Találatok a következő kifejezésre: A keresztények a vasárnapot ünneplik, holott (1 db)

A keresztények miért a vasárnapot ünneplik, holott a szombat lenne a Biblia szerint a "pihenőnap"?

(Tisztelet a kivételnek. )

Legjobb válasz: Azért, mert egy idõ után a keresztények között a nem zsidó háttérrel rendelkezõk kerültek többségbe, és az apotolok úgy döntöttek, hogy nekik pár kivétellel ( a bálványimádás, vérevés, paráznaság, döghús evésének tilalma)nem kell megtartani a zsidó törvényeket. (ApCsel 15:20). Ez is benne van a Bibliában, de valóban nehezen egyeztethetõ össze Jézus fenti szavaival. Talán Jézus ott csak a zsidókról beszélt, m. egy helyen azt is mondja, h. csak a zsidókhoz jött, de lehet, hogy egész más oka van.

Azért, mert egy idõ után a keresztények között a nem zsidó háttérrel rendelkezõk kerültek többségbe, és az apotolok úgy döntöttek, hogy nekik pár kivétellel ( a bálványimádás, vérevés, paráznaság, döghús evésének tilalma)nem kell megtartani a zsidó törvényeket. (ApCsel 15:20). Ez is benne van a Bibliában, de valóban nehezen egyeztethetõ össze Jézus fenti szavaival. Talán Jézus ott csak a zsidókról beszélt, m. egy helyen azt is mondja, h. csak a zsidókhoz jött, de lehet, hogy egész más oka van.
Azért tartják a keresztények a Vasárnapot pihenõnapnak, mert Jézu Krisztus Vasárnap támadt fel a halottak közül. S a zsidóknak, azért maradt a szombat, mert õk még várják a Messiást.
Így alakult. Pál megírta a Kolossebeliekhez írt levelében, hogy "meg ne ítéljen titeket senki evés vagy ivás vagy a szombat dolgában". Szóval mindenki maga dönti el. Vasárnapról nincs szó.
A kérdező hozzászólása: Így van. Nincs szó vasárnapról. Ennek ellenére aki anno nem ment VASÁRNAP a templomba, azt akár máglyára is küldték ... a keresztények. Tehát a kifogásod rossz volt. Elárulom akkor a kérdésre a választ. A korabeli népek (nevezzük most az egyszerûség kedvéért pogányoknak õket, mégha nem is pontos a kifejezés) vasárnap tartották általában a nagyobb ünnepeiket, pihenõiket. Ez nagyon sok kultúrában a Nap napja volt. (Pl. a germánoknál nemhiába nevezik ma is annak: Sunday, Sonntag, stb.) A Napot ünnepelték vasárnap (nálunk a vásár szóból ered). Ráadásul a kereszténység fõ ellenfele is a Napot, és a Nap istenét (Mithrast) ünnepelte ekkor. A keresztények erre kezdetben behoztak egy szombati ünnepet. Na, ez nem illett bele a korabeli szokásokba. Mindenki ünnepelt tovább vasárnap, mint ahogy ezt megszokta volt. Erre a keresztények egy zsinaton úgy döntöttek, hogy innentõl a vasárnapot ünneplik õk is. (Nem számított nekik, hogy a Biblia errõl teljesen mást mond, hiszen a hatalomról volt szó - a többi vallás elleni küzdelemrõl.) És így az egyszerû emberek tovább tudtak ünnepelni vasárnap, és nem zavarta õket, hogy míg azelõtt a Napot éltették, most egy megkínzott ember teste elõtt esnek térdre. (A lényeg, hogy buli van! :D ) Ugyanígy tettek a karácsonnyal is. Ott is a fõ ellenfél a Mithras kultusz volt. Hiszen Jézus születése korántsem decemberben történt - ezt csak utólag döntötték el a keresztények "nagyjai". Hiszen az emberek a mai karácsony idején a téli napfordulót ünnepelték - azt a napot, amikor a fény legyõzi a sötétséget, és ezután ismét