Találatok a következő kifejezésre: A páron Hogy tudnám erröl (6 db)

A párom alkoholista hogy tudnám erröl leszoktatni?

Amint pénzt kap abban a szent pillanatban irány az els? bolt és veszi is a söröket, feleseket addig, amig el nem fogy a pénze, utána tölem kérdezi hogy hova ment el annyi pénz!

Legjobb válasz: szia! Te nem tudod leszoktatni, minden csak belsõ elhatározás kérdése lehet! Ha õ le akarja rakni a poharat , akkor nagyon jó gyógyszeres lehetõségek vannak (pl. beültetnek egy tabit a bõre alá és nem ihat, mert akkor nagyon nagyon rosszul lesz tõle) . De ez tényleg csakis tõle függ! Ha nem akar változni, szerintem még most lépj!

szia! Te nem tudod leszoktatni, minden csak belsõ elhatározás kérdése lehet! Ha õ le akarja rakni a poharat , akkor nagyon jó gyógyszeres lehetõségek vannak (pl. beültetnek egy tabit a bõre alá és nem ihat, mert akkor nagyon nagyon rosszul lesz tõle) . De ez tényleg csakis tõle függ! Ha nem akar változni, szerintem még most lépj!
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat nagyon sokat tanultam belõlük és megfogadom a tanácsokat
Az alkoholizmust kezelni lehet, ha õ akarja. De kigyógyulni belõle soha, max tünetmentes lesz. Kár hogy a nõk mindig meg akarják menteni a férfiakat. Éld az életed, de ne vele.
Mesélek valamit . Volt egy barátom, hétvégente részegre itta magát . Elnézõ voltam , de nem helyeseltem a cselekedetét . Elmentünk nyaralni , felesbe vettük a dolgokat , kb. a nyaralás felénél szólt röhögve , hogy õ nem is tudna már hazajönni mert az összes pénzét elitta . Ezek után én napi egy sört vettem neki , meg rendeztem a kaját és fizettem a kettõnk hazautját . Aztán pár hónappal késöbb elhagytam . Nem hittem abban hogy megváltozik . Sok mindent kipróbáltam én is , 70 kilós felnõtt mebert betettem a kádba és ráengedtem a hidegvizet ... reménytelen , azóta családja van , de nem tudom , hogy a felesége boldog e ?
te sehogy ha õ nem akarja
TE sehogy nem tudod leszoktatni. az alkoholizmus egy betegség, aminek a kezeléséhez orvos kell. ha vakbálgyulladása lenne, gondolom, akkor sem TE próbálnád megoperálni. a probléma ott van, hogy a beteg általában nem nagyon akarja elismerni, hogy beteg, ezért nem hajlandó szakemberhez fordulni. próbálj meg itt segítséget kérni: http://www.szenvedelybetegsegito.hu/
Nem tudod. Hagyd el. Ennyi.
Ha elismeri, hogy alkoholista akkor doki tud segíteni.Próbáld meg, hogy adja oda a pénzt és írod, hogy mennyit költött, azt meg dugd az orra alá.
te sehogy. amúgy lehet hogy nem életveszélyesen sokat iszik, csak annyira kevés pénzt kap, hogy azt hamar elviszi a pia. magyarországon ez gyakori. :)
Ha õ nem akarja akkor sehogy inkább hagyd el mert a te életed is tönkre fog menni.

A páron szipuzik. Hogy tudnám erröl leszoktatni?

Legjobb válasz: Ha õ nem akar leszokni, akkor sehogy. Neki kell akarni. Próbálhatod elterelni a figyelmét, de ha õ nem partner, akkor erre nincs sok esély. Amúgy a szipuzásnál igényetlenebb dolog a világon nincs.

