Találatok a következő kifejezésre: Amikor kicsit van, akkor a kutyámnak (3 db)

Amikor kicsit hidegebb van, akkor a kutyámnak és a macskámnak meg szoktam melegíteni a reggeli tejet, de most hogy meleg van, nem melegítem meg, és ez baj e?

Én úgy gondolom, hogy az állatnak is jól esik ha valami hideget ihat, és lehül kicsit a szervezete. Nem?

Legjobb válasz: egy bunkóságot kérdezek. megrágni is megrágod helyetük a csontot? nem kell hidegben sem melegíteni a tejet. de igen a hideg ilyenkor kell nekik, ami mindig friss hideg vizet jelentsen. (nem jéghideget) a tejet is ha megszokták akkor nyugottan adhatod hidegen. de télen sem kell megmelegíteni nekik.

egy bunkóságot kérdezek. megrágni is megrágod helyetük a csontot? nem kell hidegben sem melegíteni a tejet. de igen a hideg ilyenkor kell nekik, ami mindig friss hideg vizet jelentsen. (nem jéghideget) a tejet is ha megszokták akkor nyugottan adhatod hidegen. de télen sem kell megmelegíteni nekik.
Adjneki maradékot! lényeg az: falusi vagy vagy kertesházba laksz és eleget vagy otthon? Én falusi vagyok és a kutyum szereti azt amit (mint minden ember) én is szeretek. nemhiszem hogy olyan gazdag vagy h mindig konzervet adj neki! Am nem jó az a kutyunak(konzerv) és mégis: mit csinálsz a kajamaradékkal???? kidobod?
Talán vehetnél nekik konzerveket, száraztápot, vagy húst fõzöl nekik az is jó, csontokat is szeretik még a macskák is rágni, levesbe áztatott kenyérdarabok, bármit megesznek szinte.
A kérdező hozzászólása: Akkor mit adjak nekik enni? nem minden nap marad kaja maradék amit meg tudnának enni..
Egyáltalán mindek kell a kutyát/macskát minden nap tejjel tömni? Egyiknek se tesz jót a sok tejfogyasztás...
Az elso valaszolonak. Sot, meg a allatot is leoli helyettuk. (Gyk: nem kell vadaszniuk) Amugy en ilyen melegben vizes rongyos simoagattasal hutom a macskakat. ( Szkepticizmus: draga az allatorvos, es ha felfordulnak, kinek van kedve ilyen melegben asni? Anelkul meg percek alatt budos lesz...)
A kutya kevésbé érzékeny az ilyesmire, de a macskának nem ajánlatos bármit is jéghidegen adni, vagyis közvetlenül hûtõbõl kivéve, akkor sem ha meleg van. Kicsit hagyd elöl, mielõtt odaadod neki.
Miért lenne baj? Ha választanod kéne ebben a melegben egy forró és egy jeges ea aközt te mit választaná? Amúgy téle azért nem árt megmelegíteni, mivel -5 fokban a hûtõbõl kiett tejet odaadni, nem a legjobb. De ha az idõ 15 fok fölött van már fölösleges...
Nem kell megmelegíteni. A lényeg hogy friss víz mindig legyen elõttük mivel a tej a macskáknál ételnek számít, és nem is ajánlatos belõle sokat adni.
ne melegítsd télen a tejet mert attól még rosszabb lesz nekik!(az elõbbi író vagyok!) azért rosszabb mert pár másodpercig jó neki a meleg tej és megszokja! utána rossz lesz nekik újra hideget innipl vizet!

Szeretnék 1 kan és 1 szuka kutyát kb egyszerre (kicsiket) amikor ivaréretté válnak akk már "sexelnek" vagy ez nem ugy van mint az embereknél, h amikor megkívánják? Csak akkor történik vmi ha a lány kutya tüzel? és bármikor lehetnek így kiskutyák?

azért vok ilyen tudatlan mert eddig még csak 1 szuka kutyánk volt, az is 1xvolt hasas, mert a szomszédkutyával elcsavargott