egyre hosszabbakká válnak a nappalok. A Mithras-kultus (mint a Napisten vallása) ennek tökéletesen megfelelt. De nem csak a Mithras-hívõl ünnepeltek így. Az õsi germán, kelta és szláv hagyományokban is megvolt a téli napforduló ünnepe. Mondhatni világszerte ünnepelték ezt az emberek. Ha a kereszténység erõltette volna ünnep gyanánt Jézus valódi születését, akkor alighanem befuccsolt volna. Így inkább áttették a téli napfordulóra a születését - így az egyszerû ember ismétcsak (hiszen buli van!) ünnepelt - mindegy mit. Szóval ez a rövid története a szombati törvény megszegésének, és a vasárnap, mint pihenõnap megtartásának.
Úgy látom a kedves kérdezõ valójában nem kérdezni akart, hanem oktatni. De köszönöm, hogy megkérdezte, mert érkeztek valóban jó válaszok is, amik megerõsítettek a vasárnap jogosságában.
Ezt olvasd el, hogy miért: http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=70
Kedves Kérdezõ! Ha halvány fogalmad, sejtelmed is volna arról a mérhetetlen ajándékról és kegyelemrõl, amit Isten adott számunkra Jézus Krisztus dicsõséges feltámadása által, ami által kiszabadított minket a bûn rabszolgaságából és meghívott egy jobb életre, akkor eszedbe sem jutna ragaszkodni a szombathoz, mert látnád, hogy az isteni üdvtervben ez csak apróság! Figyelmedbe ajánlom az ebben a topikban már idézett részletet Jézus szavaiból, ami szerintem különösen illik a Te helyzetedre: "Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok mentából, kaporból és köménybõl, de elhanyagoljátok a törvény komolyabb parancsait, a jogot, az irgalmat és a hûséget. Ezeket meg kellene tenni, s azokat sem elhagyni. Vak vezetõk, akik kiszûritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek." Tehát ne a szúnyog kiszûrésével foglalkozz, nehogy lenyeld a tevét is! Elõttem már rengetegen meggyõzõ érvekkel leírták, hogy a feltámadás eseménye miért és hogyan írja felül az eredeti parancsot. Ezeket Te mind figyelmen kívül hagytad, és folytattad a saját nézeteid kifejtését. Tehát ha még ennyi sem tudott meggyõzni, akkor az érvelés eszközével semmi sem fog! Inkább éld át azt a végtelen örömöt, amit Jézus feltámadása ad azoknak, akik hisznek benne! Ez az egyetlen módja annak, hogy megértsd a kérdésedre a választ. Lehet, hogy ez most nem könnyû Neked, de hidd el, megéri!
Véleményem szerint a keresztények nem csupán egyes idõkben tisztelik Urukat és Megváltójukat, Jézust. A keresztények számára egyik nap sem különlegesebb a többinél, se a vasárnap, se a szombat. A Bibliából úgy értem, hogy a keresztények számára minden nap ünnep volt, mert Jézus velük volt mindig. "...és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Máté 28:20) Szerintem nem kell, hogy külön napot, napokat tartsunk meg. Jézusban minden nap megpihenhetünk.
