Találatok a következő kifejezésre: A szexuális megkezdése (7 db)

A szexuális élet megkezdése okozhat hormonális változásokat, vagy ez nem gyakori? És ha igen, milyeneket?

Legjobb válasz: A terhesség elég markáns hormonális változásokat hoz, és elég gyakori. Egyebekben maga a szexuális aktivitás nem befolyásolja a hormonokat (inkább fordítva igaz).

A terhesség elég markáns hormonális változásokat hoz, és elég gyakori. Egyebekben maga a szexuális aktivitás nem befolyásolja a hormonokat (inkább fordítva igaz).
Nem vagyok szakértõ, de nekem azt mondták, hogy okozhat, épp ezért nem ajánlott túl korán elkezdeni (mikor még fejlõdésben van a szervezet). Hogy milyeneket, azt nem tudom, de szakállas nõ azért talán nem leszel tõle :D
A kérdező hozzászólása: Természetesen nem terhességre, vagy fogamzásgátló okozta változásra gondoltam. Csak azért érdekel, mert azt tudom, hogy egy együttlét során rengeteg olyan hormon szabadul fel, ami egyébként nem, és érdekelne, hogy okoz-e hormonális változást ezeknek a hormonoknak a hirtelen rendszeressé tétele.
Nem kellene okoznia semmit. De mégis sok olyan lány van, akinek az elsõ aktus után kicsit megzavarodik a vérzése.
Hát nekem egy osztákytársnõm mesélte, hogy neki azóta vált rendszeressé a menstruációs ciklusa, mióta nemi életet él. Ilyen valamire gondoltál?
A kérdező hozzászólása: Hát nem tudom, lehet? Nekem azóta van minden ciklusom második felében jelentõsebb mellfájdalmam. Valószínûleg progeszteron túltermelés miatt vagy vmi. Most szedek rá Mastodynont de nem tudom, hogy jó lesz-e rá. És nem tudom, hogy véletlen egybeesés-e, hogy ezek a fájdalmak akkortól jelentkeztek.

Érdemes HPV oltást beadatni a szexuális élet megkezdése után?

Legjobb válasz: akármikor érdemes beadatni

akármikor érdemes beadatni
Igen érdemes!!! De nagyon-nagyon drága. Sajnos.
Mindenképpen!!!!!! Ha annak idején lett volna ilyen lehetõségem, most nem szenvednék a HPV- vel járó szövõdmények miatt egész terhességem alatt :(((
Javítok: pallomapírus = papillomavírus:)
A nemi úton terjedõ betegségek közül a pallomapírus az a fajta vírus, ami nem csak nemi érintkezés (testnedvek cseréjével), hanem már bõrkontaktus útján is terjed. A petting meg ugyebár így "mûködik".

A gyermekágyas 6 hét letelte után a szexuális élet megkezdése előtt megvárjam-e az orvosi kontrollt?

Ez nálunk nyaralás miatt kitolódik a 8. hétre. És bár még életünket teljesen kitölti a csöppsé születése, mégis úgygondolom a legjobb alkalom a házasélet újrakezdésére ez a 2 gondtalan hét.Semmi munka,hajtás!

Legjobb válasz: Én nem vártam meg,4 hét után már ugy éreztem nem birom,ovszerrel óvatosan...Szerintem ha már nem vérzel,nem fáj a gátseb megpróbálhatjátok.Nálam jobb volt mint amire számítottam

Én nem vártam meg, 4 hét után már ugy éreztem nem birom, ovszerrel óvatosan...Szerintem ha már nem vérzel, nem fáj a gátseb megpróbálhatjátok.Nálam jobb volt mint amire számítottam
Persze, ha nem érzel semmi panaszt, óvatosan megpróbálhatjátok! 12 hetes kislány anyukája.

Abortusz után legkevesebb mennyi idő kell, hogy elteljen a szexuális élet megkezdéséig? Sok dolgot olvastam az oldalon, a válaszok eltérőek.

18 éves vagy és ez az els? terhességem. Sajnos nem áll módomban megtartani a babát, butaság miatt történt az egész. Vákuummal történik majd a megszakítás, el?tte pedig kitágítanak valami algás pálcával. Elméletileg ez a legkíméletesebb módszer. Az érdekel, hogy mennyi id?nek kell eltelnie a szexig? Illetve mikor mehetek strandra vagy fürödhetek kádban! Nem tudom, hogy ezzel a módszerrel is ugyanúgy történnek-e a dolgok!

Legjobb válasz: kedves utolsó, a kérdezõ nem hinném, hogy ilyen típusú válaszokat várt, én se szeretem az abortusz témát, de mégse oltom le szerencsétlent, elég baj ez neki 18 évesen, és egész biztos, hogy aggasztja a kérdés, a többi kérdés pedig lehet pótcselekvés; ne ítélj, hogy ne ítéltess, ezt tartsd magadban

