Találatok a következő kifejezésre: Annak is esélye, (111 db)

Egy fiúnál mi az a korhatár, amitõl kezdve ha még akkor is szûz és még soha nem volt barátnõje sem, rohamosan nõni kezd annak az esélye hogy egyedül marad?

Legjobb válasz: Rossz a kérdés, eleve rosszul gondolkodsz errõl. Minél érettebb, férfiasabb a gondolkodása, viselkedése is, annál inkább nõ az esélye.

Rossz a kérdés, eleve rosszul gondolkodsz errõl. Minél érettebb, férfiasabb a gondolkodása, viselkedése is, annál inkább nõ az esélye.
A kérdező hozzászólása: miért mindig fiúk akarnak csak ismerkedni 99%ban csak srácok írnak ki ilyen ismerkedõs szövegeket??? Miért?
Ismerkednék olyan helybeli lánnyal akit nem zavar és tudja kezelni a tapasztalatlanságom.Huszonéves szoboszlói srác.
"ebben igazad van kedves utolsó, de ha vki munkanélküli vagy minimálon van?" Akkor annak tényleg rosszak az esélyei.
9.! Ebben is tévedsz. EGyrészt minek kürtölné világgá, hogy õ szûz, "lúzer", a te szavaiddal élve. Viszont egy érettebb férfinek nagyobb esélye van, hogy megtetszik egy nõnek. És ha utána derül ki, hogy szûz, az annyira nem is számít, ha egyébként normális a férfi és jól kijön a nõvel. Csak ugye elterjed, hogy aki nem veszti el idõben, az lúzer, ezzel teletöltötték a fejed, és már csak csõlátásúan tudsz gondolkodni, és 10 komment kell, mire megérted, amit én tapasztalatokra építve írok.
A kérdező hozzászólása: ebben igazad van kedves utolsó, de ha vki munkanélküli vagy minimálon van?
Ha nincs senkije több ideje marad dolgozni, gyûlik a pénze. És ahol pénz van ott nõ is lesz.
A kérdező hozzászólása: de egy 40 éves szûz nem érett semmiben, hanem lúzerként tekint rá az egész világ és egybõl megkapja h miért szûz, még soha nem volt senkije egy csók se stb..
3.! Pont erre válaszoltam az elsõben, csak olvasd el újra! A 18-at nem hinném, az még nagyon kisfiú. Sok nõ bukik egyébkéként az érett, 30-on felüli férfiakra. A korral csak nõnek az esélyek. Szerintem egy 40-esnek is több esélye lehet, mint pl. egy 20-25 évesnek.
Hát az biztos, hogy minél jobban halad az idõ, az ismerõsök között annál kevesebb a szingli...Én 21 vagyok, de már látom, hogy míg két éve az volt az általános körülöttem, hogy a fele társaságnak van csak kapcsolata, mára már szinte az összesnek... De azért jobbak így is az esélyek sztem mint régebben, gondolj bele, hogy amíg valaki iskolába jár, nincs stabil anyagi helyzete, sem annyi ideje(családalapításra, megállapodásra). Így elég sok férfi/nõ csak késõbb akar/tud megállapodni, ezért sok a szingli vagy aki még könnyebben vált partnert. Szerintem 30 körül van az a határvonal, amirõl beszélsz, nõknél pedig pár évvel alatta. De persze ettõl még 58 évesen is rátalálhatsz az igazira :)
18
Onnantól, ahol az elkeseredés erõt vesz rajtad és elhagyod magadat. Testileg és lelkileg mindig készen kell lenni egy kapcsolatra. Sajnos ha lelkileg nem vagy százas, az is kiütközik rajtad és így nem is lesz párod, legyél 20 vagy akár 40 éves.
Halála elõtt egy órával már elég nagy rá az esély....
A kérdező hozzászólása: mire nõ az esélye? Én azt kérdezem h egyedül maradásra mikortól kezd nõni az esélye, pl ha valaki 25 éves és még soha nem volt senkije akkor egyre esélytelenedik ahogy megy 30 majd 35 majd 40 felé... gondolom és szerintetek hol a nagy határ ahonnan már rohamosan nõ ez az esély...
A kérdező hozzászólása: vajon 21-22-23-24 vagy 30 vagy 40...?
SZLAMB

Õszintén, szerintetek van esélyem, hogy valaha is lefeküdjön velem valaki? 25 éves vagyok és 96 kg 157 cm nő vagyok. Még sosem volt udvarlóm. :S Én már annak is örülnék, ha orálisan kielégíthetnék valakit.

Férfiak! Ti mennyiért feküdnétek le egy molett n?vel?

Legjobb válasz: Szia! Ne viccelj már, nálad sokkal ducibb nõknek is van párkapcsolatuk, szex meg fõleg. Vannak olyan férfiak, akik kifejezetten az ilyen nõkhöz vonzódnak. Ha valóban csak szexet akarsz, akkor miért nem regisztrálsz egy szextárskeresõre? Tele van olyan férfiakkal, akik szíves örömest lefeküdnének veled, de én nem pazarolnám rájuk a szüzességem. Neked azért nincs párod, mert elhitették veled, hogy te ettõl már ronda vagy és senkinél nincs esélyed. Baromság, verd ki a fejedbõl, semmivel sem érsz te kevesebbet, mint egy 50 kg-os plázacica.

