Találatok a következő kifejezésre: A párom gyakrabban megüt! Mit csináljak (1 db)

A párom egyre gyakrabban megüt! Mit csináljak?

Egy h?napja megkérte a kezem. Húsvétra tervezzük az eljegyzést, télére a lagzit. 8hónapja vagyunk együtt.

Legjobb válasz: ha iszik, verekszik, és nem tudja mi van vele? aztán egyre gyakrabban iszik, te pedig csak tûrsz. aztán egyszer csak azon veszi észre magát, hogy józanul is megüt. ha addigra házasok lesztek, esetleg lesz gyerek is, már nem lesz olyan egyszerû otthagyni. miért kérte meg a kezedet? mert szeret? és megüti, akit szeret? nem akarok vészmadár lenni, de sajnos majdnem ugyanez történt a szüleimmel is. elhiheted, baromi nagy szívás így felnõni... nem akarlak ellene hangolni, de ezt meg kell beszélnetek, méghozzá nagyon komolyan! mert sajnos ez magától nem lesz jobb. most még tudsz rajta változtatni, de ne félj megtenni a szükséges lépéseket. különben lehet, hogy nem leszel túl boldog mellette. én a saját bõrömön tapasztaltam, és hidd el, nem jó dolog. szurkolok neked, de komolyan kell fellépned, ezen múlhat a boldogságod! fiatal vagy, ne szúrd el az életet!