kedves utolsó, a kérdezõ nem hinném, hogy ilyen típusú válaszokat várt, én se szeretem az abortusz témát, de mégse oltom le szerencsétlent, elég baj ez neki 18 évesen, és egész biztos, hogy aggasztja a kérdés, a többi kérdés pedig lehet pótcselekvés; ne ítélj, hogy ne ítéltess, ezt tartsd magadban
kedves utolsó, a kérdezõ nem hinném, hogy ilyen típusú válaszokat várt, én se szeretem az abortusz témát, de mégse oltom le szerencsétlent, elég baj ez neki 18 évesen, és egész biztos, hogy aggasztja a kérdés, a többi kérdés pedig lehet pótcselekvés; ne ítélj, hogy ne ítéltess, ezt tartsd magadban Te meg kinek képzeled magad, talán a kérdezõ érdekképviseletének? Én meg a másik válaszoló arra világítottunk rá, hogy talán azt kéne elõször ésszel felfogni, mi fog történni a kérdezõvel. Ugyanis nem egy pattanást fognak eltávolítani, hanem egy egyedi és megismételhetetlen dolgot vesznek el tõle. Én nem papolok, mert nekem is volt abortuszom és tapasztalom a környezetemben, hogy azok szoktak posztabortusz szindrómában szenvedni, akik fel se fogják, mit csinálnak. Én már a mûtét elõtt meggyászoltam az elvetendõ magzatomat, sikeresen fel is dolgoztam, elrendeztem magamban. Én arra szántam az abortusz elõtti heteket-napokat, hogy mélyen magamba szálltam, nem pedig azon agyaltam, mikor hempereghetek újra a barátommal és mikor csobbanhatok a strandon. Ami a szexet illeti, nekem mindenhez volt kedvem a mûtét utáni hetekben, csak ahhoz nem.
most kb leesett az állam, már ne is haragudj... én abortuszellenes vagyok, de ennek ellenére meg tudom érteni, ha valaki úgy dönt, hogy nem tartja meg, mert nem tudja megoldani...egy dolgot viszont nem tudok megérteni, most készülsz életed egyik legnagyobb döntésére, egy abortusz egy élet kezdetének a kioltása és az érdekel, hogy mikor kefélhetsz újra és mikor mehetsz strandra???? megdöbbentõ...hol marad manapság az emberek embersége?
6 hét után. Egyébként ne haragudj, de nem hiszem, hogy felfogod, mi fog veled tulajdonképpen történni, ha már most azon agyalsz, mikor kefélhetsz legközelebb, pedig még túl se vagy a mûtéten. Nekem 24 éves koromban volt abortuszom és kisebb gondom is nagyobb volt annál az idõtájt, hogy mikor kamatyolhatok újra a pasimmal...
nem nagyon érdekel, milyen típusú válaszokat várt ... ha meg a kommentemtõl kicsit észbe kap, annál jobb :S
A kérdező hozzászólása: Ez szerintem nagyon aranyos :) Örülök, hogy sikerült magad túltenni az egészen. Biztos, hogy jó helyen van a pici babád :) Köszönöm a válaszod :)
"Telefonba egyébként fõleg nem fogok ilyen témáról beszélni senkivel" mert neten jobb feltenni ilyen kérdést? "De úgyis meg fog halni, hát nem érted? Akkor nem tök mindegy? Istenem, akkora fogyatékkal élõk vagytok, komolyan mondom." Nem tök mindegy? Jézusom te olvasod is amiket le írsz? Szüleidnek kellett volna ezt mondani rólad..... és még másra mondod h fogyatékkal élõk?? anyám én a helyedbe azonnal elsüllyednék szégyenemben.. "Foglalkozzatok azzal az embrióval, aminek nem is fáj ez az egész. Ez nekem fog fájni, nem a magzatnak, nem a páromnak, nem nektek, hanem nekem!!!!!! " ez hol hallottad, hogy a magzatnak nem is fáj? nagyon elvagy tájolva....
huhh...sok sok erzelem keveredik a valaszolokban, a kerdezoben, es az olvasas utan bennem is. egy kicsit furcsanak tartom h tenyleg tamad mindenki, van az abortusznal nagyobb bun is. (pl Bandy Kata ugye, nem vagyok fanatikus, en csak ma hallottam rola, de ez nagyobb bun mint az abortusz) nekem is volt... tavaly augusztusban. en lehet h furcsan kezeltem akkor a helyzetet, de nem zarkoztam be, tudtam az elso terhessegi teszt utan, h el kell majd vetetnem mert nem alltunk ugy anyagilag. de elveztem azt a par hetet, amig kismama voltam. beszelgettem a pocakommal, becezgettem az en elso kisbabamat, az abortusz elotti este, leultem a csillagos eg ala, es megkertem az en draga apukamat, es nagymamamat akik mar nincsenek velem, hogy vigyazzanak az en kicsi kisbabamra amig en a foldon probalok ervenyesulni, tobb oran keresztul kint ultem a csillagok alatt, es a sajat megnyugtatasom erdekeben elmagyaraztam a kisbabamnak is mi fog tortenni, de hogy az en apukam, majd vigyaz ra. ettol megnyugodtam. masnap mikor mentem az abortuszra, feltem, es sirtam, de anyukam jott el velem, fogta vegig a kezem, a parom orankent felhivott. nem volt eletem legkellemesebb napja, de nem banom, h igy tortent, igy kellett tortennie. a kisbabam szuletesnapjat mar meg is unnepeltem iden, igaz parom sebeit nem teptem fel, de a aprilis 15en gondoltam az en kisbabamra, viszont emiatt nem fogok becsavarodni. ugy probalom felfogni, hha meg is szuletett volna, biztosan lett volna valamilyen visszafordithatatlan betegsege, amivel ugyanugy lehet szeretni, de jobb neki nem vegig szenvedni egy eletet, mint h kenyszeritsem arra h kuzdjon, most akkor kovezzetek meg engem is, de en ugy gondolom, ha nincs mas lehetoseg, akkor igy kell cselekedni! kerdezo, nyugodtan probalj masra koncentralni, kosd le magad, strandot nem ajanlom, de barmi mast csinalhatsz, viszont ne eroltesd meg magad, a szexszel mi 3 hetet vartunk, mert verzesem sem nagyon volt, az orvosom pedig azt mondta h probalkozhatunk, ha nem faj, akkor mar szeretkezhetunk is. ez a 6 het csak altalanossagba szol. beszelj az orvossal is, es kerdezz meg mindent! udv
43/45 Ne haragudj de te beteg vagy! Becézgeted, cirógatod, és a csillagos ég alatt meghitten elmagyarázod neki hogy -picikém, te nagyon cuki meg édes vagy, de holnap megyünk a mészároshoz! Undorító!!!A kérdezõnek meg ez aranyos (?)
A kérdező hozzászólása: Nekem ilyen gondom hálisten, nincs. A családom és a párom fogja a kezem. A kérdés ilyen felfogása pedig teljesen értelmezés kérdése, hisz ha úgy kérdezem, hogy mennyi a legtöbb idõ, akkor már értelmetlen is az egész kérdés! Nyílván azért ezt kérdeztem és így, mert erre lehet tárgyilagos választ adni! Ha az a kérdés, hogy szerintetek mikor leszek majd képes a szexre gondolni abortusz után, akkor a kérdésre már nem lehet racionális válaszokat adni, hisz ez mindenkinél eltérõ. Értem? Az már had maradjon az én titkom, hog belül mit gondolok, mit érzek. Persze, hogy fáj. Kinek ne fájna? Mármint a lelkiekre gondolok. Egyébként mindenkinek köszönöm a kedves szavakat és a támogatást!