Szia! Ne viccelj már, nálad sokkal ducibb nõknek is van párkapcsolatuk, szex meg fõleg. Vannak olyan férfiak, akik kifejezetten az ilyen nõkhöz vonzódnak. Ha valóban csak szexet akarsz, akkor miért nem regisztrálsz egy szextárskeresõre? Tele van olyan férfiakkal, akik szíves örömest lefeküdnének veled, de én nem pazarolnám rájuk a szüzességem. Neked azért nincs párod, mert elhitették veled, hogy te ettõl már ronda vagy és senkinél nincs esélyed. Baromság, verd ki a fejedbõl, semmivel sem érsz te kevesebbet, mint egy 50 kg-os plázacica.
Nézd elõbb vagy utóbb, úgyis találnál olyan palit, akinek így is kellenél ahogy vagy. De sajna inkább utóbb. Én eskü nem megbántani akarlak, mert nekem aztán hót mindegy, hogy nézel ki, te életed. De az emberek úgy többnyire a csinosabb, vonzóbb alkathoz vonzódnak. Most lehet ezen siránkozni, hogy miért, ez biológia, ösztönök, így vagyunk kitalálva. Lehet tajparasztozni azokat, akik beszólnak neked azért, hogy "fúj de kövér vagy", és lehet büszkén kidülleszteni a mellkasod, hogy na te aztán többet érsz náluk, mert az emberi söpredék véleményére te ugyan nem adsz. De azaz igazság, ha belegondolsz, hogy van egy tényleg bunkó réteg, aki az arcodba is vágja, hogy "de kövér vagy", meg a mindenki más, aki udvariasságból nem teszi ugyanezt. De gondolod, hogy nekik más a véleményük? Én is azért "nem vagyok bunkó", mert nem hívom fel az emberek figyelmét azokra a hibáikra, amikrõl vagy amúgy is tudnak, és nem akarnak hallani, vagy nem akarnak tudomást venni róla, de létezik. Szóval persze, mindig lehet azt mondani, hogy egyszer majd neked is lesz valakid, de ehhez nagyon sok önbizalom kéne, ami tudom, hogy súlyfelesleggel eléggé nehéz, másrészt ki tudja mikor? És srácoktól függetlenül csakis a TE SAJÁT érdeked lenne hogy lefogyj - mert képes vagy rá, akármit is gondolsz -, hogy tovább élj, hogy egészségesebben élj, hogy jobban érezd magad a bõrödben... Megnézhetnéd, hogy nem vagy e esetleg pajzsmirigy problémás, vagy egyéb hormonális probléma, ami okozza ezt a hízást, ha pedig szimplán a zabálástól híztál el, akkor meg aztán még könnyebb lenne ezen változtatni. Tudom, most bunkó vagyok, mert nem ápolgatom a lelked, de így anonymba most minek hazudjak? Nem mintha szerintem amúgy te ezzel ne lennél tisztában...
nem sirándokni kell, hanem kicsit fogyni. Mindenre van megoldás , és aki valamit el akar érni, az módszert keres nem kifogást. De ha nem tudsz fogyni akár betegség, akármi miatt, attól még Te is lehetsz igazán csinos, igényesen ápolt stb. Csak nem jó körökben mozogsz. Ne olyan srácokra várj, akik a plá[email protected] után futnak. :)
Van egy szeretõm, pont a te paramétereiddel! Tegnap találkoztunk és együtt zuhanyoztunk és imádom ahogy kacag rám, vidám a szeme és nagyon szeret k*rni! Én meg imádom meg k*rni õt kétszer háromszor! Aztán hazamegy enni adni a férjének :) ) Szerintem az a baj, hogy a saját közegedben próbálsz ismerkedni. Szakadj ki idegenek közé és ne feszülj be! Azt meg felejtsd el hogy csak úgy lesz*psz valakit! Az a szex része lesz, ne alázd magad, mert abból semmi sem lesz! Sok sikert
Utolsóhoz csatlakoznék én is, csak nálad kissé fiatalabb volnék.. :)
Van aki kifejezetten az ilyen lányokat szereti. Például én is.
Hatalmas akaraterõvel le lehet fogyni, de azért piszkosul meg kell szenvedned, de ezt te is tudod. Az egy dolog, hogy a súlyod és alakod miatt nincs párod (már amennyire igaz lehet ez, mert én átlagos alkatú férfi vagyok, közelebb a vékonyhoz, normális is, mégsem találok jó ideje senkit az exem óta), de amellett az egészségi kockázat sem elhanyagolható. Mi miatt híztál el? Mivel és hányszor próbálkoztál eddig, hogy lefogyj? A családodban elõfordul a túlsúly? Ha egyszerûen nem tudsz lefogyni, és ez gátol abban, hogy önbizalmat gyûjts, és legyen valakid, akkor még a mûtét is szóba jöhet, bár az árát nem tudom. Lehet, hogy nem túl kedves szavak, de ez az igazság.
Ha ennyire zavar, akkor próbálj diétázni, és kezdj el sportolni, de elõtte fogadd el magad így ahogy vvagy. :) Eljársz szórakozni? Társaságba, bárhova? Adsz esélyt magadnak , hogy ismerkedj?
Az ilyen beszólogatós majmokkal ne foglalkozz. Szerinted milyen lelki világa van annak, aki a testalkat miatt szándékosan belegázol egy másik ember lelkébe? Annyit nem ér, hogy megemlítsd. Kamaszlánykoromban borzalmasan kövér voltam a magasságomhoz képest, és én is kaptam pár beszólást, és tudod mi lett az ilyen beszólogatókból? Semmi, az ég világon semmire nem vitték, a mai napig ilyenek, de már kínból, mert változni már késõ, a kutyának nem kellenek. Én azóta nyúltam egy kicsit, meg valahogy mintha eloszlott volna rajtam, most is telt vagyok, szóval ha nagyon akar valaki, akkor most is belém tudna kötni, de engem aztán hidegen hagynak. És így is van párom, hogy nem vagyok deszka. Meg akármikor lehetett bárkim, nem szabad úgy hozzáállni, hogy senkinek sem kellesz. Nem a fenét :) Szóval hagyd õket a fenébe, és sose kínálj pénzt szexért.
diéta és aerob mozgás(heti4szer 50 perc, kocogás, biciklizés)
Esély? Az csak tõled függ, hogy akarsz-e tenni érte.
Ha nem vagy elégedett magaddal, akkor miért nem próbálsz meg lefogyni??
A kérdező hozzászólása: Utolsó: köszike, de engem világ életemben csúfoltak és ma is beszólogattak mások :(( Pedig én kedves vagyok másokkal
Kedves Kérdezõ! Szerintem itt nem a súllyal van a baj, hanem az önbizalomhiánnyal.Emiatt nem volt még udvarlód. Az én tapasztalatom az, az alapján amit magam körül látok a világban, hogy mindenki AKI AKAR talál magának párt akivel boldog lehet.Nem a súlyon múlik, találnál olyat akinek ez tetszik.Csak olyan személyiségnek kell lenned aki közvetlen, kedves.Ha nincs baráti társaságod ismerkedj neten :) 21/L
A kérdező hozzászólása: mennyi ideig élnek a himivarsejtek?
megfelelõ körülmények esetén akár 24-48 órán keresztül is.
A kérdező hozzászólása: megfelelõ körülmények???
"Élettartam Vaginában: néhány óra. A méhnyakban 7 nap. A levegõn (függ a melegtõl, szárazságtól stb.) 4-24 óra. A férfi testben 1 hónap." forras: http://www.szexualitas.hu/print.php?id=129&catid=1
Miért? Hogy kerülhet másképp be nálad? Egyébként ahány ember annyi választ fogsz kapni erre a kérdésre. Szerintem nem.

