Találatok a következő kifejezésre: Aki sokat gyermek (33 db)

Miért ítélik el azt a családot akik sok gyermeket vállalnak, és nem szegények? Én most vállalom az 5. gyermekmet, mindenünk, (mindenük) megvan! A család mégis ki van akadva, hogy ez már sok. Miért, amikor imádjuk őket?

Legjobb válasz: szia.legyél büszke magadra.:)mint én anyosomra,amiért a páromat 8 testvére mellett olyan emberré nevelte mint amilyen.akik lenéznek titeket ezért azok buták.pedig amikor ekerültem a családba rájöttem hogy milyen szuper ennyi testvér között felnöni.,:)

szia.legyél büszke magadra.:) mint én anyosomra, amiért a páromat 8 testvére mellett olyan emberré nevelte mint amilyen.akik lenéznek titeket ezért azok buták.pedig amikor ekerültem a családba rájöttem hogy milyen szuper ennyi testvér között felnöni.:)
Szerintem sokan csak rosszmájúak, meg sajna az országnak tényleg van egy olyan rétege, akik azért vállalnak gyereket, hogy abból pénzt csináljanak, majd utána leszarják a kölköket.Az emberek meg hajlamosak általánosítani. Viszont a te helyzeted kicsit más, hiszen nálatok a család ítéli el.Õk meg akkora begyöpösödött hülyék, hogy nem látnak messzebb az orruknál.Vagy csak irigyek, mert 4 gyerekkel is megéltek, és megtehetitek, hogy vállaltok még egyet.Valljuk be, ez ma Magyarországon sajnos nem általános.Én a helyedben nem foglalkoznék velük, hanem büszke lennék, hogy újabb élet van a szívem alatt. Én is kicsit irigykedem, mert ha tehetném szülnék vagy 4et, de egyelõre nem állunk úgy, hogy eltartani is tudjuk õket.
Ne törõdj azzal, aki leszól ezért! Legyél rá büszke! És ne haragudj rám azért, mert irigyellek! :) ) Olyan szívesen vállalnék én is 5 gyereket, vagy akár többet is! Az csak jó, hogy van, aki megteheti anélkül, hogy a gyerekeknek nélkülözni kellene! Kit érdekel, mit mondanak mások! Ti nevelitek, Ti törõdtök vele, Ti lesztek a családja, Ti fogjátok szeretni, ehhez nem kell senki beleegyezése! Még egy dologban biztos vagyok: jó helyre érkezik az 5. baba is!
Ne foglalkozz velük, örülj a családodnak és sok boldogságot!
A páromnak 4 testvére van. Soha nem voltak gazdagok, mármint mindenük megvolt (ruha, étel, fedél a fejük felett, ja és nagy szeretet)de nem dúskálatk semmiben. A lényeg az, hogy én nagyon szeretm õket és ha jönne mégegy (ami technikailag már nemigen lehetséges) annak is örülne az egész család, csak elõször nem. Úgyértem, amikor a kisebbik testvérem született (úgymond véletlen baba volt), akkor a család kiakadt, nagyon haragudtak, aztán ahogíy megszületett persze õ lett a család kedvence, mindenki imádja... Szóval, majd kialakul. Ez a ti életetek, szerintem félnek, hogy a mai világban nem a jövõ a legbiztosabb...:-)

Miért adják el a sok jó ruhát? Azok az anyukák, akik első gyermekük után eladják a gyermek ruháit, miért teszik?

Sokan vállalnak másodikat, és akkor meg sírnak, hogy egy vagyon a sok ruha a gyereknek. Nem lenne egyszer?bb a kicsir?l megtartani a ruhákat?

Legjobb válasz: Nálunk is csóróság van,én épp ezért tartom meg a ruhákat,mindet,még ami viseltesebb azt is,itthon,családi házban mászni,tökéletes,és örülni fogok ha nem kell annyi újat venni,pont ezért,persze szerencsénk van,hely az van bõven,így mindent elrakunk.Ettõl függetlenül persze vannak szép ruhái,nem jár utcán rongyokban,de én nem szeretem egybõl kidobni õket.Most olyan helyzetben vagyunk,hogy mindent meg kell becsülnünk. Akik meg eladják,gondolom ahogy írták vagy annyira valóban nincs helyük,pl. egy kis panelban,vagy megengedhetik maguknak majd az újat,mondjuk ismerek olyat,aki megengedheti magának hogy mindig újat vegyen,és a 3.nak is megtartja az elsõ kettõrõl ami volt,végülis ha olyan állapotban van,miért ne.

