Találatok a következő kifejezésre: A keresztények a vasárnapot ünneplik, (1 db)

A keresztények miért a vasárnapot ünneplik, holott a szombat lenne a Biblia szerint a "pihenőnap"?

(Tisztelet a kivételnek. )

Legjobb válasz: Azért, mert egy idõ után a keresztények között a nem zsidó háttérrel rendelkezõk kerültek többségbe, és az apotolok úgy döntöttek, hogy nekik pár kivétellel ( a bálványimádás, vérevés, paráznaság, döghús evésének tilalma)nem kell megtartani a zsidó törvényeket. (ApCsel 15:20). Ez is benne van a Bibliában, de valóban nehezen egyeztethetõ össze Jézus fenti szavaival. Talán Jézus ott csak a zsidókról beszélt, m. egy helyen azt is mondja, h. csak a zsidókhoz jött, de lehet, hogy egész más oka van.

Azért, mert egy idõ után a keresztények között a nem zsidó háttérrel rendelkezõk kerültek többségbe, és az apotolok úgy döntöttek, hogy nekik pár kivétellel ( a bálványimádás, vérevés, paráznaság, döghús evésének tilalma)nem kell megtartani a zsidó törvényeket. (ApCsel 15:20). Ez is benne van a Bibliában, de valóban nehezen egyeztethetõ össze Jézus fenti szavaival. Talán Jézus ott csak a zsidókról beszélt, m. egy helyen azt is mondja, h. csak a zsidókhoz jött, de lehet, hogy egész más oka van.
Azért tartják a keresztények a Vasárnapot pihenõnapnak, mert Jézu Krisztus Vasárnap támadt fel a halottak közül. S a zsidóknak, azért maradt a szombat, mert õk még várják a Messiást.
Így alakult. Pál megírta a Kolossebeliekhez írt levelében, hogy "meg ne ítéljen titeket senki evés vagy ivás vagy a szombat dolgában". Szóval mindenki maga dönti el. Vasárnapról nincs szó.
A kérdező hozzászólása: Így van. Nincs szó vasárnapról. Ennek ellenére aki anno nem ment VASÁRNAP a templomba, azt akár máglyára is küldték ... a keresztények. Tehát a kifogásod rossz volt. Elárulom akkor a kérdésre a választ. A korabeli népek (nevezzük most az egyszerûség kedvéért pogányoknak õket, mégha nem is pontos a kifejezés) vasárnap tartották általában a nagyobb ünnepeiket, pihenõiket. Ez nagyon sok kultúrában a Nap napja volt. (Pl. a germánoknál nemhiába nevezik ma is annak: Sunday, Sonntag, stb.) A Napot ünnepelték vasárnap (nálunk a vásár szóból ered). Ráadásul a kereszténység fõ ellenfele is a Napot, és a Nap istenét (Mithrast) ünnepelte ekkor. A keresztények erre kezdetben behoztak egy szombati ünnepet. Na, ez nem illett bele a korabeli szokásokba. Mindenki ünnepelt tovább vasárnap, mint ahogy ezt megszokta volt. Erre a keresztények egy zsinaton úgy döntöttek, hogy innentõl a vasárnapot ünneplik õk is. (Nem számított nekik, hogy a Biblia errõl teljesen mást mond, hiszen a hatalomról volt szó - a többi vallás elleni küzdelemrõl.) És így az egyszerû emberek tovább tudtak ünnepelni vasárnap, és nem zavarta õket, hogy míg azelõtt a Napot éltették, most egy megkínzott ember teste elõtt esnek térdre. (A lényeg, hogy buli van! :D ) Ugyanígy tettek a karácsonnyal is. Ott is a fõ ellenfél a Mithras kultusz volt. Hiszen Jézus születése korántsem decemberben történt - ezt csak utólag döntötték el a keresztények "nagyjai". Hiszen az emberek a mai karácsony idején a téli napfordulót ünnepelték - azt a napot, amikor a fény