Tegyük fel ha valaki elkapja a HSV 2 virust, akkor mennyi annak az esélye hogy a HIV virust is elkapja?

Legjobb válasz: Ugyanannyi mint bárki másnak... lényegtelen hogy más vírussal is fertõzõdött vagy-e, egy teljesen egészséges ember is ugyanúgy elkaphatja a HIV vírust...

Ugyanannyi mint bárki másnak... lényegtelen hogy más vírussal is fertõzõdött vagy-e, egy teljesen egészséges ember is ugyanúgy elkaphatja a HIV vírust...
Semmi köze a kettõnek egymáshoz.

Annak is van esélye, akinek világ életében kis melle volt? Ha megszületik a baba, így is rendesen tud termelődni tej?

Én 12 hetes vagyok és sosem voltam "bögyös maca", most meg azon izgulok, hogy tudom-e majd szoptatni a picit?! Nagyon szeretném! N?ttek a cickóim már, de még nem túl sokat.... El?re is köszi a válaszokat!

Legjobb válasz: Tévhit, hogy a mell mérete számít a tejtermelésnél! Kisfiús mellekkel is lehet rendesen szoptatni és a tejcsárda-méretû nem biztos, hogy úszni fog a tejben! Én sem vagyok bögyös, de már 7 hónapja sikeresen szoptatom a 2. gyerekem! Csak akard, tényleg!