Nekem, ami átjött az eddigiekbõl (érzések elsõsorban) arra tudok és arra reagálok. Nagyon leegyszerûsítettük így a végére, persze ez nem gond, csak nem ez volt az eredeti felállás. Nem az, hogy megkérdezi az abortusz után a kis hölgy, hogy doktor, mikor élhetek nemi életet legközelebb? Medencében, kádban szabad-e fürödni? Hanem úgy szólt a kérdés, nekünk és nem az orvosnak (pedig õ kompetens ebben), hogy mikor szexelhetek leghamarabb? Mennyi a legkevesebb idõ? Ebben pedig benne van, hogy "remélem nem sok, mert nem bírok magammal". Nekem ez verte ki a biztosítékot és ez most sem változott. Lehet nyugodtan lebunkózni, meg a külvilágban keresni állandóan a hibát, önvizsgálatot valóban felesleges 18 évesen tartani. És igen, erre írtam, hogy ez az egész olyan, úgy jön át, mintha valakinek az abortusz valami apróság lenne. Én nem azt mondom, hogy össze kell omlani, de azért érezzük már át ennek a súlyát! Ez nem "ellenem", vagy "mellettem" kérdése. Az sokkal rosszabb, ha utólag fog lecsapódni és gondot okoz majd az énképben, párkapcsolatban, a következõ gyerek vállalásánál stb. Én csak ennyit szerettem volna hozzátenni, ha ettõl bunkó vagyok, akkor lelkem rajta, vállalom. Te pedig akkor szerencsétlen vagy, mert nem tudod, hogy mit vállalsz, mit csinálsz. Az egyik legjobb barátnõmnek volt egy abortusza. A döntést õ is kb így hozta meg, elbagatelizálta, apát sem avatta be, de a vége 2 évig tartó depresszió lett és a párjával majdnem ráment kapcsolat. Ma szerencsére boldog anyuka, de ez azon múlt, hogy segítséget kért.
nekem csak egy dolog ütötte meg a szemem h a magzatnak nem fáj... én más véleménnyel vagyok errõl ahogy te fogalmaztál kedves kérdezõ nem csak neked, párodnak fáj hidd el fáj az a magzatnak is nem hiába próbál egy élet lenni küzd érte és az abortusz alatt is...sajnálom h így jártál nem könnyû döntés elhiszem de ha nincs más választás inkább ez mint a nyomor... csak az a baj akkor érzed majd át a legjobban mikor már a kicsi babádat várod megszülöd a késõbbiekben és rágondolsz h egyszer már egy ilyen kis apróság életét már elvettem... én legalább is így vagyok vele most 4 éve már volt egy abortuszom most kismama vagyok és most gyötör a legjobban a bûntudat de tudom h akkor jól tettem mert már most akartuk õt és megteremtettük a körülményeket neki... azoknak meg ne higgyél akik majd azzal támadnak h többet nem lehet gyereked meg hasonlóak én is megkaptam ezeket a szép véleményeket de nem igaz...ma már ez a vákuumos dolog történik és nagyon humánus nem szép meg rettenetes dolog az egyszer biztos de legalább gondolkodsz elõre... a szexel 6 hetet kell várni a strandról nem tudok nyilatkozni nekem télen volt...de betétet vigyél magaddal az abortusz utánra ugyanis rendes vérzésed lesz utána egy darabig...félned nem kell egy 15 perces vénás altatás az egész...csak tényleg figyelj oda h ne törj össze én is azt hittem nem lesz semmi de hidd el magadba fogod azt érezni akárhogy nem akarod...kitartást rengeteg erõt ehhez az egészhez majd ha meg már túl vagy rajta írjál h ment és h viseled!
Jav. Racionálás persze racionalizálás.
Kedves 35-ös! Igen, a racionálás elhárító, önvédõ mechanizmus. És rendben is van az, különben még nehezebben dolgozható fel ez a kényszerdöntés, sokan enélkül össze is zuhannának. Talán, ha nem krízisben lévõ házasságban lettem volna az abortusz idején, akkor eszembe jutott volna a szexuális együttlét kérdése is (megsokszorozott védelemmel), hiszen szeretõ társsal, az sok-sok erõt adó testi-lelki összeolvadás a párunkkal. Vagy 40 fokban bizony az is eszembe jutott volna, hogy mikor lehet esetleg vízben hûsölni kicsit... Az én pici, de nagyobbik gyerekem is kérdezte, hogy anya, mikor jössz már te is fürdeni velünk a medencébe? Ez nem bûn és érzéketlenség szerintem. Attól még nagyon megérintheti a dolog... Nem ismerjük a pontos részleteket. (Volt olyan kérdezõ is már, aki valóban bicskanyitogatóan nemtörõdöm módon érdeklõdött, hogy utána mikor lehet már szexelni, itt úgy láttam, kulturált módon volt feltéve a kérdés...)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm azoknak, akik "mellém álltak"! Igen, pontosan arról van szó, hogy az élet megy tovább. Nem hiszem el, hogy ezt nem lehet felfogni vagy csak megérteni. Nem baj, ha más másként vélekedik, de ne legyek már egy kérdésem miatt elítélve. Próbálok tájékozódni minden téren és ez egy olyan kérdés volt (a sok kérdés mellett, amik érdekeltek), amikre nem kaptam még sem orvostól, sem ismerõstõl választ. De úgy látszik, hogy ez az oldal bunkó és érzéketlen emberekkel van teli. Nem ez az elsõ, hogy egy kérdés miatt leszedik a fejem, hülyeség volt egyáltalán megkérdeznem. Azt pedig, hogy mit teszek másnap, vagy egy hónap múlva, esetleg évekkel késõbb, azt most nem tudhatom, hisz még a kórházat sem tudom elképzelni. Ennyire fáj az másnak, hogy érdekel valami? Nem értem az embereket. Bár ez itt nem csak velem van így, olvastam másnál is, hogy az emberek sokszor képtelenek normálisan állni a dolgokhoz. Na mindegy. Ja, és igen, valóban eldurrant a buksim, próbáltam magam visszafogni, ez lett belõle. Az epdig, hogy ki mit kezd a holnapjával, az már csak az egyénre tartozik. Ha nem a fejemhez vagdosnátok ocsmányságokat, hanem finoman mondanátok, hogy figyelj leányzó, lehet, hogy ez így nem helyes, akkor oké. De ocsmány módon írtatok sokan. Amit szerintem nem érdemeltem meg. Akárhényszor olvasom újra a kérdést, nem látom, hol jön ki ebbõl az, hogy érzéketlen vagyok és nem érdekel az egész. Nem értem. De talán jobb is így.
nem hiszem el, hogy ennyire értetlen vagy, nem errõl szól a kérdés
Itt nem az abortuszról és annak az erkölcsiségérõl van szó. És nem ítélkezésrõl. De kedves 87%-os, talán neked is az elsõ gondolatod az volt, hogy vajon mikor szexelhetsz leghamarabb a mûtét után, mert nimfomán vagy? Vagy esetleg mikor mehetsz pacsálni a strandra? Ebbõl ugyanis az jön át, hogy valakinek egy abortusz olyan, mint ha gyantáztatni menne a kozmetikushoz. Olyan, mintha fel sem fogná ésszel az egészet. A racionalizálás pedig elhárító mechanizmus.
A kérdező hozzászólása: 1. Már ne haragudj meg, de nem fogok egy orvossal ilyen dologról beszélni telefonon. Ti meg nem tudjátok, hogy ki vagyok. 2. Én a helyedbe a másik oldalról nem pofáznék, ha elolvastad az egészet, akkor láûthatod, hogy miért akadtam ki. 3. Bizonyos kutatások azt támasztják alá, hogy a magzatnak egy ideig nincs fájdalomérzete. A következõnek pedig csak annyit üzennék, hogy õ a maga módján meggyászolta a picit, neked meg ez a baj. Ocsmány emberek vagytok, nem vagytok képesek elfogadni, hogy valaki másként gondolkodik, mint ti! Bekaphatjátok szerintem! Ocsmány, hogy semmi tolerancia nem szorult belétek!! Pfujj!
Vicces hogy mi(vagy ez esetben én)vagyunk az ocsmányok. Én is terhes lettem, én bevállaltam, mert voltam olyan fasza gyerek ha már nem voltam elég elõvigyázatos akkor vállalom a következményeket, és nem kell gyászolgatnom a meg nem született gyerekeimet.A saját gyerekemnek SOHA nem csinálnék temetõt a méhembõl!Amúgy köszönöm, de nem kapom be.Megteszed ezt szerintem helyettem is!Csak legalább legyen eszed máskor védekezni!
A kérdező hozzászólása: Fingod nincs róla, hogy most miért nem védekeztünk. Nem mártírkodj, mert megszültél egy gyereket. Én nem tehetem meg ezt. Ilyen kib*szott nehéz ezt felfogni? Jobb lenne, ha elvennék tõlem, mert nem tudok vele mit csinálni? Szerintem nem. Nem vagy te fasza :D Nem ettõl leszel fasza... Meg ez nem a következmény vállalása. Nem tudom hány éves vagy, de ha annyi, amennyi én, akkor nem is mondok inkább semmit!!!
