Találatok a következő kifejezésre: Az USA mit (289 db)

Az USA mi jogon avatkozik Venezuela ügyeibe? Mit képzelnek?

Az amerikaiak ki vannak akadva és nem bírják megemészteni ,hogy nem az ő általuk pénzelt és támogatott jelölt győzött a választáson. Újra akar szavazást. Az USA napi 900 ezer olajat importál Venezuelától. Az új szocialista elnök , pedig nem nagyon akar jó pofizni az USA-val ezért az USA szankcionálni akarja őket. Így szól az új elnök az USA-val kapcsoaltban: "Minket nem érdekel az ő elismerésük. Mi úgy döntöttünk, szabadok leszünk, és szabadok is maradunk, akár velük, akár nélkülük” Bár ha az amerikaiakon múlva , szerintem már holnap megszállnák ezt az országot és elvennék tőlük az olajat. Szörnyű mire képesek. Ahogy elnézem , más országok belügyeibe is próbál beavatkozni , pénzel és egy politikai pártot , erőt amely az ő érdeküket szolgálja.

Legjobb válasz: Mert nem szabadkõmûves lett az elnök, akit Amerika pórázon rángathat?

Mert nem szabadkõmûves lett az elnök, akit Amerika pórázon rángathat?
PFFFÚÚÚÚJJJJJ usa! ott kéne atomot robbantani! :)
"Elég nagy hadserege van, megteheti." /Tyrion Lannister/(George R. R. Martin: Királyok csatája) Hát, sajnos ez így mûködik. Nem háttérhatalom vagy zártkörû tõkés csoportok irányítják a világot, hanem néhány hordó az évmilliókkal ezelõtt lebomlott mélytengeri állatok maradványaiból. És ahogy azt sokszor hangsúlyozom: akár igazságtalan, akár nem, a nagyhatalmaknak ahhoz van közük, amihez akarják.
Az USA a világ legerõsebb országa, természetes, hogy a saját érdekeit nézi és néha visszaél a hatalmával. De ez semmi, csak egy kis diplomáciai csetepaté. Majd amikor a CIA megbuktatja a demokratikusan megválasztott elnököt (mint 1973. szeptember 11-én Allendét) vagy az amerikai hadsereg bombázni kezdi Caracast, mint 2003-ban Irakot, akkor mondhatjuk, hogy tényleg túl messzire mentek.
USA a világ rendõre. 2 VH-t gyõztek.
Azt tudod, hogyha ezek az országok drágábban adják az olajukat, akkor nem 450 forintos benzincsúcsok lesznek, hanem 4500 forintosak? Mondjuk õk szívnák meg, mert van alternatív energiaforrásunk, õk meg szegényebbek lesznek, mint valaha.
A kérdező hozzászólása: Logikus , hogy a saját érdekeit nézi.De , így? Mindenkin átgázolva , közben pedig a humanitás , a béke hõsének tünteti fel magát? Ez igen nagy képmutatás.
mert? a saját érdekeit nézi. te talán a másokét nézed?
A kérdező hozzászólása: Nem vagyok USA ellenes. Nem utálom magát az országot , csak a politikájukat.Az valami nagyon mocskos.
Már elnézést, de az USA ezidáig egyetlen ujjal sem nyúlt hozzá Venezuelához. Venezuela meg abból játszik szocializmust, hogy olajat exportál többek között az USA-ba.

Kanada és az USA miben különbözik egymástól? Melyik a jobb?

A megélhetés, támogatások vagy akármi más szempontjából szerintetek melyik jobb? Mi szól az egyik és mi szól a másik mellett?

Legjobb válasz: Ég és föld, egészen más a kultúrájuk. Azt hiszem, Kanada közelebb áll az európai észjáráshoz. Viszont jellemzi az angol-francia kettõsség. És hát hidegebb van. :-)

Ég és föld, egészen más a kultúrájuk. Azt hiszem, Kanada közelebb áll az európai észjáráshoz. Viszont jellemzi az angol-francia kettõsség. És hát hidegebb van. :-)
"Míg az USÁ-ban a spanyol anyanyelvûek vannak többen, Kanadában az angol-ajkúak." Ez egy jó nagy hülyeség. Valóban vannak az USA-nak olyan területei szép számmal, ahol a spanyol anyanyelvûek többen vannak, de azért az egész USA-ban bõven az angolul beszélõk vannak többen. Az Egyesült Államok statisztikai hivatalának (United States Census Bureau) honlapján található adatok alapján a lakosság 80%-a angolul beszél otthon, míg 12%-a beszél csak spanyolul. http://factfinder.census.gov/servlet/STTable?_bm=y&-geo_id=0..
Kanada hidegebb általában igaz, de ajánlom figyelmedbe Victoria-t és Vancouvert. Nem egy Miami, de azért :)
Kanadában alacsonyabb a bûnözési ráta.
Kanadában az egészségügy univerzális és (majdnem) ingyenes. Az USA-ban ez bizony komoly probléma, a lakosság kb. 15%-a volt biztosítás nélkül és mivel az ellátás baromi drága, ezért szinte teljesen ellátás nélkül.
Míg az USÁ-ban a spanyol anyanyelvûek vannak többen, Kanadában az angol-ajkúak.

Mi történt volna, ha az 1812-es háborúban az USA legyőzi a briteket és elfoglalja Kanadát?

Milyen világ lenne mára? Megmaradt volna Kanada, illetve annak tartományai, az USA részének? Így Oroszországnál nagyobb ország lenne, nagyobb népességgel és teli nyersanyagokkal. Egyáltalán mit gondoltok err?l?

Legjobb válasz: Én is mindig ezen agyalok de nem tudom miért nekem olyan fura érzésem van mikor nézek egy atlaszt/térképet hogy Kanada és az USA nem egy ország. Egyrészt sztem az lenne a világ legjobb országa mert az USA pénzével és gazdasági és katonai hatalmával és Kanada Európaiasabb kultúrájával (egézségügy,kevés bünõzés,jobb oktatás,emberi értékeivel olyan országot tudnának kialakítani hogy az hihetetlen lenne. De hogy ha Kanada és az USA egyesült volna akkor azért a világ többi országának nagyon nehéz dolga lenne hiszen most is parancsokat osztogat az USA más országoknak de úgy aztán nem lenne olyan erõ aki meg állíthatná õket.szóval ebbõl a szempontból nem lenne jó .

Én is mindig ezen agyalok de nem tudom miért nekem olyan fura érzésem van mikor nézek egy atlaszt/térképet hogy Kanada és az USA nem egy ország. Egyrészt sztem az lenne a világ legjobb országa mert az USA pénzével és gazdasági és katonai hatalmával és Kanada Európaiasabb kultúrájával (egézségügy, kevés bünõzés, jobb oktatás, emberi értékeivel olyan országot tudnának kialakítani hogy az hihetetlen lenne. De hogy ha Kanada és az USA egyesült volna akkor azért a világ többi országának nagyon nehéz dolga lenne hiszen most is parancsokat osztogat az USA más országoknak de úgy aztán nem lenne olyan erõ aki meg állíthatná õket.szóval ebbõl a szempontból nem lenne jó .
Semmi, ugyanúgy kialakítják a bankrendszert, a modernkori rabszolgatartó társadalmat. A cél ahova tartunk adott, hogy milyen módon jutunk el oda, teljesen mindegy. (Nem a hülyék irányítják a világot, hanem a legokosabbak.)
Mivel erre matematikai esélyük sem volt, kár is rajta gondolkozni.

Mi az oka, hogy az USA-ban nagyobb a vallásosság mint Európában; mikor a kereszténység itt volt a legjelentősebb eredetileg?

Tulajdonképpen, ha az USA ÉK-i és a NY-i part metropoliszait levágnánk, akkor még szembet?n?bbek az arányok. Az USA-ban sokkal több templom van, és a rendszeresen templomba járók aránya is sokkal nagyobb (statisztika+ személyes tapasztalat is).

Legjobb válasz: Nekem van egy olyan meglátásom (bár lehet h ezzel a véleményemmel egyedül vagyok), hogy az USA a többi országnak egészen mást adagol, mint amit saját magának. Nézd meg pl. a fegyvertartási szabályokat. Az USA-ban jóval szabadabban lehet tartani fegyvert, mint mondjuk Európában, Nyugat-Európát is beleértve, fõleg Nagy-Britanniát. De mondhattam volna más példát is. Nem akarok politikai vitát kezdeni, de szerintem a liberalizmus bizonyos részei is ilyenek. Amerika megy és terjeszti a világban, vívja a "nagy keresztesháborút", de önmaga egyáltalán nem olyan liberális, mint amit hirdet. Vagy ott vannak az emberi jogok. Mindenhol az a propaganda, hogy az emberi jogok sérthetetlenek, de nézd meg Guantanamót! Vagy akár mondhattam volna azt is, hogy az átlag amerikai rendõr nem problémázik azon, ha egy feketét le kell lõni. Ugyanez mondjuk nálunk egy romával kapcsolatban elképzelhetetlen volna. Na hogy ezt a sok példát miért mondtam? Szerintem az USA a vallással is valahogy így van. Ugye Kelet-Európában egyértelmû, hogy miért nem nagy a vallásosság (kommunizmus 50 éve). Ez viszont nem magyarázza meg, hogy Nyugat-Európában is miért alacsony a vallásosak száma. Na szerintem pont ezért, valahogy a liberális vagy abból kinõtt ideológiák jobban gyökeret vertek Európában, mint Amerikában. Nehéz igazából megfogalmazni, kicsit úgy néz ki, mintha a mai Nyugat-Európa a vallás terén a francia forradalom örököse lenne, az USA viszont egyáltalán nem, sokkal inkább az angol puritanizmusé.