Tévhit, hogy a mell mérete számít a tejtermelésnél! Kisfiús mellekkel is lehet rendesen szoptatni és a tejcsárda-méretû nem biztos, hogy úszni fog a tejben! Én sem vagyok bögyös, de már 7 hónapja sikeresen szoptatom a 2. gyerekem! Csak akard, tényleg!
szia! nekem pici cicim volt az elsõ lányommal.2 évig szoptattam mellette 1 évig adtam is a tejet.egyáltalán nem függ a mell méretétõl.másik kislányom viszont már nem sikerült szoptatni sokáig.
Szia! Az elsõ gyermekem fiú, és õt nem nagyon tudtam szoptatni, de a másodikat (kislány) 2 évig, sõt még fejtem is le tejet és eladtam. Ja egész kicsi cicivel. Azért rendesen megnõtt, de szoptatás után visszavette eredeti méretét (méretét?...) Na mindegy, lényeg az, hogy nem függ a mérettõl. Ne izgulj, mert az árt a babának. Én a második gyerek születése elõtt elhatároztam, hogy mindenképpen szoptatni fogom, mert sajnos az elsõ nagyon allergiás lett mindenre, és tudtam, hogy csak szoptatással elõzhetem ezt meg. Tehát a kislányom megszületett és már a szülõágyon 1 órát szoptattam!!! Azután 10 hónapos koráig csak anyatejet kapott, végül 2 éves korában választottam el. Ha nem teszem szerintem még a mai napig szopna (most lesz 7 éves). Sok boldogságot kívánok a babához!!!:-)
Te támadod meg a végrendeletet, így neked kell állnod a bírósági költségeket. Ha elveszted a pert akkor a teljes költség téged terhel.
Ezt az osztrák ügyvédedtõl lenne célszerû megkérdezni. Gondolom ott lesz a per...

Akininek olyan a genetikálya hogy nem csucsos a bicepsze anak nincs is esélye nyerni a Mr. Olimpián?

Mert azért ez a legrangosabb testépítőverseny.

Legjobb válasz: Az csinál magának.

Az csinál magának.
A kérdező hozzászólása: Akinek olyan a genetikálya annak soha nem lesz csúcsos.
Azért ott nem csak a csúszos bicepsz számít, attól hogy nem csúcsos lehet gyõztes, az összkép a lényeg.

28-án jött meg a menzeszem, pár nappal előtte voltunk együtt a párommal ha teherbe estem volna, akkor már nem jött volna meg, vagy menzesz előtt nincs is esélye, hogy sikerüljön?

Legjobb válasz: Elvileg teherbe lehet esni, csak nagyon ritka. Viszont ha volt peteérésed a menszez után, akkor elvileg lehet.

Elvileg teherbe lehet esni, csak nagyon ritka. Viszont ha volt peteérésed a menszez után, akkor elvileg lehet.

Ruházati boltba eladót keresnek. Annak is van esélye, akinek élelmiszeri eladó végzettsége van?

Legjobb válasz: Sógornõm édesanyját fordított helyzetben nem vették fel. Õ ruházati eladó volt vagy 20 éven keresztül, most munkanélküli lett, és egy újonnan nyíló pékségbe jelentkezett eladónak. Nem vették fel, mert élelmiszeri eladó végzettsége nincsen, csak ruházati. Gondolom, nagy a veszélye, hogy valakit véletlenül beküld a zsemlével a próbafülkébe.

Sógornõm édesanyját fordított helyzetben nem vették fel. Õ ruházati eladó volt vagy 20 éven keresztül, most munkanélküli lett, és egy újonnan nyíló pékségbe jelentkezett eladónak. Nem vették fel, mert élelmiszeri eladó végzettsége nincsen, csak ruházati. Gondolom, nagy a veszélye, hogy valakit véletlenül beküld a zsemlével a próbafülkébe.
Sõt: annak is van esélye akinek semmilyen végzettsége sincs (én könyvesboltba szoktam néha keresni embert és nem a szaktudás/tapasztalat az elsõdleges szempont felvételnél). Eladó végzettséggel, dekoratív megjelenéssel szerintem felvehetnek.
A kérdező hozzászólása: Nem nekem lenne, hanem a párom édesanyjának. Említettem neki, hogy ma láttam egy üzletnél kiírva, hogy szakképzett eladót keresnek. Õ szerinte oda csak olyat vesznek fel, akinek ilyen irányú a végzettsége, meg õ egyébként sem ért a ruhákhoz, mert élelmiszerben dolgozott mindig.
Utolsó :DDDD Ezen beszartam kérdezõnek : ez változó, van ahova mindenféle végzettség nélkül felvesznek, van ahova csak szakirányúval, vagy hasonlóval.Mondjuk fogalmam sincs mi a fenének kell végzettség egy ruhaüzletbe vagy egy boltba, a kassza mindenhol másmilyen de egy majom is megtanulja kezelni 3 perc alatt, ha csak nincs valamilyen számitógépes rendszer mert akkor beletelik vagy 7-8 percbe is. Valamint nyilván baromi nagy szakértelem kell az árúfeltöltéshez és az üzlet felsepréséhez is.. Ez az eladó végzettség arra jó, hogy amig a gyakorlatodat töltöd havi 10 ezer forintért tud a spar meg a tesco halálra dolgoztatni.