Igen, en is azt latom, amit a kettovel folottem szolo is megemlitett: a kerdezo nem kivancsisagbol tette fel ezt a kerdest, hanem azert, hogy kioktathassa a Krisztusban hivoket. Raadasul rosszul is ervel, mert tobbek kozott az is teves az allitasaban, hogy egy zsinat alkalmabol (mintha katolikus kitalacio lenne) dontottek az unnepnap megvaltoztatasa mellett. Nem. Mar a korai apostoli, testveri osszejoveteleken lett a vasarnap megszentelve, mint Jezus feltamadasanak oromunnepe. A "kedves" kerdezo vagy zsido vagy szombatista es ugy erzem, csak vitatkozni akart. A sok bolcs erveles hidegen hagyta (Pál megírta a Kolossebeliekhez írt levelében, hogy "meg ne ítéljen titeket senki evés vagy ivás vagy a szombat dolgában". “Jézus rávilágított, hogy a törvénynek nem a betû szerinti értelmezése a fontos, hanem a lényegének az értése és megélése. Így kérdéses esetünkben is nem a szombat, mint nap a lényeg, hanem hogy a héten egy nap legyen, amit az Úrnak szentelnek Isten követõi.” "A szombat van az emberert es nem az ember a szombatert.") Kivancsi lennek, kedves kerdezo, hogy a Tizparancsolat tobbi pontjat is ilyen elszantan betartja-e, mint a szobat kerdeset? Nem hazudik-e soha, vagy nem kivan-e meg semmit, ami nem az ove, vagy szereti-e embertarsat ugy, mint sajat magat? Ha nem sikerul megtartania ezekbol mindegyiket, hiany nelkul, akkor elbukott mindben. Ilyenkor kellene megjelennie Jezus kegyelmenek...ha nem a betu szerint elne, mert: "a betu megol, a lelek megelevenit"
Szerintem ez valahogy úgy lehet, hogy a hetedik nap igazából attól függ, honnan számolod. Hét napból áll egy hét, tehát az utolsó nap a pihenõnap. És ezt a napot vasárnapnak hívják. Szóval én úgy gondolom, ezért.
A kérdező hozzászólása: "Én úgy hallottam hogy..." Jól hallottad. És az a Bibliában éppen a szombat volt. A szombat volt a pihenõnap. A kérdés viszont az volt, hogy ennek ellenére a keresztény emberek többsége miért a vasárnapot ünnapli.
Én úgy hallottam hogy hogy isten a hetedik napon megpihent és azért ez a nap pihenõ nap nekünk is..de ez nem biztos!
A kérdező hozzászólása: Elkerülte a figyelmedet, hogy a Tízparancsolatban is szerepel a szombat megünneplése. Tehát ha azt nem tartják be (mert csak a zsidókra vonatkozik), akkor a "Ne ölj!", "Ne lopj!", stb. parancsok, meg a többi is érvényét vesztik.
ezt egy császár változtatta meg és a zsidók azok akik szombaton tartják a napját.
A kérdező hozzászólása: Nagyon szép, amit írtál. Kár, hogy erõsen belemagyarázósnak tûnik. :( 1. "Vagyis nem a szombaton (és általában a törvényen) van a hangsúly, hanem azon, hogy az Úr napját szenteld meg" Ilyen sehol nincs leírva a Bibliában - emlékeim szerint. Ezt a katolikusok tanítják, de valójában nem "Úr napja" szerepel, hanem szombat. Többször is! Az általam idézett újszövetségi részek elkerülték a figyelmedet. Jézus beteljesíti a törvényt, és megerõsíti! Tehát NEM változtatja meg a szombat megünneplését. Tehát ugyan meg lehet szegni, ha negyon muszáj (hoztál is rá példát), de NEM jön be helyette semmilyen más nap. Így ha ünnepelni kell, az CSAK szombat lehet - a Biblia szerint. Vasárnapról, mint ünnepnapról, pedig SEHOL nincs szó. (A Jézus feltámadásával kapcsolatos idézeted szerint Jézus azt akarta, hogy az õ feltámadását ünnepeljék, mint Úr napját? Nem hinném. Emellett akkor a húsvétnak sem lenne túl sok értelme, ugyebár.) 2. Ha nem szó szerint értelmezzük a parancsot, akkor valójában a Tízparancsolat többi része sem ér semmit. Nem? (Pedig elvileg ez az egyik igen fontos alapja a keresztény tanításoknak.) Tehát mivel a "Ne ölj!"/"Ne lopj!" parancs is egyívású ezzel, így az is megszeghetõ ezekszerint. Vagy nevezzük csak Kilencparancsolatnak...? 3. "vasárnapi feltámadására emlékezve a keresztények már nagyon korán a vasárnapot választották" Ha jól emlékszem úgy éppen Nicea után. Tehát császári (EMBERI) parancsra ünneplik a vasárnapot - belemagyarázva, hogy ez Jézus feltámadásának napja. Érdekes, hogy azelõtt ez nem jutott eszébe senkinek. Hogy mik vannak...?! :)
