Találatok a következő kifejezésre: Az ateisták tényleg (4 db)

Az ateisták tényleg úgy gondolják, hogy a katolikusokból és a Pápából áll a kereszténység, vagy hallottak/hallottatok már más felekezetekről is?

Fura, hogy legtöbb helyen a pénzimádó, kizsákmányoló, agymosó, dogmatikus keresztény magaviseletr?l olvasok. Én jó pár éve mozgok keresztény körökben és egyikkel sem találkoztam még!!!

Legjobb válasz: Nem.

Nem.
Szia! Nem vagyok ateista, de a mai divat-keresztény gyülekezeti vallásokat magam is jól szervezett tudatmódosításnak gondolom! A tömeg gyülekezetek, amelyek ma kereszténynek mondják magukat bosszú éltetõ, könyvtagadó, szülõtagadó, kiragasztgató gazdasági szervezetekként mûködnek!
Köszönöm minden agymosott kereszténynek, aki lepontozott. a wicca
Szia ma 08:49! Ez nyilván a szeretetük és elfogadásuk megnyilvánulása volt!
Szerintem nem mind gondolja úgy, csak mivel a katolikus a kereszténységen belül a legnagyobb felekezet, ezért nyilván fõleg róluk hallanak sokat és ezért támadják. Tehát a támadásuk nem azt jelenti, hogy csak a katolikussal nem értenek egyet, de a többit elfogadják, mert a többirõl is ugyanez a véleményük, nem tesznek túl sok különbséget a felekezetek között.
A kérdező hozzászólása: Engem pont ez szomorít el. Nem tesznek különbséget keresztény és keresztény között. Én is mondhatnám hogy az ateisták önimádóak, mégsem lenne igazam. Az a legszomorúbb, hogy a keresztények rossz hozzáállása és tudatlansága, miatt ilyen az ateisták véleménye.
Lepontoztak wicca? akkor versa pontozz te is ☻
Ezek a pápába és katolikusokba kötözködõk legtöbje nem ateista, csak annak álcázza magát, mert a JT-kkel már tele van mindenkinek a töke.
Ateista vagyok. Nem érdekel, hogy melyik vallás h épül fel, sem a keresztény, sem a többi.
Én ugyan úgy kezelek minden vallásos embert, mint bárki mást, az emberi értékeit nézem, nem azt, hogy miben hisz. Ezt nyilván tekinthetitek kicsit egoista szemléletnek, hiszen a saját normáim szerint ítélem meg az embereket, de én így élek a szabad akaratommal.:D
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az eddigi kommenteket. Örömmel látom, hogy vannak akik nem felületesen ítélnek... Remélem legalább ez lehet közös a két oldalban
Ez két különbözõ dolog, én nem hiszek Istenben, Istenekben, sem démonokban, sem szellemekben, sõt semmilyen természet fölötti dologban. A kérdésed második felére válaszolva, viszont az tudom mondani, hogy vallástól függetlenül, mindenhol vannak elfogultak, fanatikusak, buták, talán még gonoszak is, de nyilván a többség nem ide tartozik.Én sem vagyok rossz véleménnyel a keresztényekrõl, csak egyes emberekrõl.
"akkor ma nem ismernénk az ókori görög és római kultúrát sem" A szerzetesek nem másoltak pogány szerzõket. A görög és római kultúrát arab közvetítéssel ismerjük.
Akkor a katolikusok nem keresztények? Vagy esetleg az hogy valaki keresztény egyáltalán nem gátolja meg abban, hogy pénzimádó és kizsákmányoló legyen?
Nyilván hallottak az ateisták Krisnáról, Buddháról, Allahról is. Én például hallottam, így nyilván más is hallott. A Jézus-hívõk között is elég sokféle van, van, aki olyan helyre jár, ahol fekete malaclopóban beszél a pásztor a szószéken és buzogány van a templom tornyán, és olyan is van, ahol csipkébe-bársonyba öltözött szoknyás bácsik fejhangon énekelnek és közben elítélik a homoszexuálisokat. :o)) Szóval, elég színes az egyházi paletta! )))
