Találatok a következő kifejezésre: Abortuszom volt, a (183 db)

Jó reggelt! Abortuszom volt. A hat hét szex tilalmat be kell tartani?

Legjobb válasz: Tisztelt Hölgyem! Igen, ebben az időszakban nem javasolt a szexuális együttlét. Üdvözlettel: dr. Langmár Zoltán

Tisztelt Hölgyem! Igen, ebben az időszakban nem javasolt a szexuális együttlét. Üdvözlettel: dr. Langmár Zoltán

Jó reggelt! Abortuszom volt. A hat hét szex tilalmat be kell tartani?

Legjobb válasz: Tisztelt Hölgyem! Igen, ebben az időszakban nem javasolt a szexuális együttlét. Üdvözlettel: dr. Langmár Zoltán

Tisztelt Hölgyem! Igen, ebben az időszakban nem javasolt a szexuális együttlét. Üdvözlettel: dr. Langmár Zoltán

Missed Abortuszom volt. A magzattal mit csináltak? Hova vitték?

Legjobb válasz: sajnos a kérdésedre a választ nem tudom.De érdekel.Sajnálom

sajnos a kérdésedre a választ nem tudom.De érdekel.Sajnálom
kedves Anita!szörnyü mi veled történt, sajnálom!ezt nem is tudom, h én hogyan élném túl, totál összeroppanék!kívánom neked, h a következö várandóságod minden komplikáció nélkül zajlódjon és legyen életerös, boldog babád
A kérdező hozzászólása: Sziasztok.Köszönöm szépen a válaszokat.Eléggé megviseli az embert ez az egész. Viszont nem szeretem az abortusz ellenes videókat és azokat se akik ezeket ellenezik.Aki nem él át ilyet, vagy nem tudná eltartani a babát akkor lehet hogy jobb megoldás az ab. vagy ha nincs mellette senki....Persze én megtartottam volna de nekem meghalt a magzat:(ugyanugy ahogy a barátom is szerette volna megtartani.
Nekem egészséges volt a baba, akkor miért irták a zárójelentésre hogy missed ab? Tudom off, de kiváncsi vagyok..
Elviszik a terhespatológiára és vizsgálják kutatásokhoz, aztán "megsemmisítik".
A missed. ab. nem ugyanaz, mint a terhesség megszakítás! Missed abortusz az, amikor a magzat valamilyen okból elhal és a méh nem ürül ki spontán. Ezért van szükség a mûtétre. Ilyen szempontból az általatok említett filmnek semmi köze a kérdéshez. A pontos választ egyébként nem tudom én sem, amikor velem megtörtént én nem mertem megkérdezni. Szöveteket egészen biztosan küldenek további vizsgálatokra, de ennek csak az az oka (számomra egyébként teljesen abszurd az egész), mert bizonyítani kell, hogy valóban elhalt terhesség miatt történt a mûtét és nem daganatot vagy más szövetet távolítottak el. Errõl nekem az orvosom odaadta a papírokat. Egyébként azt gondolom, hogy nem jó az, ha ilyeneken gondolkozol. Próbálj gyógyulni (testileg-lelkileg)és ne forgass késeket feleslegesen! Jobbulást kívánok Neked!
Elegetik. Probalj ne erre koncentralni, bar tudom nagyon nehez. Kitartast neked!
Megsemmisitik, mint veszélyes hulladékot.Ugyanúgy mint amikor kiveszik a mandulád vagy a vakbeled.De ne foglalkozz most ilyesmivel.Hidd el jobb, hogy igy történt, oka volt annak, hogy az a magzat elhalt.Engem mindenki azzal nyugtatott, hogy inkább most az elején mint késõbb, vagy hogy legyen egy súlyosan beteg gyereked.Foglald le magad valamivel, ne gubózz be, az a legrosszabb.Menj kirándulni, vagy csak sétálj el minden nap a kisboltba... Mindegy csak emberek között légy.Kitartás lesz még babád. A néma sikoly cimü "filmet" pedig eszedbe ne jusson megnézni!!! Egy hatásvadász abortusz ellenes videó, én szivem szerint betiltatnám.
Ha jól gondolom akkor ez mûtéti abortusz volt? Szerintem ne akarjál belegondolni, hogy mi történt vele! Egyszer láttam egy kisfilmet(néma sikoly) abban benne van hogy mi történik ilyenkor... 1 hétig nem aludtam. Vagy volt nemrég Budapesten a Bodys kiállitás!Ott is kint volt hasonló korú/méretû baba. Sajnos a mûtéti "szívás" olyan erõs hogy teljesen szétroncsolodik. Nekem még a doki a levett anyajegyem se mutatta meg! Pedig az egy idõ után hozzátartozik az emberhez és hiányzik is neki!(nekem legalábbis hiányzott amikor levették)
2.válaszadó vagyok.Én 23 évesen, szintén ilyen mütét után való érdeklödés során akadtam rá a filmre. Tényleg szörnyû. Állitólag biosz órán is levetitik már..
A "Néma sikoly" egy rendkívül hatásvadász film, már 16 évesen is nagyon zavart a hihetetlen túljátszás, ebben az estben nagyon igaz, h a kevesebb-több.De ez nem ide tartozik, csak eszembe jutott. Úgy tudom, mivel veszélyes biológiai hulladék, elégetik.De sztem ezzel inkább ne foglalkozz.
Szia! Nagyon megrázott a történeted... Szegény kis babócák... Azóta már megnyugodtál kicsit? Ne félj, lehet még babád.
Sziasztok! Megnyugodtam kicsit, de van, hogy sokkal rosszabb. Én álmodtam Róluk, megjelentek álmomban és bemutatkoztak és azóta már 3 hasonló álmom is volt Velük. Köszönöm a jókívánságokat! Jobbakat Nektek: Anita
Remélem jobban vagy azóta!!:(

6 hete abortuszom volt. A tájékoztatás szerint a menstruációmnak 4-6 hét között kellene megjönnie. Letelt a 6 hét, de még mindig semmi. Miért késhet?

Nem fáj semmim, nem volt komplikációm, nem görcsölök, nem vagyok újra terhes, mert betartottam az el?írást, és nem votlam együtt a barátommal. Esetleg a stresszes munka befolyásolhatta-e ennyire? Kérlek, ha van ilyen tapasztalatotok, írjatok, mert kezdek meg?rülni a helyzett?l.

Legjobb válasz: Nekem épp ma jött meg, a mûtét után 11 héttel!! Úgyhogy ez nagyon egyéni, a méhnyálkahártyának idõ kell, míg megvastagszik! Ez persze nem jelenti azt, hogy közben nincs peteérés!

Nekem épp ma jött meg, a mûtét után 11 héttel!! Úgyhogy ez nagyon egyéni, a méhnyálkahártyának idõ kell, míg megvastagszik! Ez persze nem jelenti azt, hogy közben nincs peteérés!

Az abortusznak vannak jelei/tünetei? Mit tegyek, hogy a párom ne jöjjön rá, hogy abortuszom volt?

Legjobb válasz: Hát, ha valahogy kimagyarázod, hogy miért nincs szex 6 hétig, akkor talán nem jön rá. Gondolom nyomós okod van titkolni, ezért erre nem mondok semmit, de ha másért nem, azért kéne tudnia, hogy ha valami történik veled, mondjuk elájulsz, akkor nagyon fontos, hogy elmondja, hogy abortuszod volt nemrég. Az életedet mentheti meg az õszinteség.

