Találatok a következő kifejezésre: Az első hét (997 db)

Az első hetek nálatok hogyan teltek?

Gondolok itt arra, hogy mennyiszer szopizott a babátok, mennyit tudtatok ill. hogyan pihenni,mikorra rendez?dött a szoptatás ill. a tej mennyisége?Mit tettetek meg azért, hogy a szotatás m?ködjön?

Legjobb válasz: Szia, nálunk az elsõ pár hét a legnagyobb, legteljesebb nyugalomban zajlott le. Mindenhol azt olvastam, hogy milyen nehéz az elsõ 6 hét, milyen fáradtak a szülõk, milyen nehéz kiismerni a sírásokat, stb stb. No, ehhez képest, mi az elsõ pillanatban összehangolódtunk a babámmal. Már a kórházban megmondták neki, hogy ennek a babának bejött az élet :) Nekem beindult gyönyörûen a tejem, a babám nagyon szépen tudott egybõl szopizni, és nagyon szépen hízott is. Az elsõ hónapban 1600 gr-ot hízott! 6 hetesen már átaludta az éjszakát. Nappal, amikor ébren is volt, csak csendben nézelõdött, sosem sírt. Néha napok teltek el sírás nélkül. Nappal 2-3 óránként evett. Nekem olyan sok tejem volt, pedig nem tettem érte semmit, hogy kellett fejnem is. A lefejt tejet elraktam, ha esetleg megbetegednék és nem tudnék szoptatni, oda tudjam adni a babámnak. Aztán fél év után ki kellett dobnom az összeset, le se merem írni, mennyit :( Csak annyit mondok, hogy sírtam, amikor öntögettem kifele a lejárt anyatejet. A babám nagyon sokat aludt az elsõ hónapban napközben is, így én éjjel is tudtam sokat aludni, és nappal is. Rengeteget aludtam az elején. A babám kb 8-10 perc alatt elintézte a szopizást, így éjjel kb fel sem ébredtem rá. Szóval a babámmal nekem nem volt semmi gondom, mintha mindig ezt csináltam volna. Teljes magabiztosság és nyugalom és szerelem uralkodott nálunk. (Bár írhatom jelen idõben is, 9 hónapos a babám, még mindig bejön neki az élet) :D Nekem azzal volt a bajom egyedül az elején, hogy állandóan ide akart járni minden nagyszülõ, meg egyéb rokon, és engem õk nagyon zavartak. A két nagymama kb ide akartak költözni. Mindekit kitiltottam, hogy legyen elég heti 1 alkalom nekik, ne járjanak ide állandóan. Erre voltak megsértõdések, de mivel az unokájukról volt szó, hamar megbékéltek. A másik gondom az volt, hogy mindenki koszos kézzel akarta taperolni a babámat, el kellett küldeni mindig mindenkit kezet mosni elõtte. Ebbõl is voltak sértõdések, de engem ez sem érdekelt. Visszatérve még a szoptatásra, nekem olyan sok tejem volt, hogy 3 hónapos volt a babám, mire beállt a tejtermelés, addigra hagyhattam abba a teljes fejést. Mindig csak annyit fejtem, hogy megkönnyebbüljek. A babám annyira nyugodt, és annyira "szülõbarát", hogy ezt egyszer én még vissza fogom kapni, tuti a kistestvére többemberes baba lesz, de nem baj az se :) Jó babázást kívánok neked!

Szia, nálunk az elsõ pár hét a legnagyobb, legteljesebb nyugalomban zajlott le. Mindenhol azt olvastam, hogy milyen nehéz az elsõ 6 hét, milyen fáradtak a szülõk, milyen nehéz kiismerni a sírásokat, stb stb. No, ehhez képest, mi az elsõ pillanatban összehangolódtunk a babámmal. Már a kórházban megmondták neki, hogy ennek a babának bejött az élet :) Nekem beindult gyönyörûen a tejem, a babám nagyon szépen tudott egybõl szopizni, és nagyon szépen hízott is. Az elsõ hónapban 1600 gr-ot hízott! 6 hetesen már átaludta az éjszakát. Nappal, amikor ébren is volt, csak csendben nézelõdött, sosem sírt. Néha napok teltek el sírás nélkül. Nappal 2-3 óránként evett. Nekem olyan sok tejem volt, pedig nem tettem érte semmit, hogy kellett fejnem is. A lefejt tejet elraktam, ha esetleg megbetegednék és nem tudnék szoptatni, oda tudjam adni a babámnak. Aztán fél év után ki kellett dobnom az összeset, le se merem írni, mennyit :( Csak annyit mondok, hogy sírtam, amikor öntögettem kifele a lejárt anyatejet. A babám nagyon sokat aludt az elsõ hónapban napközben is, így én éjjel is tudtam sokat aludni, és nappal is. Rengeteget aludtam az elején. A babám kb 8-10 perc alatt elintézte a szopizást, így éjjel kb fel sem ébredtem rá. Szóval a babámmal nekem nem volt semmi gondom, mintha mindig ezt csináltam volna. Teljes magabiztosság és nyugalom és szerelem uralkodott nálunk. (Bár írhatom jelen idõben is, 9 hónapos a babám, még mindig bejön neki az élet) :D Nekem azzal volt a bajom egyedül az elején, hogy állandóan ide akart járni minden nagyszülõ, meg egyéb rokon, és engem õk nagyon zavartak. A két nagymama kb ide akartak költözni. Mindekit kitiltottam, hogy legyen elég heti 1 alkalom nekik, ne járjanak ide állandóan. Erre voltak megsértõdések, de mivel az unokájukról volt szó, hamar megbékéltek. A másik gondom az volt, hogy mindenki koszos kézzel akarta taperolni a babámat, el kellett küldeni mindig mindenkit kezet mosni elõtte. Ebbõl is voltak sértõdések, de engem ez sem érdekelt. Visszatérve még a szoptatásra, nekem olyan sok tejem volt, hogy 3 hónapos volt a babám, mire beállt a tejtermelés, addigra hagyhattam abba a teljes fejést. Mindig csak annyit fejtem, hogy megkönnyebbüljek. A babám annyira nyugodt, és annyira "szülõbarát", hogy ezt egyszer én még vissza fogom kapni, tuti a kistestvére többemberes baba lesz, de nem baj az se :) Jó babázást kívánok neked!

