Találatok a következő kifejezésre: A második vagyok (1162 db)

Mennyi 1x a másodikon + 1 x a másodikon? Vagy 1x a másodikon - 1x? Vagy 1x a másodikon + 1x?

Legjobb válasz: 1x másodikon + 1x a másodikon = 2x a másodikon többit nemtudom :s szerintem egyszerüen számold ki

1x másodikon + 1x a másodikon = 2x a másodikon többit nemtudom :s szerintem egyszerüen számold ki
Mi van? x^2+x^2=2.x^2 x^2-x=x(x-1) x^2+x=x(x+1)
EZ HÜLYESÉG: x^2 - x = x*(x - 1) = (x + gyök(x))*(x - gyök(x)) Miért cifrázod, ha te magad sem érted? Az x(x-1)-nél NINCS szebb alak! De ha nagyon akarod cifrázni, akkor: x-1 = (gyökx-1)(gyökx+1) Ugyanis az x-1 felírható gyökx^2-1^2 alakban. De mi értelme?
két azonos alapú hatványt nem lehet összeadni , azt ki kell számolni , azonos alapú hatványt lehet szorozni, osztani, hatványozni...
x^2 + x^2 = 2*x^2 x^2 - x = x*(x - 1) = (x + gyök(x))*(x - gyök(x)) x^2 - x = x*(x + 1)
Szerintem ha te nem érted akkor minek szólsz bele? Az jó úgy. És azért cifrázom, mert a kérdezõ nem igazán ad támpontot, hogy merre kell alakítani ezért minden, kézreesõ átalakítást ráeresztek.

Mindenkinek rövidebb de fájdalmasabb volt a második vagy a többedik szülése? Sok választ várok hogy egy kb. átlagot tudjak levonni.

El?re is köszi!

Legjobb válasz: Nekem az elsõ szülés 3,5 óráig tartott, a második 1,5 óra volt. Azért volt a második fájdalmasabb vagy kimerítõbb esetleg, mert nem tudta ma fájások között pihenni, hiszen annyira kevés idõ volt két fájás között, hogy akkor ott úgy éreztem ,hogy összefolynak a fájások. Mind a két babát fájdalomcsillapítás nélkül szültem. Egyébként most csak a kérdés kapcsán gondoltam bele egy kicsit, amúgy azt mondanám, hogy a második könnyebb volt, mert már tudtam ,hogy mire számíthatok, sokkal jobban figyeltem a testem jelzéseire, mint az elsõnél. Ott még nagyon féltem mindentõl. Szóval inkább a másodikat ismételném, attól függetlenül, hogy nem tudtam közben pihenni.

Nekem az elsõ szülés 3, 5 óráig tartott, a második 1, 5 óra volt. Azért volt a második fájdalmasabb vagy kimerítõbb esetleg, mert nem tudta ma fájások között pihenni, hiszen annyira kevés idõ volt két fájás között, hogy akkor ott úgy éreztem , hogy összefolynak a fájások. Mind a két babát fájdalomcsillapítás nélkül szültem. Egyébként most csak a kérdés kapcsán gondoltam bele egy kicsit, amúgy azt mondanám, hogy a második könnyebb volt, mert már tudtam , hogy mire számíthatok, sokkal jobban figyeltem a testem jelzéseire, mint az elsõnél. Ott még nagyon féltem mindentõl. Szóval inkább a másodikat ismételném, attól függetlenül, hogy nem tudtam közben pihenni.
Szia.Nekem az elso szules a fiammal fajdalmasabb es hosszabb volt, mint a masodik szules amikor a lanyomat hoztam a vilagra.A fiammal Szombaton delbe jelentkeztek a fajasok es Hetfon delutan szuletett meg.Viszont kicsi lanyommal Hetfon delelott jelentkeztek a fajasok es delutan mar a karjaimban tartottam.:-) Gratulalok a kisbabadhoz!Nem kell betojni, hisz te mar tudod, hogy mi var rad!:-) Legyen szep napod!:-)
2ó20p;1ó40p;1ó.Mindegyik egyformán fájdalmas volt.:) ))
3-szor szültem, a legutolsót éppen ma 1 hete! Hát, elemondhatom, hogy a harmadik volt a legrövidebb, de a legfájdalmasabb, legintenzívebb. az utófájásokról, méhösszehúzódásokról nem is beszélve...viszont a VILÁG CSODÁJA A GYERMEK! MEGÉR, mindent kínt!!!! Könnyû, gyors szülést Neked!
Nekem mindkét szülésem 1.5 óra volt, mindkettõnél kaptam oxitocint, mégis egész más volt a kettõ. Az elsõnél rögtön szinte egybefolytak a fájások, nem tudtam pihenni, ez a rövid idõ alatt is nagyon elfáradtam, remegett mindenem szülés után és durva fájásaim voltak. A második 10 perces enyhe fájásokkal kezdõdött, utána 5 perces, még a végén sem folytak egybe és alig erõsödtek.Mondhatom, hogy csak az utolsó 5-6 fájás volt durva, alig hittem, hogy így is lehet szülni, de ezek szerint lehet... Üdv, ilyet kívánok neked is.
Nekem az elsõ normál, 7 és fél óra az elsõ fájástól számítva. Kibírható, csendes. A másodiknál 40 perc alatt ment le minden. Õrült fájdalom volt, és ezáltal kegyetlen pszichés megterhelés. Amikor vége lett nem is érdekelt a baba, mert az okozta a legnagyobb örömöt, hogy túléltem. Nagyon gáz volt...
Belõlem szinte kirepûlt a második, még elfáradni sem volt idõm.12.30 kor otthon elfolyt a magzatvíz, 13.30 körûl értünk be a kórházba.Volt egy-egy fájásom, de amire inkább emlékszem, az a hatalmas nyomás, odalent.Alig bírtam felmenni a lépcsõn, mert azt hittem ott szülök meg.Felértünk gyorsan átestünk az adminisztráción, és 15.00-kor a 2.tolófájásra már kint volt a gyönyörû rózsaszín lányom.Mindenkinek ilyen szülést kívánok, magamnak is így harmadjára.34 heteske
Az elsõ 5 óra alatt lett meg szinte az elejétõl összefolyó brutál fájásokkal, örültem mikor vége lett, csk az jutott eszembe hogy úristen nem hittem hogy ez ennyire tud fájni... A másodiknál szinte fájások nélkül tágulgattam, a szülés napján minden fájdalom nélkül 3 ujjnyi voltam már délelõtt, délután visszamentünk a kórházb akkor már 4 ujjnyi voltam de semmi fájdalmas nem történt addig. Burkot repesztettek 3kor és 3.40re megvolt a lányom.A fájdalom intenzitása ugyanaz volt mint az elsõnél de sokkal rövidebb ideig és rendkivül gyorsan jöttek a tolófájások szóval nekem ezerszer könnyebb volt a második, 2 óra múlva már saját lábamon közlekedtem, 5 óra múlva már törökülésben szoptattam simán az ágyon :)
3 szulesem volt.Minden szulesnel gyengebbek voltak a fajasaim.

