Találatok a következő kifejezésre: Anyu mindentől és büntetésbe vagyok. Nem (1 db)

Anyu mindentől eltilt és büntetésbe vagyok. Nem ért meg. Mitcsináljak?

16 éves vagyok és csinátlam mostanában egy-két hülyeséget amit nem kellett volna..hazajöttem egyszer részegen és elmondtam anyunak hogy nemrég lefeküdtem a barátommal,ezen teljesen kiakadt..jó tényleg nem szép hogy egy 16 éves lány részeg de szeirntem midnenki csinál hülyeséget.Anyuval megprobáltam ezt megbesszélni de nem is érdkeli és midnenap fél9re hazakell járnom oránként hazakell mennem bejeentkezni és nem mehetek el sehová bulizni semmien szorakozo helyre bár ez már régóta igyvan.Ráadásul még barátn?mnél sme aludhatok ott ennyire emgakar óvni midnent?l és ez nekem már nagyon rossz így.Ráadásul ez nemcsak az anyu szerinti felel?tlenségem miatt van hanem mert szerinte 16 éves kis hugyos vagyok és nem nekem valok a bulik és az este 10 orai csavargás de hát a 16 évesek nagy része bulizik ha nemis hajnalig de elmehetnek én pedig buliba is max 10ig mehettem el.Mitcsináljak hogy megértse nem vagyok már gyerek és más világban élek mint amiben ö élt ennyi id?sen? Mitcsináljak hogy bizzon bennem? hiába csinálom azt amit mond öt nemérdekli aztmondja nem lehet bennem megbizni de nemis ad egy esélyt hogy megváltozhassak. :(

Legjobb válasz: 16 évesen én is így gondolkoztam! Azóta az én fiam is elmúlt már 16. Mehet ha akar, de ne menjen a tanulás rovására, valamint tudjam kikkel, és hová megy, és a telefonját se kapcsolja ki! Szerintem ez az alap! Nem ellenõrzöm óránként, de ha kell felhívhatom és nem sértõdik meg ezen! Ha meg lekéste a vonatot, akkor õ hív hogy menjek érte. Mondjuk ha hazajönne részegen, biztos én is bekeményítenék! A 16 éves ha nem is gyerek, még jogilag is csak fiatalkorú, korlátozott jogokkal. A TV. szerint is csak 22 óráig tartózkodhat közterületen felnõtt kisérõ nélkül. Persze ezt kevesn veszik komolyan, csak akkor ha valami baj történik! Akkor viszont a szüleidet veszik elõ! Például, ha részegen belebotlassz egy rendõrbe, könnyen töltheted az éjszaka végét egy lakájos kis fogdában! Vajon melyik szülõ álma az, hogy hajnalban egy rendõr keltse fel azzal, hogy menjen a gyerekéért!?