Az első hétben két tabit nem vettem be, otthon maradt és nem tudtam érte menni. A másodikat pótoltam, és azóta rendesen szedem. Második hét végén volt szex. Lehet ebből probléma? Egyébként 7 éve szedek fogamzásgátlót, 4 hónapja váltottam ujra.

Legjobb válasz: Kiegészítõ védekezést alkalmaztatok? Mert ha nem, akkor bizony lehet probléma, ha nem szeretnél babát. Az elsõ hétben és az utolsó hét végén a legveszélyesebb tabit kihagyni. Ha az elsõ hétben hagyod ki, akkor arra a ciklusra nem tud kialakulni rendesen a védettség, ha az utolsó hét végén marad le, akkor meg a következõ ciklusra nem lett védettség. Szóval ebben a ciklusban most már mindenképpen használj kiegészítõ védekezést, és reménykedj, hogy nem lesz gond. Elég régóta szeded, de fene tudja, hogyan reagál a szervezeted a tabi kimaradására, fõleg, hogy most egy másikat használsz. Szóval ha a kövi vérzésed nem jön, vagy gyenge, akkor azonnal tesztelj.

Kiegészítõ védekezést alkalmaztatok? Mert ha nem, akkor bizony lehet probléma, ha nem szeretnél babát. Az elsõ hétben és az utolsó hét végén a legveszélyesebb tabit kihagyni. Ha az elsõ hétben hagyod ki, akkor arra a ciklusra nem tud kialakulni rendesen a védettség, ha az utolsó hét végén marad le, akkor meg a következõ ciklusra nem lett védettség. Szóval ebben a ciklusban most már mindenképpen használj kiegészítõ védekezést, és reménykedj, hogy nem lesz gond. Elég régóta szeded, de fene tudja, hogyan reagál a szervezeted a tabi kimaradására, fõleg, hogy most egy másikat használsz. Szóval ha a kövi vérzésed nem jön, vagy gyenge, akkor azonnal tesztelj.
A kérdező hozzászólása: volt már ilyen máskor is, és akkor nem volt probléma. hát igen elég régóta szedem, én is ebben bízom. és a tájékoztató egyébként azt mondja, hogy az soakkl veszéjesebb ha a szex után nem veszem be. ezt mondju knem értem
A kérdező hozzászólása: azért írtam hogy 4 hónapja váltottam, mert általában egy idõ után én ugy tudom hosszászokik a szervezet, és lehet hogy használ annyira. váltanom kellett, mert az elõzõ nagyon erõs volt.

7 hetes a kislányom és én nem szoptatok, csak az első héten szoptattam. Becsomósodott a mellem és az egész olyan nagyon fájdalmas és kényelmetlen volt. Miért nem fogadják el az emberek ha valaki a tápszer mellett dönt?

Legjobb válasz: Szerintem az volt a gond neked, hogy nem kaptal jo tanacsot, nem segitett neked senki az elejen, hogy megoldodjon a problemad a fajdalmas, kenyelmetlen szoptatas miatt. Nekem is becsomosodott a mellem az elso heten, mert tul sok tejem volt es a babam meg nem tudta kiuriteni, kiszivni az egeszet. 2 hetig nem fejtem, mert azt a tanacsot kaptam egy vedodotol, hogy az elso 2-3 hetben nem szabad fejni. Begyulladt a mellem, rohadtul fajt, csomos volt, es 40 fokos lazam volt, antibiotikumot kellett szednem. Vegul, jott egy nagyon kedves, es szakmailag hozzaerto vedono, aki segitett kifejni a tejet, kimasszirozni a csomot, megmutatta, hogy hogyan kell kulonbozo tartasokban szoptatni a babat es megtanitotta nekem, hogy mit kell csinalni egy kovetkezo mellgyulladas eseten. Utana is fajt meg a szoptatas par napig, de renduletlenul szoptattam, mert tudtam, hogy a babamnak ez a legjobb, amit megadhatok. Szoval nem gond az, hogy a tapszer mellett dontottel, en csak azt sajnalom, hogy nem kaptal segitseget, ami megkonnyitette volna a szoptatast az elejen.

