Találatok a következő kifejezésre: Az elektronikában az az (149 db)

Mi köze az elektronikának az akusztikus gitárban a hangzáshoz?

Szeretnék venni egy akusztikus gitárt, aminek a teste be van vágva, de ezekben mindegyikben van elektronika. És ha veszek egy ilyen gitárt akkor, hogyha nem csatlakoztatok hozzá semmit, akkor úgy szól mint egy normális akusztikus gitár?

Legjobb válasz: Keress rá gugli képek között: acoustic guitar cutaway. ilyenek léteznek, de az a gond, hogy a klasszikus, kerek akusztikus gitár forma a hangzás miatt olyan, a bevágás nem kedvez a hangzásnak. Maga az akusztika a dob formájának torzulása miatt nem lesz ugyanolyan. Ezért ezek hangzása elektronikával lesz csak teljes. Szóval ha tisztán akusztikus, akkor kompromisszumot kell vállalni: kényelem (felsõ bundok), vagy hangzás.

Keress rá gugli képek között: acoustic guitar cutaway. ilyenek léteznek, de az a gond, hogy a klasszikus, kerek akusztikus gitár forma a hangzás miatt olyan, a bevágás nem kedvez a hangzásnak. Maga az akusztika a dob formájának torzulása miatt nem lesz ugyanolyan. Ezért ezek hangzása elektronikával lesz csak teljes. Szóval ha tisztán akusztikus, akkor kompromisszumot kell vállalni: kényelem (felsõ bundok), vagy hangzás.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az infót. bár most kicsit elvetted a kedvem, de legalább tudom, hogy milyet vegyek. Az a baj, hogy a bevágott sokkal jobban tetszik
Egyébként annyival azért nem szól rosszabbul, talán egy laikus nem is hallja a különbséget. Nyugodtan vehetsz bevágottat is. :)
Nem szól rosszabbul attól a bevágástól, amúgy vannak ilyen akusztikus gitárok elektronika nélkül. http://www.hangszeraruhaz.hu/index.php?&tpl=product&prid=27702 Az elektro-akusztikusokban az elektronika megléte se befolyásolja jelentõsen a dolgot, bár mondjuk nyilván valamennyire változtat a hangzáson, hogy a káva oldalt ki van vágva és belerakva egy mûanyag doboz a kezelõszervekkel és elektronikával, ami belelóg valamennyire a hangszer akusztikai üregébe. De nem ez a leglényegesebb tényezõ, amitõl jó vagy rossz a hangja.
Az elsõ válaszadónak: Arról, hogy a bevágás mennyire befolyásolja az akusztikus hangminõséget, folyamatosan viták vannak. Szakmailag tudtommal az az álláspont alakult ki, hogy nagyon elhanyagolható a hatása a hangra, amennyiben jól készítik el a gitárt. A gitár hangját leginkább a fedlap fájának rezonáns tulajdonságai és a gitár testen belüli rezgésbe hozható levegõ mennyisége, meg persze az egész gitár, mint akusztikai rezonáns rendszer összhangja határozza meg. Azonban a legtöbben egyetértenek abban, hogy a nyakhoz közeli régió meglehetõsen kevéssé szól bele a hangzás kialakulásába, nem igazán befolyásolja aktívan, azt a minimális térfogatveszteséget pedig egy szélesebb testtel kompenzálni lehet, így a "cutaway" hatása nagyjából egyéni érzékenység függvénye és inkább hitvita...

Hogyan zárul a katódsugárcső nagyfeszültségű áramköre annak ellenére, hogy az elektronok átrepülnek az anód nyílásán?

Legjobb válasz: Egyrészt az elektronok áramot hoznak létre a mozgásukkal. Másrészt energiát visznek magukkal repülés közben. Nem kell záródni egy áramkörnek, csak legyen elég a feszültség a töltések távozásához.

Egyrészt az elektronok áramot hoznak létre a mozgásukkal. Másrészt energiát visznek magukkal repülés közben. Nem kell záródni egy áramkörnek, csak legyen elég a feszültség a töltések távozásához.


Van egy 2007-es opel combo-m és szeretnék hozzá bicskakulcsot venni a sima kulcsból át rakhatom az elektronikát és az immo-chipet? Vagy nem jó bele?

http://auto-motor.vatera.hu/alkatresz_felszereles_szemelygep.. <--ilyen kulcsom van és ilyent szeretnék----->

Miért nem zuhannak bele az elektronok az atommagba? Vagy miért nem repülnek el?

Hogyan tartják meg a pályájukat? Tudtommal csak bizonyos pályákat vehetnek föl,közteseket nem,ennek mi az oka?