ha iszik, verekszik, és nem tudja mi van vele? aztán egyre gyakrabban iszik, te pedig csak tûrsz. aztán egyszer csak azon veszi észre magát, hogy józanul is megüt. ha addigra házasok lesztek, esetleg lesz gyerek is, már nem lesz olyan egyszerû otthagyni. miért kérte meg a kezedet? mert szeret? és megüti, akit szeret? nem akarok vészmadár lenni, de sajnos majdnem ugyanez történt a szüleimmel is. elhiheted, baromi nagy szívás így felnõni... nem akarlak ellene hangolni, de ezt meg kell beszélnetek, méghozzá nagyon komolyan! mert sajnos ez magától nem lesz jobb. most még tudsz rajta változtatni, de ne félj megtenni a szükséges lépéseket. különben lehet, hogy nem leszel túl boldog mellette. én a saját bõrömön tapasztaltam, és hidd el, nem jó dolog. szurkolok neked, de komolyan kell fellépned, ezen múlhat a boldogságod! fiatal vagy, ne szúrd el az életet!
hát melegen ajánlom, hogy abból az eljegyzésbõl még ne legyen semmi, sztem túl korai még...ne kösd le magad, hanem állitsd válaszút elé, 1-2 év próbaidõ ha ez alatt bármi is történik nem lesz sem eljegyzés se más!! minek sietni azokkal a formaságokkal lehet egy kicsit õ is majd megváltozik ez alatt a pár év alatt....mérlegre teszi, hogy ital vagy család gondolkodj el ezen még nem késõ!!
Te még ezek után hozzá akarsz menni? Én a helyedben sürgõsen otthagynám! Semmi nem fog változni, ha hozzámész, csak rosszabb lesz!!!
Hát... nem nagyon éri meg! Tök jó lány lehetsz ha ennyit tûrsz:D Úgyhogy próbáld meg letetedni a PIÁT vagy ne maradj vele!
én is feltettem az alkoholos kérdést a Kedvesemnek, csak úgy, h a gyermekünk vagy az ivás.Még 8hetes voltam, amikor õ éjszakás volt szombaton, én meg a barátnõmnél aludtam, mert sürgõs lelkisegély kellett, illetve a számítógépe is gyógyító kezekre szorult.Aztán mikor vasárnap délben megjövök sehol senki.Teljesen kétségbe voltam esve, h most mi van.Majd kb 1-1, 5 óra alatt elõ kerítettem.Egy kocsmában aludt részegen.Hazahoztam, majd lefektettem.Én a földre ágyaztam magamnak inkább, mert felkelteni késõbb sem tudtam.Éjfél körül felébredt, és nem emlékezett semmire.Nem ütött meg, nem bántott.De nekem ez is majdnem elég volt, ahhoz, h ne akarjak gyermeket szülni neki.Nem büntetésként, hanem mert a létbizonytalanságra nincs szükségünk.Meg arra sem, h magamra maradjak egy gyerekkel. Azóta nem iszik annyit.Néha 1-2 sör....Mit érsz vele, ha kenyérre tudod kenni, de közben meg megver?Engem egyszer próbálna csak megütni!Így 20 hetesen is fognám magam összepakolnék, elvinném, ami nagyjából az én részem a lakásból, és keresnék magamnak egy hajlékot. De h akarsz erre családot építeni?Gyerekkoromban láttam, ah apám megveri anyámat.Nem kellemes élmény, mert még emlékszem is rá, pedig nagyon kicsi voltam.Ezt akarod a gyermekeidnek.Esetleg ha õket bántja majd részegen? Nem azt mondom, h hagyd el!Ülj le és nagyon komolyan beszélgess el vele, h ez így nem mehet tovább, mert te ezt nem bírod!
Elmondom az én sztorimat. Én 6 évig voltam eggyütt a volt párommal. Mindem rendben volt a kapcsolatunkkal. Eggyütt éltünk. 1 hónappal az esküvõ elõtt elszöktem tõle mert megvert egyszer. ugyan úgy ivott. Nem bántam meg mert most boldog párkapcsolatban élek, õ meg mindig megveri a feleségét. Rád bízom a döntést.