Ezt ki mondja? Mielõtt wicca lettem, ateista voltam, és tudtam reformátusokról, evangélikusokról, ortodoxokról, puritánokról, metodistákról, baptistákról, jehova tanúiról.
Ateista vagyok, tudom hogy nem csak pápából meg katolikusokból áll a kereszténység. Mibõl gondolod, hogy nem tudjuk? Én csak nem foglalkozom velük, fõleg ha nem zavarjuk egymást. Ott borul a bili, amikor a pápa vagy az egyház mondja meg nekem, hogy hogyan kellene élnem, beleszólnak olyanba, amihez közük nincs, pl. regisztrált élettársi kapcsolat.
A kérdező hozzászólása: Jártam egy ateista blogon és egy csomó Pápával kapcsolatos karikatúrát láttam. Arra lennék kíváncsi mi van a szegény felekezetben járó, nem agy mosott keresztényekkel, akikre nincs rákényszerítve semmi, mert ilyen is van
A katolikusok tényleg úgy gondolják, hogy a kereszténységbõl áll csak a vallás? Aki nem katolikus az ateista? Kérdezhetném én is.
"Jártam egy ateista blogon és egy csomó Pápával kapcsolatos karikatúrát láttam. Arra lennék kíváncsi mi van a szegény felekezetben járó, nem agy mosott keresztényekkel, akikre nincs rákényszerítve semmi, mert ilyen is van" Mi lenne? Élik világukat. Miért kellene bántani õket karikatúrával, ha õk sem másznak bele más életébe. A pápa azért más, mert õ viszont minõsít, bírál, beleavatkozik mások életébe (nem a hívekébe), miközben söpörhetne a saját portáján... bocs, söpör ott is, csak a szõnyeg alá.
Nem, de a pápa aranyba öltözve prédikálja a szerénységet, ezért gyakori célpont.
Igazad van Kérdezõ, az ateisták nagy része sajnos, ha vallásról van szó, a gonosz, kizsákmányoló, erkölcstelen stb. katolikusokat hozza fel. Ez nem az ateisták hibája, hanem az elmúlt évizedek agymosása. A média híradásai (pedofil ügye felfújása) és a történelemhamisítás ("sötét középkor", melyben az egyház a szegény népet kizsákmányolja stb.), ezek a dolgok vertek gyükeret a vallásban járatlan emberek fejében, nem az õ hibájuk....
Azért arról se feledkezzünk meg, hogy a vallás mennyire hátráltatta a tudomány fejlõdését. Gondoljunk csak pl. Galilei-re.
"a vallás mennyire hátráltatta a tudomány fejlõdését" Ha nem lett volna vallás, akkor ma nem ismernénk az ókori görög és római kultúrát sem, hiszen a szerzetesek másolataiban maradt fenn rengeteg minden. Galilei esetét felhozni pedig szerintem igazságtalan, mert bár megtörtént, nem ez volt a jellemzõ, hanem az egyház igenis felvirágoztatta a kultúrát és a tudományokat, nem pedig gátolta !
"A görög és római kultúrát arab közvetítéssel ismerjük." Tudom, hogy ez nem tartozik a kérdéshez, de ez az állítás így nem igaz. Pl. Boethius római államférfi, aki nagy valószínûséggel késõbb áttért a keresztény hitre, lefordította görögrõl latinra Aristoteles és Platón mûveinek egy részét a VI. században, és ezeket kommentálásokkal látta el, Munkájával nagy hatást gyakorolt a középkori nyugat-európai mûveltségre. És hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az antik Hellász után azért nem jöttek egybõl az arabok, hanem fennállt még a Bizánci Birodalom 1453-ig, ami szintén sok mindent megõrzött az utókornak.