A kérdező hozzászólása: Számomra ez csak annyit jelent, mivel tt senki nem ismer. Az érzelmi érettségemmel pedig nincs gond.
Nagyon sajnálhatod, ha csak ennyi ment át, hogy "megtámadtak". Persze ehhez is kell egyfajta érzelmi érettség. Emellett nagyon sajnálom, hogy abortuszra kellett menned, mindig a nõk szívnak! Ezt sose felejtsd el!
A kérdező hozzászólása: Nem vagyok nimfo. De ez például nem csak rólam, hanem a páromról is szól. Ezt csak úgy mellesleg jegyzem meg. Miben lett volna más, ha a kérdést most teszem fel? Szerintem semmiben. Már túl vagyok rajta. Minden téren. Amennyire ezen tõl lehet az ember. Természetesen (és sajnos) egy életre szóló leckét kaptam. Azon pedig sosem lesz túl az ember. De inkább nem kínzom magam azzal, hogy próbálok ismeretleneknek magyarázkodni. Az én életem, az én döntésem, az én problémám. Azt is sikerült megtanulnom, hogy soha többet ne tegyek itt fel kérdést, mert mindig lesz valaki, aki megtámad érte.
Nem az abortusz miatt van itt senki felháborodva azt hiszem...ne beszéljünk mellé! És nem is a makulátlanságról és bûnösségrõl-bûntelenségrõl. Az, hogy ennyi abortusz van még mindig a korszerû fogamzásgátlók idején, egyáltalán nem csak a fiatalok hibája. Viszont maga a kérdés irányultsága volt az, ami kiütötte többünknél a biztosítékot. Én szerintem, aki abortuszra megy éppen, ne azon gondolkodjon, hogy mi a legközelebbi idõ, amikor végre szexelhet, mert nimfo. Majd ha már túl van mindenen, lelkileg is, akkor tegye fel a kérdést az orvosának. Én ezt így tartom tisztességesnek egyszerûen, nem tehetek róla, engem kicsit másképpen neveltek érzelmileg. Ennyi...
A kérdező hozzászólása: Kedves Ági! Köszönöm a válaszod! A kérdésedre én csak annyit tudok mondani, hogy vannak emberek, akiknek sokal érdekesebb dolog mások életével és döntéseivel foglalkozni, mint a sajátjaikkal. Nem véletelnül keltem ki magamból. Van egy nagy hibám. Ha valami bosszant, akkor flega leszek. Ez amolyan önvédelmi reflex, így talán sérthetetlennek próbálok látszani. Már többször tapasztaltam ezt a jelenséget magamon. Igen, elolvasva én is láthatom furának a kérdést, ha akarom, de ez nem azt jelenti, hogy félvállról vettem\veszem a dolgot! Egyszerûen azért fogalmaztam így, mert próbáltam elkerülni a szóismétlést. De örülök, hogy van olyan, aki normálisan áll a kérdésemhez, és nem csak azért, mert támogat is benne. Negatív véleményt is lehet kultúráltan nyilvánítani :)
Kedves Kérdezõ! Végig olvastam minden hozzászólást és meglepõdtem a reakciókon. Nem hiszem, hogy bárki ítélkezhetne feletted. De sajnos tényleg elég érdekesen tetted fel a kérdést! Megpróbáltam mögé látni a dolgoknak, bár így ismeretlenül elég nehéz. Teljes mértékben pártolom, hogy 18 évesen nem akarod megtartani a gyereket! Még elõtted az élet, amivel a leendõ gyermekednek 1 picit jobb jövõt tudsz egy kis szerencsével biztosítani. Nem szoktam hozzá szólni dolgokhoz, csak olvasom, de ez a beszélgetés elég érdekesen alakult! Az én sztorim röviden: 1 baleset következtében fizikai sérült lettem (nyomorék), majd terhes lettem az elsõ csemetémmel, akit megszültem. A második terhességem 6 hónap múlva volt, amit elvetettem. A harmadikat 4 év múlva szintén megszültem. A másodiknál engem is az érdekelt, hogy mikor tudom azt az életet folytatni, amit a baráti társaságunkkal folytattunk. Hasonló idõszak volt. Bográcsozni jártunk, strandolni és nyaralni készültünk. Engem az foglalkoztatott, hogy hogyan tudnám az egészet eltitkolni, hisz elõtte négy nappal voltam a kórházban. Nekem sikerült, mert fogyatékosságomnál kezdve volt mire hivatkoznom. Nekem csak a szûk családi köröm tudott róla. Feltételezem Nálatok is. Sajnos nem nézett sok hozzászóló a kérdés hátterébe, csak indulatból válaszolt. A reakciód viszont szintén kiszámítható volt korodnál fogva ( a fiatalok hevességére célozva) ! Nincs mit takargatnod! 18 évesen nagyon is bölcsen döntöttetek. Egyre viszont mindig vigyázz! Ha orvoshoz mész a legkisebb problémáddal kapcsolatban is, mindig hangsúlyozd hogy milyen védekezést alkalmazol (gondolom ezentúl vigyázol), mert vannak gyógyszerek, amik gyengítik vagy hatástalanítanak bizonyos védekezõ szereket! ( Az én második terhességem sajnos így jött össze ). Egy kérdés közben felmerült bennem! Én sajnos az elõbbi intelmemrõl 16 év után megfeledkeztem és azért olvasgattam a kérdéseket, hogy tájékozottabb legyek így 45 évesen! De kérdem én: akiket nem érint az abortusz, azok miért vannak itt vagy ítélkeznek mások felett? szerintem egynek sem tiszta a múltja vagy jelene. Hisz ha büszkék lennénk a tetteinkre vagy válaszainkra akkor nem bújnánk a névtelenség mögé! Többek között én sem! Örülök, hogy jól döntöttél és egy kicsit megfontoltabb jövõt kívánok Neked. Ági
A kérdező hozzászólása: Egyébként azoknak mondom, akiknek késõbb szükség lesz erre az információra: Fürdeni vagy szexuális aktust folytatni az elsõ menzesz után lehet. Ez 4-6 hét szokott lenni. De úgyis jobb elmenni utána orvoshoz, hogy megnézze, minden rendben zajlott-e. :)
A kérdező hozzászólása: Na mert te kedvesen írtál, mi? Hát gratulálok! Én meg nem kockáztatok! Örülök, hogy neked sikerült mindent elérned és boldog vagy, de én nem te vagyok! És szerintem te sehogy sem jössz ahhoz, hogy felettem ítélkezz. Komolyan mondom már fáj, hogy idejártok oltani. Lehet, hogy nem csak engem bántotok meg ezzel, hanem majd azt is, aki késõbb elolvassa ezt. Egyébként nem olyan biztos az én párkapcsolatom, hogy arra támaszkodni lehessen. Anyám meg nem tud eltartani. Én vagyok önzõ? Hát legyek. De legalább ésszel gondolkozom, nem a seggemmel. Az fáj nektek és neked ennyire, hogy valaki máshogy dönt a SAJÁT életérõl? Én sem támogatom az abortuszt. De van, hogy így kell dönteni. És kész. Nem én vagyok az elsõ és nem is az utolsó!
Nem mártírkodok, te szerencsétlen, csak leírtam a véleményemet.Amúgy pontosítok , mert már 2 gyerekem van.És igen fasza vagyok, mert én is 18 voltam az elsõnél, semmi támogatás, csak az apuka meg én.Választhattam volna a könnyebb megoldást, de én nem vagyok ilyen.És Jé, boldog vagyok, van kiért élnem és elértem amit akartam, mert azért ha valaki nagyon akar valamit, azt el tudja érni.Úgyhogy te nekem ne akard megmondani a tutit.Mert te szar ember vagy, aki megfutamodik, és szart se tud az életrõl, de ossza az észt.Tudod mit, kívánom hogy legyen emlékezetes számodra az abortusz napja!Ha te így, akkor ne várj kedves megjegyzést.
Idióta, önzõ állat!!!
A kérdező hozzászólása: Arra meg én nem lennék képes. Add örökbe te! Ne okoskodjatok már itt nekem -.-" Tudom, hogy mit csinálok!!! Szüljél le 18 évesen! Én pl. dohányzom is! Így biztos nem szülök gyereket! Arról nem is beszélve, hogy az nem csak annyi, hogy potty, kiesik aztán kész! Na jól van, menjetek aludni már!