Az elottem szoloknak igaza van!!Beszeljetek meg, de szerintem kutyabol nem lesz szalonna!!!Megfogja igerni , hogy nem iszik, de ha buliba mentek , vagy lagziba ott biztos iszik!!meglatod nem jo vege lesz!!en ugyanebbe a cipobe jarok!nem iszik , de nemlehet vele elmenni sehova, mert cirkuszol, mast nem talalki akkor, ramfogja, hogy szemeztem valakivel, meg ez igy , amaz meg ugy nezett ram!akkor is , verekedes a vege!ugyhogy mi nem megyunk sehova , kerulom az ilyen dolgokat!de , van 2 gyerek es nem akarom felrugni vegettuk!meg az a szerencse , hogy a gyerekek nem erzekelnek semmit!mindig sikerult ugy elsimitanom!ugyhogy hagyd ott meg nem kesooo!!! SOK SIKERT!!!!
Nem éri meg velemaradni. Menekülni, minél hamarabb. Ezen az oldalon, azt hiszem a Gyermekvállalás és nevelés címszó alatt van egy kérdés, amit a figyelmedbe ajánlanék. Az a nõ arról kérdez, maradjon e a férjével, ha terhesen megveri, igaz a hasát sose üti. Így akarsz majd te is járni???? Sajnos az ilyen, agresszióra hajlamos pasik nem nagyon szoktak megváltozni. Végülis te tudod, a te életed. ÉN azt tudom, hogy hamarabb bocsátanám meg a páromnak ha megcsal, mint ha megütne.
Szerintem nem éri meg vele maradni, fõleg ha már most egyre gyakrabban megütés még csak 8 hónapja vagytok együtt. Mi lesz 3-4-5 év múlva? Igaza van az elsõ hozzászlónak késõbb nehezebb lesz. És mi lesz ha majd a gyerke(i)teket is megüti, hidd el az rosszabb mintha téged ütne meg! Engem egyszer ütött meg egy férfi (10 éve) akkor látott utoljára. Nehéz volt (nagy szerelem volt) de megérte mert a férjem soha nem emelne kezet a családjára.
válasszon vagy te vagy az ivás ne hagyd h igyon annak csak rossz vége lesz csak akkor szabad hagyni egy férfinek h igyon ha tudja magát kontrolálni az én barátom is iszik sõt füvezik is sõt... de tudja magát kontrolálni ha megütne vagy csak rondán beszélne (úgy hogy utána nem kér bocsánatot)akk ennyi lenne ha szereted ennek ellenére is az jó de neki is kell annyira szeretnie hogy lemondjon az italról
Anyum is hasonló cipõben járt.Õ 3 kis gyerekkel hagyta el apámat.Évekig türt mert rettegett tõle de amikor már ottvoltam én 1 és a nõvéremék 4 évesen már nem türhetett mert a mi jövõnket is kockára tette ezzel.Szóval elhagyta.Ha valaki ilyen az ilyen is marad szerintem.Hiába ígér fût fáj, megpróbálhatsz vele beszélni hogy menjen elvonóra vagy valami de szerintem jobb ha véget vetsz ennek mert ennek sehogysem lesz jóvége.Sok szerencsét
HA VALAKI EGYSZER MEG MER ÜTNI, AZONNAL HAGYD EL. HA EGYSZER MEGTETTE, MÁSKOR IS MEG FOGJA TENNI. NE TÛRD EL. LÉGY BOLDOG VALAKI MÁS OLDALÁN. A PIA CSAK KIFOGÁS. ITT NINCS VÁLASZTÁSI LEHETÕSÉG, NEM FOG VÁLTOZNI, ESETLEG NEGATÍV IRÁNYBA.HAGYD EL A MAGAD ÉRDEKÉBEN!!!
Hát szerintem ez nem maradhat így, mivel ha összeházasodtok akkor ez a probléma maradandó lesz.szerintem is állítsd választás elé az ivás vagy te, mert ha esetleg lessz egy gyereket és hazajön részegen netán õt is bánthatja.Gondolg végig ez nem állapot.