legyõzi a sötétséget, és ezután ismét egyre hosszabbakká válnak a nappalok. A Mithras-kultus (mint a Napisten vallása) ennek tökéletesen megfelelt. De nem csak a Mithras-hívõl ünnepeltek így. Az õsi germán, kelta és szláv hagyományokban is megvolt a téli napforduló ünnepe. Mondhatni világszerte ünnepelték ezt az emberek. Ha a kereszténység erõltette volna ünnep gyanánt Jézus valódi születését, akkor alighanem befuccsolt volna. Így inkább áttették a téli napfordulóra a születését - így az egyszerû ember ismétcsak (hiszen buli van!) ünnepelt - mindegy mit. Szóval ez a rövid története a szombati törvény megszegésének, és a vasárnap, mint pihenõnap megtartásának.
Úgy látom a kedves kérdezõ valójában nem kérdezni akart, hanem oktatni. De köszönöm, hogy megkérdezte, mert érkeztek valóban jó válaszok is, amik megerõsítettek a vasárnap jogosságában.
Ezt olvasd el, hogy miért: http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=70
Kedves Kérdezõ! Ha halvány fogalmad, sejtelmed is volna arról a mérhetetlen ajándékról és kegyelemrõl, amit Isten adott számunkra Jézus Krisztus dicsõséges feltámadása által, ami által kiszabadított minket a bûn rabszolgaságából és meghívott egy jobb életre, akkor eszedbe sem jutna ragaszkodni a szombathoz, mert látnád, hogy az isteni üdvtervben ez csak apróság! Figyelmedbe ajánlom az ebben a topikban már idézett részletet Jézus szavaiból, ami szerintem különösen illik a Te helyzetedre: "Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok mentából, kaporból és köménybõl, de elhanyagoljátok a törvény komolyabb parancsait, a jogot, az irgalmat és a hûséget. Ezeket meg kellene tenni, s azokat sem elhagyni. Vak vezetõk, akik kiszûritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek." Tehát ne a szúnyog kiszûrésével foglalkozz, nehogy lenyeld a tevét is! Elõttem már rengetegen meggyõzõ érvekkel leírták, hogy a feltámadás eseménye miért és hogyan írja felül az eredeti parancsot. Ezeket Te mind figyelmen kívül hagytad, és folytattad a saját nézeteid kifejtését. Tehát ha még ennyi sem tudott meggyõzni, akkor az érvelés eszközével semmi sem fog! Inkább éld át azt a végtelen örömöt, amit Jézus feltámadása ad azoknak, akik hisznek benne! Ez az egyetlen módja annak, hogy megértsd a kérdésedre a választ. Lehet, hogy ez most nem könnyû Neked, de hidd el, megéri!
Véleményem szerint a keresztények nem csupán egyes idõkben tisztelik Urukat és Megváltójukat, Jézust. A keresztények számára egyik nap sem különlegesebb a többinél, se a vasárnap, se a szombat. A Bibliából úgy értem, hogy a keresztények számára minden nap ünnep volt, mert Jézus velük volt mindig. "...és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Máté 28:20) Szerintem nem kell, hogy külön napot, napokat tartsunk meg. Jézusban minden nap megpihenhetünk.