"Jobb lenne, ha elvennék tõlem, mert nem tudok vele mit csinálni? " nem, az lenne a legjobb, ha megszülnéd és örökbe adnád...
Elnézést a hibákért, (egyeztetési és kimaradt betû, stb.) telefonon pötyögök, könnyen félremegy a betû és a kis ablakban nem áttekinthetõ...
Érdekes, hogy amikor vki elveteti a gyerekét akkor az abortusz ellenzõk esnek neki szélsõségesen, ha meg vki fiatalon, vagy nem a legjobb körülmények közt tartja meg, vagy gondolkozik a megtartáson, akkor meg azért esnek neki az embernek. Gyakran csak a másik elítélése, szapulása az érdekes, nem a segítségadás, empátia... Én az abortuszom Iatt próbálok mindenkit rádöbbenteni az abortusz poklára, már akiknél látom a bizonytalanságot, az esélyt a megtartásra. De nem esem neki senkinek durván, ismeretlenül... Ha kell, pont azt védem meg, aki megteszi, mert a körülmények miatt nem tudja bevállalni, bármennyire is fáj a szíve. Elég büntetés ez, nem kell nekünk is bíráskodni felette...
A kérdező hozzászólása: Na jó, most lett végképp elegem ebbõl. És ha dugni akarok mi van? Azt, hogy mennyire fog ez érdekelni, majd utána tudom meg! Ti mind-mind annyir lelkiismeretes emberek vagytok, látom! De inkább a nap, mint nap elkövetett bûneitekkel foglalkozzatok, ne azzal, hogy én mikor akarok dugni vagy strandolni! Azt kérdeztem, hogy mikortól lehet, mert érdekel! Ti meg már egybõl a fejemhez vágjátok, hogy csak ez érdekel! Rohadtul nem tudnám megtartani a gyereket, ha éltrõl van szó, ha nem. Akkor meg nem tök mindegy? Ezentúl mindig védekezni fogok, sosem követem el ezt a hibát újra. De most már hiába rinyálok ezen! Bunkó parasztok vagytok! Ennyi!
Mindenféle kioktatás nélkül én csak egyszerûen le vagyok döbbenve, hogy valakinek ebben a szomorú helyzetben, amit egy gyermek meggyilkolása hordoz magával, a fantáziája a szex és a strand körül jár. Az illetõ vagy ennyire erõsen hárít, vagy ennyire éretlen személyiség.
Nem vagyok az érdekképviselete, egyszerûen ember vagyok. Attól neki nem lesz jobb, hogy valaki letorkolja. Inkább szégyelld magad, hogy ilyen stílusban válaszolsz. Nem mindenki egyforma, nem lehet mindenki olyan tökéletes, mint te. Ráadásul, ahogy olvastam, te is elkövetted ezt a hibát, és szerintem benned megfordultak hasonló kérdések...
A kérdező hozzászólása: Azért itt tettem fel a kérdést, mert orvossal majd csak egy hét múlva találkozom újra. Egyébként a szexuális életbe nem csak maga az aktus tartozik bele. Én a kérdésnél arra szerettem volna helyezni a hangsúlyt, hogy ugyanúgy kell utána eljárni, mint a kaparásos eljárásnál. Bocsánat, ha valakinek a lelkivilágát ezzel felbolygattam. Nem tehetek róla, engem ez érdekel.
"Inkább utánajárok mindennek, minthogy még egy végzetes hibát elkövessek. " Sajnálom, de az abortusz lesz majd a végzetes hiba:-( Kár, hogy nem jársz jobban utána, mi jön majd azután-nemcsak tested van, lelked is. Még egyszer, sajnállak, kitartást kívánok, és próbáld meg távolról nézni a helyzeted, hátha van más út az ab-on kívül.
Engem csak az érdekel, hogy ezt a kérdést miért nem mered szemtõl szembe az orvosnak föltenni?! Miért kell egy kétes szakmaiságú, névtelen fórumra jönni?
Itt nem azzal van a gond, hogy megkérdezted és érdekel. Maga a kérdés hangzik úgy, hogy "na ha végeztem ezzel az izével mikor szexelhetünk újra" ... Sajnos ez azt tükrözi, mintha nem is éreznéd a súlyát annak ami következik. Nem kell megvetni senkit én értem miért álltak így neked és ha külsõként olvasnád vissza magadat Te is értenéd. Mert nem azzal kezdted a dolgot, hogy abortusz után fürödhetek kádba vagy más egészségügyi dolgot hoztál szóba, hanem mikor telik le ez a marhaság és mehetek újra szórakozni a többiekkel. De a kérdésedre válaszolva abortusz után ugyanúgy lesz vérzésed napokig és utána 6 hét szex tilalom van. De ezeket az orvosok úgyis elmondják. Csak ne így kérdezz rá mint itt mert elhiheted nem lesz szép bánásmódban részed. Én csak kívánom, hogy jól viseld csak ezek után több felelõsséggel de ezekkel a szent szavakkal úgyis ellátnak rendesen! Kitartást!
A kérdező hozzászólása: Egyébként én nem kefélek vagy hempergek a párommal, hanem szeretkezem vele. Ez a hangnem pedig meglehetõsen sértõ. Nem kritikát kértem azzal kapcsolatban, hogy milyen a felfogásom vagy a nemi életem, hanem tisztába szeretnék lenni azzal, amivel nem vagyok jelenleg, mivel ennyi baj bõven elég nekem. Ezeket a mondatokat sokkal szebben is meg lehetett volna fogalmazni, és sokkal jobban szíven vág ez a hangnem és stílus, mint maga a tény. Pedig szeretem a gyerekeket. Azt hiszem kellõképpen érett a felfogásom ahhoz, hogy feltudjam ezt a dolgot dolgozni. Azt pedig végképp nem értem, hogy miért kell azért bántani valakit, mert nem akkora bunkó tahó, mint ti. Ha az érdekképviseletem akar lenni, hát had legyen! Joga van hozzá! De õ tud emberi hangnemben beszélni! Nektek kéne inkább szégyelni magatokat!
A kérdező hozzászólása: Kedves válaszolók! Köszönöm mindenkinek a válaszokat. Mivel nekem még nem volt ilyesmivel dolgom, nem tudom, hogy mennyi kedvem lesz utána bármihez is, de magas a libidóm, ezért kérdeztem. És igenis felfogom ennek a súlyát, tudom, hogy egy pici életrõl van szó, azt is tudom, hogy milyen rossz dolog az abortusz. Még a szót sem szeretem. Nem tudom miért kell azért megkövezni, mert nem úgy próbálom felfogni a dolgokat, mintha halálos bûnt követnék el, hanem igenis próbálok a jövõbe tekinteni. Természetesen megértintett a dolog, és ahogy közeleg a nap még jobban meg fog. De nem hiszem, hogy az jobb, ha mindennap ezen pityergek, visszacsinálni nem lehet. Pontosabban csak így lehet. Úgy vélem, hogy teljesen normális dolog, hogy kíváncsi vagyok ilyesmire. Például nem csak a strandra gondoltam (olvasható is), hanem a kádban fürdésre. Inkább utánajárok mindennek, minthogy még egy végzetes hibát elkövessek. Azt hiszem ez teljesen normális. Én szeptembertõl megyek vissza tanulni és úgy gondolom, hogyha csak ülök a szobámban addig és csak arra gondolok, hogy mi történt, az nem segít. A konklúziót levontam, sajnos csak a saját káromon tanultam. Röviden ennyi.
a doki a kórházbaqn mindent el fog mondani, ha kifelejt valamit kérdezd meg bátran:)
6 hétig. A tagitas az fájdalmas lesz.
6 hét. Szerintem a strandot is felejtsd el egy ideig.
Nyugodj meg kérdezõ, itt sok az abortuszellenes sajnos. Na mind1 a kérdésedre a válasz: 6 hét szextilalom van és addig kerüld a strandot is, kádban fürcsizhetsz nyugodtan. Kitartást, aztán védekezz ;) pacsi ;)
undorító, hogy milyen emberek vannak..., hánynom kell, és még egy ilyen izé nevezi magát érettnek, te beszélsz érettségrõl, én 20 évesen jobban tudok kezelni egy ilyen helyzetet, mint te, mégis hogy jössz ahhoz, leszóld a kérdezõt? az õ élete, az õ dolga, hogy mit kezd vele és mégis melyik a jobb, ha most elveteti, vagy megszüli és depresszióból megöli vagy elhanyagolja? akkor sötét paraszt vagy, hogy ebbe bele se gondolsz?