Szia! Én a 8 hónapot elég rövid idõnek tartom arra, hogy megismerjünk valakit. Erre sokszor egy élet is kevés. Ma megver merzt iszik, 3 év mulva alkoholista, 5 év múlva meg 3 gyerekkel menekülsz elõle a világba vagy az anyaotthonokba. De addigra tönkretette az életedet! A TE életedet! 24 évesen még vár rád a boldogság és a megbecsülés! Ne hajszold bele magad ebbe a házasságba. Tudom, hogy nem könnyû otthagyni mert szerted egyébként nem lennél mellette. De gondold el amikor pár év múlva majd a kedveseddel boldogan élsz valahol milyen jó lesz rágondolnod, hogy most helyesen cselekedtél! Egyébként is az NEM FÉRFI aki egy nõre emeli a kezét! Kívánom, hogy megtaláld más mellett a boldogságod, ez neked is jár! Sok sikert!
Nem hiszem, hogy megéri vele maradni .Mi lesz késöbb hogyan fogod tudni az italtól visszatartani.Örökös rettegésben élhetsz majd éppen miért iszik és lesz eröszakos veled.Beszélj Vele hátha meg tudja mondani mi bántja.Sok sikert!
Ismerek én is egy ilyen párt! Õk már elég régóta házasok. A pasi ha józan a légynek se ártana, ha iszik állattá változik, és veri is a feleségét. Szerintem hagyd ott a picsába! Nem éri meg elbaszni az életed! Változni a helyzet nem fog, max rosszabb lehet. Szülsz neki pár gyereket, õ továbbra sem változik, majd azt veszed észre, hogy ott vagy 40éves fejjel, megkeseredve, életunva, s csendesen rászoksz a piára... (Ez elég durván hangzik, amit írtam, de láttam már ilyet!) Másik lehetõség: ne házasodj vele addig össze, amíg nem változtat életminõségén. Ez ne pár hét, hónap legyen, hanem minimum egy év vagy akár több is. Ha akkor is ilyen még akkor hagyd ott nyugodt szívvel! Közöld vele: ha nem változtat, ott hagyod (kemény fellépéssel!) Hallgass rám! Én már láttam ilyet! Ne bánd meg!
ez csak rosszab lesz és ha hozzám mész akkor sokkal nehezebb lesz tõle megszabadulni. szerintem meny még mielött lesz egy baba is mert akkor aztán végkép nagy bajban leszel. esetleg probáld meg leszoktatni az italrol és mondmeg neki ha nem szokik le akkor nem mész hozzá
Sajnos, aki megüt egy nõt és utána nem emlékszik rá, vagy nem tudja miért csinálja az sajnos megteszi majd máskor is. Magátol ez az állapot nem fog megváltozni. Pszichológus véleményét kellene kérnie a párodnak, mert itt vele nagy problémák vannak. ( Akár személyiségzavar is lehet, de ezt csak szakember tudná megmondani. )Én azt tanácsolom, hogy vagy ráveszed, hogy elfogadja a segítséget, vagy ha be sem ismeri, hogy vele probléma van, akkor jobb minnél elõbb elhagyni. Tudom, hogy ez nehéz, mert mindezek ellenére te szereted õt. De nem éri meg , hogy rettegésben éld le az életedet, mert minden napod arról fog szólni, hogy mikor jön a következõ ilyen eset. Tudatod mélyén te rettegni fogsz ezektõl a helyzetektõl.És a végén még azt is elhiszed majd neki, hogy te vagy a hibás..
Hagyd ott mielõbb! Az elsõ férjem ilyen volt, én hülye hozzámentem, mert azt hittem, hogy tényleg megváltozik. De a nagy ígérgetésekbõl nem lett semmit. Ha egyszer megüt, az nem az utolsó lesz.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Csak barátkozni akar?