Legjobb válasz: mire a kislány kutya tüzelni fog, valószinüleg a kan is ivarérett lesz. Tehát mindenképpen pározni fognak, nem érdekli õket az sem h rokonok, vagy h túl fiatalok ehhez. Mindenképpen javaslom az ivartalanitást, mert évente 2 szer tüzel a szuka, és lehetetlen lesz megelõzni, hogy vemhesüljön. Ráadásul kikészitené, leépitené a szervezetét az évi 2szeri ellés, fõleg ha még kölyökkorában lenne vemhes!

mire a kislány kutya tüzelni fog, valószinüleg a kan is ivarérett lesz. Tehát mindenképpen pározni fognak, nem érdekli õket az sem h rokonok, vagy h túl fiatalok ehhez. Mindenképpen javaslom az ivartalanitást, mert évente 2 szer tüzel a szuka, és lehetetlen lesz megelõzni, hogy vemhesüljön. Ráadásul kikészitené, leépitené a szervezetét az évi 2szeri ellés, fõleg ha még kölyökkorában lenne vemhes!
nem vagy tenyésztõ, nézz körül a menhelyeken, nincs szükség a szaporítókra!! a lány kutyának sem sétagalopp, rörm a szülsé! inkább menj el egy menhelyre önkéntesnek, de ne szaporíts! a fajat mentõk fullonvannak, a legritkább kutyafajtákból is tömögesen dobnak az utcára8hannoveri véreb, kopaszkutya, ridgeback, stb..) nincs szükség, az ilyen önjelölt, sazkértelen nélküli , értelmetlen hülyeségnek. nézd meg a http://www.olcsokutya.uw.hu -n az Egyszeri almok részt
az meg a másik, hogy a szukát legkorábban az 2. tüzelésénél lehet befedeztetni, de ehhez az egész(tenyésztés) nem értesz, tehát ne próbálkozz! nem tudom miért olyan jó neked, hogy látod õket párosodni..szánalmas...
és ezt is alaposan olvasd el. http://olcsokutya.uw.hu/
Mielõtt bármit tennél, ezt olvasd el: http://mancsok.hu/rendelo/ivartalanitas.htm
az nem igy mûködik , hogy szeretnéd h lenne kiskutyájuk... megfelelõ szakértelem nélkül nem lehet. Értesz a genetikához? Tudod, hogy kik a kutyák felmenõi? nemcsak a szülõket, hanem nagyszülõket stb. is ismerni kell. Tudod, mit örökithetnek? Tudod-e h rokonok lehetnek-e? Illenek-e egymáshoz? stb és stb és stb.... Egy tenyésztõ nem rak össze csakúgy két kutyát. A szaporitók a fenti kérdésekre , akár egyre is nemmel válaszolhatnának, õket nem érdekli a fajta, hanem a pénz. egyébként is annyi fajtatiszta vagy keverék kölyök van, hogy nincs is értelme gyártani õket... Egy pároztatáshoz nagyon sok minden kell, elsõsorban tiszta lelkiismeret. Csak annak lehet tiszta a lelkiismerete, aki csak törzskönyves, tenyésszemlén átment, orvosi vizsgálatok tucatján végigvitt kutyákat pároztat és még sorolhatnám. Én nem vagyok tenyésztõ és nem is leszek az, mivel tisztában vagyok vele, hogy nem tudnám megfizetni az ezzel járó költségeket (és mert nem is érdekel a dolog..) A fentiekre azért van szükség, hogy véletlenül sem a saját testvérével pároztassa az ember a kutyát, ill. hogy beteg kutyus mégcsak véletlenül se kerülhessen a szülõk közé. Sajnos van olyan betegség is, ami tünetmentes, ám a kutya lehet annak hordozója. Ha ellenõrizetlenül pároztat valaki kutyákat, nagy esélyt ad annak a szomorú dolognak, hogy beteg kiskutyák szülessenek. Azok a kiskutyák senkinek sem fognak kelleni, így pénzt nem ad értük senki, viszont a meghirdetésükig etetni, oltatni, stb. kell õket. Ez a tenyésztõk feladata, hagyjuk ezt meg nekik szerintem! Egyébként is, a szukák 2 éves korukig semmiképp ne szüljenek. Ha össze van zárva a két kutya akkor nem tudod megakadályozni h megtörténjen a dolog... Meg ha lennének kiskutyák, akkor utánna hogy oldod meg a külön zárást...
Ivartalanítsad mindkét kutyát!! Hozzáértés, szûrés nélkül ne szaporítsd õket!!! Kell-e ivartalanítani? Jelenleg Magyarországon a hobbi célból tartott háziállatok ivartalanítása nem bevett szokás. Bármely társadalmi rétegben megkérdezünk valakit miért nem ivartalanítja kis kedvencét, hasonló válaszokat kapunk: nem természetes, neki is jár egy kis élvezet, el fog hízni, nem akarom megcsonkítani, nincs rá anyagi keret, olyan édesek a kölyökállatok. Nõstény állat esetében még további tévhit, hogy szükséges ivaréretté válnia, de a legjobb, ha az elsõ alom után ivartalanítják. Nézzük sorra ezeket az érveket! Mítosz: Az ivartalanítási mûtét nagyon sokba kerül. (Kortól, nemtõl és fajtától függõen 25 000 és 50 000 forint között van a mûtét ára, mely területenként változhat némileg az ország egyes pontjain. Budapesten és nagyvárosokban drágább.) Tény: Az állat életében egyetlen alkalommal kell a beavatkozást elvégezni. Ha belegondolunk, a megelõzhetõ balesetek, sérülések, daganatos betegségek kezelése során felszámolt összeg ennek sokszorosa, nem beszélve egy esetleges autóbaleset során keletkezõ kárról, az egyszeri kiadás meg sem közelíti az utóbbiak következményét. Az utódok felnevelése, oltatása, féregtelenítése legalább nyolchetes koráig, egy kiskutyára számolva, minimum 20 000 Ft. Az ivartalanítás díja ezzel szemben egyszeri és egy életre szól! Jobb nem sorolni azokat az eseteket, ahol a megszületett kisállatok nem járnak kiadással… Mítosz: Az ivartalanítás lustává és kövérré teszi az állatot. Tény: Egyáltalán nem alapvetõ, hogy egy ivartalanított állat elhízik. Feltehetõen hajlamosabb rá, de egy kis odafigyeléssel, gondos táplálással és sok mozgatással ez teljesen elkerülhetõ. Mítosz: Legalább egyszer hagyni kell szülni õket ivartalanítás elõtt. Tény: Semmilyen átgondolt, biológiai alapja nincs ennek az állításnak. Nem kell, hogy megszüljön, nem tudatosul bennük az „anyaság öröme”, az ösztöneiktõl hajtva párzanak és gondozzák kicsinyeiket, majd késõbb ugyanígy, érzelgõsségmentesen verik el õket a maguk közelébõl. Sajnos nagyon jellemzõ, hogy a gazdák szórakoztatónak tartják a kiskutyákat, kiscicákat, aztán amikor megnõnek, már csak koloncok. Egy állat élete nem játékszer, nem lehet eldobni, ha megunjuk. Sokan megteszik, de mindenkit arra kérünk gondolja végig, mielött kedvtelésbõl szaporítja kedvencét, kedvenceit! Lehet, hogy még jó gazdát is talál nekik ideig-óráig, de annyi rossz sorsú állat van, amelyik már megszületett. Sõt, a fiatal állatokkal sok gond is jár, nem szobatiszták, szétrágnak, tönkretesznek dolgokat, és gondos gazda jelentõs összegeket költ oltásaikra, féreghajtásukra. Nagyon sok egy-két év körüli állat válik gazdátlanná, nõsténybõl is rengeteg, miután vemhes lett… Mítosz: Az ivartalanítás megtöri az állat lelkét. Tény: Az ivartalanítás semmilyen negatív hatással nem lesz az állat lelkére, pszichés állapotára. Az ivartalanítás a szaporodási szervrendszerre hat: megelõzi a késõbbi nemkívánatos kölyköket és azok elpusztítását vagy menhelyre kerülését. Mítosz: Találunk a kölyköknek barátságos otthont, szeretõ gazdit. Tény: Sajnos azoknak a szeretõ gazdiknak, és meleg otthonoknak a száma elhanyagolható lehetõség a több ezer nemkívánt kutya- és macskakölykök számához viszonyítva, akiket kidobnak, kihajítanak, elaltatnak évente. Ráadásul semmi nem garantálja, hogy az általunk elajándékozott kölykök nem jutnak szintén erre a sorsra, hiszen legyen az bármi, a könnyen szerzett könnyebben elvész és kevesebb fejtörést okoz. Jelen esetben azonban élõlényekrõl van szó. A kölyökként gazdához kerülõ kiskutyák nagy része elõbb-utóbb menhelyre kerül (mert hiretelen költözni kell, mert már meguntuk, mert láb alatt van, mert folyton ugat vagy kikaparja a virágokat, vagy mert kaptunk egy másik kölyköt...). Csak kevesen halnak meg öreg korukban ugyanott, ahova kölyökként kerültek... És hogy „nem temészetes”? Ki kérdõjelezi meg, hogy adjon-e enni kedvencének? Pedig az sem természetes. Mióta eszik tápot, konzervet, ember által fõzött ételt egy állat? Vajon a lakásban, kertben tartás és ennyi állat kis helyen tartása természetes? Évente milliós mennyiségû állat síntértelepre kerülése, elaltatása természetes? Sajnálatos, hogy sokan, éppen "állatvédelmi megfontolásból" ellenzik kutyájuk, vagy macskájuk ivartalanítását. Vajon számolnak-e azzal, mennyi fájdalmat és szenvedést okozhatnak ezzel védencüknek, azok utódainak és saját maguknak is? Ez valójában nem más, mint saját, emberi érzelmeink kivetítése az állatokra. Az állatok nem vágynak utódokra, nincsenek emberi érzelmeik, így a fedezést (az "aktust") nem szerelmi/érzelmi, hanem ösztönös alapon