Nekem van egy olyan meglátásom (bár lehet h ezzel a véleményemmel egyedül vagyok), hogy az USA a többi országnak egészen mást adagol, mint amit saját magának. Nézd meg pl. a fegyvertartási szabályokat. Az USA-ban jóval szabadabban lehet tartani fegyvert, mint mondjuk Európában, Nyugat-Európát is beleértve, fõleg Nagy-Britanniát. De mondhattam volna más példát is. Nem akarok politikai vitát kezdeni, de szerintem a liberalizmus bizonyos részei is ilyenek. Amerika megy és terjeszti a világban, vívja a "nagy keresztesháborút", de önmaga egyáltalán nem olyan liberális, mint amit hirdet. Vagy ott vannak az emberi jogok. Mindenhol az a propaganda, hogy az emberi jogok sérthetetlenek, de nézd meg Guantanamót! Vagy akár mondhattam volna azt is, hogy az átlag amerikai rendõr nem problémázik azon, ha egy feketét le kell lõni. Ugyanez mondjuk nálunk egy romával kapcsolatban elképzelhetetlen volna. Na hogy ezt a sok példát miért mondtam? Szerintem az USA a vallással is valahogy így van. Ugye Kelet-Európában egyértelmû, hogy miért nem nagy a vallásosság (kommunizmus 50 éve). Ez viszont nem magyarázza meg, hogy Nyugat-Európában is miért alacsony a vallásosak száma. Na szerintem pont ezért, valahogy a liberális vagy abból kinõtt ideológiák jobban gyökeret vertek Európában, mint Amerikában. Nehéz igazából megfogalmazni, kicsit úgy néz ki, mintha a mai Nyugat-Európa a vallás terén a francia forradalom örököse lenne, az USA viszont egyáltalán nem, sokkal inkább az angol puritanizmusé.
Egyrészt az USA-ban egyszerûbbek az emberek(és akkor még szépen fogalmaztam), és ha jól tudom az evolúciót nem is taníthatják az iskolákban. Másrészt - nem hivatalosan - magas posztot ateista nem is tölthet ott be a kormányban. "Szerintem elszomorító... Meg a legtöbb ateista itt Európában nem megfontolt, értelmes döntést hozott; hanem ----- bele az egészbe.." Ezt hogy érted? Miért elszomorító? A vallás mindenki személyes ügye kell(ene), hogy legyen. Ott pedig ha nem is nyíltan - szekularizmus - mindent meghatároz. Hogy példát is mondjak: az õssejtkutatások leállítása Bush alatt, abortusz tiltása Bush alatt (ja ez egy jó sztori, hogy az anyja mutatott neki egy halott magzatot és annak hatására), meg az, hogy keresztesháborút hírdetett a Közel-Keleten. Szerintem írtó manipulatív dolog, a Pápa csak úgy elszólja magát, hogy az óvszer bûn, rontva ezzel az afrikai szerencsétlenek sorsán.
Én is ezt figyeltem meg. sztem itt Európában a legelterjedtebb vallás a katolikus, ami hát nem éppen hiteles(utóbbi idõk botrányai, nem biblikus szokások), az emberek pedig nem is gondolnak arra hogy van más lehetõség. A többi egyházat is vele azonosítják be. Az amerikai egyházak többsége protestáns (baptista, református, metodista stb.)
Bazira ráérnek ilyen marhaságra.Próbálnának itt éni minimál béren.
Sokan sok okot leírtak már. Én is összefoglalom ide a véleményemet. 1) A puritánok nem (nemcsak) azért mentek amerikába, mert nem lehettek puritánok európában, hanem mert ott senkit sem kényszeríthettek (már) arra, hogy puritánná legyen. 2) Az amerikaiak nem tanulják a saját történelmükként a vallások rémtetteit. (Így elfelejtik a múltat úgyhogy arra ítéltetnek, hogy megismétjék.) 3) Már említették, hogy az amerikai közoktatás(!) nem a legmagasabb színvonalú. Ráadásul pont a túl nagy vallásosság gyakran akadályozza a tudományok tanítását, ami egy érdekes 22-es csapdáját eredményez. 4) A politikai, jogi stb. berendezkedésük miatt a vallás arrafelé igen gyakran (na nem mindig) üzlet (is) ... pl.: Nevezd az üzletedet templomnak és adómentes leszel. :/
Azért az egy súlyos tévedés hogy "vallások rémtettei" mert az egyháznak voltak esetleges rémtettei (a protestánsnak is, nem csak a katolikusnak), de ez legfeljebb az egyház jellegét minõsíti, nem pedig a hirdetett tanokat.
Elnézést a nem túl pontos fogalmazásért. :P Az EGYHÁZAK rémtetei. (Mivel egyház = vallási szervezet / szervezett vallás, nem érzem olyan hatalmasnak a hibát.) Ezenkívül sehol se írtam, hogy CSAK a katolikusokra gondolok. Az az egyház a ritkaság amelyiknek nincsenek csontvázak a szekrényében. :/
Hát az én szememben már eléggé leszerepelt a keresztény egyház. Vajon ma hol tarthatnánk, ha nem nyírják ki Koppernikuszt Gallileit és a többi ''eretneket''? No meg a nagy katolikusok is elég undorítóan tudnak viselkedni. Hát többek között ezért is lettem ateista... De amúgy gondolkodom, hogy újra vallásos leszek, csak most már a Buddhizmusban. Azok a tanítások sokkal közelebb állnak hozzám, és nem arról szól hogy az emberé minden mert õ isten képmása...
Elõször is: http://mek.niif.hu/07800/07883/html/hitvedelem3.htm#_Toc2503.. A protestáns inkvizíció Az utolsó hozzászóló meglehetõsen silány történelmi ismeretekkel bír. Mióta is "nyírták ki" Kopernikuszt és Galileit? Ha nemcsak az egyházellenes kommunista és liberális jelszavakat harsognál agyatlanul, akkor nem beszélnél ilyen hülyeségeket. Ismerj magadra a következõ paródia alapján: http://modoros.blog.hu/2010/08/17/az_egyhazellenes Aztán tény az is, hogy a túlkapások miatt nem szabad az egész vallást leírni, általánosítani. http://mno.hu/portal/769827 Buddhizmus: http://depositum.hu/eretnekek/buddhizmus.html Most pedig tanulsz egy kis történelmet, barátocskám... "Ki hinné, hogy lapos a Föld? Ma már természetesen senki. Mindenkinek elmagyarázzák apró gyermekkorában, hogy egy gömbforma sárgolyón élünk, helyesebben geoid formájún, de ezzel majd csak hatodikban lepik meg a felnövekvõ állampolgárt a cseles földrajztanárok, és mindjárt hozzáteszik azt is, hogy régen buták voltak az emberek, és azt hitték, hogy a Föld lapos. Sõt, aki azt merte mondani, hogy gömbölyû, azt istenkáromlásért máglyára vetették, mert ezek tényleg ennyire buták voltak. Szerencsére jött a felvilágosodás, és... És a helyzet az, hogy ebbõl éppen úgy nem igaz egy szó sem, mint az inkvizíció állítólagos rémtetteibõl. A középkorban ugyanis senki sem hitte, hogy a Föld lapos, és senkit sem égettek meg érte, ha ezt vitatta. Mindez modern társadalmunk egyik szándékosan terjesztett propagandahazugsága, történelemhamisítás, amit nagyon is jól meghatározott céllal agyaltak ki azok a körök, amelyek a XVIII. század környékén felforgatták társadalmunkat. A lapos Föld meséje azt hivatott elhitetni az emberekkel, hogy volt valamiféle éles váltás, úgynevezett "felvilágosodás", "tudományos forradalom", amikor az emberiség néhány "nagy gondolkodó" hatására egyik napról a másikra elvetette az úgynevezett "babonákat", és azóta mindenki okos, egyre okosabb. Ha ez így lenne, nem lennének tele a nõi magazinok horoszkóppal meg boszorkánysággal, és a gyerekek ma is tudnák, hogy a tehén nem lila. Ne dõljünk be a szabadkõmûves marhaságoknak, az emberiség nem egyik napról a másikra találta fel a tudományt, s ehhez nem kellett az egyházat sem lerombolni. Bármily furcsán hangzik azoknak, akik még sohasem hallották, a feudális rendszer az emberiség legfejlettebb társadalmi rendje volt. Tudniillik több, mint ezer éve volt kiforrottá válni, míg a modern demokrácia száz éves sincs (kivéve az Egyesült Államokat és Svájcot), a kommunizmus és egyéb kísérleti rendszerek pedig még fiatalabbak, és nem sok eredményt hoztak. Tetszik-e vagy sem, a feudalizmust soha nem sikerült megfelelõen mûködõ rendszerrel kiváltani. Helyette csupán olyan rendszerek születtek, amelyek az ember mohóságát hivatottak kielégíteni, felélve bolygónk szûkös erõforrásait. Ám ez nagyon is megfelel azoknak, akik hisznek benne, hogy a még több autó, még több mûanyag, még több ûrhajó elõbb-utóbb határtalan boldogságot hoz, nekik pedig érdekük - akár tudatosulva, akár nem - hogy a demokrácia elõtti rendszereket ostoba, elavult, korlátolt világnak állítsák be. A legtöbb ember számára pedig nem kell, hogy tudatosan higgye ezt. Elég, ha úgy nõ fel, hogy látja: ma van televízió meg autó, háromszáz éve nem volt, ma "szabadok" vagyunk, háromszáz éve pedig a földesúr dirigált. Az az összefüggés, hogy ma a földesúrnál ezerszer rosszabb erõk dirigálnak, és a "jogtalan" tizednél százszor többet szednek el a nehezen megszerzett keresetbõl, már meghaladja a legtöbb ember felfogóképességét, vagy ha mégsem, bekapcsol a jól ismert önigazoló reflex, és magyarázatot talál erre a különös jelenségre. Például hogy a modern társadalom mennyivel többet nyújt a ma emberének ezért a több pénzért, több adóért, több munkáért. A szabadkõmûvesek, akiknek mai modern világunkat köszönhetjük, a kezdetektõl fogva mindent megtettek, hogy ezeket a hiedelmeket elhintsék. Ezek egyike a "lapos Föld" meséje, és az az állítás, hogy bizonyos "nagy gondolkodókat" - akik természetesen mind hozzájuk tartoztak, például Galilei, aki az Illuminátusok tagja volt, és ezen állításukban az sem zavarja õket, hogy akkoriban az Illuminátusok még meg sem alakultak - a velejéig gonosz és ostoba egyház üldözte. Minden társadalmi reformermozgalomnak megvan a maga hamis szenvedéstörténete, még a református egyháznak is. Közkeletû mese, még "korabeli metszeteken" is ábrázolták, hogy az inkvizíció gályarabnak adta el a református lelkészeket. Aki azonban ismeri a hajózás történetét, ezen csak elmosolyodik. Egyrészt gályákat már régen nem használtak a középkorban, másrészt amikor használtak, akkor sem rabszolgák ültek az evezõknél, hanem jól fizetett, profi tengerészek. Tele van ilyen tévhitekkel és mesékkel a középkorról alkotott képünk. A lapos Föld meséje is ilyen közhiedelem. Olyannyira az, hogy a Brit Történelemtudományi Társaság 1945-ben másodikként említette ezt a húsz legelterjedtebb történelmi tévhitet felsoroló kiadványában. A felforgató propagandisták szándékosan mosták össze a különbözõ korok ismereteit. Az emberiség ugyanis már az ókorban rájött, hogy a Föld nem lehet lapos. Arisztotelész idejében, Kr. e. 330 körül ez már köztudomású volt. A nagy filozófus már akkor bizonyította a Föld gömbölyûségét például azzal, hogy ha dél felé utazunk, a horizont fölött egyre magasabban látjuk a déli félteke csillagait, illetve a hajósok elõször a hegyek csúcsait látják meg a szárazföldbõl, s a part felé közeledve egyre többet. Krisztus születése elõtt pár évvel Sztrabón felhívta a figyelmet, hogy a Föld holdfogyatkozáskor megfigyelhetõ árnyéka mindig kör alakú, márpedig csak egy gömb vet minden irányba kerek árnyékot, egy korong lapított ellipszist mutatna. Erasztothenész pedig néhány egyszerû megfigyelés nyomán kiszámította a Föld kerületét is: 252 ezer sztadion, azaz nagyjából 40 ezer kilométer. Ez Kr.e. 240 körül történt, jóval azelõtt, hogy valaki kitalálta volna, hogy a történelmet korokra ossza. A korai középkorban ugyan voltak keresztény szerzõk, akik kétségbe vonták a Föld gömbölyû voltát, de a többség nem foglalkozott a kérdéssel, mert teológiai szempontból jelentéktelennek tartották. Ilyen volt például Caesareai Bazil (329-379). Több vezetõ fõpap is említést tett teológiai mûveiben arról, hogy a Föld gömbölyû, és hogy jelentéktelen porszem egy hatalmas univerzumban. Így például Izidor sevillai püspök (560-636) ezt írta Etymologiae címû enciklopédiájában, ami a kor Wikipediája