Találatok a következő kifejezésre: A munkahelyem költözéssel jár, (1 db)

A munkahelyem mindig költözéssel jár, párommal, ismerőseimmel is ritkán tudok találkozni. Mit tegyek?

21 éves lány vagyok. 2007. november óta vagyok egy olyan cégnél, aminek számomra az a legnagyobb hátránya, hogy állandóan költözni kell. Ezáltal keveset tudok együtt lenni ismer?seimmel, családdal, illetve a párommal is, akivel nagyon szeretjük egymást. Igaz, hogy csak 4 hónapja vagyunk együtt, de rengeteget beszélgettünk interneten is ismerkedésünkkor, így elég sokmindent tudunk egymásról. De szerintem lakva ismeri meg igazán az ember a másikat. Ezt a munkát hosszútávon én amúgyse bírnám, így is emiatt van a szüleimmel is vita, mert velük se tudok elég id?t együtt lenni.

Legjobb válasz: Helló! Én csak akkor hagynám ott a régi munkahelyem, ha az új teljesen biztos. Egy pasi nélkül lehet élni, munkahely nélkül sajnos nem. Na meg annyiban egyetértek a szüleiddel, hogy egy pasi azért nem ér ennyi kockázatot, hogy végül két szék közül a padlóra ülj. Egy nõnek mindig legyen B terve:) Sok sikert az új munkahelyedhez:):):):)

Helló! Én csak akkor hagynám ott a régi munkahelyem, ha az új teljesen biztos. Egy pasi nélkül lehet élni, munkahely nélkül sajnos nem. Na meg annyiban egyetértek a szüleiddel, hogy egy pasi azért nem ér ennyi kockázatot, hogy végül két szék közül a padlóra ülj. Egy nõnek mindig legyen B terve:) Sok sikert az új munkahelyedhez:) :) :) :)
Szerintem csak akkor menj bele, ha teljesen biztos vagy mindenben, tehát az új munkahely is ok, felvettek, tetszik is stb.meg ha valóban együtt akarsz élni a pároddal, 4 hónap nem túl sok idõ, ha majd együtt laktok akkor ugyis kiderül, hogy valóban illetek e egymáshoz vagy sem.
A kérdező hozzászólása: Természetesen csak akkor szeretnék odaköltözni, ha az új munkahelyre felvettek. Mivel egymás lakhelyétõl is 70 km-re vagyunk, így amint felvennének és ott dolgoznék, az lenne a legcélszerûbb is, hogy odaköltözzek, mivel napi szinten a bejárás költséges lenne. Elég nehéz elmondani a mi kapcsolatunkat. Az tény, hogy így még nem éreztem senki iránt, mint ahogy most. Még 1 hónapos nagy szerelemnél se, de 2 év utáni együttlétnél se voltak ilyenek az érzelmeim. A párom részérõl is így van. De van "B" tervem. Visszaköltözni semmiképp nem akarok már a szüleimhez, így egyenlõre albérletbe költöznék, ha a párommal mégse úgy alakulnának a dolgok, ahogy eltervezzük/elterveztük. Eleinte biztos nehéz lenne, de valahogy csak meg tudnám oldani. Ha egyedül maradnék, akkoris talpra szeretnék állni és nem szeretnék a szüleimtõl függni.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Kiben van a hiba?

Megkérdeztem a párom mit szeret bennem és nem tudott válaszolni. Azóta nem ír vissza és már nagyon fáj odabenn :(
Rengeteget sírok miatta és az öngyilkosságon jár a fejem amiről mindenki lebeszél. (Az öngyilkosság az elcseszett életem miatt)

17

Valóban szakítanom kéne?