Miért van az, hogy amikor az első gyermek születik, az egész terhesség és szülés és kisbabakor az anyuka érzelmeivel együtt körül van ajnározva, a második vagy többedik gyermeknél meg már le se tojja senki anyát és gyermekeit?

Amikor terhes lettem, szenzáció voltam a magam 20 évével és 1 éves házasságával az egyetemen, meg a rokonok körében is. Mindenki izgatottan várta a pocakosodásom és a szülést, pedig nem vagyok magamutogató és dicsekv? fajta, nem vártam senkit?l segítséget sem, bár jólesett a dolog. Mikor megszültem, a lelkesedés a tet?fokára hágott majd alábbhagyott. De még mindig többen kérdezték akkor, hogyan boldogulok, nem nehéz-e a dolgom, tudok-e ihenni eleget. Most 2 gyermekem van, a pici fél éves, a nagy 3. A terhességemhez annyi volt a reaga, hogy nahát jön a kistesó, de jó lesz majd a nagynak, stb. Egyrészt a pici nincs úgy külön babaként számontartva, mint az els? volt, ? csak egy testvérke. Így éreztem végig, hogy mások így vannak velünk. Aztán a szülés után szinte senki ránk se csörgette a telefont, nem mondom hogy átjáróházat vártam, de jólesett volna egy-két érdekl?d?. Segítség meg most elkelt volna, szüleim részér?l is, meg amúgy is. Sikítozva röhögni tudnék a szakkönyvek tanácsain, melyek csak és kizárólag els? babásokhoz íródnak:"mikor a baba alszik, pihenjen Ön is", meg még a kismamáknak szólva "fontos, hogy szakítson id?t a napi szunyókálásra, polcolja fel a lábait és relaxáljon, stb " hahaha. Persze, 3 évessel, aki játszóterezne, rohangálna, foglalkoztatni kell, relaxálgassak, és pihenjek mikor a pici alszik :))))) Eleve a pihenés :))) A másik kérdésem is ehhez kapcsolódik: Miért nem lehet felfogni, hogy valakinek NEM adódik segítsége, senki sem vigyáz a gyerekeire fél órára sem, a párja meg snnxit dolgozik vagy olyan munkakörben, hogy nem tud segíteni ? sem. Mert mikor kimerül egy anyuka és itt kérdez, hogy mit tegyen hogy ne kattanjon ki, egyb?l írják, hogy "biztos tud valaki vigyázni rájuk míg te feltölt?dsz". Hát nem. Nem mindenki tud megfizetni babysittert sem. Tehát, miért van az, hogy senki nem segít, nem veszi észre a szül?kön, hogy fáradtak vagy magányosak, mikor már több gyerek is van, illetve miért evidens, hogy úgyis segít valaki-alapon le van ejtve az anyuka, kb ki van rekesztve a társadalomból, csak mert gyereket mert szülni? Vessünk magunkra, mi anyák? Együk meg, amit f?ztünk?

Legjobb válasz: Nem tudom, most így elgondolkodtam magunkon és a környezetünkön, és nálunk is így van. Valahogy az elsõ még a nagy dolog, és a második baba már tényleg "csak" a második. Mi is ugyanígy vagyunk. Nem tudom, miért.