volt, Rabanus Maurus IX. századi püspök pedig félgömbként írta le a Föld lakott, északi részét, lakatlannak képzelve a déli féltekét. Számos ilyen mû maradt ránk mind a korai középkorból, mind a késõbbi idõkbõl. Aquinói Szent Tamás is a Föld gömb alakjáról beszélt, Hermannus Contractus, XI. század egyik legjelentõsebb hittudósa pedig megismételte Erasztotenész mérését. Dante Isteni színjátéka is említi a Föld gömb alakját. Mi több, az európai keresztény királyok közismert hatalmi jelképe, az "országalma" (helyes nevén: globus cruciger) is a gömbölyû Földet jelképezi, rajta a kereszttel, ami Isten uralmát fejezi ki e gömb alakú világ felett. Nem kell tehát messzire mennünk annak cáfolatáért, hogy a középkorban laposnak képzelték volna bolygónkat, csak a Parlamentbe kell benéznünk az óránként induló turistacsoporttal. A középkor-ellenesek számos történetet hoznak fel arra, hogy a gömbölyû Föld elméletét hangoztatókat az egyház üldözte. Állításuk szerint nem csak Galileit, hanem már Vergilius salzburgi püspököt (cc. 700-784) is azért átkozta ki az egyház, mert "Istentõl elrugaszkodott, sátáni tanokat oktatott", nevezetesen a Föld gömbölyû voltát. Zakariás, az utolsó bizánci pápa döntése szerint "aki abban tesz hitet, hogy más világok léteznek, és ilyen más világ létezhet a föld alatt, melyet emberek laknak, vagy ilyen világ létezik más napok vagy holdak körül, vitessék egyházi tanácsunk elé, fosztassék meg minden rangjától, s egyházunk kebelérõl kiátkoztassék." De az ítélet nem arról szólt, hogy a Föld gömb alakjának állításáért járna ilyen súlyos büntetés, hanem azért, ha valaki azt tanítja, hogy léteznek valahol emberek, akik egy más világon élnek, ezért nem Ádámtól és Évától, következésképpen nem Istentõl származnak. Vergiliust egyébként pár száz évvel késõbb rehabilitálták és boldoggá avatták. Közkeletû tévhit az is, hogy Kolumbusz Kristóf nagyon bátor volt, mert annak ellenére indult el nyugat felé hajóival, hogy a korabeli tudósok meg voltak róla gyõzõdve, hogy arrafelé le fognak zuhanni a Föld szélén. Természetesen ebbõl sem igaz egy szó sem. Kolumbusz érdekes figura volt, térjünk ki személyére néhány szóban. A közhiedelem abban nem téved, hogy valóban Kolumbusz ötlete volt nyugatnak indulva megtalálni Indiát. Azt már nemigen jegyezték fel, hogy nem egyedül dolgozta ki az útitervet, hanem testvére, a térképrajzoló Bartolomeo segítségével. Kolumbusz roppant erõszakos ember volt, kitûnõ szervezõ, ám nagyon rossz hajózási szakember. Alfraganus arab földrajztudós térképeit tanulmányozva arra jutott, hogy India Spanyolországtól nyugati irányban mindössze néhány ezer mérföldre lehet. Nem fordult meg a fejében, hogy Alfraganus - aki természetesen pontos térképeket rajzolt - nem olasz, hanem arab mérföldben számolt, ami csaknem hatszáz méterrel hosszabb. Helytelen számításaival, amelyek egy sokkal kisebb Földet feltételeztek, sorra kereste fel az európai uralkodókat, hajót és támogatást kérve expedíciójához, amelytõl komoly profitot remélt. 1485-ben II. János portugál királynak, 1486-ban II. Ferdinánd és I. Izabella spanyol uralkodóknak, bátyja pedig az angol VII. Henriknek mutatta be a terveket. Azonban az uralkodók hajózási szakemberei a javaslatokat átvizsgálva mindenhol arra jutottak, hogy a számítások tévesek, és a terv nem megvalósítható. A korabeli hajók hatótávolságának ugyanis korlátot szabott a szállítható élelmiszer és ivóvíz mennyisége. Feltételezve, hogy Európa és Ázsia között homogén óceán terül el, ennek a távolságnak hajóval nekivágni öngyilkosság lett volna. Kolumbusz tudta ezt, ám ragaszkodott elképzeléséhez, és kitartott amellett, hogy a feltételezett távolság sokkal kisebb, mint Eraszthotenész kiszámította. Annak ellenére, hogy tervei elutasításra kerültek, a spanyol királyi udvarban tisztelettel övezték. Olyannyira, hogy uralkodói utasításra évi 12 ezer maravedi javadalmazást ítéltek meg neki, s egy menlevelet is kapott, amely kötelezte a szabad királyi városokat, hogy számára ingyen szállást és ellátást biztosítsanak utazásai során. Kitartó lobbizása végül eredménnyel járt. Amikor a spanyolok visszafoglalták Grenada városát a móroktól, Alcazár várában ismét találkozott Izabellával és Ferdinánddal. A királynõ ismét elutasította tervét, ám Ferdinándnak megtetszett az ötletéhez makacsul ragaszkodó hajós, és futárt szalajtott utána, visszahívta a várba, és tanácsadói véleményét felülbírálva három hajót ajánlott fel neki. A három hajó nevét is helytelenül jegyezte meg az utókor: Santa Maria, Pinta és Santa Clara, nem pedig Niña, az csak beceneve volt az egységnek tulajdonosa, Juan Niño de Moguer után. A történet további folytatását ismerjük: az erõszakos Kolumbusz addig ütötte a legénységet (szó szerint), amíg el nem jutottak az Indiának hitt Bahamákig. A békés õslakosokkal könnyen szót értettek a spanyolok, mindjárt el is raboltak néhányat, hogy odahaza bemutathassák. Kolumbusz még háromszor tért vissza Amerikába, haláláig azt hivén, Ázsia partjaihoz jutott el. Szolgálataiért komoly jutalmakban részesült, kinevezték a "Nyugati Indiák" kormányzójává, ám olyan durva módszerekkel kormányzott, hogy 1500-ban letartóztatták, és bátyjával együtt fél év várfogságra ítélték. Királyi kegyelmet kapott ugyan, és még megtehette negyedik útját nyugat felé, de állami pozíciót már sohasem kaphatott. Ezen az útján kiderült, hogy vannak a tengeren nála nagyobb droidok is: Santo Domingo kormányzóját hiába figyelmeztette egy közeledõ hurrikánra, az nem hitte el, hogy ekkora vihar létezhet, és pontosan a közepébe küldte az aztékoktól elrabolt arannyal hazafelé tartó kincses flottáját.
De hagyjuk most történelmi nagyjaink különös életét, s nézzük, hogyan alakult a továbbiakban a Föld alakjáról folyó vita, és hogyan jutottunk el odáig, hogy ostobaságokat tulajdonítsunk a középkor nagyon is felvilágosult emberének. Nézzük, mi történt az állítólag meghurcolt Galileo Galileivel, és voltaképpen miért is szenvedett máglyahalált 1600-ban kortársa, Giordano Bruno. Az õ idejükben már nem volt mit vitatni a Föld gömbölyûségérõl, ám hogy melyik égitest kering melyik körül, még vita tárgyát képezte. Galilei 1610 körül kezdte hangoztatni a heliocentrikus világkép helyességét, amiért valóban feljelentették õt az inkvizíciónál, mivel a katolikus egyház néhány vezetõje korábban a geocentrikus világkép mellett foglalt állást. Az inkvizíció felmentette õt, de azzal sem vesztett volna sokat, ha nem, ugyanis az inkvizíció nem foglalkozott emberek elégetésével, megkínzásával és más csacskaságokkal, csupán azt vizsgálta, méltó-e a megvádolt személy az egyház gondoskodására. Aki látványosan tagadta az egyház tanítását, többé nem mehetett templomba, nem temették megszentelt temetõbe, és a gyermekét sem keresztelték meg. Ateistáknak ez valószínûleg nem is volt olyan nagy veszteség... Élete során Galilei mindvégig a heliocentrikus világkép mellett érvelt, többek között egyházi tudósokkal is vitába szállva. Senki sem kívánta ezért megégetni vagy kiátkozni. Sõt, 1632-ben VIII. Orbán pápa és az inkvizíciós testület jóváhagyásával jelenhetett meg Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo (Két világmodell összevetésérõl szóló párbeszéd) címû könyve, amelyben a korábbi évtizedek során lezajlott vitáinak összegzését tartalmazta. Ennél ékesebb bizonyítéka nincs is annak, hogy az egyháznak semmi baja nem volt tanításaival. Más oka volt, hogy mégis inkvizíciós bíróság elõtt kellett felelnie. A könyvben a heliocentrikus világkép mellett saját nevében, a ptolemaioszi geocentrikus elmélet mellett pedig egy Simplicio (azaz "Együgyû") nevû fiktív karakter nevében érvel. Ez megfelelt VIII. Orbán azon kérésének, hogy a könyvben mindkét világkép mellett és ellen hangozzanak el a kor tudományos érvei, illetve hogy saját pápai véleménye is szerepeljen benne, mint az egyház hivatalos álláspontja. Csakhogy Galilei, egyfajta fricskaként, a pápa szavait Simplicio szájába adta, köznevetség tárgyává téve az egyházfõt. VIII. Orbán ugyan könnyedén vette a tréfát, de a továbbiakban nem támogatta a tudóst, aki így kiszolgáltatottá vált az akkoriban komoly politikai hatalmat képviselõ egyházi vezetõk számára. Az inkvizíció azonban még csak nem is ezért állította bírósága elé. Az utókor rendesen megkeverte az eljárás történetét, és a történelemhamisítók ezt saját javukra fordították. Galileit évekkel könyve megjelenése elõtt idézték Rómába, mert nyíltan vitatta a Biblia bizonyos passzusait, képtelenségnek minõsítve a Szentírás bizonyos részeit. A per tárgya az az állítása volt, hogy a Biblia valótlanságot állít Józsué könyvében, ahol azt írja: "És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az õ ellenségein. Avagy nincsen-é ez megírva a Jásár könyvében? És megálla a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig." Illetve a Zsoltárok Könyvében, ahol ez állt: "Mondjátok a népek között: Az Úr uralkodik; megerõsítette a földet, hogy meg ne induljon; õ ítéli meg a népeket igazsággal." A fenti idézet úgy is fordítható, hogy "a föld szilárdan áll, nem mozog". Károli Gáspár már az itt látható formában értelmezte és fordította magyarra, ez is mutatja, hogy az idézet allegorikusan értendõ. Galilei azonban szó szerint értelmezte, és a tudomány nevében megkérdõjelezte a Szent Biblia szavát. Rontott a helyzeten, hogy jónéhány hittudós szintén szó szerint kívánta értelmezni a nyilvánvalóan szimbolikus sorokat. A per évekig húzódott, és még folyamatban volt, amikor a Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo megjelent. Galilei végül elvesztette a pert, nem kis részben a pápával szembeni említett pimaszsága miatt, aki visszavonta a könyvhöz adott hozzájárulását. Az utókornak ezt már úgy mesélik, hogy az egyház "betiltotta" Galilei könyvét, holott ez nem igaz, csak nem nyomtatták ki, ami gyakorlatilag egyet jelentett az ellehetetlenítéssel, hiszen akkoriban a könyvnyomtatás és -terjesztés szinte teljes egészében az egyház felügyelete alatt volt. Az sem igaz, hogy élete végéig házi õrizetre ítélték volna, mert az inkvizíciónak nem állott hatalmában ilyen intézkedést elrendelni. Nem állt õr Galilei háza elõtt, csupán a kiátkozás veszélye fenyegette, ha elhagyja az épületet, vagy látogatót fogad. Élemedett korára a tudós elvesztette látását, ekkor már engedélyezték számára, hogy vendégeket fogadjon. Ekkor jutott el Hollandiába a "rabsága" alatt írt utolsó könyve, s ott nyomtatták ki. Aki olvasta Thyl Ulenspiegel kalandjait, tudhatja, hogy miért pont ott. S bár mindenkinek ez jut eszébe elsõként, ha Galilei nevét meghallja, mégsem mondta, soha hogy "és mégis mozog". Ez a mondatot 124 évvel késõbb adta a szájába elsõ életrajzírója, a szintén tudós Vincenzio Viviani. 