Azt hallottam, többektől is, hogy az Õsrobbanás elméletét egy katolikus pap alkotta meg, és úgy gondolta, hogy az Isten így teremtette meg a világot. Ha ez tényleg igaz, akkor azt nem értem, hogy az ateisták szerint miért nem kreacionizmus?

Legjobb válasz: Mást is felfedeztek hívõk, ami a tudomány része: pl. Darwin az evolúciót vagy Galilei a bolygók mozdásának magyarázatát. Nem attól lesz tudomány vagy kreacionizmus, hogy ki fedezte fel, hanem attól, hogy ellenõrizhetõ, bizonyítható-e. Tényleg csak az "isten teremtette meg" farkincát kell levágni róla.

Mást is felfedeztek hívõk, ami a tudomány része: pl. Darwin az evolúciót vagy Galilei a bolygók mozdásának magyarázatát. Nem attól lesz tudomány vagy kreacionizmus, hogy ki fedezte fel, hanem attól, hogy ellenõrizhetõ, bizonyítható-e. Tényleg csak az "isten teremtette meg" farkincát kell levágni róla.
#5: Az, hogy egy tudós éppenséggel hívõ is, még nem teszi elméletét kreacionizmussá. Darwin kifejezetten kihagyta elm életébõl Istent, emiatt komoly kritikák is érték Richard Owen és Lord Kelvin részérõl. Amúgy arra én is kíváncsi vagyok, mitõl kreacionizmus a kreacionizmus?
Ez egy hatalmas marhaság. Bármire lehet mondani, hogy isten csinálta, attól az még nem kreacionizmus.
Nem egy katolikus pap állt elõ vele, de ha úgy is lenne az, hogy ki mit lát mögé még nem jelenti azt, hogy az az elmélet része. Például ha felfedezte volna, hogy forr a víz és leírná, hogy hogyan majd felkiáltana, hogy ezt Isten csinálta abból csak az isten csinálta rész lenne kreacionizmus és azt elhagyva már kapunk is egy stramm kis elméletet.
#13: Hát, nem válaszoltál. Uis az alapkérdés ugyebár az, hogy miért nem tartod az Õsrobbanás elméletét kreacionizmusnak, ha egyszer az az alapállásod, hogy az a kreacionizmus, ami így kezdõdik: Isten csinálta (és akkor ide jön a valami). Kettõ: Nem bonyolult, hanem összetett. Persze, az Irreducible Complexity kifejezést szándékosan úgy fordítjátok, hogy egyszerûsíthetetlen bonyolultság, s úgy állítjátok be, mintha az ID úgy állna hozzá, hogy: Bonyolult ez nekem, mint 6 éves gyereknek az integrálszámítás.
És figyelj csak! Az evolúció elmélete nem tesz, nem tett ellenõrizhetetlen kijelentéseket?
Döncike! Pontosan! Az intelligenciát a fizika mindig a rendszeren kívülre teszi. Ott van pl a gõzgép.A fizika sok mindent elmond neked a gõzgéprõl, miközben vizsgálja, de arra nem képes, hogy megmondja, mit ebédelt James Watt 2 nappal a gõzgép megalkotása elõtt.
A kérdező hozzászólása: #10: Ducata! Véleményem szerint díjat érdemelsz! Ezt senki nem lesz képes überelni!
A kérdező hozzászólása: #13: Az volt a kérdésem, hogy miért nem tartod kreacionizmusnak az Õsrobbanás elméletét? Ha egyszer úgy vagytok vele, hogy az a kreacionizmus, amikor egy elmélet így kezdõdik: "Isten csinálja..."
Döncike! Javaslom, olvasd el az általam a7es pontban linkelt cikket.
"Mi az, ami kétségen kívül - tehát nem csak érzés alapján - bizonyítja, hogy ilyen tervezõ volt? " Legaláb olyan fontos kérdés, hogy mi az ami kizárná a teremtõt... Mivel a teremtõt deinició szerint a rendszeren kívülre teszik ezért akkor sem lehetünk benne bizosak, hogy nincs teremtõ, ha a tudósok a kémcsövekben a szemünk láttára csinlánának életet, hiszen honnan tudod, hogy nem a teremtõ láthatatlan keze volt a dologban? :D Szerintem ez a leglogikusabb érv a teremtõ modellekbe történõ beemelésével szemben.