élik meg. A hím állatoknak maga az aktus tényleg élvezet. Cserébe, hacsak nem maga a gazda viszi az hímet pároztatni, az állat kóborlásai folyamán veszélyezteti testi épségét, sõt az életét is. A hím állatok összeverekednek a nõstényért, ebbõl sérülések egész skálájával keveredhetnek ki. Ezenkívûl ki vannak téve az elkóborlással járó összes veszélynek: elütheti autó – sõt komoly közlekedési balesetet is okozhatnak, melyért a gazda a felelõs -, valamilyen oknál fogva nem talál haza avagy kutyák esetén befogja a síntér. Gyakori, hogy az állatok, még ha szerencsésen haza is jutnak, valamilyen fertõzõ vagy kullancs által terjesztett betegséget összeszednek. Nos, a nõstény állatok esetében a macskáknál például már az aktus élvezete sem mondható el, hiszen a kandúroknak tüskés a péniszük, oly módon, hogy mikor azt kihúzzák, jelentõs fájdalmat okoznak a nõstény macskának. A nõstény állatok szervezetét megterheli mind a vemhesség, mind a szoptatás. Az elkóborlás és a fertõzések összeszedése is ugyanolyan gyakori. Nem is említve, hogy a párzás idõszakában mennyi bosszúságot tudnak okozni a gazdának, de a szomszédoknak is a megneszült állatok, szétszedett kerítések, vizelettel telijelölt sarkok, átvonyított, átnyivákolt éjszakák… „Nem csonkíttatom meg!” Csonkításnak is nevezhetõ az ivartalanítás, hisz akkor végez az állatorvos megfelelõ munkát, ha a hím állatot heréli, a nõstény állatból eltávolítja mind a méhet, mind a petefészkeket (ezt mindig beszéljük meg az állatorvossal, mielött ivartalaníttatjuk állatunkat!). Azonban ha azt tekintjük, hogy az állat életminõsége nem romlik, pszichésen nem károsul, nem csökken munkaképessége, teherbírása, sõt, az ivartalanítás az egészségvédelemnek majdnem olyan fontos eszköze, mint a védõoltások - mivel az ivartalanított állatok egészségesebben és évekkel tovább élnek -, határozottan pozitívvá válik ez a csonkító eljárás. Gondoljunk csak a mandula- vagy vakbélmûtétre! Ugye a mûtét után is teljes értékûnek vallják magukat? Az állat még csak ennyire sem képes, hogy felfogná és filozofálna rajta. Mikor a legjobb megmûttetni? Nem kell várni az ivartalaníttatással! Az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a tejmirigy daganata. Ez szuka kutyáknál az esetek felében, nõstény macskáknál szinte mindig rosszindulatú formában jelentkezik, és rövid idõ alatt az állat elpusztulásához vezethet. Ennek a betegségnek a veszélye jelentõsen csökken, ha az ivartalanítást 2, 5 éves kor elõtt végezzük el. Az ennél fiatalabb korban, de már a második tüzelés után ivartalanított szukáknál 26%, az elsõ két ivarzás között mûtötteknél 8%, az elsõ tüzelés elõtt operáltaknál 0, 5%-ra csökken a tejmirigydaganat kialakulásának valószínûsége. Ezért lehetõleg az elsõ tüzelés elõtt, 6-8 hónapos életkorban ajánlott a nem tenyésztési célból tartott állatok ivartalanítása! Az elmondottak mellett az ivartalanítással megelõzhetõ a méhgyulladás és a méhdaganatok kialakulása is. Az ivartalanított hím állatoknál pedig nem lép fel here- és prosztatamegbetegedés. A beavatkozás után néhány hónappal abbahagyják a nõstények keresését, így alábbhagy kóborlási vágyuk, amivel redukálódik a verekedések során szerzett sérüléseik, mérgezések, illetve az autóbalesetek során történõ elpusztulás eseteinek száma. Csökken a területjelölés ösztöne, és az agresszivitás. Az Amerikai Egyesült Államokban már gyakorlat az állatok 2-3 hetes korában történõ ivartalanítása, Magyarországon jelenleg ez nem megoldható. Ráadásul ritkábbak a korai ivartalanítás szövõdményei, mint az idõsebb korban végzett mûtéteknél. A fiatal állatok jobban viselik a beavatkozást és kedvezõbb a sebgyógyulás is. Láthatjuk tehát, hogy az ivartalanítás ellen szóló leggyakoribb és legáltalánosabb érvek alaptalanok, leginkább elterjedt hiedelmek avagy az emberek érzelmeinek kivetítése az állatokra. Mit tegyünk, ha ivartalaníttatni akarjuk állatunkat? A legfontosabb, hogy lehetõleg az ivaréretté válás elõtt tegyük, ha erre nincs mód, akkor a nõstény állatoknál tüzelés alatt és a