Hát, ha valahogy kimagyarázod, hogy miért nincs szex 6 hétig, akkor talán nem jön rá. Gondolom nyomós okod van titkolni, ezért erre nem mondok semmit, de ha másért nem, azért kéne tudnia, hogy ha valami történik veled, mondjuk elájulsz, akkor nagyon fontos, hogy elmondja, hogy abortuszod volt nemrég. Az életedet mentheti meg az õszinteség.
De te meg szépen elmondod neki, hogy ez nem így megy. Lehet még babátok késõbb is stb stb... de mégsem titkolod el! Nem jobb így?
Nyilván ezt a párod is tudja, akkor miért nem lehet vele közölni, hogy terhes vagy? Valószínûleg õ is ezen a véleményen lenne...
Mindenképpen észre fogja venni, hogy valami nem stimmel veled, ez egy olyan dolog ami felett csak úgy nem lehet elsiklani. A többiek már írták a vérzéssel és rosszullétekkel kapcsolatos dolgokat, ezzel mindenképpen számolnod kell, ahogy azzal is, hogy az abortusz után fennál a meddõség lehetõsége is. Amondó vagyok, hogy a baba nem véletlenül választott titeket szüleinek. Hidd csak nyugodtan, hogy nem vagyok normális, de gondolj bele, rengeteg olyan nõ van akinek egész életében nem jön össze a gyerek. Egy ilyen lehetõséget nem szabad eldobni magadtól, mert sosem tudhatod, mi lesz a jövõben. Nem gyõzködni szeretnélek, csupán elgondolkodtatni kicsit mert be kell látnod, most egy kis emberke élete felett ítélkezel.
Nyilván mástól van az a gyerek. Azért vannak az embernek párjai hogy õszintén igazsgában, és ne sumákságban éljenek egymás mellett. Igen vannak jelei. Rosszul vagy, fáj a hasad, szédülsz, fekszel, vérzel 2hétig, akár össze is eshetsz a vérveszteségtõl. Nem vicc.
"Kétség nem fér hozzá: ha nincs emberi élet, akkor nincs méltóság sem. A semminek ugyanis nincs és nem is lehet méltósága." - bölcs megállapítás... ugye itt 2 jelenlegi és egy talán majdani személy érintett, a férfi és a nõ létezõ személyek, van méltóságuk is tehát, az embrió legfeljebb majdani, akkor lesz méltósága, ha megszületik.
#90 "...de irányított kérdéseiddel, érveid kifogytában rád törõ verbális agresszióddal, ..." Nem tudok róla, hogy akár verbálisan is agresszív lettem volna bárkivel is. Egyfelõl. Másfelõl, igen, letörlöm azokat a könnyeket, amiket nagyrészt pont a magukat magzatvédõnek nevezõk lelkiismereti terrorizmusa csalt oda... A felelõsségvállalás meg nem párezer forint meg egy babakocsi...
Tudod, hol kezdõdik a felelõsségvállalás? A védekezésnél, ha már itt tartunk. Ha igazad lenne, akkor csak a budai hegyoldal lenne népes, máshol nem élnének emberek Magyarországon.
"Tehát aki megöli a magzatát, az kegyet gyakorol felette és megmenti a szenvedéstõl? Jól értem? " - bizony, ez sok esetben így van. Nekem sem tudja senki visszaadni életem elsõ 25 évének rakat dolgát, és érdekes módon egyetlen magzatvédõ sem áll sorba, hogy õ felelõsnek érzi magát és kárpótolni szeretne... különös, nem?
Isten õrizz, hogy valaki hatalmat adjon a kezedbe.
#97, mit is mondtál az imént a személyeskedésrõl meg a verbális agresszióról????? Egyébként tök felesleges, hogy nekem bármiféle hatalmam legyen, egyfelõl idegenkedek a hatalomtól, másfelõl a jelenlegi magyar szabályozást ebben a témában én jónak tartom, meg vagyok vele elégedve... itten az a valóság, hogy pont a magukat magzatvédõnek nevezõk hajtanak görcsösen a hatalomért, hogy azután minden terhes nõ méhe felett rendelkezni tudjanak... szembe kellene nézni a valósággal, azt gondolom.
Szerinted az a terrorista, aki magzatvédõ, az pedig humanista, aki abortál. Nagyon trendi vagy! Gondolom, 25 évig rossz életed lehetett, ezt természetesen sajnálom. De hogy ártatlan életek kioltására való felbujtással ellentételeznéd a nehéz körülményeidet, ne is haragudj, de ez az álláspont egyszerûen védhetetlen.
"De hogy ártatlan életek kioltására való felbujtással ellentételeznéd a nehéz körülményeidet, ne is haragudj, de ez az álláspont egyszerûen védhetetlen." - ya, ez így LENNE, ha igaz LENNE. Ezzel szemben nem bujtok fel senkit semmire - csak akadályozom, hogy más fel tudja bujtani akármire - másfelõl nekem az nem ellentételez semmit, hogy valaki megtart vagy épp elvetet egy terhességet. Egyszerûen - mint említettem - nem kivánok másnak se olyant, amit magamnak se szerettem volna. És ez egy abszolút védhetõ, tisztességes álláspont - egyébként még a Bibliában is benne van: aranyszabály: a Hegyi beszéd e mondatának: „amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük” a 18. sz. óta használt megjelölése (Mt 7, 12; Lk 6, 31). Na, ehhez miccósz?
Én sem vagyok hataloméhes, sõt. Sosem kéne. Az a baj, hogy az abortusz-párti logika a legfõbb hatalmat akarja: Istent játszik, hogy életek és halálok felõl szabadon rendelkezhessen. Hogy legálisan gyilkolhassák a legártatlanabbakat - letagadva persze azt a tömérdek mentális és lelki nyomort, amit a magzaton túl a nõknek okoznak ezzel. Azt hazudják, hogy az abortusz helyreállítja a várandósság elõtti állapotokat. A sok szerencsétlen, fájdalmában végtelenül magányos nõt meg egyedül hagyják a gyászban, sõt selejtesnek tartják, amiért bûntudatot éreznek. A bûntudat ugyanis nem a magzatvédõk, hanem a bûn következménye, kedves barátom, amióta csak világ a világ. És ezt nevezik õk liberalizmusnak. Ezt a következmények nélküli emberirtást. Na ez a hatalomvágy, tudod?
Természetesen 3 személyrõl van szó: mint említettem a fogantatáskor, annak pillanatában egy soha meg nem ismételhetõ ember kezdi az életét, annak minden jogával és méltóságával. Tehát adott egy papa, egy mama és egy baba.
Ehhez azt szólom, hogy ha te azt akarod, hogy élve hagyjanak, akkor te is hagyj élve másokat. Feltételezem, nem kívánod, hogy valaki az életedre törjön. A liberalizmus, ami a magzatvédõk bibliája is azon az alapvetésen nyugszik, hogy "Leben und leben lassen", azaz "Élni, és élni hagyni". Ennyi.
jav.: liberalizmus az abortusz-pártiak bibliája, és nem az életvédõké, természetesen. Most viszont mennem kell, dolgom van, sajnos, pedig szívesen folytatnám.
79-es vagyok. Én itt és most nem arról beszéltem, hogy gyilkosság-e az abortusz, hanem arról, hogy egy férfi igenis jogosan háborodik fel, ha a barátnõje/felesége az õ beleegyezése nélkül abortuszt végeztet el! És az a legkevesebb, hogy ezért elhagyja! (Ez most megint NEM személy szerint a kérdezõnek szólt.) Ja, és nõ vagyok...
Tehát aki megöli a magzatát, az kegyet gyakorol felette és megmenti a szenvedéstõl? Jól értem? Hát én ezzel az ideológiával már találkoztam valahol... Sok millió áldozatot hozott az emberiségnek. Bár igaz, mégsem öltött olyan méreteket, mint az abortusz világszerte. Ezekkel az eszmékkel is szimpatizálsz?
No komment.
Nézd #89, amire te gondolsz, az levezethetõ a szolidarítás alapelvébõl, "ne tégy olyant mással, amit magadnak se szeretnél". Az emberi lelkiismeret kb ennyi, ha valaki nem hisz felsõbb hatalmakban... na, innen végignézve a GYK-n fõbûn megcsalás akkor bûn ha tényleg csalás, a "hazugsag a lopas a gyilkossag" az tényleg bûn (a Btk szerint is persze), a ""fosvenyseg hiusag kapzsisag" meg nem bûn, hanem rossz tulajdonságok. De bocsi, mivel nekem az a véleményem, hogy én is jobban jártam volna, ha öntudatlan és szándék nélküli embrionális abortálnak, mint ha számomra rossz körülmények között kell évtizedeket léteznem, ezért hát nem is az abortuszt tartom bûnnek, hanem sok esetben inkább annak a hiányát. - "ne tégy mással olyat, amit magadnak se szeretnél"
Kérdezõ (#70), és hogy látod, van realitása annak, hogy ott, a szüleidnél talál valami munkát magának a párod? Anyukáddal milyen a viszonya, kijönnek egymással? Te hogy állsz ehhez a koreográfiához?
és most mész és szülsz anyádéknak egy gyereket. nemtudlak megérteni kérdezõ. azonnal elhagynám azt a pasit, nyilván van beleszólása hogy megtartsátok e a gyereket, de nem zsarolhat. most még mindenki okos, hogy ügyeskedni kell, de mi lesz ha nem lesz munkád? végig tudnád nézni ahogy a gyereked nyomorban neveled fel? nem kívánok neked ezt, csakis a legjobbakat, ha megtartod legyen egészséges, ép kicsi baba, de nagyon gondold át, hogy érdemes e egy ilyen pasassal gyerekvállalásba kezdeni...
Édesanyám, ne vegyél el, oka van a létnek, megszületni vágyom hozzád, látni szeretnélek! Az sem baj, ha pólyám sem lesz, ne ringasson bölcsõ, öled mélye biztonsága éppen elegendõ. Édesanyám, ha meghívtál, ne zárd rám az ajtót, becézgetve szólj csak hozzám, megnyugszom a hangtól! Hidd el nekem, szeretni fogsz, ha pillantod orcám, büszke leszel, boldogságod bízd egy kicsit most rám! Bármibõl is fogantattam, a te tested táplál, én viszem a szeretetet, amire úgy vágytál. Elmúlástól, hogyha félsz majd, én szorítom kezed, kérlek anyám, a haláltól te ments most engemet! Legyen szived!
Kedves 76-os! Mégis mi a búbánatot nem értesz? Szerinted az itt a legnagyobb baj, hogy a pasi azt mondta, hogy elhagyja a kérdezõt, ha elveteti a gyereket? Lehet, hogy szigorú leszek, de ez lenne a legkevesebb, ha a férfi szemszögébõl nézed: a beleegyezése nélkül megölnék a gyerekét!!! Mert az õ gyereke is, nem csak a kérdezõé! Még mindig nem érted? Itt három emberrõl van szó: a nõrõl, a párjáról és a gyerekrõl, nem csakis egyedül a nõrõl! A Kérdezõt nem akartam bántani, remélem, hogy minden rendben lesz veletek, és együtt olyan döntést tudtok hozni, ami mindenkinek megfelel.
"Lehet, hogy szigorú leszek, de ez lenne a legkevesebb, ha a férfi szemszögébõl nézed: a beleegyezése nélkül megölnék a gyerekét!!!" - Kedves elõzõ, ez nem "szigorúság" - bár azt sem tolerálom semmiféle kapcsolatban - hanem egyszerûen nem igaz. A kérdés egy embrió lehetséges abortálásáról szól, és nem egy gyerek megölésérõl.
Egy emberi élet kioltásáról is szó van. Egy olyan ember életérõl, aki 1. :Nem tehet semmirõl, 2. :jelenleg valóban az élete embrionális szakaszát éli. De attól még él és ember. Mi is így kezdtük mindannyian...
#81, valóban, így kezdtük mindannyian, eddig igazad van. Ettõl még az emberek 99% számára jelentõs különbség van az embrionális élet, és a kifejlett élet között, pl. az általam ismert emberek 80%-a képtelen lenne levágni egy tyúkot - de ettõl még egy tojást akármelyik feltör, anélkül, hogy meglámpázná, szemes-e.
Lehet, hogy többen vannak az "életvédõk", de az abortusz még mindig törvényes. Úgyhogy kár itt erõlködni, senkit nem a gyakorikérdések.hu-n véres szemmel írogató abortuszellenes válaszolók szánalmas bûntudatkeltõ kommentje fog eltántorítani. Ha egy nõ nem akarja a gyereket, akkor azt az isten sem beszéli le, hogy elvetesse.
A megcsalás is törvényes és még megannyi emberi bûn. A társadalom tûrõképessége a kordivattal együtt változik. Semmiképp sem objektív. Válaszod annyiban tipikus, hogy amikor elfogy a muníció, nincsenek érvek, jön az agresszió, a személyeskedõ támadás. Nekem ez csak visszaigazolás. Már megszoktam.
Attol hogy egy bun torvenybe nem utkozik bun marad. Anno a csecsemoket ki lehetett tenni a hegyre ha nem voltak erosek ill lanyokat megolni. A bun az orok a torveny a tarsadalom szulemenye es valtozo. Az erkolcs is valtozik de a fobunok orok dolgok. De ez mar egy masik beszelgetes ez mar filozofia es etika es lelkiismeret. A torveny nem potolja a lelkiismeretet.
"Attol hogy egy bun torvenybe nem utkozik bun marad." - hogyne, olyan vallások hívei számára, akik hisznek valamiféle felsõbb hatalomban, amelyik megszabhatja, hogy mi a jó és mi a bûn.
Ha oszinten vallas nelkul magadba nezel te is tudod mi a bun ezek vallas nelkul is azok. A megcsalas a hazugsag a lopas a gyilkossag fosvenyseg hiusag kapzsisag stb...