#11: Nem az volt a kérdés, hogy bizonyos vallásfilozófiai csoportok mit állítanak Istenrõl, hanem az, hogy miért nem tartod az Õsrobbanás elméletét kreacionizmusnak, illetve hogy mi az a kreacionizmus?
Áááá, dehooogggyy. A kreacionalisták soha nem beszélnének istenrõl... csak egy olyan lényrõl, amelyiknek a tudása és a hatalma végtelen, amúgy meg nem lehet õt látni soha, de mindenütt ott van és folyamatosan beleszól mindenbe, ill. a múltban is mindent õ alkotott.
#9: Okfejtésedben belsõ inkoherencia van. Rámutatnék. Szerinted ez a kijelentés: "Isten van az evolúció mögött" kreacionizmus?
Attól, hogy ellenõrizhetetlen dolgokat állít. Pontosabban csak egyetlen állítása van: hogy isten teremtett mindent. Ezen kívül az össze többi kijelentése csak az evolúciót tagadja, de azt is légbõl kapott "érvekkel" - tehát nem tudományos módszerekkel. Ezekért áltudomány.
Az eredeti Õsrobbanás elméletet Georges Lemaitré belga katolikus pap és fizikus alkotta meg, 1927-ben. Elég sok kritika érte, elsõsorban ateisták részérõl, mert az "új elmélet" szerint, addigi használt modellel szemben, az Univerzumnak van számmal kifejezhetõ kora, az anyag nem öröktõl fogva létezõ. Ma sem általánosan elfogadott, fõleg, mert a Vatikán 1950 körül elfogadta és a világ teremtésének leírásaként prezentálja a mai napig. Másrészt: Az Õsrobbanás elmélet mitológiai alapjai: http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz100708/horvath100708...
Igen, a hír igaz! :D http://en.wikipedia.org/wiki/Georges_Lemaître "Ha ez tényleg igaz, akkor azt nem értem, hogy az ateisták szerint miért nem kreacionizmus?" Miért lenne kreacionizmus? Ha ezzel egy ateista jött volna elõ, az min válltoztatna? Katolikus pap lévén nyilván isten kezét látta a dolgok mögött, és ez valóban egy kreacionista gondolat, de attõl maga az elmélet nem lesz kreacionista, mivel a model mûködik isteni beavatkozás nélkül is. Mai tudásunk szerint az õsrobbanás elmélete a világ keletkezésének igazságát írja le. PONT. Amúgy ebben az esetben nagyon segített, hogy az ateista szemlélet szerint statikusnak vélt univerzumban tapasztalható jelenségeket pont azzal lehetett magyarázni, amit a biblia is állít: a világ valamikor keletkezett, és idõben visszafelé nem végtelen. Emiatt nem is nagyon tetszett a kor néhány kozmológusának, de a tények a papot igazolták. De fontos tudnod, hogy a világ felfedezett igazságai függetelnek az õket felfedezõtõl! Van olyan elmélet, ami igaz, és van olyan ami nem. Nincs kreacionista igazság és ateista igazság...
A kérdező hozzászólása: Akkor mi az, hogy kreacionizmus, ha nem az, hogy "Isten csinálta" ?
Az az Õsrrobbanás elmélet nem ugyanaz az õsrobbanás elmélet. Az ateisták módosítottak rajta..
Én nemigen értem, mi a baj azzal, hogy az õsrobbanás nem kreacionista elmélet. Tényleg nem az. Aki mögé akarja tenni Istent annak csak az lehet az oka erre, hogy az legyen az Elsõ Ok. De miért legyen? Miért nem lehet elsõ ok maga az õsrobbanás? Egyébként nem meglepõ, hogy az egyház rámozdult az õsrobbanásra. Én egyszer voltam egy kongresszuson, ami a halálközeli élményekrõl szólt, és egy résztvevõ pap tapsikolt örömében, hogy végre bizonyítva látta a mennyország létét. Megsajnáltam szegényt...