Mennyi az esélye annak, hogy két tinédzser szerelme akár házasságig is eljusson?

a barátommal már 7 hónapja vagyunk együtt, nagyon jól megvagyunk, és mindkett?nknek ez az els? komoly kapcsolata, és nagyon szeretjük egymást:) én mindig is álmodozós típus voltam, szóval mindig úgy képzeltem, hogy ha megtalálom az igaz szerelmet (amit most meg is találtam:P) akkor vele élem le az életem... a barátom is ilyen álmodozós típus, pont olyan, amilyet én mindig is szerettem volna:) és saját bevallása szerint én vagyok az els? barátn?je, akit tényleg igazán szeret, és én vagyok az els? is akivel lefeküdt... mennyi az esélyünk, hogy évek múlva is együtt leszünk? mert én részemr?l hosszútávban gondolkodom, és a barátom is... csak arra lennék kíváncsi, hogy nektek err?l mi a tapasztalatotok, véleményetek! a válaszokat el?re is köszi:)

Legjobb válasz: Persze, én is most ilyen helyzetben vagyok, mint te, de az ember soha nem tudhatja....Néhányan olyan sok évet voltak egyutt, hogy az felért volna egy házasságal is, mégis szakítottak...De a tanárnõm a férjét x évvel ezelõtt még gimnazista korában ismerte meg, ha jól tudom még egy osztályba is jártak, nekik sikerult....Ezt így elõre nem lehet megmondani, de az esély ott van. Persze azért a korotoktól is fugg, ha olyan 18 körul vagytok, akkor annak megint nagyobb az esélye, mint a 15-16 éveseknél...