Igen, en is azt latom, amit a kettovel folottem szolo is megemlitett: a kerdezo nem kivancsisagbol tette fel ezt a kerdest, hanem azert, hogy kioktathassa a Krisztusban hivoket. Raadasul rosszul is ervel, mert tobbek kozott az is teves az allitasaban, hogy egy zsinat alkalmabol (mintha katolikus kitalacio lenne) dontottek az unnepnap megvaltoztatasa mellett. Nem. Mar a korai apostoli, testveri osszejoveteleken lett a vasarnap megszentelve, mint Jezus feltamadasanak oromunnepe. A "kedves" kerdezo vagy zsido vagy szombatista es ugy erzem, csak vitatkozni akart. A sok bolcs erveles hidegen hagyta (Pál megírta a Kolossebeliekhez írt levelében, hogy "meg ne ítéljen titeket senki evés vagy ivás vagy a szombat dolgában". “Jézus rávilágított, hogy a törvénynek nem a betû szerinti értelmezése a fontos, hanem a lényegének az értése és megélése. Így kérdéses esetünkben is nem a szombat, mint nap a lényeg, hanem hogy a héten egy nap legyen, amit az Úrnak szentelnek Isten követõi.” "A szombat van az emberert es nem az ember a szombatert.") Kivancsi lennek, kedves kerdezo, hogy a Tizparancsolat tobbi pontjat is ilyen elszantan betartja-e, mint a szobat kerdeset? Nem hazudik-e soha, vagy nem kivan-e meg semmit, ami nem az ove, vagy szereti-e embertarsat ugy, mint sajat magat? Ha nem sikerul megtartania ezekbol mindegyiket, hiany nelkul, akkor elbukott mindben. Ilyenkor kellene megjelennie Jezus kegyelmenek...ha nem a betu szerint elne, mert: "a betu megol, a lelek megelevenit"
Szerintem ez valahogy úgy lehet, hogy a hetedik nap igazából attól függ, honnan számolod. Hét napból áll egy hét, tehát az utolsó nap a pihenõnap. És ezt a napot vasárnapnak hívják. Szóval én úgy gondolom, ezért.
A kérdező hozzászólása: "Én úgy hallottam hogy..." Jól hallottad. És az a Bibliában éppen a szombat volt. A szombat volt a pihenõnap. A kérdés viszont az volt, hogy ennek ellenére a keresztény emberek többsége miért a vasárnapot ünnapli.
Én úgy hallottam hogy hogy isten a hetedik napon megpihent és azért ez a nap pihenõ nap nekünk is..de ez nem biztos!
A kérdező hozzászólása: Elkerülte a figyelmedet, hogy a Tízparancsolatban is szerepel a szombat megünneplése. Tehát ha azt nem tartják be (mert csak a zsidókra vonatkozik), akkor a "Ne ölj!", "Ne lopj!", stb. parancsok, meg a többi is érvényét vesztik.
ezt egy császár változtatta meg és a zsidók azok akik szombaton tartják a napját.
A kérdező hozzászólása: Nagyon szép, amit írtál. Kár, hogy erõsen belemagyarázósnak tûnik. :( 1. "Vagyis nem a szombaton (és általában a törvényen) van a hangsúly, hanem azon, hogy az Úr napját szenteld meg" Ilyen sehol nincs leírva a Bibliában - emlékeim szerint. Ezt a katolikusok tanítják, de valójában nem "Úr napja" szerepel, hanem szombat. Többször is! Az általam idézett újszövetségi részek elkerülték a figyelmedet. Jézus beteljesíti a törvényt, és megerõsíti! Tehát NEM változtatja meg a szombat megünneplését. Tehát ugyan meg lehet szegni, ha negyon muszáj (hoztál is rá példát), de NEM jön be helyette semmilyen más nap. Így ha ünnepelni kell, az CSAK szombat lehet - a Biblia szerint. Vasárnapról, mint ünnepnapról, pedig SEHOL nincs szó. (A Jézus feltámadásával kapcsolatos idézeted szerint Jézus azt akarta, hogy az õ feltámadását ünnepeljék, mint Úr napját? Nem hinném. Emellett akkor a húsvétnak sem lenne túl sok értelme, ugyebár.) 2. Ha nem szó szerint értelmezzük a parancsot, akkor valójában a Tízparancsolat többi része sem ér semmit. Nem? (Pedig elvileg ez az egyik igen fontos alapja a keresztény tanításoknak.) Tehát mivel a "Ne ölj!"