Ha õ nem akar leszokni, akkor sehogy. Neki kell akarni. Próbálhatod elterelni a figyelmét, de ha õ nem partner, akkor erre nincs sok esély. Amúgy a szipuzásnál igényetlenebb dolog a világon nincs.
Állítsd választás elé. Vagy te vagy a szipuzás. És nincs kompromisszum, hogy na még egy hétig, stb. Azonnal hagyjha abba, vagy keresel másik párt.
Szia õt nem fogod tudni leszoktatni.21éves fiú uncsim is szipuzott, és senkire nem hallgatott.Aztán 2007 novemberében, meg is halt.De mondjuk õ tüdõgyulladást is kapott, de a szipuzás is közre játszott azt mondta a doki.próbálj vele beszélni.vagy hagyd el. az én barátom is csinálta, és otthagytam.mondtam neki, ha majd ugy érzi hogy én fontosabb vagyok neki, akkor tegye le értem.És megtette.sok szerencsét

Bimbóvédővel szoptatok és pár hete a 3hónapos fiam evés után elkezdte 'rágni' a mellbimbómat a nagyon kemény inyével. Miért csinálja ezt és hogyan tudnám leszoktatni erről, mert eléggé fáj?

Nem cumizik,de komfort szopni nagyon szeret.

Legjobb válasz: Nem bimbóvédõvel szoptatóknál is eljön ez a szakasz. Valahol már készülõdik a fogacskája. Következetesen vedd el tõle a cicidet és mond, hogy "Nem", azonnal, amint rágni kezdi. Pár nap alatt meg fogja tanulni, hogy nem szabad.

Nem bimbóvédõvel szoptatóknál is eljön ez a szakasz. Valahol már készülõdik a fogacskája. Következetesen vedd el tõle a cicidet és mond, hogy "Nem", azonnal, amint rágni kezdi. Pár nap alatt meg fogja tanulni, hogy nem szabad.


Hogy tudnám leszoktatni a páromat erről az idegesítő szokásáról?

A problémám az, hogy párommal semmit nem lehet el?re tervezni. Soha nem tudja eldönteni, hogy akar-e valahova menni. Ha meghívnak bennünket egy szülinapra, házibuliba bárhova. "Mindenre az a válasz, hogy majd eldöntöm, még nem tudom!" Kezdetben elígérkeztünk, aztán az utolsó pillanatban lemondtuk, mert neki mégsem volt kedve. Ezt én nagyon rosszul viseltem, ezért újabban semmire nem ad választ. Ha esetleg szombat este közös programot szerveznénk barátainkkal, akkor azt még szombat este 8 órakor nem lehet tudni, hogy mi is csatlakozunk-e hozzájuk! Barátaink már megszokták, hogy nálunk semmi sem biztos. De én nem tudom megszokni. Utálom hogy párom kedvéhez kell alkalmazkodnom. S?t én nagyon is tervez?s típus vagyok, ha tudom hogy programom lesz szeretem beosztani úgy az id?met, hogy mindre sok kerüljön amit szeretnék. Párommal ez kivitelezhetetlen. Nem kevés konfliktusunk volt már emiatt. Mert úgy érzem, hogy tehetetlen vagyok és utálom hogy ? rendelkezik az id?mmel...pontosabban az én programjaim is attól függnek, hogy neki épp milyen kedve van és várjak egész nap amíg méltóztatik kitalálni, hogy mégis mit szeretne.

Legjobb válasz: Ha valahová meghivnak benneteket, akkor ha NEKED van kedved, fogadd el, és ha ö megsem akar elmenni, akkor menj el egyedül. Ha megkérdezi, hogy miért, akkor elmondod, hogy TE ezt eltervezted, és attól, hogy NEKI nincs kedve sehová menni, neked még nem kell otthon gubbasztani. Vagy mondja meg mindjárt, hogy nem akar majd menni, akkor te is mást tervezel, vagy pedig vegye tudomásul, hogy te nem akarod mindig az utolsó pillanatban lemondani a megbeszélsz programokat.