20L vagyok a barátom 26. 3 éve ismerem, kb 2 éve vagyunk együtt. Mondhatni rengeteg mindenen átmentünk, például ott volt az, mikor meghalt az apja (az apja nevelte az anyja kiskorában meghalt), akkor nagyon összetört, ami természetes, én mellette voltam, de neki kellett egy kis szünet a világából és egy hónapra lelépett. Megértettem, elfogadtam, nehéz volt, de én is ezt tettem volna. Egyszer már szakítottunk, kicsit több mint fél éve. Nem azért, mert nem jöttünk ki jól vagy ilyesmi, csak az öccse külföldön él és elég nagy szarba került, neki ki kellett mennie hozzá egy hosszabb időre, én nem tudtam menni és akkor megbeszéltük, hogy ahelyett, hogy egymást kínoznánk a távolsággal, fejezzük be. De másfél hónap után visszajött, és folytattuk. Aztán most 3 hete az egyik legjobb barátja meghalt. Baleset volt, ő pedig nem nagyon tudta elfogadni. Megváltozott, kifordult magából. Időközben az öccse is haza tudott jönni. 3-an élünk egy lakásban (fantáziadúsaknak: külön szobában:)) és az öccse mondta, hogy talán el kéne mennem egy időre még mielőtt rossz dolog történik. A barátom agresszív lett, folyton ideges, van, hogy csak úgy elmegy otthonról kocsikázni... Én megértem, hogy nehéz neki, én is elvesztettem mindkét szülőmet, nem egy barátomat és nekem sem volt könnyű, sőt még most is sokszor kiborulok pedig már nem most történtek. Minden nap többször elmondom neki, hogy mellette állok, vele vagyok és segítek neki és ez tényleg így van. Nagyon szeretem. De nem tudok segíteni ha nem hagyja. Nem akarom, hogy ostobaságot csináljon. Az öccse szerint el kéne kicsit tűnnöm míg lenyugszik. Én nem akarom itt hagyni, de sajnos semmilyen megoldást nem látok. Mit mondtok?

6

Fű, alkohol, játékgép. Le tudom szoktatni a párom ilyesmiről?

No, hogy pontos legyek: A párom kb 10 évig rendszeresen füvezett, ezt saját maga vallotta be, és tette hozzá, hogy már másfél éve abszolút nem szívja, mert érezte, hogy tönkre teszi magát. Közös barátainktól megtudtam, hogy az anyja 20 éves korában kirakta otthonról, mert a pénzt amit a rezsire kellett volna leadjon, eljátékgépezte. Utána az apjához költözött, és ott is megcsinálta ugyanezt többször, csak az apja nem rakta ki ezért. Mondjuk ez már régi sztori, azóta eltellt 10 év, de a barátnőm kb 3 éve ismeri a páromat (régebb óta mint én) és azt mondta 3 éven belül egyszer látta csak gépezni. Hát az alkohol meg... :( Mivel a kedvesem külföldön dolgozik, szállásokon lakott eddig munkatársaival, az volt a fő szórakozásuk, hogy hétvégente főztek meg jól beb.asztak. A hétköznapi munka utáni iszogatás (pár sör állítólag) az is 3x minimum előfordult. Én ezt soknak tartom. Mivel most már együtt fogunk élni, nem lesz lehetősége piálni, meg zülleni a kolegákkal, stb. Összeköltözésünket ő szerette volna jobban ő kezdeményezte, és hogy mondjak pozitívumot is, rengeteget tett azért, hogy működhessen a kapcsolatunk. Albérletett vett ki kint, ahol ketten fogunk lakni. Ha én nem lennék, maradt volna a szálláson a kolegáival. Magyarországon belül is 200 km távolságra lakunk egymástól, az sem volt neki gond soha, jött mindig. Voltam már nála kint külföldön is egyszer egy hetet, azt is lerendezte, hogy épségben ki-és hazajussak, meg még sok apróság. Szóval úgy látom, ami tőle tellik belead mindent, hogy működjön a dolog. Engem viszont ezek a dolgai iszonyat aggasztanak, amiket fent írtam. Azt állítja, hogy a fűről saját maga szokott le, a játékgép nem szenvedélye, mert ha annyira akarná, akkor neten keresztül is eljátszhatná a pénzét. Inni viszont szerintem sokat iszik. :/ Aztmondja, hogy ő így tudja magát lelazítani. Észre vettem már, hogy ha valamin ideges, vagy feszült,egyből kibont valami alkoholt. Azt mondja, ha kint leszek nem fog inni, mert ott ott leszek neki én, és én vagyok a fontos. Szerelmesnek nagyon szerelmes belém. De valahol attól tartok, hogy ezek a lemondásai csak ideig óráig fognak tartani. Szerintem aki ilyen beállítottságú, amilyen, az ilyen is marad. Én mindig is elítéltem a drogosokat (igen én a füvet is annak tartom), azokat akik sokat isznak, a játékgépről meg nem is beszélve... Változhat egy ember szerintetek kapcsolatban olyan mértékűt, hogy ezeket a dolgokat elfelejtse teljesen? Én is feldobtam az itthoni életem miatta, nem szeretnék csalódni. Szeretném hinni, hogy nem fog ilyeneket csinálni, de nem tudom...:( Szerintetek?