Nem tudom, most így elgondolkodtam magunkon és a környezetünkön, és nálunk is így van. Valahogy az elsõ még a nagy dolog, és a második baba már tényleg "csak" a második. Mi is ugyanígy vagyunk. Nem tudom, miért.
Igaz nekem meg csak 1 kisfiam van de en a masodik bekezdesed miatt nem is vallalok tobbet. Sajnos ugy erzem, hogy nekem 1 gyerekre van kapacitasom. Ebbe az anyagi resz igen keves szerepet jatszik de viszont nem birnam energiaval, szusszal megegyszer ezt vegigcsinalni ugy, hogy mellette ott egy masik gyerek. Nekem szuksegem van egy kis pihenesre amig a gyerekem alszik. Meg lehet ezert nyugodtan kovezni de nekem fel kell valahogy toltodnom egy kis energiaval, hogy folytatni tudjam a teendoket. Van akinek megy pihenes nelkul es van akinek nem. Sajnos nekem sincs segitsegem szulok, tesok, baratok, rokonok tobb mint ezer kilometerre. Nekem annyira nehez volt, hogy eszembe sem jutna megegyet vallani ugy, hogy itt a nagyobb. Tehat le a kalappal elotted az biztos. :)
Nálunk nem így van. A kisfiam és a tesó között 20 hónap lesz a korkülönbség, én most vagyok a 30. hétben. Amikor a fiamat vártam, az is nagy "szenzáció" volt, de most a második terhességemre valahogy mindenki jobban rá van kattanva. A közel s távoli ismerõsök, barátok jobban izgulnak, mint én magam. Szerintem a kisfiam miatt, õt mindenki nagyon szereti, egyébként hihetetlenül kedves, jó természetû gyerek, és nagyon szép. Gondolom kíváncsiak, a húga is ilyen karakter lesz-e. A másik kérdésed meg, hát szerintem igen, tulajdonképpen együk meg, amit fõztünk. Én úgy gondolom, senkinek nem feladata, hogy az anyukákat pátyolgassa.Úgy gondolom, nem az embereknek kell észrevenniük, hogy egy szülõ fáradt vagy magányos. Te pl észreveszed az idõs nénit, aki egyedül él, és nincsen már senkije? Nekem, ha segítség kell, szerzek, ezt sem akarom túlzottan kihasználni, leginkább akkor van rá szükségem, ha terhesgondozóba kell mennem. Viszont nincsenek illúzióim, valószínû, ha már ketten lesznek, anyukámon kívül más nem fogja õket bevállalni, és nem is baj, két gyerek iszonyat nagy felelõsség.
Én pontosan ezt érzem és pontosan így vagyok vele. Ilyen tanácsokkal is tele a padlás hogy bízzam valakire a gyereket...ja persze csak a bébiszitternek egy óra mire ideér és még annyi míg haza, plusz közte több órát megfizetni azért hogy egy kicsit elmehessek...hát luxus kategóriának számít. És igen, én is erre jutottam és szerintem minden más ember így van vele hogy EDD MEG AMIT FÕZTÉL. Minek kellett gyerek, vagy ennyi gyerek, vagy ilyen kis korkülönbséggel...akkor viseljük csak el hogy fáradtak vagyunk és kimerültek néha hisz magunknak akartuk. Szerintem mindenki így áll hozzá, legalábbis az én környezetemben tuti.
Szerintem azért van mert látják, hogy az elsõvel is elboldogultál és akkor a második már menjen magától.Meg lehet azt gondolják, hogy segítsen magán az ember senkisem mondta hogy szüljön másodikat.Magának csinálta oldja meg.
A mi családunkban érdekesen alakult: A sógornõmmel teljesen együtt voltunk terhesek, összesen négy hét különbséggel szültünk. Az õ gyerekükre így nem tudtam nagyon koncentrálni, mert hát a magamé fontosabb volt. (De ezért biztos nem vagyok önzõ! :) ) Aztán õk újra babát várnak és teljesen másképp éreztem ezzel kapcsolatban. A hírnek nagyon örültem és nagy örömmel kísértem végig a terhességét. Vásárolgattam a kicsinek, nagyon készültem és is, mint nagynéni. :) Szóval ebben az esetben az õ "csak" második gyerekük nálunk olyan volt, mintha az elsõ lett volna.
A kérdés elsõ részéhez: Szerintem ez család és/vagy környezet függõ, hogy hogyan viszonyulnak a terhességhez.Családban talán nálunk is kevesebb az érdeklõdés a tesóka felõl, de a környezetemben a kolegák és barátok körében ugyan olyan "rajongás" vesz körül, mint elõre. Mondjuk annak ellenére hoyg itthon vagyok a nagyobbikkal, be szoktam menni a munkahelyemre, tartom velük a kapcsolatot. Én is érdeklõdöm felõlük, õk sem feledtek el, érdeklõdnek a terhesség iránt. A családban is inkább az van, hogy már én is visszafogottabban kezelem az egészet. Pl nem hívom fel anyósomat, hoyg tessék már elképzelni rúgott egy hatalmasat, stb... A másik a segítség. Szerintem sajnos manapság kevés embernek van elegendõ empatikus érzéke ahoz, hoyg bele tudja magát mások helyzetébe képzelni. Én szerencsés vagyok, szinte bármikor kaphatok segítséget, anyukám nyugdíjas már és a testvére is szivesen segít egy-két órát rá tudom bízni a lányomat, de az elején a terhesség alatt és a szülés utáni elsõ 2 évben anyu is dolgozott, anyósék meg az ország másik felében. Bébiszittert meg tudnám fizetni, de nem akarom, mert isten õrizz idegenre bízni a gyerekem. Akkor inkább szakadjak meg én. Ettõl függetlenül, meg tudom érteni a fáradt anyukákat, és tudok és szoktam is hasznos tanácsokat adni nekik, mert jó indulatú vagyok. Sajnos, nem mindenki az. Ez az internet átka. Itt nem tudod megválogatni, hoyg kik olvassák a kérdésedet, és kik djanak rá választ.
Hát, kedves kérdezõ, nagyon igaz, amit írtál. Nálunk 3 gyerek van. Az elsõ szenzáció volt, fõleg, mert 6 év próbálkozás után sikerült. A második már semmi különös. A harmadiknál meg a sok lesajnáló pillantás: minek az nektek? Nem elég kettõ? Igaz, nem terveztünk 3. babát, de mikor - védekezés mellett - sikerült, nem volt szívem elvetetni, mert "minek az"! Már a hozzáállás is felháborított. Ja, és segítségünk abszolút semmi. Anyósom közölte, hogy õ beteg, nem tud rájuk vigyázni. Anyu dolgozik. Szóval mindenhová gyerekkel megyek. A picivel (8 hónapos) rohanás délben a suliba a nagyért (7 éves), aztán az oviba a középsõért (4 éves). Délután a 3 gyerekkel egyedül, úgy, hogy a nagynak legyen kész a lecke, vigyem vissza zongoraórára, játsszak a két kicsivel, és legyen ellátva a házimunka. Nem egyszerû. A férjem segít, amit tud, de ha dolgozik, akkor nincs semmi segítség. Ráadásul - mivel nem lehet többet halasztani - idén szeptembertõl vissza kell mennem a fõiskolára, ahol végzõs leszek (diplomamunka, államvizsga, stb.). A barátnõm szintúgy egyedül a két gyerekével, úgyhogy csak megbeszélni tudjuk szomorú tapasztalatainkat. De fel a fejjel, anyának lenni jó!!!!! Egy mosolyukért megéri az egész napi strapa. :)
