Találatok a következő kifejezésre: Az öröklés hogy (19 db)

Ebben az esetben hogy működik az öröklés?

Abban az esetben, ha apukám huga, akinek nincs se gyereke, se férje sőt még élettársa sincs, tehát rajtunk kívül senkije sincs, meghal, akkor ugye mindent apukám örököl. De ő igazából nem rajong értünk, de én úgy tudom hogy a vérszerinti örököst nem lehet kizárni a végrendeletből, csak ha gyilkosság vádja áll fenn. De ha mondjuk apukám hal meg először, akkor ugye én leszek a vérszerinti örökös, és így ha nem zár ki, mindent én kapok. Ugye?

Legjobb válasz: Keversz több dolgot, fõleg a végrendeleti és a törvényes öröklést. Ez azt jelenti, hogy az öröklés rendjét a végrendelet határozza meg, ha nincs, akkor pedig a törvény. Teccikérteni? Most van végrendelet, vagy nincs, vagy nem tudod? Ezen kívül a kizárást és az érdemtelenséget is kevered. Az érdemtelenség, mint öröklést kizáró ok, az az amirõl te írsz, vagyis ha bizonyos embereknek az életére tör az öröklésre jogosult. A kizárás - amire a végrendeletben van lehetõség - ennél szélesebb körben lehetséges. Ha apukád az egyedüli örökös a húga után, de elõbb hal meg, akkor te vagy az egyedüli örökös, ha nincs testvéred.

Keversz több dolgot, fõleg a végrendeleti és a törvényes öröklést. Ez azt jelenti, hogy az öröklés rendjét a végrendelet határozza meg, ha nincs, akkor pedig a törvény. Teccikérteni? Most van végrendelet, vagy nincs, vagy nem tudod? Ezen kívül a kizárást és az érdemtelenséget is kevered. Az érdemtelenség, mint öröklést kizáró ok, az az amirõl te írsz, vagyis ha bizonyos embereknek az életére tör az öröklésre jogosult. A kizárás - amire a végrendeletben van lehetõség - ennél szélesebb körben lehetséges. Ha apukád az egyedüli örökös a húga után, de elõbb hal meg, akkor te vagy az egyedüli örökös, ha nincs testvéred.
Kérdezõ, ez elsõ dolog, hogy ez nem szép dolog, hogy mindegy, úgyis soká hal még meg. Várod?Na mindegy, ez magánügy. Ha apukád kitagad, és azt nem támadod meg, stb, és õ meghal holnap, a testvére csak holnapután, akkor az örökség már a tied, mivel apukádnak a halála pillanatába levõ ingó és ingatlan dolgaiból vagy kizárva.( Általában így néz ki: "Minden ingó és ingatlan vagyonomból kitagadom ......(érdemtelenség, életére tör) miatt.) És abban az esetben, ha a nagynénid írt egy végrendeletet, hogy mindent apukádra hagy, akkor a halála után szerzett vagyon már a törvényes öröklés szerint megy. De ha apukád és testvére között Öröklési szerzõdés volt, akkor más a helyzet, mert akkor a nagynéni vagyona már apukád nevén van, bár nem közvetlen. Ha viszont van egy testvéred, aki nagyon jóba volt apukáddal, kérheti a bíróságon, hogy mivel a nagynéni így akarta(egy jó ügyvéddel meg lehet csinálni), az öröklés úgy menjen, mint ahogy apukád akarta. De ha apukád sokkal hamarabb hal meg, mint a testvére, akkor már te is hivatkozhatsz arra, hogy igen, apukád meghalt x ideje, a nagynéni már írt volna valamit, ha téged nem akar az örökségbõl juttatni. Bonyolult, de remélem érthetõ. De ha te most azt mondanád, hogy elmegyek már apámhoz, vagy egy szabad órám, akkor talán javulna a helyzet. Van testvéred? Ha nincs, egyszerûbb a helyzet.
A kérdező hozzászólása: Na mind1, úgyis sokáig fog még élni.
"én úgy tudom hogy a vérszerinti örököst nem lehet kizárni a végrendeletbõl" ROSSZUL TUDOD HA A SZOMSZÉDOT ÍRJA VÉGRENDELETBE APUKÁD ÉS TE EGY FILLÉRT SEM KAPTOK a köteles résszel kevered de az csak leszármazóra, házastársra, szülõre vonatkozik
"De ha mondjuk apukám hal meg elõször, akkor ugye én leszek a vérszerinti örökös, és így ha nem zár ki, mindent én kapok?" IGEN, AKKOR TE ÖRÖKÖLSZ (HA NEM ÍR APUKÁD VÉGREND-T) =TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS SZERINT
"Abban az esetben, ha apukám huga, akinek nincs se gyereke, se férje sõt még élettársa sincs, tehát rajtunk kívül senkije sincs, meghal, akkor ugye mindent apukám örököl." HA NEM ÍR VÉGRENDELETET, AKKOR IGEN.
A kérdező hozzászólása: Akár, bár nem hiszem hogy ez bekövetkezik.
Vagy jön a duplacsavar, amikor a nénikéd, még életében eltartóval szerzõdik és az összes vagyona azé lesz. :-)
A kérdező hozzászólása: Apám és a huga fasírtba vannak egymással, és én úgy tudom hogy engem nem jelölt meg, de nem is tudjuk hogy van-e konkrétan végrendelet. De itt ingatlanokról van szó mint örökség tárgya, nem pénz.
*egyedüli TÖRVÉNYES örököst akartam írni, bocs. Magyarul, ha nincs végrendelet, amiben a nagynénid másnak rendelte a korpát (magyarul téged kizárt). Neked kötelesrészre ebben az esetben nincs igényed.
A kérdező hozzászólása: Van, de semmi köze apa családjához, anya elsõ házasságából született.