Nálunk is csóróság van, én épp ezért tartom meg a ruhákat, mindet, még ami viseltesebb azt is, itthon, családi házban mászni, tökéletes, és örülni fogok ha nem kell annyi újat venni, pont ezért, persze szerencsénk van, hely az van bõven, így mindent elrakunk.Ettõl függetlenül persze vannak szép ruhái, nem jár utcán rongyokban, de én nem szeretem egybõl kidobni õket.Most olyan helyzetben vagyunk, hogy mindent meg kell becsülnünk. Akik meg eladják, gondolom ahogy írták vagy annyira valóban nincs helyük, pl. egy kis panelban, vagy megengedhetik maguknak majd az újat, mondjuk ismerek olyat, aki megengedheti magának hogy mindig újat vegyen, és a 3.nak is megtartja az elsõ kettõrõl ami volt, végülis ha olyan állapotban van, miért ne.
Es vannak olyanok is mint en, akik mar nem akartak es nem vartak tobb babat. 2 gyermekem utan elajandekoztam mindent, ''hogy nekem mar tobb nem lessz''.Aztan tessek puff 15 ev utan hamarosan megerkezik a mi kis Mayacskank. Ja es most mindent megtartok 1.Szeretnek gyorsan meg egy tesot neki. 2. Lassan kozelednek az unokak is.
Szia! Nekem van egy fiam, de szeretnenk meg legalabb ket gyereket. En ugy csinalom, hogy ami viseletesebb, vagy annyira nem tetszik azt vagy kidobom, de inkabb eladom az ebayen(Angliaban elek). En ott szoktam javareszt ruhat is venni neki, mert nagyon olcso es javareszt sose hasznalt, vagy nagyon megkimelt. Igy nem sajnalom annyira. Meg ugy vagyok vele hogy azokat a darabokat amik nagyon tetszenek, vagy unisex megtartom (eleg sok ilyen van) es ha jon a kovetkezo majd eloszedem es meg atvalogatom. De biztosan fogok venni a masodiknak is ujat, mert azert o is megerdemli. :) Szoval a kaposzta is megmarad es a kecske is jollakik. :)
Egy gyerekrõl is rengeteg ruha összegyûlhet és nem mindenki szereti/tudja tárolni. Úgy van vele, hogy ha majd cska évek múlva szeretne másik babát, addig is minek tárolja. Én sokat kölcsönadtam (addig sem nálam álltak) .
Én is csak a favoritokat tárolom. Csak 5-6 év múlva esedékes a tesó, nagyon pici a lakásunk, el se férne. És jól jön most a plusz pénz az új rucikra, mert csóróság van nálunk nagyon.
Én tároltam egy darabig, de amikor 3 éves volt a fiam, elváltunk...ma a nagy 17 éves, és lett egy tesó, aki most 10 hós.Fiúk, jó lenne egy kislány is...ezért biztos, ha összejönne fel kellene újítani a ruhatárat, és sok alig használt ruha menne a "levesbe".
A kérdező hozzászólása: A 6:53-snak! Remélem könnyû szülésed lesz, és sok sikert a kistesóhoz, és boldog babavárást! Mindenkinek köszi a választ! Én nem tudnám pénzért odaadni valakinek azt, amit mi is úgy kaptunk. Azokat, amik ezek közül nem tetszettek, odaadtam a vöröskeresztnek. Nem akartam hasznot húzni másokból.
A legtöbb anya megtartja, én is rengeteg göncöt örököltem a bátyámtól.De szerintem ilyen divatozó pláza cica szerû anyák csinálnak ilyet, mert azt gondolják, hogy "az már ódivatú, régi meg hogy rég kiment a divatból."

Aki sokáig szoptatta gyermekét, hogy szoktatta le? Mennyi idős volt a gyermek? Hányszor szopizott még egy nap. Főként nagyon cici függőkre vagyok kiváncsi.

Legjobb válasz: Az unokahúgom teljesen "cicifüggõ" volt, nem is nagyon lehetett máshogy altatni, csak cicin, aztán egyszer csak hirtelen nem akarta többet (kb 16-18 hónapos volt, ha jól emlékszem). Általában a gyerekek maguktól hagyják abba, persze vannak kivételek itt is.

Az unokahúgom teljesen "cicifüggõ" volt, nem is nagyon lehetett máshogy altatni, csak cicin, aztán egyszer csak hirtelen nem akarta többet (kb 16-18 hónapos volt, ha jól emlékszem). Általában a gyerekek maguktól hagyják abba, persze vannak kivételek itt is.
21 hónapig szopizott. kb. 2 hónapig próbáltam leszoktatni hiába. Csak alváshoz kellett neki éjszaka is többször ébredt és cicivel aludt vissza. Aztán mikor pár alkalommal elaludt a mi ágyunkban cici nélkül utánna már nem kérte többet.
21 hónapos múlt a kislányom. nappali és esti alváshoz kell neki cici, és 1x ébred hajnalban is. én egyelõre hagyom neki. ui. semmi jelét nem látom, hogy ne akarná, és úgy érzem, nem csak megszokásból kell neki. amúgy is nagyon anyás. majd talán 2 éves kora körül megpróbálom megbeszélni vele, ....
Szia! 18 hónaposan szokott le napi 5rõl elvágólagosan. Ez szerintem kíméletesebb, mint a kap is meg nem is, 1-2 napig sírdogált, ma már azt se tudja mi is volt az a cici /3 hónapja ennek/. Szívesen leírom privátban a módszert, írj, ha érdekel.
Szia.Nekem több mint 3évig szopizott a fiam, utsó idõkben már csak du. alvás elõtt, utána esetleg éjjel, ha felkelt.Nekem úgy szokott le, hogy megszületett a kistestvére és egyszerûen azt mondtam neki, hogy üres a cici és a pici babának kell.Ezt õ már megértette és azóta nem is kell neki.Különben én is nagy gondban voltam annak idején ezzel.Hát csak sok szerencsét és leleményességet kívánok neked.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek!00:38-as válaszoló megköszönném ha leirnád a módszeredet privátba.Én irtam neked, de nem kaptad meg.Elõre is köszi.