1761-et írtak akkor, nagy szükség volt "felvilágosult" hõsökre, akiket a "sötét középkorban" meghurcoltak haladó munkásságukért... Néhány évvel késõbb alakult meg a hírhedt Illuminátus Rend, akik kezdettõl fogva ikonként emelték fel Galileit, mint "az idejétmúlt vallási dogmák áldozatát", bár õ nyilván tiltakozott volna, lévén hogy mélyen hívõ római katolikus volt. A Rotschild- és Warburg-családok pénzelte Illuminátusok kezdettõl fogva a katolikus egyház lerombolását célozták, napjainkra nem is kevés sikerrel. Az sem véletlen, hogy a Magyarországot 1918-ban felforgató egyik titkos társaság neve Galilei Kör volt. Ennek a társaságnak Rákosi Mátyás volt a titkára, s mellesleg ma is mûködik. Galilei történetét megismerve ugorjunk vissza néhány évet, és ismerkedjünk meg Giordano Brunóval. A hivatalos történelemírás szerint 1600-ban ítélte máglyahalálra az inkvizíció - a heliocentrikus világkép hangoztatása miatt. Ugye, ott az a bizonyos szög a fejekben? Hiszen ez éppen tíz évvel azelõtt történt, hogy Galilei ugyanezt hangoztatta volna. Vajon mi történt az inkvizícióval, hogy egyszer megégetett embereket, ám néhány éven belül már pápai jóváhagyással írhatta meg ugyanazt egy másik ember? Természetesen Bruno halálának semmi köze sem volt a tudományhoz! A Stanford Encyclopedia of Phylosophy szerint 1600-ban az egyháznak nem volt álláspontja a kopernikuszi világképrõl. Következésképp Giordano Brunót sem nyilváníthatták eretneknek. Az egyház csak évekkel késõbb, Galilei idején kezdett foglalkozni a kérdéssel egyáltalán. Ugyanezt írja az 1908-ban kiadott Katolikus Enciklopédia is: Brunót nem a heliocentrikus világkép elmélete, nem is a szerinte emberek által lakott világok sokaságának leírása miatt fogták perbe, hanem olyan állítások miatt, mint hogy Krisztus nem Isten fia volt, csak egy ügyes varázsló, a Szentlélek nem más, mint a világ lelke, illetve hogy az ördög üdvözülhet. Bruno mártírságának legendája éppen úgy évszázadokkal halála után született, mint Galileié. A per okát máshol kell keresnünk. Giordano Bruno ugyanis nem csak a katolikus egyházat, hanem a zsidókat is támadta mûveiben. Spacio della Bestis Trionfante címû, 1584-ben megjelent mûvében például ezt írta róluk: "ezeket a leprát terjesztõ, közveszélyes férgeket jobb lenne kiirtani és elpusztítani még születésük elõtt." Írta ezt annak ellenére - vagy éppen azért? - hogy jól ismerte õket, hiszen tudományos munkája során tüzetesen tanulmányozta a Kabbalát és más zsidó iratokat. Az inkvizíció korrupt tisztségviselõire nagy befolyással bíró zsidóknak pedig szokásuk volt elevenen elégetni azokat, akiket nem kedveltek: így járt Samuel ibn Zarza rabbi is, akit Valenciában égettek el saját hitsorsosai, mert azt mondta, hogy a teremtés elõtt is létezhetett világ. (Ezt azonban számos történész tagadja.) De Girolamo Savonarola is így járt, miután Firenze városának vezetõjeként megpróbálta betiltani az uzsorát, a szerencsejátékot, a bordélyházakat és egyéb, akkoriban és azóta is (lásd King's City) a zsidók érdekeltségébe tartozó üzletágakat. Sem Galilei, sem Giordano Bruno, sem Savonarola ítéletét nem írta alá a pápa, akinek pedig jóvá kellett volna hagynia az inkvizíció határozatait. Mindhárom per formailag érvénytelen volt a maga idejében, ahogyan a nürnbergi per is az volt, mégis végrehajtották. Az inkvizíciónak eleve nem is lett volna joga világi büntetést elrendelni, például Giordano Bruno esetében. Bár az ítéleteket nem az egyház hozta, a XX. században a Vatikán mégis bocsánatot kért "az inkvizíció bûneiért", eleget téve a katolikus egyházba köztudottan mélyen beépült szabadkõmûvesek követelésének. Giordano Brunónak 1889-ben, Róma elfoglalása után szobrot állítottak Rómában, talapzatán a következõ felirattal: "A katolikus egyház ölte meg, a tudomány ellensége." A szobrot Giovanni Bovio alkotta, az Olaszországi Nagyoriens Páholy nagymestere. A szobrot felavatásakor száz szabadkõmûves zászlóval vették körül, s ma az ateisták kedvelt szimbolikus találkozóhelye. Ennek sem biztos, hogy örülne szegény Giordano Bruno, hiszen õ maga katolikus pap volt. De kit érdekel ez ma már, a halott azé, aki megszerzi... Adós vagyok még annak nevével, akinek köszönhetõen ma azt hisszük, a középkori ember a Földet laposnak hitte. Az az állítás, hogy Kolumbuszt azért nem támogatták, mert azt hitték, a Föld lapos, és a hajók lezuhannak a szélérõl, Washington Irving (1783-1859) amerikai romantikus regényírótól származik, aki 1828-ban tette közzé The Life and Voyages of Cristopher Columbus (Kolumbusz Kristóf élete és utazásai) címû, világsikert aratott könyvét. Tõle származik az az állítás is, hogy a matrózok lázadó hangulatban tették meg az utat, rettegve attól, hogy leesnek a Föld szélérõl, noha ez nem igaz. Hiszen a tengerészek tudták a legjobban, hogy a Föld gömbölyû, megfigyelhették egész életük során számtalanszor, ha parthoz vagy másik hajóhoz közeledtek. A matrózok valójában Kolumbusz dilettantizmusa miatt rettegtek, hiszen kellemetlen halál a tengeren eltévedve éhen veszni. Washington Irving feladatának tekintette megszépíteni Kolumbusz karakterét az utókor elõtt, ami nem is csoda, mivel valószínûleg maga is szabadkõmûves volt. Errõl ugyan soha nem vallott, de életútját követve valószínûsíthetõ. Nevét George Washington után kapta, akinek gyermekkorától nagy tisztelõje volt, és vele való találkozását festményen is megörökítette. Fiatal kora jelentõs részét a szabadkõmûvesség fellegvárának számító Párizsban töltötte, ahol aktívan részt vett a társasági életben. Számos tévhitet ilyen írók hintenek el a köztudatban. Gondoljunk csak Dan Brownra, aki az Illuminátusokat próbálta mesebeli szervezetté formálni ostoba, ám világszerte százmilliós példányszámban eladott regényében, a Da Vinci-kódban, vagy Steven Spielbergre, aki soha meg nem történt eseményeket tett "valósággá" megható játékfilmjeiben. A felforgató mozgalmak mindig is nagyon jól tudták, hogy a történelemhamisítást a populáris kultúrában kell kezdeni, mert az átlagember jobban szeret tanulni, ha szórakozásnak hiszi, mint egy egyetemen ülni és tények közt szelektálni. Figyeljünk oda, mit olvasunk, mit nézünk és mit hiszünk el, mert az agymosásnak mindannyian célpontjai vagyunk. Bármit szabad hinnünk, csak azt nem, hogy a jelenlegi világrend nem jó. Ennek pedig az a legbiztosabb megelõzése, ha e világrend minden alternatíváját butának, elavultnak, erõszakosnak vagy barbárnak állítják be elõttünk. Az átlagember úgyse fog utánajárni. http://web.t-online.hu/kesz/jel/03_01/mitosz.html http://www.depositum.hu/inkvizicio.html "
A kérdező hozzászólása: Undorító mikor itt 600 sorokat benyomtok, ami nem is fontos a válaszhoz -.-
Az Egyház és az Állam viszonya Az Egyházhoz való viszony alapján a politikai világnézetek két részre oszthatóak alapesetben. Ez a megoszlás részben a nagy skizma (1054. kelet-nyugati egyházszakadás), részben a nyugat-európai invesztitúraharc során alakult ki, mely elsõsorban a XII-XIV. századi Itália államaiban öltött éles alakot. A jobboldali (Guelpho) és baloldali (Ghibellino) elnevezések is itt alakultak ki. A pápa által támogatott német család (bajorországi Welf) olasz elnevezése adta a jobboldali csoport, míg a császári család (svábföldi Hohenstaufen) adta a baloldalinak tekinthetõ csoport nevét. Ez utóbbi elnevezés eredete egy kastély nevére (Weiblingen) vezethetõ vissza, amelyért harcot viseltek a Welf-ház ellen. A jobboldali Guelpho álláspont a „két kard elmélete” volt. Ezen bibliai allúziójú elmélet (Lk 22: 38) szerint Isten két kardot, hatalmat adott a világnak: a lelkit (imperium spirutalis) és a világit (imperium temporalis). Mindkettõt az Egyház használja, az elsõt közvetlenül, a másodikat közvetve, a világi uralkodó(k) kezével. Ezen elmélet szerint a római Péter-utód pápa (Pontifex Maximus) bírja a teljes lelki és világi hatalmat e világon. Ez a monista jellegû papocaesarizmus a spirituális egyeduralkodó és közösség totalitásának (Egyház) olyan téren is helyet követel, ahol nincs illetékességi köre, a hit és erkölcs sérülésének kivételével. A baloldali Ghibellino álláspont szerint a helyzet pont a fordítottja. Álláspontjuk szerint a római Caesar-utód kormányzó (Imperator) bírja a teljes lelki és világi hatalmat e világon. Ez a monista jellegû caesaropapizmus a materiális egyeduralkodó és közösség totalitásának (Állam) olyan téren is helyet követel, ahol nincs illetékessége, kivéve az anyagi valóságok igaz/igaztalan birtoklásának és használatának körét. A Guelpho irányzatban a papság a társadalmi elit, a Ghibellin irányzatban a lovagság tölti be ezt a szerepet. Vajon mi az oka ennek a szakadásnak? Fõ okát a Római Birodalom erkölcsi, szellemi, anyagi szétszakadásában kell keresnünk. A constantinusi idea megtört, midõn keleten nem maradt Fõpap, míg eközben nyugat Király nélkül maradt. Ez az oka annak egyházi vonalon, hogy keleten önálló (autokephal) egyházak jöttek létre túl laza kötelékben, míg nyugaton ellenhatásként erõs központosítás történt. Állami vonalon pont a fordítottja történt. Míg nyugaton önálló (autokephal) királyságok jöttek létre, addig keleten ellenhatásként erõs állami központosítás történt. A baloldali modell alapja tulajdonképpen Bizánc és örököse az Orosz Birodalom. A kora újkorban a protestantizmus nyugaton e tekintetben a baloldali – bizánci-ghibellino – mintát követte, a katholicizmus jobboldaliságával szemben állva, midõn megalkotta téves protestáns abszolutizmusát (anglikanizmus; porosz, svéd lutheránus abszolutizmus). A katholikus birodalmi kezdeményezések (spanyol és osztrák Habsburg Birodalom, francia Bourbon Birodalom) is a baloldali, abszolutista modellt (jozefinizmus, gallikanizmus) támogatták. Az ellenhatásként jelentkezõ holland és angol forradalmak mintáján a deista szekularizáció történt meg a protestáns országok többségében. Ezek erkölcsben az 1717-ben létrejövõ brit szabadkõmûves (deizmus) modellt követték, szellemben a szabadelvûséget (liberalizmus), anyagban a polgári (burzsoá) eliten alapuló társadalmat és a tõkén (kapitalizmus) alapuló gazdaságot. Az 1789-es és az 1848-as párizsi központból szétsugárzó európai forradalmak mintáján az agnószticista szekularizáció történt meg a katholikus országok többségében. Ezek erkölcsben a francia szabadkõmûves (agnószticizmus) modellt követték, szellemben a szabadelvûséget (liberalizmus), anyagban a polgári (burzsoá) eliten alapuló társadalmat és a tõkén (kapitalizmus) alapuló gazdaságot. Az 1917-es moszkvai központból szétsugárzó, marxista forradalmak erkölcsben az istentelenséget (atheizmus), szellemben a társadalomelvûséget (szocializmus), anyagban kizárólag a nincsteleneken (proletariátus) alapuló társadalmat és a közösségi tulajdonon (kommunizmus) épülõ gazdaságot képviselték. A Guelpho oldal utóbb két táborra szakadt. A fekete Guelpho irányzat továbbra is kitartott a „két kard elmélet” mellett, míg a fehér Guelpho irányzat a constantinusi eszmeiséget újította föl, megalkotva ezzel e kérdésben a szintetizmus világnézetét. A jobboldaliságot (tézis) és a baloldaliságot (antitézis) meghaladva állította be eszménynek a szintetizmust! Ennek legjelentõsebb képviselõje Dante Alighieri (1265-1321) volt, aki ebbéli elgondolásait a De Monarchia (Az Egyeduralomról) c. munkájában örökítette meg . Szerinte Krisztus mint fõpap és király alá közvetlenül és nem egymástól függve tartozik mind a római pápa, mind a római király. Míg a pápa