18

Ti nem érzitek úgy néha, hogy teljesen feleslegesek vagytok, nem volt értelme megszületni, nem hozhattok létre semmi maradandót, mert minden mulandó és semmi sem örök?

19

Nemértem. Ez jel lenne?

Van egy lány az osztàlyba akivel elégjôbba vagy.. mostansàg az az a hetekbe egy csúfnevet talàltam rá és mosolyog rá. 1-2 meg is üt de viccesen.... óràn a szemem sarkából látom hogy néz és ha ránézek akkor elmosolygja magàt és elfordul.. kezemen a sebet néha megnézi és akkor megfogja a kezemet rendesen.. Van amikor felbukkan ès õ szivat.. Sokan szépnek tartjàk mint ahogy én is. chaten nem beszélünk csak személyesen.. gyorsan segitsetek :D 19/F

6

Lehetséges, hogy senkinek nem tetszem a földön vagy csak bebeszélem magamnak?

Szerintem nincs olyan nő ezen a földön, akinek esetleg tetszhetnék, legalábbis képtelen vagyok elhinni, túl sokat mondták nekem, és mondogattam magamban, hogy "ronda vagyok" ! :S Privátba küldenék akár képet is magamról, hogy megbizonyosodjak arról, hogy mennyire van igazam.

58

Vannak még nôk, akik hisznek a nagy ô-ben, mint pici gyerek a mikulásban?

31

Miért ilyen nehéz egy nekem tetsző lányt találni?

24 éves vagyok, és csak olyan lányokkal voltam együtt, akik igazából nem is voltak az eseteim.
Nem kezdeném el sorolni az érdemeimet, mert az meglátásom szerint ezen az oldalon nem vezet jóra, szóval csak így általánosságban kérdezem: átlagos kinézetű srácként örülnöm kéne, ha egy átlagos lány összejön?

10

A feleségem mást szeret mit tegyek?

Van két kisfiunk 2-5 évesek a feleségemmel 10 éve vagyunk együtt 6.éve házasok most megismert valakit azt mondja szerelmes engem már nem tud ugy szeretni elmúlt neki azt mondta nagyon szeret mint embert soha nem bántana nem is engedné senkinek mert nem érdemelném meg azt mondja nagyon jo ember vagyok a 10 évből egyetlen percet nem bánt meg. honapok ota huzodik ez a dolog ő nagyon válni akar én nagyon szertem őt. talán korán kötötte le magát igy hozta akkor az élet. én32 éves vagyok ö pedig 24 úgy érzem az életem cafatokra szakadt és nincs miért tovább persze a gyerekek de nagyon nehéz minden nap.

11

Mire számíthatunk így? Valakinek tapasztalata?

A barátommal most még nagyon jól megvagyunk, amíg semmi komoly döntést nem kell hozni. De ahogy beszéltünk, teljesen mások az elképzeléseink a jövőnket illetően. Messze áll még a megvalósítástól, de teljesen másképp képzelünk el mindent: esküvőt, jövendő házat, mindent. Alig vannak közös pontok. Ami most még nem gond, mert nagyon szeretjük egymást, és bár vannak súrlódások (hol nincsenek?), azért még minden rendben van. Persze, mindezek a témák csak elméleti beszélgetések, ki mit gondol, hogy majd a távoli, egyelőre beláthatatlan jövőben mit szeretne, de azért aggasztóak a különbségek. Jellemre nagyon jól összeillünk, csak hát a többi...
Elég a szerelem és a lelki összhang, hogy a későbbi akadályokat biztonsággal megoldhassuk? Olyan dolgokban különbözünk, amiben még kompromisszumot is nehéz kötni, főleg úgy, hogy- egyetlen megegyező tulajdonság- mindketten makacsok vagyunk és ragaszkodunk a saját elképzeléseinkhez.
Valaki volt már hasonló helyzetben? Átélte már hosszabb távon is a dolgot? Mik a tapasztalatok? Mire számíthatunk, ez hosszabb távon működhet?
Még nem vagyunk együtt túl régóta, nemsokára leszünk 1 éve. 20 és 21 évesek vagyunk.

Előre is köszönöm a válaszokat!

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!