Akinek sokáig nem tudott egyedül elaludni a gyermeke kicsinek, bölcsiben, oviban hogyan ment ez?

Másfél évesem kezdi a bölcsit, de 1 hónapja valakinek vele kell lenni (legtöbb esetben), hogy elaludjon. Mi lesz vele a bölcsiben? Apuka fogja beszoktatni, de nem tudom, hogy fogja rávenni, hogy egyedül elaludjon.

Legjobb válasz: Mire bölcsibe került, már semennyit nem aludt délután, úgyhogy nekünk ilyen problémánk nem volt. Viszont a bölcsiben/oviban sokan vannak, ha csak az egyedülléttõl fél, akkor ott ez nem lesz probléma.

Mire bölcsibe került, már semennyit nem aludt délután, úgyhogy nekünk ilyen problémánk nem volt. Viszont a bölcsiben/oviban sokan vannak, ha csak az egyedülléttõl fél, akkor ott ez nem lesz probléma.
Kisfiamat a mai napig altatnom kell (3, 5 éves). 2 éves korától bölcsis volt. De semmi gond nem volt az alvással. Tudod a csorda szellem:-)

Aki sokáig együtt aludt a gyermekével, az mikor és hogyan változott meg?

Legjobb válasz: Én 7 éves koromig aludtam Anyu és Apu között, akkor is csak azért lettem "elpakolva", mert úton volt a Tesóm én pedig mindig Anyu hasán aludtam és félt nagyon, hogy megnyomom a pocakját. Keserves volt, még sokáig átjártam hozzájuk, a földön dideregve aludtam, sírtam, rettegtem... A Tesóm 11 évig aludt köztük, õt is nagyon keserves volt saját ágyba szoktatni. Szóval a szülõi oldal érzéseit nem ismerem, de mint gyerek, borzalmas volt. Nekem már 1 éves múlt a Lányom és pont az én rossz élményeim miatt nem hagyom, hogy velem/velünk aludjon. Inkább 100* átmegyek hozzá egy éjjel, mint hogy magunk közé vegyem.

Én 7 éves koromig aludtam Anyu és Apu között, akkor is csak azért lettem "elpakolva", mert úton volt a Tesóm én pedig mindig Anyu hasán aludtam és félt nagyon, hogy megnyomom a pocakját. Keserves volt, még sokáig átjártam hozzájuk, a földön dideregve aludtam, sírtam, rettegtem... A Tesóm 11 évig aludt köztük, õt is nagyon keserves volt saját ágyba szoktatni. Szóval a szülõi oldal érzéseit nem ismerem, de mint gyerek, borzalmas volt. Nekem már 1 éves múlt a Lányom és pont az én rossz élményeim miatt nem hagyom, hogy velem/velünk aludjon. Inkább 100* átmegyek hozzá egy éjjel, mint hogy magunk közé vegyem.
Én együtt alszok a lányommal, õ most 15hós. Amikor hazahoztuk nem akart a kiságyban lenni, folyamatosan ordított (pedig minden trükköt, taktikát bevetettem). Közénk vettem, azóta alszik rendesen. Mostmár vele alszok el, lefordul cicirõl és alszik egyedül. Ott is tudnám hagyni külön ágyban. Csak azért nem teszem, mert éjjelente kel 3szor legalább és olyankor cicit és közelséget kér, hogy vissza tudjon aludni. Szerintem le fog válni magától, semmit nem erõltetek. Eddig ez a stratégiám bevált.
kb szüléstõl szólva velünk aludt.2 éves kora elött raktam külön, mert sem õ sem én nem tudtam aludni tõle.kb 2 hónap volt mire teljesen sikerült átszoktatnom.velünk van egy szobába és az ágy a mi ágyunk mellett van és éjjel volt hogy ugy odaszökött mellém, hogy észre sem vettem.most már nem vándorol, csak reggel jön mellém, ha felébredtünk mind2en.akkor tv-t nézünk egy kicsit ketten, apa akkor már melózik. nagyon hiányzik hogy nincs mellettem, de sajnos nem tudtam tõle aludni, mertz folyton keresett, matatott, hajmániás és mindig a hajammal játszott, igy õ sem aludt rendesen, ezért muszáj volt elköltöztetni az ágyába.
nem szólva hanem fogva.
Mi levettük a kiságy egyik oldaláról a rácsot és összetoltuk a mi nagy ágyunkkal, így velünk alszik de mégis az õ ágyában, igy kényelmesen elférünk. Én is a szoptatás miatt vettem magamhoz, éjjel már erõm se volt visszatenni a kiságyba, igy könnyebb volt nekem is és a babám is ezt igényelte. Most majdnem 2, 5 éves, még mindig igy alszunk. Azt nem tudom, meddig.