Krisztus mint fõpap helytartója a földön, addig a császár Krisztus mint király helytartója a földön. A király védeni tartozik az Egyházat, annak hitét és elsõsorban erkölcsét kötelessége erõsítenie az Államban. Ez nagyjából az Egyház és Állam egymáshoz való viszonyának szintetista – fehér Guelpho – fölfogása. Az Egyház részérõl ez az irányzat került elfogadásra XIII. Leó pápa Immortale Dei kezdetû (1885.) valamint XI. Piusz pápa – a már említett – Quas primas kezdetû (1925.) enciklikái által. Ez a szemlélet visszatérés a Nagy Szent Iustinianos császár által lefektetett alapokhoz: a sacerdotium és az imperium helyes összhangjához . Még egy kérdés merül föl a két társaság viszonylatában, ez pedig a lelkiismereti szabadság, azon belül különösen a vallásszabadság kérdése . Az Egyház által kifejtett, s alább ismertetendõ társadalometikai igazságok nem valamiféle „vallásos pietizmus”-ra alapozódnak, hanem az emberi természetbõl következõ természetjog (lex naturalis) igazságai, amelyeket az ember (a nem hívõ is) a természetes ész fényénél beláthat. Ezek olyan kötelezõ érvényû igazságok, melyek minden embert természeténél fogva köteleznek. A lelkiismereti szabadságnak a természetjogi törvények igazságai szabnak korlátot . A szubjektivista értelemben fölfogott pluralizmus nem szabadságot, hanem szabadosságot, s így önkényt hoz, mikor is az emberek önkényesen, akár saját – az értelem fényénél fölismerhetõ – természetükkel ellentétes téziseket tesznek magukévá. Az igazság az alanyi (szubjektív) tudat és a tárgyi (objektív) valóság egyezése. Az elviselés (tolerancia) csakis az emberi személyre (tévedõ) vonatkozik, nem a tévedésére! Az emberi személy egyetlen elidegeníthetetlen joga az élethez való jog, a természetes fogantatástól a természetes halálig. Ezt a jogát csak egy esetben veszítheti el, ha a tevékenysége közvetlenül veszélyezteti más emberek életét, s ezt elhárítani csak a veszélyeztetõ életének kioltása által lehetséges. Ragaszkodnunk kell az ördögi támadások tüzében újra és újra megerõsített igazhitû tanításhoz, miszerint a vallásszabadsághoz való jog, az emberi személy ontológiai méltóságára támaszkodik és semmiképpen sem a vallási és kulturális rendszerek egyenlõségére, ami valójában nem létezik . Így a helyes értelemben fölfogott lelkiismereti- és vallásszabadság (mely a keresztény Isten- és emberképbõl következik) mint „virtus in medio” kikerüli a rabbinikus és muszlim fanatizmus Skylláját, és az antik s modern szinkretista rendszerek (pl. hinduizmus, hellenizmus, New Age) közömbösséget és vallási relativizmust hirdetõ Karybdisét. Az Állam és Egyház viszonyában ennek folyományaként téves kísérletként kell elvetnünk az Államnak bármilyen lelkiismereti- és vallásszabadságot korlátozó formáját. Legyen az egy kizárólagos hit vagy vallási közösség melletti bármely más formáció és megnyilvánulásainak üldözése, vagy akár bármely hit vagy vallási közösség üldözése bármely laicista és szekularista ideológia (liberális deizmus, vagy bolsevista atheizmus) nevében. Ezeken az – elvetendõ – eseteken kívül három alapeset lehetséges. Az egyik – az igazságnak megfelelõ – ha az Állam az igaz Egyházat támogatja, s a többi közösséget nem, de nem is akadályozza õket. Lehetséges az is, hogy az adott politikai közösség ún. „történeti vallási közösségei” megkülönböztetett támogatást élveznek, elsõsorban kulturális, a társadalom életében meghatározó szerepük betöltése folytán. Harmadik lehetõség a „szabad Egyház a szabad Államban” elv, mikor is egy politikai közösség egyetlen hitrendszert, vagy vallási közösséget sem nem támogat, sem nem üldöz. Ez utóbbi veszélye az indifferentizmus kísértése, amely rövid távon vallási közömbösséghez, hosszú távon vallásüldözéshez vezet. Kérdésként merülhet föl, hogy a Katholikus Egyház elsõdleges támogatása, ill. neki való alárendeltség nem „hazafiatlan” tett-e? Határozottan kijelenthetjük, hogy nem! Az Egyháznak való engedelmesség Krisztusnak való engedelmesség. Az igazi haza, akár lokális, akár nacionális, akár kontinentális, vagy planetáris szinten csak akkor boldog, ha az Igazságon alapuló törvényei vannak, s az emberek e szerint élnek törekedni. Az igazság viszont egy és oszthatatlan, így az Egyház és Állam között erkölcsi kérdésben lehetséges, sõt kell összhang, hisz ez a társadalom boldogulásának is egyetlen útja. Ezért Daniel O’Connel ír államférfi végrendeletével együtt valljuk: „Testem hazámé, szívem Rómáé, lelkem az Istené!”
"Na jó, ez a legundorítóbb, mikor kezdõdik a magyarkodás, a nagy szellemi fölény villogtatása..." Liberálisnak vallom magam (nem a hasonló nevû párt nézetei!) és a legtávolabb állt tõlem a magyarkodás. Én csak tényt közöltem, sajnálom ha ez nem tetszik. Az UNESCO listáján az USA egyetemek és az oktatása középszinten van és ott is legalúl. Igazából azt akartam érzékeltetni, hogy Európában sokkal mûveltebb és érdeklõdõbb egy átlagember (még ha nem is diplomás), mint az USA-ban. És nem a levegõbe beszélek voltam kint. Hihetetlen milyen együgyûek arrafelé. "ezzel sokan egyet is értünk, mert etikátlan mind a kettõ! tudom jön a magyarázat, hogy az embrió nem ember" Ebbe tényleg nem mennék bele én sem, de annyit azért meg kell, hogy jegyezzek, hogy az etikátlanabb, amikor újszülötteket (akik érzõ lények, ellentétben az embrióval) kukákba raknak csak, mert a "szülei" meggondolatlanok voltak vagy intézetbe kerül, ahol semmilyen szeretetet nem kap. Az viszont egyáltalán nem értem, hogy az õssejtkutatásban mi az etikátlan?! Emberi életek menthetõk meg vele, lehetõség nyílik általa betegségek gyógyítására, stb... "Szóval inkább az okokról gondolkozzunk." Az okok az emberekben keresendõk. Írtam, hogy miért. Elfogadom a véleményed és tiszteletben is tartom. De annak viszont örülök, hogy Európából egyre inkább kiszorul a vallás, és nem bigottak irányítják az országokat.
Na ezzel nagyjából én is egyet tudok érteni. (Elõtted válaszoló voltam)
Ennek történelmi okai is vannak, és kulturális is. Amerika azon tizenegy tagállamának lakossága, amik annak idején kikiáltotta függetlenségét, igen nagy részben az Angliából menekült puritánokból állt. Na ez a puritán gondolkodás rányomta az alapító államok kultúrájára a bélyegét, és már akkor jóval konzervatívabb és olykor szélsõségesebb volt, mint az európai kereszténység. Nem véletlen, hogy itt zajlott a salemi boszorkányper, illetve innen indult az ún. önmegtartóztatás mozgalom (temperance movement), aminek köszönhették késõbb a szesztilalmat (Prohibition). A szesztilalom szorgalmazói igenis komolyan vették azt az elképzelést, hogy a kultúrájukból kitörölhetõ az alkoholos italok mindennemû fajtája, tették ezt a legtöbb észérv ellenére (bele is buktak). Véleményem szerint, amit ma az amerikaiak szûklátókörûségének tapasztalunk, az nagyrészt ennek a konzervatív gondolkodásnak a maradványa. Az USA máig rendkívül prûd ország. Náluk például nem illik egy szerelmes párnak nyilvános helyen megcsókolni egymást, sok helyen ezért már kinézik az embert. Vagy például egy amerikai mûvész nem festhet és állíthat ki nyíltan aktot (illetve megteheti, de legyen az akármilyen mûvészi érték, erõs ellenérzéseket fog kelteni, garantáltan lesz néhány tiltakozás meg petíció). Egyébként van egy olyan sejtésem (de nem biztos, hogy igazam van), hogy mivel ez az egész amerikai vallásosság amolyan látszatkereszténység, ahogyan sok dolog Amerikával kapcsolatban csak látszat. Itt a keresztény gondolkodás nem meggyõzõdés, hanem propaganda, ahogyan sok más is az. Gondoljunk csak bele, a világ csendõrének szereplõ eUSA a történelme során hivatalos álláspont szerint (!) SOHA nem viselt háborút gazdasági célból. propaganda: a polgárháború a rabszolgák felszabadításáért és az emberi jogokért folyt. valóság: a polgárháború arról szólt, hogy az északi iparos államok nem bírták felvenni a versenyt a déli államok olcsó munkaerejével, a rabszolgákkal. propaganda: az II. világháborúba azért léptek be, hogy meggátolják az emberiségellenes nemzetiszocialista hatalom terjeszkedését, illetve a gonosz japán birodalmat, mely hadüzenet nélkül orvul támadott. valóság: a II. világháborúra magasról tett az USA, akárcsak a nácikra, amíg meg nem támadták õket Pearl Harbornél, amit pedig nagy valószínûséggel hagytak megtörténni ürügyként. Ugyanúgy az sem volt jó neki, hogy európai hitelügyfelei sorra elbuknak a háborúban. A sort lehetne folytatni az összes háborúval, amiben az USA részt vett, mindre megvan a létezõ gazdasági magyarázat, és amit beetettek a néppel. Egyébként mindezek ellenére én nem vagyok Amerika-ellenes, számos dolgot rendkívül jól csináltak és csinálnak máig is, amire az amerikaiak joggal büszkék. De korántsem az a feddhetetlen tündérország, aminek próbálja magát mutatni saját lakossága és a világ elõtt.
A kérdező hozzászólása: "õssejtkutatások leállítása Bush alatt, abortusz tiltása Bush alatt" ezzel sokan egyet is értünk, mert etikátlan mind a kettõ! tudom jön a magyarázat, hogy az embrió nem ember -.- (de inkább a fõkérdésrõl tárgyaljunk, az õssejtkutatás és a többirõl egy új kérdést illene nyitni, meg összezavarodna az egész) Szóval inkább az okokról gondolkozzunk.
A kérdező hozzászólása: "az USA-ban egyszerûbbek az emberek(és akkor még szépen fogalmaztam)" Na jó, ez a legundorítóbb, mikor kezdõdik a magyarkodás, a nagy szellemi fölény villogtatása... De nem tudom hol élsz, de az átlagmagyar semmiben sem különb. Itt sincs nagyobb szellemi igényesség, nézz körül. Sõt az együttmûködés-készség, tisztaságra való igény terén gyengélkedik is a magyarság. És hiába magoltatják az évszámokat, adatokat; nem eredményes. Nem szólom le a magyar népet, de ez a felsõbbrendûségérzet megalapozatlan.
A kérdező hozzászólása: "Ezt hogy érted? Miért elszomorító?" Mert a legtöbben nem képtelenek felfogni a vallást/hitet, hanem csak a saját önzõ érdekeik után mennek, élvezethajhász, kapzsi, erkölcstelen módon élik (le) az életüket. Az egy töredéke az embereknek, akik a tudományra alapozva, átgondolás után vetik el. Mondjuk sok mindennel így vannak az emberek (politikát se gondolja végig a többség; vagy nem meggondolás után szavaz... de ezt itt inkább ne..)lézengenek kiégve, megcsömörlött, reménytelen kósza létben. Aki a minimálbérrel jött, az nézze meg NY-Európát, amint látod a vallás nem luxus, nem pénz kérdése!
Azért, mert az amerikai kereszténység sokkal "fogyaszthatóbb" (nem a legjobb szó rá, de most nem jut eszembe jobb), mint az európai, történelmi kereszténység. Az itthoni Hitgyülekezet elég sok mindent átvett az óceán túloldaláról, nem véletlen, hogy ilyen sikeres.
hát ja durva.. hogy érted azt hogy nem jó döntést hoztak?
A kérdező hozzászólása: Az a baj, hogy a törvények, az állami szervek is erre törekednek. Itt egy angol szöveg (ha valakit érdekel): http://samuelatgilgal.wordpress.com/2010/02/19/has-christian.. http://en.wikipedia.org/wiki/Religion_in_Europe (számadatok durvák) Szerintem elszomorító... Meg a legtöbb ateista itt Európában nem megfontolt, értelmes döntést hozott; hanem ----- bele az egészbe..
Csak megjelölöm a kérdést. :)