Az öröklés rendje hogy van?

Édesapámnak van egy nagyérték? ingatlanja, 20 éve él édesanyámmal házasságban. Édeapámnak van el?z? házasságból is gyereke, ilyen esetben hányfelé osztódik az örökség? Ha van végrendelete, hogy mit kire hagy azt akkor csak azok örökölhetik akik szerepelnek a végrendeletben?

Legjobb válasz: Akkor tegyük helyre az elõzõ válaszoló dolgait, mert sok helyen keveri a szezont a fazonnal: Szóval: A házastárs nem holtig tartó, hanem özvegyi haszonélvezetet kap, amelyet újraházasodásakor elveszít. Ez fontos szempont, hiszen ha nem marad özvegy, akkor minden használati jogától elbúcsúzhat. Ha az özvegysége kitart haláláig, akkor a haszonélvezete holtig tartott, de automatikusan NEM holtig jár. Szintén nagyon nagy tévedés, hogy a haszonélvezõ beleegyezésével lehet az ingót vagy ingatlant értékesíteni. Az értékesítésrõl MÉG CSAK TÁJÉKOZTATNI SEM KELL, nemhogy beleegyezését kérni. Csak az értékesítés a haszonélvezeti jogának MEGTARTÁSÁVAL történik, tehát független attól, hogy ki az ingatlan tulajdonosa, az õ haszonélvezete megmarad. [Egészen addig, amíg õ nyilatkozatával önként le nem mond, vagy a haszonélvezettõl függõen az esemény be nem következik (halál, újraházasodás stb.) Az örökösödés rendje szerint pedig valóban a lemenõk örökölnek, a helyettesítés rendje szerint. Amíg van lemenõ, addig felmenõ nem örököl. Mivel az édesapának van több gyermeke is, így a gyermekek egyenlõ arányban örökölnek. Ha valamelyik gyermek már meghalt, de van neki leszármazója (azaz az apukának van olyan gyermeke, aki nem él, de ettõl a gyermektõl van unokája is), akkor az unokák a (halott) gyermeknek járó részt egyenlõ arányban szétosztva kapják. A kérdés alapján azért ennyire nem "kusza" a helyzet, két gyerek van, ha jól sejtem, a kérdezõ és a féltestvére. Ekkor az örökség 50%-ban a kérdezõé és 50%-ban a féltestvéréé akkor, ha az édesapa eltérõen nem végrendelkezik vagy nem születik végrendelet. Amennyiben az édesapa végrendelkezett, akkor a gyermekek (hacsak a kitagadás feltételei fenn nem állnak, azaz ha a gyermek nem tört apja életére, nem börtönviselt, nem fenyegette halálosan stb.) a jogos örökség felét mindenképpen megkapják. Ebbõl az örökségbõl õket - még eltérõ végrendelet esetén SEM - lehet kihagyni, ha nem tudja õket kitagadni. Vagyis ha van végrendelet, és mondjuk MINDENT a feleségére hagyna benne, akkor a kérdezõ és a féltestvére is 25% - 25% részt kérhet a teljes örökségbõl. A fennmaradó 50%-ot viszont ebben az esetben a feleség örökli. Sõt a gyermekek által örökölt 25%-25% részre is özvegyi haszonélvezetet kap. Az elsõ válaszoló igencsak nem értette a haszonélvezet mikéntjét mert azt írta, hogy "ilyenkor a legtisztább a féltestvéredet kifizetni és a nevedre iratni azt a részt is, így mikor anyukád meghal nincs öröklés töle nincs mégegyszer adó." Bár tény, hogy sokkal célszerûbb egy ingatlant teljes egészében birtokolni, viszont nem igazán hiszem, hogy a féltestvért azonnal ki kell fizetni. Meg kell vele egyezni, a kérdezõ mit szeretne az ingatlannal, a féltestvér mit szeretne az ingatlannal illetve a haszonélvezõ mit szeretne az ingatlannal. Mert lehet, hogy mindenki eladni, mert van sajátja, és a pénzt elosztani. Ez is egy járható út, ekkor mindenki megkapja a maga részét. [A haszonélvezetnek van számítható értéke, a haszonélvezõ korával van fordított arányban, a haszonélvezet értékével csökkentett vételárat pedig a két gyermek osztja szét egyenlõ arányban.] Szintén tévedés az alábbi mondat: "ha erröl nem tesz egy jó végrendeletet akkor az idösebb gyermek igényt tarthat arra az ingatlan felére is" Az apuka nem tud "jó végrendeletet" tenni, hiszen gyermekét, mint fentebb már írtam, csak a törvényi okok alapján lehet az örökségbõl kitagadni. Márpedig, ha apuka elõtte házat adott neki, akkor nem igazán hiszem, hogy ilyen dolog fennáll... [Bár ki tudja.] Ha az apuka az egyik gyermekét már segítette, és igazságos akar lenni, akkor: az a gyermek nyilatkozzon ügyvéd vagy közjegyzõ elõtt, hogy az esetleges örökségérõl LEMOND, így a hagyatéki eljárásban mint önként lemondó lesz jelen. Vagy egyszerûen az apuka még ÉLETÉBEN rendezze a vagyonát, és írassa "igazságosan" a gyermekeire. Persze a hagyatéki eljárásban bármelyik fél lemondhat a másik javára, de ebben nem igazán lehet bízni, hogy egyik fél azt ígérte, hogy majd õ lemond. Tehát felesleges ügyvédhez szaladni (sokkal erõsebb egy saját kezûleg írt végrendelet), ha õ már adott valamelyik gyereknek életében és van ÖRÖKSÉG, és ez a gyerek kicsit "garasos", akkor bizony az örökség kötelesrészét (25%-át) meg fogja kapni. Így erre vigyázni kell!