Akinek sokáig cicin aludt el a gyermeke, később simán megtanult egyedül elaludni és jó alvó lett?

17 hós a lányom, délben és este szopcsizik elalváshoz. Ez igazából engem és a sz?k családomat nem zavarja, de sok anyuka mondogatja, hogy ezzel nem teszek neki jót, mert nem tanul meg egyedül elaludni és éjjel is emiatt ébred fel sokat. (éjjel nincs cici, viszont fogzik állandóan). Szóval jobb ha megvárom amíg ? nem kéri vagy "er?szakkal" vonjam meg t?le és kezdjem el a beteszem-felveszem módszert az alváshoz?

Legjobb válasz: Az én fiam 20 hós koráig szopizott,akkor is "csak"azért hagyta abba mert már javában terhes voltam(legalább 20 hetes).Addig a pillanatig cicin aludt el a mi ágyunkban.Utána átraktam a saját kiságyába!A legtöbb éjszakát átaludta kb 2 hós korától.kivéve ha fájt valamilye,fogzás nyugtalanság stb...Most kb 3,5 hónapja nem cicizik,kapott "igazi"ágyat és ott alszik el.Igaz nekem mellé kell feküdnöm,de ez nem okoz nekem semmilyen nehézséget,sõt örülök,hogy még igényli a jelenlétem(majd 12 év múlva nem fogja:)) Amikor a fiam 17 hós volt még simán cicizett 3-4X naponta! Én nem vagyok az "erõszak"híve,szerintem hagyd,hogy õ hagyja el magától! Ja a nagyfiam (16 éves)is sokáig cicin aludt el,és láss csodát mégis sikerül egyedül aludnia!

Az én fiam 20 hós koráig szopizott, akkor is "csak"azért hagyta abba mert már javában terhes voltam(legalább 20 hetes).Addig a pillanatig cicin aludt el a mi ágyunkban.Utána átraktam a saját kiságyába!A legtöbb éjszakát átaludta kb 2 hós korától.kivéve ha fájt valamilye, fogzás nyugtalanság stb...Most kb 3, 5 hónapja nem cicizik, kapott "igazi"ágyat és ott alszik el.Igaz nekem mellé kell feküdnöm, de ez nem okoz nekem semmilyen nehézséget, sõt örülök, hogy még igényli a jelenlétem(majd 12 év múlva nem fogja:) ) Amikor a fiam 17 hós volt még simán cicizett 3-4X naponta! Én nem vagyok az "erõszak"híve, szerintem hagyd, hogy õ hagyja el magától! Ja a nagyfiam (16 éves)is sokáig cicin aludt el, és láss csodát mégis sikerül egyedül aludnia!
18 hónapos kisfiam még szopizik reggel, este és a déli alváshoz. Én nem akarom megvonni tõle, bár én is kaptam már megjegyzéseket. Egyébként mostanában kezdõdött, hogy már nem mindig fogadja el a cicit, ezért most már kivárom, mikor mond le róla önként:) Az elalvásról annyit, hogy ezzel egyidõben szopi helyett, vagy után, magától jelzi, hogy a kiságyába tegyem be. Nem mindig sikerül egybõl el is aludnia, van, hogy egyszer föl kell vennem, és kicsit sétálni vele, de szerintem szép lassan menni fog az egyedül elalvás. Nem trenírozom, egyszerûen kivárok és figyelem, neki hogy jó. A kisfiam is felébred egyszer-kétszer éjjel, akkor vizet kap, ha kér, de errõl azt olvastam, hogy anyatejes babáknál általános, hiszen egész addig míg szopizott, az volt neki természetes, hogy ha felébredt, enni kapott és így aludt el. Most meg kell tanulnia, hogy nincs cici, és aludni kellene, de ez nem megy egyik napról a másikra. És persze bezavar a fogzás is. Szóval, szerintem türelem és ha van még erõd, akkor egy kicsit tarts ki, és a lányod is magától kialakítja az alvási szokásait.
Ha téged nem zavar, minek vonnád meg tõle? Láttál már nagy gyereket szopcsizni elalvás elõtt ès cicin aludni? Nem hiszem, tehát csak abbamarad elõbb utóbb...
Mi most szoktunk le, 18 hónapos. Azóta nemigen kel éjjel, mondjuk õ sokszor kérte. Velem alszik, hozzám bújik, fordul kettõt és ennyi. El sem hiszem, de ismét alszom éjjel:-) Elalváshoz cumisüveg vizet kap, inkább csak megszokásból issza, mostanában nem is mindig kéri. Fürcsi elõtt tejet kap, üvegbõl, ezt összebújva issza meg. Ez lett a szopi. Sok sikert!
Lányom kétéves korában aludt csak el cici nélkül, kivéve az autóban, ott anélkül is.Nálunk nehezen ment.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válaszokat! Akkor kitartok! Igazából csak abban nem voltam biztos, hogy a késõbbi alvásában nem-e lesz emiatt hátránya - mert ugye mindenhol azt zengik, hogy meg kell tanulnia egyedül elaludni mindenféle eszköz és más ember közremûködése nélkül. Az ellentábornak meg legfeljebb azt mondom majd, hogy nem szopcsizik, 1 perc alatt egyedül elalszik és éjjel fel se ébred, sõt meg se moccan :)

Akik sokat vannak kint az udvaron a menni tudó gyermekkel mikor főztök, a háztartási munkát mikor végzitek el? Egyáltalán van még rajtunk kívül más is akik szinte egész nap kint vannak?