Az a világ, amit te vallasz, az objektív ás abszolút törvények szerinti világ: ezt anarchiának nevezzük, és tudjuk, hova vezet. Mi nem tudjuk a felelõsséget vállalni, ha az anya megszüli a gyermekét, és nem is segítünk. -Ez sem igaz, Isten tudja, hányadszor kínálgatok tárgyi segítségeimet az abortuszon gondolkodó nõknek, de ezen tárgyaim még mindig megvannak. Vajon miért? Hát nem kellenek? Mégiscsak van forrás? Mi nem segítünk: te ott leszel/vagy azok mellett a nõk mellett, akiket így, vagy úgy, de rábeszélsz a magzatgyilkosságra (holott azt írtad, nem nyomsz se ellene, se mellette, de irányított kérdéseiddel, érveid kifogytában rád törõ verbális agresszióddal, mely leleplez téged )? Osztozol a gyászukban? Támogatod õket akár 20-30 év múlva, merthogy sokakat már/még akkor kísért a bûntudat? Lemosod róluk a mardosó önvádat? Netán feltámasztod a megölt magzatokat?
#108, na ya, a te véleményed, meg néhágy egyház tanítása szerint. Na ehhez képest meg az én véleményem, a magyar törvények, meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint az emberi méltóság az élve megszületett embert illeti meg. (és hogyne, egyedi genetikai kombináció jön létre - MINDEN ivaros szaporodás esetén. Ettõl még nem lesz saját joga meg méltósága semminek...)
De az általános abortuszelméleti vitákból visszatérce a Kérdezõ kérdésére, szerintem a magzatvédõknek itt nem kell különösen parázni, mert hát maga a kérdés is egyértelmûvé teszi, hogy Kérdezõ egy konfliktuskerülõ ember, tehát, ha ez a dolog kiderült, és a párja így reagált, akkor 90%, hogy nem fog elmenni holnapután abortuszra, hanem szépen engedelmesen összeköltözik anyukával, és vár, hogy a párja valami melót találjon. Ez a sokkal sanszosabb szerintem. Aztán az, hogy ez majd egy jó döntésnek fog-e bizonyulni, és a párjával való kapcsolata jó marad ezek után is, hogy az anyjáékkal jól ki tudnak-e jönni így közösen, stb... na az majd el fog válni a következõ hónapokban, 1-2 évben. Persze minden épeszû ember annak drukkol, hogy ha már így alakul, akkor mûködjön is jól a dolog, de ettõl még benne van az az esély is, hogy a Kérdezõ 1-2 év múlva azon kapja magát, hogy az élete a párjának, az anyjának és a gyermekének megfelelésrõl szól, és önmaga, a saját személyisége, a saját akarata meg elveszett valahol a kanyarban. Ne így legyen, de sajnos benne van a leírt szituban ez a lehetõség is.
Matt?!?! Te álmodsz! De itt nem rólam van szó. Felõlem egyébként lehetne az is, csak minél kevesebb életet oltsanak ki. Azért nevezik magzatnak, mert annak az életszakasznak ez a neve. Az emberi élet azon szakaszának a neve, tudod. Mert hogy embernek ember a gyereke. Nézeteidet pedig vagy váltogatod, vagy nincsenek. A kérdéseimre pedig nem válaszoltál. Két váll?...
Jézus ez a két megszállott válaszadó állítsa már le magát az oldalakon tartó veszekedéssel!!!!!! Beszéljétek meg privátban! Feljöttem az oldalra, gondoltam megnézem reagált -e már a kérdezõ és oldalakon keresztül csak azt olvashattam, hogy egymás torkának ugrotok és ennyi! Ha van valami megvitatni való dolgotok, azt legyetek szívesek személyes üzenetben rendezni!!!
Kedves Utolsó Elõtti! Hallgattassék meg a másik fél is, bár azt írtam, nem kommentelek többet a témában. Minden hozzászóló beazonosítható, ha másképp nem, a százalékai alapján. a kérdezõ kommentje külön ki van emelve. Ha valaki csak a kérdezõ döntésére kíváncsi, módjában áll a számára érdektelen bejegyzéseket figyelmen kívül hagyni... És talán valóban nem estünk egymás torkának. Párbeszédet folytattunk egy igen sokoldalú és alapvetõen meghatározó emberi-erkölcsi kérdés kapcsán. Még ha nem is Vergilius kapcsán közvetlenül, aki nem Vergilios, hanem Vergilius, tehát nem görög, hanem római, és aki a mûfaj görög atyjától, Theokritosztól vette át a bukolikus vers (pásztorköltemény) formai és tartalmi elemeit ( hexamatares forma, párbeszéd, természeti háttér), majd azokon némi változtatást eszközölve (Publius Vergilius Maro "szereplõi" már nem bukoloszok, azaz marhapásztorok voltak, hanem földmûvesek voltak) a 10 legjobban sikerült bukolikus külteményét "Szemelvények", azaz Eclogák 'Eclogae' címen kiadta. Így, azaz a névátvitel útján változott a mûfaj megnevezése, amely mûfaj aztán Radnótinál bukkant fel újra - számos mûfaji újítás - (pl. párbeszédes forma elhagyása)után. Elnézést a mûfajtörténeti intermezzo miatt. Nos, én nem állítom, hogy csak a kérdezõt próbáltam meggyõzni, ne kövesse el élete legnagyobb hibáját. Azt sem tagadom, hogy valóban meggyõzni próbáltam. És azért nyilvános fórumon, hogy minden érdeklõdõ olyan szempontokat is mérlegelni tudjon a saját álláspontja kialakításakor, amit esetleg még nem fontolt meg. Én is sokat kapok/tanulok mindenki hozzászólásától/-ból. Azt sem tagadom, hogy az eszmecsere eleinte kapacitált. Ösztönzött arra, hogy az érveimet megpróbáljam összeszedni, és világos vezérfonal mentén felsorakoztatni. A vita folyamán azonban eleinte meghökkentõ, késõbb megbotránkoztató, végül rettenetesen elszomorító, számomra abszurditásnak tûnõ eszmefolyamokkal találkoztam, melyek olvasásakor idõvel végsõ soron egyetlen célom maradt: mindenki számára nyilvánvalóvá tenni: amit olvasóként lát, az tényleg le van írva, az vállaltan valakinek a véleménye. Sok-sok "gyöngyszem" kivillanása után egy ponton úgy éreztem: a betekintés komplex képet ad már, további kommentjeimmel csak táptalajt biztosítok ahhoz a szellemi környezetszennyezéshez, aminek terjedése szándékom ellen való, tehát kiszálltam. És végül: vitapartneremhez képest számomra fontos, milyen döntés születik. Mégsem szeretnék értesülni róla. Méghozzá azért nem, mert nekem a bizonytalan remény jobb, mint a biztos rossz. És így legalább a remény megmarad.
Elhiszem, Kedves Utolsó, hogy van ilyen, de megbocsáss: én azt a babát is sajnálom. Próbálom megérteni az "anyját", de nem megy. Fogadd ezt el tõlem.
Tudod, az a nõ is össze-vissza (kef)élt, csalta a férjét, tojt bele, hogy védekezzen, és neki süthet a nap? A kisbabát meg megölték? Valami durva orvosi mûszer elvágta azt a testi-lelki köldökzsinórt, ami szimbolikusan is az anyaméh védõ oltalmába helyezve éltette õt? Még meg sem született, de máris az Úristen fénye ragyog neki? És elvették a jelenét, jövõjét, mindenét? Neki már sose süthet a nap? Mondd meg, miért!
Nem a kérdezõrõl, hanem a belinkelt eset szereplõjérõl írtam most - ha félreérthetõ lettem volna.
Nézd, most újra kezdhetném a köztünk lévõ nézetkülönbséget, hogy nem kisbabát, hanem embriót, nem megölték, hanem eltávolították az uterusból... stb ... de nem kezdem, mert itt már egyszer végigragoztuk, és mert már épp ezért eléggé off. Maradjunk szerintem annyiban, hogy valamennyire mindenki sajnálja az embriót - miért ne tenné - de vannak élethelyzetek, amiben nincs jó megoldás, csak relatív legkisebb rossz, tehát mindenképp lesz vesztese a dolognak. Talán ilyen az itt tárgyalt kérdés is - ez nem biztos, itt még sülhet ki akár jól is, ha a Kérdezõ vagy a párja tényleg meg tudja gyõzni a másikat a saját álláspontjáról és megszûnik a konfliktus - de egyértelmûen olyan az abban a másik kérdésben taglalt.
Igazad van, fejezzük be. Komolyan és szívbõl remélem, hogy leszel még jobb lator...
OFF: Az "L" stimmel, de tudod, én a fényt hozom:) )) Megúntam ott a második helyet, Az egyhangú, szabályos életet, Éretlen gyermek-hangu égi kart, Mely mindég dícsér, rossznak mit se tart. Küzdést kivánok, diszharmóniát, Mely új erõt szül, új világot ád, Hol a lélek magában nagy lehet, Hová, ki bátor, az velem jöhet. (hogy ne csak ilyen #78 szintû versészeti szörnyelmények legyenek, hanem ellensúlyozandó, pici Irodalom is)
Figyelj, ez most vagy vicces, vagy rettenetes, de nekem többször volt "szellemképes" a százalékszámod...
Viszont ez az elsõ alkalom, hogy megnevettettél.:)
Így persze azt is tudod, miért lett volna Vanitatum vanitas leugrani.
Az utolsó hozzászólóval értek egyet, sõt az a tapasztalatom, hogy az a gyerek, akit hagytak megszületni, szabályosan megoldotta az egzisztenciális problémákat is! Ezen kívül bármelyik léleklátó igazolja Neked, hogy a lélek már a magzatban is benne van! Sok boldogságot kívánok a kibõvült családodhoz! Ha meglesz a kisbaba, úgy fogod megélni, mintha csoda történt volna veled...
hogy döntöttél?
És hogy jöttök ki anyukáddal? A párod most mit mond? (neki is volt már pár napja gondolkodni...) Vele milyen a kapcsolatod mostanság?
A kérdező hozzászólása: Anyámhoz csak muszájból költöznénk, nem valószinû hogy a párom talál alkalmi munkát hagyak pár öreg néni meg nem szánja.
Azt el sem bírod képzelni, hogy a kérdezõ 1-2 év múlva kiegyensúlyozott, boldog anyuka, aki bár megfelelni próbál a családjának, de ebbéli tevékenységében sikeres és elégedett? Hogy a gyermeke megszilárdította a kapcsolatát a párjával? Hogy a párja is ösztönözve van, hogy dolgozzon, ahogy és amit tud? Hogy a nagymama boldogan unokázik? Az én anyuka érdekei nem vághatnak egybe a családja érdekeivel? Az önmegvalósítás véleményed szerint kizárólag más kárára képzelhetõ el? Szerinted a gyermek csak rontást, válást és szegénységet hoz a szülei fejére? Semmi önigazolást, biztonságot életcélt? Semmi örömet és semmi szeretetet? Senki sem mondta, hogy anyának lenni könnyû. Ellenben csodálatos.
#113, tudod, ahhoz, hogy a nézeteimet váltogatni kelljen, az kellene, hogy az abortusz szabályozása változzon... na az meg tkp tök azonos az én életem majd 50 évében... (a bizottságot átkeresztelték családsegítõre, kb ennyi változott fél évszázad alatt...) Na, ezen túl milyen kérdésedre nem adtam még választ?
#114, én még mindig alapvetõen KÉTFÉLE lehetséges kimenetelrõl beszéltem, mert tudod, sem jós nem vagyok, sem magukat jósnak kinevezõ magzatvédõ, akik ilyenkor mindig irigylésre méltóan pontosan tudják, hogy CSAK a jó jöhet... na és ha történetesen mégse az jön, akkor közlik, hogy "nem így KELL felfogni" - és máris ignorálták a másik legalapvetõbb szabadságát, a gondolkodás és lelkiismeret szabadságát. Szóval én nem tudom, mi fog történni. De azt se tudom, hogy ha mégis elmenne holnapután a mûtétre - aminek kevés esélyt adok - akkor mi fog történni. Sõt, még azt sem tudom, hogy a Kérdezõnek alapban milyen a viszonya a saját terhességéhez, potenciális anyaságához, mert arról még szó sem esett. Azt se tudom, hogy milyen a viszonya az anyjához, ezért a neki való részleges kiszolgáltatottságot jól fogja-e megélni, vagy eleven pokolnak. Ezt csak a kérdezõ tudja.
Nem vagyok vátesz, de ellenpontozom az egyoldalú (sugalmazottan mindenképp) jövendöléseidet. A gondolatrendõrségtõl irtózom. Ez az az ideológiai gyakorlat, amit semmiképp sem fogadok el. Soha. És rendszert sem, amelyik ezt eszközkét alkalmazza/alkalmazta. Hogy lehet, hogy te, aki annyira fontos alapértéknek tekinted(nagyon helyesen egyébként)a lelkiismeret szabadságát soha egy szót sem ejtesz a gyötrõ, olykor életfogytiglani bûntudatról, ami fojtogatva tart fogva olyan asszonyokat, akik elhajtották a magzatukat? Igaztalanságot sugallani, másokat manipulálni nemcsak hazugsággal lehet, hanem a nyilvánvaló tények egyoldalú elhallgatásával is.
A kérdezõ pedig pusztán anyagi bizonytalanságtól tartva esett gondolkodóba. Egy szóval sem említett más szempontot, mely a döntését befolyásolná. Aggodalmai pedig szertefoszlani látszanak, mert a párja és szülei igyekeznek azon, hogy a létfenntartás a kis család részére biztosítva legyen.