Legjobb válasz: Sokkal húzósabb kérdés az, hogy vajon honnan nyeri az elektron az energiát a keringéshez (vagy rezonáláshoz, nem számít). Mert ugye mindennek csillapodnia kéne, az anyag mégis stabilan megmarad, esze ágában sincs elromlani, kivéve az izotópok, de azok is csak szubatomikusan átrendezõdnek a bomláskor, de az elemi részecskéik attól még stabilak.

Sokkal húzósabb kérdés az, hogy vajon honnan nyeri az elektron az energiát a keringéshez (vagy rezonáláshoz, nem számít). Mert ugye mindennek csillapodnia kéne, az anyag mégis stabilan megmarad, esze ágában sincs elromlani, kivéve az izotópok, de azok is csak szubatomikusan átrendezõdnek a bomláskor, de az elemi részecskéik attól még stabilak.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat, igen hasznosak számomra, rengeteg dolog van, amit nem értek vagy nem tudok megmagyarázni kvantumfizikából :) várom a további válaszokat, linkeket. Jah jut eszembe még egy dolog: mi lehet az az "anyag" ami kitölti a teret mondjuk az atommag és az elektronok között? Tudom megint olyat boncolgatok amire még nem igazán van magyarázat, de ha valakinek van ötlete... Lehet hogy ez volna a "titokzatos sötét anyag/energia"?
Én is szoktam ilyen kérdéseket feltenni magamnak! Ami az atommag és az elektronbur(k)ok közti "rést" kitölti azt nevezik "nem anyagnak", más néven (más fordításban) "dolog"-nak! Nagyon nehezen érthetõ, de a nálunk okosabbak nagyon jól megmagyarázzák. Az elektronok kb. úgy tartják meg a pályájukat, mint a Föld a Nap körül; a Nap vonzza a Földet, de a Föld kering a Nap körül és a negatív centripetális erõ azonos a Nap gravitációs erejével. Egyensúlyban vannak!
Lényeg az egyensúlyi állapot megtartása! Ezt a természet nagyon jól összehozta!
Az elõzõ válaszoló soraira: Ez a centrifugális-centripetális egyensúlyi dolog csak akkor mûködhetne, ha az elektron körbe-körbe keringene, mint egy bolygó, de nem ezt teszi. Talán egy kivételével az összes elektronpálya gubbancos, ráadásul pályaváltáshoz az atommag tömegének is meg kellene változnia, de nem változik. Persze ettõl az egyensúlyra törekvés még állhat, de nem olyan egyszerû módon, mint az égitestek esetén. A kérdezõnek: Menj el csütörtökönként a Tudomány Csütörtöke címû elõadásra az Óbudai Mûvelõdési Központban, 19-22 óra között. Ott is ilyen kérdéseket boncolgatnak, pont ilyeneket. :) Is. Belépõjegyre biztonság kedvéért vigyél egy ezrest, de van diákkedvezmény is. Ha láttad a fenti youtube-videót, akkor felteheted a kérdést: mi van a rezonancia-vonalak között. Semmi olyan, ami hatással lenne a rezonanciára és megtartaná az elektront. Téridõ van ott. Mi a téridõ? ... :)
A kérdező hozzászólása: Kedves utolsóelötti válaszolónak: sajnos nem tudok elmenni, mivel Szabadkán élek, kicsit messze lenne elugranom Óbudára... :) Azért kösz a tippet.
Kérdezõ, Sajnálom, hogy nem jön össze. :) Keress rá a neten a Terembura szóra, vannak mirroroldalak, és ott találsz egy Ablak a világra menüpontot, amiben egy egész könyvnyi terjedelemben ír az az elõadó a témáról egészen az idõ szerkezetétõl indulólag. A kutatás alapján mûködõ gravitációs távcsövet készített, ami látja a feketelyukakat miegymást, ír is errõl. (Volt szerencsém magam is megtapasztalnom az eredményeket, nem csak olvastam róla.) Elõzõ válaszoló, Ugyanarról beszélünk, csak Te becsületesen tovább soroltad azokat a problémákat, amelyek miatt nem lehet a bolygómodellt alkalmazni az atomszerkezetre. Egy másik válaszoló hozta föl a modellt, mellyel lényegében akaratlanul félrevezette a kérdezõt. :)
Én úgy tudtam, hogy az elektronok 200.000 km/h kerületi sebességgel keringenek a mag körül, ami a mi szemünknek olyan gyors, hogy felhõnek látjuk.
Utolsó válaszoló: EGÉSZEN BIZTOS, hogy NEM keringenek! Akkor ugyanis sugároznának! Minden gyorsuló töltés energiát sugároz ki - az elektronnak ugye van töltése, ha pedig kering, akkor gyorsul is. Ha keringene, akkor minden atom állandóan fénylene (vagy hõt bocsátana ki, mindegy) - pillanatok alatt minden elektronnak elfogyna az energiája, és belezuhanna a magba.