Ha valahová meghivnak benneteket, akkor ha NEKED van kedved, fogadd el, és ha ö megsem akar elmenni, akkor menj el egyedül. Ha megkérdezi, hogy miért, akkor elmondod, hogy TE ezt eltervezted, és attól, hogy NEKI nincs kedve sehová menni, neked még nem kell otthon gubbasztani. Vagy mondja meg mindjárt, hogy nem akar majd menni, akkor te is mást tervezel, vagy pedig vegye tudomásul, hogy te nem akarod mindig az utolsó pillanatban lemondani a megbeszélsz programokat.
Hát tervezd a saját programod, aztán vagy veled megy, vagy nem. Nem vagytok összeláncolva!
A kérdező hozzászólása: Persze, de ha esetleg az õ barátaihoz mennénk. Adott esetben szülinapi buliba, akkor nagyon kellemetlen lenne, ha beállítanék egyedül. Mert páromnak nem volt kedve elmenni a saját barátaihoz. Vagy ha direkt úgy szervezünk programot, hogy párocskák együtt, oda se mehetek egyedül. Nem fog megváltozni soha?
Úgy érzed, vagy az is? Ha megkéred valami fontosra, akkor mi történik? Csak mert az, hogy nem tudja mit akar csinálni jövõ héten, az szerintem normális (bár lehet hogy egyszerûen én sem vagyok normális), de ha a gyereket felejti el elhozni bölcsibõl, vagy hasonlóan fontos dolgok, az más.
"ha megbeszéltük, h péntek este kocsma, akkor max akkor nem megy el valamelyikünk, ha épp a halálos ágyán fekszik. mert a többiek számítanak rá, vele (is) szeretnének lenni, azért hívták el. " Úristen! Marha toleráns társaság lehettek! Meg nagyon önállóak, hogy ha valaki nem megy el, kikészül az összes többi. Lincselés is van, ha valaki igazolatlanul marad távol?
..."csak egy döntés"
nekem nem gyerekem van, hanem férjem, aki a gyerekem is. Az igazság az, hogy borzasztó hosszú idõ alatt lehet elérni változást, és pont azt látják ellenségnek, aki meg akarja õket tanítani ezekre a dolgokra. Mert valószínûleg nekik soha senki nem mondta még meg mit hogy kell, ezért nem értik hogy most ez itt mit akar??? és erre rámehet a kapcsolat is, mert nem bírják elviselni hogy nekik valaki megmondja. Férjem néhány tisztább pillanatában belátja hogy "sehol se lenne nélkülem" de nagyon nehezen haladunk, állandóan ellenkezik, és azzal vádol, hogy én õt teljesen irányítgatom, holott nem veszi észre hogy önállóan szinte életképételen.
19:39 vagyok. én is ebben a cipõben jártam, kicsit más ügyben, de hasonló volt. Az volt a különbség hogy én ezt házasságban csinálom végig. a férjem döntés és felelõsség terén elég gyenge volt. igazából arra megy rá egy idõ mulva az ember lelkileg, hogy rongyosra beszéli a száját, és nincs változás. neki onnan kellett kezdeni a képzését, hogy azt magyaráztam neki, hogy "csak egy öntés" tanuljon meg dönteni, ez ment 5 évig. most azt tanitom neki hogy mi a megvalósitás ha már döntött. Az életem megy el erre. Az anyja helyett én tanitom ezekre az alapvetõ dolgokra.
ez a tisztelet és felelõsség nagy fokú hiánya, bizony... nálam ez már súrolja a bunkóság kategóriát. egy felnõtt ember sztem el tudja dönteni, hogy mit szeretne csinálni, hova akar menni. ez marha nagy kamu, h nem tervez semmit. az életében sem tervez? csak úgy él bele a világba? egy ilyen emberrel nem szívesen alakítanék ki komoly kapcsolatot. sõt, az ilyen barátokat sem tolerálom. ha megbeszéltük, h péntek este kocsma, akkor max akkor nem megy el valamelyikünk, ha épp a halálos ágyán fekszik. mert a többiek számítanak rá, vele (is) szeretnének lenni, azért hívták el. nyugodtan szervezz saját bulikat, én nem szenvednék csak mert a párom nem képes döntéseket hozni. játssza csak a sértõdöttet. lehet, h egy idõ után tanul belõle. csak ne add fel. vagy ha nincs kedved játszmázni, akkor keress egy megbízhatóbb barátot. nálunk ez úgy van, h mind a ketten tudunk tervezni, viszont a hétvégés esték különbulik, nem járunk el a másik társaságával különbözõ személyes okok miatt. viszont ha meg van beszélve, h jövõ héten szombaton strand, akkor nem pitsog jobbra balra, h nem tudom, ízé-hozé, hanem reggel beülünk a kocsiba és megyünk. mert megtiszteljük azzal a másikat, h nem baccuk át, nem ültetjük fel.