Én is pontosan igy vagyok a barátommal, és én is úgy érzem, hogy vele maradnék egesz életemben, de szerintem ennek nagyo kicsi az esélye, mert egy idõ után lehet, hogy megunjátok egymást.És az se biztos, hogy õ az igazi, most úgy érzed, de majd lehet, hogy találsz valaki olyant akit jobban szeretsz...ki tudja!De azért szurkolok nektek!:D
Szia! Mi 16 évesen jöttünk össze, elsõk voltunk szinte minden téren egymásnak és már 4 éve vagyunk együtt, és most 20 évesen még mindig imádom , senkiért nem adnám õt, szeretném ha egyszer õ lenne a férjem, ugyh remélem van ilyen:D sok szerencsét puss
Az esélyetek megvan rá, de ha számításba veszed, hogy menniy a válás ma mindenhol, akkor ez egy kicsit elkeserítõ. Lehet, h életed végéig vele maradsz, mert szereted, de sajnos van olyan, ahol majdnem húsz évnyi házasság megy tönkre. Nincs semmi garancia arra, hogy megmaradtok egymásnak életetek végéig, de sok sikert, és kitartást hozzá:)
Persze, én is most ilyen helyzetben vagyok, mint te, de az ember soha nem tudhatja....Néhányan olyan sok évet voltak egyutt, hogy az felért volna egy házasságal is, mégis szakítottak...De a tanárnõm a férjét x évvel ezelõtt még gimnazista korában ismerte meg, ha jól tudom még egy osztályba is jártak, nekik sikerult....Ezt így elõre nem lehet megmondani, de az esély ott van. Persze azért a korotoktól is fugg, ha olyan 18 körul vagytok, akkor annak megint nagyobb az esélye, mint a 15-16 éveseknél...
Ugyanebben a helyzetben vagyok én is, bár már nem vagyok tini (22). Én azt mondom, hogy mindenre megvan at esélyetek! Ne hallgass feltétlen azokra, akik ennek az ellenkezõjét mondják! A Ti érzéseitekrõl van szó, csak Ti érezhetitek!! Elõszeretettel osztogatnak ilyen véleményeket azok, akikkel ez nem fordult még elõ, azt hiszik, akkor nincs is! Sok boldogságot!
kevés az esélye, de volt már rá példa a történelemben.ilyen az igazi szerelem, csak jó ha tudod, hogy iylet több ember iránt is érezhetsz életed során:-) A jövõbe mi sem látunk!:-)
Kevés, manapság pedig pláne. 7 hónap meg semmit nem jelent sajnos, még 7 év sem garancia.
Megértelek titeket, nem akarok ünneprontó lenni, de nézd, az elsõ szerelemnél mindenki ezt érzi, mint most ti. A rózsaszín köd, fiatalok vagytok, nincs semmi problémátok (szerencsére, ne is legyem), de sajnos az élet késõbb nem pont ilyen lesz. Ahogy majd mind a ketten egyre idõsebbek lesztek, úgy érik be a személyiségetek, a vágyaitok és a céljaitok, ezek pedig nagyon sok változást hoznak magukkal. Egy idõ után sajnos az egyik partner mindig kíváncsi lesz, az egyik partnernek mindig meginganak az érzelmei...mivel más partnerrel nincsen komolyabb párkapcsolati tapasztalatotok. Ez MINDEN esetben így van, még azokban a kapcsolatokban is, akik netán fiatal koruktól kezdve együtt maradtak. Az én személyes ismeretségi körömben ezen fiatalkori szerelmek megmaradási százaléka 0%. Persze van olyan eset is, hogy fiatalkoruktól kezdve együtt vannak, de ez iszonyatosan ritka. Én személy szerint nagyon nem tartom egészségesnek, hogy a legeslegelsõ emberrel élje le valaki az életét. Lehet, hogy sokan le fognak pontozni, de ez akkor is így van. A minap szakított az egyik 22 éves ismerõsöm a barátjával, 18 éves kora óta volt vele (tehát 4 évet) és habár szép volt a kapcsolata, utólag RETTENETESEN bánja a sok kimaradt izgalmat (nem az egyéjszakás kalandokra/szexre gondolt!!) az életébõl. Ha egyszer vége lesz majd a kapcsolatodnak, gondolj a boldogan együtt töltött percekre és lépj tovább.
Nagyon-nagyon kevés.
Én csak annyit szeretnék a kérdésedhez hozzá fûzni, hogy szerintem ez TELJES mértékben tõletek függ, hogy meddig maradtok, mert én is 15 éves vagyok és már vagy 2 éve van barátnõm, tudom, hogy fiatal vagyok, de egyszerûen Õt szeretem és nem mást.Semmiért nem adnám õt oda senkinek.Annak ellenére, hogy már 2 éve együtt vagyunk, még mindig õt szeretem, és ha tehetném, minden pillanatban vele volnák...csak sajnos ez nem megy ilyen könnyen :( ...úgy hogy szerintem akármilyen negatív illetve pozitív válaszokat kapsz erre a kérdésre, én akkor is csak azt mondom, hogy ez rajtatok áll...az érzéseket nem olyan könnyû befojásolni... :) ... További sok boldosgáot kívánok :)
A kérdező hozzászólása: köszönöm a kommenteket! mivel sokan kérdõjelezték a korunk, én 18 vagyok, a barátom pár hónappal fiatalabb. amúgy én már nem voltam szüz, mikor összejöttünk, és lehet, hogy egyesek ezt pozitívumnak találják (mivel hogy ezáltal tapasztalt is vagyok) de a barátom jobban szerette volna, ha õ lenne az elsõ, nem csak én nála, és utólag én is ezt láttam volna jobbnak...:( szerintem nem a tapasztalat teszi az embert, nem az javítja meg úgymond a kapcsolatot, hanem hogy együtt fedezhetjük fel a dolgokat:) számomra például nagyon jó érzés hogy én vagyok az elsõ lány akivel lefeküdt a barátom:) (és nagyon remélem hogy az utolsó is!:) ) és beleélem a barátom helyébe magam, hogy neki milyen rossz lehet, mert õ nem érezhet így:( mindenki máshogy fogja fel a dolgokat, én személy szerint megbántam, hogy nem az elsõ és igazi szerelmemnek adtam oda a szüzességem:$ igazából azt sem azért vesztettem el, mert egy kis ringyó voltam, egyszerüen fiatal és naiv, és beleszerettem egy olyan fiúba aki csak az ágyba akart vinni...:( meg sem érdemelte, hogy neki adtam a szüzességem, a mostani barátomat illetné jogosan:$:( de sajnos a múltat nem lehet helyrehozni:( annak örülök, hogy a barátom még így is szeret, elfogad:)