A keresztényeknek - mivel a kegyelem korszakában élünk - szabadsága van megválasztani, hogy a hét napból melyik egyet piheni. A lényeg a sabbaton van, nem a napokon. hétbõl egy nap pihenõ. Ennyi.
A kérdező hozzászólása: Senki nem akarja a keresztények szabadságát elvenni. Ha valaki megkérdezi, hogy miért iszik a másik ember bort, miközben a vizet hírdeti, azzal sem akarja elvenni a boriváshoz való jogot; egyszerûen csak érdekli a "miért". (És valljuk be, joggal kíváncsi.)
Hát ez a válasz a miértre. A zsidók a szombatot tartják be, mert a Tora - azaz a törvény - szerint élnek. A keresztények pedig választhatnak, mert a kegyelem alatt élnek. Ez a sabbat.Maga a szó jelentése a pihenés. Pihenhet egy keresztény szombaton is, vasárnap is, vagy akár mindkettõ. Szabadságod van rá, hogy megválaszd. Ha egy keresztény pl. a pécsi Elcoteq-ben dolgozik, lehet, hogy neki éppen a kedd lesz a pihenõnapja :-)
Egy kis info, hogy mióta van vasárnap a mise: ApCsel20, 7: „A hét elsõ napján azután, amikor egybegyûltünk a kenyérszegésre, Pál beszélni kezdett nekik.” És a hét elsõ napja a zsidóknál használt naptár szerint VASÁRNAP volt. Az Apostolok Cselekedeteit Szent Lukács írta a 80-as években (valójában egy könyv volt a Lukács evangéliummal). Barnabás-levél, 15, 8-9. (Kr. u. 74): "Ezt mondja még nekik: „Újholdjaitokat és szombatjaitokat ki nem állhatom” (vö. Iz 1, 13). Látjátok, hogyan beszél: nekem nem a mostani szombatjaitok kedvesek, hanem az, melyet alkottam, melyen mindentõl megpihenve, a nyolcadik nap kezdetét hozom létre, azaz egy másik világ kezdetét. Ünnepeljük ezért örömmel a nyolcadik napot, melyen Jézus is feltámadt halottaiból, és megjelent és felment a mennyekbe." Antióchiai Szent Ignác: Levél a magnésziaiakhoz, 9, 1. (Kr. u. 110): "Ha tehát azok, akik a régi életrendben nevelkedtek, eljutottak a remény újdonságára, ne a szombatot tartsák, hanem éljenek az Úr napja szerint, mely napon felkélt életünk és halála által, amit egyesek tagadnak, mely misztérium által nyertük el a hitet, és ezért tartunk ki, hogy Jézus Krisztus, egyetlen tanítónk tanítványainak találtassunk." A Niceai-Zsinat Kr. u. 325-ben volt.
A kérdező hozzászólása: Tetszett az utolsó válasz. Tanultam belõle. Viszont még mindig nem magyarázat rá, hogy miért változtatták meg EMBEREK Isten parancsát.
Azért ünnepeljük a vasárnapot mert Jézus a hét elsõ napján Vasárnap támadt fel, és ezzel elhozta nekünk a szabadságot, és mivel a zsidók nem fogadják el Krisztust ezért õk maradtak a szombatnál. Viszont mi inkább a megváltásra gondolva ünnepeljük a vasárnapot.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Katolikus vagyok, eljarok misekre, de egy ideje nem aldoztam, ugye aldozni csak ugy szabad, ha elotte gyon az ember? Kicsit tobb, mint 3 eve nem gyontam, most elszeretnek menni, de nem kinos, hogy tobb, mint 3 eve nem gyontam?