Legjobb válasz: Mióta bejött ez a jóidõ, mi is egész nap kint vagyunk, bár az én fiam még csak 8 hónapos, 1 hete állt fel a kiságyon kívül és azóta lépeget kapaszkodva, de mászni mászik ezerrel. :D Van egy kis udvarunk, oda kiterítek egy plédet és azon játszunk, boltba megyünk, sétálunk. Amikor alszik, akkor fõzök. Ha közben felébred, akkor kiviszem magamhoz, bohóckodok neki, míg végzek, de általában annyi idõ alatt megvan a kaja, amíg alszik. Mosogatás, felmosás akkor, ha már megfürdettem és lefektettem. Mosás együtt, ott van velem, míg berakom-kiszedem a ruhákat, aztán mivel kint teregetek, így akkor már a pléden van...

Mióta bejött ez a jóidõ, mi is egész nap kint vagyunk, bár az én fiam még csak 8 hónapos, 1 hete állt fel a kiságyon kívül és azóta lépeget kapaszkodva, de mászni mászik ezerrel. :D Van egy kis udvarunk, oda kiterítek egy plédet és azon játszunk, boltba megyünk, sétálunk. Amikor alszik, akkor fõzök. Ha közben felébred, akkor kiviszem magamhoz, bohóckodok neki, míg végzek, de általában annyi idõ alatt megvan a kaja, amíg alszik. Mosogatás, felmosás akkor, ha már megfürdettem és lefektettem. Mosás együtt, ott van velem, míg berakom-kiszedem a ruhákat, aztán mivel kint teregetek, így akkor már a pléden van...
A lányommal kicsi kora óta így megy nálunk! Én hajnalban fõzök, mellette tudok kicsit rendet rakni, nagytakarítani pénteken szoktam, akkor kevesebbet vagyunk kinn. De amúgy egész napp kinn udvarozunk, nagyon szeret kinn lenni, játszani, pláne, mert a szomszédban lakik a kis barátnõje (mindketten 2 évesek). Én inkább kelek korábban mint egész délelõtt a hisztit hallgassam. Mondjuk olyan szempontból szerencsém van, hogy fél 8-8 elõtt nem kel fel, így reggel van 2-3 órám.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm hogy írtatok! Én is próbálok 14 hónaposom mellett akkor megcsinálni mindent amikor alszik, ez inkább a fõzés, mert a többit mi is már együtt csináljuk, de megy a hiszti hogy ki akar menni.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm hogy válaszoltál, hát nekünk az udvar nem olyan hogy kiengedjem egyedül, igaz még szerintem kicsi is hozzá. Rózsabokor meg ilyenek...
Mindent este csinálok, mikor alszik a babám, kivéve a fõzést.Felmosok, port törlök, fûrdõszobát takaritok, vasalok.A porszivozást együtt, pár perc és kész.Délelött elsétálunk a boltba biciklivel szoktam eltolni(14hónapos).Addig is kint voltunk kutyákat nézegetünk, a kint lévõ szomszédokkal beszélgetünk.Hazaérünk gyorsan elkészitem az õ ételét.Délben megetetem, de addigra már álmos is.Mikor õ alszik megcsinálom a mi ételünket.Persze ha olyan ételt készitek amibõl õ is ehet nem fõzõk kétszer.Ébredés után már minden kész sokáig kint lehetünk.Teregetni az udvarra szoktam azt is tudjuk együtt csinálni.Estefelé uzsonna után szoktunk menni a játszótérre.
Mióta itt a jó idõ és a gyerek is két lábon közlekedik, még jobban úszik a háztartásom. De a kertem egész szép :-) - Fõzés: a délutáni alvás alatt vagy legkésõbb este, ha apa hazajött lerendezem. De hetente max. 2-3 alkalommal fõzök. - Takarítás: többnyire ébredés és reggeli után a gyereket kerülgetve. - A kerti dolgokat meg akkor intézem, ha kint vagyunk és vagy motorozik mellettem (ül rajta és nagyokat vigyorog) vagy alszik a babakocsiban közben. Nem vagy egyedül :-)

Akinek sokaig kezben aludt el gyermeke (9 hos) hogyan tudtatok leszoktatni errol, hogy az agyaban aludjon el? Vagy mikorra fogja ezt kinoni?