Akkor tegyük helyre az elõzõ válaszoló dolgait, mert sok helyen keveri a szezont a fazonnal: Szóval: A házastárs nem holtig tartó, hanem özvegyi haszonélvezetet kap, amelyet újraházasodásakor elveszít. Ez fontos szempont, hiszen ha nem marad özvegy, akkor minden használati jogától elbúcsúzhat. Ha az özvegysége kitart haláláig, akkor a haszonélvezete holtig tartott, de automatikusan NEM holtig jár. Szintén nagyon nagy tévedés, hogy a haszonélvezõ beleegyezésével lehet az ingót vagy ingatlant értékesíteni. Az értékesítésrõl MÉG CSAK TÁJÉKOZTATNI SEM KELL, nemhogy beleegyezését kérni. Csak az értékesítés a haszonélvezeti jogának MEGTARTÁSÁVAL történik, tehát független attól, hogy ki az ingatlan tulajdonosa, az õ haszonélvezete megmarad. [Egészen addig, amíg õ nyilatkozatával önként le nem mond, vagy a haszonélvezettõl függõen az esemény be nem következik (halál, újraházasodás stb.) Az örökösödés rendje szerint pedig valóban a lemenõk örökölnek, a helyettesítés rendje szerint. Amíg van lemenõ, addig felmenõ nem örököl. Mivel az édesapának van több gyermeke is, így a gyermekek egyenlõ arányban örökölnek. Ha valamelyik gyermek már meghalt, de van neki leszármazója (azaz az apukának van olyan gyermeke, aki nem él, de ettõl a gyermektõl van unokája is), akkor az unokák a (halott) gyermeknek járó részt egyenlõ arányban szétosztva kapják. A kérdés alapján azért ennyire nem "kusza" a helyzet, két gyerek van, ha jól sejtem, a kérdezõ és a féltestvére. Ekkor az örökség 50%-ban a kérdezõé és 50%-ban a féltestvéréé akkor, ha az édesapa eltérõen nem végrendelkezik vagy nem születik végrendelet. Amennyiben az édesapa végrendelkezett, akkor a gyermekek (hacsak a kitagadás feltételei fenn nem állnak, azaz ha a gyermek nem tört apja életére, nem börtönviselt, nem fenyegette halálosan stb.) a jogos örökség felét mindenképpen megkapják. Ebbõl az örökségbõl õket - még eltérõ végrendelet esetén SEM - lehet kihagyni, ha nem tudja õket kitagadni. Vagyis ha van végrendelet, és mondjuk MINDENT a feleségére hagyna benne, akkor a kérdezõ és a féltestvére is 25% - 25% részt kérhet a teljes örökségbõl. A fennmaradó 50%-ot viszont ebben az esetben a feleség örökli. Sõt a gyermekek által örökölt 25%-25% részre is özvegyi haszonélvezetet kap. Az elsõ válaszoló igencsak nem értette a haszonélvezet mikéntjét mert azt írta, hogy "ilyenkor a legtisztább a féltestvéredet kifizetni és a nevedre iratni azt a részt is, így mikor anyukád meghal nincs öröklés töle nincs mégegyszer adó." Bár tény, hogy sokkal célszerûbb egy ingatlant teljes egészében birtokolni, viszont nem igazán hiszem, hogy a féltestvért azonnal ki kell fizetni. Meg kell vele egyezni, a kérdezõ mit szeretne az ingatlannal, a féltestvér