Ugyan már! Attól, hogy súlyosan hibázott éretlen fejjel, majd, nehéz döntést hoztak és nem fog hónapokra bezárkózni, a kánikulában hûsölni menne, vagy fürdene, képes még a párjával szexualitásban gondolkozni, nem jelenti azt, hogy lelketlen, szívtelen dög. (vagy bûneit megbánva fogadna már cölibátust, többet ne is merjen testi szerelemre gondolni? Csak érdeklõdött normálisan, nem azt mondta, hogy 2 napja történt, nem bírnak már magukkal és nem érdekli mi történt...) Attól, hogy próbál utána is talpon maradni, normális életet folytatni, nem belebolondulni az önmardosásba, depresszióba, attól még nagyon fájhat neki. Az írásai alapján sem azt éreztem, hogy félvállról venné. Racionális fejjel meghozták a döntést, tartania kell magát... (Csak az itteni ismeretlenül elítélõk kihozták a sodrából és keményebben fogalmazott már.) Én abortusz után 1 nappal a gyerekeimmel medveparkoztunk, lovakat néztünk. Mennie kell tovább az életnek, ha belül vérzik is az ember... (
A kérdező hozzászólása: Ki a sz*rt érdekel a ti véleményetek? Eddig tûrtem, hogy csak így vélemény alkottok rólam, anélkül, hogy ismernétek, pusztán egy ártatlan kérdés folytán. Most meguntam. Hogy jöttök ti ahhoz, hogy bármit is mondjatok rólam? Nektek nincs lelkiismeretetek! Remélem majd valaki megköpköd titeket mindennap azokért a bûnökért, amikrõl nem is tehettek! Az fáj nektek ennyire, hogy próbálok nem megtörni? Az, hogy nem zuhanok magamba egy olyan dolog miatt, amit már nem tudok visszafordítani? Hogy látom, hogy van élet utána is? Nektek nincs szívetek, mert nem bírjátok felfogni ép ésszel, hogy van, aki másként gondolkodik, mint ti! Az, hogy ti hogy beszéltek rólam, az milyen sebeket okoz bennem, már nem is számít? Jaj, persze, az empátia manapság már ismeretlen fogalom. Foglalkozzatok azzal az embrióval, aminek nem is fáj ez az egész. Ez nekem fog fájni, nem a magzatnak, nem a páromnak, nem nektek, hanem nekem!!!!!! Fogalmatok sincs arról, hogy én mit érzek! Nem is ismertek. Esküszüm, ha tehetném már rég töröltem volna ezt az egészet, de még nem jöttem rá, hogy lehet-e. Menjetek, foglalkozzatok a saját dolgotokkal, vagy üljetek ki az utcára és minden arrajáró emberrõl alkossatok véleményt, nektek úgyis csak az megy! Minden jót!
abortusz kérdés és alatta ott egy kismama egy 4D ultrahang reklámmal...enyhén ízléstelennek találom...
Ennek a csajnak nemcsak lelkiismerete, de szíve sincsen. Nem lennék a párja helyében.
Felesleges bármit is mondani elég annyit, hogy akinek Isten nem adott ember nem adhat!!!!!! Vannak emberek akiknek nincs lelkiismerete nem kell vele foglalkozni úgyse lesz neki soha!
A kérdező hozzászólása: És most akkor essek hanyatt? Azt gondolod, hogy nem néztem utána ennek? De úgyis meg fog halni, hát nem érted? Akkor nem tök mindegy? Istenem, akkora fogyatékkal élõk vagytok, komolyan mondom... Leszarom a véleményetek mostmár :D Röhej az egész... Nehogy már az legyen egy vadidegen számára baj, hogy érdekel, mikor kerülhet idegen dolog a hüvelyembe... -.-" Fú... Idióták... Azok vagytok -.-"
Csak tudd, hogy mit kezelsz ilyen lazán: http://www.youtube.com/watch?v=WbtI1LsbiIQ
A kérdező hozzászólása: Igen, valószínûleg lehet gyerekem és nem lesz ebbõl gondom késõbb. Az éretlenség meg nem ezen múlik. Bocsánat, hogy én ezt lazábban tudom kezelni, mint mások. De már kicsit elegem van abból, hogy úgy alkottok rólam véleményt, hogy nem is ismertek. Ez az éretlenség!
Még benne sem vagy, addig hogyan akarsz túllépni? Én megértem, hogy ez egy nagyon rossz érzés, de ez is egy halál, mert a babád meg fog halni! A halált pedig illik elgyászolni akkor is, ha az némi fájdalommal jár. Az éretlenséged nem kétséges, és itt nem a bûnön, vagy a bûnösségen van a hangsúly!!! Hanem jó érzésrõl. Ha egy ilyen szomorú döntést vállalok, akkor nem az az elsõ kérdésem, hogy mikor szexelhetek leghamarabb, hanem az, hogy kedves doktor úr/nõ, ugye lehet még gyerekem akkor is, amikor szeretném?
A kérdező hozzászólása: Pont azért nem kérdeztem meg, mert nem akartam ezzel kezdeni. Utána néztem neten, ahol nõgyógyászok válaszolnak és többféle válasz volt. Úgy gondoltam, hogyha valaki átesett már ilyesmin, akkor biztos tisztába van a dolgokkal. Érdekes a felfogásom, az biztos. És nem hiszem, hogy ez majd valamikoris visszaüt, mert sokkal jobb így a magzatnak is, és nekem is. Láttátok már, hogy hány nõ becsavarodik, miután örökbeadja a gyermekét? Elrabolja, megöli a nevelõszülõket, diliházba kerül stb. Én erre nem lennék képes. Túl kell lépni rajta. Az már egyéniség dolga, hogy ez mennyire bánt, zavar valakit. Nem mondom, hogy jól alszom éjjel, mert óránként felébredek, de nincsenek rémálmaim, mert a lehetõ leghelyesebb döntést hoztam. Ha a továbbiakban is ezen járna FOLYAMATOSAN az agyam, az okozna bennem is maradandó károkat. Sosem fogom elfelejteni. Sosem. Nem is mondom, hogy nem gondolok rá, persze, hogy gondolok. De az sem megöldás, ha marcangolom magam. Sõt. Csak rosszabb. A családom és a párom mellettem áll. Én pedig próbálok a jövõbe tekinteni. Sz*r dolog az abortusz. De vannak ennél sokkal rosszabb dolgok is. Mikor már megszületett kiscicákat folytanak meg, mert túl sokan vannak, az nem bûn? Azoknak fáj is. Az egészet érzik. Azon nem kéne háborogni? Dehogynem. Telefonba egyébként fõleg nem fogok ilyen témáról beszélni senkivel. Egy hét múlva találkozom orvosssal. De azoknak, akik normális, tisztességes és nem sértõ válaszokat adtak, azoknak nagyon köszönöm. Egyébként alapjáraton és sem támogatom az abortuszt, de van amikor szükség van rá. Anyukámmal és az öcsémmel élek. A havi bevételünk 50ezer forint összesen. Tanulni fogok még. Éretlen vagyok egy gyermek felneveléséhez. Nem értem miért nem lehet a kérdés lényegét felfogni.
Minden nap ezen pityeregsz? Én hetekig nem bírtam enni, rémálmaim voltak a mûtétig, rettegtem, bánkódtam, és gyûlöltem magam, hogy olyan felelõtlen voltam a pasimmal együtt, hogy életre hívtunk valakit, akit most eltávolítok az útból. Strand, szex? eszembe se jutott, pedig fényes május vége volt, emlékszem. Érdekes egy felfogásod van, tudod? Te vagy nagyon hárítasz, vagy nem fogod fel az érzelmi, erkölcsi súlyát a dolognak. Késõbb fog ez még nagyon visszaütni, mikor majd tudatosan vállalsz gyereket. Attól félek, akkor fogsz gyászolni, pedig most kéne. De mindegy, te tudod. És ne itt tájékozódj, hanem vedd a kezedbe a telefont és hívd föl az orvost. De a net is rogyásig van online-nõgyógyászokkal. A védõnõtõl is megkérdezhetted volna a családvédelmis viziten!
Nyugodj meg kérdezõ, itt sok az abortuszellenes sajnos. Na mind1 a kérdésedre a válasz: 6 hét szextilalom van és addig kerüld a strandot is, kádban fürcsizhetsz nyugodtan. Kitartást, aztán védekezz ;) pacsi ;) Kádban nem fürcsizhet "nyugodtan", mert arra ugyanaz vonatkozik mint a strandra. Volt abortuszom és ÉN kinyitottam a számat és rendesen tájékozhattak. És nem laikus hülye p.csák, hanem ORVOSOK. Pacsi:)
6 hét.