16 évesen én is így gondolkoztam! Azóta az én fiam is elmúlt már 16. Mehet ha akar, de ne menjen a tanulás rovására, valamint tudjam kikkel, és hová megy, és a telefonját se kapcsolja ki! Szerintem ez az alap! Nem ellenõrzöm óránként, de ha kell felhívhatom és nem sértõdik meg ezen! Ha meg lekéste a vonatot, akkor õ hív hogy menjek érte. Mondjuk ha hazajönne részegen, biztos én is bekeményítenék! A 16 éves ha nem is gyerek, még jogilag is csak fiatalkorú, korlátozott jogokkal. A TV. szerint is csak 22 óráig tartózkodhat közterületen felnõtt kisérõ nélkül. Persze ezt kevesn veszik komolyan, csak akkor ha valami baj történik! Akkor viszont a szüleidet veszik elõ! Például, ha részegen belebotlassz egy rendõrbe, könnyen töltheted az éjszaka végét egy lakájos kis fogdában! Vajon melyik szülõ álma az, hogy hajnalban egy rendõr keltse fel azzal, hogy menjen a gyerekéért!?
A kérdező hozzászólása: Persze én ezt meg is értem de hát hivogattam anyut azelött is és msot is sokszor hogy minden rendben van bulikba is oránként felhivtam értem jött elvitt a buliba mégis igy áll a dolgokhoz és ha meg akarom vele beszélni akkor csak neki áll flejebb és elkezd üvöltözni.és aztmondja ohgy bizonyitsam be hogy lehet bennem bizni de esélyt sem ad hogy bebizonyitsam!
Kedves elõzõ hozzászóló! Ha valaki helyesírását kritizálod, elõbb tanulj meg te magad is helyesen írni.
én 16 éves fiú vagyok! és sokszor voltam már részeg amire nemvok büszke! de mikor nagyon kész vagyok akkoris annyi erõt összetudok szedni hogy anyámék ne vágják le hogy részeg vagyok! Amúgymeg tényleg nem kellett volna elmondanod anyudnak hogy lefeküdtél a pasiddal! AMúgy csak azért haragszik rád az anyukád mert rájött hogy a pici lánya már nem is pici és hogy már nem az aki régen volt és ezt sajnálja! neharagudj de megértem a büntetést! Meg az anyukád azt hiszi hogy, hogyha a bnõdnél alszol azzal is csak kiakarnád jáccani õt hogy elmehess bulizni! Kicsit vegyél visszább és akkor anyukád is lenyugszik!
TV=törvény, nem kellett volna spórolnom a karakterekkel, mert így félre érthetõ!
Talán, ha egy kis ideig pihenteted a doglgot, pl. 1-2 hónapig kibírod buli nélkül és veszekedés nélkül, ha többet segítesz neki, mint szoktál, és megpróbálod teljesen elkerülni az ezzel kapcsolatos bármiféle beszélgetést, akkor kicsit megenyhül. Pár hónap távlatából, ha nem emlékeztetik rá folyamatosan, talán a rossz emlékek halványulni fognak benne, és megenyhül akkorra, amikor egyszer majd újra szóba hozod.
Kedves 16 éves. A leveled olvasva arra gondoltam, hogy a tanulással is kéne foglalkoznod.Gondolok a helyesírási hibákra és az egybe írásokra.Arról nem írtál milyen tanuló vagy lehet, hogy azért se mehetsz el.
Nekem is ilyesmi problémám van. 16 csajszi vagyok és még 1x nem engedték meg, hogy ott aludjak bnõnél, vagy akárkinél. Max 18.00ig haza kell érnem, hétvégén se nagyon mehetek el otthonról. Most akkor melyikünknek sz*rabb a helyzete. Sztem jó neked!! :D :P
Engem nagyon szabadon neveltek, éltem is vele, de igyekeztem nem visszaélni. Volt már itt olyan válaszadó aki velem hasonló cipõben járt, és én is, akárcsak Õ 20 éves koromra megkomolyodtam. De ez tudom, nem segít. HA HARC HÁT LEGYEN HARC! Légy jó kislány! De míndig emlékeztesd hogy eljön majd az idõ amikor nem lesz joga uralkodni feletted, és hát nem kell egy családnak annyira összetartani.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Normális hogy ennyire nem szeretem az életem?