Szerintem az volt a gond neked, hogy nem kaptal jo tanacsot, nem segitett neked senki az elejen, hogy megoldodjon a problemad a fajdalmas, kenyelmetlen szoptatas miatt. Nekem is becsomosodott a mellem az elso heten, mert tul sok tejem volt es a babam meg nem tudta kiuriteni, kiszivni az egeszet. 2 hetig nem fejtem, mert azt a tanacsot kaptam egy vedodotol, hogy az elso 2-3 hetben nem szabad fejni. Begyulladt a mellem, rohadtul fajt, csomos volt, es 40 fokos lazam volt, antibiotikumot kellett szednem. Vegul, jott egy nagyon kedves, es szakmailag hozzaerto vedono, aki segitett kifejni a tejet, kimasszirozni a csomot, megmutatta, hogy hogyan kell kulonbozo tartasokban szoptatni a babat es megtanitotta nekem, hogy mit kell csinalni egy kovetkezo mellgyulladas eseten. Utana is fajt meg a szoptatas par napig, de renduletlenul szoptattam, mert tudtam, hogy a babamnak ez a legjobb, amit megadhatok. Szoval nem gond az, hogy a tapszer mellett dontottel, en csak azt sajnalom, hogy nem kaptal segitseget, ami megkonnyitette volna a szoptatast az elejen.
Mert az anyatej a legjobb és ez nem "kányelmetlenség stb" kérdése, a fájdalom elmúlik. Ez az egyik legjobb doldog, amit megadhatsz a gyerekednek és még pénzbe sem kerül.
Teljesen igazad van! Ha te úgy döntesz, hogy nem szoptatsz bármi miatta akkor nem szoptatsz, senkinek a véleményével ne foglalkozz! Az én "minta anya vagyok mert szoptatok" idõ már lejárt, anyaság nem csak ebbõl áll! Én nem szoptattam de mindkét gyerekem egyetemre járattam és egyedül felneveltem úgy, hogy 3 munkahelyem volt, mert kellett a pénz. Mindkét gyerekem egészséges felnõtt lett, soha nem voltak betegek!
Mert a babának az anyatej sokkal jobb.
Szia! Az én lányom is hét hetes :) Én sem szoptatok, nem is tudtam, mert a kislány csak sírt, és nem volt hajlandó még bekapni sem a cicit. Már a kórházban sem tudtak segíteni (4-5 szoptatós nõvérke is próbálkozott, nagyon rendesek voltak). Bár én fejem azóta is és csak anyatejet kap. Én nem ítélem el azokat az anyákat, akik a tápszer mellett döntenek, ha oka van a dolognak, és nem csak a kényelem az!!!! Én is szinte csak tápszert kaptam, mert anyu nem hogy nem tudott szoptatni, de csak pár hetet tudott fejni, és elment a teje. Nem vagyok allergiás, beteges stb. Ne foglalkozz az emberekkel, csak magatokkal.....ettõl még ugyanúgy szeretheted a kicsikédet, mint más! Jó babázást :)
Sajnos neked nem segített senki, ezért jártál így. Én ugyanígy voltam, de volt segítségem, így 9 hónapig szoptattam. És azért nehéz ezt elfogadni, mert csak kis türelem kellett volna és a gyereked anyatejen nõhetett volna fel, ami egészségügyileg az egész további életére kihat. Megérte volna az áldozatot...
Megbántad?vagy miért érdekel más véleménye, hiszen valószínûleg eddig sem érdekelt ki mit mond ha így döntöttél!Nem nagyon kampányolnak az 1 hetes szoptatásért.
A tápszerkészítés pont hogy nem kényelmes szerintem, kavargatni, méricskélni, melegíteni kell!Az anyatej ilyen picike babánál azért lenne fontos mert erõsíti az immunrendszerét, és megvédi sok betegségtõl, segít neki hogy megerõsödjön, gyarapodjon.Ha ezeket is mérlegelted, természetesen TE döntesz csak lehet késöbb megbánod!
A kérdező hozzászólása: Nem bántam meg, a babám egészséges és kiegyensúlyozott. A tápszerkészítés nem kényelmetlen. Írta valaki, hogy macerás! Szoba hõmérsékletû babavíz, bele 4 kanál tápszer, összerázom és etetek! Ez olyan macerás?? A szoptatás után még fél órát fejtem és akkor is csak 15 ml jött ki. Nem bánom, hogy nem szoptatok, ez az én döntésem és a kérdést csak kíváncsiságból írtam ki.
A kérdező hozzászólása: Sokan próbáltak segíteni, de nem tudtunk többet lefejni és én a végén azt mondtam, hogy jó akkor itt vége. Nem szoptatok mindenáron! Ez a gyerek így is felnõ , ahogy én is felnõttem úgy , hogy anyám 1 percig nem tudott szoptatni! Nem remegek be miatta, ez van!

Akinek 2-2.5 éven belül volt két császára, mioyen volt a felépülés a másodikból? Hogy bírtál foglalkozni az első hetekben a két éveseddel?

Ugyanott vágtak? Hamarabb begyógyult mint az első?

Legjobb válasz: 2év három hónap a korkülönbség.Bár az elsõt is nagyon pozitívan éltem meg(elõtte nagy méh-mûtét,felkelés minden ugyanaz,csak baba nélkül)mégis a másodikra már valamiféle "rutinnal" tudtam készülni,és kevésbé féltem is(:D ez aznapra már nem mondható el!)de tényleg,hisz az ismeretlen érzésektõl rosszabb félni.Nem ugyanott vágnak,pár milliméterrel arrébb ,de csak egy szép vonal marad természetesen,mert a heget kimetszik(az nem is tudna szépen gyógyulni).Ugyanolyan gyorsan gyógyult minden,a kicsit tökéletesen el tudtam látni(az elsõnél is),a nagyot viszont egy pár hétig nem emelgettem,szépen elmondtam hogy másszon fel az ölembe,vagy lekuporodtam hozzá a szõnyegre.Hazajövésünk után egy hétig még szabin volt apa is,utána már felvettük a ritmust!A kicsi és a nagy is jól viselte a megváltozott helyzetet,nem volt semmi probléma.Én talán még jobban is gazdálkodtam az idõmmel,mint annak idején eggyel! :) Természetesen volt egy egy komikus,vagy tragikomikus napunk is idõnként. :D