Épp a minap gondolkoztam el ezen és majdnem sírva fakadtam. amikor a nagyfiam született 4 éve folyton itt volt valaki, ha épp csak benézésre volt idõ , akkor is bekukkantottak. Anyum 50 km-rõl 3 naponta jött a kis robogójával. Aztán jött a kistesó 2 év különbséggel, és ahogy hazajöttünk a kórházból, sajnos a férjemnek mennie kellett dolgozni, tök egyedül maradtam egy dacoló kétévessel és egy újszülöttel. Bár élveztem az újdonságot, de hulla fáradt voltam. És még egy tányér kaját nem hozott senki, fõznöm kellett. Hálistennek nem egy nyámnyila asszony vagyok, de azért jól esett volna megülni, pláne, hogy éjszakáim se voltak. Majd ahogy telt az idõ, a kicsi elkezdett dacolni, a nagyon kijött a testvérféltékenység, még egy boltba is úgy tudtam velük menni, hogy a bugyim is vizes lett, olyan csúnyán vislekedtek. De mindettõl független cûhölnöm kellett õket bankba, postára, boltba, gyógyszertárba, mindenhova...majd ovis anyáknapja egy hisztis 1, 5 évessel...na ne mondjam. És senki, de senki nem jött volna át csak pár napra, hogy kicsit regenerálódjak. _Nyilván nem nekik szültem meg ne panaszkodjak. Nem is panaszkodásként írom, de a figyelem, ami jól esett volna, meg a mai napig jólesne. Amit az elsõnél kaptam. Pedig egy gyereknél aztán volt idõm temérdek. De figyelj, én büszke vagyok magamra, soha senki nem mondhatja, hogy bármire ne lennék képes.És ez kompenzálja az érzést. Pláne amikor látom, hogy más gyerekére mindig vigyáz valaki, és mégis panaszkodik, hogy semmire sincs ideje:) Sose felejtem el az okos kérdést:nagyot vinnem kellett dokihoz, ilyenkor egyértelmûen a kicsi is jött, hisz nem ajánlotta fel, hogy vigyáz a házra...és gúnyosan megkérdezték, miért nem hagyom otthon a babát, minek viszem rendelõbe....az ilyenek azért gondolkozhatnának, hogy nyilván nem jókedvében visz magával az ember egy nyûgös beteg nagyot és egy unatkozó kicsit, kitéve annak, hogy elkap bármit...
Nekem a nagyfiam volt az elsõ gyerek a családban tehát õ tényleg csodaszámba ment akkoriban, azóta született jó pár baba és mind fiú. Most 5 éves a fiam 39. hétben vagyok a másodikkal. Õ addig volt szenzáció míg a nemét nem tudtuk, hogy legyen végre egy kislány de nem lett õ is fiú lesz. Nekünk persze mind1 de mindenki csak sajnálkozik. Nekem mindig is volt segítségem mert anyukám nem dolgozik és mivel egy örökmozgó fiatalos nagyi nem is kell kérnem szívesen vigyáz a fiamra. Viszont hogy én ezért mit kapok a családban! Hogy lepasszolom a gyereket meg keveset foglalkozom vele, meg hagyom hogy elkényeztesse a nagyi. Na mondjuk pont az én fiam az akire a fentiek nem igazak, mert nagyon klassz kis pasas, semmi nyûgje nincs és különben is ha nem akar a nagyival lenni úgyis megmondja, soha nem én küldöm el magamtól. Ha akar és a mama is akarja akkor mehet és kész. Én mondjuk ezért vártam 5 évet a másodikkal, mert nem akartam hogy még ezért is kapjak, hogy mert a mama akkor is segít. A nagy már oviban lesz amit imád sokkal változatosabb neki ott mint itthon. Így lesz idõm a picire is, délután meg majd a nagyra külön külön. Mondjuk nálunk meg pont mindig a picik az istenek, a nagy meg bármit csinál természetes mert ugye õ már nagy így ügyesebb.
Kop-kp mind a 2terhességemet örömmel figyelték. Sõt a lánykámmal új ismerõsök jobban is izgultak. A másodikra: ugyan ha nagyon nem bírom foghúzva lepasszolom a fiam(26hónapos), hogy kicsit tudjak tõle pihenni, illetve most amíg suliban vagyok a dédi figyeli a gyerekeket heti 2nap 3-3órára hagyom ott õket, és a fejtágítás nem épp a pihenés netovábbja. És rengetegszer megkapom, hogy az elsõt is minek, meg én akartam akkor oldjam meg. Az apai nagyszülõk vasárnap addig ülnek az ágyak szélén amíg a férjemmel megeszünk egy egy fagyit, de ez is kb rohanás, minden csak nem pihenés:( És vagy rosszalló fejcsóváló emberekkel találkozok, vagy az igazi bicskanyitogató lesajnálókkal. Az a pár normális ember felüdülés.
A kérdező hozzászólása: jaj köszönöm, annyira jó olvasni, hogy nem én látom teljesen sötéten a dolgokat :) ja igen ez a tanulság, együk amit fõztünk. de mikor a barátnõknek kellett segíteni, mikor társaságra vágytak, vagy egy sírópárnára, akkor ott voltam nekik, magamtól is láttam ha gáz van valakivel, és örömmel, izgalommal segítettem, én SZERETEK segíteni. és most õk nincsenek sehol. kicsit elõre kárörvendek, mikor eszembe jut, hogy õk is lesznek ilyen szituban :) ha elfogadják, és még egyáltalán barátkoznak velem (sanszos, mivel én leszek a vén róka), segítek akkor is nekik, és remélem leesik majd, hogy nekem is jólesett volna. Egyébként nem vagyok depis, sem besavanyodott, ugyanaz a pörgõs csaj vagyok, mint voltam, csak megtudtam mi a felelõsség. Csak néha eléggé berágok az élet igazságtalanságán. És igaza van annak, aki az idõs nénit hozta fel példának, tényleg annyira nulla empátia szorult az átlagemberbe, hogy szörnyû. Ha mindenki figyelne mindenkire mennyivel szebb lenne az élet?!
Jaj de igazad van!bár nekem egy fiam van, 1 éves, de egy kevéske segítségem sincs.mindenki csak az észt tudja osztani, h igy kéne meg úgy kéne, de a helyzetembe nem tudnak belegondolni.Mindig azzal jönnek, h keljek hajnalba, és amig nem ébred fel a kicsi addig én tudok fõzni, mosni, takarítani.Vagy amikor napközbe alszik....egyedül párom mondja mindig h dõljek le én is mikor a fiúnk alszik, mert õ látja rajtam h sokszor olyan vagyok mint a mosott sz*r.fõleg most jön a foga, több is egyszerre, és nagyon rossz éjszakáink vannak mostanában.
Szerintem a körülöttünk lévõknek míg nincs gyereked fura érzés belegondólni, hogy neked gyereked lessz mert nem tudnak lehet elképzelni babáva.Mindenki tanácsot akar adni, hogy õ hogy csinálta meg felevenedik nekik az mikor az övék volt pici akkor milyen nehéz volt és, hogy, hogy fogsz te majd boldogúlni a sajátoddal.Azért kérdezõsködnek ajnároznak, hogy hogy boldogúlsz meg, hogy ugye nem könnyû ez az egész!?A másodiknál meg már tudják, hogy tudod a dörgést, hogy kell egy babával bánni mert van egy gyereked.Meg az elsõ gyerek mindig különleges mert neked gyereked lessz húú de nagy szám!!!!!!Pedig szerintem is már 2 gyereknél kéne több segítség.Én még csak most várom majd, hogy végre megfoganjon a 2. baba de abba bele gondolok mindig, hogy milyen nehéz lessz majd 2-vel mert én is úgy vagyok mint te!Szerintem ha megtudja a környeztem, hogy babás vagyok majd akkoriba akkor nem fog elmenni a fantáziájuk, hogy nekem babám leesz!!!Annyi lessz a pletyka, hogy képzeld ez az ix személy már megint terhes, nem pedig az, hogy képzeld az x személynek gyereke lessz menjünk segítsünk neki!!
a szakkönyvek valóban az elsõ bébirõl szólnak!! én is kivágtam õket a második babánál! "Csak a kisbabára hangolódjon, ne csináljon semmi mást, stb.... !! Egy fenét! és a naggyal mi lesz?? Nálunk a családban egyformán örülnek a kistesónak, de tény hogy a távolabbi barátoknál õ már nem volt akkor esemény. Sajnálom, hogy nem tudod másra bízni :( Ha van olyan szülõtárs, akivel kölcsönös a szimpátia, hosszú idõ után elképzelhetõnek tartom, hogy kölcsönösen vigyázzunk egymás gyerekeire, akár csak 1-2 órára is.