/"Ne lopj!" parancs is egyívású ezzel, így az is megszeghetõ ezekszerint. Vagy nevezzük csak Kilencparancsolatnak...? 3. "vasárnapi feltámadására emlékezve a keresztények már nagyon korán a vasárnapot választották" Ha jól emlékszem úgy éppen Nicea után. Tehát császári (EMBERI) parancsra ünneplik a vasárnapot - belemagyarázva, hogy ez Jézus feltámadásának napja. Érdekes, hogy azelõtt ez nem jutott eszébe senkinek. Hogy mik vannak...?! :)
A keresztényeknek - mivel a kegyelem korszakában élünk - szabadsága van megválasztani, hogy a hét napból melyik egyet piheni. A lényeg a sabbaton van, nem a napokon. hétbõl egy nap pihenõ. Ennyi.
A kérdező hozzászólása: Senki nem akarja a keresztények szabadságát elvenni. Ha valaki megkérdezi, hogy miért iszik a másik ember bort, miközben a vizet hírdeti, azzal sem akarja elvenni a boriváshoz való jogot; egyszerûen csak érdekli a "miért". (És valljuk be, joggal kíváncsi.)
Hát ez a válasz a miértre. A zsidók a szombatot tartják be, mert a Tora - azaz a törvény - szerint élnek. A keresztények pedig választhatnak, mert a kegyelem alatt élnek. Ez a sabbat.Maga a szó jelentése a pihenés. Pihenhet egy keresztény szombaton is, vasárnap is, vagy akár mindkettõ. Szabadságod van rá, hogy megválaszd. Ha egy keresztény pl. a pécsi Elcoteq-ben dolgozik, lehet, hogy neki éppen a kedd lesz a pihenõnapja :-)
Egy kis info, hogy mióta van vasárnap a mise: ApCsel20, 7: „A hét elsõ napján azután, amikor egybegyûltünk a kenyérszegésre, Pál beszélni kezdett nekik.” És a hét elsõ napja a zsidóknál használt naptár szerint VASÁRNAP volt. Az Apostolok Cselekedeteit Szent Lukács írta a 80-as években (valójában egy könyv volt a Lukács evangéliummal). Barnabás-levél, 15, 8-9. (Kr. u. 74): "Ezt mondja még nekik: „Újholdjaitokat és szombatjaitokat ki nem állhatom” (vö. Iz 1, 13). Látjátok, hogyan beszél: nekem nem a mostani szombatjaitok kedvesek, hanem az, melyet alkottam, melyen mindentõl megpihenve, a nyolcadik nap kezdetét hozom létre, azaz egy másik világ kezdetét. Ünnepeljük ezért örömmel a nyolcadik napot, melyen Jézus is feltámadt halottaiból, és megjelent és felment a mennyekbe." Antióchiai Szent Ignác: Levél a magnésziaiakhoz, 9, 1. (Kr. u. 110): "Ha tehát azok, akik a régi életrendben nevelkedtek, eljutottak a remény újdonságára, ne a szombatot tartsák, hanem éljenek az Úr napja szerint, mely napon felkélt életünk és halála által, amit egyesek tagadnak, mely misztérium által nyertük el a hitet, és ezért tartunk ki, hogy Jézus Krisztus, egyetlen tanítónk tanítványainak találtassunk." A Niceai-Zsinat Kr. u. 325-ben volt.
A kérdező hozzászólása: Tetszett az utolsó válasz. Tanultam belõle. Viszont még mindig nem magyarázat rá, hogy miért változtatták meg EMBEREK Isten parancsát.
Azért ünnepeljük a vasárnapot mert Jézus a hét elsõ napján Vasárnap támadt fel, és ezzel elhozta nekünk a szabadságot, és mivel a zsidók nem fogadják el Krisztust ezért õk maradtak a szombatnál. Viszont mi inkább a megváltásra gondolva ünnepeljük a vasárnapot.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Jehova Tanúi. Mi a felvigyázok szerepe a gyülekezetben?