Az elektronikában mi az az aljzat?

Legjobb válasz: Csatlakozást, illeszkedést elõsegítõ, túlnyomórészt szabványos csatlakozási felület. Ilyen pl. az audio eszközökön az a kis "lyuk" ahová a fülhallgatód dughatod. De a vasaló 230V-os dugaját is aljzatba dugjuk. stb..

Csatlakozást, illeszkedést elõsegítõ, túlnyomórészt szabványos csatlakozási felület. Ilyen pl. az audio eszközökön az a kis "lyuk" ahová a fülhallgatód dughatod. De a vasaló 230V-os dugaját is aljzatba dugjuk. stb..

Egy pozitív elektromos állapotú elektroszkóphoz egy fémrudat érintek. Mit jelez az elektroszkóp? Honnan hova vándoroltak az elektronok?

Legjobb válasz: Az elektromos töltést az elektronok hordozzák. A pozitív töltés tulajdonképpen az elektronok hiányát jelenti. Ha kellõen nagy tömegû semleges fémrudat érintünk hozzá, akkor az elektronok kiegyenlítõdnek, azaz "kisül" az elektroszkóp. Ekkor az elektronok a fémrúd felõl áramlanak az elektoszkópra, az pedig semlegeshez (nagyon) közeli állapotot fog mutatni.

Az elektromos töltést az elektronok hordozzák. A pozitív töltés tulajdonképpen az elektronok hiányát jelenti. Ha kellõen nagy tömegû semleges fémrudat érintünk hozzá, akkor az elektronok kiegyenlítõdnek, azaz "kisül" az elektroszkóp. Ekkor az elektronok a fémrúd felõl áramlanak az elektoszkópra, az pedig semlegeshez (nagyon) közeli állapotot fog mutatni.

Ha egy atom közel fénysebességgel halad, akkor ettől függetlenül az elektronjai ugyanannyi idő alatt tesznek meg egy kört az atommag körül?

Arra az er?re gondolok ami pályán tartja az elektront. Ha az atommag ekkora energiával mozog ez az er? képes továbbra is magán tartani az elektront vagy elszál az atommag és hátrahagyja az elektront, mint egy er?s motor az autókasznit?

Legjobb válasz: Persze, gyorsulnak vele az elektronok is, közvetlenül az atommagra nagyon nehéz akkor erõt kifejteni, hogy csak az atommag gyorsuljon. Az idõ pedig jó kérdés, az ugyanis nézõpont kérdése. Ha kívülrõl nézzük, akkor az elektronok a fénysebességet megközelítve egyre "lassabban" keringenek az atommag körül, míg fénysebességet elérve (ami lehetetlen ugyan) azt látnánk, hogy az elektronok megálltak! Ha viszont az atommagon "belülrõl" néznék, akkor azt látnád, hogy teljesen ugyanannyi idõ alatt kerülik meg. Bár itt megint már téma az atom szerkezete, mert nem úgy kell az elektronokat elképzelni, mint apró labdácskákat, mivel hullámmozgást is végeznek, nem csak anyagdarabként keringenek, tehát az idõtorzulás is máshogy hat... :)

Persze, gyorsulnak vele az elektronok is, közvetlenül az atommagra nagyon nehéz akkor erõt kifejteni, hogy csak az atommag gyorsuljon. Az idõ pedig jó kérdés, az ugyanis nézõpont kérdése. Ha kívülrõl nézzük, akkor az elektronok a fénysebességet megközelítve egyre "lassabban" keringenek az atommag körül, míg fénysebességet elérve (ami lehetetlen ugyan) azt látnánk, hogy az elektronok megálltak! Ha viszont az atommagon "belülrõl" néznék, akkor azt látnád, hogy teljesen ugyanannyi idõ alatt kerülik meg. Bár itt megint már téma az atom szerkezete, mert nem úgy kell az elektronokat elképzelni, mint apró labdácskákat, mivel hullámmozgást is végeznek, nem csak anyagdarabként keringenek, tehát az idõtorzulás is máshogy hat... :)
Az elektron nem körpályán mozog, keringési ideje végképp nincsen, akár alló helyzetben van az atom, akár mozog. Az atommag és az elektron közti erõt nem befolyásolja hogy az atommag milyen sebességgel halad.
A kérdező hozzászólása: Akkor nem mozog a pályán hanem csak fluktuál egy pályán szerepeltethetõ pontok valamelyikein?