Nagyon tetszik nekem egy osztálytársam, 19/f vagyok viszont még pár évig egy osztályban leszünk, egy harmadik személytől megtudtam hogy ő csak barátkozni akar velem, "jó barátja vagyok". A lánnyal egész nap együtt lógok stb. elég jól megértjük egymást, viszont nem akarok mindent elrontani azzal hogy bevallom neki hogy szeretem...Szerintetek idővel az ilyenből kialakulhat valami vagy mit tanácsoltok? Mégis beszélnem kéne vele?

3

Mit csináljak? A barátnőm olyan fiúba szerelmes aki már dobott csajt azért mert nem feküdt le vele nem tudom, hogy elmondjam e a barátnőmnek?

A lány 13 és a fiú 16

2

Szerintetek, ha valaki megcsal valakit és azt bevallja neki, akkor azt azért teszi, mert könnyíteni akar a lelkiismeretén vagy mert őszinte akar lenni?

8

Mit lehet kezdeni olyan pasival, aki félti a szabadságát, de amúgy tök jól elvagyunk? Egyre több ilyen pasiról hallok. Mi ez a szabadság mánia férfiak?

3

Szerintetek lehet ennek még jövője és tényleg van ilyen? Mi a véleményetek a szituációról?

6 évvel ezelőtt, még tiniként ő volt az első szerelmem. Mai napig sem tudom, hogy miért szerettem annyira, de ő az egyetlen akivel csak a jó dolgok maradtak meg az emlékezetemben, meg az, hogy mennyire szerelmes voltam belé.
Voltak utána pasijaim, sokszor volt is, hogy azt hittem szerelmes vagyok beléjük, de mindig az Első volt mérce és vágyaim megtestesítője (azelőtt volt nekem más, akit szintén szerettem, viszont nem voltam belé szerelmes, tehát másban nem volt első).
Tavaly ősszel úgy hozta a sors, hogy összeakadtunk. Õ keresett meg, ami engem nagyon meglepett, mert őszintén még azt sem hittem volna, hogy egyáltalán még a nevemre emlékszik. Nem is vettem őt túl komolyan elsőre, csak szex és más semmi. De végül nem úgy alakult a dolog, kezdeményezte, hogy akár lehetne közöttünk több is. Persze, legbelül csak erre vártam, azonnal belementem, hogy próbáljuk meg. Az első néhány hónapban olyan volt mint a mesében. Megkaptam amit akartam és pont úgy, ahogy akartam. Soha semmi vita nem volt közöttünk, nézelteltérések persze, dehát az hol nincsen.
Egyszercsak vett egy fordulópontot a dolog, fogalmam sincs mi történthetett, de elkezdett látványosan hanyagolni. Persze én kábé kierőszakoltam a találkákat, együttléteket és mindeközben csukva tartottam a szemem affelett, hogy már valami nem a régi.
Aztán egyszercsak egy napon kijelentette, hogy ő nem szerelmes belém és nem akar átverni és így együtt lenni velem. És, hogy még nem tette túl magát az előző kapcsolatán, ami nagyon csúnyán ért véget és így nem is tud szerelmes lenni. (10 hónap telt el az összejövésünk óta)
Sírtam, zokogtam, hogy nem számítottam erre, nem akartam, bevallottam neki, hogy én mindigis szerettem és, hogy tudtam, hogy akkor, ott 6 évvel ezelőtt ennek nem lehetett így vége és erre most így? Õ is sírt és, hogy sajnálja de neki ez nem megy. Megbeszéltük a dolgot, nem erőltettem, ha menni akar, akkor nem tehetek mást, minthogy hagyom és közben azt remélem, hogy ezt csak álmodtam, vagy hogy esetleg megbánja és visszatér. De közben azért a holmijai nem vitte el, merthogy jön ő még ide és amúgysem akar teljesen elveszíteni. Na ezzel zavart legjobban össze.
Meg is keresett nemsokkal utána, kérte, hogy találkozzunk. Az nem jött össze, majd egy ideig pont úgy csinált, mintha mi sem történt volna. Telefonált mindennap, majd mikor már a sokadik találkozó sem jött össze, én magam hívtam fel azzal a szándékkal, hogy visszaadjam neki a cuccait (csak ezt neki nem mondtam meg, nehogy aztán visszalépjen), mert addigra már eléggé szenvedtem ahhoz, hogy úgy döntsek véget vetek ennek véglegesen. Arra a megkeresésemre már vissza sem jelzett, azóta nem tudok róla semmit. Később fel akartam köszönteni, de már a számát is lecserélte, facebookon még ismerősöm, de soha nem elérhető. Pontosan ezen a napon letörölt a skyperól is.
Azóta 180 fokos fordulatot vett az életem, szerencsére pozitív irányba, ha nem nézzük a jelenlegi szerelmi életemet (ami ugye romokban hever).
Lesz ez jobb valaha, vagy ez megint egy befejezetlen történet? Lehet még jövője? És különbenis miért zavart össze még utoljára így össze?
Most szerencsére a munkámban rengeteg örömöt lelek, így ez leköti az energiáimat, de valahol mégiscsak foglalkoztat.

21/N

4

Lányok! Ki levelezne barátkozna és ismerkedni beszélne velem?

19/F vagyok. A kor és a távolság nem érdekel,a külső sem,csak a belső. Megye se számit Magyarországon bell. Legyen normális,szeresse kutyákat és akarjon később, vagy most gyereket közös dolgokat

4

Igaz lehet, hogy tényleg szeret engem?

25 éves nő vagyok, párom 45 éves férfi.
Én nagyon szeretem őt, de tényleg, mindennél jobban.
2 hónapja vagyunk együtt, de már 3 hét után szerelmet vallott.
Ez minden vágyam volt, de ha belegondolok, alig hiszem el, mert ha mégsem lenne igaz, belehalnék.

2

Változhat még a helyzet? (Bővebben lent. )

Beleszerettem egy osztálytársamba, finoman, de elmondtam neki, mire azt mondta, hogy nem szeretne egy osztálytárssal kapcsolatot. Tehetek még valamit?

3

Nagy ex-jelenlegi pasi dilemma? Belebetegedem. :S segits!

A volt baratommal mar regebben szakitottunk.. Nekem o nagyon hianyzik, igy is, hogy par honapja megismerkedtem egy masik fiuval. O teljesen mas, minden jo, minden szep, de nem vagyok szerelmes. Az exembe az voltam. A volt baratommal veszeledtunk parszor. Szoval mindent kimond a jelenlegi baratom, szo szerint vesz..olyan eretlennek latom. A volt baratom sokkal hatarozottabb volt. Ot nem akarom ellokni, de az exem nagyon-nagson hianyzik. 18L-20F,18F

6

Mit tennétek a helyemben?