mit szeretne az ingatlannal illetve a haszonélvezõ mit szeretne az ingatlannal. Mert lehet, hogy mindenki eladni, mert van sajátja, és a pénzt elosztani. Ez is egy járható út, ekkor mindenki megkapja a maga részét. [A haszonélvezetnek van számítható értéke, a haszonélvezõ korával van fordított arányban, a haszonélvezet értékével csökkentett vételárat pedig a két gyermek osztja szét egyenlõ arányban.] Szintén tévedés az alábbi mondat: "ha erröl nem tesz egy jó végrendeletet akkor az idösebb gyermek igényt tarthat arra az ingatlan felére is" Az apuka nem tud "jó végrendeletet" tenni, hiszen gyermekét, mint fentebb már írtam, csak a törvényi okok alapján lehet az örökségbõl kitagadni. Márpedig, ha apuka elõtte házat adott neki, akkor nem igazán hiszem, hogy ilyen dolog fennáll... [Bár ki tudja.] Ha az apuka az egyik gyermekét már segítette, és igazságos akar lenni, akkor: az a gyermek nyilatkozzon ügyvéd vagy közjegyzõ elõtt, hogy az esetleges örökségérõl LEMOND, így a hagyatéki eljárásban mint önként lemondó lesz jelen. Vagy egyszerûen az apuka még ÉLETÉBEN rendezze a vagyonát, és írassa "igazságosan" a gyermekeire. Persze a hagyatéki eljárásban bármelyik fél lemondhat a másik javára, de ebben nem igazán lehet bízni, hogy egyik fél azt ígérte, hogy majd õ lemond. Tehát felesleges ügyvédhez szaladni (sokkal erõsebb egy saját kezûleg írt végrendelet), ha õ már adott valamelyik gyereknek életében és van ÖRÖKSÉG, és ez a gyerek kicsit "garasos", akkor bizony az örökség kötelesrészét (25%-át) meg fogja kapni. Így erre vigyázni kell!
a második válaszoló tök nagy hülyeséget írt. Kell a beleegyezése! Nálunk ugyanez volt. Ne haragudj, de ki vesz úgy házat, hogy rajta marad vkinek a haszonélvezeti joga????? Én tulajdonos voltam, anyám haszonélvezõ, ha õ nem egyezett volna bele az eladásba, nem történhetett volna meg. Õ is benne volt a szerzõdésben, és még több pénzt is kapott mint én.
A második válaszoló nem írt hülyeséget. Egy haszonélvezettel terhelt ingatlant is el lehet adni, a haszonélvezõ beleegyezése mindössze a haszonélvezet levétele esetén indokolt, ekkor igényt tarthat a haszonélvezeti jog értékére a vételár adott százalékában. Más kérdés, hogy haszonélvezettel terhelt ingatlant csak nyomott áron lehet eladni, ha marad a haszonélvezet. A haszonélvezõ az ingatlan használatában élvez korlátlan jogokat, a tulajdonos az engedélye nélkül nem is mehet be.
És akkor mi van, ha az apa a feleségre írtja a vagyonát még a halála elõtt? Akkor a féltestvér nem örökölhet semmit? Ezt így kilehet „játszani”? Az ilyen megtámadható egyáltalán a féltestvérrészérõl? Mert jogosan ezek szerint járt volna neki bizonyos rész az örökségbõl... Ha még olvassa valaki, köszönöm a választ. :)