Van itt olyan anyuka akinek a kis korkülömbség ellenére mégis nehezebb volt a második vagy harmadik szülés?

Legjobb válasz: Hát nem én, de egyik barátnõm majdnem 2 napot vajúdott az elsõvel és a másodikkal teljes 2 napot végig szenvedett, a végén már oxitocinnal. Nem tudom, mi számít kis korkülönbségnek, de nincs 3 év a két lányka között. Amúgy mindkettõt túlhordta és mindkétszer gátvédelemmel szült, de a második sokkal nehezebb volt neki és jobban ki is fáradt és a végén császárért rimánkodott (szerencsére megszülették vele a kislányt).

Hát nem én, de egyik barátnõm majdnem 2 napot vajúdott az elsõvel és a másodikkal teljes 2 napot végig szenvedett, a végén már oxitocinnal. Nem tudom, mi számít kis korkülönbségnek, de nincs 3 év a két lányka között. Amúgy mindkettõt túlhordta és mindkétszer gátvédelemmel szült, de a második sokkal nehezebb volt neki és jobban ki is fáradt és a végén császárért rimánkodott (szerencsére megszülették vele a kislányt).
Lányaim között másfél év a korkülönbség. Az elsõ 3 óra alatt bújt ki, a második rövidebb volt, csak két óra, viszont a fájások sokkal erõsebbek voltak.
Lányaim közt 2 év, 3 hónap és 2 nap van. Az elsõ 1:57 perc alatt bújt ki, enyhe görcsöcskékkel. A második majd dupla idõ alatt, és tripla olyan erõs fájásokkal, mint a nõvére. Bár, engem nem zavart, hogy erõsebb fájásaim voltak... engem az zavart, hogy az utófájások voltak ezúttal borzasztóak!
A kérdező hozzászólása: köszi, hogy leírtátok a tapasztalataitokat. :)

A második vagy többedik babájukat tervező anyukák?