Szeretnék kanadába letelepedni mit tegyek hozzá? Ha a letelepedés sikerült mi kell az állampolgársághoz? és ha majd kanadai lennék onnan nehéz kijutni az usába? a nyelv nem akadály

Legjobb válasz: Elõször is tanuld meg a google-t használni, különben halott vagy. Utána www.cic.gc.ca. Ahhoz hogy skilled worker-ként idejöhess ahhoz egyrészt kell 67 pont 100-ból, de nem az a feneség, hanem az hogy újabban vagy AOE kell hozzá (egy kanadai cég kijelenti hogy ha egyszer kikerülsz, akkor alkalmaznak) vagy hiányszakmában kell hozzá tapasztalat. Ha itt vagy, 1095 napot kell fizikailag jelen legyél négy évbõl és akkor kapsz állampolgárságot. Mivel magyar állampolgároknak nem kell vízum az USÁ-ba, turistaként ízlés szerint mehetsz az USÁ-ba ami beléd fér. Az USA bevándorlás kanadaiaknak is pont olyan nehéz mint másnak.

Elõször is tanuld meg a google-t használni, különben halott vagy. Utána http://www.cic.gc.ca. Ahhoz hogy skilled worker-ként idejöhess ahhoz egyrészt kell 67 pont 100-ból, de nem az a feneség, hanem az hogy újabban vagy AOE kell hozzá (egy kanadai cég kijelenti hogy ha egyszer kikerülsz, akkor alkalmaznak) vagy hiányszakmában kell hozzá tapasztalat. Ha itt vagy, 1095 napot kell fizikailag jelen legyél négy évbõl és akkor kapsz állampolgárságot. Mivel magyar állampolgároknak nem kell vízum az USÁ-ba, turistaként ízlés szerint mehetsz az USÁ-ba ami beléd fér. Az USA bevándorlás kanadaiaknak is pont olyan nehéz mint másnak.
Te figy, sztem a kisebbségieket már nem engedik be az országba...
A kérdező hozzászólása: az elsõnek küldöm "te figy" mi ez ? amúgy én nem a kisebbséghez tartózóm de ahogy haladunk egy idõ után a magyarok lesznek kisebbségben Magyarországon
Szia. Nem tudom, hogy kaptál -e választ a kérdéseidre.Talán néhány dolgot tudok mondani.De inkább privátban írnék.Ha érdekel jelezz vissza. [email protected]