Kedves Kérdezõ! Mindjárt itt a szerda, feltétlenül írd meg, hogy mi lett a történet vége... Rengeteg hozzászólás érkezett, kíváncsi várom - és gondolom nem csak én -, hogy hogyan döntöttél?
Bocsánat, javítok: kíváncsian várom...
#117 "soha egy szót sem ejtesz a gyötrõ, olykor életfogytiglani bûntudatról, ami fojtogatva tart fogva olyan asszonyokat, akik elhajtották a magzatukat?" - ez kimaradt... Szóval, én a magam ismeretségi körében nem találkoztam ilyennel - ehhez számolj hozzá fél év gyakorlatot szülészet-nõgyógyászaton, és ehhez képest a Rákóczi prof, (a Szent Imre szülészet nyugalmazott vezetõje) az Abortuszról szóló monográfiájában is azt a tapasztalatát írja le, hogy a nõk részérõl a domináns érzés a megkönnyebbülés. No meg a John Hopkins egyetemnek (USA) volt az elmúlt években kutatása ebben a témában, és hát õk se erõsítették meg a magzatvédõk által teljesen általánosnak, többséginek emlegetett posztabortusz-tünetcsoport létét. Na evvan. Ehhez képest persze elméletben tudom, hogy van, akit nagyon megvisel a mûvi abortusz, de az döntõen két csoportból kerül ki, az egyik, akit a saját meggyõzõdése ellenére kényszerítettek abortuszra, a másik meg, akit mindenféle "lelkiismereti propagandával" bombáztak. Mondom, én nem találkoztam személyesen ilyennel, de szavahihetõ embereknek elhiszem, hogy létezik. Ellenberger találkoztam olyannal elég sokkal, akinek az abortusz-nézetkülönbség miatt szétment a párkapcsolata - ugye válási csúcs Magyarországon a gyerek 2-3 éves kora - azt mondhatom, hogy olyan párt nem láttam 5 éven túl együtt maradni, ahol az egyik a másik határozott akarata ellenére tartotta meg a terhességet. (ennyit a "majd, ha a kezében tartja, majd megenyhül"-téveszmérõl). És hát olyant is ismertem (írtam a másik kérdésnél) aki ilyen eredetû konfliktus és életvezetési krízis után végülis öngyilkos lett. Szóval azt mondom, hogy valóban, létezHET olyan, aki képtelen feldolgozni egy abortuszt, de nem helyes ennek számosságát propagandisztikus célból annyira eltúlozni, hogy már-már ezt tüntetjük fel a törvényszerûnek, leggyakoribbnak. Azért gondolkodjunk már, volt anno a 70-es években olyan idõszak, amikor 1 évben 200 000 mûvi abortusz volt Magyarországon, de ettõl még nem került ki a Pszichiátria felirat a határra... én azt mondanám, hogy az emberek 90+%-a képes feldolgozni a dolgot, és egyjegyû százaléka szorulhat külsõ segítségre, és ismétlem, ezek zöme olyan, aki nem saját lelkiismereti döntése miatt megy abortuszra. Ami viszont roppant érdekes, hogy hiába van x db magzatvédõ szervezet a világon y költségvetéssel, még soha - ismétlem SOHA - nem készült olyan tudományos igényû vizsgálat, ahol az abortuszok, illetve a nem kívánt de kényszerbõl-presszióból kihordott terhességek hatását hasonlította volna össze.... hogy vajh miért nem, no azt mindenkinek a fantáziájára bízom...:)
Nézd, hogy a végével kezdjem, mivel az embrió/magzat nem személy, így személyiségi jogai sincsenek. Szabad akarata meg végképp nincsen, nem lévén asszociatív idegi mûködésre képes idegrendszere se, hogy egyáltalán saját akarata legyen, aminek a szabadságáról egyáltalán elmélkedhetnénk. Tudod, a szabad akarathoz elsõsorban saját akarat kell, és utána kérdés, hogy hogyan és mennyire biztosított ennek szabadsága. A bûntudathoz meg ugye elõször bûn kell, olyan cselekedet, amit az ember maga bûnnek ismer el magában. Az nagyjából tök mindegy, hogy mi van a vallások szabályaiban vagy a Btk-ban, az emberben magában dõl el, hogy mit tart bûnnek, és mit nem. Én pl. nem tartom bûnnek a mûvi abortuszt, de bûnnek tartom a kizsákmányolást, ezért aztán nincs bûntudatom amiatt, hogy közremûködtem pár abortuszban is, de huszonéve bûntudatom van, mert egyszer egy barátommal fele annyiért csináltattam meg egy munkát, mint amennyit én kaptam érte, tehát kizsákmányoltam. Na itt térhetünk rá a magukat magzatvédõknek nevezõk lelkiismereti terrorizmusára, amivel mást sem akarnak elérni, mint hogy az illetõ bûnnek tartsa az abortuszt, tehát bûntudata legyen utána. És mindezek után hivatkoznak valamiféle posztabortusz-szindrómára, amit leginkább õk maguk csinálnak. Tudod, ez nagyon egyszerûen bizonyítható, nem volt még oly messze az a kor, amikor nem volt mód a másik ember arcába némasikolyocskát meg magzatkanaplócskát tolni bugyuta versikék és felelõtlen jövendölések társaságában, és itt is olvashatsz millió olyan kérdést, amiben az van, hogy a kérdezõ nagymamája futólag megemlítette, hogy "ha csak nagyapád rám nézett, már teherbe estem, volt vagy 6-7 abortuszom" - és családja lett, majd annak is, és éli az életét. Pedig nem a mai technikával voltak azok az abortuszok... sõt még akkor se, amikor a mainál 5x több, 200 000 volt évente az országban. Evvan. És hát ja, lehet, hogy halottak napján a meg nem született gyermekeiért is gyújt egy gyertyát - és itt lezáródik a történet, az év további 364 nap 23 óra 55 percében éli az életét. A továbbiakban folyamatosan emlegeted az "ártatlan" embriót, és õszintén szólva ezzel nem tudok mit kezdeni, n.b. a vétõképes kor (általában a 14. életév) alatt mindenki ártatlan. Az abortusz meg nem egy büntetés, se a spontán (gondolj bele, az abortálódott embriók nagyobbik része) se a mûvi. Innen nézve az abortusz-téma leginkább a hatalom kérdéséról szól, arról, hogy kinek van joga dönteni - ennyi. A bûn-biznic semmi másra sem jó, mint a hatalom fenntartására, ez ugye rég leleplezõdött a búcsúcetli-árusításokban:) Az élet nem a bûnrõl meg a bûnhõdésról szól, nem egy Dosztojevszkíj-regény...
A magzat természetesen személy: A legtöbb materialista, ateista is elismeri, hogy az ember az egyetlen lény, ami több, mint puszta anyag. Tudod, nem csak sár, meg víz, hanem arc-hasonmás és lélek. Minden magzat is test, szellem és lélek. Ha elismered, ha nem. A bûn pedig attól még bûn, hogy ki tartja annak, s ki nem. Ami pedig biznisz, kérlek, na az az abortusz. Akkor is így gondolom, ha teljesen egyetértek veled a búcsúcédulák vonatkozásában. A kizsákmányolás is bûn, hogyne, márpedig az abortusz a nõt is kizsákmányolja, mert elveszi a gyerekét, és a gyermeket is, mert neki az életét lopja el.
Úristen! Szóval a gyermekvállalás azért bûn, mert költségekkel jár? Mert az ember áldoz a gyermek testi-lelki-mentális fejlõdésére és ezzel részesévé válik a világbiznisznek???? Mondd csak, te nem fogyasztasz? Ezen az alapon a te életed is bûn? Netán fényevõ vagy? Te tényleg újbeszélül beszélsz! Dehogy akarok én veled egyetérteni!! Oda akarsz kilyukadni, hogy az abortusz humánus erény, a gyermekvállalás meg üzleti bûn! És persze mégiscsak kötöd magad egyfajta tér-idõ koordinátarendszerhez, mert Közép-Európával példálózol? És a jelennel. Ez az a pont, ahol elköszönök. És csak ámulok, meg ámulok, hogy normális vagyok-e, vagy teljesen meghülyültem. Teljesen kiszabadult volna a palackból a tagadás õsi szelleme? A fehér fekete, a fekete pedig tényleg fehér volna? És ezt te ilyen nyíltan vállalod? Írj még egy kommentet! Legyen tiéd az utolsó szó! Én többet nem írok. Így is fojtogat az éter...
A kérdező hozzászólása: Komolyan mondom nem tudom mit csináljak.
Kérdezõ, több infó alapján talán többet tudnánk segíteni, ha gondolod, írj valamit arról, hogy mi a saját viszonyulásod a terhességedhez (az anyagi témákon kívül), milyen a viszonyod az anyukádhoz való költözéssel, mennyire látod megalapozottnak, hogy a férjed valami legalább alkalmi melót talál, ilyesmi... Mert most számomra úgy tûnik, hogy a helyzet abszolút kétesélyes, nem véletlen talán, hogy nem tudsz dönteni...
Szia! Mi történt veletek azóta?
Vérezgethetsz utána. Valameddig szexelni sem lehet. 1 éjszaka a kórházban, utána valamennyi táppénz. Ha szeret téged és figyel rád, ezt nehéz lesz megmagyaráznod neki.
Még mindig van aki elhiszi a néma sikolyt? Na ne.
A kérdező hozzászólása: Sajnoa a párom nem tud dolgozni. Az én fizetésem pedig nagyon kevés.
Kérdezõ, azt, hogy egyáltalán ne jöjjön rá, nemigen tudod megoldani, fõleg, ha együtt is éltek. Viszont a spontán (missed AB) meg a mûvi abortuszt lehetetlen megkülönböztetni egymástól, tehát azt elvben mondhatod, hogy begörcsöltél, elmentél az orvoshoz, aki megállaptotta, hogy terhes voltál, elvetéltél, és beküldött a kórházba befejezni a vetélést. De mondom, ez az elmélet, gyakorlatban azért egy párkapcsolatban az alapértelmezett az, hogy az emberek õszintén megbeszélik egymással a problémáikat, döntéseiket.
Párom egyszer azt mondta nekem, ha ilyen történne, és a tudta nélkül vetetném el, azonnal elhagyna. (bennem fel sem merülne ilyen, csak egy film kapcsán beszélgettünk) Igaza van! Jogában van tudni! Ha úgy érzed, rád erõltetné a gyereket, akkor is tudnia kell róla! Nem kényszeríthetne, hogy tartsd meg, ha meg így rámenne a kapcsolatotok, ez van! Inkább, mint hazugságban éljetek!
"Ha elveteted, sohasem lesz már a régi az életed." - na ya. Ez mondjuk arra az esetre még inkább igaz, ha megtartaná... Mert persze, minden magzatvédõ prédikátor elmondja, hogy "vállald inkább hogy adsz esélyt neki valakinél aki örökbefogadná, aki már évek óta vár szeretnivalókára..." meg "Ha nem tudjátok nevelni, inkább add örökbe, vagy tedd inkubátorba. Az az icipici baba olyan ártatlan, ne bántsd, ne tegyél kárt benne." - de arról mindegyikük mélyen hallgat, hogy akkor ez már nem kizárólag az anya döntése, valamint, hogy akkor aztán biztos, 100%, hogy rámenne a kapcsolata a párjával egy ilyen lépésre. A terhes nõ valójában a 12. (fiatalkorúaknál 18.) hétig van kizárólagos döntési helyzetben, utána ez a hajó már elment, végérvényesen, és visszaút pont úgy nincs, ahogy a megtörtént abortusz esetén sincs.
Kedves Utolsó! Az örökbeadás miatt tönkremegy a párkapcsolat, az eltitkolt magzatgyilkosság miatt meg nem? És igen, a nõ döntési helyzetben van, és ez világbotrány. Nem fogadom el, hogy az apának nincs beleszólása. Sõt, azt végképp nem, hogy a gyereknek is a feje fölött döntenek az állítólagos szülei. Méghozzá a haláláról. És igen, biztatom a kérdezõt, hogy járja alaposan körbe a dolgot, miként lehetne olyan megoldást találni, ami nem kerül emberéletbe, és mégis mindenkinek vállalható. Ez olyan nagy baj?
Nézd kedves utolsó, a dolgok természetébõl eredõen eltitkolt dolgoktól 2 esetben mehet tönkre valami, legnyilvánvalóbban, ha kiderül a titok, és esetleg akkor, ha ugyan nem derül ki, de nyomasztóan jelen van a mindennapokban. Ezekre van valamekkora esély. (annak a kiderülésére mondjuk, ha a Kérdezõ missed AB-t mond, miközben mûvi volt, jóformán semmi.) Na, ehhez képest meg az, ha valaki terhes és szül egy gyereket, az 100%-ig nyilvánvalóvá válik a párja számára, ha az egyik meg akarja tartani a másik meg nem, abból 100%, hogy kenyértörésre vezetõ konfliktus lesz. Vagy szerinted el lehet titkolni egy terhességet, szülést és örökbe adást a párunk elõl? Hogyan? Másfelõl szimplán keresztbe is tehet neki, ha a szülés elõtt elindítja az apaságit... Na most az, hogy te nem fogadod el sem a terhes nõ, sem az adott pár döntési jogát a terhesség felett ez egy dolog, de ettõl még van. Dönthetnek így is meg úgy is, együtt is, meg a nõ külön is. Ez a valóság.