2év három hónap a korkülönbség.Bár az elsõt is nagyon pozitívan éltem meg(elõtte nagy méh-mûtét, felkelés minden ugyanaz, csak baba nélkül)mégis a másodikra már valamiféle "rutinnal" tudtam készülni, és kevésbé féltem is(:D ez aznapra már nem mondható el!)de tényleg, hisz az ismeretlen érzésektõl rosszabb félni.Nem ugyanott vágnak, pár milliméterrel arrébb , de csak egy szép vonal marad természetesen, mert a heget kimetszik(az nem is tudna szépen gyógyulni).Ugyanolyan gyorsan gyógyult minden, a kicsit tökéletesen el tudtam látni(az elsõnél is), a nagyot viszont egy pár hétig nem emelgettem, szépen elmondtam hogy másszon fel az ölembe, vagy lekuporodtam hozzá a szõnyegre.Hazajövésünk után egy hétig még szabin volt apa is, utána már felvettük a ritmust!A kicsi és a nagy is jól viselte a megváltozott helyzetet, nem volt semmi probléma.Én talán még jobban is gazdálkodtam az idõmmel, mint annak idején eggyel! :) Természetesen volt egy egy komikus, vagy tragikomikus napunk is idõnként. :D
szia. 19honap van a 2 szulésem kozott. Engem ugyanott vágtak. sokkal szebb lett mint az elozo hegem . Énis ettol féltem mint te , hogy mi lessz velem az elso hetekbe, de felesleges volt aggodnom...pedig segitségem is csak az elso 4rnap volt miután hazajottem a korházbol. Ma pont 2 hete szuletett meg a 2. kislányom. az elso császárom valami szornyu volt . 2honapig csak lábadoztam utánna. fájt mindenem , meg élni sem volt kedvem...csak vánszorogtam mint egy 80éves. Most meg ...remekul vagyok .Senki meg nem mondaná , hogy két hete szultem. elso felallas rémes volt, de utánna mintha semmi nemlett volna...A hegem szinte nem is fájt, jo egy nagyon kicsit, de panaszra sem mélto :) olyan volt mintha lett volna egy kis izomlázom. eltelt két hét és nem is érzem ...szoval 2.határozzottan jobb volt mint az 1. császármetszés .Elso után komolyan elgondolkoztam , hogy merjek e még szulni :) Nekem szerencsám van mondjuk eddig .A kicsi eszik alszik . A nagy segit mindenbe a maga modján :D foz, sopor , szoval amig én a házi munkát csinélom , o is lefoglalja magat. mikor szoptatok , akkor nezun k mesát a you tubon , vagy verseket mondok neki , mert azt imádja, vagy olvasunk , konyvet nézegetunk. nekem egyáltalán nem olyan nehéz mint amire számitottam.

2, 5 éves kislányom pénteken volt 1 hete, hogy náthás. Hőemelkedése volt az első héten, az már nincs, de folyamatosan termelődik a váladék az orrában. Ennyi ideig eltarthat a nátha?

Fluimart fújunk, orrot szívunk, nasivin orrsprayt fújunk 2 napja, luuf balzsamot használunk, fenistil cseppeket adunk, cebiont, rhinatiol kanalasat a köhögésre, de úgy veszem észre, hogy a h?emelkedés elmaradása mellett inkább stagnálunk. Szörny?ek az éjszakák f?leg. Arra lennék kíváncsi, hogy ez természetes, hogy ennyi ideig eltart egy ilyen nátha? Azt tudni kell, hogy el?tte 2 héttel kezdtük a bölcsit. A doki javasolta, ha nem múlik, szedjünk antibiotikumot, de én ezt er?snek érzem, mivel mégcsak h?emelkedése sincs. Azt is javasolták már, hogy mutassuk meg fül-orr-gégésznek.

Legjobb válasz: Kislányom is pont 2 héttel a bölcsikezdés után produkálta ezeket a tüneteket. LÁzasan hoztam haza, másnap délután már nem volt. Viszont az orrváladék, mint a NIagara, és köhögött. Az elsõ 3 éjszaka borzasztó volt, reggelre (bocsánat) oda volt száradva a cucc az orrára....Doki ezeket írta fel: calcimusc, fenistil, nasivin. Én is próbáltam a Sinupretet, de mintah jobban felerõsítette volna, így abbahagytuk. A Stodal ezúttal nem segített. 1 hét után visszamentünk (már jócskán csökkentek a tünetek, de az orra még folyt), doki azt mondta vissza lehet menni bölcsibe. A köhögés továbbra is megvan. Napi többször porszívózd az orrát, igyon sok folyadékot. Én is erõsnek tartom az antibiotikumot.

Kislányom is pont 2 héttel a bölcsikezdés után produkálta ezeket a tüneteket. LÁzasan hoztam haza, másnap délután már nem volt. Viszont az orrváladék, mint a NIagara, és köhögött. Az elsõ 3 éjszaka borzasztó volt, reggelre (bocsánat) oda volt száradva a cucc az orrára....Doki ezeket írta fel: calcimusc, fenistil, nasivin. Én is próbáltam a Sinupretet, de mintah jobban felerõsítette volna, így abbahagytuk. A Stodal ezúttal nem segített. 1 hét után visszamentünk (már jócskán csökkentek a tünetek, de az orra még folyt), doki azt mondta vissza lehet menni bölcsibe. A köhögés továbbra is megvan. Napi többször porszívózd az orrát, igyon sok folyadékot. Én is erõsnek tartom az antibiotikumot.
A vírusos nátha 2 hétig is eltarthat.Sinupret csepp vagy Oscillococcinum, kalcium (1/4 pezsgõtabletta vagy Kalci Kid), szellõztetés, párologtatás, Cebion csepp, Fenistil csak allergia esetén kell, sok folyadék(nálunk ilyenkor megy a mézes hársfa-citromfû tea), sok gyümölcs-zöldség és sok sok kitartás!:)
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszod. Akkor ezek szerint eltarthat. Az ügyeletes doki is azt mondta, hogy õ inkább vírusra gyanakszik, függetlenül attól, hogy csak hõemelkedésig jutottunk. A fenistilt 2 orvos mondta, úgyhogy biztosan jó erre is, tudom, hogy egyébként allergiára szokták adni, de az ügyeletes doki pont ezt javasolta, hogy ha a többit nem is tudjuk beadni, de ezt mindenképp, szóval biztosan hatnia kell rá.
a teljes hónapra tervezett munka......helytt írj N-et: az elsõ mondat például így néz ki omoren leírva: 0, 25*N + 35
A kérdező hozzászólása: Köszönöm :)

Az első hetekben a heti 100 g súlygyarapodás megfelelő?