Legjobb válasz: Szia,nekem nagyon sokáig így aludt a fiam,kb 116 hónapos koráig:( aztán már elegem lett,s nagyon nehéz is volt,beraktam egyszerûen a kiságyba,lefeküdtem mellé a földre,hogy anya is alszik,közben fogni kellett a kezét.Ez ment kb 2 hétig,aztán már a kezét sem kellett fogni.Igaz az elején volt,hogy egy óra kellett,hogy így elaludjon,de megszokta szerencsére:)

Szia, nekem nagyon sokáig így aludt a fiam, kb 116 hónapos koráig:( aztán már elegem lett, s nagyon nehéz is volt, beraktam egyszerûen a kiságyba, lefeküdtem mellé a földre, hogy anya is alszik, közben fogni kellett a kezét.Ez ment kb 2 hétig, aztán már a kezét sem kellett fogni.Igaz az elején volt, hogy egy óra kellett, hogy így elaludjon, de megszokta szerencsére:)
bocsi, tényleg elírtam:) 16 hónapos koráig:D
11 hós múlt, nappal kézben alszik el, de gyorsan, viszont még a mellkasomon alszik, már kezd nehéz lenni, még 2-szer alszik így. Este melléfekszem a nagyágyon, nálunk 20-30 perc, ha elalszik, kb. 10 perc után rakom az ágyába, de éjjel még 2-szer eszik tápszert. Ezelõtt az ölemben aludt el este pár hónapig, de sokszor annyira fészkelõdött, hogy ezért próbáltam ki magam mellé fektetni. Mondanom sem kell, hogy azért van nyüzsgés, de szépen lecsendesedik és elalszik. Nagy ritkán azért pár kört kell menni, ha nem sikerül elaludni, ha elkezd sírni, majd vissza az ágyra. Azt mondják, legkésõbb az oviig kinövik.
10hónapos a kisfiam és csak ringatással hajlandó elaludni, mi is kipróbáltunk már ezer dolgot de semmi nem vált be és már egyre nehezebb mivel májusra várjuk a kistesót.Viszont sírni soha nem hagytuk.Úgy gondolom idõvel kinövi ha már elég értelmes lesz hozzá, hogy megértse egyedül kell aludnia.
Elsõnek 116 hónapos a babája :) Persze, elírta, de jót mosolyogtam, köszi :) 25 hónapos a lányom, nappal az ölemben alszik el, utána berakom az ágyba, este melléfekszem (vagy az apukája), amíg el nem alszik. Még nem nõtte ki, minket meg nem zavar. Egyedül nem tud aludni, vagyis még nem próbáltuk. De ha le akarod szoktatni errõl a babádat, akkor minél elõbb, mert most még nem tud beszélni, tiltakozni, kiszökni az ágyból, stb, most még "csak" sírni tud (ha 9 hós). Szóval most vagy soha, ha ennyire zavar téged a kézben altatás. Szerintem a melléfekvõs elalvás sokkal jobb, nincs jobb annál, úgy elaludni, hogy fogja kezedet, és nem csak rácsukod az ajtót, hogy jó éjszakát (de ez az én véleményem, nem akarom rád erõltetni).
10 hónapós a lányom de még egyszer sem tudtam elaltatni a kezemben, egyszerüen nem szereti (ezt nem dicsekedés képpen irtam le).Születése ota egyedül alszik el.
Nekem nagyon nehéz volt, habár 6 hónaposan már leszoktattam. Szóval úgy, hogy leraktam az ágyba és simogattam, persze nagyon sírt, de ott voltam, beszéltem neki, de nem engedtem felkelni. aztán nagy nehezen elaludt. eltartott pár napig, de azóta elalszik szépen, ha nincs kézben.
Nekem sokáig kézben aludt el. Amikor úgy már nehéz volt, akkor lefeküdtünk az ágyra és ott szopizott, arra aludt el. Nem volt gond, azonnal elfogadta és elaludt gyorsan. Kb 10 perc után fel is tudtam mellõle kelni. Azóta is így alszunk, lefekszünk együtt, szopi, alvás, én felkelek vagy átfekszem a saját ágyamba. Már másfél éves. Azt nem tudom, majd mi lesz ha nem lesz szopi :)
Kedves mendy1025, én is jót nevettem, de jól esett nagyon, úgyhogy köszi!!!
Akkor ennyit megért:D

Aki sokáig altatta a gyermekét (tehát nem aludt el egyedül) meddig tette? Kisfiam 4, 5 éves. Még nem alszik el egyedül.

26 hós koráig szopizott este,15 hós korától szopi után kijöttem, és elbeszélgette magát. Utána 2 évesen jött a bölcsi, és újra nem aludt el egyedül.Azt mondja, hogy fél, hogy egyedül marad. Igazából nem zavar, hogy bent kell vele maradnom. Cak kíváncsi vagyok, hogy máshol hogy alakult a dolog. Utána is olvastam már, hogy ez a 6 éves korig teljesen normális. Általában maguktól abbahagyják.

Legjobb válasz: én 2,5 évesen maradtam bent vele elõször,akkor kezdte megutálni az ágyát,meg anya hiánya volt + fél a sötétben is.kapott egy nagy ágyat meg kis éjjeli lámpát és akkor aludtam vele ott elõször addig egyedül aludt el mindig.azóta vele elaszunk,néha ki ki jövünk és egyedül alszik el.engem sem zavar,bár fél 4-kor kelek reggel és elég jó lenne idõben lefeküdnöm,igy inkább nem kísérletezgetek vele hogy márpedig te egyedül is elalszol.engem se és a páromat se zavarja.és gazából utána se nézem meddig mehet ez igy.ameddig ugyérzem hogy fontos neki,márpedig az addig maradok bent vele.