A kérdező hozzászólása: ma 19:39 Osztom a véleményed! Számtalanszor próbáltam ezt elmagyarázni neki, vázoltam az álláspontomat kivetítettem ezt problémát a késõbbi életünkre...stb.
28 éves kora ellenére elég alacsony szinten van pl a felelõsségtudata, vagy a döntésképessége. valszeg nem tanulta meg gyerekkorában. Alap, ha helyzet elé állitanak, akkor tudok dönteni, vagy ha megigérek valamit, akkor tartom a szavam. Ezt nem lehet elmagyarázni neki?
Azt kifelejtettem még, hogy irtó rossz, hogy megígérem, hogy oké, jövõ hét végén megyünk ide vagy oda. Aztán még sincs kedvem, nem akarom, egyetlen porcikám sem akarja, és az utolsó pillanatban lemondom. Nem vagyok az a nagyon udvariasság mániás fajta, de azért zavaró. Utálok megígérni olyasmit, ami valamikor a jövõben lesz és ezer dolog befolyásolhatja. Akkor már inkább nem mondok semmit, csak az utolsó pillanatban. Vagy elõzõ nap.
"Barátaink már megszokták, hogy nálunk semmi sem biztos. De én nem tudom megszokni." Ezek szerint már csak téged zavar. Vagy toleráljátok egymás szokásait, vagy szakítsatok. Én pl. utálom ha elõre tudnom kell, hogy mit csinálok majd egy hét múlva. Hát mit tudom én, hogy mihez lesz kedvem akkor?! Nálunk szinte minden hétvége úgy alakul, hogy x ember mégsem jön, m vagy csatlakozik másik x akik azt mondták nem jönnek. Igaz, nem a páromról van szó, de hát ez van. Nincs kedve, nem jön, van kedve, jön. Maradtam már itthon is emiatt, pedig készültem, hogy bulizunk, aztán nem maradt kivel. Ez van, néztem a TV-t. Majd máskor.
Noha 17 éves vagyok, de nálunk is ugyanez a helyzet... Viszont nálunk én vagyok az ilyen típus. Sokszor felhív a barátom, hogy akkor pl. ekkor meg ekkor találkozunk, és nekem is mindig az a válaszom, hogy "majd meglátom, lehet addig meghalok, nem tudom" Tudom, hogy ez nem helyes egyáltalán :S De ha nekem valamihez nincs kedvem akkor egyszerûen morcos vagyok, ha mégis azt a valamit kell tennem. + Nekem ez amolyan fura érzés, hogy ha megígérek valamit, akkor ahhoz kell utána igazítanom az egész napomat.. Ha nagyon akarom, akkor viszont letudom ezt küzdeni, mégpedig úgy, hogy rábólintok egybõl a dolgokra, és utána meg már úgysincs visszaút. Lehet, hogy nehezen, duzzogva készülök el, de általában a végén sosem bánom meg, ha elmegyek valahová, hisz jó társaságban repül az idõ:P
Dettó nálunk is ugyanez a helyzet! Én is nagyon utálom, hogy kérdezem tõle, hogy holnapután akkor itt alszol? És az a válasz, hogy honnan tudja, azt se tudja, 5 perc múlva mi lesz. De és tényleg nem, nála mindig van valami változás, az utolsó percekben is akár. Igazából még én sem jöttem rá mit lehetne tenni ellene, én próbálok mindig egy B tervet is fenntartani magamnak. Ha mégse megyünk este sehova, vagy nem jön hozzám, stb, akkor kitalálok végszükség esetére vmi más programot, tennivalót is, ami szóbajöhet. De ha valaki tud jobb módszert, én is kíváncsi lennék rá!
szóval nehéz ügy, néha úgy érzem feladom, de valami még mindig azt súgja belül, hogy folytassuk, változni fog. persze egyre kevesebb türelemmel tudom õt terelgetni, így a nõ is egy idõ múlva hárpiává válik az idegtõl és egy ördögi kör lesz, mert végül az is igaz lesz, hogy õ a nõ miatt nem tud kiteljesedni, önállósodni. mert én meg azt tanultam meg az idõk alatt, hogy neki mindig meg kell mondani, hogy mit csináljon mert egyedül nem tud dönteni. szóval baromi nehéz.