És a nagy súllyal született babák tényleg lassabban híznak?

Legjobb válasz: Tényleg. Én is tapasztalom a 4,2 kilóval született fiamnál. A heti 100 g az csak 1 hét mérése? Mert lehet a jövõ héten 300 g lesz és azt visszaosztva már heti 200 g. Na csak azt akarom ezzel, hogy ne 1 hetet önmagában nézz, hanem több hetet átlagolj.

Tényleg. Én is tapasztalom a 4, 2 kilóval született fiamnál. A heti 100 g az csak 1 hét mérése? Mert lehet a jövõ héten 300 g lesz és azt visszaosztva már heti 200 g. Na csak azt akarom ezzel, hogy ne 1 hetet önmagában nézz, hanem több hetet átlagolj.
Én csak az ellentettjét tudom mondani, az én kislányom 2760 grammal született (átlag a 3, 2 kg), és egy hónapos korára 4 kg-os lett, azóta már lassabban gyarapszik. A kórházban ezt mondták nekem, hogy a kisebb súlyú utol akarja érni magát (míg a nagyobb súlyúak általában kevesebbet esznek), és ez így is lett a mi esetünkben. Kérdésedre a válasz, szerintem kielégítõ. Mi táposak vagyunk, és mindenki azt mondja könnyû túletetni... hát ez ránk sajnos nem igaz. Õ nagyon sokszor nem eszi (már) meg az "elõírt" mennyiséget. Szóval én azt mondom, ha egészséges a babád, akkor tudja mennyit szeretne enni. Szép estét, ma 8 hetes kislány anyukája!

Emlékszel még a babáddal az első hetekre? Elmeséled milyen volt?

legemlékezetesebb pillanatok? sokat sírt? vagy keveset?

Legjobb válasz: Az elsõ pár hét zombis volt.Nehéz volt nekem átállni a napirendre, a 3 óránként etetésre,ezáltal a kialvatlansághoz hozzászokni.Jó hogy hajnalban is felkelt enni amit meg is ivott 5perc alatt/tápszer/ viszont 1,5 óra volt mire visszaaludt,igy kb 1,5 órát tudtam aludni a következõ etetésig és ez egész nap igy ment.Amúgy sokan mondták hogy szerencsém van hogy ilyen nyugodt babám van,de én ezt akkor nem nagyon érztem.Szóval az a kimondott anyaság érzése, amikor már átéléssel tudtam gyönyörködni a babámban az csak pár hét múlva alakult ki bennem.Viszont azóta eltelt 2 év,és ha tehetném újra kezdeném:)