Tulajdonképen az érdekelne,hogy a gyülekezeten belül mi a feladatuk a felvigyázóknak?
Köszi!

12

Hogyan köszönjek egy papnak, ha "nincs semmi közöm hozzá"?

Nem vagyok keresztény de temetés miatt talalkozni fogok egy pappal, hogy köszönjek neki, mert én szememből egyrangú velem. Ne jöjjetek azzal h legyek keresztény, meg h a pokolban rohadok, ilyen kommentekre abszolút nem vagyok kíváncsi, köszönöm

11

Hogy is van az a feltámadással? Nem is a Mennybe jutunk? Na és a testünk?

A halálunk után ugye feltámadunk és megítéltetünk.
Amit nem értek,hogy ha nem vagyunk méltóak a Mennyeknek az országába menni akkor mi is lesz?
Irány a pokol meg seol vagy mi esetleg maradunk a föld alatt?
Megszűnünk létezni.
Miért kerülnénk a pokolba ha a bűn zsoldja a halál?
Nekem ez ellentmondásos.
A másik...

Na most ha a feltámadás után nem a "felhők fölé" jutunk hanem ide a földre születünk újjá akkor...
Ha Jézus feltámadott és mutatta a hitetlenkedőknek,hogy bizony Õ maga az ám itt van a lándzsa okozta seb.
A történet szerint bele is nyúlt valaki,ugye?
Ezek szerint aki feltámad az visszakapja földi bajait.
Tehát aki szégyenkezik a szőrös teste miatt az visszakapja az undorító szőrszálait(nők?),a vak a vakságát,a dadogós a beszédhibáját, a végtag nélküliek a hiányos testüket,a cukrosok, a nyaktól lebénultak,az értelmi fogyatékosok és mindenki vissza kapja az "SAJÁT PÚPJÁT A HÁTÁRA"? Ott is mindenki viselheti a keresztjét?
Vagy a feltámadás után mindenki 33 évesként ébred,ereje teljében ?

14

Tulajdonképpen a kereszténység (ek) nek mi a lényege?

Én ateista vagyok. És, ha én megkereszteltetném magam, akkor én is keresztény lennék. Egy csoportba tartoznék. De ugyanolyan ember maradnék, mint azelőtt voltam. Csak egy kicsit magasabb értékrenddel. (Olyan szinten lennék, mint az egyetemisták). Mert a keresztények is hasonló szinten vannak, gondolkodásmódilag is.

Hiába lennék kersztény, attól még nem tudnám megváltani a világot és nem tudnék békét hozni sem.

Csak annyiból, hogy valakit bálványoznék, és 10 parancsot követnék.

13

Mi a legnagyobb bün istennél?

20

Egyszer olvastam valami olyat a Bibliaban, hogy "megbüntetem utódait harmadiziglen. ", vagy valami hasonlót. Hol írja ezt a Biblia?

5

Melyik a legjobb Bhagavad-Gita fordítás?

Engem a hindu tematika miatt érdekel, de kicsit félek mind a Baktay, mind a krisnás szövegtől. Melyik fordítást érdemes keresni?

10

Az egyház fogja meghozni a békét?

http://valamiamano.blogspot.hu/2013/03/ferenc-papa-igazi-jez..

Szerintem itt sem tiszta valami. Õk a rend végtelen őrzőjei? (Most az egész egyházról beszélek). Nekik is bankuk van. Õk is törvényeket hoznak és igazgatnak, mint a politikusok.
A pápa is mindig imádkozik, legyen béke, közben tovább ölik halomra egymást az emberek, és továbbra is van háború.

Egyrészt pontosan ők imádkozhatnának, hogy legyen béke, és ne halljon éhen senki, mert ők meg vannak szentelve, és ők a legnagyobb fejek az egészben. Feljebb állnak, mint a keresztények.

Sőt titkosügynökei is vannak/voltak az egyháznak. Tehát ez is egy politikai szervezet.

A békére nem nagyon törekszenek.

19

Kápolnába szabad rövid gatyával bemenni, úgy hogy van alatta harisnya? (fekete)

13

Mikor alakult meg Jehova tanúi első vezető testülete?

Van e valamelyik kiadványban erről szó?

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!