Sziasztok! Mostanában kicsit depressziós vagyok, hogy nem úgy sikerülnek a dolgok ahogy szeretném és egyedül érzem magam. Szerintetek ez a kor velejárója (16 éves lány vagyok) és majd kinövöm vagy már nem normális? Gondolom mindenkinek volt már ilyen hogy utál mindent és mindenkit, de szerintem én egy kicsit komolyabban veszem ezt a dolgot. Aki kíváncsi annak szívesen válaszolok bármire privátban, de a lényeg annyi hogy mostanában (elmúlt évek) egy csomó rossz dolog történt velem. Ráfoghatjuk mondjuk arra is, hogy a szüleim elváltak, anyukám most a harmadik pasijához készül férjhez menni akit szerintem nem is szeret, főleg úgy hogy az előző pasija halála (!!!) után pár héttel jöttek össze, apukám barátnőjével nem találkozhatunk és amikor közösen voltunk nyaralni a szüleimmel egyszerűen szörnyű volt stb. De ezeket már túléltem... Pár barátnőmről kiderült hogy elég kétszínű, folyamatosan csak kihasználtak, vagy 4 éve elköltöztünk és az előző város beli barátokkal már nem is nagyon tartom a kapcsolatot csak párral, a mostani barátnőkkel pedig nem érzem azt, ha egyszer szólnék nekik hogy most rögtön szükségem van rád, átjönnének... :( Pasik terén sem volt valami szerencsém, ha ismerkedtem sem lett semmi(pedig még táborban is voltam) pedig nem vagyok nagyon csúnya meg ilyesmi (ne kérjetek képet). Fél éve kifogtam (egy vonaton találkoztunk) egy 23 éves pakisztáni fiút, aki végig csak hülyített, szerelmet vallott stb. én meg ugye nem akartam és sok hónap után itthagyott.. Én hülye pedig beleszerettem... egy menekültbe aki még magyarul sem beszél!!! A sulitól undorodom, a sok röhigcsélő plázacicától, meg attól a hülye elit gimitől amit nem is én választottam, gyűlölöm... Másrészről az egész nyaramat elszúrtam - egyrészt a pakisztáni fiúval, másrészt földrajz előrehozott érettségit teszek :/ Pedig igazából nem is nagyon szeretnék, de ez az utolsó alkalom... Tanár nélkül. Ha pedig anyának beszélnék róla, akkor nem ér rá, vagy nem érdekli, mert ha mások meg tudják csinálni, akkor én is... Apukám pedig röhög. Két lánytesóm van még, az egyik szemétkedik, a másik azt hiszi ő a világ legokosabb embere. Egyik mamámmal nem tartom a kapcsolatot (mellesleg ő az aki 4 éves koromig nem akart látni, mert neki elég volt egy unoka) a másik pedig kedves ugyan, meg szerintem szeret de elég sunyi dolgokat csinál... Olyan szerencsétlennek érzem magam... Más már mindenki tudja hova megy tanulni, orvos, ügyvéd lesz, de nekem nincsenek ilyen álmaim. Eddig a zene volt a mentségem de idén azt is abbahagyom, annak is vége, pedig az volt szinte az egyetlen dolog amit szerettem. Régen versenyszerűen úsztam, tavaly pár év kihagyás után újrakezdtem, és nem valami kellemes nézni a diákolimpia nyertes társaimat akik úsznak 5 hosszt amég én egyet. Nem akarok megfelelni senkinek, nem is akarok olyan lenni mint a többiek, de olyan elnyomva érzem magam. Nincs senki aki meghallgasson. És nehogy azt higyjétek hogy ez azért van mert nem próbálkozok... valamelyik nap cukrászdázni mentem a lányokkal és elég szar érzés volt hogy úgy beszélgettek mintha ott sem lettem volna... Mindig újrspróbálok mindent, nem vagyok emós, akkor is mosolygok ha fáj. De az hogy küzködök és semmi... Senki nem hiszi el hogy nem könnyű négyesnek lenni az ország második legerősebb gimijében, pedig kiköpöm a belem! Ráadásul anyukámnak még az idegrenszerével is probléma van, nemrégen mondtam valami finom dolgot hogy ez nem tetszik így nekem, erre nekem rontott, meg akart tépni a saját anyám!!! Pedig csak azt mondtam ha jó lenne ha egyszer meghallgatna és lejött neki hogy nem valami jó anya. Gyűlölöm a hangulatingadozásait, néha teljesen normális. Ma pl. rendkívül viccesnek találta hogy tanuljak csak... De mindezek felett azt az idióta pakisztánit nem tudom kiverni a fejemből!! :'( Hiányzik... Szerintetek mi velem a baj? Eddig csak magamat hibáztattam, nem kentem mindent a családomra, de egyre rémesebb a helyzet! Oké, tudom, jobb mintha nem lenne csakádom, vagy az utcán laknék, hálás lehetnék nekik, de akkor is! Ezt már nem bírom sokáig... Mit tegyek? Vagy mit mondtok, én vagyok az idegbeteg, szerencsétlen csődtömeg? Adjatok valami tanácsot légyszi...

10

Hogyan fognak önállósodni és családot alapítani a mai fiatalok?

Munka alig akad, a fizetès, az árak az egekben - hiszen ti is tudjàtok

21

Mezőgazdaságból élő családoknál mi a nő szerepe?

A nőnek csak a háztartást kell vezetnie és a gyerekeket nevelnie vagy dolgoznia is kell?