Felnőtt párok! Mennyi idő teljes az ismerkedéstől a szexuális élet megkezdéséig, hogy ne gondoljátok a hölgy tagot könnyen kaphatónak?

Sziasztok!

Legjobb válasz: Nálam ilyen szabály nincs, soha nem is volt. Megtörténik, amikor meg kell történnie. Felnõtt korban már az ember idõsebb, megvan a magához való esze, és érzi, hogy mikor kell engednie a csábításnak. Lehet ez az 1. randin is, nem hiszem, hogy valaki ettõl nem gondolná komolyan a kapcsolatot, ha utána van következõ randi is.

Nálam ilyen szabály nincs, soha nem is volt. Megtörténik, amikor meg kell történnie. Felnõtt korban már az ember idõsebb, megvan a magához való esze, és érzi, hogy mikor kell engednie a csábításnak. Lehet ez az 1. randin is, nem hiszem, hogy valaki ettõl nem gondolná komolyan a kapcsolatot, ha utána van következõ randi is.
Nagyon nem mindegy, hogy két félórás randi után, vagy két teljes együtt töltött nap után teljesedik be a gyönyör..
A kérdező hozzászólása: Bocsánat *teljen el akart lenni, nem teljes
érzés szerint :) az ilyen hülye "szabályok" csak a tiniknek számítanak
A kérdező hozzászólása: Gratulálok nektek :) És végül hanyadik randin történt meg a dolog?
nekem az a szabályom volt eddig, hogy elsõ randin nincs szex. Aztán majd meghaltam érte, hogy már az elsõ randin szexeljen velem. Felnõtt emberek vagyunk, de õ volt olyan rendes, hogy visszautasította, azt mondta nem akarja, hogy megbánjam, hogy már elsõre odaadtam magam, lesz még rá idõnk bõven. Ezzel máris bizonyította nekem, hogy nem csak alkalmi szexpartnernek kellek. 5 hónapja vagyunk együtt.
A kérdező hozzászólása: Jézusom, ilyenrõl szó sincs, intelligens, mûvelt, felnõtt emberekrõl van szó, nem bûnözõkrõl.
Ha túl könnyen megkap, azt fogja gondolni, hogy könnyûvérû vagy. Vagy buta kislány. PL. ezekkel fordul elõ, hogy a párjuk megveri vagy megerõszakolja õket mint az egyik kérdezõt...
A kérdező hozzászólása: Köszönöm :) Igazából bennem is az merült fel, amit az utolsó mesél, hogy ugye vannak ezek a "mondások", hogy ha ilyen hamar adja magát, akkor annyit is ér és egyebek, de nem tudom, hogy a felnõtt emberek az ilyesmit mennyire veszik komolyan, illetve mennyire gondolják reálisnak. Biztosan van olyan, aki ha valakit 1-2. alkalom után megkap, akkor olcsónak gondolja, de akkor nem tudom mennyi lenne a reális, mert ugye át is lehet esni a ló túloldalára.
Vitatkoznék a #2-es hozzászólóval. Volt már olyan pasim, aki azt mondta, hogyha lefeküdtem volna vele az elsõ randin, akkor nem vett volna komolyan a továbbiakban, mert úgy érezte volna, hogy én nem veszem komolyan a dolgot. 3 hét telt el vele az elsõ együttlétig, és utána még 5 évig együtt voltunk. :)
Legalább 2 hét.
Szerintem ez tényleg változó, függ attól, hogy milyen gyakran találkoznak, mennyire ismerik meg egymást és milyen gyorsan mélyül el a kapcsolat. Ezeket figyelembe véve nekem volt egy hónap a megismerkedéstõl, de volt két hét is. Annál kevesebb nem. És nem gondoltak könnyûvérûnek, mert elõtte tisztáztuk, hogy komoly kapcsolatot szeretnénk. Nem érdemes sokáig húzni, mert nem árt, ha tudjátok hogy szexuálisan összeilletek-e.
A kérdező hozzászólása: Itt 20+ és 30+ a felállás :)