A szüleim 15 éves koruk óta vannak együtt. Most több, mint kétszer annyi idõsek.
"Én személy szerint nagyon nem tartom egészségesnek, hogy a legeslegelsõ emberrel élje le valaki az életét. Lehet, hogy sokan le fognak pontozni, de ez akkor is így van. A minap szakított az egyik 22 éves ismerõsöm a barátjával, 18 éves kora óta volt vele (tehát 4 évet) és habár szép volt a kapcsolata, utólag RETTENETESEN bánja a sok kimaradt izgalmat (nem az egyéjszakás kalandokra/szexre gondolt!!) az életébõl. " Mi 5 éve vagyunk együtt és nagyon szeretjük egymást. Mi is elsõk voltunk egymásnak. Viszont nagyon félek a férfi kíváncsiságtól, hogy egyszer úgy dönt, neki elege van, õ még élni akar...Vagy mi lesz ha én fogok így érezni???
Ha szereted, akkor utána úgyis visszamegy hozzád. Ha mégsem, akkor meg jobb, hogy elõbb derül ki, nem 50 évesen. Addig te is kiéled magad max. Bár iszonyatosan rossz lehet, de rengetegen jártak már így. Ez a külsõ világ befolyása az emberekre...:S
Persze, hogy együtt lehettek! Mindenre van példa és ellenpélda, én csak annyit tudok tanácsolni hogy ami nem megy azt nem kell erõltetni... Hiába "mi azt hittük hogy" ... Tudni kell elengedni is, ezt most nem feltétlenül rátok értve... Szóval én drukkolok nektek! Ásó kapa nagyharang...
Én a magam részérõl nem hiszek abban, hogy két tapasztalatlan, naív, az élettel épp csak ismerkedõ tini szerelme hosszú éveken át kitartson, és kapcsolatukból házasság legyen.20-22 év körül már jóval több az esély erre, de persze semmire sincs garancia. Tegyük fel:egymásba szeret két kamasz(mondjuk 14-16 évesek).Ha nem szakítanak az elsõ héten, hónapban valami banális dolog miatt, vagy nem "szeretnek ki"egymásból a tinédzserekre jellemzõ hirtelenséggel, akkor tegyük fel, járnak viszonylag hosszú ideig.Legyen szó két átlagos fiatalról, akik õszintén szeretik egymást(a maguk módján)Kapcsolatuk éppen olyan mint ezernyi más tini páré: sokat buliznak, élvezik a fiatalságukat, közös programokat szerveznek együtt, ismerkednek egymással(értsd:petting, majd szex és hasonlók).Minden szép és idilli.Természetesen csakis együtt képzelik jövendõ életüket, terveket szövögetnek. Melyek azok a körülmények, okok, ami miatt(szinte)minden esetben elvérzik a kapcsolat? Az egyik éppen a párocska életkorából adódik.Még rettentõen fiatalok, természetes, hogy rózsaszínben úszva látják a világot, még nem tudhatják, milyen az igazi, kemény, munkával, felelõsséggel teli felnõtt-lét.Meg is ijedhetnek, ha arra gondolnak, milyen lesz majd együtt élni, megosztani egymással a házimunkát, felelõsséget, beosztani a pénzt stb.Ez teljességgel más, mint suli után izgatottan randira sietni, kötetlenül sétálgatni, órákat készülõdni egy bulira, csvarogni kettesben ide-oda.Soha máskor nem lesz már annyira szabad és úgymond felelõtlen az ember, mint tinédzserkorában.Amikor az a dolga, hogy tapasztaljon és készüljön a nagybetûs életre. Még az is eszébe juthat egy fiatalnak, ha már hosszabb ideje együtt jár valakivel, hogy akkor egész életében már csak vele(a szerelmével)lesz?(Tegyük fel, elsõk voltak egymásnak)A lányok hajlamosabbak az elsõ szerelem hevében azt képzelni, hogy soha más nem kell nekik, de a fiúk egészen biztosan tapasztalni akarnak még, nem pedig megállapodni egyetlen lány mellett.Ebben a korban különben is fontosabbak még a nagy bulizások, a haveri társaság.Vonzóbb, mint a komoly kapcsolat, elkötelezõdés, ettõl legszívesebben menekülnének a fiúk.Na persze itt is lehetnek kivételek, de azért ez ritka. Minthogy vágynak a tapasztalatokra(minél több pasit/csajt megismerni, akár szexuálisan is), már csak ezért sem maradnak meg az elsõ mellett.Tartanak a kortársaik elítélõ, "kicikizõ"véleményétõl is:neked csak 1 barátod/barátnõd volt(van)?!Az a sikk, ha minél több.Ami egyrészt jó is, hiszen ezáltal jobban megismeri az ellenkezõ nemet a fiatal, másrészt néha túlzásokba csap át(lásd:skalpgyûjtés). És még ezernyi akadály tornyosul a kapcsolat egén:iskolaváltás, új társaság, egy (vonzóbb, okosabb, szebb, megértõbb stb)személy(harmadik)megjelenése, belépés a munka világába, elszakadás egymástól(költözés), elhidegülés, megunás és sorolhatnám. Persze, fontos a szerelem, de egy idõ után, pláne házasságban, már jóval fontosabbak az egyéb, összetartó értékek, úgymint: bizalom, hûség, kitartás, tolerancia, egymás feltétel nélküli elfogadása, a "rossz"tulajdonságok megfelelõ kezelése.Az összeillés pedig csak összeköltözés után derül ki igazán, már csak ezért is fontos "teszt"az együttélés. Na ez most hosszadalmasra sikerült, de a lényeg:lehetséges, hogy léteznek évtizedek óta kitartó, boldog kamaszszerelmek, akár házasság formájában is, de nagyon csekély számban.Én mindenesetre gratulálok hozzájuk!