Elsõ este mikor elaludt rám tört a szorongás, hogy Úristen most mi lesz, itt egy emberke, egy új élet akire nekem kell vigyáznom. Megijedtem, kár volt! Engem már a kórházban ijesztegettek, hogy innentõl vége az életemnek, hogy most meg fogok halni a fáradságtól stb, de nem ez volt hangja nem volt , csak evett és aludt, utána jöttek azzal, hogy várjál majd késõbb! Most 6 hónapos és nekem az a legnagyobb problémám az, hogy unatkozom! Tudom, hogy ez hihetetlen de így van, nagyon jó baba. Nincs szorongás, nincs stressz, élvezzük egymás társaságát és boldogok vagyunk! Kívánom nektek is ugyanezt!
Az elsõ pár hét zombis volt.Nehéz volt nekem átállni a napirendre, a 3 óránként etetésre, ezáltal a kialvatlansághoz hozzászokni.Jó hogy hajnalban is felkelt enni amit meg is ivott 5perc alatt/tápszer/ viszont 1, 5 óra volt mire visszaaludt, igy kb 1, 5 órát tudtam aludni a következõ etetésig és ez egész nap igy ment.Amúgy sokan mondták hogy szerencsém van hogy ilyen nyugodt babám van, de én ezt akkor nem nagyon érztem.Szóval az a kimondott anyaság érzése, amikor már átéléssel tudtam gyönyörködni a babámban az csak pár hét múlva alakult ki bennem.Viszont azóta eltelt 2 év, és ha tehetném újra kezdeném:)
szerencsés vagy!én babóm 5hetes lesz, és az elsõ két hét síralmas volt, nem volt tejem, anyósom beleugatott mindenbe, nem aludtam soha éjjel.Most már kezdenénk beállni a 3-4óránkénti evésre, de most jött a hasfájás, ami tényleg azt jelenti, hogy 2óra amíg visszaalszik, aztán kezdõdik elõrõl.Mindenki azt mondja az elsõ 3hónap nehéz.Én már alig várom, hogy babóm vidám, mosolygós játszó baba legyen nekem.Türelem rengeteg türelem kell hozzá!:)
Az elsõ pár hét nálunk nagyon nyugodt volt. Kivéve a fürdetést. Ott is igazából az öltöztetés volt a gond, mert annyira sírt a kislányom, hogy nem értettem mi baja lehet. Õ az elsõ gyerekem és nekem kevés volt az a magyarázat, hogy "így szoktak a gyerekek", persze ennél többet én sem tudtam tenni, mint hogy elfogadjam. Az elsõ 2 hétben keveset sírt (és most már vicces), de azon is aggódtam, hogy miért nem sír, mikor a többiektõl mást hallok. Aztán utólag bepótolta. Sokszor néztem én is, hogy tényleg Õ az aki a hasamban volt és milyen hihetetlen, hogy van egy gyerekem, aki innentõl kezdve állandó lesz az életemben. Úgy éreztem soha nem voltam még ilyen boldog. Éjszaka sokszor mentem nézegetni, hogy megvan-e még, jól alszik-e stb., pedig 2 óránként kelt enni. Nem gyõztem betelni vele. Most már 7 hós, de még mindig van, hogy csak nézem és azt gondolom milyen szép, és örülök, hogy van...
én kb egy hónapig csak fejtem, szoptattam, ringattam, pelust cseréltem, mostam... olyan voltam mint egy zombi. aztán jött a hasfájós korszak. le se tudtam tenni, hordozókendõ ránõtt a hátamra:) a gyerekkel a kezemben bõgtem hajnali kettõkor az ágy szélén ülve, mert õ még nem aludt el én meg már nem is emlékeztem milyen aludni. a férjem meg nem értette, hová lett a boldog kismama. de amint elmúlt a hasfájás, nõtt a babám, kezdett mosolyogni, kommunikálni, sokkal könnyebb lett, és már rutinosan mennek a dolgok, ami az elején olyan macerás volt, pl fürdetés! már 6 hónapos és a család szeme fénye az én kis kincsem, és tudom, hogy legközelebb már sokkal könnyebb lesz, tapasztaltabb leszek én is. neked milyen volt? vagy elõtte állsz még?:)
Nem volt különösebben sírós a fiam az elsõ hetekben, és a hasfájás is csak késõbb jött (de az sem volt vészes). Talán furcsán hangzik, de engem a gyors gyarapodása (hízása) aggasztott. 3100-el született és 4 hetesen 4600 volt. Olyan hirtelen jelentek meg a kis hurkák és lett pufi a pofija, hogy úgy éreztem, Õ nem ugyanaz a baba, mint akit a kórházból hazahoztam. Depis voltam. Egyrészt amiatt, hogy kövér gyerek lesz, mert én biztos nem jól, jókor, és annyiszor szoptatom ahányszor kell. Másrészt, mert az a pici, gyönyörû újszülött elveszett. Harmadrészt pedig, mert ilyen hülyeségeket gondolok, hisz milyen anya vagyok én, aki azon kesereg, hogy a fia gyönyörûen fejlõdik. De szerencsére hamar túljutottam ezen. A fiam azóta is szépen nõdögél. 14 hós, 10 kg és persze gyönyörû :-)
Szia!Én 9 hete szültem az elsõ babámat.Természetesen boldog voltam és vagyok, de az elsõ pár hétrõl szinte csak az állandó sirás jut eszembe.Pedig nem hasfájós a babám hál istennek, de állandóan sirt , ha nem volt ölben.Szegénykém eleinte nem tudott szopcsizni, alig volt tejem, igy az elsõ 10 napban szinte éhezett, én meg ettõl sirtam, senki nem mondta hogy a babának a 20ml egy evésre kevés:-(((10 nap után kezdtük tápszerezni, és örültem hogy végre jól lakik a drágám:-))Szóval voltak nehézségek, de már túl vagyunk rajta, és egy édes vigyorgós kiscsajom van:-)))
off: ezen a bicepszsimogatáson nagyot nevettem! Bár gondolom akkor neked rémes volt... on: én is csatlakozom a zombik táborához. Igazából semmi másra nem emlékszem, csak a folyamatos fáradtságra. Nagyon sok fotó került elõ az elsõ hétrõl, és mindegyiket állítólag én csináltam, de erre sem emlékszem :) sokat sírt a drágám, hasfájós volt, kevés volt a tejem is neki. Én a kórházban sírtam folyamatosan, amikor ránéztem a babámra, valami hihetetlen, katartikus élmány/érzés volt. És a magzatmázos hajának az illata....az egyszerûen leírhatatlan....
Hát, nekem vegye volt. A kórházi tartózkodástól féltem, de kellemes élmény volt az az öt nap. Itthon kezdõdött a 'csak magatokra számíthatsz' idõszak. A fiam hála nyugis baba, de igazén nem emlékszem az elsõ 3 hónapra..furcsa..ami megmaradt, szopizás átlag 1, 5 óra / alkalom ebbõl következõen hátfájás, kevés tej, mindent megtenni a szaporításért, éjjel kelni fejni, aztán már nem bírtam felkelni, este fent maradni éjjel 11-ig akkor fejni.De amikor jól lakott akkor volt 4-6 órát is aludt egyhuzamban. Vigyáztam mit egyek, csak ha melléfogtam akkor volt hasfájás. Állandóan enni, inni, hogy legyen tejed. Amit szerettem a parkban napi 1-1, 5 órát üldögélni, olvasgatni amíg a fiam aludt. Így visszaolvasva szerencsés vagyok..kívánom másnak is, hogy 'csak ennyi' problémája legyen.
14:58-as vagyok. Nekem is hiányzott, hogy valaki elmondja a nehéz dolgokat is, és ne csak azt halljam, hogy majd ha a melledre teszik a picit amikor megszületik, minden elmúlik és te leszel a legboldogabb, vagy hogy a szoptatás maga az öröm (persze, akinek van teje, nem sebes a mellbimbója, nem üvölt a gyereke, stb) és még sorolhatnám. Utólag belegondolva legalább a védõnõ mesélhetett volna a nehéz idõkrõl. Hozzám volt olyan hogy a gyerekorvos jött fel (itt volt a környéken, megnézte a gyereket is és engem is) hogy hogy vagyok, és csak azt hajtogatta hogy egyek-egyek-egyek mert szarul nézek ki.. Ha a hugom gyerekáldás közelében lesz, tuti elmesélem neki a nehéz dolgokat is, tanulva az én esetembõl.. legalább neki legyen egy picit könnyebb.
Nekem egyszerûen csodálatos és fantasztikus volt és az is elsõ pertõl. Lehet sokan nem hiszek el (akiknek még nincs gyerekük) de én még a mai napig 15cm-vel a Föld felett járok és már egy éves elmúlt a Kincsem!
