül csak nagyon óvatosan, ugyanis megsérülhet a végbél fala, repedés keletkezhet rajta, azt a fájdalmat pedig senkinek sem kívánom.
A kérdező hozzászólása: A kórházban, ahol szülök, nincs beöntés, illetve semmi ami helyettesíti. Gondoltam otthon elõtte biztos ami biztos, megcsinálom. Csak hát semmi tapasztalatom ezen a téren. :-)
A kérdező hozzászólása: Tehát akkor ezt lehet szabályozni, hogy mikor engedem ki, és tudok várni pár percet?
A kérdező hozzászólása: És a kádban folyatja ki is a vizet?
Persze, adhat! Sõt, ott ahol nemcsak hogy hódít a self-enmema divatja, de még mindennapossá is válhat egy rászokás kapcsán, még sokkal nyíltabban kezelik mindenféle fórumokon e témát. Tapasztalatok cseréje mellett ajánlják egymásnak a résztvevõk az egyes eszközöket is. Általánosan bevett vélemény ott, hogy a beöntés nem káros, sõt inkább hasznos. Mi több, örömforrás! Van azonban néhány intelem, amiben sokan a beöntõk is megegyeznek. Amibõl a teljesség igénye nélkül ide is fölróvok: - Csak olyan anyagot helyezzünk a végbélbe, amit a szánkba is betennénk! Pl.: Nem tartom épeszû dolognak a mosószeres beöntést. (Lásd: Fekete Angyal...) - Csak olyan hõmérsékletû, olyan nyomással helyezzünk anyagot a végbélbe, amivel a szánkban is elbírunk. (30 - 38oC; 0 - 12kPa azaz max. 120vízoszlop centiméter; Figyelem a vízközmû hálózat, tehát a zuhany ennél kb. 10-szer nagyobb nyomású!) - Súlyos abúzus, azaz rászokás alakulhat ki! Következmény, hogy a székelési reflexek totál leépülhetnek, az ürítkezésben résztvevõ izomcsoportok elsatnyulhatnak, s képtelen lesz a normál, természetes kakilásra. - A végbél kb. 12-18cm hosszú, és nyíló átmérõje sem több 3-5, 5cm-nél. Extrém méretek, éles tárgyak súlyos sérüléseket okozhatnak. A végbélnek a nyálkahártyája, a hüvelyével ellentétben nem termel annyi önsíkosító nedvet, tehát nem árt semleges krémet, kenõlcsöt alkalmazni. Ezt a lövetcsõ választásánál, felhelyezésénél mindenképp figyelembe kell venni. - Ne vigyük túlzásba a töltekezést! Mondjunk le a világbajnoki címrõl. Fél-egy liternyi folyadék beöntése már meghozza a kívánt eredményt. - Az ürítést legkésõbb a beöntést követõ fél órán belül végezzük el, mert a vastagbélhám nagyon hatékonyan fölszívja a beöntött folyadékot, amit a vese pisi formájában kiválaszt. Ugyanakkor a széklet hatványozottan föltapad a vastagbélfal alsó szakaszára, beül a vastagbél bugyraiba. ([email protected])

Különcként mit kezdjen az ember magával?

Introvertált típus vagyok, nincs egy ember sem, aki teljesen ismerne. Ha valaki közelebb akar kerülni hozzám, azt ellököm magamtól. Egyedül egy olyan embert ismerek csak, aki hasonló beállítottságú, mint én, de ő a saját nememből való. Szeretek egyedül lenni, beletemetkezni a rajzba, a fotózásba vagy éppen egy könyvbe, a zenébe vagy a naplómba, ésatöbbi. Más zenei ízlés, más világnézet, más a gondolkodás is. Mindenkiben saját magam keresem, ezért nem érdekelnek az emberek, mert még nem volt szerencsém egy csendesebb, visszahúzódóbb egyénnel megismerkedni. Nem azért tettem fel a kérdést, mert itt akarom megtalálni, inkább az érdekelne, hogy aki hasonló helyzetben volt, hogy alakultak a dolgai, hol és miként talált rá a szerelem?

Legjobb válasz: nem akarlak elkeseríteni de ahogy telik az idõ csak rosszabb lesz