A II. Vatikáni Zsinat tényleg gyülöletkeltő az ateista emberekkel szemben?

Legjobb válasz: Ez megítélás kérdése. Szerintem igen. " A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES Az Egyház magatartása az ateizmussal szemben 21. Az Egyház, hûségesen Istenhez és az emberhez, nem tehet mást, mint hogy fájdalommal, de teljes határozottsággal elítélje, miként korábban is tettexxiii ezeket az ártalmas tanításokat és cselekedeteket, melyek ellentmondanak az értelemnek és az általános emberi tapasztalatnak, az embert pedig megfosztják veleszületett méltóságától." http://www.kat olikus.hu/zsinat/gs. html

Ez megítélás kérdése. Szerintem igen. " A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES Az Egyház magatartása az ateizmussal szemben 21. Az Egyház, hûségesen Istenhez és az emberhez, nem tehet mást, mint hogy fájdalommal, de teljes határozottsággal elítélje, miként korábban is tettexxiii ezeket az ártalmas tanításokat és cselekedeteket, melyek ellentmondanak az értelemnek és az általános emberi tapasztalatnak, az embert pedig megfosztják veleszületett méltóságától." http://www.kat olikus.hu/zsinat/gs. html
Milyen változásokat hozott a zsinat az egyházba? Ez a kérdés még mindig idõszerû, mivel a II. Vatikánum és következményei mindmáig széles körben vitatottak. ’Igazság más vallásokban’ Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy XXIII. János pápa változásokat akart. Olyan teológusokat hívtak meg szakértõként a Vatikáni Zsinatra, akiknek avantgárd eszméit néhány évvel azelõtt még elítélték. Ortodox és protestáns egyházi méltóságokat szintén meghívtak megfigyelõnek. Ez az új hozzáállás gyökeres változásokat eredményezett a lelkiismereti és vallásszabadság kérdésében. Évszázadokig az egyház határozottan elítélte ezeket az eszméket; XVI. Gergely, egy XIX. századi pápa még „bolondságnak” is minõsítette azokat. Mégis, 1964-ben a zsinat nagy többséggel elfogadott egy rendelkezést, elismerve, hogy minden embernek joga van megválasztani a saját vallását. Ez többet jelentett a tiszta és egyszerû szabadságnál, ahogyan ezt a Notre Histoire címû folyóirat magyarázta: „Ettõl a pillanattól kezdve beismerték, hogy más vallásokban is található némi igazság.” A II. Vatikánum után az egyház folytatta szabadabb elvû politikáját más vallások felé. Ezt szemléltetve II. János Pál pápa látogatásokat tett II. Hasszán marokkói királynál, egy muszlim szellemi vezetõnél. Egy protestáns templomot és egy zsinagógát is meglátogatott Rómában. Sok katolikus emlékezik az 1986-os assisi találkozóra Olaszországban, ahová II. János Pál pápa meghívta a világ nagy vallásainak vezetõit, hogy imádkozzanak vele együtt a béke érdekében. II. Vatikánum — átok? Néhányaknak, a XXIII. János pápa által remélt felfrissítõ „lélegzetnyi levegõ” inkább olyan volt, mint egy hideg szélroham. Azért, hogy alátámasszák véleményüket, utaltak egy híres beszédre, amelyben VI. Pál pápa — aki XXIII. János utódja volt — kijelentette, hogy „Sátán füstje” beszivárgott az egyházba. A La Réception de Vatican II címû könyv azt fejtegette, hogy a nyilatkozata által VI. Pál „összekötni látszott a zsinat által teremtett helyzetet egy, az egyházi érdekekkel ellentétes folyamattal”. Sok templomba járó osztja ezt a nézetet. Egy új vizsgálat feltárta, hogy Franciaországban a katolikusoknak majdnem a fele azt gondolja, hogy „az egyház túl messzire ment a reformok erõltetésében”. A II. Vatikánum bírálói vádolják az egyházat, amiért nem maradt hû a hagyományához, hanem megfertõztette magát a modernizmussal. Azt mondják, hogy az egyház támogatását adta azokhoz a változásokhoz, amelyek megrázkódtatták a nyugati társadalmat és válságot okoztak az egyházban. II. Vatikánum — áldás? Mások számára nem a zsinat az, amelyet meg kell kérdõjelezni. Szerintük a gyengeség elsõ jelei már a II. Vatikánum elõtt is tisztán láthatóak voltak az egyházban. A francia La Croix címû napilap megerõsítette: „A papi és nem papi elhivatottak hiányát a nyugati országokban az általános társadalmi válsággal és ennek a keresztény közösségekre való következményeivel kapcsolatban kell szemlélni. Túl sok keresztény engedte magát átitatni a korunkbeli gondolkodásmóddal és eszmerendszerekkel.” Megint mások úgy érzik, hogy a II. Vatikánum által javasolt változtatások életfontosságúak voltak. A La Croix egy másik újságírója megállapította: „Van aki talán . . . eltûnõdik azon, hogy mivé lett volna az egyház, ha befelé forduló maradt volna.” Végül különbözõ katolikus magyarázók azt fejtegetik, hogy az egyház tökéletlen emberekbõl álló szervezet, amely már a múltban is keresztüljutott válságokon, és keresztül fog jutni ezen is. Gilles, akitõl az elõzõ cikkben idéztünk, a következõ megjegyzést tette: „Amikor felvetettük az egyházi problémákat, azt mondták nekünk, hogy az egyház éppen egy tinédzserkori válság közepén van és ez el fog múlni.” Akár felelõs volt a II. Vatikánum a pozitív vagy negatív változásokért, akár nem, mindenesetre komoly hatással volt a katolikusokra...