én 2, 5 évesen maradtam bent vele elõször, akkor kezdte megutálni az ágyát, meg anya hiánya volt + fél a sötétben is.kapott egy nagy ágyat meg kis éjjeli lámpát és akkor aludtam vele ott elõször addig egyedül aludt el mindig.azóta vele elaszunk, néha ki ki jövünk és egyedül alszik el.engem sem zavar, bár fél 4-kor kelek reggel és elég jó lenne idõben lefeküdnöm, igy inkább nem kísérletezgetek vele hogy márpedig te egyedül is elalszol.engem se és a páromat se zavarja.és gazából utána se nézem meddig mehet ez igy.ameddig ugyérzem hogy fontos neki, márpedig az addig maradok bent vele.
A kérdező hozzászólása: Én is úgy vagyok vele mint te. Bár néha már nagyon bosszant amikor még fél óra után is szenved, és nem alszik. De imádom. Ha megébred éjjel, kér vizet, vagy be kell takarni, utána simán kijövök a szobájából. Vissza alszik nélkülem, de csak éjjel.
A kérdező hozzászólása: Próbáltam már beszélni vele, hogy õ már nagy fiú stb. Kijöttem egy kis idõre, de sírt. Azt mondta, majd akkor alszik el egyedül ha iskolás lesz :-)
Az én fiam is 4, 5 éves, az elsõ 6 hónapban letettem, elaludt, azóta sem elvárás, idõnként mégis... Bár nem is kérjük. Esti dolgok, olvasás, pisilés, majd "altatás": ima és vmeddig ott van valamelyikünk. Még elmondja, ami nagyon izgatja, vagy én elmondom amit akarok. Majd mondom, hogy szólj, ha mehetek. Nem mindig szól, de egy idõ után ki lehet jönni. Ha nagyon fáradt, akkor inkább megvárjuk, hogy elaludjon. Segített ide eljutni, hogy pl. azt mondtam, hogy szomjas vagyok, kimentem, ittam, visszamentem. Vagy elmentem lezuhanyozni és visszamentem. Szóval nem nagy lépés, hanem, ilyen kicsik, és látja, hogy egyedül is OK. A nyáron volt egy éjszakát nagymamánál õ leoltotta a villanyt és kész, és nem zavarta. Nyilván más vár tõle, mint tõlünk:)

Aki három gyermeket vállalt nem bánta meg hogy nem maradt kettőnél? Tudom furcsa a kérdés, csak érdekel, hogy sokkal nehezebb 3-mal mint kettővel? Vágynék még a harmadikra. Anyagilag is meg idegileg is érdekel. Köszi.

Legjobb válasz: Nos nekem is 5 gyerekem van. És nem azért szültem õket mert mennyi kedvezményt meg stb. kapnék, azért mert tudtam hogy feltudom õket nevelni rendes körülmények között. Szerintem ha van rá idõd és anyagilag is jól álltok akkor nyugodtan vállalj még egy babát.