A párom nem akarja, hogy bekenjük tejszínhabbal egymást és lenyalogassuk egymásról. Mi a véleményetek erről? Hogy tudnám rávenni?

Legjobb válasz: Ha nem akarja nem akarja. Neki nem jön be, kész. Mindenkinek mások az igényei és elvárásai. Gondolom nálad is van olyan dolog, amit nem szeretsz, ilyen egyszerû. Válasszatok olyat, ami mindkettõtöknek belefér.

Ha nem akarja nem akarja. Neki nem jön be, kész. Mindenkinek mások az igényei és elvárásai. Gondolom nálad is van olyan dolog, amit nem szeretsz, ilyen egyszerû. Válasszatok olyat, ami mindkettõtöknek belefér.
:D
A tejszínhabot az én párom sem szereti (mármint magunkra kenni), szerinte az túlságosan szétfolyik és minden ragad tõle... Ha nem akarja, ne erõltesd, keressetek olyasmit, ami mindkettõtöknek tetszik ;) Pl. nálunk ha nutellát kenek bizonyos helyekre, azt már szívesen lenyalogatja rólam a barátom, és azt is szereti, ha én kenem vele össze egy- két helyen... :) Szerintem Te is próbálkozz meg vele ;) Vagy olvasztott csokival, vagy bármi mással, amiben benne van ;) Biztos közös nevezõre tudtok jutni ;) 19/L
Te örülnél, ha olyanra próbálna rávenni, amit nem akarsz? Talán próbáld meg felfogni, hogy nem jön be neki a dolog, és hagyd békén ezzel a hülyeséggel.
Eleinte én sem akartam, de a párom rávett. Isteni volt:P:P:P
Amikor alszik ked be a farkat tejszonhabbal es szopogasd le nezd meg h be indul en mar probaltam:)
Franc tudja, én is több helyen olvastam már ezt, de valahogy nem hoz lázba egyáltalán, nem vágyom rá. Igaz, nem is undorodom tõle. Ha a te párod is így van esetleg, akkor ajánld fel neki, hogy nem kell semmit csinálnia, elõször csak te kened be õt, és te nyalogatod le, aztán kiderül, hogy tetszik-e neki a gyakorlatban, vagy sem. ;)
Én a tejszínhabbal nem vagyok kibékülve, nagyon meghajt.. Lehet, hogy a párod is ezért nem akarja, csak nem meri elmondani. :) Próbáljátok Nesquik csokiöntettel, az aztán fincsi:P vagy nutella, olvasztott csoki, stb. :)
A kérdező hozzászólása: hát....végül tetszett neki, bár tényleg folyt a hab és egy hosszú szexbe torkollott

A párom (30) kijelentette, hogy nem volt még soha egy barátnőjével sem kettesben nyaralni mindig csak baráti társasággal mentek. Nem tudna kettesben velem sem elmenni csak ha a barátaink velünk tartanak. Mit gondoltok erről?

Nagyon ki vagyok akadva ezen. Én már nagyon vágyok a nyugalomra a barátaitól távol!

Legjobb válasz: Nem tud veled beszélgetni vagy mi?! Érthetõ,hogy ki vagy akadva.. Azért egy 30 éves pasitól már elvárható lenne,hogy el tudjon szakadni a barátaitól és kettesben tudjon tölteni valakivel 2-3 napot,vagy egy hetet..