Természetesen nem vagyok annyira ostoba, hogy azt gondoljam, a várandósság 9 hónapja eltitkolható, sõt éppen azt javasoltam a kérdezõnek, hogy beszélje meg a párjával, miként tudnának olyan megoldást találni, ami mindenkinek jó. Azt is tudom, széllel szemben nem lehet ..., de akkor sem tartom megoldásnak az abortuszt. Pláne nem úgy, hogy arra biztassam a kérdezõt, hazudja azt, hogy elvetélt. Ez annyira abszurd számomra, hogy nem is kommentálnám. Sem hazugságra, sem pedig gyermeke megölésére nem bátorítom. Itt egy ember életérõl van szó. Nem vitatható el az apától, hogy tudjon arról, hogy útban van a gyereke. Végképp nem abortálható a háta mögött. És a tudtával sem. Tudom, hogy mik a tények Magyarországon, de a kérdés nem dõlt el, a baba még él, és én legjobb szívvel azt kívánom neki, hogy ne haljon, hanem szülessen meg és szeressék, örüljenek neki. Elvégre azért jön.
A kérdező hozzászólása: Jövõhét szerdára kaptam abortuszra idõpontot. Nem tudom mit tegyek...
Kérdezõ, pedig helyetted nem fogjuk tudni eldönteni, hogy mi a ti helyzetetekben a leginkább vállalható megoldás, nem ismerünk sem téged, sem a párodat. Mondjuk a párod - ha tényleg ellenzi az abortuszt - már így is ki lesz akadva, mert hát az ember azt gondolja, hogy elõbb megbeszéljük itthon, és utána teszünk lépéseket, ez meg már olyan, hogy te tájékoztatod a saját döntésed eredményérõl. Persze kérdés, hogy az abortuszban is bizonytalan vagy, vagy az abortuszban biztosan eldöntött, és csak abban bizonytalan, hogy ezt hogyan kommunikáld?
A kérdező hozzászólása: De úgy nem lehet gyereket vállalni, hogy csak én dolgozom... Ha kiesek a munkából akkor mibõl élünk?
Kérdezõ (#35), miért, a párodnak mi erre a koncepciója?
A kérdező hozzászólása: Õ bizonyos okok miatt nem dolgozhat.
Azért figyelmedbe ajánlom a "néma sikolyt". Tudod mi is az az abortusz? A babát "összetörik" benned, majd darabonként kiveszik. Kegyetlen módszer, de annak tényleg nincs értelme, hogy megtartástok, ha nem tudjátok vállalni. De mindenképpen nézd meg az elõbb ajánlott kisfilmet, mindent elmond az abortuszról.
nem tehetsz úgy, mintha csak a te gyereked lenne... hogy gondolhatod, hogy nincs joga tudni róla? mondd el neki! (nem ez a legnehezebb feladatod..)
A kérdező hozzászólása: " Nyílván mástól van az a gyerek" Nincs mástól a gyerek csak éppen olyan borzalmas anyagi körülmények között élünk, hogy hülyeség lenne gyereket vállalni.
A kérdező hozzászólása: Úgyis azt mondaná, hogy tartsuk meg, majd lesz valahogy.
Es ha gondok lesznek meh atfurodas fertozes ami kesobb gondot okoz l? Hogy szamolsz el vele? 3hetig szex tilalom 10 nap verzel Fekudni nem kell sot nem is jo mert trombozist kaphatsz egy nap pihi masnap mar otthon mindent csinalhatsz mertekkel. De mond el neki a gyerek fele az ove jiga van tudni
A kérdező hozzászólása: De félek, hogy azt szeretné tartsuk meg.
Ahol a joisten ad baranykat ott ad hozza legelot is. Bizz az eletben. En egyedul valaltam lakas penz es allas nelkul. Minden megoldodott szepen azota van lakas jo allas nyarals ferj es meg 3gyerek Soha nem szabad dontest hozni a pillanatnyi helyzet es kenyelem es gond miatt. A jovot kell nezni bizni kell.
Akármilyen körülmények között éltek akkor is joga van tudni. Elvégre az õ gyereke is.
Szerintem beszéljétek meg, együtt könnyebb lesz átmenni ezen az egészen! És ha késõbb kiderül majd, nagy veszekedés lehet a vége! Van egy ismerõsöm aki eltitkolta otthon de amikor rosszul lett és négykézláb mászott ki a fürdõbe bevallotta, hogy abortusza volt!
Hazugságra nem alapulhat kapcsolat. Késõbb megbosszulja magát a dolog, mert úgyis ki fog derülni. Javaslom, beszéld meg vele a teendõket, azért mégiscsak õ az apa. Szentbeszédet nem fogok tartani ...
60 % os te gondolom hívõ vagy ne itt oszd az észt. vagy talán segítesz felnevelni a gyereküket? eriggy a vallás kategóriába!!
Minden nõ a foganás pillanatában anyává válik. A világon a legnagyobb érték létrehozásában az elsõ számú szerep az övé. Magzatában egyetlen, megismételhetetlen, reá hasonlító gyermekének élete bontakozik ki. A nõ testi-lelki valója anyai mivoltának kiérlelése felé tart. Amikor az abortusz mellett dönt, mindezt pótolhatatlanul lerombolja. A moralitás szubjektív normája a lelkiismeret. A lelkiismeretünk velünk születik és velünk együtt fejlõdik. A lelkiismeret alapvetõen jó és helyes, bár a személyiségünk torzulásaival együtt - de nem szükségszerûen! - komoly károsodásokat szenvedhet. Sajnos, az ilyen lelkiismeret gyakran már nem mond igazat; pl. a részigazságokat teljes igazságnak tünteti fel. Erkölcsileg nem igazolható az a tett, amely direkt a rosszra irényul, még akkor sem, ha jó következményei is lesznek. De van-e az abortusznak egyáltalán jó következménye? Az elsõ következmény: a tönkretett, megsebzett anyai állapot sem-iképpen sem nevezhetõ jónak. Az abortusz után beszélhetünk-e erkölcsi gyõzelemrõl? Aligha, hiszen bármi is "kényszerített" valakit erre a tettre, az abortusz utáni állapotot csak megfosztottságként, megalázottságként és erkölcsi vereségként lehet megélni; még akkor is, ha erre csak jóval késõbb döbben rá az illetõ. Sokan jó következménynek tartják a terhesség elõtti állapot visszaszerzését. Csakhogy az az állapot sem erkölcsi, sem fizikai értelemben soha többé nem szerezhetõ vissza.
Hadd döntse már el õ, hogy mit akar.
Hát azért én elmondanám az apukának mindenképp .. Le kell ülni megbeszélni azért ez nem igy megy.. sumákolni nem szabad egy kapcsolatban...
60% vagyok szuleszno az elet vedelmere eskudtem fel nem a rombolasara Tudod itt nem kert senki segitseget Es igen segitenenek sokan felnevelni babaruha kisagy babakocsi amivel csak tudunk mert minden elet ertekes. Es igen hivo vagyok maskent nem tudnam a hivatasom folytatni. Itt mindenki buzdit dobd ki valj el old meg Szep kis emberek mindhatom Senki nem ajanltta fel segoithet e stb
Kedves Kérdezõ! Nem tudom, párodnak lehet-e munkája, de ha egy kisbaba megszületik, akkor az elsõ 6 hónapban az anyuka gyakorlatilag a teljes fizetését kapja, ha csak nem több százezer forintot keres. Ha minden kötél szakad, akkor ezután a szülési szabadság lejártával visszamész dolgozni, párod pedig babázik. Családi pótlékot kapnátok, ha papíron egyedül neveled a picit, akkor emelt családit, ami szintén nem sok, de több, mint a semmi. Babakocsit tudok adni neked, ha elfogadod. Ha kicsit nagyobbacska lesz, mehet bölcsibe, párod meg dolgozni. Ne félj! Minden megoldható.
Kérdezõ, hogy ennyi az annyi, azt itt ki tudod pl. számolni: http://www.profession.hu/kalkulatorok/gyes Persze kérdés, hogy a teljes bérre be voltál-e jelentve...
Jaj, most látom csak, hogy párod nem dolgozhat. A baba 2 éves koráig egyébként GYED-re vagy jogosult, ami a fizetés 80%-a kb. Mellette kicsit maszekolsz, és pénzednél lehetsz. A kicsi felügyelete addig megoldható párod által, 2 évesen meg már simán mehet bölcsibe. Ha így áll a dolog, akkor örökre le kellene mondanod a gyermekvállalásról, mert te tartod el magatokat? Õsztõl tovább csökken a rezsi, az is valami. Szerintem ne gondolkodj: ez a baba most akart jönni. Biztos nem véletlenül. Engedd meg magatoknak, hogy jöhessen.
Na ya, #58, sokan valami okból úgy adják elõ ezeket a "kórházban benn KELL maradni", "a zárójelentésre rá KELL írni" mint ha ezek valamiféle köbe vésett dolgok lennének, és nem az lenne a valóság, hogy a kórházban addig marad az ember amíg akar, és a zárójelentését annak mutogatja, akinek akarja. Meg mint ha az lenne az alapértelmezett, hogy ha az ember párja kijön a kórházból egy kismûtétbõl, akkor otthon lejelentkezik, átadja a zárójelentést, amit az ember átböngész a Brencsán féle orvosi szótárral, hogy mi is pontosan az "abortusz arteficiális" pl. ... most nem azért, de tizenhat (holnaptól már valszeg 17-et írok) vagyunk együtt a zasszonnyal, EÜ-s múltam van, de eszembe sem jutott, hogy elkérjem a minap a laborleletét, mondta, hogy volt, megkérdeztem, van-e rajta valami érdekes, és ennyi - a párkapcsolat nem totális intézmény, ahol létezik az a szó, hogy "KELL" - kivéve, ha valami a másikra is kötelezettséget ró, azt nyilván mindenkinek magának kell vállalnia.
Adjátok örökbe! Még mindig jobb, mintha abortuszt választanál, nagyon sokaknak nem adatik meg, hogy gyermeke lehessen, nagyon hosszú a várólista az örökbefogadható gyermekekért. A gyermek egy ajándék, az életét csak Isten veheti el. Sajnálom, hogy nem vagytok olyan anyagi helyzetben, de a lelkednek tuti, hogy könnyebb lenne, ha nem ezt a megoldást választanád. A párodnak pedig szerintem mindenképp mondd el! Remélem jól döntötök, közösen!
A Kérdezõék már lehet, hogy rég beszéltek a dologról... de ha még nem, akkor valójában a következõ esélyek látszanak: 1, Ha a Kérdezõ eltitkolja, és úgy csináltat AB-t, akkor vagy kiderül, vagy nem. Ha nem, akkor valszeg megy a kapcsolat tovább mint eddig, ha kiderül, akkor meg vagy szakítanak, vagy mégse. 2, Ha a Kérdezõ elmondja, akkor: a, a kérdezõ akarata érvényesül, és vagy együtt maradnak, vagy nem b, a párja akarata érvényesül, és vagy mûködik, vagy nem c, jutnak közösen valamire, valamelyikük meg tudja gyõzni a másikat. Mint látható, sem 100%-os, sem 0%-os esély nincs, mindegyik esetben benne van, hogy mûködni fog tovább a kapcsolat, meg az is, hogy nem. Szóval ennyi tény ismeretébõl, amit itt ismerünk, lehetetlen kb megmondani, hogy melyik esetben nagyobb az esély a hosszú távon együtt maradásra. Azzal is hazardíroz a Kérdezõ ha elmondja és megbeszélik, meg azzal is, ha nem.
A kérdező hozzászólása: Tegnap este elmondtam a páromnak mindent, azzal csarol ha elvetetem elhagy. Mindent elrontottam....
Az abortusz mégis csak arról szól, hogy az ember kiolt egy ártatlan emberi életet. Méghozzá a saját gyermekéét. Lehet ezt gyilkosságnak (nevén) nevezni és lehet eufemizálni, de a lényeg, hogy - és ebben szerintem mindannyian egyetértünk - :nem erény. Annak tudatában leélni egy emberi életet, hogy ezt valaki megtette: szerintem borzalmas lehet. Ráadásul a magzat életérõl az apa tudta nélkül dönteni, magyarázhatatlan. Ezek közül a lépések közül egyetlenegy is elegendõ, hogy a kapcsolat megrendüljön és zátonyra fusson. Lehet, hogy ennek az esélye nem 100%, de hogy ehhez az értékhez sokkal közelebb van, mint a 0%-hoz az biztos. Bár szerintem a kérdés alapvetõen morális, etikai kérdés és semmi köze a valószínûségszámításhoz.
En orulnek ennek a valasznak ez azt jelenti szeret tisztel es gyereket akar veled .nagy kincs az ilyen ferfi gratulalok nektek Meglatod minden rendbe jon.
Kedves Kérdezõ! Egy pillanatban küldtem el a kommentemet veled. Szerintem bátran és helyesen cselekedtél. Nagyon tisztellek ezért. Meggyõzõdésem, hogy semmit sem rontottál el. Ha a párod szeretné ezt a babát és ez a történtek fényében egyértelmû, akkor biztos nem bocsátotta volna meg, ha a háta mögött veteted el a babát. Az egyik elõttem szóló írta, aki túl van már egy abortuszon, hogy bár nem ömlik az emberbõl a vér, de egyértelmû jelei vannak a beavatkozásnak. Ha a párod abban a hiszemben lett volna, hogy elvetéltél, biztos vagyok benne, hogy tépett volna be hozzád a kórházba és zokogva kérdezte volna az orvost, hogy vigyázzon rád a vetélés után. Meggyõzõdésem, hogy igen hamar kiderült volna az igazság, és akkor biztos nem tartott volna ki melletted. Így viszont esélyetek van arra, hogy újra gondoljátok az életeteket - remélhetõen egy új, babás felállásban. Nem hazudtál, és ez sosem lehet a veszte senkinek. A pillanatnyi rémület ilyenkor csak a jelenre fókuszálja az ember figyelmét, pedig a jövõ sok boldogságot hozhatna nektek. Ha ennyire szeretné a babát a párod, akkor ha megszületik, õ végtelenül büszke lesz majd rád és ezer új szállal szövi át - megerõsítve ezzel - a kapcsolatotokat.