Fiatal anyukaként írok! Mi msot vagyunk 6 hónaposak én meg 18 és fél éves ( szülinapom elött 9 nappal született az én kislányom). Szülés elötti kis történetet is leírok. mindenki azt mondta hogy úgysem fogod bírni, meg milyen szörnyû lesz tanulás meg a gyerek együtt nem fog mûködni. Hát igen nem mûködött...február 5-én szültem mikor hazaértünk a korházbol én annyira féltem hogy milyen lesz nem leszek jó anya 18 évesen honnan fogom tudni hogy miért sír vagy bármi. De nagy meglepetésemre az én kis lányom a világ legnyugodtabb babája hagyott tanulni, szépen szopizott az elsõ hetek mesések voltak igaz egyszer kétszer van olyan a mai napig is hogy apukára hagyom pár órára mert úgy érzem kicsit sok és nem bírom. De nagyon örülök hogy beválaltam a kicsit igaz nem tervezett baba volt de így 6 hónap után belegondolva csodálatos hogy anyuka lehetek
Velem is ez volt, amit az utolsók írtak, hogy teljesen rózsaszín világot vártam és nagyon becsapva éreztem magam. Igaz, én nagyon kitartó voltam, így nem is voltam annyira zombi, na de 5-6 hónapos kora körül... Na, akkorra jött a depi meg a szenvedés, mert akkor már nem bírtam a nem alvást. Az elsõ hetek? :) Az nagyon jó volt. Igaz, a család beárnyékolta, de nagyon, mert mindenki jött a nyakunkra, de segíteni senki nem segített, csak kritizáltak és abnormális bánásmódot állapítottak meg a részünkrõl a gyerekkel szemben, hát, el sem tudjátok képzelni, milyen rosszul esett, pedig nincs nagy gondom a családdal. Igen, ültem bõgve az ágy szélén, hogy a kettõnk gyermeke alszik a kiságyban, hihetetlenül boldog voltam, csak az apja azt hitte, azért sírok, mert elegem van a családból és õ meg nagyon védte õket, bár nem adott nekik igazat. Szóval azt hitte, hogy csak mû-meghatottság volt az egész és valójában egész másért bõgök, így visszagondolva nem esett jól egyáltalán, de annyira örültem a Drágámnak, hogy baromira nem érdekelt, ki mit gondol. Most lesz 1 éves 4.-én. :)
Pedig van olyan, hogy minden stimmel és nincs zombi élet. Én szívesen átadtam volna a riogatókat, nekem nem vált javamra mert a gyerekem angyal volt de én nem tudtam totál ellazulni mert a riogatók szerint jön a fekete leves és ez nem ment ki a fejembõl és állandóan ettõl rettegtem, hiába volt jó mégis mindig attól féltem elmúlik, mert megmondták, hogy ilyen nincs... DE VAN!!!!!!
ugyanezt éreztem én is kedves utolsó, sõt, becsapva éreztem magamat, amiért senki sem figyelmeztetett a nehézségekre. Sajnos voltam annyira naív, hogy elhittem, minden rózsaszín habos egy kisbaba körül:S
én vagyok az 1. zombi 9:38-as. én nagyon örültem volna, ha valaki szülés elõtt elmondja, hogy ez vár rám. mindenki azzal jött, hogy milyen csodás anyának lenni stb. stb., mindenhol csak a békésen szundikáló, mosolygó babákat látni, a szoptatás esetleges nehézségeirõl nem is beszélve. én naiv, sok dolog eszembe sem jutott terhesség alatt! szóval ha nem is riogatásképpen, de elmesélhették volna páran, hogy lesz olyan, hogy délután még pizsiben, kócos hajjal a bevetetlen ágyra ültetem le a védõnõt, és megkérem, ha már itt van, addig figyeljen a picire, míg pisilek:) . viccen kívül, úgy 2-3 hónapig hordozókendõvel éltem, mert a babám vízszintben üvöltött, én meg nem bírtam hallgatni. éjjel úgy 1 körül aludt el, de továbbra is úgy 2 óránként kelt szopizni. túléltük:) így utólag már nem is volt annyira vészes, viszont szerintem most sokkal könnyebb, mint akkor volt!
csupa öröm, móka, kacagás volt az elsõ 4 hónap - az álmaimban. Egyébként folyamatos feszültség, hogy jól csinálom-e, mit hogy kell csinálni, miért sír, miért nem eszik, miért sír és miért is SÍR? Aztán 4 hónap után egyik vasárnap este megjelent az elsõ szociális mosoly a szája szegletében és onnantól kezdve kezdtünk kimászni a gödörbõl. :) 1 éves múlt 2 hete a kislányom és a pociban van az utánpótlás:) nagyon bízom benne, hogy a gyakorlat miatt lesz végre idõm élvezni is az anyaságot!
14:58!! Mintha csak én írtam volna! Azt hiszi az ember, csak neki volt ilyen nehéz a földkerekségen. De látom, vannak sorstársak, meg persze olyanok is, akiknek minden flottul megy...nem vagyunk egyformák.
14:56-osnak. Enyém sem szopizott, ez még pluszban nagy "öröm" volt. Éjjel-nappal 3 óránként keltem fejni , de közben egy újabb óra volt mire a babám megitta az 50-60 ml-t az üvegbõl. Sterilizáltam, majd kezdhettem az egészet elölrõl, mert ébredt újra....
Császárral szültem, utána nem tudtam sokáig szoptatni, hihetetlen volt, hogy ez a csöppség az én gyerekem, és nem akartak jönni az anyai érzések... Hulla fáradt voltam, nem láttam a "kiutat", pedig utólag nem volt olyan szörnyû. A férjem sokat segített. Aztán egyszer csak megszállt az anyai szerelem a fiam iránt, minden könnyebb lett, és azóta nagyon boldog vagyok, imádom a kis lurkót... A legcsodálatosabb dolog a világon anyának lenni :)
az utolsónak. Bárcsak anno több ilyet olvasgattam volna. Mindenki csak a szülés és terhesség "borzalmaival" traktált, aztán az semmi volt ahhoz képest ami utána várt rám. Nekem konkrétan borzadály volt az elsõ 3 hónap. 2 betegség, majdnem újra kórház, majdnem kiszáradás, egyvégtében bõgött egsz nap, [email protected] evett, [email protected] aludt, én bedepiztem. Áááá. Nem ezt vártam, nehéz volt, nehezen találtam meg az örömöt a dolgokban, az elején csak szenvedtem. De azért belejöttem és igazá az 1. év után lett nyugisabb, kevésbé bõgõs, nyafis a gyerkõcöm.
Jaj, ne ijesztgessetek maaar!!!!!! 29 heteske... Vagy jobb, ha szembe nezek a tenyekkel? Bogesben mar most nincs hiany...
Csatlakozom a zombiklubba:) ), bár inkább idegi értelemben! az én babám alvásával nem volt gond, de a szoptatás, fejés, hasfájós sírás stb kimerített. De legalább éjjel tudtam pihenni, ezért összeteszem a 2 kezem... sokan mondják, hogy kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond, de én azt látom, hogy minél nagyobb, annál jobb vele, annál boldogabb vagyok én is, és õ is!
Én nagy hévvel, magabiztosan"na majd én megmutatom a világnak"jelszóval indultam neki a gyerek vállalásnak.Tehettem is hiszen gyerekklinikán dolgoztam. Na mikor hazaértünk a babával, még azt is elfelejtettem, hogy kell egy gyereket bepelenkázni.Bepánikoltam.Kislányom nagyon sirós baba volt, kevés volt a tejem, a mellszivó nem szivott, ha nem aludt-miért nem alszik, ha aludt-miért alszik.Állandóan bõgtem, azt gondoltam én erre nem vagyok képes.Nagyon féltem a felelõsségtõl, hogy mindent jól csinálok-e.Naplót vezettem mikor mennyit evett, hány dekát hizott, mennyit sirt, mintha otthon is ápolási dokumentációt kellett volna vezetnem.Depressziós voltam, igy utólag már tudom.Igen a 3.hónap a vizválasztó.Addig nem tudtam élvezni az anyaságot, sirattam a régi, kényelmes életemet.Ma már sokkal könnyebb a 6 hónapos lánykámmal.De azt mondom az elsõ hetek életem egyik legnehezebb idõszaka volt.