A szexuális élet megkezdése hatással lehet a mell növekedésére?

Egy barátn?m az aktív szexuális élet megkezdése után tapasztalt mellnövekedést. Lehetséges ez?

Legjobb válasz: Egyáltalán nincs semmi összefüggés a kettõ között. Valószínûleg ez csak a véletlenek összjátéka volt, a nemi élet elkezdése nélkül is éppen akkor nõtt volna neki. Valószínûleg éppen olyan korban van, amikor még tart a mell növekedése.

Egyáltalán nincs semmi összefüggés a kettõ között. Valószínûleg ez csak a véletlenek összjátéka volt, a nemi élet elkezdése nélkül is éppen akkor nõtt volna neki. Valószínûleg éppen olyan korban van, amikor még tart a mell növekedése.
Ha ezért akarod elkezdeni a szexet te is, akkor én lebeszéllek róla! A kettõ között nicns összefüggés, a barátnõdnél valószínûleg véletlen egybeesésrõl van szó!
egy oka lehet a véletlenen kívül, ha mondjuk fogamzásgátlót kezdett szedni...
neekem gyakorlatilag 13-14 éves koromban megnõtt a mellem, majd évekig semmi és 19 évesen kezdett megint nõni, szerintem nincs összefüggés.
istenem milyen emberek vannak xD
Igen. Mind emellett a globális felmelegedés és a Magyarországon észlelt ufó jelenségek is.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!