pár napja még én is igy voltam h a barátnõmmel fogom leélni a hátra levõ életemet (f/19) mert mi is több mint egy évet voltunk együt!! aztán szilveszter elõtt egy nappal sajnos azt mondta h neki ez igy már nem olyan jó és h idõ kell neki!! van még rá esély h ujbol össze jöjjünk de kevés!! de azért én szurkok nek háha te pont a kiételekhez tartozol!sok siekert
21:03as válaszoló: ha nem a másokkal való szexet érted ezalatt, akkor mit? A többit meg lehet tenni egy kapcsolat mellett is, nem?
Szia! Én 16 évesen ismertem meg a páromat, õ akkor 20 éves volt. Amikor megláttam, rögtön tudtam, hogy Õ az, akivel le akarom élni az életemet :-) Megismerkedésünk után 2 évvel összeházasodtunk, márciusban leszünk 7 éve együtt. Van egy 4 éves lányunk és májusra vagyok kiírva a második gyermekünkkel :-) Mivel még most is elég fiataloknak számítunk (23, 27), ezért sokszor meg kell küzdenünk az emberek elõítéleteivel. Szó szerint ufónak néznek, amiért 23 évesen már a 2. gyermekünket várom és nem a karrieremre koncentrálok. És persze nagyon sokan azt hiszik, hogy mások nyakán élõsködünk, holott mind a ketten dolgozunk, és saját házban élünk. Szóval én hiszek az elsõ szerelemben, sok sikert és boldogságot kívánok nektek!
Egyetértek az elõttem szólóval. Én 23 leszek, nemsokára 3 évesek leszünk a barátommal(vagy úgy is mondhatnám, võlegényemmel:) 19 éves koromban ismerkedtünk meg, õ már sok tapasztalattal rendelkezett és néhány kapcsolata is volt, nekem õ volt az elsõ mindenféle értelemben. Én is azt képzeltem, hogy majd az elsõvel életem végéig nagy szerelemben, boldogságban stb.Aztán egy idõben mégis úgy éreztem, unom, már nem olyan mint régen, és egy idõre elhagytam, hogy tapasztalatot gyûjthessek, úgymond "éljek"egy csöppet.Végül meg is csaltam, mit szépítsük. Ez már régen volt, megbocsátott hálisten a szerelmem, sõt, mondhatni megújult a szerelmünk.De hogy is mondjam, ez már egészen másfajta érzés, mint a rózsaszín tini szerelem.Persze, jó vele lenni, imádom az érintését, hiányzik is, ha nem vagyunk együtt, de néha igenis nagyon nehéz elviselni a (nagyon is)idegesítõ némely tulajdonságát(pl.:rendetlen, lusta)De ha mindig hisztiznék ezeken, már nem lennénk együtt. Röviden:tolerancia, egymásra hangolódás, megértés, türelem, és a legfontosabb:sose akarjuk megváltoztatni a másikat! Ha ez mind megvan, akkor lesz tartós a kapcsolat.De szerintem a tinik jó része erre nincs felkészülve a szerelem hevében...Akkor is szeretni "kell"a párunkat, ha épp nyûgös, ideges, nem foglalkozik úgy velünk, nemcsak akkor, ha a világ legtüneményesebb embere.
Én írtam a legutóbbi hosszabb választ. Még jó, hogy kihangsúlyoztam, hogy a kiélés alatt NEM a szexet értettem, kedves utolsó válaszoló..ja és azt is írtam, hogy elõfordul, de iszonyat ritka. Párkapcsolati tapasztalatokra gondoltam, hogy azokat a szarvashibákat, amiket mindenki elkövet, azokat ne a nagy Õ-nél ejtsük meg elõször, hanem már eleve tapasztaltan kerüljünk oda az igazihoz, így ezzel is kevesebb az esélye annak, hogy ez miatt menne tönkre a kapscsolat. Sajnos tapasztalatból beszélek
Azért azt ne írd, hogy mindig igy van, mert ez hülyeség...a legjobb barátnõm szülei elsõk voltak egymásnak és igy 25 év után is imádják egymást, még elöttünk is viccelõdnek hogy milyen gyakram sexelnek:D És hogy nem egészsége?Az nem egészséges ha valakit 30 an basznak meg a férje elött sztem....ha mûködik a kapcsolat szereted, szexu álisan összeilletek , akkor nincs minek gondot okoznia...
Keresztanyámék 15 éves koruk óta vannak együtt, ma 45 évesek, van 1 gyerekük. Viszont már csak a gyerek miatt vannak együtt.. Deh hasonló helyzetben vagyunk (: mi 10 hónapja vagyunk együtt, õ is hosszú távra gondolkodik, meg én is. Mondhatni tökéletesen megvagyunk, bár szoktunk veszekedni mi is. (Ki nem?) Szurkolok nektek (: Legyetek boldogak :D
A kérdező hozzászólása: de én tényleg komolyan gondolom a kapcsolatunkat, és mindennél jobban szeretem! de persze mi sem vagyunk tökéletesek, vesztünk már össze... de utána mind a ketten megbánjuk:(:( és rájövünk, hogy nem tudnánk egymás nélkül élni:) szerencsére most már nem jellemzõ ránk, hogy veszekszünk, nem is akarok vele összeveszni mert mindennél fontosabb nekem:$:) és õ is ugyanígy van ezzel:) amúgy az volt az érdekes hogy egyszer mikor épp a barátomhoz mentem találkoztam a buszon egy bácsival, aki mellé leültem és azt mesélte, hogy õ a volt osztálytársaihoz ment, akik még középiskolában jöttek össze, azóta már házasok:) és akkor úgy éreztem, hogy ez velünk is megtörténhet:)
Megvan rá az esély, de az a baj, hogy általában tinédzserkorban változunk a legtöbbet, vagy legalábbis én így tapasztaltam, amúgy én is egy életen át szerettem volna együtt lenni a volt barátnõmmel... De azért szurkolok nektek ! ;)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!