A kérdező hozzászólása: De mbõl fogjuk eltartani....
De szeretném most letörölni a könnyeidet! Hogy fogjátok eltartani? Sok munkával, rengeteg lemondással, kreatív, ügyes ötletekkel és nagyon boldogan. Ha papíron egyedülálló vagy, 50% bölcsõdei , óvodai ebéddel, ingyen tankönyvvel. Olyan kevéssel beérik ezek a kicsi babák! Nekem is van 3: mind használt ruhákat hordanak, de ez nem is látszik ! Pedagógus vagyok, férjem rokkant nyugdíjas+ fél állás, és lakáshitelünk is van. Ügyeskedni kell, de munkával sok kiadás megspórolható (pl. otthoni fõzés). Babakocsi-felajánlásomat tartom. Ha bármi kell még az induláshoz, és van nekem, azt is odaadom. Bölcsis baba mellett dolgozhatsz majd, hidd el, nem lesz baj. Nekem is bölcsis lesz 1 év múlva és megyek vissza dolgozni. 3 gyerek mellett. De életem értelmei, az biztos. Édesanya leszel, és ez csodálatos. Engedd meg magadnak, hogy elkezdj nagyon örülni a babádnak!!! :)
Kérdezõ (#63), az etikailag helyesebb döntést hoztad meg mindenképp azzal, hogy beszéltél vele, és a konfliktusban meg a kérdésed alapján nincs semmi váratlan. Szerintem egyszerûen ne engedd ki a kezedbõl a kezdeményezést most már, és közöld vele, hogy jó, OK, ha mindenáron azt szeretné, hogy kihordd ezt a terhességed, akkor találja ki kedd estig, hogy mibõl és hogyan fogtok megélni a következõ években, és hogy õ hogyan fog hozzájárulni a gyereknevelés költségeihez. Mert nagyon szívesen megtartod, ha annak van reális alapja, de a "majd csak lesz valahogy"-ra nem vagy hajlandó hazardírozni.
A kérdező hozzászólása: Azt mondta megpróbál keresni olyan munkahelyet ahová felvennék. És anyámékhoz költöznénk egy idõre.
Zsarol, hogy elhagy...? Zsarold vissza: ha nem tudja férfi létére biztosítani a megélhetéshez, felneveléshez szükséges feltételeket akkor örökbeadod, vagy intézetbe, vagy oda ahol jobb körülmények között nõhet föl. Egyébként meg "a szerelem elszáll a nyomor meg marad..." régi mondás de nagy igazság.
Szia! Nagyon jól tetted, hogy elmondtad a párodnak, hogy gyereket vársz. Eszem megáll, hogy miket írnak itt egyesek... hazudd azt, hogy vetélés volt? Már ne haragudjatok, milyen kapcsolat az olyan, ahol a felek nem õszinték egymással, és ráadásul egy ilyen nagy horderejû dologban csapja be egyik fél a másikat? Szóval nagyon, nagyon jól tetted, hogy nem csaptad be a párodat, egyszerûen elmondani nem tudom, mekkora szemétség lett volna, ha a tudta nélkül, a háta mögött elveteted a gyereket, hiszen az a gyerek az övé is!!!! Így most ettõl megmenekültél :-) Megértem, hogy aggódsz, mibõl tartanátok el a gyereket. Van megoldás, mint ahogy többen is írták, lehet az önkormányzatoktól támogatást igényelni stb. Ha még mindig úgy áll a helyzet, hogy a párod akarja a gyereket, te meg nem, akkor szüld meg a és hagyd a párodra, nevelje õ. Biztos jó apja lesz, ha már most ennyire szereti. (Ez esetben persze a kapcsolatnak vége lesz.)
És bent maradni sem kötelezõ. Amikor bent voltam terhesen volt egy csaj aki abortuszra jött, megmûtötték, de nem sikerült jól ezért másnap mûtötték megint de õ éjjel saját felelõségre hazament tûvel a kezében és másnap reggel visszajött...náluk a szülõk nem tudtak a dologról.
(Csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy manapság már nem "összetörik" a babát abortusz közben, hanem kiszívják vákuummal. A tüneteket nem tudom, nekem még nem volt, csak egy rádiómûsorban hallottam róla.) Hát, az az igazság, hogy én sem vagyok egy nagy abortuszbarát, de azt én is megértettem, hogy tényleg nem vagytok valami rózsás helyzetben. Úgyhogy "prédikálni" nem is fogok; így, ismeretlenül talán jogom sincs hozzá... De a párod elõl tényleg ne titkold el a dolgot. Ez olyan, mintha nem bíznál benne, és akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen kapcsolat az ilyen... Szerintem próbáljátok meg megbeszélni, valahogy biztosan meg tudtok majd egyezni...
Dönts úgy ahogy a lelkiismereted diktálja. De én nem vetetném el csak mert kissé szûkösebben kell élni. Tévedés hogy a babának luxus kell. Nem neki az anyja kell. Gondolom az éhhalál szélén nem vagytok. Egy év után pedig vissza mehetsz négy órában. Addig is kapod a gyedet és a családit. Szerintem meglennétek.
Azért nem biztos, hogy GYED+családi pótlékból, illetve 4 órás állásból el lehet tartani 2 felnõttet meg egy csecsemõt, tényleg meg kell nézni Kérdezõnek, hogy mennyi a hivatalosan bejelentett jövedelme, és meg kell számolni, mûködhet-e.
Egy 4 órás fizetésbõl hárman??? Kizárt. A rezsi 3 embernek mindenhol minimum 50ezer forint. Fõleg télen... 4 óráért kb ennyit is kapsz. Elment a fizu. Szevasz. Nem ettél, nincs a gyereknek pelenka, nincs tápszer, nincs ruha, nincs cipõ. De dupla ennyi pénzbõl sem jönnétek ki, ha normális ebédet akarsz az asztalra rakni.
Ahogy abortuszra nem, úgy a "Hagyd ott a párod és követelj gyerektartást!"-ra sem buzdítom a kérdezõt. De szerintem a legtöbb magzatvédõ sem( bár nekem úgy tûnik, ez mára szitokszóvá vált). Nem csak a magzat életét védem, hanem az emberét általában és én ebben a vonatkozásban sem teszek különbséget ember és ember között.Az életkoruk alapján sem, a testi fejlettségük pillanatnyi stációja alapján sem, és semmilyen más alapon sem. Az életet minden tekintetben óvni próbálom, és ez a szándékom kiterjed a testi egészségen túl a mentális és lelki egészségre is. Így tehát természetesen nem támogatom a "hagyd el a párod"-féle családrombolást sem, nem hogy ezt ajánlanám opcionálisan bárki figyelmébe. Mindössze annyit mondtam, és ezt tartom, hogy a GYED+ családi pótlék+ esetleg valami mellékmunka alapot biztosíthat a gyermekvállaláshoz, még ha nem is luxus szinten természetesen. A "4 órás állásból hárman" tehát durva és igaztalan sarkítás. Ha pusztán anyagi szempontokat veszünk figyelembe (és nekem nagyon úgy tûnik, hogy a kérdezõ ezek alapján kíván dönteni), akkor 2 teljes évig babázhatna otthon a párjával úgy, hogy a fizetésének az elsõ 6 hónapban 0%-át, a 7-24 hónap között pedig kb. 20%-át veszítené el, de ezen felül családi pótlékot és családi adókedvezményt is kapna. Vagyis azért a 20%-ért nem is érdemes munkába menni. Emberi életet elvenni pedig végképp nem. Annyira pedig talán nem lehet tragikus a helyzet, ha kérdezõ azt írta, párja megtartaná a babát. Õszintén drukkolok nekik. A babának meg fõleg.
Nézd #45, leredukálva a kérdést, ha a Kérdezõnek fullra bejelentett az állása, akkor a következõ 1-2 év arról szólna, hogy kb ugyanannyiból kellene élniük hármuknak, mint amibõl most élnek ketten. Kérdés, hogy ez mûködhet-e, én nem nyomok se pro se kontra, részint mert nem is tartanám etikusnak, részint, mert nem is tudjuk, hogy mennyi az az annyi. És azt sem tudjuk, hogy ez meddig lenne így, függetlenül a GYED-tõl, mert azt sem tudjuk, hogy a Kérdezõ párja miért és meddig nem tud munkát vállalni.
Ebben neked igazad van, de csak az a bibi, hogy ez minden átlagos magyar családban ugyanígy van. Nekem pl. 3 gyerekem van: amikor az elsõ született, akkor 3-an éltünk annyiból, mint elõtte ketten, amikor a második, akkor 4-en éltünk annyiból, mint amennyibõl elõtte 3-an, és most, hogy már a 3. is itt van, most 5-en élünk annyiból, mint elõtte 4-en. Egyik gyerek sem hozza a pénzt, hanem viszi. Ez színigaz. De a legtöbb anya emiatt nem rohan abortálni. Csak arra bátorítanám kérdezõt, járja körbe a lehetõségeket, és ne azt nézze, miért nem vállalná a kisbabáját, hanem azt próbálja a párjával megbeszélni, milyen lehetõségeik vannak. Ebben segítettem neki információval. Nekem nagyon úgy tûnik, anyagilag (sem) járnának rosszabbul, érzelmileg meg össze se lehetne hasonlítani. És lássuk be, egy baba az elején szinte csak pelenkába kerül. Minden egyebet be lehet szerezni innen-onnan. Én pl. babakocsit ajánlottam...
De, mindenképpen rosszabbul járnak, hisz kb annyi lesz hármukra, ami most kettejükre. De ez egy dolog, mivel nem tudjuk, hogy mennyi az annyi, ezért azt se tudjuk, hogy ez a "rosszabbul" a viselhetõ kategóriába van-e, avagy nem. Annak reális kockázatával meg nem szabad gyereket vállalni, hogy rámegy valamelyikük vagy a kapcsolat. Egyébként itt nem tudjuk az okot, de én tökéletesen el tudok képzelni olyan szitut, amikor a kérdezõ helyében én is az eltitkolt AB mellett döntenék, tegyünk fel egy olyan szitut, amikor valakinek a párja egy saját jogú nyugdíjminimumon élõ rokkant, aki azért akar gyereket, mert erõs benne a bizonyítási kényszer, hogy "de erre õ is képes", de valójában nincs mögötte tény, koncepció, csak puszta érzelmileg motivált bizonyítási kényszer. Na, ilyenkor a legkisebb rossz talán az eltitkolt abortusz, minden más a nagyon komoly csalódások és válságok nagyobb kockázatát hordozza magában.
Mindenképp beszéld meg a pároddal a dolgot.A titkolózásnak sosincs jó vége, elõbb utóbb kiderül, a kapcsolatotok is rámehet hanélküle döntesz.Az õ gyereke is, sohasem bocsátaná meg neked ha nem beszéled meg vele, és nélküle döntesz.
"Ne haragudj, de muszáj megkérdeznem: mennyibe kerül egy emberi élet? Tíz-, húsz-, esetleg harmincezer forintba?" - tök mindegy mennyi, ha pont annyi hiányzik és adott esetben nem 1-2 hónapig - az tényleg megoldható többnyire - hanem folyamatosan... Nyilván a Kérdezõ nem járta volna végig a nõgyógyász, tanácsadás kétszer, idõpont-egyeztetés kört ráadásul egyedül, ha itt egy egyszerû, szimplán megoldható problémáról lenne szó, azt gondolom. És pláne, nem azon tépelõdne, hogy hogyan tudja eltitkolni a dolgot a párja elõl. Azért az ilyesminek mindig komoly, súlyos oka szokott lenni.
Senki nem lát a jövõbe. Ma Magyarországon örül az ember, ha néhány hónapot átfog a tekintete. Az anyagi helyzet meg sohasem konstans állapot. Hol fent, hol lent. Azt pedig tapasztalatból mondom, hogy a gyermek felelõssé teszi a szülõket: igenis ösztönzi õket, hogy mindenképp elõteremtsék azt, amire szükség van.
Azt mondod, volt egy spontán vetélésed. Kórházba kerültél. Innen sima ügy. De az ab.lelkileg életed végéig meg fog viselni, mint anya. A világon mindenhol a férfi dolga az élelem-védelem-fészek biztosítása. Ez a mesterségesen alacsony szinten tartott jövedelmek országaiban felülíródik. Sajnos csak stabil anyagiakra szabad komolyabb jövõt felelõsséggel építeni.
Nem mondhatja, mert nem igaz, mert a párja gyereke is, és mert a kórházi zárójelentésen ott lesz a tényleges beavatkozás. Képzeld, ha a férj aggodalmában beszélni szeretne a kezelõorvossal, és ott minden kiderül. Szeretetkapcsolat nem épülhet hazugságra. Minden kiderülhet akár 10-20 év múlva is. És akkor rádöbbenni, hogy az egész életük hazugság volt?... És miért is kell megölni a kisbabát? Inkább segítsünk az anyukának, ki amiben tud.
A válaszokból kiderült számomra is, hogy ezt eltitkolni nagyon nehéz, bár mi fiúk, férfiak sok mindent "beveszünk" ha nõi dolgokra hivatkoznak... de az árulkodó jelek, a hosszas rosszullétek stb...de ilyen helyzetben családi segítségre nem számíthatsz? Szülõk, nagyszülõk, esetleg a párod családja, ha már õ nem dolgozhat...? Miért csak a Te terhed ez a döntés? Senkid nincs akivel meg tudnád beszélni a dolgot még szerda elõtt?
Látod, látod, mindent meg lehet oldani. Hidd el, a gyerek a kapcsolatban nagy kovász, életre szóló közös célt ad az embernek. Párod is aktivizálódik, édesanyádék is boldogan unokázhatnak, te pedig tiszta lelkiismerettel, édesanyaként élheted tovább az életedet. Kívánom, hogy minden optimálisan alakuljon, úgy, ahogy ti azt leginkább szeretnétek.