Amerikába (Los Angeles-LA, Kalifornia-CA, USA) mi a pénzváltószám[Pl: 1 USD (dollár) hány FT (FORINT)? ]Meg az átváltassal (USD-FT/ FT-USD) kapcsolatos dolgok . + mi van LA-ban az apró pénzekkel? Azokat, hogy hívják?

Legjobb válasz: Nem valószínû, hogy ott minden utcasarki pénzváltó jegyzi a forint árfolyamát. Egyébként nagyjából hasonló lehet az ittenihez. Az aprópénz a cent. 1 dollár = 100 cent.

Nem valószínû, hogy ott minden utcasarki pénzváltó jegyzi a forint árfolyamát. Egyébként nagyjából hasonló lehet az ittenihez. Az aprópénz a cent. 1 dollár = 100 cent.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm

Vajon mi lesz, ha Észak-Korea atomtámadást indít az USA ellen?

Legjobb válasz: Egyrészt Észak-Korea még nem rendelkezik olyan interkontinentális ballisztikus rakétával amelybe lehetne atombombát szerelni így az elmélet itt megbukik. Ha mégis rendelkezne ilyennel a kilövése után Dél-Korea és Japán azonnal jelenezne az USA-nak illetve az USA maga is érzékelné a kilövést és a levegõben felrobbantaná a rakétát. Utána az USA fogja magát és Dél-Koreán keresztül lerohanja Észak-Koreát Kína ellenkezése nélkül...

Egyrészt Észak-Korea még nem rendelkezik olyan interkontinentális ballisztikus rakétával amelybe lehetne atombombát szerelni így az elmélet itt megbukik. Ha mégis rendelkezne ilyennel a kilövése után Dél-Korea és Japán azonnal jelenezne az USA-nak illetve az USA maga is érzékelné a kilövést és a levegõben felrobbantaná a rakétát. Utána az USA fogja magát és Dél-Koreán keresztül lerohanja Észak-Koreát Kína ellenkezése nélkül...
Nem hiszem, hogy megtennék. A koreaiaknak csak a szájuk nagy, és a történelmük - mindig Kína vagy Japán vazallusa volt. Lehet, hogy van néhány atomtöltetük, de ha azt kilövik, mit fognak csinálni? Szerinted milyen esélye lenne egy rakás éhenkórásznak a világ legképzettebb hadserege ellen?
Ha eltalálja a szervert, akkor leáll a Kuruc.infó. Egyéb kérdés?
Semmi, mert nem indít. Manapság az atombombák csak fenyegetésnek jók, ha valaki tényleg használná akkor mindenki ellene fordulna. Mellesleg kétlem hogy technikailag képes lenne Észak-Korea megtámadni az USA-t. (vagy hogy az a támadás sikeres lenne)
Nem fognak csak fenyegetõznek. Tudod van az a mondás: amelyik kutya ugat az nem harap.
A rakétát félúton semlegesítené a hadsereg.
Akkor Észak-Korea lakossága éhen fog halni. Nem lesz élelmiszersegélyt kitõl kapni (a legnagyobb élelmiszersegélyezõ ország az USA).
Tavaly õsszel volt egy sikeres rakétakilövés (az elsõ!). Ez amerikai becslések szerint már elérné az Egyesült Államok nyugati partjait. Észak-Korea viszont nem fog atomtámadást végrehajtani, az ország mióta nukleáris programmal rendelkezik, azóta fenyegetõzik ezzel.
Atombombát nem csinálni nehéz, hanem célba juttatni! Észak-Korea technikai fejlettségét tekintve (gondolok itt az ûbersikeres rakétateszjükre) pedig az atomfegyvereik nagyobb veszélyt jelentenek önmagukra nézve, mint az ellenségeiknek.
"Ha eltalálja a szervert, akkor leáll a Kuruc.infó. Egyéb kérdés?" Ez nagy volt :) Tegyük helyére a wowon, codon, kurucinfón nevelkedõ ifjúságot!
Ja és az USA-ban bekövetkezne a fiscal cliff. És recesszióba süllyedne.
Néhány gombnyomással elpusztítják az országot. Nem egy súlycsoport a kettõ.
Ugyan az mint 911 után, olyan jelentõs csapást amúgy se tudna rá mérni, hogy összedõljön a világ.
És az hogyan volna lehetséges?
ha az a gyökér is kilövi visszatámadnak és off america and korea

Mi a would és az used to között a különbség?