Öröklési jog. Hogy történik az öröklés? Adósságot lehet örökölni?

Nem vagyok tisztába már régóta azzal, hogy ha meghal egy ember, akkor az örökös örököl bizonyos dolgokat (nem kell mélyebben belemenni), DE az adósságot is örökli az örökös? Hogy is van ez? Illetve hol találok err?l rendelkezéseket?

Legjobb válasz: Adósságot nem lehet örökölni!Csak az örökség értékéig fizetési felelõsség van!

Adósságot nem lehet örökölni!Csak az örökség értékéig fizetési felelõsség van!
Igen, ha lemondasz az örökségrõl akkor az adósságról is.
Ha nincs semmi vagyon, amit örökölhetsz, akkor az adósságot sem öröklöd. Ha van örökség és van adósság is, akkor csak annyi adósságot örökölsz, amennyi az örökölt vagyon.
A kérdező hozzászólása: És ha van örökség, de én teljes mértékben lemondok róla, akkor az adósságról is lemondtam?
Csak teljes mértékben lehet lemondani, akkor abból rendezik az adósságot.Ha maradna az örökségbõl akkor az öröklési rendben következõ kapja azt.
Ha örökölsz 100 Ftot, de az illetõnek volt 20 Ft tartozása, akkor te 80 Ft-ot kapsz. Ha örökölsz egy pl. 100 Ft-ot érõ házat, de az illetõnek volt össze-vissza mindenfelé tartozása 120 Ft értékben, akkor nem mondhatod azt, hogy kéred a házat de az adósságért nem felelsz, hanem lemondhatsz mindenrõl, és akkor nem is követelnek rajtad semmit.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat!


Hogyan is változott most az öröklési jogokról szóló törvény?

árhol is hallgattam még,mindenhol mást mondtak,mármint rádiókban....

Legjobb válasz: http://ptk2013.hu/interjuk/az-uj-ptk-oroklesi-jogi-rendelkez..

A kérdező hozzászólása: Köszönöm, de valami "egyszerûbb, józanparaszti nyelven" nem tudná valaki lefordítani?
Még nem változott, mivel az új Ptk. még nem lépett hatályba, csak elfogadták.
Hagyatéki eljárásról pedig jelenleg ez a törvény hatályos: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000038.TV

Ha a szülő halála előtt teszemazt 2 hónappal az egyik gyereknek ajándékoz mindent, hogy zajlik az öröklés?

Úgy értem még életében, felel?sségének teljes tudatában ráiratja a házat, átutalja neki az összes pénzt (ezek ugyebár egyenes ági leszármazottak felé ingyenesek) akkor a másik örökösnek van bármiféle jogalapja ezekre? Mert olyasmit hallottam, hogyha az ajándékozás a halál el?tt 15 évvel nem régebben volt akkor igen.

Legjobb válasz: A másik gyerek(ek) megtámadhatják az ajándékozást, és ugyanúgy örökölnek, mintha nem is történt volna. Éppen az emlitett 15 év az, aminek el kell telnie ahhoz, hogy érvényes legyen. Az egyetlen érvényes megoldás, ha a gyerek megveszi a vagyont (pl. ház), akkor az adás-vétel, ezért a legtöbb esetben érvényben marad.