1. Mióta próbálkoztok? 2. Voltatok orvosnál, hogy mi miatt nem sikerül most a baba? 3. Hányadik baba lenne? 4. Az első baba könnyen összejött? 5. Császárral vagy spontán született? Köszönöm a válaszaitokat!

Legjobb válasz: elsõnél nem próbálkoztunk gyógyszer mellett jött össze sima szülés gát metszéssel most próbálkozunk a másodikkal elsö hónap

elsõnél nem próbálkoztunk gyógyszer mellett jött össze sima szülés gát metszéssel most próbálkozunk a másodikkal elsö hónap
1. Augusztus óta, akkor volt a kislányunk 1 éves. Össze is jött rögtön, de két héttel a menstruáció nem várt napja után megjött. 2. Orvos azt mondta, hogy nagyon korai stádiumban történt vetélés volt. 3. 2. baba 4. Igen, 3.-ra már nem jött meg a menstruációm, 2, 5 hónapja ismertük egymást a párommal, azóta már férjemmel. :-)) 5. Természetes úton született, gátmetszés volt. S most úgy néz ki, hogy sikerült teherbe esnem, van pozitív tesztem, egyelõre várok, hogy megmarad-e a terhesség. :-)
1. második hónapban összejött 2. voltam orvosnál, minden rendben 3. második baba 4. igen könnyen, második hónapban ugyanúgy 5. spontán született
1.1 hónapja 2.voltam, de rákszûrés miatt.ha már ott voltam megnézett UH-al, és látott petét, csak nem volt domináns. 3.3. baba 4.az 1. és a 2. gyerekünk is elsõre jött össze 5.mindkét gyerek spontán, gyorsan és beavatkozás mentesen született
1. elsõ próbálkozásra összejött:) :) 2. ---- 3. második baba 4. elsõ csemetére 10 hónapos kellett várni, valószínû akkor nagyon görcsösen akartam 5. simán, de hosszú vajúdás-17 óra, fájásgyengeség, szülés utáni komplikáció(méhsüllyedés) De soha nem csinálnám másként, és ha minden jól megy, 3 babáig meg sem állunk:) :) :)
Harmadik babámat szeretném. Egyelõre várat magára, de orvoshoz még nem szándékozom menni. Tulajdonképpen kettõ vagy három próbálkozós hónapon vagyunk túl, de egyiknél sem adtunk bele mindent... sõt. Az elsõ kettõ úgy jött össze, hogy rágondoltam... nem véletlen, hogy az elsõ 9 hónap együttjárás után, és 1 év van a kettõ között (tehát 3 hónapos volt a nagy, mikor terhes lettem) Mindkettõ spontán született, és fizikálisan teljesen rendben vagyok.
A kérdező hozzászólása: 1. Mi még csak fél éve próbálkozunk, eddig sikertelenül. :( 2. Nem voltunk, de nem is szándékozok, csak ha fél év múlva sem jönne össze a baba, mert nálunk szerintem az a baj, hogy nagyon rágörcsöltünk. 3. Második baba lenne. 4. Az elsõ hónapban megfogant a lányunk, ezért is csalódás, hogy a második baba nem akar jönni. :( 5. Fél napos vajúdás után, megcsászároztak, mert a lányom nagyon rosszul volt odabent. :(
1.ez a 2.hónap hogy próbálkozunk a férjemmel. 2.nem voltam dokinál, majd nemsokára megyek rákszûrésre és akkor lehet megemlítem neki, hogy nem e nézne körül rendesebben egy kicsit. 3.már van egy fiunk, aki 28 hónapos 4.15.hónapban sikerült a fiunk 5.természetes úton szültem, gátmetszéssel.

Mit tippeltek, mikor sírja el magát C. Ronaldo? Az első félidőben, a másodikban, vagy csak a meccs után?

Legjobb válasz: Te kis dög :D Mit zavar téged???? Másodikban:P :P :P

Te kis dög :D Mit zavar téged???? Másodikban:P :P :P
13:50 egyetértek sztem is nagyon cuki nem értem mért kell izélni egy fiúnak talán nem szabad sírni?
Isteneem de cuki, ahogy sír!:D Kis édes!
Figyelj én nagyon gyûlölõm ezt a Ronaldo gyereket, de mi az, h sírni fog! Igen talán sírni fog, mert kikapnak illetve kikaptak! Én megértem én is sírnék! Egyébként te nem sírnál ha elveszítenél egy ilyen komoly meccset? Inkább a magyaroknak kéne sírni, h még mindig nem jutottunk ki!
amúgy azon a 2004-es eb-n én még szerettem ronaldot, de azóta kifejezetten irritál.De mennyit öregedett 6 év alatt :D
a linkedrõl: te talán nem sirnál ha hazai pályán elbuknád az eb döntõt? :D és most hogy kiestek nem is sírt, mert már nagy fiú, az eb-n pedig még kisfiú volt :D
A kérdező hozzászólása: Szerintem már hüppög és/vagy szipog. Úgy néz ki, tényleg a meccs végén. Úgy jó is lesz. Csak könnyes, taknyos kézzel kezet fogni, gratulálni?
Ha a lelátóról bedobnak egy könnygázgránátot, akkor az egész meccs alatt. xD
A végén fogja elsírni magát, amikor a spanyolok továbbjutnak.
A kérdező hozzászólása: Már majdnem rosszul érzem magam a kérdésem miatt... nem:) Csak egy kis elõzetes: http://www.youtube.com/watch?v=Vxtzi2Ihv8k Lehet, hogy elveszik tõle a labdát, ki tudja. Kíváncsi vagyok a véleményekre! A második válasz viszont azt mutatja, hogy Ronaldo magyarul is tud!
De gonosz vagy:C:D Semmikor sem fog, ma nagyon kemény lesz..:D Mert nézem és sugárzom az energiát..:D:D
Miért sírná el magát? :D
De gyökér vagy...
21:19: hogy zabálnám meg azt az édes fejét.:D Hát szerintem nem gáz ha sír, fõleg ha közben is ilyen husipofa:D