Lelkitanácsra lenne szükségem.3, 5 éve abortuszom volt. Első baba. Nem esek teherbe azóta. Akinek volt az első babával, szerintetek lehetek még anya? Sok a rémtörténet az abortuszon átesek nőkről. Várom a válaszokat. Köszönöm.

Kérem csak az írjon aki már átesett ilyenen és nem volt más választása. Vagyis tudja miről beszélek, amikor nincs más választás.

Legjobb válasz: Nekem is van több ismerõsöm, aki abortusz után újra teherbe esett, egyikük azt a babát is elvetette, a másikuk megtartotta és gyönyörû, egészséges kislány.

Nekem is van több ismerõsöm, aki abortusz után újra teherbe esett, egyikük azt a babát is elvetette, a másikuk megtartotta és gyönyörû, egészséges kislány.
17:41-es ne haragudj, hogy ezt mondom de Te úgy dobálóztál a gyerekeid életével mintha valami bolti áruk lettek volna...Kell, nem kell, kell nem kell ... 2 abortusz után végre teherbe estél és azt a babát is elvetetted csak, hogy a férjeddel helyre tudd hozni a dolgokat. Hát pontozzatok le nyugodtan én nem vagyok abortusz párti, de nem is vetem meg azt akinek TÉNYLEG nincs más választása mint elvetetni a babát, ilyen olyan amolyan okokból...De én azokat elkötném akik úgy gondolják, hogy egy babával csak így kedve szerint játszhat az ember, hogy na ez kell, na ez meg nem kell mehet a levesbe...Szép!
Egy barátnõmnek abortusza volt 20 évesen, majd megismerkedett a mostani férjével, nekik 2 év után jött össze a baba. A második rögtön, a harmadik 1 év után. Anyukámnak 2 abortusza volt fiatalon, 68 és 69-ben. Képzelheted, milyenek voltak akkor ezek a mûtétek. Aztán apámmal 3 gyereket is vállaltak.
Nekem ugyan nem volt eddig se abortuszom, de terhességem, de azért elmondanék egy történetet. A szomszéd utcában lakott egy lány. 16-17 éves korától kezdve folyamatosan abortusza volt, kb. 4-5 volt neki. Mégis teherbe esett, hatodszorra is. Ne add fel, bármi megeshet.
20 évesen volt ab.om ráadásul már elég nagy volt a baba (10 hetes) mert addig hitegetett az akkori pasim. Utána 5 évre rá a férjemtõl elsõ próbálkozásra sikerült a babánk majd még 2 kicsink született (mindegyik rögtön elsõ alkalommal ahogy nem védekeztünk). Van rossz példám is de azt nem írom ott nagyon sok abortuszról van szó és gyulladásokat is elhanyagolta az illetõ.
Nézd! A lelkedet nem fogom ápolni, de nekem soha nem volt abortuszom, mégis nagyon nehezen jött össze a gyerkõc. Igaz, hogy vetélésem volt, azt mûszeresen fejezték be. 11 hetesen ment el, és nekem még amiatt is lelkiismeretfurdallásom van. Megáll az eszem, hogy egyesek kényszerbõl akár 100x is elmennek abortuszra..... :-(
Ne felj, nekem is volt 15 eve de mär akkor väkuummal vegeztek az abortuszt, tehät azzal nem lehet lyukasra kanalazni...bocs, tudom, hogy morbid de bizony regen a regi modszer miatt sokat lehetett ilyet hallani hisz valami kanälszerüvel csinältäk.Bär en azota gyogyszert szedtem fogamzäsgätläskent, most kezdtünk el probälkozni es egyältalän nem izgulok, hogy nem fog összejönni.Nyugodj meg, minden rendben lesz, sok szerencset!:-)
Nekem volt egy abortuszom 18 évesen, majd még egy fél év múlva. Aztán késõbb, 2évig próbálkoztunk a babával (ugyanaz maradt a párom végig), de nem jött össze. Aztán kezdett megromlani a házasságunk, én teherbe estem egy másik férfitól sajnos, ez a 2. abortusz után 5 évvel történt. De pont közben már megbeszéltük a férjemmel a dolgokat, ismét összejöttünk, a babát elvetettem. Rá fél évre ismét teherbe estem a férjemtõl, természetesen megtartottuk a babát, már 3 éves, és most van félúton a kistesója, aki elsõ próbálkozásra sikerült. Én is azt hittem amikor már 2 éve próbálkoztunk, hogy nem lehet gyerekem, beletörõdtem, hogy meddõ lettem az abortuszok után. Aztán mégis sikerült, mindenféle beavatkozás nélkül, mint pl doki, vagy gyógyszerek, hõmérõzés, bármi. Ne add fel a reményt, menj dokihoz kivizsgálásra, és a férjedet is meg kell vizsgálni. A remény hal meg utoljára!
A kérdező hozzászólása: A férfirõl inkább nem beszélnék... nem próbáltam még ovilációs tesztet... Teákat már próbáltam de még nem használt egyik sem :( Próbálok mindig megbocsátani magamnak de nem megy. Azért akár, hogy nézzük kapttam hipp-hopp egy gyereket akit én eldobtam/megöltem még ha muszáj volt is ezt tegyem ezt nem tudja megbocsátani magának az ember.Szerencsés voltam mert nekem nem keleltt keservesen megszenvednem, hogy gyerekem lehessen, most viszont nagyon. Minden egyes nap. 3, 5 éve minden nap rágom magam. Próbáltam már lefoglalni magam. dolgozom is... de amint vége a munkának mindig eszembe jut. egyébként 1, 5 éve próbálkozunk. Kérdezem mindig magamtól, hogy most miért nem jön?? akkor meg rögtön jött. most hogy vágyom rá nagyon nem akar jönni :(
8-as válaszoló vagyok. A lelki része nagyon sokat nyom a latban! Jobb oldalon elzáródott, baloldalon 95% -ban elzáródott, anatómiailag szûk petevezetõim vannak. Ez október elején derült ki, januárban mûtöttek volna hogy megnézzék lehet-e valamit tenni az érdekemben. Aztán 6 év meddõség után, decemberben, mûtét elõtt 3 héttel spontán teherbe estem! Testileg szinte semmi esélyem nem volt, de lelkileg ezek szerinte nem görcsöltem, mert tudtam hogy majd a mûtét után minden kiderül. Ennyit számít a lelki része. Érdemes lenne egy pszichológus segítségét is kérned, jártam én is korábban, az is segített.
A kérdező hozzászólása: Amikor megláttam a tesztet, hogy pozítív, vegyes érzelmek játszódtak le bennem. Egyik szemem nevetet másik sírt, mert tudtam, hogy mi lesz a sorsa szegénynek :( Remélem, hogy egyszer megtudom bocsátani magamnak. és lesz még babócám.
A kérdező hozzászólása: Szerintem is lelkileg nem vagyok rendben és agyilag sem, mert mindig azon rágom magam, hogy mivan ha megsértett valamit az orvos... vajon tényleg az orvos csinálta? nem egy tanuló... (mert ugye altatásban végezték) ilyeneken rágom magam 3, 5 éve minden egyes nap. Sajnos ezt kell írjam, hogy akkor ez volt a "legjobb" döntés de mégsem tudom feldolgozni, hogy történhetet ez meg? és miért velem? Biztos ezt érdemeltem.. 6, 5 hetesen volt az abortuszom.
Nem lehet, hogy lelkileg nem vagy rendbe, és azért nem jön össze a baba? Tudod, a lelked nem lehet átvágni A tested lehet kész...
hát szerintem pl egy 8-9 hetes magzat már nem csak egy sejtcsomó.... 9 hetesen már megteszi az elsõ mozdulatait is. Szóval nem csak egy sejtcsomó!!!!!
Vá! Senyveomo= sejtcsomó. Elengedés = elengeded . Közteso = kistesó . Földhöz vágom ezt a sz..t!
Senyveomo =senyveomó, elengedés = elengedés, köztesó = köztesó. Bocsi, önállósítja magát az androidos telóm.
Az még nem kisbaba, csak egy senyveomó, amibõl baba lehetne. Nekem is volt 18 évesen abom. A féreg leitatott és kihas ználta az eszméletlenségemet. Csak féregnek tudom hívni. Aztán évekig még manipulált, sakkban tartott, olyan profin, hogy eskü võ is lett. 9 évre rá megfogant a lányom. Orvosi segítséggel pco miatt. Miatta már el tudtam válni, nem érdekelt a zsarolás, mert féltettem a gyereket a pszichopata apjától. Ennek 5 éve, és azóta megtaláltam a boldogságot, most dolgozunk a köztesón az új kapcsolatomban. Szóval, igen, teherbe eshetsz simán, ha az elõzõt elengedés, és lelkifurdalás nélkül "megengeded magadnak" a boldogságot, amit egy baba adhat. Sok sikert, vár a happy end !
off! Bocs, de szerintem az elsõ abortusznál is egy kisbaba hal meg utolsó válaszoló :(
Kérdezõ már válaszoltam korábban, de erre muszáj reagálnom. Én nem értem meg ezt, ennyi abortuszt! Egy még oké, azt mondom becsúszott, nem volt más választás, nagyon muszáj volt, megértem. De egynél többet már nem tudok elfogadni, pedig nem vagyok megrögzött abortusz-ellenes. 2-nél több meg végképp szörnyû, még olvasni is, az egy kisbaba!
A kérdező hozzászólása: Mindenkinek köszönöm a válaszokat. Remélem összejön, mert belevagyok betegedve, hogy mi van ha... pedig akkor az volt a legjobb döntés. Sajnos ezt kell írni, hogy legjobb. :(
Kedves kérdezõ! Függetlenül az abortusztól menj el nõgyógyászhoz. Nekem nem volt abortuszom, mégis kellett 1 év hogy összejöjjön, és az orvos erre azt mondta, hogy átlagos, és minden rendben. Anyukámnak volt illegális abortusza a 70-es években, majdnem elvérzett benne. És így nagyon nehezen fogant meg mert nem volt peteérése. De 4 év alatt csak összejöttem :) Menj el orvoshoz, az abortuszon kívül más is okozhat problémát, a párod is menjen el, mert lehet, hogy nem is nálad akad meg a dolog. Amúgy meg van amikor az ok éppen a pszichés hozzáállás, többek akkor fogannak meg amikor már belenyugodtak, hogy nem lesz baba, és intézik az örökbefogadást...