vemhesség félideje után csak nagyon gyakorlott, nagy tapasztalatú állatorvossal végeztessük el. Nyugodtan ivartalaníttatható azonban a felpárzott állat, miután már nem tüzel. Felesleges különbözõ hormont tartalmazó készítményekkel elvetéltetni (ami talán nem is olcsóbb a mûtétnél), és ezzel megkínozni az állatot (ez a késõbbiekben még sok gondot okozhat, rendszeres hormonkezeléssel tönkretesszük az állat egészségét). Az ivartalanítás manapság rutinmûtét, egyedül arra kell odafigyelni, hogy az állatot ne csak elkössék, mert az különbözõ daganatos betegségek forrásává válhat. Sok állatorvos azt tanácsolja, hogy az elsõ tüzelést várják meg. Ezzel mi is egyetértenénk, ha nem dolgoznánk folyamatosan menhelyi és utcáról összeszedett állatokkal. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon sok szuka elvész tüzeléskor. Kérjük, hogy ha az állat eleve szökõs vagy ha egy kis esélye is van, hogy elszabadulhasson, akkor inkább még a tüzelés elött mûttesse meg! Gyakorlott állatorvos ezt a mûtétet is kockázatmentesen megoldja. Akármennyire jól el tudja zárni állatát, feltétlenül tegyen a nyakába egy cipõfûzõre kötve (de ne közvetlenül a nyakörvre, mert azt gyakran lelopják a kóbor állatról) egy bilétát az állat nevével és címével, legyen chippezve, és ha elveszne, miután megkerült és befejezte a tüzelést ivartalaníttassa azonnal, különben meglepõdve tapasztalja majd, hogy ezentúl mennyivel több kutyáról kell gondoskodnia. A konkrét teendõk: Mûtét elött 12 órával az állat nem ehet és nem is ihat. Mûtét után figyelni kell, amíg teljesen magához nem tér. Melegre van szüksége az állatnak, általában csak az elsõ napon, de van olyan állat is, amelyiknek hosszabb idõn át. Az elsõ nap csak ihat, második naptól fogva ehet is. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a külsõ varrat ne felszívódó legyen, mert az sipolyt okozhat, varratszedésre 8-12 nap után szokott sor kerülni. A seb nem megfelelõ gyógyulása esetén elõfordulhat antibiotikumos utókezelés.
Kicsit ellentmondásos vagy: "nem akarom tenyészteni", "szeretném ha egyszer lennének kiskutyák" Ha szeretnéd a kutyákat (a sajátaidat és magát a fajt), akkor ilyen a fejedben meg se fordulna. Ha szeretnéd a kutyákat akkor tudnád, h azzal h megszületik egy alom, rosszat teszel a fajnak. Önzõ vagy. Szeretnél tanúja lenni a születés csodájának? (majd legyél tanúja akkor amikor a saját gyereked születik) Szeretnél megtartani egyet? (egyik szülõre sem fog hasonlítani mivel szakértelem nélkül teszel össze lehet h két össze nem illõ kutyát) Hadd legyen nekik is jó egyszer? (etológusok bebizonyították, h a kutyák nem élvezik a szexet, sõt kifejezetten kellemetlen nekik, és csakis a fajfenntartó ösztön miatt szexelnek) És hasonló tévhitekben ringatod a saját vágyaidat. Szeresd csak a kutyákat! (ha valóban szereted õket akkor szereted az összeset, a fajt, mert hûséges, mert feltétel nélkül szeret - és nem csak a sajátodat! És ahogy a sajátodnak nem akarnál rosszat, így a magánaka kutya fajnak se akarjál...)
A kérdező hozzászólása: nemértitek h 1pár kutyát sznék, és nem tenyészteni akarom, csak ha majd lesz kutya amugy meg megveszik a kutyákat a normálisabbak
TE meg nem fogod föl hogy mi mit írunk!
Miért ivartalaníttassuk kutyánkat? Cerberos Egyesület - IvartalanításElsõsorban azért, hogy - akaratunkon kívül se - gyarapítsuk a menhelyeken, sintértelepeken sínylõdõ vagy az utcán kóborló kutyák számát! Szinte hihetetlenül hangzik, ám igaz: Magyarországon több tízezer jobb sorsra érdemes kutya vegetál ezeken a helyeken, sokuk mostoha körülmények között várja örökbefogadó gazdáját - vagy a halált... Ne szaporítsuk a számukat, gondoskodjunk róla, hogy ne szülessenek meg olyan almok, amelynek tagjaira méltatlan, embertelen sors várhat.
A kérdező hozzászólása: SZERETNÉM , HA LEN NE MAJD KISKUTYÁJUK, de ugy tudom, n hogy az elsõ tüzelésnél nem szabad h vemhes legyen, de akk mit csináljak?
A kérdező hozzászólása: 14: 50 ez min szép és jó, de falun ez senkit nem érdekel, és mégis szépek és egészségesek a kutyák