Az ateisták Istenét tényleg Láthatatlan Rózsaszínű Egyszarvúnak, LRE-nem kívják?

Legjobb válasz: Igen. " Mivel az LRE láthatatlan, senki sem tudja bebizonyítani, hogy nem létezik. De ha nem tudjuk érzékelni, honnan tudjuk, hogy rózsaszínû, vagy hogy egy szarva van? Az LRE kitalálóinak másik célja a különféle vallásokban lévõ ellentmondások kifigurázása volt: valami nem lehet egyszerre "láthatatlan" és "rózsaszínû". Ehhez hasonlóan sokan úgy érvelnek, hogy a mindenhatóság és a mindentudás (mely vonásokat gyakran tulajdonítanak különféle isteneknek) egymásnak ellentmondó fogalmak, valamint sokan a Biblia vagy a Korán különbözõ fejezeteit tartják egymással ellentmondásban lévõnek. A Láthatatlan Rózsaszínû Egyszarvú emblémáját sokan az ateizmus nemzetközi szimbólumául javasolják." Forrás: http://www.freeweb.hu/ateizmus/

Igen. " Mivel az LRE láthatatlan, senki sem tudja bebizonyítani, hogy nem létezik. De ha nem tudjuk érzékelni, honnan tudjuk, hogy rózsaszínû, vagy hogy egy szarva van? Az LRE kitalálóinak másik célja a különféle vallásokban lévõ ellentmondások kifigurázása volt: valami nem lehet egyszerre "láthatatlan" és "rózsaszínû". Ehhez hasonlóan sokan úgy érvelnek, hogy a mindenhatóság és a mindentudás (mely vonásokat gyakran tulajdonítanak különféle isteneknek) egymásnak ellentmondó fogalmak, valamint sokan a Biblia vagy a Korán különbözõ fejezeteit tartják egymással ellentmondásban lévõnek. A Láthatatlan Rózsaszínû Egyszarvú emblémáját sokan az ateizmus nemzetközi szimbólumául javasolják." Forrás: http://www.freeweb.hu/ateizmus/
Erre muszáj visszakérdeznem: Hogy lehet az istentagadóknak istenük???? Ha már ellnetmondásokról beszélünk...
Butaság. Az ateisták nem istentagadók. Egyszerûen emberek akik nem hisznek istenben. Például itt vagyok én, szerintem nem figyel minket senki odafentrõl. Hihetek én a csodákban, hihetek én akár a Matrixban is, bármiben. De én, a kereszténység istenében nem hiszek. Nem beszélek le róla senkit, nem kérdõjelezem meg. Nem hiszek benne
Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (Bakos Ferenc, 1989): ateista: I. istentagadó, az ateizmus híve, követõje, vallója II. az ateizmuson alapuló, vele kapcsolatos és az ateizmus: istentagadás; a természetfeletti erõk, szellemek, isten v. istenek, a túlvilági élet létezését tagadó, a vallás mint mint szükségtelen ellen harcoló nézetek rendszere szerintem köznapi értelemben véve leginkább istentagadás, az LRE pedig vmi vicc...:S xD
az IPU (magyarul LRE) egy poén, csakúgy, mint a Repülõ Spagettiszörny (FSM)... az ateisták meg ateisták (én is)
Az ateistáknak nincs istenük. :D Azért ateisták. Ateizmus a teizmus ellentéte.
ha már ateista, akkor nem lehet istene. ez csak egy poén, nem kell mindent elhinni
"Erre muszáj visszakérdeznem: Hogy lehet az istentagadóknak istenük???? Ha már ellnetmondásokról beszélünk..." te nem iróniából tettél állami vizsgát?


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!