Abortuszom volt, de megjött volna a tejem?

Kedden lessz egy hete hogy abortuszom volt,és ma is és tegnap is ilyen átlátszó folyadék jön a mellemb?l.

Legjobb válasz: Mennyi idõsen volt abortuszod? Úgy értem a magzat mennyi idõs volt?

Mennyi idõsen volt abortuszod? Úgy értem a magzat mennyi idõs volt?
Nekem a 11. héttõl volt elõtejem (NEM VAGYOK SELEJT), és sajnos a 12. héten el kellett vetetni a babát, mert beteg volt. Úgyhogy lehet. A fiammal 17. héttõl volt elõtejem, õ most 5, 5 hónapos.
Hány hetes terhes voltál? Mert elõtej az elõfordulhat. Nekem a kb a 18. héttõl már néha van 1-2 csepp átlátszó elõtej. PEDIG NEM VAGYOK SELEJT!!! Szóval az elõzõ 2 válaszolónak nem feltétlenül kell hinned.
ez nem lehet anyatej, max 20 hetes lehettél és az ilyen korán nem termelõdik......nincs valami furcsa a melleddel?
13:40-es, abból indultam ki, h a 12.hétig lehet elvetetni átlagban, utána csak különleges esetben, ekkor még nincs elõtej....de inkább kérdezd meg az orvos kérdezõ, mert õ tudja
a tejet a szüléskor termelõdõ oxitocin indítja be. Ha meg nem, akkor selejt vagy:D
A kérdező hozzászólása: 12 hetes voltam.szerintem is elõ tej volt ahogy az utolsó írta hogy neki is ez volt!na pápá jah és anyuci a selejt nem én pff......

Mi a külömbség a missed abortusz, és a rendes művi abortusz között? Nekem volt egy abortuszom, de sokan oda irják hogy nekik missed volt. És melyik a legrosszabb?

Már mint ujabb teherbeesés esetén.És az baj ha popó szex volt a m?tét után egy héttel? Nem élünk szexuális életet még 6hétig,de a popó szex az ártalmas lehet?Remélem nem túl hülye kérdést tettem fel:S köszi el?re is ha válaszoltok

Legjobb válasz: Nézd!Egyrészt a szándékosság a különbség.Míg nekünk spontán ment el a gyerek addig Te vagy Ti szándékosan vetetted/vetetitek el.Elég sok esetben mûszeres befejezés van a spontán után is.Tulajdonképpen a kockázati tényezõ sem mellékes.Mindkét esetben fen áll a lehetõség esetleges mûhibára de a köv terhességnél a spontán vetélõk egészen biztosan veszélyeztetve lesznek míg a másik felek nem feltétlenül.Ami pedig a nemi életet érinti nem csak a fertõzés miatt nem lehet élni.Hanem mert nyilt seb van a méheden és mint tudjuk orgazmus közben méh összehúzodások vannak ami miatt újra felnyilhat a seb!Véleményem szerint ez a különbség.

Nézd!Egyrészt a szándékosság a különbség.Míg nekünk spontán ment el a gyerek addig Te vagy Ti szándékosan vetetted/vetetitek el.Elég sok esetben mûszeres befejezés van a spontán után is.Tulajdonképpen a kockázati tényezõ sem mellékes.Mindkét esetben fen áll a lehetõség esetleges mûhibára de a köv terhességnél a spontán vetélõk egészen biztosan veszélyeztetve lesznek míg a másik felek nem feltétlenül.Ami pedig a nemi életet érinti nem csak a fertõzés miatt nem lehet élni.Hanem mert nyilt seb van a méheden és mint tudjuk orgazmus közben méh összehúzodások vannak ami miatt újra felnyilhat a seb!Véleményem szerint ez a különbség.
A kérdező hozzászólása: köszönöm h válaszoltál, de ne legyetek velem ellenségesek.Senki nem tudja a MIÉRT-re a választ csak én, és a családom.De már megkaptam a kérdésre a választ amit köszönök, de nem kérek lepontozást sem.Remélem mihamarabb sikerül nektek a baba, és mindenkinek ezt kivánom akinek nem akar összejönni, És mindenkinek olyan terhessége legyen mint nekem 11hétig.Semmi tünet, csak haspuffadás.
A hozzászóló vagyok.Nekem azóta sikerült egy kislányt szülni aki 3.5 éves mára.Persze nem volt probléma mentes a terhességem, ezt irtam is hogy veszélyeztetve vagyunk.Most ismét gyermeket várok 7.6 hetesek vagyunk.Eddig minden rendben van de most megint vesz vagyok...Nagyon köszönjük a jókívánságot!
Szia! A kérdésedre szeretnék válaszolni. Az abortusz vetélést jelent latinul. A missed abortus ( a missed szó az angolból van) olyan típusa a spontán vetélésnek, aminek nincsen tünete ( nincs görcs, nincs vérzés), de a baba nem él, vagy netán ki se fejlõdött, csak petezsák van. Ezt mûvi úton be kell fejezni, csúnyán mondva ki kell kaparni. Maga a "kaparás" ugyanúgy történik, mint aki szándékosan kéri magzata elvetetését.
A kérdező hozzászólása: köszönöm

Nekem 2-hete lesz, hogy abortuszom volt. Azóta elmúlik és megjön a menszeszem, normális dolog ez? Volt már igy valaki? És még valami, hogy ha nem várjuk ki a 6-hetet, mennyi az esélye a teherbe esésnek?

Legjobb válasz: Teherbe eshetsz. Szerintem várjatok még a dologgal, nehogy még összeszedjél egy fertõzést, ilyenkor hamarabb megy. Az abortuszhoz nem tudok hozzászólni, mert nekem még nem volt, az orvos nem mondott semmit hogy meddig tart a vérzés? Ha nem múlik el érdemes lenne visszamenni a dokihoz.

Teherbe eshetsz. Szerintem várjatok még a dologgal, nehogy még összeszedjél egy fertõzést, ilyenkor hamarabb megy. Az abortuszhoz nem tudok hozzászólni, mert nekem még nem volt, az orvos nem mondott semmit hogy meddig tart a vérzés? Ha nem múlik el érdemes lenne visszamenni a dokihoz.
Nekem missed-ab om volt, ugyanolyan mûtét, mint a sima abortusz. Én 1 hétig véreztem utána. A 6 hetet pedig várjátok ki, bár nekem csak 2 hét volt, de védekezés nélkül szinte elsõre teherbe eshetsz megint!!!!Ez nem játék, hogy vagy-vagy! Persze ha sima abortuszod volt és nem missed-ab. Abban az esetben is megkell várni azt az idõt amit az orvosod mondott!
Nekem 2hónapja volt abortuszom, de azóta 1 hetet megvan, 2 napot kihagy.1 hónap után elkezdett dõlni belõlem a vér 1, 5hétig.Vettem pásztortáskateát, azt kezdtem el inni és tökéletesen rendbe jöttem.Megnyugtatásod érdekében menj vissza az orvosodhoz!Nekem nem volt hozzá kedvem, mert megbántam, hogy elvetettem a babát!
Igyál pásztortáskateát pár napig reggel éhgyomorra 1 pohárral, az majd kitisztit.Lehet a ciszta is eltûnik!Próbáld meg.Ihatsz majd utánna cickafark és kamillatea fõzetet, az eltünteti a gyulladásokat a szervezetedbõl és visszaáll reméljük a menzeszed is!Ird meg majd, hogy tudtam-e segiteni!Javulást!:)
Hogy mi?
A kérdező hozzászólása: azóta megint volt egy mütétem, bennem maradt vmi a babából, azért véreztem.vissza kell mennem még ultrahangra, de még mindig fáj a hasam.
A kérdező hozzászólása: azóta kiderült hogy cysztám van állitólag fel szivódik igaz ez?és azt tudjátok hogyan?

Nem rég tudtam meg, hogy nagyanyámnak abortusza volt (ikrek voltak a picik). én vagyok a nem normális, hogy kiakadtam ezen?

Legjobb válasz: Nem volt abortuszom soha, de soha nem ítélném el azt, aki így döntött. Nyilván senki nem jókedvében választja. Amúgy szerintem jobb meghalni, mielõtt megszületnél, mint ebben a büdös sz.r világban élni.

Nem volt abortuszom soha, de soha nem ítélném el azt, aki így döntött. Nyilván senki nem jókedvében választja. Amúgy szerintem jobb meghalni, mielõtt megszületnél, mint ebben a büdös sz.r világban élni.
Igazából, nem baj, hogy kiakadtál rajta, de nem a te dolgod. Biztos volt rá valami oka, de ha nem, akkor is az õ bûne/baja. Ezzel ne piszkáld õt soha.
"Az én nagyanyámnak pedig kitelepítés után a német menekülttáborban " Német menekülttáborban? A saját õshazájában? Na ilyent még nem hallottam!
Szerintem az ilyen hir szinte mindenkit sokkolna es mivel most tudtad meg, normalis, hogy igy reagalsz ra, de idovel ez majd tompulni fog, ne aggodj. En is ugy gondolom, hogy az abortusz nem helyes dolog es gyilkossag, de ugy kellene ehhez hozzaallni, hogy onmagunkat vedeni kellene attol, hogy ilyen helyzetbe keruljunk, de mast ezert nem szabad elitelni. Tenyleg az o dolga, baja, banata, bune. Ez egy olyan szemelyes dolog, amit csak adott ember kepes megelni, felfogni, kivulallonak mashogy jon le.
Hát én is kiakadtam volna, de: Én kb 1-2 éve tudtam meg, hogy anyumnak is volt egy. Kb 2 évvel elõttem, akinek szintén apum volt az apja. És amin kiakadtam, hogy csak azért lett elvetetve, mert házasságon kívüli lett volna. Apummal akkor még csak pár hónapja voltak együtt, és a nagyim rávette anyut, hogy vetesse el, mondván "úgysem lesz jó apja, úgysem maradtok együtt". Annyira mérges lettem, mert azóta anyu és apu sem él már, testvérem nincs, így a nagyin kívül senkim sincs. Most lehetne egy nõvérem/bátyám (mondjuk lehet akkor engem nem vállaltak volna) de akkoris, egy ilyen dolog miatt elvetetni, pedig anyum már akkor 35 éves volt, és nagyon szeretett volna babát...
Gondolom nem volt egyszerû élethelyzetben.Az én nagyanyámnak pedig kitelepítés után a német menekülttáborban elkötötték a petevezetékét a kedves német orvosok.Nehogy a koszos svábok szaporodjanak...
Normális vagy, jó hogy így gondolod, hisz nem ez a természet rendje. Ám ítélkezni nem a mi dolgunk, akkor sem, ha soha, semmilyen körülmények közt nem tettük volna ugyanezt. Egyébként én sem tudok többet ugyanúgy nézni azokra az ismerõseimre/rokonaimra, akikrõl megtudom, hogy abortuszuk volt.
Én is kiakadnék, gyilkosságnak tartom. De akkor is a nagymamád, az õ dolga, és az õ lelkisismerete. Ettõl téged még ugyanúgy szeret. Biztos sok mindent adott neked, ne bántsd ezért.
Anyumnak is volt abortusza anno. Igazából nem akadtam ki (lehet lelketlenezni), hisz elég szûkösen éltünk/élünk, na akkor aztán a végén mehettem volna intézetbe meg a kicsi is, annyira taccsra vágott volna minket. Fõleg, hogy apám meg akkor is ivott. (4 gyereket szült, abból 1 meghalt kicsiként)
A kérdező hozzászólása: Ennyi erõvel anyámékhoz sincs közöm?:D Hahaha
A sváb unoka vagyok.Bocs az offért...Igen.Mikor vagonokba tették õket egy kézipogyásszal és mindenük itt maradt, akkor táborba vitték õket Németországba a kollektív bûnösség elvén.
Hát nem tudom, mit kell ezen kiakadni. :O A nagyanyád, és gyakorlatilag az égegyadta világon semmi közöd nincsen hozzá, ítélkezni pedig fõleg nincs jogod, mert nem ismered a körülményeket. Nagyon sokan vérszemet kapnak az abortusz szó hallatán, pedig igazából senkinek semmi köze hozzá, csak az illetõnek akin elvégzik.
A kérdező hozzászólása: Nem szóltam érte egy büdös szót sem neki, csak... Sajnálom, hogy ezt tette...
A kérdező hozzászólása: Ez szörnyû!
Ha abortuszra megy, akkor nincs közöd! :)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!