A második vagy többedik baba hasonlóan születik az előzőhöz képest vagy másképp indul a szülés?

Az els? fiamnál elfolyt a magzatvíz és el?z? nap teljesen fel voltam pörögve. Most viszont keményedik a hasam és alul fájdogál is néha, illetve fáj a derekam és a közérzetem is rossz. Lehet ez a szülés el?jele? 38 hetes km. Köszi!

Legjobb válasz: Nekem 2 gyerekem van. Nem tudom ez mennyire általános, de nekem nem volt a kettõ egyforma. Egyik elõtt sem éreztem semmit. Az elsõnél elfolyt a magzatvíz, a második megindult magától.

Nekem 2 gyerekem van. Nem tudom ez mennyire általános, de nekem nem volt a kettõ egyforma. Egyik elõtt sem éreztem semmit. Az elsõnél elfolyt a magzatvíz, a második megindult magától.
Nekem 3 szulesem volt mindharom mas.Mashogy kezdodtek, meg a faldalom is mas jellegu volt.
Nekem is ketto van, 10 év kulombséggel szultem, egészen más volt a ketto.Az elsovel már elotte bent fekudtem, tulhordtam, a másik megindult magátol, az elsot 18 ora altt hozdtam a világra , most 4 ora alatt megszuletett.Ha az elso szulésem is ilyen lett volna, nem vártam volna ennyit a másoodikkal.
Nekem két gyerekem van, 2 év korkülönbséggel szültem õket, és teljesen más volt a két szülés. Az elsõnél elfolyt 38. héten a magzatvíz, 16 óra vajúdás után született meg a lányom, a másodiknál a kiírt napon indították a szülést, mivel zavaros volt a magzatvíz, és burokrepesztés után 4 órával már karomban volt a kisebbik lányom. Tehát ahány terhesség, annyi féle szülés, szerintem. Jó babázást!

Mennyi idő eltelte után válaltátok a második babát? Szerintetek egyből jöhet a második, vagy kis szünet, esetleg több év is? Mi a leg ideálisabb? És hogy fogadta az első szülött? Nehéz volt kettővel?

Legjobb válasz: 7 hónapos volt a "nagylányom", mikor terhes lettem. 16 hónap van köztük. Nem mondom, hogy egyszerû, mert bizony van, mikor égnek áll a hajam, de nem bántuk meg, hogy ilyen pici a korkülönbség. A nagylányom már 22 hónapos ,a kicsi 6 és mostanában látom, hogy a nagy néha féltékeny, ha a kicsivel foglalkozom.