A másik gyerek(ek) megtámadhatják az ajándékozást, és ugyanúgy örökölnek, mintha nem is történt volna. Éppen az emlitett 15 év az, aminek el kell telnie ahhoz, hogy érvényes legyen. Az egyetlen érvényes megoldás, ha a gyerek megveszi a vagyont (pl. ház), akkor az adás-vétel, ezért a legtöbb esetben érvényben marad.
érvényes megoldás a tartási szerzõdés is
Hát, lelkiismeret kérdés. Ha aki kimaradt a jussból, azért maradt ki, mert sz.rt a szülei fejére, attól a legnagyobb bunkóság lenne odatolni a képét a jussért. De ha csak úgy kib.szásból a testvér mindnt vinni akart, amikor mindkét fék gondozta a szülõket, akkor a másik fél a bunkó. Az én lelkiismeretem ezesetben nem maradna tiszta. De egy eltartási/öröklási szerzõdés megoldja, vagy a ház eladása egy jelképes összegért, 10.000Ft. Mert amíg szüleid élnek, mind2en, addig ha õk 10.000Ft- ért adják el a házat, nem szólhattok bele. De ha csak apuka él, õ már csak úgy adhatja el, ha a gyerekek is beleegyeztek. A pénzt meg kiveszi a bankból és átadja neki. Semmi nyoma nem lesz.
A kérdező hozzászólása: Akit teljesen kiakarunk zárni az örökségbõl apukát nem látta 2 éves kora óta, és nem is nagyon akarta. Apuka akart róla gondoskodni, de az anyja nem engedte illetve levetette apuka nevérõl valamint megzsarolta hogy egyezzen bele (késõbbi férje örökbefogadta). 3 éve nem is tudtam a létezésérõl pedig a féltestvérem (Õ kb 30 éves én 25). Apuka remek egészségnek örvend (50es évei végén jár) szóval a dolog nem aktuális, de amikor az lesz már késõ lesz.
Arra az esetre nem jó az ajándékozás. Öröklési/eltartási szerzõdés kötése a biztos. Azt nehéz megtámadni. De a pénzt mint mondtam kiveszi a bankból és átadja.Ilyen esetben az apeh felé nektek vigyázni kell, nehogy rátokszálljon, pl nagyértékû dolgok vásárlása miatt. De apukád ha nagyon biztosra akar menni, akkor még végrendeletet is ír, amiben kitagadja érdemtelenség miatt. De e mellé még feltétlanül szükséges az öröklési/eltartási szerzõdés.

Hogyan történik az öröklés ebben az esetben?

Adva van egy n? 3 gyerekkel,és úgyszinten 1 férfi 5 gyerekkel.Külön-külön van lakásuk eladják,és vesznek egy közöset,mint férj és feleség.Az anya gyerekei nem veszik fel a nevel? apa nevét.A két szül? halála esetén,az örökl?dés hogy történik?Gyerekenként egyenl? arányban-e,vagy 50-50%-ban mert ebben az esetben az anya gyerekeinek több jut fejenként,mivel ?k csak hárman vannak.hogy is van ez?

Legjobb válasz: Nem gyerekenként egyenlõ arányban. Anyának van 50 % tulajdonjoga, 3 gyereke: az õ 50 %-a megy háromfelé. Apának van 50 % tualajdonjoga 5 gyereke: az õ 50 %-a megy 5 felé az 5 gyerekének. És nincs ebben semmi igazságtalan, hiszen mind a 8 gyereknek van egy másik szülõje, ahol szintén a testvéreikkel azonos arányban örökölnek majd. Az anya 3 gyereke nem tehet arról hogy az apának 5 gyereke van, õk az anya után örökölnek, a többihez nincs közük.

Nem gyerekenként egyenlõ arányban. Anyának van 50 % tulajdonjoga, 3 gyereke: az õ 50 %-a megy háromfelé. Apának van 50 % tualajdonjoga 5 gyereke: az õ 50 %-a megy 5 felé az 5 gyerekének. És nincs ebben semmi igazságtalan, hiszen mind a 8 gyereknek van egy másik szülõje, ahol szintén a testvéreikkel azonos arányban örökölnek majd. Az anya 3 gyereke nem tehet arról hogy az apának 5 gyereke van, õk az anya után örökölnek, a többihez nincs közük.
A kérdező hozzászólása: Értem.Köszönöm a választ!