Egy kapcsolatba belefér az első hetekben kisebb veszekedések, ha sokáig szeretnénk együtt lenni?

Legjobb válasz: hát õszintén szólva, a volt kapcsolatomban (3 évig tartott, szerintem ez "sokáig szeretnénk együtt lenni"-nek számít) az elsõ veszekedésünk ha jól emlékszem, 7 hónap után volt, az elsõ hetekben mikor lángol a szerelem, szerintem nem kéne semminek okot adni arra hogy veszekedés legyen belõle, mert ha már az elején veszekedés van, mi lesz késõbb? de ez csak az én véleményem. 23F

hát õszintén szólva, a volt kapcsolatomban (3 évig tartott, szerintem ez "sokáig szeretnénk együtt lenni"-nek számít) az elsõ veszekedésünk ha jól emlékszem, 7 hónap után volt, az elsõ hetekben mikor lángol a szerelem, szerintem nem kéne semminek okot adni arra hogy veszekedés legyen belõle, mert ha már az elején veszekedés van, mi lesz késõbb? de ez csak az én véleményem. 23F
Nekem mindig is voltak kisebb-nagyobb veszekedések. Szerintem ezeknek kell lenniük.
Én a barátommal a 8. hónapban vesztem össze. Szóval szerintem nem jelentenek jót az ilyen korai veszekedések.
Második vagyok: szóval a veszekedések. Én nem hiszek a tökéletes együttértésre épülõ kapcsolatokban. Szerintem kell, szükséges a harc, izgalmasabbá teszik a dolgokat. Amíg az érvek, érzelmek ütköznek, nincs gond, szerintem egészséges. Jobb, mintha állandóan vissza lennének tartva a dolgok, és egyszer, hirtelen borulna ki az egész gõzölgõ kondér.
A kérdező hozzászólása: én nem tudom eldönteni, hogy melyik a jobb.MI 2 hete vagyunk együtt (20évesek vagyunk) és 2-3 kisebb veszekedés volt már, de nem olyan hogy mondtunk egymásnak csúnyát, meg ilyenekt, hanem egy kicsit mosolyszünet volt az nap.
Egyetértek az elõttem válaszolóval. Mi úgy voltunk, hogy csak késõbb alakult ki a teljes harmónia köztünk, miután egymást már elég jól megismertük, bizalom maximális stb. Az elején mi is elég sokat veszekedtünk és volt 2-szer majdnem szakítás lett belõle, de azután nem tudom mi történt mert minden teljesen rendbe jött és a mai napig tart. Szóval valamilyen mértékben belefér, de minden pár különbözõ.
szerintem kellenek is.legalább kiálltok a véleményetek mellett és nem lesz senki elnyomva

90 napossal az első héten minusz 1 kg. Jó igy?

Keveslem. Legalábbis a körülöttem lév? tapasztalatok alapján. Van aki leadott az els? héten 5 kg-ot.Rosszul csinálok valamit?

Legjobb válasz: Ne izgulj,nem mindenkinek egyformán indul el a fogyás,van,aki 2 hétig semmit nem ad le,csak ne add fel,folytasd tovább.Én 3,5 kilót adtam le elsõ héten,de ez nem törvényszerû.

Ne izgulj, nem mindenkinek egyformán indul el a fogyás, van, aki 2 hétig semmit nem ad le, csak ne add fel, folytasd tovább.Én 3, 5 kilót adtam le elsõ héten, de ez nem törvényszerû.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!