Van egy yorky 2 éves kutyám, de egy ideje nagyon ijedõs, fõleg azoktól fél, ami kisebb nála. Ivartalanították, ez számít? Pl ha valami kicsi leesik, ami mellesleg pl egy napszemüveg a szõnyegre, akkor csak fél óra mulva hajlandó kijönni az ágy alól.

Meg pl ha egy másik kutyát megsimizek, van , hogy egy egész napig a közelembe se jön, fél tõlem. Ha van kutyátok, ez náluk is elõfordul? Ilyenkor mit csináljak ??

Legjobb válasz: Keress fel egy jó kutyaiskolát, mert ez nem normális viselkedés. Gyakorlatilag az egész napját stresszben éli le, ha valami történik. Nem lehet minden ingertõl elszeparálni egy kutyát.

Keress fel egy jó kutyaiskolát, mert ez nem normális viselkedés. Gyakorlatilag az egész napját stresszben éli le, ha valami történik. Nem lehet minden ingertõl elszeparálni egy kutyát.
Az ivartalanítás nem befolyásolja negatív irányba a viselkedést.Viszont ha eddig nem kutyaként kezeltétek vagy gyengébb az idegrendszere /nem véletlenül kell alaposan utána nézni, honnan is veszed a kutyát/, kialakulnak viselkedési zavarok.Ez is az, nem pusztán csak félénk a kutya.Meg kellene nézetni szakemberrel a viselkedését, vagy elvinni egy jó Tükör vagy Cerbis kutyasuliba.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válaszokat

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!