Nos nekem is 5 gyerekem van. És nem azért szültem õket mert mennyi kedvezményt meg stb. kapnék, azért mert tudtam hogy feltudom õket nevelni rendes körülmények között. Szerintem ha van rá idõd és anyagilag is jól álltok akkor nyugodtan vállalj még egy babát.
Szokjuk a helyzetet, a pici még csak 2 hónapos. Mi terveztük, így nagyon örülünk neki. Azt látom, hogy a lelki energiákat jobban be kell osztani, és hogy a nagyobbak szükségletei szinte fontosabbak néha, õk most nagyon keresik a társaságomat. :o) De azt gondolom, hogy ez még alakulni fog, hiszen most újdonság a pici, akiért amúgy odáig vannak. Anyagilag: mi nem álltunk olyan jól soha, így nekünk most több a pénzünk, mint kettõvel volt, az újszülött meg gyakorlatilag nem kerül még semmibe. Én úgy látom, hogy a kisgyerekkor még nem szól annyira a pénzrõl, nem gond a használt ruha, játék, ilyesmi. Kamasz korban biztos nehezebb lesz, viszont akkorra (sõt elõbb) én is munkába állok majd. Szerintem klassz a nagycsalád, én erre vágytam mindig is. Ami nehéz, hogy csökken a pihenõ idõ, mert hát gyakori, hogy éjjel is valakinek kell valami, és minél több a gyerek, annál nagyobb ennek az esélye. :o) Viszont nálunk egy nagyszülõ páros sokat segít, így néha kettesben is tudunk lenni a férjemmel, és ez sok energiát ad.
Én életem legjobb döntését hoztam amikor bevállaltam a 3. babát. Pedig nagyon ott jártam már hogy inkább mégse. Még szerencse hogy nem mertem a férjemnek szólni, igy most itt van velünk a várva várt kistesó. 10 és 7 éves lányok mellé született a kisöcsi akit imádnak a nõvérkék. Nagyon vágytam egy kisfiúra (egyet elvesztettünk) sokat imádkoztam és meghallgattatott. Igy most tökéletesnek érzem a 3 gyerkõccel a családom. Anyagilag jól állunk és segitségem is van, nem nehezebb igy mint kettõvel, egyelõre. Ha még gazdag is lennék akkor még szülnék biztosan. Ha vágysz rá és megvan az adott anyagi lehetõség is (persze nem arra gondolok hogy akkor most márkás cuccok, stb.) akkor hajrá!
én most várom a 3.-at. mire megszületik, már a kicsi is ovis lesz, így sokkal könnyebb lesz a nap. a két nagy között másfél év van, az nagyon nehéz tud lenni :) én nem félek, h h bírjuk majd, mert a 2nagy napirendje pici koruktól fix, a kicsi meg majd hozzájuk szokik :) anyagilag sem gond, mert az adókedvezmény 3 ra plusz 80, a családi 3-ra 48, ez nekünk elég.
Két gyermek a legrosszabb döntés, sok szempontból! 3 gyermek eltartása már anyagilag is jobb - tudom, hogy sokak az anyagiak miatt nem vállalnak 3 gyermeket, de nagyon rosszul teszik, hiszen 3 gyerekkel már nagycsaládosnak számít, sokkal több adókedvezmény, családi pótlék, belépõk, stb. Aki kibírt 2 gyereket, az 3-at is kibír. Nekünk 5 van, anyagilag is megtehetjük persze, és nagyon boldog családban élünk, nem is értjük a kiscsaládosokat.
4-es, gratulálok! Propagáld csak a megélhetési szülést. Undorító dolognak tartom, hogy valakinek az érv a gyerekvállalás mellett, hogy anyagilag megéri. "Aki kibírt 2 gyereket, az 3-at is kibír" Én nem "kibírni" akarom a gyerekeimet, hanem boldogan, szeretetben felnevelni. És nem fogok egy harmadikat is szülni azért, mert anyagilag megéri, és mert kibírom. Mert azzal a szerencsétlen harmadik gyerekkel ez lenne a legnagyobb kicseszés, amit csak egy anya elkövethet a gyereke ellen.
elsõ vagyok erre én is reagálnék, szerintem is erõs túlzás hogy aki 2-t kibírt 3-at is kibír...vagy lehet, attól függ kinek mi az igénye. De nekem nem csak az hogy mindennap egyenek meg tiszta ruha legyen rajtuk. Hanem az is hogy egyesével tudjak velük foglalkozni, illetve pl. le tudjak ülni velük játszani, vagy el tudjak menni velük ide oda, megmutatni az országot vagy bármit. És ez az ami nekem pl. 3 gyerekkel már nagyon ritkán sikerül (mert az összes többi dolog elveszi az idõt, mint a Maslow-i piramisnál, hogy az alsó szintet tudom kb. kielégíteni és felsõbbre már nem jut...)
7-es kicsit félreértettél. Az undorító, hogy valaki ilyesmit kiejt a száján, hogy "aki KIBÍR 2-t, az KIBÍR 3-at". Ez nagyon úgy hangzott, hogy ki kell bírni a harmadik gyerek nevelését, mert úgy jobban járunk anyagilag. Ez így ahogy van, gáz és undorító. Az, hogy valaki 12 gyereket bevállal, és normálisan tudja õket nevelni, azzal semmi baj nincs, sõt, nagyon szép dolog. De csak azért gyereket szülni, mert kibírjuk, az számomra elítélendõ.
Szerintem nem úgy értette, hogy "kibírja a gyerekeit", hanem hogy aki kettõt bír idegileg/lelkileg, az bír hármat is. Mert hogy ez volt a kiinduló kérdés egy része. Legalábbis én így értettem, és így semmi "undorítót" nem találok benne. (Egyébként azzal egyet értek, hogy ilyen szempontból az egyrõl kettõre váltás sokkal nehezebb, mint a kettõrõl háromra)
Nem bántam meg, és nekem választási lehetõségem sem volt, fogalmam sincs milyen két gyerekkel. 21 hós volt a lányom mikor az ikerfiaim megszülettek. Terveztük a tesót, elsõre össze is jött, duplán. :-) És életemben a legszebb dolog, hogy õk hárman vannak nekem/nekünk. Nem vagyunk gazdagok, de megélünk és el tudjuk tartani õket. Még egy baba gondolata az én fejemben is benne van, de elõbb visszamegyek dolgozni, és talán utána. 2 évesek egy hét múlva az ikrek, 1 év múlva mennek oviba, én meg vissza dolgozni. Ez az gyes-es év kicsit keményebb lesz, de meg fogjuk oldani. Idegileg az eleje volt nehéz, vagyis inkább fizikailag, a sok nem alvás miatt. Mióta másznak a kicsik, azóta egyre könnyebb, most meg már hogy két évesek, nagyon jól eljátszanak együtt, már a lányom is beáll hozzájuk, kezdenek összenõni, persze van konfliktus, de hol nincs? Nekem 3mal most sokkal könnyebb, mint a lányommal mikor még csak õ volt.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!