Nem tud veled beszélgetni vagy mi?! Érthetõ, hogy ki vagy akadva.. Azért egy 30 éves pasitól már elvárható lenne, hogy el tudjon szakadni a barátaitól és kettesben tudjon tölteni valakivel 2-3 napot, vagy egy hetet..
Zordan! Akkor ezekszerint nem találtál hozzád illõ lányt. Én például mindig ki akartam próbálni a vadvízi evezést, csak eddig nem adódott rá lehetõségem.Talán majd most nyáron. Mit csinálunk ha nyaralunk?Hát nyilván attól függ, hogy hova megyünk. De volt hogy sziklát másztunk, barlangásztunk, búvárkodtunk, biciklitúrára mentünk, napoztunk, pancsoltunk, kirándultunk a városban(várat, templomot, múzeumot néztünk), hajókáztunk, nemzeti parkba mentünk(krka-horvátország..gyönyörû, nagyon ajánlom), este koktéloztunk, salsáztunk egy klubban, stb.Reggel meg korán kelünk, mert nincs is szebb a napfelkelténél. :) Ezek között van külföldi, hazai nyaralás.Drágább és olcsóbb, de mindig megtaláljuk a magunknak való programokat. Én eléggé kalandvágyó vagyok és szerencsére találtam egy olyan fiút, aki szintén.Az elõzõ párom eléggé visszafogott. Remélem találsz majd egy olyan nõt magad mellé, akivel nem fogsz unatkozni és nem kell vinned magaddal a laptopot, hogy lekösd magadat. :) 12:05
Ja és akik 2-3 nap után unják egymás társaságát, azokkal komoly baj van... mi soha egyetlen percre sem unjuk egymást a párommal. Mi is voltunk már együtt Horvátországban 1 hétig, remekül mulattunk, kirándultunk, elmentünk szórakozni is, nagyokat úsztunk, söröztünk, társasoztunk és soha nem voltak üresjárataink és a hátunk közepére se kívántunk volna a barátainkat, az egyik legszebb közös utunk volt. Fel kéne nõni egyeseknek.
Azt gondolom, hogy vagy nem szeret téged vagy egy éretlen s.ggfej. Az én párom még csak 22 éves, de már többször is voltunk szigorúan kettesben a 2 év alatt külföldön-itthon egyaránt nyaralni, kiruccanni... barátokkal is szoktunk, de õ is én akkor érzi magát a legjobban, ha kettesben vagyunk. 25 N
Miért nem megy el külön a haverokkal pár napra, addig te is szerveznél valami programot a barátnõiddel, aztán meg elmehetnétek kettesben is pár napra? Ha ebbe sem egyezik bele az már gyanús. Az elég furcsa, ha nem akar veled tölteni két-három napot. Annak nincs értelme, hogy elmenj vele és a haverjaival nyaralni, ha nem éreznéd jól magad. Akkor inkább menjenek egyedül.
Ha lesz feleségem akkor viszem majd a laptopot és melózok onnan, aztán napozzon amennyi jól esik neki :D De semmit tenni nem szeretek. Lehet csak a barátnõm volt ilyen, de nem akart csinálni csomó mindent amit viszont én igen. Pl akartam menni vad vízi evezni (hozzáteszem nem ilyen profi helyre hanem csak ilyen lightosra, a Cetina folyóra) nem mert ott hideg a víz, meg fárasztó. Úgy általában minden nyögvenyelõsen ment neki amiért meg kellett mozdulni és egy kis izgalmat tartogatott volna. Kétlem, hogy 30 éves koromra bepunnyadnék... öö elnézést "megkomolyodnék". Ha megyek valahova nyaralni, kirándulni maximálisan kiakarom élvezni. Te mit szoktál kettesben a barátoddal csinálni ha nyaraltok?
* 2-3 napig, aztán unalmas?
Nem azt mondtam, hogy ne menjen barátokkal.Mint mondtam, az én páromnak is megvan a maga kis élete és eljár a haverokkal sátorozni, szórakozni ide, oda.Mindemellett azonban szeretne eltölteni velem jó pár napot kettesben.És ki mondta, hogy egész nap napozni kell meg olvasni?Ha Horvátországba mennék, akkor hülye lennék egész nap a parton dögleni mikor annyi mindent lehet csinálni. 2-3 napig unalmas?! Hát te sem fogsz megnõsülni..vagy ha igen, akkor jó sokszor.Elég hamar beleunnál a házaséletbe, ha nem bírsz ki egy hetet a barátnõddel.