Egy elektromos áramkörben az elektronok száma mindig ugyan annyi csak az elektronok vándorolnak körbe?

Legjobb válasz:
Azelektronok nem vándorolnak körbe. Elem vagy akkumulátor esetén egyik pólusból a másik felé haladnak. Az egyik pólusban töltéstöbblet a másikban töltéshiány van, ha ez kiegyenlítõdik, akkor az adott áramforrás lemerül, pólusai között 0V mérhetõ. Hálózati áram, vagy generátor esetén a pólusok felcserélõdnek, 50Hz frekvenciával, a töltéshordozók ide-oda rohangálnak. Amennyiben az áramkör tartalmaz félvezetõket is, úgy kicsit más a helyzet. Ezeknél az alkatrészeknél van p és n típusú szennyezés, egyikben az elektronok, másikban a pozitív töltésû "lyukak" a töltéshordozók. Érdekességek: Az áram iránya a valóságban éppen ellentétes, mintahogy jelölik. A rajzokon a pozitív irányból indul a nyíl és a negatív felé mutat, holott a negatív töltésû elektronok vándorolnak a pozitív pólus felé. Az áram terjedési sebességét közel fénysebességûre teszik, viszont egyetlen elektron meglehetõsen lassan halad, rengeteg idõ kell, míg mondjuk az elemlámpa izzószálán áthalad.

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Azelektronok nem vándorolnak körbe. Elem vagy akkumulátor esetén egyik pólusból a másik felé haladnak. Az egyik pólusban töltéstöbblet a másikban töltéshiány van, ha ez kiegyenlítõdik, akkor az adott áramforrás lemerül, pólusai között 0V mérhetõ. Hálózati áram, vagy generátor esetén a pólusok felcserélõdnek, 50Hz frekvenciával, a töltéshordozók ide-oda rohangálnak. Amennyiben az áramkör tartalmaz félvezetõket is, úgy kicsit más a helyzet. Ezeknél az alkatrészeknél van p és n típusú szennyezés, egyikben az elektronok, másikban a pozitív töltésû "lyukak" a töltéshordozók. Érdekességek: Az áram iránya a valóságban éppen ellentétes, mintahogy jelölik. A rajzokon a pozitív irányból indul a nyíl és a negatív felé mutat, holott a negatív töltésû elektronok vándorolnak a pozitív pólus felé. Az áram terjedési sebességét közel fénysebességûre teszik, viszont egyetlen elektron meglehetõsen lassan halad, rengeteg idõ kell, míg mondjuk az elemlámpa izzószálán áthalad.
Elsõnek teljesen igaza van. Ahogy szerintem Te a kérdést értetted, úgy a válaszom: igen.

Az elektronok nem sorjában töltődnek fel az atompályákon? Akkor hogy lehet a vas elektronjainak eloszlása : 2 8 14 2, a kobaltnak meg 2 8 15 2? !? !? !? ! MEGÕRÜLÖK

köszönöm a segítséget.. emeltre készülök, de fél évem van hátra hogy az egész kémiát megtanuljam EGYEDÜL .. tegnap 14 órát tanultam, ma reggel 8 óta tanulok de megőrülök a sok ellentmondás miatt:'(

Legjobb válasz: Ez azért van, mert miután feltöltõdik a 3p pálya, utána megtelik a 4s, ezért van, hogy mindkettõnél az utolsó szám 2, de utána megint a harmadik héj kezd el telitõdni, tehát a d pálya igazából mindig az elõzõ héjon van, így a részletes elektronszerkezete a vasnak: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 4s2 3!d6, míg a kobaltnak: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 4s2 3d7. Ennek oka, hogy a d pályán lévõ elektronok már nagyon magas energiaszinten vannak, és 4s pályán kisebb az energiaszint, mint a 3d-n.

Ez azért van, mert miután feltöltõdik a 3p pálya, utána megtelik a 4s, ezért van, hogy mindkettõnél az utolsó szám 2, de utána megint a harmadik héj kezd el telitõdni, tehát a d pálya igazából mindig az elõzõ héjon van, így a részletes elektronszerkezete a vasnak: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 4s2 3!d6, míg a kobaltnak: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 4s2 3d7. Ennek oka, hogy a d pályán lévõ elektronok már nagyon magas energiaszinten vannak, és 4s pályán kisebb az energiaszint, mint a 3d-n.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!