7 hónapos volt a "nagylányom", mikor terhes lettem. 16 hónap van köztük. Nem mondom, hogy egyszerû, mert bizony van, mikor égnek áll a hajam, de nem bántuk meg, hogy ilyen pici a korkülönbség. A nagylányom már 22 hónapos , a kicsi 6 és mostanában látom, hogy a nagy néha féltékeny, ha a kicsivel foglalkozom.
Asszem eddig en leszek a rekorder. Bo 14 honap van a ketto kozott, 5 honapos volt a nagyobbik, amikor ereztuk, hogy johet a masodik baba es a probalkozas elso honapjaban teherbe is estem. Magyarul az elhatarozastol terhesnek is szamitottam. Jo dontes volt, egy percig sem bantuk, banjuk. Igaz, egesz terhesseg alatt olyan voltam, mint egy igaslo, ugyanugy fejlodott a babam, mint mase, ugyanugy vinnem kellett ot, a babakocsit, fozni, takaritani, mosni, 3-4 orakat setalni minden nap, plusz meg dolgoznom is vissza kellett menni a masodik trimeszterben vegig es a harmadik elejen. Jah, es ketszer koltoztunk a terhesseg alatt. Azt mondtam, hogyha ez a gyerek rendben megszuletik a 40. heten, az kesz csoda lesz es az is lett, mert kibirta bent vegig. Az elso idoszak max azert volt huzos, mert allandoan szorakoztak velem a hormonok, a ferjem napi 10 orat plusz 2 orat utazott. Ez annyit jelent, hogy vagy reggel volt velunk kicsit, amig a fiuk felebredtek, de akkor este nem es a furdetes-altatas sorozat is egyedul az enyem volt, vagy hajnalban ment, este segitett. Nagyszulok tudtak volna segiteni, de nem akartam allandoan segitseget kerni, mert sokszor zavart, hogy nem vagyok egyedul a sajat otthonomban. Inkabb ugy kertem segitseget, hogy hetente, vagy kethetente a ferjem reggel magaval vitte a nagyobbikat, beadta a nagyikhoz, en aznap nagytakaritottam, elore foztem, kertet rendeztem, megcsinaltam mindent, amire egyebkent nincs ido. Csak bele kell razodni es menni fog.
Nálunk 23 hónap van (két évek gondoltunk kb.) Két kislány. Amikor a pici 10 hónapos lett, akkor kezdõdött a testvérféltékenység. Marják egymást, de azért kezelhetõ, egyébként meg oda vannak egymásért, csak az "enyém-tiéd" gond a játékokkal, de beleszokunk. Az eleje (szülés után) nekem kifejezetten nagyon pozitív élmény maradt! A harmadikkal most még várunk picit... :o)
Nekünk majdnem napra pontosan 3 év a korkülönbség a nagyfiú és a kislány között, és mondhatom tökéletes ez a különbség. A nagy most 4 év 4 hónapos a kicsi 1 év 4 hónapos és hihetetlenül jól megvannak együtt. Pedig mikor terhes voltam mindenkitõl azt hallottam hogy ez a lehetõ legrosszabb... volt egy kis para :)
Nálunk még csak 1 baba van. Így a saját gyermekemrõl nem tudok nyilatkozni. Viszont van 2 nõvérem úgy sikerült hogy mind 3munk közt 5 év 5 hónap a különbség. A fiatalabb nõvéremmel állandóan marjuk egymást. Nem jövünk ki túl jól. Az idõsebbik nõvérem mintha a második anyám lenne:) De ez ugyan így van a nõvéreimmel. A kisebbik nõvéremmel nem jön ki a nagyobb. De lehet hogy ez csak nálunk van/volt így.
nálunk 6 , 5 év, így alakult nem mertünk hamarabb vállalni az ország helyzete miatt.De nekem így nagyon jó:)
Nekem 2, 5 év lesz a korkülönbség. Úgy gondolom, jöhetett volna a tesó pár hónappal hamarabb.
Nekem 21 hónap van (2 éves és 4 hónapos) a lányok között. Abszolút nem volt testvérféltékenység, viszont elég nehéz kettõvel, pedig saját autóm van, de mégis mire felöltöztetek mindenkit... Volt, hogy na akkor indulás és a nagyobbikon még nem volt cipõ, de nem csinálnám másképp. Akarunk még egyet és ugyan így 2 év korkülönbséggel. Biztos megvan mind a kis ill. nagy korkülönbségnek a hátránya, elõnye, de én a kis korkülönbségre szavazok. Így igazán testvérek lehetnek. Míg pl. az egyik 10 a másik 2 mikor fognak együtt játszani?! Nagy eséllyel önmagában mindkét gyerek egyke lesz.
Nálunk 27 hónap lesz a különbség, még 3 hét, és érkezik a kistesó. Én a túl sok (5 év vagy több) évet soknak tartom (a gyerkõcök miatt), de mindenkinek a maga életébe kell tudni beilleszteni a gyerekvállalást. Nem tudom, hogyan fogja fogadni a fiam a kisöcsit, de már nagyon várja, sokat emlegeti. Nálunk a családban ennél valamivel kisebb korkülönbségekkel vannak gyerekek, és senkinek nem okozott megoldhatatlan problémát a dolog.
22 hó lesz a különbség (elvileg a jövõ héten szülök megint). Mi azt beszéltük meg, hogy max 2 év legyen köztük, így alakult, így lettem terhes. A többi kérdésedre nem tudok válaszolni, majd pár hónap múlva, ha már lesz tapasztalatom, hogy milyen 2 picivel :)
El sem tudom képzelni hogy a kicsi mellé pici legyen. Belezavarodnék.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat!
a lányom 8éves és már nagyon kéne neki kistesó. ez sok idõ. de az ideális sztem 3-4év, ha kevesebb, akkor egyik pici másik kicsi és én tuti nem bírnám :D
Szia! Nekem mindhárom gyerek azonnal összejött :)
az elsõ elsõre, a második egyelõre nem, talán most (még egy hét a tesztig). 7 hónapja próbálkozunk, de csak egy hónapja nem szoptatok.
elsõre sikerült
Szia! 2 tervezett gyerkõcöm van, mindketten elsõ próbálkozáskor megfogantak
Az elsõ elsõre, a második másodikra.:)
Az elsõ elsõre összejött, a második 3 hónap próbálkozás után.
Nekünk elsõ hónapban összejött mindekettõ baba. Most 29 vagyok, a férjem 30. 32 hetes kismama
Az elsõ csak úgy jött, elsõre.A második szülés után 11hónappal fogant és szintén nem terveztük. A harmadikra én már vágytam, de sajnos elvetélt, a negyedikért meg már egy évig dolgoztunk.Már szerencsére 25hetes pocaklakó.
A kérdező hozzászólása: Koszi! Akkor nem feltetlenul kell hamar elkezdeni probalkozni a masodikkal... (Az elsot is azert kezdtuk el, mert tudtam, hogy akar 2 evbe is telhet, es elmultam 30, de szerencsere rogton sikerult - latom, mi a szerencsesek koze tartozunk :) .) Varom meg a valaszokat :)
Elsõ kettõ terhességem azonnal sikerült, de mind a kettõ vetéléssel végzõdött. Tartottunk fél év szünetet, aztán a kisfiam, 4éves, szintén elsõ hónapban elsõre összejött. Most a tesó megint az elsõ hónapban összejött. 33hkm

Mondanátok a második vagy első világháborúról szóló dokumentum filmet?

Legjobb válasz: Az utolsó óráig - Hitler titkárnõjének visszaemlékezései (Blind Spot: Hitler's Secretary, 2002)

Az utolsó óráig - Hitler titkárnõjének visszaemlékezései (Blind Spot: Hitler's Secretary, 2002)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!