Kedves utolsó! Aztán ilyenkor csodálkoztok, amikor 10-15 év múlva csak otthon ül a fotelban nézi a meccset sörrel a kezében és nem akar semmit csinálni. Mert bepunnyasztottátok. Én voltam a barátnõmmel nyaralni, ráadásul csak 19 évesek voltunk. Hát 2-3 napig okés volt de aztán kezdett elegem lenni abból, hogy nem történik semmi. Beszélgetni otthon is tudok, Napozni mindig is utáltam és egészségtelen is ráadásul unalmas, a barátnõm (már exem) örültem ha 1 órát töltött a vízben utána kiment olvasott vagy napozott. (Horvátországban voltunk) Komolyan az a jó ha odamegyünk kéz a kézben mint valami elcseszett nyugdíjas pár szépen mosolygunk és elvertük azt a kevés szabit? Nekem szükségem van arra, hogy a barátnõmmel egy társaságban alkossak párt. És itt nem arról beszélek, hogy én, a párom és egy tucat facér haverom hanem természetesen mindenki a saját párjával jön. A Nászút természetesen teljesen más, ott azért nagyobb keret áll a rendelkezésre minden napot feldobni valami új dologgal, meg az teljesen másról is szól...
Hát én nagyon nem tudom megérteni a fickót, ahogy te(zordan). Nem egy 20 éves kölyökrõl beszélünk, hanem egy 30 éves felnõtt férfiról.Majd megnõsül, gyerekei lesznek és 50 évesen is a barátaival fog elmenni nyaralni?Az én párom 24 éves, egyetemen tanul, mellette dolgozik.Megvan a saját kis élete a barátaival, akikhez néha én is csatlakozom, de alig várja a nyarat, a jó idõt, hogy elmehessünk kettesben valahova egy kicsit hosszabb idõre. Szerintem egy 30 évesnek már bõven így kéne gondolkoznia és ha ott van a szerelme(elvileg szerelme), akkor az lenne a normális ha együtt akarna tölteni vele egy hetet kettesben. 21L
Miért ne lehetne? Egy nõvel is el lehet menni sörözni meg bulizni. Jó, kicsit másabb kikapcsolódás, de olyan szörnyû az, hogy 5 napig reggel este szex van?:) Egyébként meg azért érdemes egyszer rászánnia magát az embernek, mert nyaraláskor egészen másképp viselkedik a nõ is, férfi is. Nincs stressz, nyugi van, ilyenkor a nõk is kevesebbet hisztiznek meg nyavalyognak (én legalábbis biztosan:) ) Kompromisszum lehet az is, hogy nem kettesben mentek, hanem több pár, és akkor a fiúk is elvannak, lányok is shoppingolhatnak, napozhatnak. 23N
Azért megértem a fickót is, egy nõvel nem lehet úgy kikapcsolódni mint haverokkal... Ha már szabi van az ember szeret szórakozni nem csak a napon aszalódni meg romantikus sétákat tenni 1 héten keresztül... Valami kompromisszumos megoldást keressetek pl pár nap kettesben pár nap baráti társasággal.
Röhejes szerintem. 30 évesen, hát... Ha ebben hajthatatlan, akkor menekülj:) Majd a nászutatokra is mennek a haverok, vagy mi?:) )) Bár, mióta vagytok együtt? Gondolom nem éltek együtt. Én most voltam a barátommal hosszú hétvégézni, 3 hónapja vagyunk csak együtt, de mind a ketten úgy gondoltuk, hogy ez jó teszt arra, hogy érdemes-e együtt maradni:) Hisz ha 3 napot nem tudunk eltölteni együtt, akkor... Lehet ettõl fél? Hogy kidobod utána?... Nyugodt körülmények között beszéld meg vele, ne akadj ki, maradj nyugodt, ne sértõdj meg. Puhatolózd ki ennek az okát.
a tartos kapcsolatokban a nö vezet :D a pasi hallgat ha nem akarja hogy az asszony nyavajogjon :D de am az egyensuly a jo, de ebben a helyzetben a pasi nem érthetö meg...
mondjuk ezzel magam ellen is kampányolok, mert milyen már h a nõ mondja meg h hogy és mi legyen....
Akkor itt az idõ hogy kettesbe menjetek el :) Esetleg ha tehetitek azt is lehetne hogy baráti nyaralás helyett otthon vagy közelben szerveznétek programokat, és így mindenkinek frankó lesz.
a párod egy nagy gyerek...30évesen böven nem a barátoknak kéne az elsönek lennie...
MIVAN? Szerintem nyugodtan mond meg neki h te kettesben szeretnél menni vele.Ha azt mondja h nem, akkor mond meg neki h akkor egyedül megy a barátaival de akkor mire visszajön te már nem fogod várni.
Zordan86 Errõl nekem az a véleményem, hogy ha két ember nem élvezi, hogy pár napot kettesben tölthet el és nem tudják együtt jól érezni magukat, akkor tényleg el kell gondolkozni azon, hogy ez a két ember összeillik-e? Persze az érthetõ, hogy két teljesen egyforma ember sincs, vannak dolgok, amiket az egyik nem szeret egyáltalán csinálni a szabadidejében, a másik meg igen, vagy fordítva. Ezért is jó néha a barátokkal is elmenni kikapcsolódni. De hogy valaki egyáltalán nem szeretne a párjával pár napot tölteni, az már gyanús.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!