Legjobb válasz: would: ISMÉTLÕDÕ cselekvés a múltban. used to: valaha- tehát ma már nem. Példák: When he was a child, he would climb up trees. -gyerekkorában GYAKRAN mászott fára. I used to go to this school- ebbe az iskolába jártam. Did you use to live in this house? Ebben a házban éltél? He would rise early and take a walk before breakfast. Mindig korán kelt és reggeli elõtt sétált egyet.

would: ISMÉTLÕDÕ cselekvés a múltban. used to: valaha- tehát ma már nem. Példák: When he was a child, he would climb up trees. -gyerekkorában GYAKRAN mászott fára. I used to go to this school- ebbe az iskolába jártam. Did you use to live in this house? Ebben a házban éltél? He would rise early and take a walk before breakfast. Mindig korán kelt és reggeli elõtt sétált egyet.
A kérdező hozzászólása: köszönöm!
Hát... én szerintem nem jó, amit írtál... Legalábbis így nem rémlik angol óráról...
Nekem az egyetemrõl rémlik, valamint naponta ismételgetem az óráimon, melyeket én tartok, szóval a hiba a Te készülékedben van.:)
ööö lehet én tudom rosszul de sztm a used to az ami a régen szokása volt ezt meg azt csinálni dolgot fejezi ki. Tehát fordítva legalábbis én így tanultam és így is használom és eddig senki nem szólt , h hülye lennék.
Pontosan. Elsõ válaszoló is ezt írta.
Utolsó elõttinek: A used to-t semmiképp ne használd arra, hogy ezt meg azt szokta tenni!!! :) Nem, nem arra való, akár rád szóltak eddig, akár nem.
a Used to pontosítva valaha...

Mit kell tennem ha az USA-ban szeretnék tanulni? Milyen jó orvosi egyetemek vannak ott, ahol ösztöndíjra is van esélyem?

Legjobb válasz: Ösztöndíjra csak akkor van esélyed, ha részleges ösztöndíjra gondolsz, mert teljes ösztöndíjat csak akkor adnak, ha van felmutatható kutatómunkád és PhD-t akarsz szerezni kint. Részleges ösztöndíjak vannak, általában úgy, hogy felvettek már az egyetemre és az ottani tanulmányi átlagodért kaphatsz, de ez egyetemenként elterõ, járj utána. Milyen jó orvosi egyetemek vannak? Az USA-ban általában baromi nagy egyetemek vannak, nincs külön orvosi egyetem, csak az egyetemek orvosi részei, szakjai. Sok jó egyetem van az USA-ban, de az igazán elit egyetemekre (Harvard, Yale, Stanford, UCLA, MIT, CIT, CSU) baromi nehéz bejutni. Általában itt a tandíjak évi 50-60.000$ körül mozognak és orvosin még ennél is drágábbak. Amit én ajánlok, hogy szúrj ki egy egyetemet és az Admissions menüpontban nézz utána mindennek. Egyébként még kell TOEFL-nyelvvizsga (min középszinten) és rendkívül jó SAT-teszt. Ha van még valami kérdés, írj. Keeping my fingers crossed :)

Ösztöndíjra csak akkor van esélyed, ha részleges ösztöndíjra gondolsz, mert teljes ösztöndíjat csak akkor adnak, ha van felmutatható kutatómunkád és PhD-t akarsz szerezni kint. Részleges ösztöndíjak vannak, általában úgy, hogy felvettek már az egyetemre és az ottani tanulmányi átlagodért kaphatsz, de ez egyetemenként elterõ, járj utána. Milyen jó orvosi egyetemek vannak? Az USA-ban általában baromi nagy egyetemek vannak, nincs külön orvosi egyetem, csak az egyetemek orvosi részei, szakjai. Sok jó egyetem van az USA-ban, de az igazán elit egyetemekre (Harvard, Yale, Stanford, UCLA, MIT, CIT, CSU) baromi nehéz bejutni. Általában itt a tandíjak évi 50-60.000$ körül mozognak és orvosin még ennél is drágábbak. Amit én ajánlok, hogy szúrj ki egy egyetemet és az Admissions menüpontban nézz utána mindennek. Egyébként még kell TOEFL-nyelvvizsga (min középszinten) és rendkívül jó SAT-teszt. Ha van még valami kérdés, írj. Keeping my fingers crossed :)
Kicsit késik a válaszom de remélem még aktuális a dolog. :) Én az USA-ban élek de majd ha eljön az ideje mindenképp Magyarországon vagy egyéb uniós országban szeretnék egyetemre menni. Azt javaslom tedd ezt te is! Még ha sikerülne is kapnod ösztöndijat a megélhetés nehéz lenne.
Sokkal olcsóbban megúszod, ha itthon elvégzed aztán külföldi fizetéssel visszafizeted. Tulajdonképpen az egész itthoni képzésed, tandíjjal, albérlettel kajával mindennel együtt kevesebbe kerülne, mint kint egy évi tandíj, és akkor még a megélhetésrõl, utazásról nem is beszéltünk. Teljes ösztöndíj tulajdonképpen nem létezik, akkor lenne esélyed bármiféle kedvezményre, ha diákolimpiát nyernél, de feltételezem, nem vagy ilyen szinten. :) Ha itthon elvégzed és baromi jó vagy, akkor phd-ra kimehetsz akár ingyen is.
oda kéne születni
IU Indiana University n belul az orvosi nagyon eros, Nezd utana.
Nem muszáj itt maradni, csak vissza kell fizetni a képzés árát, ami külföldi fizetéssel azért nem olyan vészes, meg van jó pár külföldi kórház, ahol ki is fizetik (legalább is tavaly láttam egy azt hiszem svájci kórházat). Sok sikert :)
A kérdező hozzászólása: Az elsõ válaszolónak pedig nagyon köszönöm :) írni fogok ha kérdésem van.
A kérdező hozzászólása: Szívesen tanulnék itthon is, de az egyetem után kötelezõ Magyarországon maradni, legalább annyi idõre, amennyit az államilag finanszírozott karon töltöttél. Tehát ha orvosi, akkor még 6 évig itt kellene maradnom... :/
Ha orvos akarsz lenni, maradj itthon, mert itt nagyon jó a képzés, és nagyon sok külföldi jár itt az orvosira, mert olcsó nekik, és a képzés is magas színvonalon mûködik. Persze nem Amerikából, csak annyiból jó, hogy gyakorolhatod az angol tudásod, orvosi szempontból.
Az ösztöndíjak nagyon sokszor nemcsak a tandíjat, hanem a kollégiumot is fedezik. És a megélhetés annyira nem drága.

Mit csinált az USA a Szent Koronával, és minek volt ott a korona?

azt tudom hogy a 2. vh. után oda vitték de miért oda, miért nem Franciaországba vagy Nagy Britanniába? és mit csinált az Usa vele ki rakta valami múzeumba vagy vizsgálgatta vagy csak elzárták és kész? ha jól emlékszem 1945ben vitték ki, és 1978ban hozták vissza miért volt kint ilyen sokáig?

Legjobb válasz: Ahogy én tudom tolvajok vitték el még nagyon régen, hogy addig hol volt azt nem tudni. Állítólag valahol errefelé lehetett, de az USA-ba vitték ki ott valami elzárt helyen volt, aztán nagy egyeztetéssel visszahozták ide. Amennyire tudom USA-ba is valahol elásva találták meg.

Ahogy én tudom tolvajok vitték el még nagyon régen, hogy addig hol volt azt nem tudni. Állítólag valahol errefelé lehetett, de az USA-ba vitték ki ott valami elzárt helyen volt, aztán nagy egyeztetéssel visszahozták ide. Amennyire tudom USA-ba is valahol elásva találták meg.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak a Szovjetunió hadserege vitt el minden mozdíthatót (esetenként még a mozdíthatatlant is...) hadizsákmány címén. Más hadseregek is kitettek magukért. Az amerikaiak nevéhez fûzõdik az "aranyvonat" (zsidók értékei) eltüntetése, amit ráadásul évtizedeken át sikerült eltusolniuk. A mai napig bizonytalan ki mit vitt el belõle. A Szent Korona szerencsésebb helyzetben volt, mert az akkori vezetésünk tagjai a front elõl nyugatra vitték és átadták az amerikaiaknak. Õk így hivatalosan vitték el. Aztán jött a "vasfüggöny", a hidegháború (kezek a gombokon), az atomháború árnyékában ez valahogy nem tûnt fontosnak. A Korona hazahozatalával kapcsolatos tárgyalások valószínûleg nem tetszettek volna a Nagy Testvérnek (SZU) sem. Aztán jött az "enyhülés", a "békés egymás mellett élés" korszaka, itthon a kádári konszolidáció . Mindez megteremtette a feltételeit, hogy végre hazahozzák.
Egyszerûen kimenekítették Szálasiék, nehogy a vörös horda tönkretegye. Ott az USA-ban vigyáztak rá és 78-ban jutottak csak el arra a pontra, hogy vissza hozzák; és azért az amerikaiak, mert velük találkoztak elõbb és nekik adták oda megõrzésre.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!