Tudom, regényszerűség, de kérlek segítsetek látni, mert most csak nézni tudok..
Nos kezdem magával a háttérrel. Ez a szőke lány kb. 2 éve költözött a faluba (elváltak a szülei, egyke, most ő 14, én pedig 16 vagyok) , s csak pár hónapja vetettem rá szemet, 1 kisebb tábor alkalmával. Ekkor neki már volt egy 6 hónapos kapcsolata. Első nap este átmentem egy ( akkor még barátnak tartott) cimborával hozzájuk( ő egy baratnőjével volt ott), és beszélgetni kezdtünk. A lány avval szórakoztatta magát, hogy vizet önt a nyakamba, s én (addig ültünk) hátra fektettem. Úgy feküdtünk 10 percig, a többiek kimentek, s csókolózásba torkollot a dolog. Másnap semmi, harmadnap 1 csók csattant el. Teltek, multak a napok, s evvel eggyüt egyre többet gondoltam rá :). Egyik este 1 kisebb kinti medencénél szórakoztunk pár haverral, s jött ő is. Nagynehezen megcsókoltam, s a közeliben tartózkodtam (amolyan dominancia szerüség). Erre a többiek lepapucsoztak stb.. Egy barátom üres lakásán találkoztunk újra (még aznap este), és 1 órán keresztül csókolóztunk (más nem volt). Átment az anyjához (a szomszedban laknak), s anyja kérdőre vonta, mivel látta az en cipőmet a lány cipője mellet. Nem tudom milyen mértékben monda el az ottan történteket, de szomorúan jött vissza. Nem mondott semmit, szemet sem vetett rám (később megtudtam, hogy az anyja megtiltott neki bizonyos dolgokat, melyeket a lány nem adott a tudatomra, mondván hogy az az ő anyja és az ő dolga). Telnek ismét a napok, s eggyik este, mikor már mindenki elment, leültünk mink ketten, s feltettem neki ezt a kérdést: Mik vagyunk mink? Az ő válasza az volt hogy CSAK barátok. Onnentről kezdve én nem értettem semmit... S evvel a mondattal elmaradt minden, a fogdosás, csók, stb.. Avval a bizonyos "cimborámmal" kezdett el komálni, én háttérbe szorúltam, s én erre féltékeny lettem. Megbeszéltük pár haverral, hogy lemegyünk hétvégén bulizni, s az eggyik haver elmondta a "cimborának", aki hivta a lányt is... Mivel a haverom apja vitt minket ( aki a lány anyjával van eggyüt :) ), így a lány anyja is jött.. A kocsiban olyan megjegyzést tett odafelé a cimborához, hogy vigyázzon a lányára. Ettöl én kibuktam, de nem adtam a tudatukra. Jövünk hazafelé, s utközben ismét jött 1 másik megjegyzés; várunk vissza. Ekkor már utáltam mindent... Letíltottam a lányt facebookon, elegem volt belölle, hogy állandóan csalódok benne.. kb. 1 hónapja feloldottam, s rámirt (az elmult hónapban az elfelejtésével törődtem, elnyomni a bennem élő hatalmas szerelmet..). Flegma voltam vele, látszólag "bántottam". Megkérdezte, hogy hogyan jutottunk el idáig. Én felhoztam a saját gondolatomat, hogy féltékeny voltam. Õ semmit sem tudott felhozni a maga részéről. Végül bennem a "szív" győzött az ész felett, s megkérdeztem tölle, hogy folytatná-e ha megcsókolnám. Válasza "nem tudom, biztos.". Bennem feltörtek az érzések, s vártam a másnapot, hogy megcsókoljam, s kezdjünk üres lappal.. Találkoztunk, társaság vett minket körűl, s kezdeményeztem, de elutasítás lett a vége. Kérdeztem is, hogy mi van, s mondta, hogy meggondolta magát, rájött hogy mit is akar valójában. Így abba is maradt.. Mostmár köszönni sem szoktunk, bár bennem még mindig ég a vágy, a gondolat. Mostanra már nem igazán él bennem az a "szerelem", ami akkor, s félek, ha újra megpróbálnám, újra a szokásos lenne. Én szeretném még most is őt... Csak nem értem hogy hol a hiba, mivel ő nem szándékozik elmondani. Tik mit tennétek a helyemben? Harcoljak még érte? Köszönöm a válaszokat. :)

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!