Hogy van ilyenkor az öröklés?

Van egy nagy telek (úttól-útig), ami ketté van osztva. Egyik fele nagymamáé, másik apósomé volt, de a párom és testvére örökölték. Ezen a telken van egy ház, amin haszonélvezõ a nagymama. Most õ azzal fenyegeti a páromat, hogy átíratja másra a házat. Megteheti ezt? Illetve olyan van, hogy a telek és a rajta álló ház tulajdonosa más személy? Azért kérdezem, mert az örökölt telekre a telekadóról a csekket mindig a nagymama kapja.

Legjobb válasz: Haszonélvezeti jogot haszonélvezõ senkire se irathatja, nem örökölheti. Az egy adott személy joga holtáig vagy ameddig a szerzõdés szól.

Haszonélvezeti jogot haszonélvezõ senkire se irathatja, nem örökölheti. Az egy adott személy joga holtáig vagy ameddig a szerzõdés szól.
haszonélvezõ nem írathat át semmiféle tulajdonjogot, csak a tulajdonos...telekadót a nagyi kell fizesse, hisz õ a haszonélvezõ
Nem teheti meg a nagymama. Élete végéig ott élhet, ki nem rakhatjátok, de nem írathatja másra, nem adhatja el a házat. Igen lehet hogy a telek és a ház másé, csak fura egy megoldás és szerintem nem életszerû. Amiben nem vagyok biztos, hogy ki fizeti a telekadót, de mivel a nagyié a haszonélvezet, szerintem õ, de nem 100%. Errõl megkérdeznék egy ügyvédet.
A kérdező hozzászólása: Nem abban a házban él amúgy. Szó van róla, hogy a sógorom megveszi a tulajdonjogot a páromtól. Ezt akadályozhatja a nagymama?
Ha a nagymamának nincs benne tulajdonrésze, akkor nincs elõvásárlási jog, így nem kavarhat bele, akkor annak adjátok el, akinek akarjátok. A haszonélvezet marad rajta.
A haszonélvezõ a tulajdonost megtilthatja a tulajdonos tulajdonában álló ingatlan használatáról, kitilthatja onnan, de a tulajdonjog átruházásához nincsen hatásköre.

Évek óta élünk együtt az én lakásomban. Halálom után, hogy alakul az öröklés?

Nincs bejelentve a lakásba. Van egy fiam, nem tőle.

Legjobb válasz: A gyermeked fog örökölni mindent,ha nem készítesz végrendeletet.

A gyermeked fog örökölni mindent, ha nem készítesz végrendeletet.
Ha nem vagytok házasok, akkor mindent a fiad kap, a párod pedig mehet, ahova akar, ha a fiad nem járul hozzá ahhoz, hogy maradjon. Ezért is nagyobb biztonság a házasság, és tisztázottabb jogi viszony.
Végrendelet hiányában örökös a fiad lesz. Ha lenne házastársad, akkor Õ halálod esetén haszonélvezeti jogot kapna a lakásra, ami jogilag erõsebb, mint a tulajdonjog.
Elõzõ: nincs bejelentve a lakásba, hogyan örökölhetne bármit is ha nem házastársak, se nem élettársak.
A bejelentés szerintem független az örökösödéstõl. Az számit hogy házastars e vagy sem. A belejeltést ép hogy az uj tulajdonos megvonhatja.
Egyél sok zöldséget s ne igyál mint a görény. Akkor sokáig fogsz élni.
A gyereked örökli a lakást. A férjed pedig özvegyi haszonélvezetet kaphat. Végrendeletet is készíthetsz, hogy ha nem a fiadra akarod hagyni, de akkor is jár neki kötelesrész, ami jelenleg a törvényesen örökölhetõ fele (ebben az esetben a fél lakás). Ezt egyébként 1/3-ra tervezik változtatni.
Tehát közönséges barátnak is bejegyezhetek haszonélvezetet a tulajdoni lapra?
Haszonélvezet "automatikusan" az özvegynek jár, tehát a házastársnak. Más személynek akkor lehet rajta haszonélvezeti joga, ha a tulajdonos hozzájárulásával haszonélvezetet jegyeztetnek be a földhivatalnál az ingatlanra. Például a tulajdonos szülõk odaajándékozzák a gyereküknek az ingatlant, de haszonélvezeti jogot jegyeztetnek be rá a saját javukra. Tehát örökléssel szerzetten kívül csak szerzõdéssel jöhet létre haszonélvezet, ami akkor "hivatalos", ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.
A kérdező hozzászólása: Oké az öröklés kérdése, de haszonélvezet jár-e neki?
Teljesen mindegy, hogy házastárs vagy sem, élettárs vagy sem, egy a lakcím, vagy sem, örökölni az UTÓDOK örökölnek, ha nincs külön végrendelet arról, hogy más (is) örököl.
A kérdező hozzászólása: Nem vagyunk házastársak.
A katogeória valóan házasság, most látom csak, de senkinek nem válaszolt a kérdezõ, hogy valóban házastársak-e.
Holvan ott, hogy házastárssal él együtt? te is olvasd el, amit én írtam, ha se nem házastárs, se nem élettárs és bejelentve sincs, akkor hogy a fenébe örökölhetne bármit is?
3-as! Ezt a hülyeséget hol olvastad, hogy ha nincs bejelentve, nem kap haszonélvezetet? Nem függ össze. Pl. termõföldre, erdõre is kap az özvegy haszonélvezetet, még sincs oda bejelentve... Másrészt olvasd el a kategóriát? HÁZASSÁG. Vili?
Milyen hivatalos kapcsolatban vagy a pároddal? Bejegyzett élettárs, nem bejegyzett élettárs, esetleg házastárs?
Node, kivel élsz együtt évek óta a lakásban, aki nincs bejelentve? Férjed, vagy csak a barátod?
Igen, közönséges barátnak is...