4

Szerintetek kinek van igaza? A férjem szerint menjek vissza dolgozni, én viszont nem kockáztatnám a fix pénzt.

A férjem munkanélküli lett egy hónapja. Én még GYED-en vagyok a második gyerkőccel, maximum összeget kapok. A férjem kitalálta, hogy menjek vissza dolgozni néhány hónapra, amíg ő nem talál magának munkát. Nem érti meg, hogy amint én visszamegyek dolgozni, a főnököm valami átlátszó indokkal ki fog rúgni, mert minden kisgyerekes anyukával ezt csinálja és akkor leshetem a fizetésemet és a GYED-emet is, mert egyik sem lesz, csak a GYES, ami semmire sem elég. A férjem viszont biztos benne, hogy ez nem így lesz, mert akkor bepereljük a céget. Ezt olyan magabiztosan mondja, mintha jártas lenne ezekben a dolgokban, pedig köze sincs hozzá.
Ha nekem van igazam, hogyan győzzem meg?

18

Mi a véleményetek, igaza van a családomnak, nagyon kiszolgáltatom így magam a férjemnek? Rossz döntés lenne?

A saját hülyeségem miatt nem mentem egyetemre, menekültem otthonról, szakma után rögtön elkezdtem dolgozni. Nem igazán szerettem, de őszintén szólva nem is tudtam, mihez lenne kedvem.
Aztán megismertem a férjemet, összeházasodtunk, született 2 gyerekünk. A nagy most 6 éves, a kicsi 2 lesz. Én persze dolgoztam közben.

Most viszont szeretnék egyetemre menni, de olyan szakra ami csak nappalin van. A férjem fizetéséből meg tudnánk élni, de a családom szerint nem okos dolog, hogy így kiszolgáltatom magam neki.

Én teljesen bízok a férjemben, amíg a gyerekekkel voltam otthon addig sem élt vissza azzal hogy ő többet keres. Támogat a döntésemben, végig támogatott eddig is amíg újra érettségiztem és letettem a nyelvvizsgát, hogy meglegyenek a pontjaim.

Mi a véleményetek?

17

Loptam a szüleimtől, hogyan tehetem jóvá?

Elvettem a széfből rengeteg pénzt, RENGETEGET és elköltöttem. Nagyon nagyin bűntudatom van, még sosem volt ennyire. Anyáék nem tudnak persze róla......történt már valakivel hasonló? Mit tegyek? 16/L

49

Nudista családban mit tesztek, ha a gyerek szégyenlős lesz?

Mostanàban már nem akar meztelenül mutatkozni a kamasz gyerek, pedig nen szégyenlős vagy gátlàsos! Másoknál volt ilyen? Hogy oldottátok meg? Akár privátban is várom a választ.

9

Van ennek a házasságnak jövője?

Harmincas éveink második felében járunk, két kis gyerekkel. A férjemet az elmúlt 2 évben sokadszorra kapom rajta, hogy egy ex nőjével (szintén házas, kis babái vannak) nagyon durván, lényegre törően szexchatel. Tudom a jelszavát, tudja, ezer éve a férjem mondta meg.
Kb. egy éve volt egy nagy beszélgetésünk, akkor fűt fát megígért, hogy abbahagyja, nem akar bántani (én lelkileg padlóra kerültem emiatt), majd egy hónap múlva megint lebukott, durvábban. Azóta kb egy év telt el, én azt hittem, vége. Mondjuk nem is ellenőrizgettem, ahogy korábban egy páromat sem, de okot sem adtak rá.
Ma valahogy volt egy rossz érzésem, a férjem éjszakás, és most láttam, hogy a munkahelyéről megint szexchatel a nővel, a nő is egyedül volt otthon, csak most hagyták abba, hogy hazajött a férje.
Egyébként ha erről nem tudnék, azt mondanám, hogy a férjem mintaférj és mintaapa. Fix munkarendben dolgozik, az idejével el tud számolni, a nő kb 60 km-re lakik.
Mit tegyek? Mit tennétek a helyemben?

17

Max. Mennyit adnátok kölcsön családtagnak?

28

Azok a nők akiknek problémájuk van a párjukkal miért nem választanak rendes pasit?

felszínességből?

15

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!