10

Mit kell tennem ahhoz, hogy az Úr megbocsásson és saját magam békére leljek?

Felbontottam akaratlanul is egy nagyon kedves szerettemnek a hosszú hónapok alatt felépített erkölcsrendjét. Nem akartam, és most mardos a bűntudat, hogy milyen lesz neki.
19/L

11

Szerintetek Isten lehet sáros?

Kíváncsi vagyok, hogy az egyes szentírásokban (Biblia, Korán stb) van-e utalás arra, hogy Istennek vannak-e gyerekkori kedvtelései. Valamint érdekel minden vallás képviselőitől az egyes hívők véleménye is. Ha igen, akkor miért? És ha nem akkor is miért? Köszönöm.

4

Helyes-e Jehovának ejteni a JHVH-t?

Hiszen közismert: A héber nyelvben hiányoztak a magánhangzók és amikor a magánhangzó jelölés (a héber pontozás) gyakorlatba jött, a maszoréta szöveg-pontozók, amikor a JHVH-t kellett kipontozni, ezt nem merték megtenni és a megengedett Adonaj szó magánhangzóit pontozták oda, mintegy emlékeztetőül (hogy így kell kiolvasni). Aki ezt nem ismerte (nem-zsidó fordító), az egybeolvasta az egyik szó mássalhangzóit a másik szó pontozásaival, így jött létre az értelmetlen Jahve vagy Jehova név (Ez olyan, mintha az Isten szó mássalhangzóit az Uram szó magánhangzóival olvasná valaki össze - az értelmetlen SUTAN lesz belőle.

7

Mennyire látjátok biztonságosnak a jövőt? , a jövőnket?

Tönkretették, kihasználták a földünket, az ökológiát. Meddig lesz lakható a Föld? Isten nem lép közbe?

6

Miért lehetnek ilyen jellegű problémáim (és mit tehetnék ellenük)?

1. Nem tudok bocsánatot kérni (vagy köszönetet mondani) - embereknek sem.
2. Képtelen vagyok kimondani, hogy 'szeretlek'.
3. Nem tudok másoknak Istenről beszélni, pedig erősnek érzem a hitem. :S
4. Megalázónak érzem a házimunkát.
Egy alapvetően kedves, de introveltált 18 éves lány.

3

A muzulmán vallással kapcsolatos?

Kérem csak aki valóban tudja az válaszoljon, mert fontos számomra a helyes válasz.
Egy síita, imádkozhat szunita mecsetben? Vagy mindenki minden mecsetben imádkozhat?
Kérlek csak ha biztosan tudod válaszolj, koszonom szepen

7

Pogány vallásokban hogy fejeztek be egy áldozást?

Mármint, pl volt valami oltár, vagy ilyesmi, amire lefeküdtek az állatok, emberek, aztán a vérüket kifolyatták, illetve néhány szokásban kivágták a szívüket. De ha ez egy áldozás az isteneknek, akkor mi lett a végén a vérrel, kivágott szervekkel, meg úgy az élőlénnyel? Ha állat volt megették, az embert meg "eltemették"?

4

Hogyan lehetek az Illuminátus rend tagja?

25

Valaki tud segiteni?

Depresszios vagyok.A haziorvosom aki felirta az antidepresszansokat azt mondta,hogy nekem teljes pszihoterapia kene.Pszihologusra sajna nem telik,de nem viccelek kene a segitseg.Arra gondoltam itt nem ismer valaki nem ismer itt egy spiritualis tanitot mondjuk?Aki hajlando lenne Skyp-on szoba allni velem??Megegyszer tenyleg kene a segitseg.

10

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!