nem akarlak elkeseríteni de ahogy telik az idõ csak rosszabb lesz
1-esnek igaza van. Nekem is egyre rosszabb lett, míg végül baromira elkeseredett lettem hosszú távon és végül depressziós. A mélypont eltartott úgy fél évig. Lassan már összeszedem magam úgy érzem, nagyon nehezen ismerkedem amúgy de mégiscsak szükségem van emberi kapcsolatokra, ami jelenleg elég kevés és nem is túl mélyek. Ezen próbálok változtatni amennyire csak tudok.
én talán még ennél "rosszabb" is vagyok. szerintem nem a szerelemtõl kéne várni a csodát. meg úgy semmitõl se... nekem sokat segített Papaji, Sri Ramana Maharshi, Adyashanti, E. Tolle, meg a magyar A.J.Christian. Nem abban, hogy extrovertált legyek, vagy nagy társasági arc vagy bármi ilyen... Ha gondolod nézz utána kik õk, olvass tõlük, nézz videókat... Amiket itt írtam, nem ennek a csoportnak a témakörébe tartozik, de remélem, hogy ez nem nagy vétek. :)
összehozott a sors valakivel, aki hasonlít rám, és teljesen megért... mellette meg tudok nyílni teljesen. nem különcként kezel, hanem különlegesként. megfelelõ ember kérdése. 21l
Egész életemben így éltem, 3 barátom volt ugyan, de soha nem éreztem azt, hogy jó velük, nem is tartott egyik kapcsolat sem sokáig. Eljutottam oda, hogy szeretem a saját társaságomat, szeretek egyedül lenni, és nem szenvedek tõle, hanem felszabadít, mert az lehetek aki akarok. Ahogy elnézem, ha találnál olyat aki megfelel az igényeidnek, azt is ellöknéd magadtól, mert a hozzánk hasonló szeret szenvedni és kicsit gyávák is vagyunk, nem szivesen adjuk fel magunkat senkiért sem.
Én is hasonló vagyok. Csak én készítettem egy közkedvelt álarcot amit mutatok az emberek felé mert szerintem esélytelen, hogy megértsenek vagy meg se adom az esélyt 1 barátom van de az fix õ ismer rajta kívül talán 1-2 ember sejt valamit de õk is messze vannak. Se nekem se neki nincs párja nehéz találni olyan nõt aki értelmes és nem csak a sablonkapcsolotat szertné hanem elmélyülni egymás gondolatvilágába mûvészetébe vagy csak élvezni egymás személyiségét minden hibájával együtt. Nem adom fel a reményt, hogy egyszer megtalálom a nekem való nõt akivel teljesen megértjük egymást...
Én is pont így voltam. Aztán megismertem egy hasonló lányt.. de sajnos túl messze voltunk egymástól és csak mégmesszebb kerültünk. Szóval azóta csak úgy vagyok. 1-2 barátom ismer valamennyire. Biztos, hogy van még olyan ember, mint az a lány csak keresnünk kell(ene) egymást. De az a helyzet, hogy én most nem keresek. A csalódástól félek, vagy nem is tudom... fel kell készülnöm rá.
a szerelem az csak úgy jön magától felesleges keresni a helyedben inkább attól félnék, hogy nem jön össze majd vele
Sajnos én sem tudom a választ. Ha párt keresel, akkor erre kell valahol nyitnod. Hobbik? Tanfolyamok? Ilyesmi.
Én még regényt se olvasok, és a zene is csak úgy érdekel, hogy benyomom, mialatt Farmville-zek vagy itt olvasgatok, vagy ha nem vagyok lusta hangulatban, az érdeklõdési köreimrõl olvasok cikkeket. Esetleg futásnál is megy a zene, de akkor is elgondolkozom közben. Én is introvertált vagyok, de mondták már azt is, hogy extrovertált. Odamegyek emberekhez, és dumálok hozzájuk, közvetlen vagyok. De nagyon megválogatom, kikkel. Én is olyan embert keresek, mint én, mert elegem van abból, hogy elemeznek, meg akarnak változtatni, diagnózisokat állítanak fel rólam, sajnálnak, hogy ilyen vagyok stb... Olyan embert még nem találtam, aki valóban olyasmi, mint én, így egyrészt látnám, hogy mégse vagyok különc, másrészt lenne valaki, aki nem akar megváltoztatni és nem jósolja meg, hogy depis leszek és sz*r életem lesz. Engem sajnos kb. mindenki ismer. Az a gond, hogy félek, hogy mi lesz, ha menet közben derül ki, hogy másról, máshogy gondolkozom, más az értékrendem, mint az elfogadott. Ezért rögtön elmondom. Ez nagy hiba, de nem tudom megállni. Nagyon jól elvagyok egyedül. Mondjuk így nyáron 5 nap társaság után kell 3-4 nap, amikor egyedül vagyok, futok, úszok, interneten olvasgatok, fotózni megyek, rejtvényezek és közben az érdeklõdési köreimmel kapcsolatban gondolkozom. Valahogy nem érzem jól magam az "össznépi rendezvényeken", a bulikban, koncerteken, kocsmában, szórakozóhelyeken. Sokszor próbáltam már megfogalmazni, hogy miért, és nem ment. Az se biztos, hogy gát van bennem. Egyedül a cigit vetem meg, inni én is szoktam, nem is mindig annyira mértékkel :D, a vizipipát is szeretem és hangulatosnak tartom. Mégis, az olyan társaságban vagyok csak el, ahol az emberek fele iszik, õk is keveset, senki se cigizik... Viszont ezek a társaságok zártak, alig lehet új embert megismerni. Amiatt, hogy furcsa is a zenei, filmes és regényes ízlésem, meg alig olvasok, filmezek egyáltalán, még kevesebbnek érzem magam. Kevert is vagyok... Pl. mondták, hogy extrovertált, és bizonyos szempontokból igen, pl. azért is öntöm ki itt a szívemet szerintem. Ugyanakkor elvagyok egyedül 4, akár 5 napon át, végig elfoglalom magam, nem hiányzik a társaság... Szóval a szerelem nem tudom, hol fog rámtalálni. :D Eddig aki legalább abban hasonló, hogy szintúgy különc, az ronda konkrétan. Aki helyes, az laza, fiatalos, "átlagos". 21/L

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!