Az apa halálakor három nagykorú gyerek, és egy özveggyé vált anya esetén hogyan alakul az öröklés?

Milyen arányban oszlik meg, ha nem volt végrendelet?

Legjobb válasz: Végrendelet hiányában 3 felé, a 3 nagykorú gyerek örököl. Gondolom - ha van ház - az közös néven van, tehát az apa részét öröklik, illetve minden, ami papíron az apához tar- tozik/tartozott.

Végrendelet hiányában 3 felé, a 3 nagykorú gyerek örököl. Gondolom - ha van ház - az közös néven van, tehát az apa részét öröklik, illetve minden, ami papíron az apához tar- tozik/tartozott.
A kérdező hozzászólása: a ház az apa nevén volt
Ha 100% a nevén volt, akkor a három gyereké lesz. Házastársi vonalon nincs öröklõdés. Innentõl - amennyiben van olyan szándék - a három gyerek, akár külön külön is, lemondhat az örökösödésrõl részben, részenként 50%-ban az özvegyen maradt anya szá- mára. (véleményem szerint így tisztességes) De ha ez nincs meg, akkor 1/3 tulajdon/gyerek, és az anya nem örököl semmit.
Utolsó nagyon nincs igazad, a felesége özvegyi haszonélvezet kap a lakásra haláláig. Ami magasabb jog mint a tulajdoni jog. Így pl a haszonélvezõ mondhatja meg ki lakik a lakásban, akár a túlajdonost is kitilthatja. A lakást el lehet adni de a haszonélvezeti joga az anyának megmarad. Így gyakorlatilag eladhatatlanná válik a lakás, hisz ki vesz meg egy olyan lakást amibe be sem teheti a lábát.
Illetve az, hogy a ház az apa nevén volt egyedül nem jelenti, hogy nem házasság alatt szerzett közös vagyon - ez esetben pedig az özvegynek 50% tulajdonjoga van. A másik 50% pedig az öröksége a 3 fiúnak.
Érdekes egy állapot..
ha meghal a nénikéd akkor örököl az élõ testvére és a halott testvérének a gyerekei. 4 rész let kiosztva, 1 rész az élõ testvérnek, 3 rész pedig a halott testvérek gyerekeinek.
Nálunk is hasonló a helyzet, nagyim testvére nemrég halt meg. Nincs családja, így a testvérek örököltek. Amelyik testvér meghalt, ott a gyerekei. Te esetedben is így lenne. Tehát örökölni fog az élõ testvér, valamint a halott testvérek gyerekei. Hacsak nem hagy hátra végrendeletet.
A kérdező hozzászólása: köszi


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!